Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
2 ÉSZAKIM AGY AROnSZAG Szerda., 1966. június 22. Ülést tart Indonézia a miskolci tanács Miskolc városi Tanácsa ma, június 22-én, délelőtt ülést tart. Az ülésen megválasztják a népi ülnököket, meghallgatják a város törvényességi helyzetéről szóló előterjesztést, az 1965. évi költségvetési zárszámadásról és a tervek teljesítéséről készült beszámolót. valamint a mező- gazdasági állandó bizottság munkájáról szóló jelentést. megerősítettek Suharto megbízatását régei ér Suharno teljhatalma Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés 4. ülésszaka második napja tanácskozik. Kedden, megerősítette tisztségében Suharto miniszterelnök-helyettest, a hadsereg vezetőjét, mint az indonéz kormány ügyvezetőjét — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az ezzel kapcsolatos határozat, amelyet ellenszavazat nélkül szavazlak meg, hangsúlyozza: át kell szabni a forradalmat a nép óhajának megfelelően, s alá kell támasztani az elnök (Sukarno} politikáját, mint ahogy ezt március 11-i levelében megfogalmazta. Mit mond a paragrafus? Suharto megbízatása az új választásokig lesz érvényes. Mint az UPI amerikai hírügynökség megfogalmazza, az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés döntése eloszlatja azokat a félelmeket, hogy Sukarno elnök valaha megint teljhatalmat élvezhet. A Tanjug jelentése szerint az indonéz külügyminisztérium szóvivője kedden megerősítette, hogy Indonézia hamarosan visszatér az ENSZ- be. Jogásznak válaszol J. L. Miskolc! olvasónk 1965. november 21-én „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szüntette meg munkaviszonyát. Ezzel kapcsolatosan arra kér választ, hogy új munkahelyén milyen hátrányok érhetik? Az 1965. január 1-től hatályos Munka Törvénykönyv ■szerint, aki munkaviszonyát „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szünteti meg, elveszti munkaviszonyának jogfolytonosságát, és csak 3 évi egyhelyben dolgozás után kérheti a korábban munkaviszonyban töltött idők beszámítását. Fizetett szabadságot, munkaruhát egy évig nem kaphat, és alapbére, átlagkeresete sem lehet több, mint az előző munkahelyén volt. . Ezen túlmenően 2 évig nem részesülhet jutalomban, nem kaphat fizetési előleget, segélyt és természetbeni juttatást. A „kilépett” munkakönyvi bejegyzésű dolgozónak az új munkahelyén 1 éven belül — a szakszervezeti bizottság előzetes véleménye alapján — indokolás nélkül fel lehet mondani munkaviszonyát. *.......... B. K. sajószentpéteri olvasónk azt panaszolja, hogy két iskolás gyermekétől az 5 forintos biztosítási díjat a jövő oktatási évre már most, a bizonyítvány kiosztásakor beszedték. Az a kérdése, beszedhető-e a biztosítási díj szeptember előtt? Igen. A tanulók baleset- biztosítása az általános- és középiskolákban június 1-től június 30-ig, az óvodákban október 1-től szeptember 30-ig tart. A biztosítás bárhol és bármikor (otthon; utcán, játszótéren, iskolában stb.)» történő balesetre érvényes. A szünidőben a baleseti veszély és a kockázatviselés sokkal nagyobb. A balesetből származó állandó és teljes rokkantság esetén a kártérítés 25 000 forint, állandó és részletes rokkantság esetén aránylagos része. Ha a biztosított tanuló nyiil csonttörést szenved, vagy olyan sérülés éri, amely 10 százalékot el nem érő állandó rokkantságot okoz, az Állami Biztosító 200 forint ösz- szeget folyósít. « Új jogszabályok FELÁR. A HÍZOTT LIBA ÉS PULYKA UTÁN Az élelmezésügyi miniszter 128/1966. számú utasítása értelmében, ha a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó termelők az 1966. évi baromfinevelési és hizlalási szerződés során nem veszik igénybe a takarmány-juttatást, felárat kell téríteni részükre. A takarmány-juttatás igénybe nem vétele esetén a felvásárlási áron felül fizetendő felár mértéke hízott liba után 2,50 forint/kg, pulyka után 1 forint/kg. A felár csak a minőségileg megfelelő, hízott liba és pulyka után jár. * A HELYI UTAZÁSI JEGYEK MEGTÉRÍTÉSÉRŐL A Munkaügyi és Pénzügyminisztérium együttes közleményben hívja fel a vállalatok és a gazdálkodó szervek figyelmét, hogy a július 1. utáni tarifaváltozás miatt a költségek általában nem emelkedhetnek. A helyi közlekedési eszközök hivatalos célú igénybe \7étele esetén csak a ténylegesen felmerült kiadások téríthetők meg. Az eddigi kedvezményeket cs térítéseket szigorúan felül kell vizsgálni, a nem feltétlenül szükséges kedvezményeket meg kell szüntetni, és a lehetőségekhez képest a térítések számának, mértékének mérséklésére kell törekedni. Kombinált bérlet csak kivételes esetben adható. • BETAKARÍTÁSI ÉS EGYÉB SZÁLLÍTÁSI FELADATOK LEBONYOLÍTÁSA A betakarítás és az egyéb mezőgazdasági szállítási feladatok lebonyolítása végett közös közleményben szabályozzák a betakarítás idejére (július 1—december 1) a fuvareszközök kihasználását. A tsz-ek elsősorban saját fuvareszközeiket kötelesek kihasználni, egymásnak segítsenek, ezenkívül igénybe vehetik az országos talajjavító és talajvédelmi vállalat, növényvédő állomások, erdő- gazdaságok és az AKÖV fuvareszközeit. A tsz-ek a mezőgazdasági jellegű fuvarozásokhoz a gépállomási díjszabás szerint vehetik igénybe az AKÖV és az egyéb állami szervek tehergépjárműveit. Dr. Sass Tibor V Thant Moszkvába utazik Az ENSZ szóvivője kedden a világszervezet székhelyén bejelentette, hogy U Thant ENSZ-főtitikár még a nyár folyamán Moszkvába utazik és tárgyal a Szovjetunió vezetőivel; A látogatásra a szovjet kormány meghívása alapján kerül sor. Amz Ferganában Az üzbekisztáni ferganai völgy lakossága három napja küzd az árvízzel, amelyet a kirgiziai hegyek gleccsereinek hirtelen olvadása okozott. Háromezer méter magasságban évekkel ezelőtt tó képződött, amelynek jéggátját a nap sugarai most elolvasztották. s az óriási víztömeg előbb az Iszfajram-Szaj folyót duzzasztotta meg, majd elárasztotta a ferganai völgyet. A nyolc méter magas áradat gyökerestől kicsavarta a fákat, elsodorta az elektromos távvezetékeket, a vasúti hidakat, az utakat, az útjába kerülő házakat és elszakította a gázvezetéket. Többen halálukat lelték a lezúduló áradatban. A hatóságok sürgős intézkedéseket tettek az árvíz okozta károk helyreállítására. Á nagy tanulság A Szovjetunió elleni támadás 25. évfordulója C saknem két esztendeje tartott már a második világháború, amikor 1941. június 22-én megkezdődött a fasiszta Németország támadása a Szovjetunió ellen. A náci hadosztályok betörésének híre felháborította a nemzetközi közvéleményt, mert a két ország között változatlanul érvényben volt a megnemtámadási szerződés. A náci kormány, szövetségeseivel és csatlósaival együtt akkor szánta rá magát a szovjetellenes támadásra, amikor úgy vélte, hogy ereje teljében akár az egész világ ellen is felveheti a harcot. A 117 millióra duzzadt fasiszta birodalom nehézipara 1941-re elérte a 31,8 tonnás acéltermelési szintet, és a német hadiipar rendelkezésére állt a megszállt országok évenkénti 15—17 millió tonnás kapacitása is. Tizenegy- ezer katonai repülőgépet, 4 ezer harckocsit és 325 ezer géppisztolyt állítottak elő egy esztendő alatt. A német hadiipar képes volt kielégíteni egy modern tömeghadsereg legkorszerűbb igényeit. Fegyveres erőik több, 'mint 7 millió emberből álltak, és a Wermacht vezérkarának régóta kidolgozott terveiben 214 hadosztály számára szabták meg a feladatokat A Szovjetuniót nem teljesen felkészülve érte a fasiszták támadása. Ettől kezdve azonban rohamosan meggyorsult a szovjet állam véderejének fejlesztése. A szocialista iparosítás eredményeként 1940- re több mint 18 millió tonnára emelkedett az acél termelése, és megkezdődött a Szovjet Fegyveres Erők átszervezése, fegyverzetének kicserélése. Ma már kétségkívül bizonyított tény, hogy a védelmi felkészültség hiányosságaiért elsősorban az a szemlélet felelős, amely a realitást meghaladó mértékben értékelte a megnemtámadási szerződést. A szovjet népek honvédő háborúja tehát nyomasztó fölényben levő ellenség elleni élet-halál küzdelemmel kezdődött. E rendkívüli nehéz időszakban a helytállás és a tömeges hősiesség olyan egyedülálló példája bontakozott ki, amelyre csak a szocialista társadalom képes. A világ első szocialista államának népei példátlan közös erőfeszítéssel megvalósították ezt, az eleinte lehetetlennek tűnő történelmi tettet. 1941 őszére, leküzdve m mérhetetlen szenvedést és nélkülözést, megállították a fasiszták előnyomulását. Ettől kezdve azután fokozatosan érvényre jutott a szocialista társadalom és gazdaság alapvető fölénye, amely a négy esztendeig tartó honvédő háború során mindvégig éreztette hatását. A második világháború son- sat alapvetően ez a harc döntötte el, hiszen a szovjet népnek a fasiszta katonai erők túlnyomó többségével kellett megküzdenie. Amíg a fasiszták Észak-Afrikában összesen 15. Olaszországban 7, majd az utolsó időszakban 31 hadosztályt vetettek be a szövetségesek ellen, és az 1944-es invázió időszakában sem több, mint 65—75 hadosztállyal szálltak szembe az angol— amerikai partraszálló erőkkel, addig a szovjet hadsereg ellen összesen 1024 divizió- juk harcolt a négy év folya-r mán. S hiába növelte termelését a német hadiipar még 1944 közepén is, a szovjet állam a háború utolsó évében már 40 ezer repülőgépet, 30 ezer harckocsit, 5 millió puskát és géppisztolyt küldött a frontra. A német imperializmus szükségszerűen történelmi jelentőségű vereséget szenvedett, és a szovjet hadsereg csodálatos győzelme nyomán kibontakozó új nemzetközi erőviszonyok közepette átalakult a világtérkép, mégpedig megmásíthatatlanul a szocializmus, a demokrácia és a béke híveinek javára. A z emlékezés logikájával furcsán ellentétesnek tűnnek tehát manapság azok az eleve kudarcra ítélt tervek, amelyek figyelmen kívül hagyják a honvédő háború messzemenő tanulságait. Pedig a III. Birodalom bukása félreérthetetlenül szolgál a nagy tanulsággal: bármilyen erőt is halmozzon fel bármely agresszor — a szocializmussal szembeni fegyveres összecsapásban törvényszerű a pusztulása. G. V. SZENDREI JÓZSEF: A VACSORA z ifjú házaspárnak még nem volt se kutyája, se macskája. Ez pontosabban azt jelenti, hogy gyerekük sem volt. Mégis a szerencsések közé tartoztak, mert az ifjú menyasszony keresztanyja, Olga néni a lehető legnagyobb nászajándékkal kedveskedett nekik. Rájuk hagyta egy szoba hallos, összkomfortos lakását a belvárosban, ő maga pedig Debrecenbe költözött lányához, nagymamának. Kis szöszke unokáért mindenről boldogan lemondott, még függetlenségéről