Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1966, juntas St A Surveyor leszállt a Holdra Hírügynökségi jelentések szerint a Surveyor amerikai űrhajó szerdán éjszaka — magyar idő szerint 7.17 órakor — leszállt a Hold felszínére. Ezzel megismételte a Luna—9 szovjet űrhajó teljesítményét. A leszállás sima, zökkenőmentes volt és az űrhajó félórán belül megkezdte a televíziós képek továbbítását a Földre. A képek jó minőségűek. Eddig három kép érkezett, az első az űrhajó három lábát mutatja, a második a Hold felszínének egy részét és az űrhajó egyik antennáját. A harmadik képen közelről láthatók az űrhajó lábai. A Luna—Hl sikeresen befejezte programját A Luna—10 szovjet automatikus űrállomás — a Hold első mesterséges szputnyikja — sikeresen befejezte tudományos kutatási programját. A Luna—10-zel az utolsó rádióösszeköttetést május 30-án létesítették. Az űrállomás aktív tevékenysége közben 460-szor kerülte meg a Holdat és több mint hétmillió kilométert tett meg. Jelenleg folyamatban van a beérkezett adatok feldolgozása, a kutatások eredményeit később bocsátják a sajtó rendelkezésére. Kállai Gyula láfogalása az Eöhös Lóránd Tudományegyetemen Kállai Gyula, a kormány elnöke és llku Pál művelődésügyi miniszter csütörtökön ellátogatott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, ahol a rektori tanács részéről Sőtér István, a pártbizottság nevében Pöleskei Ferenc tájékoztatta az egyetemi élet legfontosabb kérdéseiről. A tájékoztató után széleskörű eszmecsere alakult ki az oktatási reform végrehajtásáról, az egyetemi felvételről, a párt- és KlSZ-szerve- zetek munkájáról, az egyetemi ifjúság világnézeti neveléséről. A kérdésekre Kállai Gyula válaszolt és tájékoztatta a rektori tanácsot az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről is. Indira Gandhi üzenete Titolioz Dines Szángh indiai külügyi államminiszter kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezett — közölte csütörtöki sajtóér tekezletén Dusán Bla- gojcvics, a jugoszláv kormány szóvivője, Joszip Broz Tito köztársasági elnök csütörtök délután fogadta az indiai külügyi állámminisztert. aki 'átadta neki Indira Gandhi indiai miniszterelnök üzenetét. Dines Szingh délelőtt Marko Nike- ziics jugoszláv külügyminiszterrel és Miso Pavisevics külügyminiszter-helyettessel tanácskozott. A találkozón a két országot kölcsönösen érdeklő kérdéseikről volt sző, köztük Tito, Indira Gandhi és Nasszer hármas találkozójának előkészítéséről. Elhunyt Beeilt E. Gyula clvfárs régi harcosa a munkásmozgalom ózdon, 1966. június 2-án, 76 éves korában elhunyt Bechl Ernő Gyula elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa. A tizenegy gyereket számláló Beclit-család hetedik gyereke az eperjesi tanítóképző elvégzése után 1910-ben a Borsod megyei Klementina-tanyán kezdte el pályafutását. Itt ismerkedett meg a cselédség keserves életével, majd Ózdon, a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű RT gyári iskolájába kerülve, a munkásság nyomorával. Itt, Ózdon, az első világháború éveiben került kapcsolatba a 'munkásmozgalommal, 1918 őszén pedig a Kommunisták Magyarországi Pártjával is. 1919-ben vörösőr parancsnok Ózd—Sa jópüspöki térségében, személyesen is részt vett az első munkás-paraszt hatalom fegyveres védelmében. A Tanácsköztársaság vérbefojfás» után Horthyék kegyetlen bősz* szót álltak rajta, csaknem nyomorékká verték és eltiltották a katedrától is. Negyedszázados hazai és külföldi bujdosás után Ózdon ért* meg a felszabadulást. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján a Tanácsköztársaságért emlékéremmel tüntettek kJ. Életének utolsó éveibe* Recht E, Gyula' már elfáradt. Konkrét politikai tevékenységet nem fejtett ki, de szív* utolsó dobbanásáig hű volt * munkásosztályhoz, a szocializmus eszméihez, amelyhez fiatal éveiben elkötelezte magák Az utóbbi néhány éven át Budapesten élt. Két hete visszatért Ózdra, ahol tegnap reggel 76 éves korában elhnnyk Temetésére is itt kerül son, bizonyára mély részvét melletík a brit Megkezdődtek -rhodesiai tárgyalások Csütörtökön délután a Salisbury-! városháza tanácskozó termében megkezdődtek a tárgyalások a brit kormány képviselői és Smith rhodesiai miniszterelnök tanácsadói között Művészi híradás és péida „HA VISSZATEKINTEK működésemre, megállapíthatom, hogy szépen és izgalmasan éltem. Védtem valamit, amit ma már egyre kevesebben védenek. Elszánt voltam és követleezetes, és talán nem volt mindenben igazam. Mindent összevetve; érdemes volt.’’ — írta Bálint György, egyik utolsó (1941—1942), kéziratban maradt \ művében, amely most zárja cikkeinek, tanulmányainak, kritikáinak minden eddiginél bővebb, kétkötetes, több mint 1400 oldalas: A toronyőr visszapillant című gyűjteményét. (Magvető, 1966.) Bálint György (1906—1943) munkássága szocialista irodalmunk nagy értéke: József Attiláé, Komjáth Aladáré, Révai Józsefé és Gábor Andoré mellé sorolható. Irt verseket, novellákat, ütinapiót, több jelentős szerző (Dickens, Galsworthy, Sinclair Lewis, Aldous Huxley) művét ültette át magyai' nyelvre, de min- denekciótt kritikus volt és publicista. Miként Koczkás Sándor a kötetek szerkesztője, a gyűjteményhez fűzött tanulmányában találóan jellemzi: „leözépeurópai közíró”. Kenőid v ül széleskörű, s állandóan bővülő európai műveltséggel felvértezett,' az alkotó marxizmus széileméoen gondolkozó író, kritikus, publicista, aki rendszeresen beleszólt a világesemények, a belpolitika kérdéseibe, irodalmi, művészeti és kulturális problémákba. Sötét és nyomasztó korban alkotott, a fenyegető barbárság, a fasizmus és a második világháború árnyékában. Szenvedéllyel, meggyőződéssel szállt szembe vele, felemelte tiltakozó szavát a nép nyomora, anyagi és szellemi megalázása miatt. Szép számú szatíráinak egyik alapgondolata a hadakozás* a fasizmus ellen, amelyben a polgárság elzülíését látta. „Küzdelme a fasizmus ellen — írja egyik méltatója — az egész kapita- lista rendszer, az imperializmus embertelenségének szatirikus ábrázolásává mélyült, szélesedett. Sohasem engedte, hogy a horizontot elzárják, elsötétítsék előle a barna, fekete vagy zöld Inges rohamcsapatok. Mindig' a teljes világot figyelte, a teljes történelemben gondolkozott”. A történelmei pedig mindenkor a nép jelentette számára. A nép határtalan szeretető duzzasztja jelképeit művészi erővé. uNcm az akták maradtak meg x törénelemböl, hanem ezek az emberek, a tömegek örök hullámverése ... ők a történelem”. BÁLINT GYÖRGY írásaiban benne él a' korszak úgyszólván minden lényeges mozzanata, egész hangulata; nagyerejú művészi híradás a korszakról. Munkássága példa is a késő utókor számára: miként lehet és érdemes a megszerzett széleskörű, mély műveltséget tehetséggel és szenvedéllyel a közélet javára hasznosítani. Bálint György július 9-én lenne 60 éves. A magyar könyvkiadás méltóképpen adózik emlékének azzal, hogy az Ünnepi Könyvhétre megjelentette az életművének csaknem minden számottevő prózai alkotását vtartalmazó gyűjteményt. — á — t — Az USA a délkelet ázsiai íiáborű kiterjesztésére törekszik Az utóbbi időben egyre több jel mutat rá, hogy az Egyesült Államok a Dél-Vietnamban elszenvedett sikertelenségek miatt újabb háborús frontok megnyitására törekszik Dél- kelet-Ázsiában. Ezzel magyarázható, hogy az amerikai légierő egyre nagyobb mértékben bombázza Laosz egyes körzeteit, egyidejűleg provokációkat hajt végre a semleges Kambodzsa ellen, Thaiföldön pedig katonai támaszpontok egész rendszerét építi ki. Thaiföld amerikai hadműveleti bázis Az elmúlt időben, a vietnami háború kiszélesedésével párhuzamosan Thaiföld mindinkább az amerikaiak hadműveleti bázisává alakult át. Az ország fővárosa, Bangkok közelében levő Don-Muang- ban és más polgári repülőtereken az amerikaiak katonai gépeknek tartják fenn a leszállópályákat. Bangkok és a laoszi határon levő Nong Khai között modern utat építettek ki, melynek segítségével gyors fegyver- és lő- ji szerszállítmányokat kívánnak í juttatni Vientiánéba. Az észak- fc BURKA i / Vv \ Ö lua *.. i V*. V v: KÍNA „„r í r-.