Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

Vaear»ap, 1968. öl»,Jos t' ÉSZAKMAG* ARORSZÄG 9 §NEMES GYOKGYs * UYEGKALITKA Szülői értekezlet — bölcsődében Vitrázs és hlűzminta Anyaga 20-as fonal. A láncszemsor 6-os, a minta 9-es horgolótűvel készült. Munkánkat a megfelelő hosszúságú, nyolccal osztható — melyhez még egyet adunk — láncszem­sorral kezdjük. 1. sor: A második láncszembe egy szorosszemet öltünk, 4 egyráhajtásos pálcát, egy láncszemet, 4 egyráhajtásos pál- cát öltünk a negyedik láncszembe, majd a kővetkező negye­dik láncszembe egy szorosszemet cs ezzel már ismételünk. A sor befejezése szorosszemes leöltés. Ezután a láncszemsor másik oldalát horgoljuk be foly­tatólagosan. 2. sor: 4 láncszem után az előző sor utolsó láncszemébe — ahová a szorosszemet öltöttük — 4 egyráhajtásos pálcát öl­tünk, utána egy szorosszemet az első sor azon láncszemébe, ahová a 8 pálcát öltöttük, ismételjük az első sor mintáját, a sor befejezése a kezdéshez hasonlóan 4 pálca és 4 láncszem költése az első sort kezdő első láncszembe. Ha két ilyen csíkunk van, akkor összekapcsoljuk: 1. sor: A kész esik első sorának kezdő szorosszeméhez rögzítjük a fonalat, 6 láncszem után háromráhajtásos pálcá­val visszaöltünk a kiindulási helyre, kétráhajtásos pálcát öl­tünk a 8 pálca közötti egy láncszemes ívbe, 3 láncszemet szo­megóvhatjuk így a rá leselkedő veszedelmek­től. Előre megborzongok, ha arra gondolok, hogy mi minden betegséget szerezhet: mum- szot, bárányhimlőt, kanyarót, rubeólát, skar­látot; olyan szörnyűségekre nem is merek gondolni, mint a diftéria, vágj' a gyermek- bénulás ... P róbáltam néhány szelíd ellenvetést tenni, hogy aszongya: egyszer úgyis le kell majd engedni a városba, gye­rekek közé, akkor mi lesz? Nem fél, hogy az ilyen üvegkalitkában, sterilen kezelt gyerek akkor egy hét alatt felszed minden nyavalyát? Igyekeztem azzal érvelni, hogy a tisztaság, az óvatosság nagyon fontos, de ha az ellenálló­képességet mesterségesen elsorvasztjuk, még túlzottabban hathat rá minden ártalom. Miután laikus szakértelmem érvei egész­ségügyi vonatkozásban hatástalanoknak bizo­nyultak, a kalitka-elmélet társadalmi vonat­kozásait iparkodtam kifejteni. Mi lesz a kö­zösségben, a mi társadalmunkban egy így ne­velt gyerekkel? Ezzel sem mentem semmire, s ezért kény­telen voltam elismételni a következő törté­netet (a tanulság levonását barátom álmat­lan éjszakáira bízva): Egy színésznő vadregényes, jól elkerített villájában kiskutyájával élt. A kutya nőtt, növekedett, de soha nem hagyta el a villa kertjét, amelyet átugorhatatlan kőkerítés vé­dett. A kutya boldog volt, mindennel ellátták — nem is tudta elképzelni, hogy a kerten kívül van-e világ és az milyen lehet. Három éves lett (ez kutyáéknál olyan húsz év körü­li fiatalemberkomak felel meg), amikor egy nap úrnője orvot csatolt rá, pórázra kötötte és elvitte sétálni — a kerítésen túl. Már az utak. a fák, a sétáló emberek is megriasztották kissé a kutyát, ideges lett, de különösebb baj nem történt: ezek lényegé­ben ismert jelenségeknek tűntek számára. De egyszerre földbe gyökerezett négy lába. Nyelve oldalt fityegve maradt, szemére a csodálat és a rémület vékony hálót szőtt — dermedten állt. E gy kutya ügetett felé, szabályos, négy­lábú, közönséges virgonc eb. Egyre közeledett, s a villa-kutyában egy szé­pen kialakult, felépített világ omlott össze. Eddig azt hitte, hogy más kutya, mint ő, nincs a világon, vagyis ebben a szőrös, kedves mű­fajban ő az egyetlen példány. S ime ... Szívót valami összemarkolta, szeme előtt minden összekuszálod ott, s a felismeréstől — húszéves fiatalember létére — elnyúlt az út porában. Skót kockás humor NÁSZAJÁNDÉK — Mit veszel a szomszédok­nak nászajándékba? — kér­dezi a skót a másikat. — Viszek nekik néhány ga­lambot a farmomról. — Megörültél? Ez túl drága ajándék! — Szó sincs róla. Ezek pos­tagalambok. Kis zsirnrclf-kalnp. Miniás anyag Tból, sötét szalaggal sima, egysze ] [ rii ruhákhoz illik. r°sszemmel ugyanoda leöltünk, 3 láncszem után visszaöltünk Ugyanoda egy kétráhajtásos pálcát, egy láncszem után kétrá­hajtásos pálcát öltünk a következő egy láncszemes ívbe, 3 tancszemet szorosszemmel ugyanide, ismételünk, s végül a shr befejezéseként 2 háromráhajtásos pálcát, öltünk az utolsó szorosszemre és kél háromráhajtásos pálcát a következő esik clsö szorosszemére (ezt a 4 pálcát egyszerre fejezzük be). Is­mételjük az előző oldalt, de itt az egy láncszem helyett egy Szorosszemet öltünk kapcsolásként az előző oldal egy lánc- fSe"ies ívébe. Az összekapcsolásnál ügyeljünk, hogy azonn hezdésű oldalakat kapcsoljunk össze. Befejezésül a két szabad oldalt behorgoljuk 4 pái «lueszem, 4 pálcával. \ tyúkláb-mlntás kalap kimon­dottan sportos viselet, csak nap- apaira hordjuk. Az út és a házastársak NÖ: Feleslegesen fékeztél a síkos úton. FÉRFI: Akkor kezdtem fékezni, amikor megfogtad a kormánykereket. NÖ: Akkor nyúltam a volánhoz, amikor megcsúszott a kocsi. FÉRFI: Akkor csúszott meg, amikor meghúztad a kézi­féket. NÖ: Azért húztam meg a kéziféket, mert te felkiáltottál. FÉRFI: Akkor kiáltottam fel, amikor a lábamat le­nyomtad a gázról! NÖ: Azért nyomtam le a lábadat a gázról, mert nem hallgattál rám. FÉRFI: Nem akartam rád hallgatni, mert azt tanácsol­tad nekem, hogy gépkocsi helyett majmokat vezessek pó­rázon. NÖ: Azért javasoltam neked azt, hogy gépkocsi helyett majmokat vezess pórázon, mert úgy mentél, mint az örült. FÉRFI: Azért mentem úgy, mint az örült, mert meg akartam előzni a Fiatot, amelyre átkot szórtál, mikor meg­előzött bennünket. NÖ: Azért szórtam rá átkot, mert a vezetője rám né­zett és közben azt intette, hogy süsü vagyok. FÉRFI: Azért tette, mert az ablakon kidugott jobb ke­zeddel olyan mozdulatot tettél, mintha jobbra akartunk volna kanyarodni. NÖ: Azért dugtam ki a kezem, hogy megmutassam, melyik fának rohanunk, ha ilyen bután vezetsz továbbra is. FÉRFI: S ezután mégis egy másik fának rohantunk. NÖ: Természetesen, hiszen te mindenre képes vagy, csak azért, hogy bosszants engem! így beszélgetvén szálltak fel a mennyekbe A szeren­csétlenség színhelyén emberek gyülekeztek és sóhajtottak: •Milyen szépek...”, „Milyen fiatalok...”. .Nagyon szerel­hették egymást.” (Ford.: Szabó László) B arátom nem olyan jaj-de-fiatal ember. Túl van az ötvenen, haja ősz, s has­ban kissé már túlméretezett a ter­mete. A késői kor egyébként megérdemelt gyümölcseként nemrég egy nagyon helyre-kis babát engedett le a gólya a helydenagy villa­lakás központi fűtéses kéményén. Volt. nagy öröm, érthetően még nagyobb, mint általá­ban az első gyerek jövetelekor ifjú házasok­nál szokásos. Ajnározzák, babusgatják, dédel­getik, széltől, fagytól, hőtől óvják a kis Bri­gittát, — mert, hogy ilyen érdekes antisemati- kus nevet adtak a szöszke kis jövevénynek. A háziorvos gyakori és rendszeres vendég a házban. Kávéval, barackpálinkával kínálják, s barátom ifjú felesége azt szeretné, ha az or­vos minél hosszabb népszerű tudományos fej­tegetést tartana Brigitta koponyacsontjainak erősödéséről, a végtagok mozgásképességének növekvő rugalmasságáról, a főzelékek pépe- sítésének módozatairól, a ribizke vitamingaz­dagságának előnyeiről és az emésztési funk­ciók szabályozásának mikéntjéről. A múlt­kor, jelenlétemben, éppen arról volt szó, hogy a kisbabának (tisztelettel szólván) a beöntésre használandó kamillatea-főzetet milyen hőmér­sékletre kell lehűteni a se-hideg, se-meleg, s így leghatásosabb langyos állapot elnyerése céljából. A beszélgetést hallgatva felötlött bennem egy régi emlék: feleségem telefonon érdeklő­dött volt a gyermekorvosnál újszülött kis­lányunk hasonló funkcionális problémája megoldásáról. — Hányadik gyerekük a kislány? — kér­dezte az orvos, szórakozottan, vagy talán évödve, mivelhogy pontosan ismerte családi státuszunkat. — Második. — Akkor langyos vizet tessék használni. — Miért csak langyos vizet? — s a fele­ségem ingerült hangján érződött, hogy kicsit furcsállja az utasítást. Az orvos nevetve, némi cinizmussal, de nem minden lélektani megfigyelés nélkül így válaszolt: — Nézze asszonyom, az első gyereknél lan­gyos kamillateát szoktam ajánlani. A máso­diknál egyszerű langyos vizet. A harmadiknál nyugodtan engedhet friss vizet a csapból. Míg ezen a történeten méláztam, amikor barátom — az orvos távozása után — kifej­tette nekem, hogy Brigittát legalább három éves koráig nem engedi le a városba, nem en­gedi gyerekek közé. — Itt, a kertben, tiszta levegőn nőhet, fel — magyarázta. — A legfogékonyabb korban Végül ebed. mosdás, alvás,' majd cipőhűzás a program, s] már jöhet is apuka, vágyj: anyuka a kicsiért. *: < Nincs ícjícllcu :i gyerek :j ■ A bölcsőde vezetősége rend-]] kívül nagy gondot i ordít a: gyermekek helyes és megfele-j lö táplálására. Ezért külön.; főznek a babáknak és külön a-] felnőtt személyzetnek. Egy!; jellemző adat: amíg tartott a: narancs-szezon, naponta át la-) gosan négy kilót evett meg a , (50—70 gyermek. Természetesen! bőven szerepel a gazdag ét-!; renden kívüi „alkalmi” cső-]; koládézás és nápolyizás is,’; amit kivétel nélkül minden-í gyermek örömmel fogad. ]] A lelkiismeretes gendosko-! dús eredményeként a bölcső-]i dében gondozott apróságok.; között nincs fejletlen, s szinte! kivétel nélkül súlygyarapodás-!] ról számolhatnak be a Rondo-! zónők az érdeklődő szülőknek.!] Külön témakört képezett azi értekezleten a szülök felelős-]; sége, amely legtöbbször a.; tisztántartásnál szenved csór-]; bál. Meglepő például, hogy!] hétfőn reggel milyen sok a! P’szkos fehérnemű, az ápolat-]] lan kéz és fej. Úgy latszik,-: vasárnap sok szülő mással van]: elfoglalva. Ny. L !;-----------------------—------------- ;j N agy divat < a kalap! :j Baj az is, hogy a legtöbb szülő reggel odahaza megeteti gyermekét, s igy az a bölcsö­dében étvágytalanul nézi tár­sai reggelizését. A gyermek fokozottabb vé­delme végett a Petneházi ut­cai bölcsődében időszakos or­vosi vizsgálatot vezettek be: havonta minden gyermeket szakorvos vizsgál meg. Külön érdekesség: a vizsgálatnál a szülő is jelen lehet. Játékkal kezdődik a napirend Mint minden zárt intéz­ményben, a bölcsődében is kötelező napirend szerint él­nek a gyermekek. Sok szülő elképzelni se tudja, mit csi­nál gyermeke reggeltől dél­utánig? Ezért is hasznos volt Benedek Istvánná vezetőnő tá­jékoztatója a bébik napirend­jéről. Nos, a napirend stílszerűen játékkal kezdődik. 