Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

4 fiSZAKMAGYAROKSZÄG Szerda, 1966. május tl­Hiang^wérseny Pozsonyban A. reformtörvény megvalósulásának útján (III.) A feludutoh miegoIdúsúmuh letétemémyeese s a pedagógus fl Miskolci Hsmzeli SzínSiáz műsora ti. szerda. Bérletsztinct. EGY POHÁR VIZ. 7 óra. 12, csütörtök. Bérlelszünel. MY FAYR LADY. 7 óra. 13, péntek. Bérletszünet. MY FArn LADY. 7 óra. 14, szombat. József A. lfj. MY FAIR LADY. 3 óra. Egressy. MY FAIR LADY. Fél 8 óra. ] 13. vasárnap. Bérletszünet. MY ] FAIR LADY. 3 óra. Déryné. MY ] FAIR LADY. Fél 8 óra. ( ] IC. hétfő. A Debreceni Csokonai ] Színház operaelőadása. ]17, kedd. Bérletszünet. 1 MY FAIR LADY. 7 óra. 118, szerda. Bérletszünet. MY FAm 1 LADY. 7 óra. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A riportereké a szó. Igazgató a mikrofon előtt. Ottörők között. Előadó: a szerző. Lányok, asszonyok. Akit nem kérdeznek ... A megye .sportéletéből. Filmzene. ■ü {] £l\ az ember az emeleti ablak pe­il J.E remén, és egyenletes ‘ritmusú ü r K mozdulatokkal mossa, törli az i] üveget. Monoton munka. A kéz alatt n üveg, rongy vagy bőrdarab. Mindig (] csak üveg, rongy vagy bőrdarabj n ,— Hány éve csinálja? rí — Tizennégy; — Unalmas? n — Nerru n — Miért? }! — Az ablaktisztító lenéz rám. A szo j, bábán állok. d — Nem lehet azt így elmondani, ké- f rém. jj Most ellenkező irányba pillant. Le, d az utcára, aztán még tovább. Messzire í ellát. d — Ezért is t— biccent kifelé. — Hogy íi annyi sok mindent látok, í] — De különösebb érdekesség nincs ;] munkájában .;. Ü — Dehogy nincs! A régieken kívül Ü mennyi új és újabb házba, irodába, 0 üzembe kell mennem! 3 — Csak Miskolcon dolgozik? ü — Nem. Többnyire Kazincbarcikán, {] de másutt is. Ahová a vállalat küld. — A köztisztasági? a Bólint. Igen, a Miskolci Köztiszásági in Vállalat dolgozója Persze, nem ő az Az ablaktisztító egyetlen ablaktisztító munkás ott. üsz- szesen tizenöten vannak. Nyugodt, megszokott tempóban mossa az üvegtáblát. A homályos ablak fénye- sedik. — Van valami fortélya ennek a mun­kának? — Semmi. Csak gondosan kell csi­nálni. Kezefejével végigtörli homlokát. lá­tom. egy pillanatra elborul tekintete. Kérdem is; bántja talán valami? Picit vár a válasszal. — Csak az jutott eszembe — kezdi végül —, hogy vannak, akik lenézik a mi munkánkat... Ablaktisztító? Már az is mesterség? Ugyan, mi fantázia van benne? Pedig sok van. Képzelje csak: előttünk minden ajtó kinyílik ... Sok­sok helyet bejárunk. Amilyeneket más szakmabeli nem. Az ember keze mintha lendületeseb­ben kezdene járni az ablaküvegen. — Es mert sokfelé megfordulunk, sok­felé kell bizalmat szereznünk. A becsü­letesség. Igen, ez különösen fontos a mi munkánkban üj — Hogy mennyire ragaszkodni lehet I ehhez a munkához. Itt van a Birinyi- j család. Az apa már régóta ablaktisztító, i és az lett négy fia is. Egyébként a I keresetünk is szép. Teljesítménybérben | dolgozunk, négyzetméterre mérik mun- | kánkat. Aki szorgalmas, kétezer forint- | nál is többet kap havonta. Már perzsel a nap. Mondom, hogy j szívesen hozok egy üveg sört. Tiltako- j zik. Se hidegben, se melegben nem j iszik. — Fél, hogy kiesik, vagy eltöri az üveget? — tréfálkozom. — Nem félek én. De szerintem mun- , ka közben