-' ' J (?) légi támaszponí (S) Helikopter lämaopoel (^) Radarállomáa M\3>W'fpí!é'5 í-114 ‘vSy támaszpontok [vpi i laoszi hazafias erük állal IÉ2J ellenőrzött terület Közutak —■=»“ Vasutak Az amarik'ai támadások 7' helye Kambodzsában 0 100 200 300 km * \®a íipsr stak (l lom Salt NakhonWTha Khek (T) t j TakhliN •. *;Don Muangj Kruno Thea (Bangkok)' Nakiion Ptanom I Kaen Tha Khek Savánnakhet ■i Angkor SaRatiip; X'Ojc-z)«Sep) t ■ \ ^KAMBODZSA J * fonom PanhScdLr^' Lq e keleti országrészben ugyancsak utak épültek. A Tha Khli-i, az uboni és * korati támaszpontokról indulnak el azok az F 105-ös vadászgépek, amelyek a VDK ék Laosz bombázását kapják feladatul. Az uboni támaszpontot jelenleg is bővítik. A Thaiföldön állomásozó amerikai erők létszámát 12 000-ről (1965) 30 000 fóré emelték. A 85 000 főből álló thaiföldi hadsereg haditengerészetét tengeralattjárókkal egészítették ki, a légierő gépeinek számát pedig felemelték és F 86—F vadászbombázókkai erősítették meg. Akciók Kambodzsa ellen Dél-Vietnamból a semleges Kambodzsa ellen végrehajtott. katonai akciók száma az utóbbi időben megnövekedett Nyilván az Egyesült Államoknak nem áll érdekében', hogy Laosz jobboldal erők által megszállt területei, Valamint a támaszponttá kiépített Thaiföld és Dél-Vietnam között egy semleges állam létezzen. — TERRA — Jurij Nagihiit: Az öllé M indenről a napsugár tehetett. Vékonyka volt és éles, áthatolt a csipkefüggönyön, megsirno- gatta a narancsszínű redőket, könnyedén szétömlött az asztali lámpa üvegbúráján és a púderesdoboz tetején. Bele- alcadt egy pohárba és, megtámaszkodott az ollón. Itt apró, de vakító fényű tüze esket gyújtott. Mindez a legjobbkor történt. Mitya már időtlen idők óta unatkozott. Rajzolgatott eleinte. Egy egész oldalt megtöltött elefántokkal és zsiráfokkal. Az elefántok teáskannákra hasonlítottak, a zsiráfok meg kivétel nélkül olyanok Voltak, mint az emelődaruk. Azután. Moszkvics kocsikat pingált. Cserebogarak kerekedtek ki a keze alól, mire Mityának elege lett a firkálásból.. Már éppen a gáztűzhellyel akart játszani — noha szigorúan megtiltották —, amikor a napsugár csomó új ötletet adott. Mitya elindult a sugár mentén. Valahol becsapódott egy ajtó a sugár megremegett ... Gyengéden nézett reá, az egyetlen látogatóra, aki megosztotta vele magányát, tornászott a díványról, és megp-óbálta kezébe venni. De hiába csapta össze tenyerét, a sugar kiszökött. Újból meg akarta fogni, de megint csak nem sikerült. Ez tetszett neki, elmosolyodott. De aztán megunta a fénysugarat is, melyet nem lehet megérinteni, vajon kemény-e vagy puha? Az olló azonban már egészein más. Mitya lecsapott rá. Milyen furcsa, hogy eddig észre sem vette ezt a csodálatos tárgyat. Megragadta és széles mozdulattal szétnyitotta, majd megpróbálta összecsattintani. Az olló eleinte makacskodott, de aztán kellemetlen csikorgás^ sál összezárult. M itya még észbe se kaphatott. amikor az olló már .lensárga hajából is lenyisszantott egy apró fürtöt. Néhány pillanatra a kisfiú lélegzete is elállt. Nem merte elhinni, ami történt. Aztán eltöltötte a felfedezés öröme. Hiszen saját magának még soha nem csinált semmit. Reggelenként anya öltöztette, amint ő akarta, megmosdatta, amint ő akarta, megfésül- te, amint 6 akarta. Még gondolni sem lehetett rá, hogy ez megváltozzék. Mitya egyszer úgy próbálta felvenni cipőjét, hogy a sarka elől, az orra meg hátul volt, máskor az ingből nadrágot csinált, és az ingujjba dugta lábát. Édesanyja azt mondta: ez mégegyszer ne forduljon elő. És a haja! Hogy utálja a homlokába fésült, lenyalt frizurát! Majdnem a szemöldökéig ér! De ha összeborzolja, jön anya azzal a szűrős fésűvel, és rendbehozza ... De ennek vége! Mitya levágott elölről még egy fürtöt szemöldöke fölött, a vékony esik helyén nagy, háromszögalakú homlokrész tűnt elő, rragas, domború, fényes. Nagyon tetszett neki ez a homlok. Majd középen is vágni kezdett, fejebúbja felé. Úgy látszik, haja nem mindenütt egyforma: fönt aranyszőke, ahol kivágta, szürkés, halántékán pedig majdnem fekete. Megszűrta magát, de mos-t hősiesen viselte el a fájdalmat — ez sem történt még vele. Mikor a homlokán megjelent egy vércsepp, akkor is csak megremegett szájaszé- le. ö már egészen más Mitya, maga is érezte, hogy teljesen megváltozott. Ez az új Mitya nem fél semmitől. A kamrába is ki mer menni — pedig ez a legrejtélyesebb és legfélelmetesebb hely a világon. Régebben a tek- nflben mosdatták őt de aztán a teknő kilyukadt, ki vitték a katnrába. befedték deszkával, sn deszkára meg mindenféle hm-lomot raktak: egy régi bőrkarosszéket, meg háromlábú, támlátlan széket s koffereket. A falhoz mosó- teknő támaszkodott, amely fenyegetően kongott, valahányszor hozzáértek. A kamrában egerek is tanyáztak, míg az ajtóval átellenes sarkot pókháló szőtte be. Egy pók lakott benne. És a kamrában rejtőzködött az „éjszakai látogató”, aki éjjel tologatja a bútorokat a szobában, néha pedig leül a székre, és mereven bámulja Mityát. Amint azonban Mitya sírásától felébredve anya meggyújtja a villanyt, az „éjszakai látogató” csodálatos ügyességgel felölt! a kisfiú székre hajtogatott ruháinak alakját. És Mitya reggelenként önkéntelenül is megremeg, amint, anya nyugodtan leszedi az ő ingét és nadrágját... M itya most előre szegezte az ollót és kilépett a folyosóra. Egy rúgással kinyitotta a kamraajtót, mely nyikorogva ütődött neki a teknőnek. Az mélyet sóhajtott, de nem fenyegetően, nem panaszosan. Aha — gondolta Mitya — tudják, hogy én valaki más vagyok .. Megváltoztam ... A fény beomlott a kamrába' és minden olyan volt, ahogy azt Mitya elképzelte: a fotel, a háromlábú szék, a bőröndök, meg a portól szürke pókháló. Csak az „éjszakai látogatónak” sikerült most is elbújnia. Valami mocorogott a teknőt fedő deszkán. Bársonyosan sötét egér mászott ki a karosszék alól, s mintha hátsó lábára állva mellső lábával megfenyegette volna Mityát — Sersicc! — kiáltotta Mi; tya, és csattogtatni kezdte az ollót. Az egér összehúzta magát; és besurrant az' egyik bőrönd alá. — Sersicc! — kiáltott rá Mitya mindenre, ami a kamrában volt, és teljes erejéből csattogtatta az ollót. . És minden, ami a kamrában volt, egyszerre kicsi lett. Csak a poros, szürke pókháló lengett Mitya felé fenyegetően, közepére pedig odaszaladt a pók. — No várj csak, te löttyedt porrongy. Nesze, te pók! És Mitya előrelépett, szét- nyitotta az ollót, és belevágott a hálóba. De a pók le; mászott a falról, és szürke testével rátapadt az ollóra; ami nagy csörrenéssel leesett a földre... És Mítyá sírva menekült. A szobában világos volt, Mitya hamarosan abbahagyta a sírást. De azért még mindig félt az ajtó felé nézni. . V árt egy darabig, aztán lassan lemászott a díványról. Óvatosan lábujjhcgycn lépkedve visszamerészkedett, a kamrához, és mindkét öklével belökte az ajtót. — Itt vagyok! — mondta! — És semmitől se ijedek meg! Este, amikor anya megjött, Mitya elmesélte, milyen nehéz napot élt át. — Tudod, anyu — mondta elgondolkozva —. a kamra-, ham nincs senki se, csak a régi vacakok és egy pókháló. . —• Nem. kisfiam — felelte anya —. félelmed volt ott, de te mos*, elkergetted. Raáb György fordítású