8-tól fél 9- ig minden baba azt csinál, korra és nemre való tekintet nélkül, amit éppen akar. Né- hányan arra használják fel ezt az időt, hogy torkuk sza­kadtukból sírnak mamájuk, vagy papájuk után. Ilyenkor, bizony, a gondozónők min­den szeroletére szükség van, hogy megvigasztalják a keser­gőket. Kézmosás, reggeli és — vécézés következik, majd ismét kézmosás. Ezután a 18 hónapon felülieket önálló te­vékenységre nevelik. Ebben a kötelező programban olyan fontos dolgok kapnak helyet, mint az önálló fésülködés, vagy a saját ruha kikeresése a többi közül, jelzés alapján. Szabad játékkal, öltözködés­sel és levegőzéssel-folytatódik a nap. Fél 11-től háromnegyed 12-ig minden baba levegőn tartózkodik, kivéve természe­tesen az esetleges betegeket. Felmentést legfeljebb csak a rossz idő adhat. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy ezt bármelyik baba is követelné. Áz érdeklődés bizonyítéka: a 60—70 mama közül, akiknek gyermekeit a II. kerületi ta- ná'cs Petneházi utcai bölcső­déjében gondozzák, mintegy ötvenen jöttek el. A sok lej megárt Mi is történi ezen az érte­kezleten? Elöljáróban elmond­hatjuk, hogy legalább annyi, mint egy iskolai szülői érte­kezleten. Noha több mint két óráig tartott, végig izgalmas volt, abbahagyni is alig lehe­tett. Benedek Istvánná vezetőnő bevezetője után dr. Kropkő József gyermekszakorvos is­mertetett néhány, a szülő és a bölcsőde szempontjából egy­aránt lényeges kérdést. Ezek közül az egyik legizgalma­sabb: mikor nem lehet a gye­reket bevenni a bölcsődébe? Ez a gyermeken kívül a szü­lőnek a legkellemetlenebb, hi­szen vissza kell vinnie a ba­bát, s emiatt munkahelyével is összeütközésbe kerülhet. A gyermekszakorvos elmondotta, hogy a szakképzett gondozó­nők csak rendkívüli esetben nem veszik be a gyereket, olyankor, amikor lázas, vagy valamilyen betegség miatt ve­szélyes lehet egészséges tár­saira. Téves az a felfogás, hogy a gondozónő szeszélye dönti el, be lehet-e venni, vagy sem. Törvény biztosítja, hogy gyermeke betegsége esetén a szülő a gyermek 3 éves ko­ráig bármikor fizetés nélküli szabadságot vehet ki. Ha a beteg gyermek életkora 1 év alatt van, a szülőt táppénzes állományba kell helyezni. Sok szülő azt hiszi, hogy minél több tejet itat gyer­mekével, az annál egészsége­sebb, fejlettebb lesz. Ez rész­ben igaz, de nem teljesen. A fehérbőrű, kékszemű gyerme­keknél például, amelyek álta­lában az érzékenyebbek közé tartoznak, a sok tej lejckcé- mát és különböző hurutos megbetegedéseket idézhet elő. GYŰJTÉS A skót a barátjához: — Ilii az, nem voltál tegnap a templomban? — Dehogynem. Ott voltam. — Akkor, úgy látszik, nem ■vettelek észre. — Nem is csodálom. Én gyűjtöttem az adományokat. BORRAVALÓ A skót a barátjához: — Képzeld, elhatároztuk, hogy borravalóellenes ligát alakítunk. Nincs kedved be­lépni? — Dehogynem, nagyszerű lesz. — Akkor írd. alá a belépési nyilatkozatot. A tagdíj évi 1 shilling. — Micsoda? Na nem, akkor nem lépek be. Hiszen jobban járok, ha borravalót adok. SKÓTOK EGYMÁSKÖZT — Ismered a legújabb vic­cet a fukarságunkról? — Nem. — Ha adsz húsz centet, el­mondom. NÁSZÚT — Hallom, nászúira men­nek. — Igen. Capriba utazom. — Hogy-hogy? Egyedül? — A feleségem már volt ott íz első férjével. Taláros humor natiia Beszélgetés a börtönben: — E«. nnga miért került Ide? — Mert náthás voltam. — Hogy-hogy? — Tüsszentettem és felébredt az 5r. AZ IGAZSÁG Becsületsértés! ügy a bíróság előtt: — A sértett panasza szerint ön wt mondta neki: „Aljas, vén bo­szorka nv”. Igaz ez? — Igaz, bíró űr. de én nem nondtam. VÁSÁRLÁSOK Két csikágói gengszter beszélget. — Mi újság, John? — Néni panaszkodhatott!: Tég­la p megvásároltam ezt az «* LUtót, ma pedig a kerület vizsga­obíróját és rendörbiztosát. « *•' , Fiatal lányok kedvence: fehér • nylon-szalmából font, fordított • fészek-alakú kalap. Nappalra és »estére egyaránt viselhető. Söté-•' *tebb árnyalatban idősebbeknek is ' szép. ; 1 *•'

Next

/
Thumbnails
Contents