inni nem rendes dolog.;; Ami pedig az üvegtörést illeti, ilyesmi ritkán fordul elő velünk. En például nyolc évvel ezelőtt Toppantottam el utoljára egy üveget. Az _ is véletlenül történt, az OTP üvegtetején. Megcsúsz­tam. 4 homályos ablak egészen kifé- I nvesedik. Tiszta lesz és át- I látszó. Majdnem olyan, mint a I levegő. Tóth Lajos, az ablaktisztító I megjegyzi: — És az az igazi, amikor az emberek I nem is figyelnek az üvegre. Akárcsak ] a levegőre; Kutlkay Anna I Tizenöt orvhalász került az ellenőrök „hálójába66 Á Bodrogköz vizeinek gaz-1 dája a Sárospatakon székelő ' Bodrog menti Sporthorgász Egyesület. Taglétszáma az el­múlt év óta több mint száz­zal növekedett, s már eléri a 450-et. Sok bosszúságot okoz­tak a Bodrog menti sporthor­gászoknak a zavarosban halá­szó orvhalászok és orvhorgá­szok. Ezek nemcsak engedély nélkül, hanem legtöbb esetben a tilalmi időszakokban is ti­I zedelik a halállományt. Ezzel • tetemes károkat okoznak. Az egyesület a rendőrség és a halászati, társadalmi ellen­őrök bevonásával ellenőrzése­ket tartott a horgászvizek partján. Már az első ellenőr­zések során 15 orvhalász és orvhorgász került „hálóba”. Valamennyiük ellen szabály­sértési eljárást indítottak. A halászati törvény értelmében 300-tól 1.500 forintig terjedő pénzbírság vár rájuk. ke zó ellentmondások jellem- zők a pedagógusokra is, hi­szen ők is a társadalomban él­nek, a pedagógusoknál jelent­kező ellentmondások a tanu­lókban, a majdani felnőttek­ben hatványozódnak meg. Igen megnőtt az iskolavezetők felelőssége. Ha számba vesz- szük a reform megvalósításá­ban elért eredményeinket, nem nélkülözhető az iskola politikai légkörének vizsgálód­ta, és annak regisztrálása, hogy sok helyen még nem tudatosodott: az iskolaigazga­tó nemcsak állami tisztségvi­selő, hanem politikai ténye­ző is, aki a pártszervezettel együtt felelős az iskola politi­kai légköréért. A z iskolavezetés témakö­réhez tartozik egy bi­zonyosfokú álhuma­nitás. Amióta a minősítéseket meg kell mutatni az érintett személynek, csupa jó adat ke­rül a minősítő lapokra. A ne­gatívumokat nagyrészt elhall­gatják. Nem akar az igazgató „rossz ember” lenni. Mind­ezen túlmenően pedig jelent­kezik egyik-másik igazgató munkájában egyfajta hivatal- nokos kényelmesség is, mert a gyakorlat szerint az iskola- igazgatói állás eddig sérthe­tetlennek, kevés kivételtől el­tekintve örökösnek mutatko­zott. Az irányító munkába olykor népszerűtlen feladatok is beletartoznak, s az igazga­tóknak azt vállalniok kelL A nevelői munkához tarto­zik a pedagógusi tudomány jobb művelésének biztosítása, A megyei tanács alkalmi ki­adványa, a Borsodi Művelő­désügy, ritka megjelenésénél) szűk lehetőségeinél fogva csak kis teret biztosíthat pedagógiai publikációkra. Kívánatos len­ne a megyében megjelenő or­gánumok lehetőségeinek vizs­gálata után több lehetőséget biztosítani pedagógiai publi­kációkra. Ez bizonyára jelen­tékenyen segítené a jobb mun­kát. S zázezrek figyelik ér­deklődve az iskolare­form megvalósulását. Megyei és városi párt és ta­nácsi szerveink vizsgálódása* tanácskozása sok hasznos ja­vaslattal segítette a reform megvalósulását Borsodban és Miskolcon. Benedek Miklós (Vége.) időjárás Várható időjárás ma estig: változó mennyiségű felhőzet; többfelé csővel, helyenként zi­vatarral. Időnként megélén­külő, változó irányú szél. A nappali felmelegedés kissé fo­kozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet általában 19—24, nyugaton 15—19 fok között. két. Itt-ott gondot okoz a kö­zépiskolai pedagógusok poli­tikai aktivitásának gyengesé­ge, a különféle polgári ideoló­giák maradványa is. A mikor a pedagógusok munkájának eredmé­nyeiről szólunk, e ne­gatívumokat is fel kell. je­gyeznünk, hogy a tanügyi igazgatás' és a pedagógus pártszervezetek is mindinkább felfigyeljenek rá, és nagyobb erőt fordíthassanak felszá­molásukra. Elhangzott az egyik tanácskozáson olyan megállapítás, hogy az egyik miskolci gimnázium érettsé­gi bizonyítványának értéke az egyetemi felvételeknél bizo­nyos mértékig devalválódott, míg korábban e gimnázium érettségi bizonyítványa szin­te ajánlólevélnek számított. A felvételi vizsgák és az egyete­mi hallgatókká lett gimnazis­ták tanulmányi eredményei indokolják a kétkedést. A fel­szólaló szerint, s alighanem igazat kell adnunk neki, nem­csak ennek a tanintézetnek vonatkozásában, hogy a gim­náziumok kapujának szélesre tárásával megnőtt a tanulói létszám, ezzel növelni kellett a tanári létszámot is. Ez pe­dig azt a veszélyt hordta ma­gában, hogy nemcsak a tanu­lói, hanem a pedagógusi ösz- szelétel is bizonyos értékrom­lást szenvedett. Részben eb­ben keresendő a bizonyos szem­léleti bizonytalanság forrása. A pedagógus körökben itt-ott tapasztalható szemléleti bi­zonytalanság aztán a tanulók­nál csapódik le. S mindjárt felmerül a kérdés, jó-e nap­jainkban az iskolai irányítás mechanizmusa? A megnöve­kedett létszámú tantestületek­hez elég-c egy igazgató, egy, vagy két helyettessel, különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy van hetvenes létszámú tantestület is. Nem kellene-e helyette bizonyos szakcsoporti elosztás? Igen találóan állapította meg egyik városi vezető, hogy a felnőtt társadalomban jclent­I skolareformunk célki­tűzéseinek valóra váltása, az egyes rész­feladatok teljesítése részben társadalmi feladat. Több al­kalommal is megállapítottuk, hogy mivel szinte minden család érdekelt a reformtör­vényben, így a megvalósulás­ban is százezrek segítő szán­déka összpontosul. A felada­tok megoldásának letétemé­nyese, az egész iskolareform központi alakja azonban to­vábbra is a pedagógus. Társadalmunk elismeréssel adózik a pedagógusok munká­jának. Állami, társadalmi szerveink, Borsod megye, Miskolc tanácsi és párt irá­nyító szervei az iskolareform feladatát taglaló tanácskozá­sokon sok pozitív eredményt állapítottak meg a nevelők munkájában. Megállapították, hogy érzik nevelő munkájuk­ért a felelősséget. Érzik en­nek a felelősségnek felfoko- zottságát, amely a szülők egy részénél tapasztalható helyte­len szemléletből fakad. Esze­rint egyedül az iskola felelős a gyermek magatartásának, jellemének, politikai-morális arculatának formálásáért A legtöbb nevelő tudása javát adva dolgozik, mutatkozik azonban bizonyosfokú hajlan­dóság rá, hogy a negatív ha­tásokat eltúlozzák és a nega­tívumokért a társadalmat te­gyék felelőssé. Nevelőink növekvő hánya­da meggyőződéssel és becsüle­tesen dolgozik az ifjúság szo­cialista emberré formálásáért, de saját magában