Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-13 / 112. szám

4 eszakmagyarokszag Péntek, 1966. május 13. Vásároljon szakiizlclbctt! Valódi erdei gyümölcsszörpöt gombát az Erdeitermékek Boltiéba» Miskolc, Ady Endre u. 5. szám —£ »s tudja, mi bánt legjobban? Az értetlenség. Kém érti meg az állam, hogy elsősor­ban neki akarok jót. Ha meg is érti, nem támogat eléggé, Mert ugye, az esak természetes, hogy minél tariultab- bak, iskolázottabbak a dolgozók, an­nál jobban megy a munka. Márpedig én azt szeretném, ha minél jobban menne ez a munka, hiszen akkor gaz­dagabb lesz az ország, gazdagabb le­szek én is. Ezért végeztem el levelező tagozaton a technikumot. Mentem utá­na az eszbére: Elvtársak! Az állam ér­deke azt kívánja, hogy ha már vala­ki elvégezte a technikumot, ne legyen a gép mellett, hanem olyan helyen dolgozzon, ahol megfelelően kamatoz­tathatja tudását. El is jöttem a géptől. Csakhogy én továbbra is gyarapítani akarom tudásomat. Talán nem teszem jól? — Jól teszi. — No, ugye! Beiratkoztam az egye­temre. Esti tagozaton végzem. Es jön egy sor bökkenő. Szerintem a régi lakásom nem tudja biztosítani a tanu­lásomhoz szükséges nyugalmat. Már­pedig, ha nem tudok tanulni, nem vizsgázhatom le, és így az országnak eggyel kevesebb mérnöke lesz. Ez pe­dig nagy baj az országnak. írtam is egy kérvényt: adjanak nekem egy há­romszoba összkomfortos, központi tu- téses, déli fekvésű, nagy ablakú, zaj­mentes, tiszta levegőjű lakást, ami elég közel vau a központhoz, de elég távol • • Önzetlenség is van tőle, hogy a villamosok, az autó­buszok lármája ne zavarjon. Hogy tel­jes erőmet a tanulásnak szentelhessem, hogy minél jobb mérnöke legyek a nép­gazdaságnak. Azt hiszi, adtak ilyen la­kást? Dehogy adtak! Amit kaptam, an­nak egyik ablaka északra néz, a másik keletre. Hogy lehet ilyen fényben ta­nulni? Pedig elsősorban a népgazda­ság érdeke, hogy belőlem jó mérnök legyen, nem? — Hát... elsősorban, azért talán mégis... £ lsősorban a népgazdaságé! Hiszen cn csak egy szerény katonája vagyok ennek a rendnek. Nem szóltam azért sem, hogy az új lakásom ablaka nem délre nyí­lik. Olyat szerettem volna, de mindegy. Ne legyünk kicsinyesek. Bár tudja, megváltozott egy kicsit a társaságom is. A régi cimborák, akikkel valamikor a gépeknél dolgoztam, már nem na­gyon tudnak velem miről beszélni. Azokkal viszont, akik mostanában jár­nak hozzánk, jól elszórakozunk a bridzs parti közben. Es nem mindegy az, elv- társam, milyen fényű szobában brid- zsezem velük! Elsősorban az állam ér­deke, hogy szép fényes legyen a szo­ba, hadd lássa az a lojális értelmiségi, hogy én, aki a népbői jövök, milyen szép, világos helyen lakom! No látj®* mindennek alaposan mélyére kell n&K ni, mielőtt ezt, vagy azt mondaná! m van például most az én külföldi utal”' — Az állam érdekeként. — No, csakhogy kezdjük érteni cg?' mást! Egyébként nem a külföldi út A állam érdeke, hanem az, hogy kocsivá menjek. Képzelje! Kimegyek én, a mA gyár nép egyszerű, dolgozó fia val”' melyik kapitalista államba. Másképp,6” mutat az, ha egy elegáns kocsival A' kezem, mintha vonaton! Ezt már nc*” tagadhatja! Csak megvakarja az a ny”' gáti vámos a fejebúbját, hogy Iái1’’ lám, ezek a magyar dolgozók mily61’ kocsival járnak ide! Hm, hm! Nem l®' hot rossz dolguk abban a szocializmus­ban! És, elvtársam, ez az egyszerű vá­mos dolgozó már át is áll a ml olds' lunkra! Már saját hazájában vitázó n mi érdekeinkért! No, ezért kérte1” én az államot, adjon nekem egy ele­gáns autót. — Mennyit fizetett be? ja ár megint nem értjük eSf' ----- iwB m^st’ e'őbb bizonyítot­tam be napnál fényesebbel1' hogy ez a kocsi, ami az enyém lenn®' persze, az állam érdekét szolgálná. Hát akkor miért fizetnék érte? Adják ne­kem, és én megyek is vele nyugatra' így él egy magyar dolgozó! Azt hisz*' kiutalták a kocsit? Látja, ezért moS' dóm magának, az értetlenség bánt en­gem a legjobban. Az a nagy értetlcn' ség,------------------------------Priska Tibor F isate! villamossági szsakeinfoerek smkélja ipsars televízió közvetítéssel beiktatásával Miskolc legfon; galmasabb részén, a Széchenyi utcán levő televízió szalonban ipari televízión közvetítik. 1 gl a szalonban, illetve annak ló' rakatni ban elhelyezett képer­nyőkről a „házon kívüliek”, A utcai járókelők is megtekint­hetik az eseményt Bányász fúvószenekaroR hangversenye Perecesen A Bányász Kulturális Hete®' rendezvényeinek sorában má­jus 15-én, vasárnap délután órakor tartják a bányász fú­vószenekarok hangversenyét * pereces! bányász művelődést otthonban. A koncerten Sajó- szentpéter, Rudabánya, Rudolf­tól ep, Edelény, Ormosbány® Alberttelep, Sajókaza és a ven­déglátó Pereces együttesei lép­nek fel. jékoztatót terveikről, újszerű elgondolásaikról, a villamos- energiaiparra háruló korszerű tennivalókról. Az ankét prog­ramjában szereplő 14 szakelő­adás foglalkozik majd egyebek között a hálózati automatizálás, az érintésvédelem, a gazdasá­gos beruházás, a tervezés kér­déseivel, a kábelhálózatok hi­bahelyeinek legújabb bemérési, megállapítási módszereivel, a közvilágítás vezérlésével. A miskolci tiszti klubban rendezendő tanácskozás érde­kessége lesz, hogy azt több száz méteres vezetékhálózat iszíaszőllősön légszűrő berendezések, illetve felszerelések segítségével sike­rül a kút közelébe férkőzniük. A bányászoknak — nagy erő­feszítések árán — sikerült a megsérült elzárószerkezetet le­bontani, s jelenleg új zárósze­relvény beépítésién dolgoznak. A szakemberek úgy vélik, hogy rövidesen sikerül elzár- j ni a gázkitörés t. 1 Az Élszalunagyarorszá'gi Áramszolgáltató V. fiatal mű­szaki dolgozói, közgazdászai az utóbbi néhány évben országo­san is kiemelkedő munkássá­gukkal híviák fel magukra a figyelmeit. A KISZ Központi Bizottsága és a SZOT pályáza­tain közülük hárman első, s ugyanennyien második és har­madik helyezést értek el ötle­tes szakdolgozataikkal. A fiatal szakemberek a har­madik ötéves terv feladataira is felkészültek, s a Borsodi Műszaki Hetek során, május I 20-án ankéton adnak majd tá- I Gázkitörés Pa Pusztaszőllösön az olajba- ' nyászok egy váratlan gúzkitö- j rés megfékezésén, dolgoznak. | Az egyik kutatófúrásból tört elő a gáz, amely folyékony [szénhidrogénnel keveredve negyven méter magasra szökik J fel. A kitörés után azonnal i megkezdték a kút elzárását. Az alföldi olajbányászok munká­ját azonban gátolja a szénhid- | rogénnel és gazolinnal terhes í levegő, amely marja a bányá­szok arcát, szemét és csak a > Ej, ej, fiaín’emher! j •! Az idő: május 6, este há- j romnegyed 9. A színhely: | peron egy villamoson, amely i :• éppen elhagyja a miskolci ;• •; Uttörőháznál levő megállót. j, öt hat kirívóan öltözött - :• fiatalemberhez lép a kalauz­i, nő. Udvariasan kéri a je- •{ :• gyeket. Az egyik fiú ha- ;! nyag mozdulattal előkotorja .; > farzsebéből a bérletet, meg- *• •• köpködi, majd pulóverében j: •! „kifényesíti”, és flegmán •; > odanyújtja a kalauznőnek. ': jj Társai harsányan derülnek. •: :• Ennyi a történet, melyet ;• 5; Kovács Ferenc brigádveze- .• j. tő és Nagy János írt szer- •: I; kesztöségünknek. Mindkét 1 j! levélírónk a Lenin Kohásza- •; !■ ti Müvek hivatalházának £ egyik szocialista brigádjában .; > dolgozik, és mindketten el- ;• £ ítélik az említett fiatalem- !• j. bér magatartását. •• > igazuk van! !f e *:• * • időjárás Várható időjárás ma estig: változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb szórványosan előfor­duló kisebb esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő változó Irányú szél. A nappali felme­legedés kissé fokozódik. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet 19—24 fok között. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi tükör. Tudósítóink jelentik . . . A korszerűbb technológiáért. Legújabb lemezünk. PáJházi jelentés. Film, könyv, zene, művelődés. A hétvége megyei sportműsora. A jazz kedvelőinek. Hamarosan virágzik a kamilla A TAVASAI virágkarnevál | egyszerű, igénytelen hamupi­pőkéje, a kamillavirág, vagy más néven székfű, nemsokára megjelenik a réteken, a lege­lőkön, a szikes területeken. Szólnunk kell róla, mert nagy értéket képvisel. Nemcsak a hazai szükségle­tet fedezi az országban fötlel- hető mennyiség, hanem kivi­telre is tekintélyes mennyiség jut belőle. S tegyük hozzá, ko­rántsem közömbös, mennyit exportálunk, hiszen a kamilla- virág nagyon keresett cikk a világpiacon. Valutával fizet­nek érte. Népgazdasági érdekek Kíván­ják, hogy minél több kamillát begyűjtsünk, feldolgozzunk, hasznosítsunk. Mivel az átvé­teli ára magas, jó kereseti le­hetőséget nyújt a vele foglal­kozóknak, többek között a csökkent munkaképességűek­nek és a diákoknak. Több mezőgazdasági üzem — felismerve népgazdasági je­lentőségét —, külön e célra ki­jelölt táblán termeszti a ka­millát. Jövedelmezőségéről sok helyütt győződtek meg, többek között a hajdúnánási Lenin Tsz-ben, a püspökladányi Zöld Mező Tsz-ben. Elsősorban si­lány, gyenge táperejű terüle­tekre vetik, mert alig támaszt igényt a talaj minőségével szemben. Ezért fordul elő va­don is a szikfoltokon, a vadszi­ken. A kiszáradó szikes pocso­lyák fenekén összefüggő sző­nyeget alkot. Előnye, hogy megél ott is, ahol egyéb nö­vénytől nem lehet érdemleges termést várni.­A nagyüzemi gazdálkodás feltételei között egyre gyűrűi­nek azok a parlagterületek, amelyek a kamilla kedvenc te- nyészőhelyei; A gyomirtó vegyszerekre — akár a Dike“ niftra, akar a Hungazinf* mint a leggyakrabban haszna' latosakra — a kamilla rendid' viil érzékeny. Ahol gyomkén * okoz kárt, így a vetésekbe”' sokszor elkerülhetetlen a kJ' pusztítása. Kár volna azonba” kiirtani az egybefüggő kaiw’' la-állományokat, kamillás í°]J tokát azokon a szikes legelj kön, amelyeken a székfű jóvá* értékesebb hozamot ad, nú”* az egyébként silány gyepi*?! vedék. Ami a javított talaj” réteket és legelőket illeti, el0! kon a kamilla úgyis kipusztul Egyáltalán nem összeféri^ teilen a korszerű gazdálkodás' sal a differenciálás, a terül®” termelékenység esetenként megítélésé. &’ ilyen szempont' bői a helyi dolgozóknak tiszt?