Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-11 / 110. szám

ES ZA IC-M AGY A RORSZÄG Szerda, 19G6. május II. 2 Ax amerikai esendorség pánikba esett Lövöldözés Sai A miéitss patakokban folyt a vér Kedden reggel fél hétkor, amikor rövid időre elállt a monszun-zápor és az emberek megindultak munkahelyükre, Saigon belvárosában fülsi­ketítő robbanás hallat­szott és a levegőbe repült Suzi Wong női divatsza­lonja. A robbanás körülményei — mint nyugati hírügynökségek jelentik — teljesen zűrzavaro­sul:, Az üzleti negyedben néhány perccel a robbanás után el­szabadult a pokol. Az ameri­kai katonák és katonai rend­őrök özönlöttek el minden irányból az útkereszteződést és Vaktában félórás, pusztító lö­völdözésbe kezdtek, miközben a járókelők kétségbeesve ku­tattak búvóhely után. Egy ame­rikai ezredes az AP tudósító­jának később elismerte, hogy a tábori csendőrség pánikba esett, A géppisztoly- és revolver- golyók csakúgy záporoztak . a házfalakra és a járdára, e. egyéni akciókat lebonyolító amerikai katonákat lehetett látni, akik minden mozgó cél­pontra tüzet nyitottak. Éppen a közelben haladt el egy munkásokkal zsúfolt nyitott tehergépkocsi. Az amerikai golyók ezt is végigpásztázták és áldozatokat szedtek a si­koltozó tömegből; Az utcán patakokban folyt a vér. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint az aknarobbanás után a vietnami partizánok nem nyitottak gyalogsági tü­zet. Ezt ijedtében egy amerikai tábori csendőr kezdte el. mi­re félórán keresztül gépfegy­ver- és puskatűz zúdult a for­galmas kereszteződés minden pontjára. Közölte még: leg- i utóbbi adatok szerint a pánikszerű lövöldözés­ben öt dcl-vietnami halt meg. Valamennyien polgári szemé­lyek voltak: négy nő és egy gyermek. Megsebesült nyolc amerikai katona és legalább 21 dél-vietnami polg*—' «zemély Mit mond a paragrafus? Jogássunk válaszol •íz a!t|éria: üép a szbdiüzímisI válaszfala A Paris-Match e heti szá­mában interjút közöl Bumedi- en ezredessel. Bumedien kije­lentette, nincs szó arról, hogy kormánya változtasson a ko­rábbi szocialista célkitűzése­ken. Az algériai nép — mon­dotta — a szocializmust vá­lasztotta, vagyis a gazdasági fejlődést a társadalmi igazsá­gosság és törvényesség keretei közt. Senki sem helyezkedhet szembe a népnek ezzel a kí­vánságával. Hozzáfűzte, több évre lesz szükség, amíg való­ban szocialista rendszer ala­kul ki Algériában. Az algériai kormányfő hang­súlyozta, hogy a legközelebbi feladat a földreform megvaló­sítása. Ez év végéig eltűnnek az utolsó nagybirtokok Algé­riában. Újságírók Ben Bella sorsa iránti érdeklődésére felelve Bumedien kijelentette, hogy Ben Bella sorsa a forradalmi tanácstól függ. Álláspontunk­ban és döntéseinkben nem várható semmiféle változás. Mindennel: eljön a maga ideje — mondotta. Ait Ahmeddel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lehet szó megbocsátásról, vagy ki­békülésről. Ait Ahmed sok al­gériai hazafi halálát okozta. Közte és köztünk túl sok a holttest — fűzte hozzá. Ma délután 4 érakor femelik Lisks Pál újságírót Mint lapunkban már közöltük, május 8-án, vasárnap elhunyt Lcskó Pál, az Északmagyarország sportrovatának vezetője. Temetése ma. szerdán délután 4 órakor lesz Miskolcon, a Mindszenti temetőben. Munkatársai, valamint a város és a megye sportveze­tői, sportolói 15,45 órától állnak díszőrséget az elhunyt ravatalánál. Az: iiidoiiéziiai liftingeiről Indira. Gandhi nyilatkozata Az Uj-Delhi-i rádió jelentése szerint Indira Gandhi indiai miniszterelnök kijelentette, hogy örömmel találkozna Nasszerrel, az EAK elnökével és Tito jugoszláv elnökkel, hogy megvitassák a mindhá­rom felet érdeklő kérdéseket. Gandhi asszony hozzáfűzte, hogy India hajlandó tárgyalá­sokat kezdeni a Kínai Népköz- társasággal, amennyiben elő­zőleg sikerül megteremteni a tárgyalások alapját. B. I.-né szirmabesenyöl olvasónk 1964. november 4-cn felmondta munkavi­szonyát, És 1965. január 7-én lépett újból munkába. Azt szeretné tudni, meny­nyi fizetett szabadságot kaphat? A Munka Törvénykönyvnek 19G5. január 1-én történt mó­dosítása előtt a munkaviszony folyamatosságát nem szakí­totta meg, ha „hozzájárulás­sal kilépőit” bejegyzés esetén a dolgozó 30 napon belül új munkaviszonyt létesített. Ha a dolgozó munkaviszo­nya önkényes kilépés, vagy fegyelmi elbocsátás következ­tében szűnt meg, ezt a rende­letet nem lehetett alkalmazni. Mivel ön 30 napon belül nem helyezkedett cl, munkaviszo­nyának folyamatossága meg­szűnt. A módosított Munka Törvénykönyv 30/C. paragra­fusa szerint, ha legalább 2 évet dolgozik egyfolytában, kérelmére beszámítják ko­rábban munkaviszonyban töl­tött idejét. A beszámítást csak 1967. ja­nuár 7-e után lehet kérni, ad­dig naptári évenként 12 mun­kanap alapszabadság illeti meg. Szolgálati évei után pótsza­badságra nem jogosult. P. I. mezökeresztesl ol­vasónk azt panaszolja, hogy az új háztulajdonos fel­mondta a bérleti viszonyt, és ki akarja ót költöztetni a lakásból, melyben hosz- szú évek óta lakik. Kérdé­se: felmondható-c a bérleti viszony, és köteles-e n la­kást elhagyni, ha nincs he­lyette másik? A bérbeadó felmondhatja a bérleti viszonyt, ha a lakó rongálja, rendeltetés-ellene- nesen használja az épületet és a berendezési tárgyakat, ha akadályozza a felújítási mun­kákat, felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért és egyéb díjakat, vagy a ház lakóival, a háztulajdonossal szemben bot­rányos, tűrhetetlen magatar­tást tanúsít. a la­akar Azon a címen, hogy kásba a háztulajdonos beköltözni, nem lehet fel­mondani a bérleti viszonyt. Csak megfelelő cserelakás el­lenében költözködhet be, ha ezt ön is elfogadja. A felmondást ön nem köte­les elfogadni. Ebben az eset­ben a felmondás érvényessé­gét a járásbíróság állapítja meg. A Legfelsőbb Bíróság döntései tsz-ügyek b esi Mcíísiyi kötbér jár? Az egyik tsz ötezer férőhe­lyes tojóházat és egy megles vő épület átalakításával csibe­nevelőt építtetett. A műsza­ki átadás és átvétel a kitű­zött határnapon megtörtént, az üzemeltetés is megkezdő­dött. bár megállapították, hogy mindkét épületen van­nak kisebb hibák. Ezeknek megszüntetése végett újabb határidőben állapodtak meg Megyeszerte oieekeziM o békegyü lések Amir Machmud, a djakartai helyőrség parancsnoka kedden bejelentette, hogy a hatóságok j,kommunista összeesküvést” lepleztek le. Az állítólagos ösz- szeesküvők „meg akarták öl­ni Suharto altábornagyot és magát Machmudot”. Az állítólagos összeesküvés ' leleplezését bejelentő parancs- ' nők— az An tara részletes je- ■ lentése szerint — azonnal fi­lozófiai fejtegetésekbe bocsát- . kozott és a kommunisták teljes feltüntetését követelte Indoné­zia közéletéből, mert — mint mondotta — az indonéz szoci­alista társadalom megteremté­séhez „teljesen felesleges Le­nin vagy Marx tanításaihoz fo­lyamodni, hiszen az iszlám bő­séges útmutatást tartalmaz^ a szocializmus megvalósítására vonatkozóan”, A tavaszi békekampány mis­kolci nyitó nagygyűlése után megyeszerte megkezdődtek a békegyűlések. Május 8-án több gyűlést tartottak. Sajókazán Kovács Kálmánné, a megyei nőtanács titkára. Felsőzsolcán Varga József, a Hazafias Nép­.SzemfeHcM” mßiy 7T szemtelen nő ott látható, ahol csúf “ ■* tűzfalakat szépítet­tek. Sok négyzetméteres, az egész országban ismeri ke­reskedelmi hirdetéseket fes­tettek fel a kis teret övező falakra. Piperecikkeket, ház­tartási gépeket, töltőtollat, fűszert és csemegeárut kí­nálnak a színes képek. Az egyiken ülő nőalak ol­vas. Körülötte porszívó, mosógép, padlóke félő stb. És a reklámszöveg: „kényelme­sen élhet dolgoznak a gé­pek”. Többen szóvá tették, hogy a nő, bár olvas, illetve könyvet tart kezében, szem­telen, azaz nincsen szeme, nem festettek neki. Nehéz volna minden kifogásoló- s nak külön-külön elmagya­rázni: az ott, a falon nem igazi asszony, hogy szemé­nek is , kellene lennie, ha­nem színes ábra, s nem is ő a lényeges a reklámon, ha­nem a gépek. A figura egyéb­ként így, szem nélkül is ki­fejezi mondanivalóját, va­gyis azt, hogy kényelmesen üldögélhet, olvasgathat, bár­mit csinálhat az asszony- , társ, majd dolgoznak he­lyette a háztartási gépek, melyeket persze, meg kell vásárolni. Egyébként a nő­nek lábfeje sincs. Egy má­sik reklámon pedig az óriási töltőtoll hegye hiányzik, az iskolásgyerck kezén három ujj van, egy harmadik raj­zon olyan kacskakczű házi­asszony rendeli előre a fű­szert és a csemegét, hogy ta­lán egy rántást se tudna tisz­tességesen megkavarni. De nem szerepel a rajzon pél­dául a porszívó kábelja sem. Egyébként a rajzolt nő szemének hiányát azok tet­ték szóvá, akik pihenő és ráérő idejüket a reklám alatti parkocska padjain ül­dögélve töltik, s ráérnek ilyen „hibákat” keresgélni. S zerintünk sokkal In­kább hiányzik a vessző. Egyik a reklám-mondatból, ahol a két mondatrész közé feltét­lenül oda kívánkozik, egy másik vessző meg a körmére annak, aki kis betűvel kezdi a mondatokat, elhagyja az írásjeleket, oktalanul keveri a nagy és a kis betűket. Ettől eltekintve a fal gyón jól mutat, (bm) ná­tront megyei bizottságának munkatársa, Halmajon Debnár Gyula, a 101. sz. Iparitanuló Intézet igazgatója mondott be­szédet. Május 10-én Szendrőn Berki Mihályné, a miskolci vá­rosi nőtanács alelnöke nyitot­ta meg a járási gyűlést. 12-én Mezőkeresztesen dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, 13-án Mádon dr. Vékony Ernő, a járási tanács elnöke, Tokajban pedig Lapis László, a Hazafias Népfront já­rási elnöke mond beszédet. Május 15-én, vasárnap számos községben tartanak békegyű- léstj az építő vállalattal. A munka azonban nem készült el, mire a szövetkezet napi ezer forint késedelmi kötbér fizetéséért pert indított. A járásbíróság mérsékelt összegű kötbér fizetésére kö­telezte a vállalatot. A mér­séklés indoka az volt, hogy a vállalat a megye területén ál­talában határidőben és megfe­lelően dolgozott a tsz-eknek, továbbá a hiányok megszün­tetését a tsz sem szorgalmaz­ta kellő eréllyel. A megyei bíróság ezt az összeget a 10 százalékára mérsékelte azzal az indoklással, hogy a köt­bér legmagasabb összege a kötbéralap 10 százalékát nem haladhatja meg. Kötbéralap­ként pedig nem a költségve­tési összeget, hanem a hiányzó munka értékét vette figye­lembe. A megyei bíróságnak a köt­bér összegéről szóló rendelke­zése ellen mind a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mind a leg­főbb ügyész törvényességi óvást emelt, így az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság kötbért ki­szabó határozatának indok­lása többek között a követ­kező megállapításokat tette: — Abban az esetben, ha a létesítmény nem üzemeltethe­tő, az építtető megtagadhatja az épület átvételét, és meg­hiúsulási kötbért követelhet. Kisebb jelentőségű hiányok esetén a létesítményt át kelt vennie, ilyenkor átadási ké­sedelemről nem lehet szó. Ab­ban az esetben, ha az építési vállalat meghatározott időn. belül nem pótolja a hiányo­kat, az értékhatártól függően napi 500, illetve 1000 forint kötbért köteles fizetni. E jog­szabály célja az, hogy a kivi­telezőt a hiánypótlási határ­idő pontos betartására szo­rítsa. E célt nem lehet elérni, ha a kötbért csak a pótlandó munkák összege alapján álla­pítanák meg. Törvényt sér­tett tehát a megyei bíróság, amikor a kötbér mértékének meghatározásánál a pótmun­kák értékét vette alapul. * Csalt a Itöagyűlcs dönthet Egy termelőszövetkezet fi­zetési meghagyás kibocsátá­sát kérte a járásbíróságtól volt tagja ellen azon a címen, hogy az illető a szövetkezet­ből történt kilépése után nem fizette vissza az SZTK hozzá­járulást, melyet előlegeztek. A járásbíróság a kérelemnek helyt adott. A jogerőre emel­kedett fizetési meghagyás el­len a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvással élt. A Legfelsőbb Bíróság hatá­lyon kívül helyezte a fizetési meghagyást, és a tsz kérelmét visszaküldte azzal, hogy a kérdésben közgyűlési határo­zatot kell hozni. A törvényességi határozat indoklása szerint a tagsági vi­szonnyal kapcsolatos vita el­döntése közgyűlési hatáskör­be tartozik, ha a követelés ér­téke meghaladja a 300 forin­tot. Oda tartozik az ügy ak­kor is, ha a jogvita a tagsági viszony megszűnése után ke­letkezik. A szövetkezet által előlegezett SZTK-díjak vissza­térítéséről a közgyűlésnek kell döntenie. Minthogy az adós tagsági viszonya a kilé­pés következtében megszűn l, a közgyűlési határozatot joga van a bíróság előtt perrel megtámadni. Mindezekből következik, hogy a járásbíró­ságnak nem volt joga fizetési meghagyást kibocsátani, ha­nem az ügyet közgyűlési ha­tározat hozatala végett a tsz- vezetőségéhez kellett volna ál­tennie. Ezt pótolja a Legfelsőbb Bíróság. Dr. Sass Tibor ( Észak-Borsod akácosait. Min­dig a nyíló.akácok nyomában, hogy kifogják a mézelő napo­kat. S ha közben szelesre, esősre fordul az idő, kárba vész minden fáradozás. De azért rendszerint van mit pergetni a kannákba. i Előfordult már az is, hogy iútközben megbillent a teher- (gépkocsi, összetört a vandor- ) kaptár, s a vándorméhész csak >a kórházban heverte^ ki a dü- íhös méhecskék csípéseit, i Borsodból ezekben a napok­ban félszáz tehergépkocsin mintegy tízezer méhcsaládot vándoroltatok a legjobb méh- legelökre, a déli akácosokba. Az akácvirág adja a legjobb és legtöbb mézet. Ha ezt nem sikerül „kifogni”, veszélyben a )megye 20 vagonos terve, i Tavaly még csak 17 vagon- jnal vásároltak fel. A méhé­szek nagyon bíznak benne, > hogy az idén a tervezett 20 ^vagonnál is többet gyűjt össze sa sok-sok milliónyi szorgalmas í méhecske. í Vígvári Lajos méhészeti fel­iügyelő szerint jól kezdődött I 'az esztendő. A szakszerűen kezelt nagyüzemi méhészetek­ben 20—30 kiló mézet várnak egy-egy családtól. Tizenöt termelőszövetkezet­nek van már méhészete rac- f gyénkben. A szakcsoportok I száma az elmúlt évi 34-ről 38- ra növekedett. Egyre többen kapnak ked­vet a méhészkedéshez. A szakcsoportok tagjai jnár ke­veslik is a meglevő mézelő helyeket. Ezért az elkövetkező években, ők maguk is telepí­tenek akácosokat, hársfasoro­kat (P. sj Érdekes, sokszor kockázatos, s néha veszélyes is a vándor­ló méhészek útja. Tehergépko­csikra pakolják a vándorkap- tárakat, bejárják Csongrád, Békés, Hajdu-Bihar, Szabolcs- Szalmár, majd Nógrád és Nyíló akácosok nyomában Országjáráson tízezer borsodi méb-család Április utolsó napjaiban ti­zenkét asszonyt és leányt szál- litottak a mentők a Szendrői Állami Gazdaság királykúti üzemegységéből a megyei kór­házba. Az orvosi vizsgálat után kiderült: a bajnál, sze­rencsére, nagyobb volt az ije­delem. Tizenegy nőt már más­nap kiengedtek, egyet azonban bent tartottak. Mi történt Királykúfon ? Az esetről egyik olvasónk tájékoztatott. Levelében mér­gezésre hivatkozott. A távo­labbi földeken dolgozó mun­kások „a permetlé-tároló me­dence közvetlen közelében le­vő forrásból kényszerülnek inni. ami könnyen előidézhet mérgezést”. — Nem hiszem — mondta a gazdaság igazgatója —, hogy ez volna a fő baj. Arra senki sem kényszerül, hogy a forrás­ból igyék, Ez, ha így is volna, felelőtlenség és szabályellenes! Minden munkacsoportnak van vízhordója, akit e munkáért külön is bérezünk, s aki meg­felelő ivóvízzel látja el tár­sait. A vizsgálat szerint sze­rencsére inkább az ijedelem okozta a „tüneteket”. Ez az ijedelem viszont nem volt alaptalan! Vegyszerekkel dol­gozunk. A vegyszer pedig mé­reg. Az üzemegység dolgozói a tilalom és a kioktatás ellenére is _esznek néha a fák alatt ter­mő vadsóskából, hogy ilyként oltsák szomjukat. A felelőtle­nebbek attól sem rettennek vissza, hogy a kerékvágásban összegyűlt tócsából merítse­nek! Amikor megkérdeztük az asszonyoktól az első „fájdalom­tünetek” után: ki evett vad­sóskát. hirtelen többnek is eszébe jutott, bizony, én is ... Egyszeriben nagy lett a pá­nik. egymást követték az ijedt­ség okozta rosszullétek, s egy­más után kellett őket kórházba szállíttatnunk. Mi tagadás, ma­gunk is megijedtünk. A tinox, ez az erős vegyszer, amellyel dolgozunk, hetekig megmarad a növényen, ráhullhatott a sós­kára. As előírásnak mvsr ff leinen — Nem helytálló a levélíró­nak az a feltevése — összegez­te az igazgató —, hogy az ivó­víz okozta volna a, vélt tüne­teket, illetve, hogy a permetlé- tároló közelében Tevő forrásból kényszerülnek inni. Onnan in­ni: tilos! Igaz viszont, hogy mesterséges vízleiöim:, ha nem; is egészségtelenek, de nem á legjobbak. Ezen a területen nincs még igazán mély vizű kút, s mivel sziklákon „ül” a víz, kavicsréteg nem szűri meg, így bizony nem a legtisztább; Mi évek óta hadakozunk jó­vizű kutakért. A tervdokumen­táció másfél éve készül, igé- rik, _ hogy hamarosan jó kút építéséhez kezdhetünk. Hang­súlyozom azonban: a mérge­zést kizárólag vigyázatlanság idézheti elő. — A megyében sokfelé dol­goznak mérgező vegyszerek­kel. S ahol elővigyázatlanok* ott könnyen megtörténhet a baj. Tudok esetről, hogy vala­ki egy napig rosszul volt, pe­dig kilométernyire haladt el a tinox-szal beszórt terület mellett. Ebből az a tanulság; hogy az ilyen erős vegyszerrel permetezett területet le kell zárni, a dolgozók használják a gázálarcot, bármilyen kelle­metlen is. és végül semmiképp se egyenek Dermetezett nö­vényt, gyümölcsöt. Magunk is úgy véljük; nem árt az intelem. A királykúti. eset, amit szerencsére csak, ijedelem szült, mindenképped tanulság) V-IaJ er ©imi©s®bban bánjunk a I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents