Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
III. MISKOLCI f ILMf ESZ UV ÁL Május 9—14 Segítők és társak: a nézők A dokumeutumfiSmesek ankét ja Sajtófogadás az avasi kilátóban A filmfesztivál helyi intéA fesztivál szerdai programja Délelőtt folytatódik a dolairaen- tom-fllmmüvészet vitája. A mai íjapon indul mikroautóbusz az ózdi filmankétra, hogy a 17 órakor kezdődő munkás—művész találkozót menetrend szerint lebonyolíthassák. A mai vetítési program 16,30-kor tv-filmek bemutatásával kezdődik. Műsor: 17.45: Néma tanúk. Dokumentum, Kende Márta. Kiesi vagyok én. Társadalmi riport. Surá- nyi Lili. Mozi filmek: 18 óra: Híradó riportok. Marci az Antarktiszon. Színes rajz. Temesi Miklós. Hetenként ötször. Dokumentum, Kolo- nits Ilona. Homo Fáber. Színes rajz, Szabó Sípos Tamás. Testamentum. Dokumentum, Ventilla István. Kíváncsiság. Kis játék, Oláh Gábor. Böbe. Népszerű, tudományos, Vass Judit. Egy portré századunkból. Színes rajz, Reisen- bíichier Sándor. 20 óra: Gusztáv lefogy. Színes rajz, Jankovics Marcell. Vizsga és vallomás. Dokumentum, Szemes Marianne. Föld—víz—ember (tv- film). Dokumentum, Kenyeres Gábor. Kaleidoszkóp. Népszerű, tudományos, Ventilla István. Csc- rc-berc. Színes báb, Imre István. Szomszédok. Riport, Kiss József. ... az Ember. Színes rajz, Koltai Jenő. Sí óra: A krakkói és lipcsei film- fesztivál díjnyertes filmjeinek vetitése a színházteremben. dokumentumfilmet. A filmek realizmusa, valósághitele és az algyői emberek élettapasztalata sokhelyütt találkozott, Köpeezi Béla elvtárs felszó lal a keddi ankélon. gyón eredeti módon kezdődött: a Megyei Művelődési Ház VI. emeleti tanácskozó termében összesereglő filmművészek először meghallgatták azt a magnó dokumentum anyagot, amelyet az ország különböző pontjain filmviták alkalmával rögzítettek hangszalagra a rövidfilm alkotók. Az ország hat helységében volt úgynevezett elövetítés azzal a szándékkal, hogy megvizsgálják különböző közön- ségréteg reagálásait, a dokumentum-filmművészet hatásfokait. öt film került a nézők elé: Schiffer Pál Ilyen ez a háború című alkotása, a Miért, Herskó Anna filmje, a Vándormadár című alkotás, amelyet Magyar’ József készített, a Zarándokút 65 című film, Szemes Mariann munkája. és Kis József Portré című filmje. \ Nagyon eredeti kérdéseket tettek fel az alkotók. Ezek között az egyik legérdekesebb kérdés volt: hitelesnek, igaznak tartják-e a filmeket? A vita során mintegy tíz órás magnóanyagot gyűjtöttek össze; az ankét résztvevői ennek sűrített, még így is hosz- szúra nyújtott változatát hallhatták. A filmalkotók és a külföldi vendégek is lélegzetvisszafojtva hallgatták a Csongrád megyei Algyő település (csak április 4-én kapcsolták be a villanyt e tanya- központba) nézőinek a filmekről alkotott véleményét. Meglepően kerek, hamvas és eredeti gondolatokat formáltak a látottakról. Pedig a nézők többsége életében nem látott megegyezett a látottakkal, s ezért volt az, hogy „a nézők többsége egy nagyon érdekes valóság-világra bukkant a filmek egyikében-másikátan. A pedagógusok, egyetemi hallgatók, munkások és különböző rétegződésű nézők sok gondolatot vetettek fel a látott filmek kapcsán. Igazán élményszerű volt ilyen előzmény után bekapcsolódni a dokumentum-filmesek eszmecseréjébe. Az első hozzászóló dr. Kö- peczi Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Osztályának vezetője volt. Gondolatgazdag -vitaindítójában nem az alkotói folyamatról beszélt, hanem azt elemezte, hogy mi a társadalmi helye a dokumentumfilm gyártásnak Magyarországon. Beszélt a dokumenturnfilmek társadalmi hatásáról, a műfaj tudatformáló jelentőségéről. Elmondotta, hogy a dokumentumfilm művészetben a legfontosabb az a társadalmi hatás. amelyet a műfaj a széles tömegekben kivív magának. Ahhoz, hogy ez a hatás minél nagyobb legyen, nagyon fontos a témaválasztás. Szerencsére hazánkban a téma kiválasztása nem egyéni szeszélyek, hanem a közönségigény függvénye. Ennek tulajdonítható, hogy dokumentumfilmjeink többsége a legfontosabb társadalmi, politikai kérdéseket foglalja magába magas gondolati és művészi szinten. — A dokumentumfilm, — mondotta Köpeezi Béla — tulajdonképpen nem más, mint a propaganda egy nemesebb eszköze. A politika által felvetett gondolatokat, témákat azzal a szándékkal ragadja meg, hogy alakítson az emberek ízlésén, erkölcsén, magatartásán. Ezt követően elmondotta: a filmek hatásának talán legfontosabb komDonense a tudatosság az állásfoglalásban. Nem lenne ió. ha az irodalom egyes jelenségeihez hasonlóan a do- kumentumfiim művészetben is talajra találna az irracionalizmus. A dokumentalitás és az Irracionalizmus a tűz és a víz fogalma. A magyar filmalkotók ezt jól tudják, s ezért világos, egyértelmű, társadalmilag hasznos eszmei fogalmazásokra törekednek. Köpeezi Béla elmondotta, hogy a jövőre nézve az alkotóknak jobban kell ügyelniök az okok és összefüggések gazdagabb feltárására. Bírálta a dokumentumfilmek kíséröszövege- it, a helyenkénti primitív fogalmazásokat. A alkotók mü- veltséganyagában a jövőben helyet kell kapnia a szociológiának, a valóság megismerésének ismételten polgárjogot nyerő tudományágának is. A közönségről szólva elmondotta, hogy a dokumentumfilm nagyon alkalmas tömegkulturális célokra. — A gondolat útja, — idézte egyik filmesztétánkat — a közvetlen szemléleten keresztül a legrövidebb.. — A dokumentumfilm művészet e tömör megfogalmazásból gondolatokat meríthet. A miskolci fesztiválokról szólva azt hallottuk, hogy a hazai rövidfilmverseny székhelye nagy szerepet játszik a műfaj megismertetésében és végleges elismertetésében. Párkány László iuuwuubciga es a varusi tanács művelődésügyi osztálya kedden délután sajtófogadást tartott az avasi kilátó presszójában. A megjelent budapesti és miskolci újságírókat, filmkritikusokat dr. Cribovszki Lászlómé, a városi tanács vb- elnökhelyettese köszöntötte. Ezt követően Csótai János, a művelődésügyi osztály helyettes vezetője tájékoztatta a jelenlévőket a filmfesztivál iránti érdeklődésről. A város kulturális életének fejlődéséről elmondotta, hogy az idén 2100 bérletet váltottak, zömmel nagyüzemi dolgozók. Ez igen örvendetes jelenség. A miskolci közönség soraiban ezen kívül nagyon sok az egyetemi hallgató, a középiskolás és a különböző értelmiségi. A fővárosi újságírók tájékoztatást kaptak arról is, hogy a filmfesztivál milyen kedvező hatással van a város és a megye filmamatőr mozgalmára. Csótai János ezt követően az egyre izmosodó és külföldön is ismertebbé váló képzőművészeinkről, a Miskolcon megrendezett országos tárlatokról szólt. Elmondotta, hogy Miskolc a filmfesztiválon kívül egyéb területeken is nagy erőfeszítéseket tesz a szellemi élet elősegítéséért; az őszi hónapokban rendezik meg a modern dráma hetét, ez alkalommal két budapesti színház és a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be modernnek megítélt drámáit. A program a televíziós filmek vetítésével kezdődött. Először Zsigmondi Boris Bokros Biermann Dezsőről készített képzőművészeti dokumentumfilmjét vetítették, ezt követően Novákovits András tudományos ismeretterjesztő filmjét mutatták be, melynek címe: Dámszarvasok erdejében . Az 1930 óta külföldön élő költőnőről a fiatal Radó Gyula készített filmet. A 80 esztendős Lesznai Ánna életperiódusait mutatta be a 20 verceS tv-film. Igen érdekes alkotásnak tekinthető Herzum Péter Magyar föld Szudánban című filmje, amelyben egy szudáni orvostanhallgató meséli el. miként hurcolták el a török időkben őseit Szudávr ba, s hogyan élt tovább ott a magyar törzs. A híradófilmejk ezúttal színesebbek voltak, mint tegnap. Schiffer Pál Ilyen ez a háború című dokumentumfilmjc, miként a televízióban, a fesztivál közönsége előtt is sikert aratott. A keddi versenyprog- ram minden kétséget kizáróan legizgalmasabb filmje Huszarik Zoltán óbarhausení fődíjas filmje, az Elégia volt. A tömör fogalmazású, jelkép- rendszerrel dolgozó film gondolatok sorát ébresztette a nézőkben. Csermák Tibor Rágyújt? című színes rajzfilmje a dohányzás megszületésének történetét meséli el. Ezen a vetítési napon került m,űsorra a televízióban is bemutatott Miért című dokumentumfilm, Herskó Anna alkotása. A film azt mulatja be, hogy az állami gondozásban levő gyerekekben milyen törést idéz elő, amikor megszokott környezetből egy más, óvodai környezetbe helyezik őket. Ventilla István Otthon című kis játékfilmje kollégistákról szól. akik hazatérve szüleikhez, idegen világot találnak otthon Ko- vásznai György A fény öröme című rajzfilmje zárta a versenyfilmek sorát. Versenyen kívül bemutatták még ezen a napon Dévényi László A fagy virágai. Cseh András Marci Alaszkában, Lakatos Iván A nő, Somló Tamás Az órák. Sándor Pál A nagyfülű, Remenyilc Lajos Gusztáv ■ és a pénztárca című filmjét. (p—lí i3,45: Vacsora és matyó lakodal- ts az Avas szálló fehérterméJelcnet Herskó Anna Miért című filmjéből. Keddi filmbemutatók wummmsiiB 1966. május II, szerda A nap kelte 4,13, nyugta 19,09 óra. A hold kelte 0,58, nyugta 9,53 óra. Névnap: Ferenc. 80 éve, 1886. május 11-én halt meg nagy nyomorban Kászonyi Dániel, a kezdeti magyar szocialista mozgalomnak legérdekesebb életű részvevője. Becsben született, fiatalon lett tiszt. A tragikus sorsú I-ovassy László pozsonyi titkos társaságában való részvételéért bebörtönözték. 1842- től Kossuth Pesti Hírlapjának párizsi levelezője volt. Az 1848-as márciusi események hírére hazajött. Rendkívüli nyelvtudásáért Kossuth gyakran igénybe vette, ű tartotta az összeköttetést a. bécsi forradalom vezetőivel. Egyik fö- és sikeres szervezője volt a külföldön állomásozó huszárszázadok hazaszöktetésének, m,ajd Egerben lett kormány- biztos. Harcolt Komáromban, utána emigrált. Külföldön nyelv-, zongora- és rajzleckék — NÖVÉNYVÉDELMI kiállítást, ankétot és gépi bemutatót rendeznek a mezőkövesdi művelődési házban: A bemutatóra és a tanácskozásra május 12-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor, a kiállítás pedig május 12-től 15-ig tekinthető meg. — IRODALMI műsort rendezett anyák napján a szent- istváni művelődési ház és a KISZ-alapszervezet. A műsorban mai magyar költők műveit tolmácsolták a fiatalok. (Csotó Erzsébet és Bohacsek Gizella leveléből.) — NY Alti napközit állítanak fel a Csorba-telepi tónál levő vízitelepen. — MŰSZAKI és híradás- technikai cikkek kiállítása nyílik május 13-án a Megyei Művelődési Házban. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak ez a kiállítása május 23-án zárul. — TAPASZTALATCSERE a sátoraljaújhelyi járás művelődési és mezőgazdasági szakemberei között. A járási tanács rendezésében május 25-én érdekes előadásokat hallhatnak, utána gyakorlati bemutatót tekinthetnek meg a szakemberek. — AZ IFJÚSÁG nevelésének pszichológiai kérdéseiről less ankét a Borsodnádasdi Lemezgyárban, május 19-én. Az ózdi járás vezető pedagógusai. számára Ar. Radnai Béla és dr. Búzás László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docensei tartanak előadást. — HÜSZ ÉV, húsz akadály címmel turisztikai vetélkedőt tartanak 15-én, vasárnap a Csanyik-völgyben az Úttörők a hazáért mozgalom legjobb miskolci őrsei. A vetélkedőre az úttörő-mozgalom fennállása 20. évfordulójának ünnepségsorozatában kerül sor: Tiltott halárátléoési előkészület miatt 4 és 6 hónapi szabadságvesztés Srobár Elemér 30 és Orliczki László 29 éves bükkszentlász- lói lakosok az elmúlt év végén családi problémáik miatt elhatározták, hogy Ausztriába szöknek. Evégett Győrbe utaztak azzal a szándékkal, hogy onnan gyalogosan teszik meg az utat Hegyeshalomig, ahol azután átlépik a határt. A határőrök azonban még Győrnél igazoltatták őket. Beismerő vallomásuk alapján átadták őket a rendőrségnek: A miskolci járásbíróság mindkettőjüket tiltott határátlépésre irányuló előkészületben mondotta ki bűnösnek, ezért Srobár Elemért hat, Orliczki Lászlót négy hónapi szabadságvesztésre ítélte, Az ítélet jogerőst adásából élt. Harcolt az olaszországi magyar légióban. 1863- tól itthon nevelőként dolgozott, de a. kiegyezés elleni tiltakozásul 1867-ben újból külföldre ment. Londonban a The Times korrektora leit Már korábban megismerte Marx tanait, és buzgón terjesztette a magyar emigráció között. 1877-ben jött haza. Több lap munkatársa volt, amíg 1S79-ben a Munkás Heti Krónika szerkesztőnek hívta, majd 1880-tól 1884-ig a Népszavát szerkesztette. Rengeteg újságcikkén kívül kis könyvtárra való, változatos műfajú könyvet írt: társadalmi, fantasztikus regényeket, novellákat, emlékezéseket, néprajzi, mitológiai, történelmi, kultúrtörténeti, pszichológiai, régészeti és politikai műveket. **-***«-# — DR. HORGOS GYULA kohó- és gépipari miniszter a Tájékoztatási Hivatalban tartott sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszolva ismertette a vezetése alatt álló iparágak jelenlegi helyzetének és jövő évi terveinek egyes főbb kérdéseit. — A MEZŐGAZDASÁGI szakmunkásképző iskolák országos, kulturális szemléjét május végén a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Házban tartják meg. Az idei bemutatkozás után minden évben les* ilyen rendezvény, — ARBORÉTUMOT alakítanak ki a. dél-baranyai Ten- kes-hegy lábánál elterülő síkságon. A legújabb hazai arborétum az Alföldről. Szarvasról már 83 fafajtát kapott. — JÁRÁSI KÖNVVTAll Szerencsen. A Rákóczl-vár egyik felújított részében a napokban ünnepélyesen felavatták a 13 ezer kötetes járási könyvtárat, amelynek szép olvasótermében újságok és folyóiratok is várják a látogatókat. E terem mellett hangulatos klubot rendeztek be. (Molnár Jenő leveléből.) — ZONGORÁT ajándékozott a monoki iskolának Szikom János, Budapesten élő, monoki származású nyugdíjas cs felesége, (Zsuffa Tibor leveléből.) — U.T traktorvezető-fülkék mintapéldánya készült el a Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnél. Az új traktorokon kívül a régebbi típusokat is ellátják ilyen fülkékkel, amelyek megvédik a traktorosokat az időjárás viszontagságaitól: — NEONBÓL készítik cl a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat emblémáját. A neon-részleg dolgozói társadalmi munkában vállalták ezi a feladatot. ESZAKMAGYARORSZÄG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tér % Telefonszámok: Titkárság: 16—886. Kultúr rovat: 16—067. Ipari rovat: 16—035. , Pártrovat: 16—078. Mezőgazdasági rovat: 33—687. Sportrovat: 16—04Ö; Belpolitikai rovat, panasz ügyek? 16—046. Kiadja? a Borsod megyei Lapkiadó VáBaTaf Miskolc, Kossuth u. II. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36—131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15—ÍZ. Telefon: 16—213. Terjeszti a Magyar Posta- Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft.’ Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Index: 25 055. Készült a Borsodi Nyomdába«. Felelős vezető: Méry Györgyw Kedden délelőtt megkezdte munkáját a dokumentumfilm művészek népes csoportja. A fesztivál második napja na-