* jövedelmet biztosító, az ország számára pedig devizát jelent” kamilla gyűjtés nagyobb figy®*' met érdemel, s háttérbe sz6' rí thatja az át nem- gondol1' sokszor felesleges talajjavítás* kísérleteket is. NEM HELYESELHETŐ A sem, hogy sok gazdaságban a legelőt féltve —- tiltják a ka' milla szedését. Sokkal inkáb” arra kellene törekedni, hogy segítsék a helyi adottságok K*' használását, esetleg még mun' kaerő biztosításával is. Külé' nősen előtérbe kerülhetne ez ” szemlélet olyan tájakon, ah”* a mostoha talajviszony0! amúgy is szűk korlátok köz” szorítják a termelési és érte" kesítési lehetőségeket, tehát A igénytelen gyógynövények ^ elsősorban éppen a kamillay1' rág — jó jövedelemforrás nyithat meg,, s nem utolsó so?' ban szolgálja a népgazdaság elsőrendű valutái'is érdek®' it. (x) kalkulálni kell a végtermék árában. A leghatékonyabb be­rendezések megépítése és üze­meltetése kétségtelenül olyan eltolódást idézhetnek elő a ter­mékek árában, amelytől az ipar félti versenyképességét. Vonatkozik ez a belföldi árakra, de a viszolygás legfőbb oka a külkereskedelmi ver­senyképesség. Emiatt az ipar világszerte erősen huzakodik a legkorszerűbb tisztító beren­dezések megépítésétől, üzemel­tetésétől, és tapasztalatok sze­rint inkább vállalja a bünte­téspénz fizetését, mint az épí­tés jelentős költségkihatásait. A helyzet további romlásá­nak megelőzésére természete­sen közbeeső, olcsóbb megol­dások is ismeretesek, amelyek­nek alkalmazását minden kö­rülmények között meg kell kö­vetelni. Nagyon sokat segít­het a helyzet további romlá­sának megakadályozásában a szomszédos országokkal kiala­kítandó szorosabb együttműkö­dés is. A gyökeres segítés azonban ma már világszerte lényegesen nagyobb politikai;- és gazdasági erők mozgósítását, '■ jelentősebb térségek közös erő- : feszítéseit követeli. A problé-; wa rég kinőtt az egyes föld- i részek külön régióinak ható-;- köréből és ENSZ-méretű fel-!; adattá terebélyesedett. Ez vol-;j na az egyetlen megoldás,!; amely egyrészt megfelelő •! anyagi erőt mozgósíthatna a!i kérdés tartós, világméretű ren-•: élezésére, egyben eliminálnájs azt az emberileg különben ért-’j hető passzivitást, amelynek** okát az ipar versenyképességé-!; nek féltésében kell látnunk, *: Abban viszont teljes az •: egyetértés: az élő vizek el-') szennyeződése ma már olyan\ arányokat ölt, hogy a további'] romlás megakadályozása né-!- gett világméretű beavatkozási szükséges. A következő lépés, ^ hogy a megoldás gyakorlatig módozatait is mihamarabb;* megtalálják! -í Vincze Oszkár .] (Vége) :j-----------------------------------— « a Miskolci Memzeii Színház műsora 13, péntek. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. 14, szombat. József A. ifJ. MY FAIR LADY. 3 óra. Egressy. MY FAIR LADY. Fél 8 óra. 15, vasárnap. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 3 óra. Déryné. MY FAIR LADY. Fél 8 óra. 16, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 17, kedd. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. 18, szerda. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. 19, csütörtök. Ady ifj. EGY POHÁR VÍZ. 3 óra. Bérletszünet. MY FAIR LADY. Fél 8 óra. 20, péntek. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. sen tisztítatlari szennyvízzel terheli a Sajót. Ennyi és ilyen töménységű szennyvíz lebon­tására ekkora vízhozamú fo­lyó nem is lehet alkalmas, és az utóbbi időben teljes szenny­vízcsatornává vált, A líáselíb patakok Nem sokkal vigasztalóbb a helyzet Borsod megye kisebb vízfolyásain sem, mert az ipar hovatovább e térség életének alakulására is végérvényesen ráüti bélyegét. így például a Szinva a Diósgyőri Papírgyárig még tiszta. Onnan kezdve azonban, fokozatosan, teljesen szennycsatornává válik. Töb­bé kevésbé ugyanez a helyzet a Hangony, a Bábon.v, a Rony- va, a Hódos, a Vadász pata­kon, a Szerencs-Takta csator­nán és számos, más, kisebb patakon is. E patakok között egyetlen kedvező kivétel ez idő szerint a Bódva, amelynek vi­zét ez ideig sikerült minden számottevő szennyeződéstől megóvni. A Bódva e térség egyetlen nagyobb patakja, amelynek vize még ivóvíz el­látásra is hasznosítható. Nem kedvezőbb a helyzet egyetlen fejlett ipari országban sem, sőt, szabályként megálla­pítható, hogy a természetes vizek elszennyeződése világ­szerte szorosan összefügg az iparosodás minőségi és meny- nyiségi előrehaladásával. Szenny csaí«j>i*náli Ma már az egész világ erő­sen neszei a természetes vizek elszennyeződéséből eredő sú­lyos veszélyekre, de a gyöke­res segítségnek, főként pedig az ésszerű megelőzés gyakorla­tának mind ez ideig sem a mű­szaki, sem az adminisztratív el­lenszerét nem sikerült megta­lálni. ötven—száz év oblomo- vista magatartásának gyümöl­cse világszerte most érik be. Minden kultúrországban milli- árdokat költenek üdülők, par­kok, szanatóriumok, zöld öve­zetek építésére, miközben az egyes országok térségeit, a vá­rosokat és falvakat keresztül- kasul átszelő folyók riasztó, bűzös szennycsatornává vál­nak. Többé- k evésbe ugyanez tapasztalható a hajdan üdülés­re alkalmas tavak tájékán, amelyek szintén egyre inkább bűzös, egészségrontó, hatalmas pocsolyává torzulnak^ Az utóbbi évek tapasztalatai szerint világszerte az admi­nisztratív módszerek szigorí­tását fontolgatják:. Az ipar nagy ellenállását egyebek kö­zött az magyarázza, hogy az iparosodás folyamatának meg­indulása óta a termékek árá­nak kalkulációjában korábban sohasem kellett számolni a szennyező anyagok, a szenny­víz ártalmatlanná tételével. Kis mennyiségben ugyanis az élő víz természetes úton, „költ­ségmentesen” megtisztul a szennyeződéstől. Az ipari szennyvíz viszont olyan tömeg­ben zúdul a civilizált orszá­gokra, amelyet a természetes vizek képtelenek megemészte­ni eredeti hozamukkal. Ma már ott tartunk: korunk egyik ke­mény műszaki fejtörője a ter­mészetes víz teljes elszennye­ződésének feltartóztatása és megelőzése. VitágméreiH beavatkozás szükséges! Nagyban akadályozza a se­gítésre irányuló intézkedések sikerét, hogy a szennyvíz tisz­títás, mint technikai eljárás rendkívül költséges feladat, amelynek terheit