Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
2 ESZ,A KM AG Y AKOnSZ AG Szombat. 1966. június 25. Tanácskozik sík ©rs&stgg^filés Szolidaritás Koreával (Folytatás az 1. oldalról.) sód megyed képviselő emelke- Ezután Csergő János Bor- dett szólásra. Csergő János: A terv reális A harmadik ötéves terv reálisan számol lehetőségeinkkel, céljaival átfogóan, egyértelműen meghatározza további munkánkat — mondotta. Sőt hozzá tehetem, hogy az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével a tervezett előirányzatot minimumnak kell tekintenünk. A vezetési színvonal javításával a magasabb fokú szervezettséggel túl is teljesíthetjük a terv gazdaságossági céljait. Dr. Szabó Zoltán: Javul népünk egészségügyi helyzete Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás ma már áz ország lakosságának 98 százalékára kiterjed. Az ország gazdasági és kulturális helyzetében bekövetkezett gyökeres változás és a szocialista egészségügy fejlődése eredményeként javult, kedvezőbb lett népünk egészségi helyzete és állapota. A nők szüléstől számított várható átlaga? életkora, amely 1930—1931-ben 51,8 év volt, ma már 71,8 év, a férfiaké pedig az akkori 48,7-el szemben 67 esztendő. A csecsemőhalandóság 1965- ben 4 százalék alatt volt, a tüdőmegbetegedések száma pedig öt év alatt csaknem a felére csökkent Még mindig kevés a férőhely a bölcsődékben, csecsemőotthonokban, egészségügyi gyermekotthonokban — folytatta az egészségügyi miniszter. Ugyanez a helyzet a szociális otthonokban is. A szakrendelők még nem egy helyen zsúfoltak. Az előttünk álló öt esztendőben — mondotta dr. Szabó Zoltán — az általános orvosi körzeteket ott és úgy fejlesztjük, hogy tovább csökkenjen és arányosabbá váljék az egy körzetre jutó lakosság száma, s arra törekszünk, hogy ez országos átlagban 2700 legyen. A gyermekorvosi körzetek számát mintegy 200-zal bővítjük. Tovább bővül a szakrendelőintézetek hálózata. A fekvőA miniszter a továbbiakban arról beszélt, hogy nálunk az egyenlőtlen kórházi ágyelosztás arányosabbá tétele és a jobb megközelíthetőség érdekében szükséges volt ugyan a 400—500 ágyas járási, városi kórházak építése, és — bár az eddigieknél kisebb mértékben — ezentúl is lesz ilyen feladatunk, de az eddiginél nagyobb anyagi eszközökkel kell korszerűsítenünk és fejlesztenünk meglevő régi nagy intézményeinket. Az egészségügyi miniszter ezután arról beszélt, hogy a harmadik ötéves terv során tovább nő az urbanizáció, új falutelepülések, gyártelepek létesülnek, új iparágak alakulnak ki, fokozódik a mezőgazdaság gépesítése — s mindez sok fontos feladatot ró az egészségügyre is. Biztosítania kell, hogy az új települések a beteg-gyógyintézetekben a tér- korszerű település-egészségügy vek szerint több mint 7000-rel követelményei szerint jöjjenek nő az ágyak száma- létre, Miután szólt a gyártmányok korszerűségének, jó minőségének jelentőségéről és szorgalmazta a gyárak közötti jobb- együttműködést, néhány bürokratikus jelenségről is beszélt. Csergő János a tervjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Trautmann Rezső: Háromszázezer lakás épül nagy anyagi erőket fordítottak a gyengébb, lejtős területek javítására. Az állami erőforrásokon kívül azonban a helyi szerveknek és az ott dolgozó embereknek is többet kell tenniök a fejlődés elősegítésére. Nem kell feltétlenül a legköltségesebb talajvédelmi eljárásokra törekedni, kisebb összegekkel, de nagy akaraterővel is sok- mindent megoldhatnak. A lejtős területeken mindenekelőtt a szarvasmarha és juhtartás látszik eredményesnek, a gyenge takarmánytermés miatt a sertés — és különösen a baromfitenyésztés erőltetése nem helyes. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta. Gém Ferenc felszólalása után az elnöklő Pólyák János a pénteki ülést bezárta. Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Trautmarm Rezső építésügyi miniszter felszólalásában az építőiparnak a második ötéves terv időszakában végzett n:'inkájáról szólva bejelentette, hogy az építőipar termelési feladatát teljesítette. Majd arról beszélt, hogy mennyit fejlődött az építőipar technológiája, a munkaverseny-mozga- lom és hogyan készült fel az építőipar a III. ötéves tervben teljesítendő feladatokra. A budapesti után öt szovjet és egy nyugati Iicenc alapján működő házgyárat létesítenek. Ezt követően a szilikátipgrral, az építőanyagok fuvarozásával, a tanácsi építőipari szervezetekkel foglalkozott. Befejezésül a lakásépítési helyzetről számolt be. A II. ötéves tervben több mint 232 000 lakás épült. Az elmúlt tervidőszakban ötvenezerrel több lakást építettünk, mint a második világháborút megelőző tíz cv alatt. Megemlítette, hogy a lakások kétharmad része beépített bútorokkal készült. Ez lakásonként mintegy 3000 forinttal csökken tette / a bútorbeszerzés költségét. A harmadik ötéves terv időszakában a törvény- javaslat 300 000 lakás felépítésével számol, ebből százezer állami, kétszázezer magánerőből létesül. Végül örömmel üdvözölte a KISZ lakásépítő akcióját, amelynek keretében tízezer fiatal házaspárt kívánnak új otthonhoz juttatni* Gém Ferenc: A lejtős terű leiek javításáról A következő felszólaló Gém Ferenc, Borsod megyei képviselő elmondotta, hogy véleménye szerint a tervezett fejlődést a mezőgazdaság csak akkor érheti el. ha az országban minden mezőgazdasáICözlemény az Osztrák Kommunista I*árt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1966. junius .20—23. között Franz Muhri- nak, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével baráti látogatást tett hazánkban az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségé. A de!egá":,> mgjai voltak: Friedl Fümberg, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Alfred Ruschitzka, a Politikai Bizottság tagja és Heinrich Fritz, a Központi Bizottság tagja. A küldöttség magyarországi látogatása során eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. Szirmai Istvánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Szurdi Istvánnal, a Központi Bizottság titkárával. A két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiben elfoglalt álláspontjukról. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a megtárgyalt kérdésekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. Á két párt képviselői megállapították. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Osztrák Kommunista Párt viszonyát a közvetlen, szoros, elvtársi kapcsolatok jellemzik, amelyek a két párt sok évtizedes, harcos együttműködésére nyúlnak vissza. Mindkét párt feladatának tartja, hogy e kapcsolatokat tovább fejlessze, s pártküldöttségek, pártvezetők kölcsönös látogatása útján méginkább elmélyítse. A két párt képviselői úgy vélik, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A jelenlegi helyzetben Különösen égetővé vált a nemzetközi kommunista mozgalom akcióegységének megteremtése az imperializmus elleni harcban, mindenekelőtt a vietnami kérdésben. A továbbiakban szó esett Magyarország és Ausztria kapcsolatának ia- vításáról, az amerikai—nyugatnémet együttműködés veszélyéről, a vietnami helyzetről, az európai kommunista pártok értekezletének összehívásáról, az európai béke biztosításáról. Az Osztrák Kommupista Párt küldöttsége átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az Osztrák Kommunista Párt meghívását, hogy küldjön pártküldöttséget Ausztriába. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a meghívást elfogadta. Az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége csütörtökön elutazott hazánkból. gi termelésre alkalmas területet megművelnek és minél több gyenge minőségű talajt megjavítanak. Ehhez a dolgozók anyagi érdekeltségét is meg kell teremteni. Beszélt arról, hogy Borsod megye lejtős, gyenge mezőgazdasági területeiről a kis kereset miatt a munkaerő egy része az iparban helyezkedett el. Az itt gazdálkodó tsz-ek igen nagy munkaerőhiánnyal küzdenek. Hangoztatta, hogy a megfelelő munkaerő visszaszerzése érdekében az ilyen helyeken lehetővé kellene tenni a munkaerő állandó foglalkoztatását, s biztosítani a téli mellékmunkákat is. Elmondta, hogy Borsod megyében az utóbbi években már Eüia’aszloiíék Kosziéin Svédország] láioiafásáí Mint a TASZSZ Jelenti, Alekszej Koszigin szovjet kormányfő júliusra esedékes svédországi látogatását későbbi időpontra halasztották. A kérdésről — a TASZSZ szerint — valószínűleg hivatalos közleményt adnak ki. T izenhat esztendővel ezelőtt, 1950. június• 25. hajnalán a délkoreai diktatúra csapatai átlépték a Koreát kettéosztó 38. szélességi kört, és betörtek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Az orvtámadás előtt Dulles, akkori amerikai külügyminiszter és a Dél-Koreát megszálló jenki hadosztályok tábornokai tettek szemlét a határon, hogy személyesen ellenenőrizzék az agresszió előkészítését. Azt tervezték, hogy újfajta „villámháborúval” rövid idő alatt lerohanják a népi demokratikus útra lépett És7.ak-Koreát, s Korea egész területére kiterjesztik az amerikai megszállást. Az amerikai stratégáknak csalódniok kellett, s amikor a dél-koreai báb-hadsereg már csaknem a tengerbe szorult, a Pentagon amerikai hadosztályok tucatjainak bevetésére kényszerült. Kénytelenek voltak a koreai háborúba vezényelni az amerikai szárazföldi erők egyhar- madát, légierejük egyötödét és az egész csendesóceáni amerikai hadiflottát, összesen 1 millió 200 ezer amerikai katonát, 600 ezer dél-koreait és tizenöt ország több tízezer zsoldosát vetették harcba. Nem rettentek vissza a leggyilkosabb fegyverek, köztük a baktérium- fegyverek alkalmazásától sem. Céljaikat mégsem érhették el, mert a hős koreai népet egységesen támogatták a szocialista országok és a világ közvéleménye. Négy- százezer amerikai és hatszázezer dél-koreai katona került veszteséglistára, amíg kénytelen voltak fegyverszünetért folyamodni. 1953. július 27-én, tisz.enhárom esztendővel ezelőtt Panmind- zsonban megkötötték a fegyverszünetet. Ebben az esztendőben, a januári havannai trikonti- nentális értekezlet határozatára június 25. és július 27. között világszerte megrendezik a „koreai nép harca iránti szolidaritás hónap- ját.” Már tizenhárom esztendő telt el az amerikai imperializmusra rákényszerí- tett fegyverszüneti egyezmény aláírása óta, Koreában azonban mégsem valósult meg a béke és az ország egyesítése. Dél-Korea továbbra is amerikai megszállás alatt van, 700 ezerre növelték a dél-koreai hadsereg létszámát, s a fegyverszüneti egyezmény ellenére atomfegyvereket és rakétákat tartanak Korea déli részében, állandóan növelve az ott állomásozó ame- riakai csapatok állományát. Sőt, a nemrég kikényszerí- tett „japán—dél-koreai szerződéssel” Japánt is igyekeznek felhasználni koreai ag- ressziós terveikben, megakadályozni Korea békés egyesítését, a két koreai állam közötti kapcsolatok megteremtését. E zért a Koreával való szolidaritás hónapjának fő követelése, amelyet a magyar közvélemény is hangoztat: vonják ki az amerikai katonaságot Dél-Koreából. S. T. Egy-egy országgyűlési időszak idejére a Parlamentre összpontosul az ország egész társadalmi, politikai élete. A most folyó tanácskozás súlyát az is emeli, hogy a fő napirendi pontként népgazdaságunk harmadik ötéves tervjavaslatát vitatják meg. Az országgyűlés élete természetesen nem korlátozódik csak a plenáris tanácskozásra. Elevenség és sok derű uralja a szünetekben a Parlament Vörösszőnyeges folyosóit; Vidám élcelődés , dő részese” volt a ,szenveParlaÄ Parlamentben hallottuk ment büféjében Németh Imre Borsod megyei képviselő, akinek Gönc a választókerülete. — Mondd el, de őszintén — szegzik társai a mellének —, hogyan is töpörödött ilyen hirtelen össze a gönci hordó? E tréfás jelenetnek való- . ban „történelmi előzménye” van. A gönci hordó évszázadokon keresztül 136 literes űrtartalommal volt hitelesítve, ilyenben szállították sok ezer és tízezer hordószámra a jó hegyaljai borokat min- denfelé. Az elmúlt hetekben ünnepség-sorozaton emlékeztek meg Gönc alapításának 750. évfordulójáról, s ekkor előtérbe került az utolsó gönci kádármester is, aki még mindig gyárt hordót — a 136 literesnek egyötvened- re kicsinyített mását. A gönci hordónak ezt <* hirtelen „lefagyását’’ vette zokon az elmúlt hetekben a gönci ünnepségekre ellátogatott néhány borbarát... De Gaulle látogatásai N o voszibí rszkben A Szibériában tartózkodó De Gaulle francia köztársasági elnök Nyikolaj Podgomijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének társaságában pénteken délelőtt megtekintette a Novoszibirszki Villamossági Gépgyárat, amely 37 országba exportálja termékeit. A gyár dolgozói szívélyes fogadtatásban részesítették a vendégeket: Az egyes üzemeket megtekintve, az elnök érdeklődéssel szemlélte a gépeket, beszélgetett a munkásokkal és szakemberekkel. Megelégedéssel szólt arról, hogy a novoszibirszki gyár együttműködik francia iparvállalatokkal Is, és kifejezte azt a reményét, hogy ez az együttműködés a jövőben méginkább elmélyül. A gyárlátogatás után a francia köztársasági elnök és Novoszt- 30 kiloGaulle francia köztársasági elnök — balról — és Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke Novoszibirszk repülőteréről útban a város felé. kísérete elutazott birszkból a mintegy méternyire fekvő Akagyem- gorodokba, a tíz évvel ezelőtt létrehozott nagy tudományos központba: A szibériai tudósok két Jakut gyémántot ajándékoztak a francia elnöknek. A tudósoknál tett látogatás után Alekszej Zverev, a novo- szibirszkl tanács elnöke villás- reggelit adott De Gaulle elnök és kísérete tiszteletére. A villásreggelin elmondott pohárköszön tőjében a francia köztársasági elnök egyebek között kijelentette: Szibéria a franciák számára titokzatos és érdekes, költészettel és romantikával áthatott vidék. Most, hogy eljöttünk ide, láthatjuk, hogy Szibéria iparilag is kitünően fejlett országrész, korszerű eredményekkel, haladó gondolkodású, férfiasán. helytálló emberekkel. A szibériaiak a háború éveiben a Moszkva környéki és a sztálingrádi csatában is bebizonyították hősiességüket jegyezte meg a tábornok: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a villás- reggelin a következőket, mondotta: A szovjet és francia állami vezetők tárgyalásai a nemzetközi helyzetről, a francia—szovjet viszonyról, megmutatták, hogy államaink egy sor fontos kérdést sok tekintetben azonos módon közel fűinek meg és nézeteikben Jók minden közel áll egymáshoz«