is. Katalin, Olga néni kedvenc keresztlánya hónapokon át lankadatlan szorgalommal végezte háziasszonyi feladatait, mosott, főzött, takarított, a házaséiet első korszakában az ilyesmi még boldoggá teszi az asz- szonyokat. Férje a vasgyárban dolgozott. Rendes embere volt Laci, igazán példásan kezdte bebizonyítani, hogy érett a házasságra, bár Katalin szülei kissé fiatalnak tartották, hiszen a huszonegyedik évét sem töltötte be, alig szerelt ie a katonaságtól, máris házasodott. Katalin viszont úgynevezett modern szellemben nevelkedett. Édesanyja mindig dolgozott, a bank egyik legszorgalmasabb és legalaposabb tisztviselőjét tisztelték benne, amit számos oklevél és jutalom is bizonyított, mindezek mvliett három gyermeket felnevelt. Lánya érettségizett, továbbtanulni nem akart, inkább a házasságot választotta. Még az érettségi esztendejében, december közepén Laci felesége lett. Meglehetősen jó ételeket főzött, és minden alkalommal elvárta. hogy ifjú férje elismerően nyilatkozzon főztjéről. Laci nyilatkozott is, dicsérte Kata- lls ékes szakácstudományát, melyet a^ politechnikai foglalkozásokon tanult volt, és mohón evett, mert a fiatal gyomor egész napi munka után minden ételt boldogan fogad. így telt el néhány hónap. Katalin mosott, főzött, takarított, míg eltelt eme műveletekkel. és kezdte unni a mindennap ismétlődő munkákat. Édesanyja is unszolta, mert nem volt elragadtatva lánya úgynevezett munka- nélküli életétől. A mamának ugyanis az volt az elve, hogy a modern nő dolgozik, teremtő társadalmi tevékenységet, vagy közvetlen termelő munkát végez, rendszeres keresetet visz a házhoz, így nincs .kiszolgáltatva férjének és az élet legnagyobb meglepetései sem érhetik felkészületlenül. A házi munkákat részben megosztja férjével és családja többi tagjával, ha van ilyen, részben pedig igénybe veszi azokat az intézményeket, amelyek a házas nő munkájának megkönnyítésére hivatottak. Ilyen intézmények többek között a mosodák, a tisztítók, és nem utolsósorban az üzemi étkeztetési vállalat. A házasság első hónapjaiban Katalin nem egészen értett egyet mamájával. Még túlságosan magasan lobogott a házasélet szépsége, mámora és nem utolsósorban a szerelem. Hónapok múltán azonban az ihlettel végzett házi munkák költőisége kezdett elkopni, majd unalmas prózai feladatokká vedlődtek. Katalin ekkor már igazat adott édesanyjának. Egyik este Laci a megszokott lendülettel, nagyon éhesen ült asztalhoz. Már érezte a vacsora il,latát, s előre fogalmazta a mondatokat, hogy méltó szavakkal dicsérhesse Katalin munkáját. Először a levest ette. Ez az étel mindenféle zöldségdarabkákból állt, néhány szem idei zöldborsóval, és érezni lehetett, hogy hús főtt a lében. Laci igen jó étvággyal, gyors kanalazással ette meg. Finom, szaftos sertésszelet következett ezután, dupla körettel, vagyis rizzsel és'burgonyával. Hozzá finom, enyhén savanyú fejessaláta. * Laci ezt is kritika nélkül, megfelelő étvággyal tüntette el. Katalin ropogós cseresznyét tálalt ezután kis tányérban, majd komoly, határozott hangon így szólt: — Most pedig megnyitom az értekezletet. — Miféle értekezletet? — kérdezte Laci ijedten. Annyira meglepődött, hogy magostól lenyelte a szájában levő cseresznyeszemet — Értékeljük a vacsorát — mondta Katalin. — Nos, halljam, milyen volt? — Fenséges, drága csillagom, isteni.' 11 mondhatnám, hogy a világ legjobb vacsorája... Jaj, hajolj közelebb, hadd csókoljam meg azt az édes kicsi szádat, amiért ilyen finom vacsorát adtál a te drága, kicsi férjednek. — Laci már nyújtózkodott is, hogy csókot adjon Katalinnak, de a feleség leintette. — Várj — mondta. — Majd később. Amit eddig mondtál a vacsoráról, az semmi. Bab- la, hogy úgy mondjam. Sematikus, mint egy kilencszázötvenben írott hősköltemény. Alapos és részletes véleményt kérek. Kezdjük az elején. Milyen volt a leves? — Mámorító — felelte Laci. — Nem láttad? Valósággal befaltam. — Séma ... Mondtam már, hogy ne sematizálj. Elmélyült, szakszerű értékelést kérek. — Jaj, drágám, aranyos csillagom, mi jut eszedbe. .. Hát mit lehet még mondani egy levesről? Megfelelően meleg volt, nem túl forró és nem langyos, pontosan olyan, ahogyan én szeretem. Éreztem benne a tavaszt, mármint a zöldséget, a sárgarépát, a karalábét, a borsót és az isteni petrezselyem ízt. Igen, igen, a petrezselyemízt. Azt nagyon szeretem. Ezeken kívül éreztem benne a sót, a paprikát, és ... és ... a borsot... Igen, igen, kevés borsot is éreztem benne. — Eddig jó — mondta Katalin: — És milyen volt a hús? — Megdöbbentően finom! — vágta rá Laci, és felesége kezéért nyúlt, hogy megcsókolja. — Te szent, te drága kéz, te csodatevő asszony! végtag, köszönöm neked a fenséges húst. — Miközben, ezeket mondta, folyton felesége kezét csókolgatta. — Ez semmi! — jelentette ki Katalin.' ;— Általánosítás. Részleteket kérek. Például': nem volt kemény? — Az a hús? Kemény? — kérdezte Laci. — Drágám, a vajjal sütött omlós kalács se lehetne puhább, finomabb. Becsületemre mondom, rágni se kellett, valósággal szétolvadt a számban. — És a körítés, a buronya, meg a rizs? D rágám, hogy is mondjam? A rizs fenséges volt Mint az apró gyöngyszemek,: kemények és mégis puhák, és benne a fenséges petrezselyeroiz, melyet a levesben is annyira élveztem,.. igen, igen, a zöldpetrezselyem ... a rizs mindennél jobban ízlett... A burgonya pedig ..; Hát a burgonyának, izé, hiszen ez köztudott dolog, de, de... semmiség persze... a burgonyán érezni lehetett a nagyüzemi termelést, a kémia korszakát, meg miegymást, de tudom, hogy erről te nem tehetsz... végeredményben nagyon is finom volt a burgonya... — Rendben van! — mondta ekkor Katalin. — Tehát ilyen ételekkel a jövőben is elégedett leszel? — Feltétlenül, aranybogárkám. Soha ne adjon az isten, akarom mondani a szocialista társadalom ennél jobb ételeket. — Becsületszavadra? — Mit szavamra? Az összes beosűlefemm és a teljes szerelmemre. Katalin ekkor felállt az asztaltól. Szép tejét felszegte, és győzelmi diadallal kijelentette. — Rendben van. Ezután mindig ilyen ételeket fogsz enni. Elsejétől ugyanis munkáiba állok. És ezt a vacsorát már a leendő munkahelyemről hoztam ízelítőnek. — Mi... micsoda? — dadogta Lad. —> Ezt... izé... nem te főzted? — Nem bizony — mondta Katalin —, hanem az üzemi konyha szakácsnéja. Jó volt, vagy nem volt jó? Most beszélj! — Drágám... hogyan is mondjam? .13 Igen .. . tenné,szetesen, hiszen mondtam, a becsületem ... meg a szerelmem ... Igen, drágám, de... mármint... — Ne dadogj! Elsejétől kezdve ezt eszed! Én pedig dolgozni fogok! És munka után együtt takarítunk ... A mosnivalót viszem a Patyolatba... a kasztot meg hozom az üzemi konvháról.. L aci nem tudott szóhoz jutni. Hiszen,' ha tudta volna. De nem tudta. És az éhség is elvakította. Végeredményben meg mit is tehetett? Katalin néhány perc múlva, mintegy a vacsora utolsó fogásaként eléje tette az értesítést, melyben a vállalat •munkaügyi osztálya közölte, hogy elsején szíveskedjék elfoglalni munkahelyét.
