Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-10 / 109. szám
Kedd, 1966. május 10. ÉSZAKMAGTARORSZÁG Eredmények, gondok, bonyodalmak t! a kisipari exporí termelésben Borsodban I960 őszén kísérleti jelleggel hózták létre a Kisipari Exportra Termeltető Iroda vidéki kirendeltségét. A szerv az első pillanattól kezdve igen aktívan ügyködött, hogy minél több ügyes kezű kisiparost bevonjon az exporttermelésbe. Bár az első időkben jó adag bizalmatlanság mutatkozott meg, a kísérlet mégis szép eredményeket hozott. így például a kisiparosok egy csoportjának közreműködése nélkül a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat aligha tudta volna időben leszállítani a borsó-cséplőgépeket. Egy másik csoport pedig az akkori Könnyűgépgyárnak .nyújtott nagy segítséget. Az exporttermeléssel, az import megtakarítással összefüggő kisipari kooperációban rejlő lehetőségekre nemcsak a jószándékú kisiparosok figyeltek fel, hanem olyanok is, akiket pusztán a gyors meggazdagodás vágya vezet. Több olyan jelenség ütötte fel fejét, amely joggal keltett felháborodást. Az a vélemény terjedt el, hogy a KETI-mun- kák búsás haszonnal járnak. Sajnálatos, hogy a NEB ilyen irányú vizsgálata, valamint n NEB Borsod megyei Bizottságának legutóbbi ülésén elhangzottak is ezt erősítik meg. Mit mutat a NEB elemzése? Mindenekelőtt azt, hogy egyes Vállalatoknál figyelmen kívül hagyják a ICETI-munkákra vonatkozó rendelkezéseket, nem ellenőrzik a kisiparosok árajánlatát. A kisiparosok egy része érthetően kihasználta ezt. Nagy versengés indult meg az ilyen munkákért. Megjelentek a „kijárók”, a „közreműködők”. U:j iparengedélyt kértek olyanok is, akik a lakosság részére nem dolgoztak, nem is akartak dolgozni. Olyanok is Vállaltak KETI-munkút, akiknek iparengedélye más szakmára szóit. „Az állami vállalatok megrendelésre felhatalmazott, vezető állású dolgozói — állapítja meg a NEB-vizs- gálat — nemcsak nem tartották kötelességüknek a magánkisiparosok tevékenységének ellenőrzését, hanem felelőtlen magatartásukkal, vagy közönyösségükkel táplálták a visz- szaélések tág lehetőségeinek csatornáit’’. tékű termék jelentős része nem sorolható sem az export, sem az importpótló jellegű termékek közé. L?J A jelentésben egy sor vállalat neve szerepel. E vállalatok olyan árajánlatokat fogadtak el, amelyek meg nem engedett haszonhoz juttatlak egy- egy kisiparost. A számlák vizsgálata azt mutatta ki, hogy több százezer forintot jogtalanul vettek fel, s több kisiparos 50—150 ezer forinttal számlázott többet. Ez abból a felelőtlenségből származott, hogy az állami vállalatoknál csak egy szempont érvényesült; olcsóbb legyen, mint a vállalaton belüli önköltség, és nem mérték ennek kihatását. Volt, amikor még a gazdaságosságot se vették figyelembe. A Tokaj-hegyaljai Pincegazdaság, a Borsod megyei Tejipari Vállalat például többet fizetptt a búvárszivattyúk javításáért, mintha újat vásárolt volna. Nem ellenőrizték a felhasznált. anyagmennyiséget, így fordult elő, hogy az egyik kisiparos tízszer annyi anyagot számolt el, mint amennyit felhasznált. És az állami vállalatok gavallérosan kifizették a beadott számlákat. A vállalatok nem mérték fel a KETI-munkának a költségvetésre gyakorolt hatását sem. Ez abból adódik, hogy a KETI közvetítésével megrendelt munkák után a kisiparosok a fővárosban adóznak. így a helyi tanácsok teljes adóbevételtől elestek, s csökkent a községfejlesztési alap is. * Az említett NEB-ülésen elhangzott, hogy a kisiparosok közvetett exportmunkájára, az importpótlásra nagy szükség van. Az állami vállalatoktól kapott levelek egész sora bizonyítja, hogy a kisiparosok pontosan, lelkiismeretesen, jó minőségben eleget tettek megbízatásuknak. Éppen a becsületesen dolgozó kisiparosok érdekében is szükséges, hogy mielőbb rendet teremtsenek ebben a dzsungelban. A NEB megjelölte határozataiban a legfontosabb tennivalókat, és a szükséges hatósági intézkedéseket. A rendcsinálást mindenekelőtt az állami vállalatoknál, intézményeknél kell kezdeni. Úgy kell élni a megrendelésekkel, hogy az valójában az üzem, a népgazdaság érdekeit szolgálja, hogy megtalálja számítását a becsületes kisiparos. De lehetetlenné kell tenni, hogy egyesek megfelelő munka nélkül búsás haszonhoz ^jussanak. (Csorba) Tető alatt a Earsodssádasdi Lemezgyár új üzemcsarnoka A Borsodnádasdi Lemezgyár régi, fából készült, elavult üzemcsarnokát lebontották. Helyette már korábban hozzáfogtak a modern, vasszerkezetű épület építéséhez. A 90 méter hosszú, negyven méter széles, s mintegy húsz méter magas új üzemcsarnok már tető alatt van, s az oldalfalazás felét is elvégezték, A munka hátralevő részét a nyár végére ugyancsak befejezik. A 13 millió forint költséggel járó, nagyobb arányú felújítás érdekessége, hogy azt a termelés szüneteltetése nélkül, üzem közben bonyolították le, illetve fejezik be. A tágasabb, le- vegősebb, világosabb új üzemcsarnokban az edsb ginéi sokkal kényelmesebb körülmények között dolgozhatnak a hengerészek, s a munkahely közelében létesített zuhanyozók használatával módjuk lesz munka közben is a tisztálkodásra, maguk felfrissítésére. A reformtörvény megvalósnlásának útján (II.) Nemesük sservesésifeladat Ankét az újtlási törékenységről A Technika Házában hétfőn újítók, gazdasági vezetők és a különböző tudományok képviselői jöttek össze, hogy felmérjék a tudományok szerepét az újító tevékenységben. Az ankét összehívása igen hasznos volt, hiszen hazánkban évente kb. 27® ezer újítási javaslatot nyújtanak be, közülük százezret fogadnak el és 90 ezret valósítanak meg. Az eredmény átlagosan 3.5 milliárd forint megtakarítás, vágj’ termelési többletérték. Az ankéten több előadás hangzott eb A NEB-vizsgálat szerint egv sor importmegtakarítás- *>ak feltüntetett termék nem tartozik az említett kategóriákba. Vonatkozik ez a DI- GÉP több mint 4 milliós megrendelésének jelentős részére is. Nem fogadható el importpótló jellegűnek a miskolci Műanyagfcldolgozd Vállalattól, a miskolci Bútoripari Vállalattól, a Mezőgazdasági Gépjavítótól és még egy sor üzemtől kapott megrendelés jelentős része sem. A Ilejőcsabai Cement- és Mészműnek csaknem 400 ezer forintos megrendelése nem import jellegű. A vállalat mégis több mint 300 ezer forint értékben a KETI útján kovácsoltatott lánckengyelt. Ezt korábban a Miskolci Vases Fémipari Ktsz gyártotta, a sablonok megvannak, de a megrendelést nem a szövetkezet kapta. Nem tudni, mióta importpótló a hordó, vagy a parkettaléc. Ez utóbbiból a TÜZÉP miskolci és budapesti szerve 67 ezer métert rendelt a KE- Tl-től. Nem tudni miért importpótló a gépfonat, az építőszakipari villanyszerelés, az asztalláb leszorító csavar. Egyébként a NEB megállapítása szerint 1965-ben a 86 állami vállalatnak, szövetkezetnek, intézménynek készített tninteay 17,5 millió forint érVirágzik a birs í ' .tg,’ : ? . j.yy *!;,: Wá. í J: : fefjkj- ■ <- > < '-y <é íyV í n • P-aS Elkészült a Bán pataki vízmű Megyénkben a sajóvölgyi te- egy ötezer köbméter vizet dol- lepülések és üzemek egészsé- goznak fel és továbbítanak ges ivóvízellátásának biztosítá- Borsod két. fontos ipari köz- sára a Bán patakot is munka- pontjába, Özdra és Kazincbar- ba fogták. Bánhorváti község cikára. A Bán patak egészsc- határában, az upponyi völgy- ges ivóvizét a vadnai átemelőben megduzzasztották, partján állomás segítségével, több mint korszerű vízkivételi és tisztító 25 kilométer hosszú vezetékhá- művet építettek. Az új mű be- lózaton juttatják el a két ipari rendezéseivel naponta mint- centrumba. A több év óta tar- ___________tó építési és szerelési munkákat most fejezték be. Az új regionális vízműben a jövő héten kezdik meg a termelési próbákat. A vízmű segítségével először a Putnok határában felépült 600 köbméteres tárolómedencét töltik fel, ahonnan Özd a kívánt igénynek megfelelően kapja majd a vizet. A megyei tanács építési és vízgazdálkodási osztálya rákapcsolja az új hálózatra a környező, vízben szegény falvakat is. így például az idén Putnok fő utcájában alakítanak ki vezetékes vízrendszert. A Bán pataki vízműt úgy készítették el, hogy a későbbi években tovább bővíthessék. G cszMybcn látható ez a különös ágas-hogas, jókora bírsalmafa. Furcsa növésének története van. A második világháború Idején egy tank haladt keresztül az akkor még fiatal csemete hajtásain, az ágakat szétnyomta, földhöz szorította. A fa azonban nem pusztult cl, hanem ebben az érdekes formában nőtt hatalmassá. Néhány éve öt mázsa almát szedlek róla. A birs most is szépen virágzik. Foto: Szabados György Raporl A z egyik kisvállalatnál történt. Fotóriporter kollégámmal az igazgató felöl érdeklődtünk a portás bácsinál. Kellő igazoltatás s egyéni kíváncsiságát kielégítő némi faggatás után házi telefonon tárcsázta az igazgatói irodát. — Halló... Maga az, Mancika? Ott van az igazgató elv- társ? Legyen szives felhivatni akkor az üzemből. Két elvtárs megy fel az irodájába, ott fogják várni... Két perc múlva az irodába értünk. Vajon nyilatkozik-e az igazgató? Nem jöttünk-e hiába? __ E st kérdezgettük egymástól, mert a különben igen barátságos, nagyon jó gazdasági vezető hírében álló igazgatóról köztudott, hogy nem szereti a sajtó nyilvánosságát. Nem sokáig értünk rá töprengem, mert benyitott az igazgató. Kicsit sápadtan, kissé lihegve, de amikor meglátott bennünket, elmosolyodott, s megkönnyebbülten fellélegzett.' — Hát maguk várnak? — Igen, szeretnénk egy kis riportot.:: Szívből jövő nevetése félbeszakította mondanivalómat — Szóval riportra várnak... Mert lenn az üzemben azt bömbölte a hangszóró: „Kérjük az igazgató elvtársat sürgősen az irodájába. Két elvtárs várja raportra!” t i ozz& Kell még tenni, hogy az igazgató elvtárs min- 1 denrőí készségesen, kimerítően nyilatkozott. B ármennyire is közügy az oktatási reform megvalósítása, sok helyen tapasztalható társadalmi szervek, szülők és négy egyszer még pedagógusok körében is, hogy a reform lényegét még ma is szervezési feladatokra szűkitik le. Ez a szemlélet alapvetően helytelen, és ez ellen minden fórumon fel kell lépnünk. Ennek bizonyítására nem célszerűtlen felidézni néhány alapvető feladatot, úgy. ahogyan azt Borsod megye és Miskolc vezető állami és társadalmi szervei látják, illetve ahogyan az egyes tanácskozásokon kikristályosodott. Alapvető feladat az oktató-nevelő munka javítása, a közösségi és a munkára nevelés hatékonyságának fokozása. Mindennek együttesen a szocialista jellegű nevelést kell céloznia, és pedagógusainknak az oktatási anyag nevelési lehetőségeinek jobb kihasználásával, az osztályfőnöki órák, a nevelési terv, az ifjúsági szervezetek, az iskolai és családi nevelés egységének további erősítésével, egyéb nevelési tényezők tervszerűbb bekapcsolásával kell minden iskolatípusban hatékonyabbá tenni ezt a szocialista jelleget. S ok vita alakult ki a reform megoldásának formáiról. Leszögezhetjük ma már, hogy nem a forma a lényeges, hanem az, hogy a reformtörvény hármas aiapelve miként érvényesül a végrehajtás gyakorlatában, miként valósul meg a mindennapi iskolai munkában. És az iskolán kívüli munkában is, hiszen a tanulók nevelése nem korlátozódhat a tanórákon belüli munkára. Egyes igazgatóknak nagyobb igényességgel kell e tekintetben munkatársaikkal, a hozzájuk beosztott pedagógusokkal szemben fellépniük. A jó, szocialista tartalmú neveléshez hozzátartozik, hogy tanulóink ne csupán a régmúltat ismerjék meg jól, hanem a felszabadulás óta eltelt több mint két évtizedet is, amely a mai felnőtt társadalomnak személyes élmény ugyan, de a diákoknak nagyrészt történelem, és mindinkább az lesz a későbbi generációknak. E két évtized megismertetése nélkül elképzelhetetlen a jó hazafias nevelés. N em hagyható teljesen figyelmen kívül az a veszély sem, hogy művelődési életünkben itt-ott a polgári jellegű kultúra beszivárgásával együtt bizonyos^ fokú jobboldali veszély is jelentkezik. Ezt sokan bocsánatos bűnnek tartják, a vele szemben történő fellépést pedig a személyi kultusz időszakának visszaidézéseként emlegetik. Ezt a tényezőt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha a reformtörvény megvalósításának tartalmi feladatait vesszük számba. Illetékes szerveink állást foglaltak abban, hogy a munkára nevelés továbbra is fontos célkitűzés marad. Ezért biztosítani kell, hogy például a gimnáziumi gyakorlati foglalkozásoknál differenciáltabb módon válasszuk ki az egyes munkaágazatokat. A gyakorlati foglalkozás és a társadalmilag hasznos munka formái közül a munkára nevelést legjobban előmozdító formát alkalmazzuk. Azt a szemléletet, amely csak az effektiv fizikai megterhelést jelentő munkában látja a munkára nevelés lehetőségét, el kell vetnünk. Célszerűnek mutatkozik mind szélesebb körű lehetőség biztosítása olyan ismeretágak megszerzésére, amelyek az érettségi után ke- nyérlcereső pálya alapjául n szolgálhatnak. Például hasz- v nosnak mutatkozik — elsősorban lányoknál — műszaki rajzoló, gép- és gyorsíró, vagy más, gimnáziumi csoportoknál könyvtáros, idegenforgalmi és egyéb, hasonló ismeretek tanítása is. Mindez természetesen nem érinti a különböző fizikai szakmunkák jobb megismerésének lehetőségét, az 5-1-1-es oktatáson belül, ahol erre megfelelő lehetőség kínálkozik. Itt szükséges megemlíteni ismételten a szakközépiskolákat és az újrendszerű szakmunkás-képző intézeteket, mint a gyakorlati életre, a mindennapos munkára nevelés iskoláit, a jövő jól képzett szakmunkásainak középfokú tanintézeteitN e hagyjuk figyelmen kívül azt az alapvető feladatot, amikor fiatalságunknak az életre történő felkészítését tűzzük célul, hogy az ország lakosságának négyötöde fizikai munkát végez. Csak egyötöde szellemi dolgozó. Figyelembe véve távlati terveink ismeretében is a népgazdasági igényekei, ez az arány igen hosszú ideig nem fog lényegesen megváltozni. így tehát mindenkor négy fizikai dolgozót igényel a jövőben is a gyakorlati élet egy szellemi dolgozó mellett. Erre az iskolának jól fel kell készítenie növendékeit már a középiskola első éveiben is, és a KISZ-nek is meg kell ezt értetnie a fiatalokkal. Ez arra is int, hogy a pályaválasztást segítő munkát ne a negyedik évfolyamban, az érettségi előtt kezdjük, hanem a folyamatos, az első osztálytól tartó nevelő munkánk egyik alaptétele legyen. Benedek Miklós (Folytatjuk.)
