Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

tsSZAKMAGY ARORSZAG

Csütörtök, 1966. június SOBorsodi Candide avagy az Optimizmus

A gyerek is vásárló

•— Itt a vakáció, Candide.

— Hurrá!

— Mi az, hogy: hurrá?

— Lelkendezem, mint a gyerekek.

— Persze, ők is lelkendeznek. No, de né- <ha bosszankodnak is.

— Még a vakációjukban is?

— Ha esik az eső.

‘— Arra nagy szükség volt. A krumpli, a kalászosok...

— No, a gyerekeknek nem mindig jut ez eszükbe. Meg ha néha a strand éppen akkor van zárva, amikor véletlenül szép idő van.

— Maga tanított rá: a dolgok minden oldalát egységben kell látni.

— Ez így van, s erről jut eszembe, hogy a gyermek számára a legközvetlenebb egység a család.

— Persze. S ha a gyerekek örülnek a vakációnak, a család is örül.

— Hogyne, segíthetnek egy kicsit a gyerekek az otthoni munkákban is. Jól szervezett családban ezt úgy is megosztják: egy kicsit porszívóznak, bevásárolnak...

— Csak ezt ne mondja.

— Miért?

— Múltkor voltam egy barátoméknál; a mama egy kis hideg vacsorát akart összeállítani, szólt is Jancsikának: kisfiam, hozzál a Közértből egy darab vajat, de csak, ha jó friss, egy pohár tejfelt, de ne legyen sávos és 3<J deka szalámit, de kérdd vneg a nénit, hogy szép vékonyra vágja.

— És Jancsika szaladt és hozott?!

— Igen, de milyet! A vaj enyhén csípős volt, a tejfel — kedden — pénteki —

— No, és még kifogásolja. Előregyártóit tejfel. Osztályon!elüli. Kedden már pénteki.

— Nem már! — Még.

— Es a szalámi?

— Az volt csak a csúcsteljesítmény. Ujjnyi vastag minden szelet.

— Jókat lehet harapni bele!

__ Ne tréfáljon el mindent. A Jancsika

a

nyukája olyan dühös lett, majd megverte a gyereket.

— Miért? Az tehet róla? '

— Persze! Miért nem kérte az eladó nénit.

— Zokogva mondta, hogy 6 kérte, de a néni rászólt: nincs neki most ideje az ujja hegyét is bclenyiszálni a szalámiba.

— És visszaküldte a gyereket a mama?

— Nem. Mert az már úgy bőgött. Elkezdte szépen kettévagdosni a vastag szeleteket.

— látja ez a baj. Le kellett volna mennie és megmagyarázni: a gyerek helyette ment le. neki vendége volt, a gyerek éppen olyan...

— Mint egy felnőtt?

— Ebben az esetben valóban, mint egy felnőtt. Vásárolni megy, az elfoglalt szülő küldi, a szülő, a vásárló érdekét képviseli.

— De, ha a felnőttnek sem vágják vékonyan? Vagy nincs szeletelő gép.

— Gép van most már mindenfelé. En is láttam egy tejboltban egy nagyon szép, drága tejadagoló gépet. Olyan, mint egy kis benzinkút. Felpumpálják bele a tejet, a vevő is látja, hogy pont egy liter, aztán beleeresztik a köcsögbe.

— Ezt én is láttam. De mióta van, nem.

használják.

— Nem használják? fis miért nem?

— Mert sokkal több ideig tart felpumpálni, visszapumpálni, mint egyszerűen kimérni a kannából a litert.

— S akkor miért nincs sonkavágó, szeletelő gép?

— Azt még nem kérdeztem meg. De jó késsel lehet azt a szalámit, sonkát, egyebet vékonyra is vágni.

— Akkor miért nem vágják?

— Mert ahhoz az kellene, hogy az eladó is legyen néha vásárló.

— Azt gondolja, hogy az eladók nem esznek vajat, sonkát, szalámit?

— De esznek. Csakhogy azt maguknak vágják gusztusuk szerint, aztán kifizetik és kész. Vagy a kolléga vágja, úgy, ahogy kérik.

— Az ő gyerekeik nem járnak Közértbe?

— Ha egyszer ő megveheti helyben.

— És mi lenne a leendő?

— Csak egy kis felirat: A GYERMEK IS VÁSÁRLÓ. Meg egy kis szív.

TATRAY BARNA

Propagandisták ialáikozőja a Diósgyőri Gépgyárban

A Diósgyőri Gépgyár pártós KISZ-bizottsága együtt rendezte meg a propagandisták zárófoglalkozását. Az előző évhez hasonlóan, most is a Csanyikban került sor a tanévzáró találkozóra. A találkozón értékelteik az elmúlt évi munkát és megállapították: mind a párt-, mind a KISZ-oiktatás eredményesen zárult. Ezt mutatja a részvevők száma, s az egész évi aktivitás a foglalkozásokon. Hat KISZ-oktatási kör nyerte el a „Kiváló KISZ-oktatási tanfolyam” címet. A foglalkozások vezetői közül ugyancsak hatan nyerték el a „Kiváló KISZ-propagandista” címet, 14 propagandistát pedig értékes könyvjutalomban részesítettek.

Július 1-én

megkezdi működését

sem

Múzeuma

Két könyv — katonai kérdésekről

A hadügy forradalma

Jelentős munkát adott a korszerű hadtudomány iránt érdeklődő olvasók kezébe a Zrínyi Katonai Kiadó; szovjet katonai teoretikusok cikkgyűjteményét a rakéta-atomháború, a modern hadviselés különböző kérdéseiről. A kötetbe foglalt tanulmányok, cikkek hűen tükrözik azokat a gyökeres változásokat, melyeket a nagyhatású rakétafegyverek tömeges alkalmazásának lehetősége teremtett a hadtudományban és hadművészetben.

A kötet szerzői között a szovjet hadtudomány jeles művelőit találhatjuk, így többek között Malinovszkij marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét; a szerzők igen alapos elemzéssel, tények és példák sokaságával tárják fel a mai, korszerű hadviselés különböző feltételeit, összetevőit, s foglalkoznak az esetleges rakétaháború következményeivel, hatásával. Aláhúzzák: a fegyverek maguk nem döntenek el semmit, sokkal inkább döntőek azok az emberek, akik a fegyvereket kezelik, s egy háború kimenetelét a hadsereg és a polgári lakosság erkölcsi (szilárdsága, hazaszeretete, cél- tudatossága határozza meg.

A könyv nagyszerű segédeszköz a honvédelmi nevelő- munkához, tények és érvek sokasagát szolgáltatja ahhoz.

(t. j.)

Dr. Tamási—Dr. Kovács:

Műanyagok a hadseregben

Napjainkban a műanyagok mind nagyobb szerepet játszanak a haditechnikai eszközök sorában is: a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent, mintegy 150 oldal terjedelmű, igen jól illusztrált könyv e témakört öleli fel, végigvezetve az olvasót a korszerű haditechnikai eszközök sora előtt, melyek előállításában a műanyagoknak már döntő szerep jutott.

A katonai ruházatban mind Inkább előtérbe kerülnek a műszálas anyagok; műanyagból készítenek már sisakokat, kannákat, tömlőket, csövezetteket, tartályokat. Felhasználásra kerülnek a műanyagok,

az ioncserés vízszűrésnél, a szilárd benzin — „benzin brikett” — előállításánál, nagy szerepet játszanak az egészségügyi szolgálatnál, mint vérzéscsillapító és kötözőanyagok, illetve a hiányzó csontok pótlásaiként, ott találjuk a műszaki csapatok felszerelései között az aknatesteket, átkelési eszközöket, útburkoló anyagokat, hídelemeket •— műanyagokból. Felhasználja a műanyagokat a páncélos gépjármű-, illetve harckocsigyártás is: a járművek súlya jelentősen csökken alkalmazásukkal. Még fontosabb helyet foglalnak el a műanyagok a repülőgépgyártásban és a rakétatechnikában — a szerzők valamennyi fegyvernem tekintetében elemzik a műanyagok térhódítását, ezzel egyúttal a korszerű hadsereg fegyverzetének, eszközeinek sokaságát is megismertetve,

(sz. s.)

Tagokat toboroz az LKM táncklubja

Idén januárban alakult meg az LKM KlSZ-bizottsá- gának táncklubja. A lelkes fiatalokból alakult társaság, Balogh Sándor tánctanár vezetésével rövid idő alatt szép sikereket ért el. Számos versenyen hívták fel magukra a szakemberek figyelmét, nem egy táncospár rendelkezik a csoportból értékes minősítéssel. Az Ifjúság Házának átalakítása után az eddiginél szebb környezetben gyakorolhatnak majd a fiatalok. Éppen ezért a KISZ-bizottság és a klub vezetősége újabb fiatalokat akar meghívni a klub tagjának. Megkezdték tehát a tagtoborzást és az érdeklődők az LKM nagyüzemi KlSZ-bizottságánál kaphatnak részletes felvilágosítást.

Július 1-től kezdve új elnevezés alatt működik a Legűjabbkorí Történeti Múzeum. Az új név: Magyar Munkásmozgalom Múzeuma, s ez egyúttal kifejezd az intézmény megváltozott feladatkörét is. Ez a feladat a magyar munkásmozgalom tárgyi emlékeinek, írásos dokumentumainak összegyűjtése, tudományos feldolgozása, gondozása, amelyet ma már csak önálló, e célra hivatott intézmény tud elvégezni.

Hófehér iskolaláb'a

Japán iskolákban kitűnően beváltak a hagyományos fekete táblák helyett a hófehér falitáblák. Előnyük,. hogy nem porosak, foltosak és a kréta nem csikorog rajtuk olyan kellemetlenül. Ráadásul, a gyerekek nagyobb örömmel tanulnak abban az osztályban, ahol a hófehér falitáblákra hat különböző színű krétával lehet írni.

Sfa a fiatalok vállalnák

MOZIMŰSOR

BEKE

30—-3. A hóvihar. Magyarul beszélő színes szovjet. Széles! 4—6. Idegen ágyakban. Magyarul beszélő NDK. K.: naponta f. 4., hn. 6 és 8. M.: 3. f. 10 és í. 12. özvegy menyasszonyok.

KOSSUTH-fllmszínház délutáni műsora

30—6. Csipkerózsika. Magyarul beszélő színes, amerikai. Széles! K.\ naponta 4 és f. 7-kor!

gyárul beszélő angol. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K.: hétfő-, csütörtök, vasárnap f. 5 és T, kedd, péntek, szombat csak 7. M.< 3. Gombháború.

KOSSUTH-filmszínliáz délelőtti műsora

30—1. A hóvihar. Magyarul beszélő színes, szovjet. Széles! 2—4. (3-án, vasárnap délelőtt 10 és f. 12-kor is 3-tól 8 forintos helyárakkal!) Csipkerózsika. Magyarul beszélő színes amerikai. Széles! 5r—6. Idegen ágyakban. Magyarul beszélő NDK. K.: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és-szombaton délelőtt f. 11-korJ

30FAKLYA-1. Mi, húszévesek. Magyarul beszélő szovjet. 2—3. A nap és az óra. Francia. Széles! 4—5. (Csak délután 5-kor!) ítélet Nürnbergben I—II. Magyarul beszélő amerikai. Széles! K.: csütörtök, péntek, szombat 5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7, M.: 3. f. ll-kor. A két „N’’-iir.

ADY-Tapolca

(terem)

2—3. Zöld fény. Magyarul beszélő szovjet. 5—6. Nyomoz a vőle^ gény. Magyarul beszélő amerikai. K.: naponta délután 6-kor!

Magasból szemlél ve

A község művelődési otthonában ankétot tartanak. A részvevők egy érdekes alkotásról vitáznak. Logikus, szépen fogalmazott érvek, ellenérvek csapnak össze. A három vendég közül kettő teljes szívvel kapcsolódik a vitába és úgy belemelegedik, mintha szakmabeliekkel ülne egy asztalnál. Az ankét végén a harmadik vendég valami szépet akar mondani. Mintegy honoráriumnak szánja a sikeres, szép estéért „Őszintén szólva, félve jöttünk ide, nem gondoltuk, hogy így megértik, amit.;stb. Az emberek nein néznek egymásra, lehajtják a fejüket. A beszélő helyett szégyenkeznek.

A televízióban kisfilm pereg a csipkéskuti csikósokról. A Bükkben élő, világhírű lovakat tenyésztő emberekről szól a film. Azokról az emberekről, akiknek a lótenyésztés a tudományuk és, akik ezt a tudományt — éppen eredményeik igazolják — a legmagasabb szinten művelik. A film élvezetes, kellemes. Egészen addig, amíg el nem hangzik egy mondat: „Az ember azt hinné, hogy a csikósok egytől egyig tanulatlan emberek.” Ettől kezdve a néző gyanak/

vással figyel. Mintha már

nem tetszene úgy a film, min t az előbb.

Mi indokolja, hogy például a csikósakról azt gondolja valaki: tanulatlan emberek? H isaen azt a szakmát, nagyon jól megtanulták, különben nem lenne Csipkés kútnak híre, neve, rangja. Vagy: milyen meggondolás alapján félünk egy új alkotást megmutatni — hadd mondjuk így — azoknak a széles tömegeknek, akiknek végeredményben készítettük ezt a művet? És főképpen: miért csodálkozunk el, ha a községekben, a tanyákon is találunk olyan embereket, akik látó szemmel látják, amit látnak, értő füllel hallják, amit hallanak — modern gondolkodású, mai emberek?

Naponta hangoztatjuk: itt egy új könyvtárat építettek, ott ennyire emelkedett a televíziók száma, amott ennyi és ennyi újságot járatnak, ebben és ebben a községben

több száz ember váltott színházbérletet, adatok, pontos kimutatások jelennek meg a művelődési otthonok látogatottságáról, a könyvek vásárlásáról, a könyvtárak olvasottságáról, méghozzá mutatós, büszkéi kedésre váló adatok. Uj gimnáziumok, technikumok, esti tagozatos iskolák szívják magukhoz az embereket. Mégis: mikor mindezek összhatásának jelével találkozunk, érthetetlenül nézünk, rácsodálkozunlt: Nohát, ez tényleg igy van?

Rejlik emögött. a rácsodál- kozás mögött egy kevés — vagy talán nem’ is keyés — a fen írói jött ember szemléletéből is. Azoknak az embereknek a szemléletéből, akik egy kicsit mindig magasból nézik, amit néznek, éppen ezért nem is nagyon láthatják meg. Aztán, ha „lejönnek”, kínos- idegenül lelkesednek, sután vállon veregetnek, és maguk sem nagyon hiszik azt, amit most már k'özelrpl látnak. Nem marad más hátra, mint a rácsodálkozás, az egyébként már régen természetes jelenségekre.

Vajon meddig? Meddig kell még csodálkoznunk a rácsodálkozókon? Priska Tibor

TÁNCSICS

38—t. (Csak délután 5-kor!) ítélet Nürnbergben I—II. Magyarul beszélő amerikai. Széles! 2—3. Fügefalevél. Magyar, Széles! 4—5. Riói kaland. Színes francia. Széles! K.: hétfő, kedd, szombat, vasárnap r. 5 és 7. M.: 3. 10-korl Négy szerzetes.

ADY-Tapolca

(kert)

38—1. Cartouche. Színes francia^

Széles! 2—3. Csodálatos élet. Szí' nes angol. Széles! 4. Szegénylegé^- nyék. Magyar. Széles! 5. Nyomoz a vőlegény. Magyarul beszélő amc: rikai. Széles! K.: naponta este £> 9-korl

SAG VARI

3#—1. Ketten haltak meg. Magyar. Széles! 2—3. Randevú Koppenhágában. Színes, dán. Széles! 4—5. Zöld fény. Magyarul beszélő szovjet. Széles! K.: naponta f. 5 és hn. 7-kor.

BÜKK

(Miskolc-Ilámor)

2—3. Pardaillan lovag. SzfneS francia. Széles! 5—fi. Szcgénylegé; nyék. Magyar. Széles! K.: kedd szerda, szombat 7, vasárnap hnt 5 és 7. M.: 10-kor. Hogyan lettem vezérigazgató?

SZIKRA

30—1. Riói kaland. Színes francia. Széles! 2—3. Cartouche. Színes .francka. Széles! 4—5. A Jégbalett csillaga. Magyarul beszélő színes, szovjet. K.: naponta 5 és n, 8. M.: 3. í. ll-kor. A pénzcsi- naló.

A MAGYAR RADIO

miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon IS—13 óráig)

PETŐFI

30—1. Cartouche. Színes francia. Széles! 2—3. Az új kapitány. Szovjet. Széles! 4—5. A szisztéma. MaA megye életéből. Hídavatás Özdon.

Tervek és emberek.

Dalok és hangszerszólók. Ismerkedjünk! . . .

A ..mostoha”?! . . .

Fiatalok zenés találkozója.

Tana es (ago k fagad óórái

Miskolc városi tanácstagok:

Július 1.1 Bartha Lajosné T., Szeles utcát általános iskola, 17 órakor; id. Tüdős Ferenc I., Somogyi Béla utca 65., 17 órakor.

Július 2.: Hell'István II., Virág Károly utca 218 órakór; Tóth Jánosné I„ Halász utca 1„ 17 órakor.

Július 4,: Csontos Mihály Városi Kiegészítő Parancsnokság 1., Zsol- cat kapu 17., 15 órakor; Fencslk lmréné III., Matula Lajos utca 18., 18 órakor; Kammel Lajosné és Szabón Tibor József Attila párt- szervezet, L, Baross Gábor utca 18., 18 órakor.

Július 5.: Bacsó József III., Erdélyi utca R., 17 órakor: Koval Pál n., Szilagyi Dezső utcai általános Iskola, 18 órakor; Vágó Péter III., Oprendek Sándor pártszervezet, Marx Károly utca 401 17 órakor.

Július 6.; Berki Mlhályné IT-l Szőlőhegy utca 38., 17 órakor; Kor máromy József I,, Papszer utca

1., 17 órakor.

Július 7.: Dr. Deseő Emil Ti Szentpétert kapu II. orvosi lakási II. lépcsőház, is órakor: Föl; desl Gyula Tapolca, Fenyő utca

38., 19 órakor.

Július 8.: Béres István, Oprcn; dele Sándor pártszervezel, UI-< Marx Károly utca 40., 17 órakor! szentgyörgyi Gyula 111., Tanács; háza kis-tanácstcrem. Árpád utci*

46., 16 órakor.

M

int eddig minden évben, az idén is bizakodva várják termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink a középiskolások, főiskolások értékes, nélkülözhetetlen segítségét. Érthető ez, hiszen a nyári és a koraőszi betakarítási ■ munkák idején nélkülözhetetlen a sok ezernyi fiatal. Elsősorban a kertészetekben, gyümölcsösökben, a szőlőszüretnél, de ha kedvezőtlen az időjárás, ha sürgetnek a tennivalók, más feladatoknál is. Mindezt természetesen nem ingyen, hanem a munkáért mindenkit megillető becsületes fizetséggel.

A KISZ-szervczelek már az év elején elhatározták hol, milyen terület fölött vállalnak védnökséget. Néhány nappal ezelőtt munkához kezdtek a nyári táborokban a diákok, a nyári szünidőt falun, családi körben tölíő fiúk és lányok is bekapcsolódtak a termelőszövetkezetek, a család munkájába. Sőt; ez évben sokkal felkészültebben, szervezettebben, mint eddig bármikor. Néhány iskola ifjúsága viszont már korábbi gyakorlat, korábbi megállapodás szerint most is egy-egy olyan gazdaságban segíti a zöldség- és gyümölcsszüretet, amellyel szinte állandó pat- ronálási szerződést kötöttek. Ifjúságunk tehát nemcsak pihenéssel, hanem — igen sokan alig néhány napos megszakítással — szorgos munkával, tölti a szünidőt. Olyan napi beosztással, persze, hogy ne legyen megerőltető, jusson idő a szórakozásra is.

Van azonban a nyári munkának, a nyári mezőgazdasági teendőknek még mindig egy olyan területe, ahol szintén elkelne a fiatalok közreműködése. Nem valami komoly szakértelmet, még csak nem is különösebb fizikai megerőltetést igénylő dologról van sző. Ellenkezőleg: látszatra „apró” dolognak minősített feladatról, amelynél inkább szívről, lelkiismeretességről van szó. Es ez, a heteken át nap nap után megerőltető munkát végző emberek, elsősorban a kombájnosok, traktorosok, szerelők jó ellátásának a biztosítása.

cs ok szó esett ezekről a dolgokról az év elején a tanácskozásokon. Felajánlották a segítséget az állami gazdaságok, a gépjavító állomások konyhái. Vállalták, hogy majd náluk főznek, csak a termelőszövetkezetek, ahol ezek az emberek dolgoznak, gondoskodjanak a menü megrendeléséről, elszállításáról. Szó volt arról is, hogy esetleg a földművesszövetkezetek helyi vendéglői, vagy éppen a napközi otthonok is sütnek- főznek, lia kell. Sok szó esett ezekről, sajnos azonban, sok helyen az intézkedés késik« hogy az idei nyáron ne csak a munka menjen gyorsan« zavartalanul, hanem az emberek, a gépeket irányit« munkások se szenvedjenek hiányt semmiben. Félő; ugyanez lesz a helyzet ast ivóvíz-, vagy hűsítő ital ellátással, a nyugodt szálláshelyek biztosítósával, az idény- napközik szervezésével is. Mert valahogy, valamiért nálunk éppen ezek a jelentősebb megerőltetést nem igénylő, azonban igen-igen fontos dolgok szorulnak háttérbe, ezeket nem sikerült úgy elvégezni, ahogy kellene!

U

'*’ gy látszik, itt is segítségre van szüksógi. Sőt, úgy tetszik, itt is elsősorban a IÍISZ-szerveze- tek, a fiatalok jöhetnek számításba. Mert ha ők vállalnák, hogy gondoskodnak az ebéd, a víz biztosításáról azok számára, akik a legnehezebb, a legfontosabb munkát, a kenyér betakarítását* a szántást, a jövő évi kenyér termelésének előkészítését végzik, a gondoskodásban nem igen lenne hiba! Ök nemcsak ígérnének, de áll- nák is szavukat, s ha szükséges, akkor a feltételeket ki is követelnék azoktól, akik erre illct^jiesek.

Ha vállalnák a fiatalok! Több mint valószínű, hogy meg is teszik!

Barcsa’ Sándor