és tanítvá­nyaiban egyaránt sok ellent­mondást kell még feloldania, ami nem mindig sikerül tel­jesen. Közös például az egyet­értés a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségében, a kizsákmányolás és az el­nyomás elítélésében, de a tár­sadalmunk, gazdasági életünk fejlődésében jelentkező prob­lémákat nem mindig értik, s ebből adódóan gyakran hely­telenül ítélik meg helyzetün­sáról van szó, tisztán, erőtel­jes szárnyalással énekelt. A szólisták megilletődtek a fé­nyes pódiumtól, de Horváth Péter és Szepessy András fu­volások ezúttal is remekeltek. A zenekar Gárdonyi Zoltán Népdal variációjával tűnt ki. A közönség ősbemutatónak is tapsolhatott. A zenekar a kon­zervatórium hangversenyter­mében szólaltatta meg első­ként Kardos Dezsőnek, a po­zsonyi Zeneművészeti Konzer­vatórium professzorának két szlovák bagatelljét. A szerző is jelen volt a bemutatón; a kö­zönség melegen ünnepelte a népszerű zenepedagógust. A műsor egészéről jó véle­mény alakult ki, dicsérték a szerkesztést, amely Bartók. Kodály művein kívül klasszi­kusokat és mai magyar zene­szerzőket is magában foglalt. 3. Vendégeskedés a CSIÜlMlÖlümil A csehszlovák—magyar kul­turális intézmény pozsonyi szervezete messzemenő figyel­mességet tanúsított. Fogadást adott a kísérő tanárok tiszte­letére, a hangverseny után pedig a diákokat is vendégül látta. Hasznos eszmecsere alakult ki, ugyanis a fogadá­son részt vettek magyar újság­írók, költők, drámaírók, rádió­riporterek és a pozsonyi nép­művelési intézet egyik veze­tője is. A jelenlevők, amikor megtudták, hogy a Földes Fe­renc Gimnázium ének- és ze­nekara, valamint szólistái az iskolánkívüli népművelés egyik példája, külön dicsér­ték az együttes muzikalitását. Hiszen az iskolában, ahol az énektanítás a kezdet kezdetén van, intézményesen pedig nincs zeneoktatás, ott három aranyérem (ennyit szerzett a Sárospataki Diáknapok alkal­mával a csoport), igazán pél­damutató eredmény. A Földes Ferenc Gimnázi­um tanulói a hangversenyeken kívül jutalomkirándulásokon is részt vettek. Többek kö­zött meglátogatták Dévényt és Pozsony nevezetességeit. Dr. Szűcs Lajos igazgatóhelyettes, a csoport vezetője, földrajz­szakos tanár, kihasználva a változatos útvonalat, hasznos földrajzi magyarázatokkal szolgált a diákságnak. Az öt­napos pozsonyi út tehát ta­nulmányi haszonnal is járt. Helyes volt a külföldi út meg­szervezése, a diákok iskolán kívüli művészeti munkáját serkentette előzőleg is, és hisz- szük, hogy a jövőben még in­kább. Párkány László zete pedig kiállt az étterem elé, és mindenről megfeled­kezve hallgatta a fiatalok esti koncertjét. 2. A Redut ihletet támasztó pompája Két hangverseny várt a Föl­des Ferenc Gimnázium ének­és zenekarára. Az egyikre délelőtti időpontban került sor a Kultúra és pihenés parkjá­ban épült, 2500 személyt befo­gadó színházteremben. A hall­gatóság: diákok. Eljött a Du­na utcai 12 osztályos magyar iskola minden tanulója és több szlovák iskola diáksága. A miskolci gimnazistákat va­lósággal elrémísztette a terem mérete és befogadóképessége. De helytálltak. Itt különösen a szólisták remekeltek, de a kórus és a zenekar se maradt le. A műsor közben a nézőté­ren erős polarizáció indult meg: az érdeklődőbb természe­tű magyar diákok a színház előterébe nyomakodtak, és in­nen hallgatták végig az akusz­tikailag nem kifogástalan szín­padon zajló műsort. A leg­sikerültebb számok közt em­líthetjük Liszt Ünnepi dalát, amelyet a kórus tolmácsolt. Mozart C-dúr Andantéját fu­volán pontos, könnyed játék­kal adta elő Horváth Péter I. osztályos tanuló. Visszatapsol­ta a közönség Bárdos Tréfás házasítóját, nagy sikert ara­tott a Händel Sándor ünnepe című művéből kiemelt rész­let, amelyet az énekkar és zenekar közösen adott elő. Soóky István karnagyot mele­gen ünnepelte a nézősereg. A második hangversenyre az esti órákban került sor, a Zeneművészeti Konzervatóri­um híres hangversenytermé­ben. A csupa-csillár és ara­nyozott gipsz-figurás hangver­senyterem óriási orgonájával mindenkor csendre, áhítatra inti a belépőt. A tágas hang­versenydobogón világnagysá­gok szóltak és szólaltatlak meg hangszereket. A próbán ijesz­tően maroknyinak látszott a 110 tagú együttes. A próba után, érezve a felelősség sú­lyát, minden diák szótlanul sétált a Duna parton, mások felmentek a várba, egy csoport pedig megnézte a húszezer szovjet katona sírja felett emelkedő emlékművet. A bol­tok, a kirakatok ezen a dél­utánon senkit sem érdekeltek. Mindenki a hangversenyre ké­szült Este benépesült a Redut. A szólisták tenyere izzadt az iz­galomtól. Soóky István is tud­ta, a Redut közönsége nagyon igényes. A kórus mintha érez­te volna, hogy itt nagy a tét hiszen egy magyar város ze­nekultúrájának reprezentálá­I. Elcrátck A vidámság már a vonatban kezdődött. Megkeseredett, unatkozó öreguraknak, előt­űnt embereknek jószívvel ajánlottam volna a zengő vo­nat hangulatát. Emitt gitár pengett, más fülkében kánont énekeltek, amott vicceket me­séltek. Egy éjszaka tartott az Utazás, s másnap reggelre, délelőttre sem csappant a jó­kedv. Kérdezték tőlünk- „Fá­radtak vagyunk?” Azt mond­tuk: a fiatalok között lehetet­lenség elfáradni. Hogy is le­hetne, amikor az egyik gyerek azt mondja: — Vöröskőn majd szalon­nát sütünk. — Hol a szalonna? — Itt a táskámban. Krump­li is van hozzá vagy másfél ki­ló. — És hol a krumpli? . — A csellóban ... Általános derültség. Az öt­let nagy elismerést aratott. Pozsonyban, míg a bennün­ket szállító autóbuszokra vár­tunk, az egyik fiú felsétált az új kisállomás csigalépcsős te­raszára, és szónokolt. Lent működésbe kezdtek a gitáro­sok, és néhány perc alatt szlovák fiatalok gyűrűje vette körül a Földes Ferenc Gimná­zium majálisozóit A szálláshely a Kiskárpá- tok legszebb várkastélyában, Vöröskőn volt. A Pálffy-család négy évszázados ősi fészke most teljes pompájával, be­rendezésével együtt, százezrek tulajdona: múzeum. A csak­nem 300 méter magas hegy­ormon emelkedő várkastély impozáns látvány. Este az ének- és zenekar 110 tagú „hadserege” megszállta a vá­rat Lehetetlenség volt nem beleolvadni a környezet kiáltó romantikájába; a diákok spon­tán érzésektől vezettetve he­lyet foglaltak a vár négy kör­alakú bástyáján és muzsikál­tak. Misztikus élénkséggel vi­lágított a telihold: itt fuvola­kettős hangzott, amott trombi­ta felelt, a bejárat mellett há­rom gitár pengett, távolabb dal zengett. A hallgatóság egymásnak támasztott háttal ült a bástyákon, az „elővár” turistákat kiszolgáló személy-

Next

/
Thumbnails
Contents