feltétlenül Természetes viseinh wédeívmébe m A Sajó Magyarország vízügyi szol­gálatának legnagyobb fejtörő­jét számos nagy gondja köze­pette is a Sajó okozza. A fel- szabadulás előtt a Sajó tájé­kát még a pezsgő vízi élet jel­lemezte, vize fürdésre, sportra, horgászatra egyaránt kiválóan alkalmas volt. A Sajó 1949 óta teljesen elszennyeződött, amelynek mértéke még min­dig növekedőben van. Az özö- íényi szulfit-cellulozgyár még a monarchia idején épült. Mi­re a Sajó a mai magyar határ- területet elérte, vize korábban teljesen megtisztult. A gyár termelése azóta a korábbinak ötszörösére emelkedett, s ma már olyan szulfid-szenn.ylúg mennyisé­get bocsát a folyóba, amelynek öntisztulási feltételei végképp hiányoznak. Egy-egy szenny­víz hullám 1964-ben szín te bé­nulással fenyegette az Özdi Kohászati Üzemet. A terme­lés kiesésből eredő kár 16 millió forint körül volt. A Sa­jó völgyének üzemei közvetlen és közvetett módon szennye­zik a folyó vizét. Magyar terü­leten a Sajót az Ózdi Kohá­szati Üzemeken kívül a Borso­di Vegyikombinát I—II. gyár­egysége, a Sajószentpéteri Üveggyár, az Északmagyaror- Szági Vegyiművek, Miskolc vá­ros, a Lenin Kohászati Mű­vek és a Diósgyőri Gépgyár szennyezi. Az Ózdi Kohászati Üzemek naponta 22 ezer köb­méter, a Lenin Kohászati Művek 34 ezer köbméter érc­port, revét, fenolt, kátrányt, olajat, gázvízet; stb. bocsát, a Sajóba. A folyó tehermentesí­tésének legfőbb feladata, hogy főként a három legnagyobb üzem szennyvizét belső vízfor­gatás, ismételt vízfelhasználás útján lényegesen csökkentse. A kis mennyiségű szennyvíz gazdaságosan tisztítható, s csak ezek után vezethető a befoga­dóba. Vize ma már ivóvízellá­tásra, öntözésre és sportolásra sem alkalmas, sőt, ipari célra is csak kellő előkészítés után hasznosítható. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelése a felszabadulás óta megsokszorozódott. Szennyvíz- tisztító berendezése viszont ma sincs, sőt, manapság hely­szűke miatt a korábban átszűrt gázvizet is tisztítás nélkül bo­csátják a folyóbaj A Borsodi Vegyikombinát műtrágyagyára megfelelő tisz­tító technológia híján szintén tisztítás nélkül küldi a befo­gadóba az ammónia tartalmú szennyvizet. A pve és a maró­nátron üzem mésziszapot, kal- ciumkloridot, sósavat, hipoklo- ridot és sóiszapot tartalmazó szennyvizet bocsát, ki. A gyár nem használja mésziszap üle­pítő berendezését, sósavtartal­mai szennyvizét is csak időn­ként tisztítja, miközben a két üzem napi 14 ezer köbméter szennyvizet szállít a Sajóba; A Sajószentpéteri Üveggyár főként gázvizet,, az Eszakma- gyarországi Vegyiművek szer­ves anyagokat, savat és lúgot küld a Sajóba. A gyár savtala- nító berendezése az idők során tönkrement, savtalahítás nél­kül pedig a szennyvíz legag- resszívebb anyagai, a nitrove- gyüietek sem. semlegesíthetek. Miskolc város napi 27 ezer köbméter tisztítatlan ipari és házi szennyvizet szállít a Sa­jóba. A város szennyvíztisztító berendezése a háború során tönkrement. Mai állapotában még a lebegő anyagok útépíté­sére sem hasznosítható. A hely­zet javulása csak új tisztító berendezés létesítésével vár­ható. A Lenin Kohászati Művek napi 34 ezer köbméter, telje-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents