Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Program és perspektíva a harmadik ötéves ter- vet, az ország ötéves munkaprogi’amját tár­gyalta az országgyűlés. Ez a terv — mint az Országos Tervhivatal elnökének Ismer­tetéséből és a hozzászólások­ból is kitűnt —, szerves foly­tatása az eddigi gazdaságpoli­tikának és különösen annak az elmélyült, megfontolt, el- sősorban nagyobb hatékony­ságra és jobb minőségre tö­rekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid, realitások­kal számoló előirányzatok, amelyek azonban mégis a tervlehelőség optimumára tö­rekszenek: mind a nemzeti jö­vedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében, tehát a beruházások és a fogyasztás, az életszínvonal alakulása meghatározásában is számba' veszünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el ennél jobb ered­ményeket is, most már néni a régi értelemben vett „túltel­jesítés” módszereivel, hanem azoknak a ma még pontosan fel sem mérhető tartalékok­nak a felhasználásával, ame­lyek az ésszerűbb, intenzí­vebb, következetesebb, egy­szersmind sokkal rugalma­sabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt. szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó számos intézkedés, amelynek üdvös hatását, ha számokba nőm is foglalhat­juk, de nagyvonalakban, már ma is látjuk. Ezzel kapcsola­tos. merőben áj vonása a. tervnek, hogy több fontos vo­natkozásban, iijy egyebek kö­zött a beruházásokéban is, csak a kereteket rögzíti. az egész időszakra, magukat a beruházásokat, még a legje­lentékenyebbeket is. csupán az előttünk álló két évre je­löli meg. Ez a tervben már az új mechanizmus szellemé­nek tükröződése, mivel a gaz­dasági szervek számára a ko­rábbinál lényegesen több sza­badságot ad a változó szük­ségleteknek megfelelő átcso­portosításhoz. Bölcsen óv>atos, n tanulsá­gokból okulva, a tervezés a mezőgazdasági termelés elő­irányzataiban is. (az előző öt évhez mérten 13—15 százalé­kos növekedéssel számolt ami megint csak nem azt jelenti, hogy feltétlenül erre az egyébként nem jelentéktelen előrelépésre korlátozódik majd mezőgazdaságunk fejlő­dése. Ellenkezőleg, tag teret hagy azoknak az egészséges helyi kezdeményezéseknek, amelyek — figyelemmel a nemzetközi és hazai piacra — maximálisan kiaknázzák a ha­zai növénytermesztés, állatte­nyésztés és ezen túlmenően a korszerű élelmiszeripar szá­mos lehetőségét. F ''.»eredményben ugyan­csak ez a tervezési ..stílus” jellemzi az élet-színvonal célkitűzéseit. Az egy keresőre számiiható 9—lő százalékos reálbér, illetve az egy főre jutó 14—16 százalé­kos reáljövedelem növekedés — bár igen tisztes cél — sem­mi esetre sem n legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechanizmus reform já n a k sok-sok kínálkozó alkalmát felhasználva, jobb eredménye­ket érünk el. hatékonyabban dolgozunk a termelésben is, akkor több eszközünk lesz az életkörülmények javítására. A harmadik ötévé» terv. minden m e n f o n to 11 s :.i g á va 1 együtt rendkívül markáns vo­násokat mutat. Pontosabban1 a megfontoltsága éonen abban fejeződik ki. hosv igen erő­teljesen bővíti azokat a tevé­kenységi köröket, amelyekben a hazc’ *5s a nemzetközi vise szükség' ' - 'oek ismeretiben — Joggal látunk nagy fan­Melyek ezek az erőteljes vonások. Mindenekelőtt, hogy az összes beruházásoknak mintegy felét kitevő ipari és építőipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét számta­lan célra, hanem igen határo­zottan, ellenállva sok érthető „csábításnak”, néhány való­ban legfontosabbra összponto­sítjuk. Ilyen elhatározásunk az egész energia-gazdálkodás korszerűsítése, aminek fő jel­lemzői, hogy a szénhidrogé­nek, tehát a kőolaj és a föld­gáz aránya 1970-re az összes tüzel öa nyag-felhasználás felét adja majd, villamosenergia- importunkat pedig körülbelül 1000 megawattal bővítjük. Erre fordítjuk ipari beruhá­zásainknak megközelítően a harmadát. Ezzel is összefüg­gésben megváltoztatjuk vasúti közlekedésünk mai képét, ki­építjük a villamos-vontatást Miskolctól Nyíregyházáig és az egész Budapest—Debrecen— Záhony vonalon, a gőzmozdo­nyoknál lényegesen jobb ha­tásfokkal dolgozó diesel-moz­donyokat szerzünk be, s így 1970-ig a vasúti közlekedés­ben a korszerű vontatás rész­aránya 75—80 százalékra emelkedik. Ez a. színvonal már egészen közel áll majd a fej­lett országokéhoz. J ellemző még a vaskohá­szat modern technoló­giáinak kiterjesztése; a szó v j e t.—m agyar alumíhiufn- egyezmény értelmében tim­földgyártásunk rohamos nö­velése, amellyel nagyot fej­lődik alumínium-iparunk, a vegyipar fejlesztésének válto­zatlan „soronkívülisége”, ami még. több műtrágyát és a je­lenleginél több, mint kétszer- annyi műanyagot, mintegy há­romszor annyi szintetikus szá­lat jelent. A gépiparban első­sorban a jármű-program fi­gyelemre méltó; a többi között évi 7000-re növekszik autó­busz-gyártásunk, választéká­ban. minőségében átalakul te­hergépkocsi-iparunk, Az építőipar fejlődésének legjellemzőbb vonása, az elő­regyártó kapacitások, elsősor­ban a „házgyáriás” rohamos fejlődése, aminek nagy része van abban, hogy a sok irány­ban növekvő építési feladatok és a stagnáló, ha ugyan nem cs ö'k kenő építőmu nkás-1 ét­szám mellett is, 300 000 lakás felépítését tervezhetjük. A mezőgazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szo­ros összefüggésben a termelés fejlesztésével és a termelőszö­vetkezeti tagok egyenletesebb foglalkoztatásával és jövedel­mük növelésével. Nem vélet­len, hogy a termesztési té- nvérók miatt óvatos mezőgaz­dasági tervezzen belül is vannak kiemelkedő célkitűzé­seink, mint például a zöldség- termnsztés 40—so százalékos növelése as 1063—64. évi át­lagokhoz mértan. Természete­sen tovább növekszik a me­zőgazdaság gépállománya, kovK^e-ű felszereltsége. 'övid összefoglalásban érthetően nem térhet­tünk ki. e naffvobb- szabású terv' minden fontos vonására, nem utalhatunk bő­vebben az oktatásügy, a szo- elális ellátás, az «^“«zséffügvi felteszi és terveire. Ám ezek js. akárcsak, a termeléssel és a fogyasztással, kapcsolatos leg­fontosabb elhatározások, szer­ves részei annak az. átfogó koncepciónak, amelyben a lét- viszonyok javítása, a. szo- eializmus építése a változat­lan társadalmi eél. De válto­zóak a módszerek és az esz­közök ahogy azt a fejlődés mpzkp’ánta, A párt irányelvei * allét. amebialmf a harmadik öfé-as terv időszakára és az aqész cazdaenni mechanizmus megreformálására vonatkozó- tag kidolgozott, testet öltenelr. hogy segítsék az ország gyor­sabb előrehaladását, népünk boldogulását z M Kétszázszoros újító az Ózdi Kohászati Üzemekben A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKASPART BORSOD MEGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 151. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd. 1966. június 28. Világ proletárjai, egyesüljetekl Galik János, az ÖKÜ durva­hengerművének villamos kar­bantartási művezetője 18 éve újító. Három éve az elsők kö­zött nyerte el a „Kiváló újító” kitüntetés arany fokozatát. Ekkor vezették be egyik lég­értékesebb újítását, amellyel azóta több mint két millió fo­rint megtakarítást értek el. Tevékenysége az üzemzavarok csökkentésére, nehéz fizikai munka megszüntetésére irán- nyul és mindez már sok mil­liós hasznot hozott a népgaz­daságnak. Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról Hűéből llódvaszilasra Az Aranyosi völgy • (aktabájon a «epei*re „építettek“ Az alkoholmentes klub életéből Tábornvitás a Holt-Tisza partján A képen az újító látható, háttérben rakodódaru. Áramszedőjének módosításával mini­málisra csökkentette a daru üzemzavarainak számát. Szovjet párlmunkás-kiüdottség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn szov­jet. pártmunkás-küldöttség ér­kezett hazánkba. A delegáció vezetője: V. I. Sztyepaköv, az SZKP KB tagja, a Központi Bizottság agitációs és propa­ganda osztályának vezetője, A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Orbán László, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője. Jelen volt F. J. Tyitov. a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Az indonéz helyzetről Az indonéz katonai hatósá­gok ellenőrzése alatt álló An- tara hírügynökség jelentése szerint Szumitro vezérőrnagy. Kelet-Jáva helyettes katonai parancsnoka utasítást adott, a katonai rendőrségnek, hogy kutassa fel és tartóztassa te az Indonéz Kommunista Párt tagjait. A tábornok ugyanak­kor utasítást adott, a Su­ba ndrio volt miniszterelnök- helyettes és külügyminiszter vezetése alatt állt. hírszerző- szolgálat cm beleinek a letar­tóztatására is. Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés vasárnap este befejezte az általános vi­tát. Ismételten követelték Su­karno életfogytig tartó ha­talmáról szóló korábbi döntés me gváltoztatását. A vita Nasution tábornok­nak. a parlament újonnan megválasztott ein öltének a zárszavával ért véget, Nasu- tion felszólalását a kommunis­ták és támogatóik elleni dü­hödt kirohanásokra használta feii Leningrad: Charles de Gaulle (középen) ellátogatott az Érmitázsba. ahol megtekintette a világhírű fcstmOnygyiijtcmeuj't, Balról Alckszcj Kosaiéig, szovjet miniszterelnök. VaszitiJ Iszajev, Leningrád polgármestere hétfőn villás- reggelit adott De Gaulle el­nök tiszteletére. De Gaulle mellett Alckszcj Koszigin ült. De Gaulle a villásreggelin elhangzott pohárköszöntőjé­ben kifejezte azt a kívánságát, hogy Leningrád összekötő láncszem legyen a Kelet és a Nyugat között a világ minden népének haladása és virágzá­sa nevében. A villásreggeli végén De Gaulle-nak és Kosziginnek átnyújtották a Néva parti hős­város tiszteletére készített emlékérmet. De Gaulle tábornok és fe­lesége, valamint Alekszcj Ko- szigin miniszterelnök és úti­társai kétnapos leningrádi lá­togatás után repülőgépen Ki­jevibe utaztak. A repülőtéren sok lenin- grádj lakos várta a gépkocsi- oszlopot. Az egybegyűltek szívélyesen üdvözölték a fran­cia elnököt és a szovjet kor­mányfőt. De Gaulle tábornok, Alek- szej Koszigin és Vaszilij Iszajev leningrádi polgármes­ter elléptek a díszőrség előtt, Felhangzott Franciaország és a Szovjetunió himnusza. De Gaulle rövid beszédben búcsúzott a leningrádiaktól, amelyet orosz nyelven feje­zett be: „Éljen Leningrád!”, „Éljen a szovjet nép!” Szovjet részről Vaszilij Iszajev, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mondott búcsú­szavakat. De Gaulle és Alekszej Ko­szigin a virágcsokrokkal, ame­lyekkel az iskolások ajándé­kozták meg őket, felszálltak az IL—18-as repülőgép fedél­zetére. Couve de MurviUe francia külügyminiszter és más hivatalos személyiségek is velük együtt utaztak el. A francia elnök, folytatva ismerkedését a Szovjetunió­val, ellátogat még Volgográd- ba is, majd szerdán tér vissza Moszkvába, ahol befejezi tár­gyalásait a szovjet vezetők­kel. De Gaulle Lcningeáilból Kljewbe uáazoli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents