Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
Szombat, 1966. május X fiSZAKMAGYARORSZÄG 3 Pártunk helysete megyénkben (V») Korszerűbb, elevenebb, hatékonyabb propagandával és agitáoiéval! A párt helyzetével, a pártmunka néhány időszerű kérdésével foglalkozó sorozatunk, befejező részének címe feladatokat summáz: arra utal, hogy a ipart és megyénk lakossága előtt álló soronlevő feladatokat (harmadik ötéves tervünk célkitűzései, gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztése, a szocialista tudat «s erkölcs szélesebbkörű kialakítása; stb.), csalás az eddiginél korszerűbb, elevenebb, hatékonyabb propagandával és agitáciával tudjuk sikeresen megvalósítani. És a propagandán itt nem valamiféle öncélú csinnadrattát, nem üres és látványos hírverést, az agitáción pedig a dolgozó emberek értelmetlen „noszogatását” értjük, ahogyan néhol értelmezik még ma is, helytelenül persze. Sokkal inkább és csakis azt, hogy pártunk eszméit, világnézetét, általános politikáját, az alapvető párthatározatokban körvonalazott feladatokat ntin- den kommunistának, a szocializmus minden őszinte hívének érvektől és logikától duzzadó, lelkesedéstől szenvedélyesen hevített élő és írott szóval kell ismertetnie, népszerűsítenie, és elfogadására, megvalósítására mozgósítania a környezetében élő, dolgozó embereket. Nem arról van itt szó, hogy pártszervezeteink propaganda és agitációs tevékenysége, mindennapos ideológiai, politikai munkája eddig nem hozta meg a várt, a kívánt eredményt. Szó sincs erről. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése is örömmel állapította meg, hogy megyénk pártszervezeteinek ideolóigai és mindennapi politilcai tevékenysége, közte propaganda és agitációs munkája is javult a korábbi helyzethez képest. Ezt jelzi a párttagság politikai aktivitásának élénkülése, a bátor és őszinte véleményalkotás, a vitázó kedv fokozódása fontos politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekben. Tapasztalhattuk ezt az ideológiai irányelvek, az ár- és bérintézkedések, valamint a tervezett gazdaságirányítási reform vitái során is. Pártszervezeteink propaganda és agitációs tevékenysége általában jól ösztönöz a párt- határozatok megvalósítására, állandóan ható tényezője politikánk megértésének és megvalósításának. Viszont a megyei pártbizottság legutóbbi ülése megállapította és felhívta a pártszervezetek figyelmét. hogy a propaganda és agitációs tevékenység fejlődése nem eléggé egyenletes, következetes. Időnkénti megélénkülése és tartalmi gazdagodása ellenére sem lehetünk elégedettek a propaganda, valamint az agitáció, a tömegpolitikai munka meggyőző erejével, rendszerességével, szenvedélyességével, haté- írtával. N :m hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy propaganda munkánk gyakran csak ismeretek nyújtására szűkül, és hiányzik. Vagy nem elég erős a meggyőzés. kihasználatlanok az érzelmi ráhatás és a korszerű eszközök lehetőségei. Elég sok formális vonás, néhol statisztikai szemlélet is tapasztalható még a több tízezer embert átfogó pártoktatásban is. Az önképzés, az autodidakszis igényének hiányára figyelmeztet, hogy megyénk párttagságának számottevő rétege még nem tanúsít kellő érdeklődést az alapvető elméleti folyóiratok és más Pártkiadványok iránt. Propaganda és agitációs munkánk fogyatékosságaira következtethetünk azokból a negatív jelenségekből is, amelyekkel még párttagságunk egy szőkébb rétegénél is találkozhattunk, például az Jt)64-es és az 1965-ös decem- párthatározatok fogadtatása során. Az indokolatlan nyugtalanság, néhol az értetlenség, sőt, a szórványosan jelentkező „számonkérő” hang is jelezte, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk a párttagság minden rétegének ideológiai-politikai továbbképzésére, felkészítésére. Agitációs- és propagandamunkánk fogyatékosságaira vallanak a szocialista építésünk nagy eredményeit lebecsülő jobboldali nézetek, amelyekkel elsősorban a kulturális életben és az ifjúság körében találkozunk. Erre vall a műszaki értelmiség egy részénél tapasztalható kozmopolita megnyilvánulás, amely elsősorban a nyugati technika, életszínvonal, és életforma kritikátlan dicsőítésében jut kifejezésre. P ropaganda és agitációs munkánk javítását sürgetik és indokolják az olyan jelenségek is, hogy a közvéleményt formáló, meggyőző munkánk időnként megtorpan, elbizonytalanodik; hogy a tájékoztatás folyamata gyakran megreked a középfokú pártszervek vezetőinél, vagy jobbik esetben az alapszervezeti párttitkároknál; hogy pártszervezeteink egy része elhanyagolja a párlcsoporlokkal való rendszeres foglalkozást, sok helyütt hiányzik az öntevékeny, az eseményekre és problémákra frissen reagáló egyéni agitáció. Arra is van példa — sajnos, elég gyakran —, hogy még a párttagok egy része sem lép fel erélyesen és következetesen az itt-ott jelentkező helytelen, nem egyszer ellenséges nézetekkel szemben, nem képviseli következetesen a párt álláspontját. Ennek egyik okát a megyei pártbizottság az elméleti felkészültség hiányában, gyengeségében, valamint a Kényelemszeretetben és a bátortalanságban látja, de nyilván egyik oka ennek még az olykor késedelmes, vagy éppen akadozó tájékoztatás is. Némely pártbizottságunk és számos pártszervezetünk agit-prop. munkát irányító tevékenysége is fejlődésre szorul még. Fejleszteni kell érzéküket, öntevékenységüket és azt a képességüket is, nogy a propaganda és agitációs munka hagyományos módszereit bátrabban kapcsolják össze a korszerűbb formákkal és eszközökkel. Sok a tennivaló atekintetben is, hogy a dolgozók egyre szélesebb köre rendelkezzék megfelelő közgazdasági szemlélettel és ismeretekkel. Az imperializmus fellazítási taktikája iák ellensúlyozása, agresszív tevékenységének széleskörű leleplezése, a nemzetközi munkásmozgalomban folyó viták lényegének türelmes és széleskörű megmagyarázása, a különböző polgári és kispolgári nézetek, törekvések leleplezése, az ellenük folytatott aktív, eredményes harc mindmind propaganda és agitációs munkánk időszerű feladatai között szerepel. E gyebek között ezekre a tennivalókra gondolunk, amikor arról szólunk, hogy az előttünk álló, nem könnyű feladatokat csakis korszerűbb, elevenebb, hatékonyabb propagandával és agitációval tudjuk megvalósítani. Es természetesen, azokra a konkrét tennivalókra, amelyekre a megyei párt- bizottság legutóbbi ülése felhívta az illetékes pártbizottságok, megyénk valamennyi pártszerve7ietének figyelmét. Cscpányi Lajos A III. Miskolci Filmfesztivál programjából Dokumentum fitm-ankét — Sajtét foga tiás az, avasi kilátóban — Matyó-lakodalmas Elkészült a III. Miskolci Filmfesztivál részletes műsora. A filmek vetítési sorrendjével is megismerkedhettek már azok. akik bérletet váltottak a gazdag versenyprogramra. Mint minden film- fesztiválon, így a miskolcin is sok érdekesség, külön program várja a vendégeket és az érdeklődőket. A fesztivál május 9-én, hétfőn 18 órakor tárja ki kapuit. Ekkor kerül sor a Megyei Művelődési Ház színháztermében az ünnepélyes megnyitóra. György István fesztivál igazgató köszönti a magyar, a külföldi alkotókat, és a közönséget. Ezt követően Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára mond rövid ünnepi beszédet. A közönség már a fesztivál nyitó napján megismerkedhet néhány szép televíziós és mozifilmmel. Többek között ezen a napon láthatják Vámos Judit Háborús bűnösök dokumentum filmjét, Czigány Tamás Máté passióját és Kollányi Ágoston színes népszerű tudományos filmjét, az örök megújulást. A hagyományokhoz híven, az idén is ezen a napon, a késó esti órákban rendezik meg a nyitófogadást a magyar és a külföldi vendégek részére. A fesztivál második napján a délelőtti órákban a dokumentum filmesek veszik birtokukba a színháztermet. Előbb vetítenek, majd vittra gyűlnek össze, hogy megtárgyalják a dokumentum filmművészet időszerű kérdéseit. A második nap vetítési programja 16.30-kor kezdődik. A késő esti órákban szakmai bemutatóra keiül sor, amikor az érdeklődők megismerhetik az oberhauseni filmfesztivál díjnyertes alkotásait. Fiatalok a traktoron Szerdán folytatják vitájukat a dokumentum filmesek. Az idei program egyik újdonsága a vetítés vidéki településeken, majd vita az alkotók részvételével. Az első vidéki programot Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban bonyolítják le. A fesztivál székhelyén 16.30- kor kezdődik a verseny- és a versenyen kívüli filmek bemutatása. Ezen a napon látható lesz többek között Szemes Marianne Vizsga és vallomás című dokumentumfilmje, egy Böbe- és egy Gusztáv- film. A tájékoztató vetítések késő esti programjaként krakkói és lipcsei díjnyertes filmek kerülnek mozivászonra. Ezen a napon a vendégek megtekinthetik az Avas szálló fehér termében bemutatandó Matyó-lakodalmast. Csütörtökön délelőtt a népszerű tudományos filmek alkotói veszik birtokukba a vetítő- és a vita termeket. A program érdekessége az, hogy a népszerű tudományos filmalkotók nemzetközi szervezete, az AlCS vitafilmeket vetít, ezután kezdődik meg az eszmecsere. A vidéki program színhelye Rudabánya, a Gvadányi József Művelődési Ház lesz. Itt a filmszerető közönség találkozhat és vitatkozhat a bemutatott filmek alkotóival. A negyedik nap vetítési programja a fesztivál székhelyén 16.30 órakor kezdődik. Ezen a napon többek között bemutatják Korompay Márton A szép Szabóné című riportfilmjét, Szemes Marianne Zarándokút 65 című dokumentumfilmjét és Bodrossy Félix Víkendsziget című színes dokumentum alkotását. A késő esti órákban a tájékoztató vetítésen az AICS filmjeit mutatják be. Pénteken délelőtt folytatódik a vita a népszerű tudományos filmekről. Külföldi vendégeink Garadnára indulnak. A napi vetítési program T3 órakor kezdődik. A nagyközönség többek között megismerkedhet Kovász nay György Mesék a művészet világából című színes rajzfilmjével, Czigány Tamás Derkovitsról szóló színes, tudományos alkotásával. Ezen a napon mutatják be Gyöngyössy Imre Változatok egy városról című, Miskolcról készített filmjét. A késő esti órákban külföldi filmhíradókat mulatnak be. A fesztivál utolsó napján, szombaton a külföldi vendégek és a magyar alkotók, valamint a sajtó munkatársai Sárospatak nevezetességeivel ismerkednek meg. Délután 17 órakor kerül sor a fesztivál záróünnepségére, az eredményhirdetésre, a díjak kiosztására, és a díjnyertes filmek vetítésére. A záróünnepség megnyitóját György István filmrendező, fesztivál igazgató tartja. Az értékelés és a díjkiosztás Máriássy Félixrc, a zsűri elnökére vár. A zárszót Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb- elnöke mondja. Ezt követően sor kerül egy új magyar film ősbemutatójára. A fesztivál zárófogadással ér véget, amelyet a városi tanács dísztermében tartanák. A fesztiválon külföldi filmalkotók is részt vesznek. Ezeknek névsora még nem végleges. Annyit azonban már előre tudunk, hogy Olaszországból, Kaliforniából, Kanadából, Nyugat-Németország- ból és a népi demokratikus országokból érkeznek neves filmrendezők, esztéták, kritikusok. — párkány — Miért van veszélyben la tiszatarjáni halasié halállománya?! Négy-öt évvel ezelőtt már tervezgették, három éven át épült, jóval többe került, mint gondolták, s még mindig nem örömet, hanem gondot okoz. Azt viszont esőstől! Úgy hangzik ez, mint valami találós kérdés, de a tiszatarjáni termelőszövetkezetben és a Mezőcsáti járási Tanács mezőgazdasági osztályán korántsem kelt tréfás hangulatot. Már pedig az idei év eddig eltelt négy hónapjában mindkét helyen erről esett a legtöbb szó! Erről, azaz a három éven át igen sok huzavonával épült tiszatarjáni halastóról. A tiszatarjáni termelőszövetkezet tagsága évek óta feszült érdeklődéssel figyeli a tó sorsát. Elsősorban azért, mert sokat várnak tőle. Jelentős, növénytermelésre alkalmatlan terület gazdaságos hasznosítását, ennek következményeként nagyobb jövedelmet, egy-egy évben esetleg több százezer forintnyi többlet bevételt. Érthető hát, hogy az elmúlt év vége felé már bizakodva beszélt róla a tsz tagsága; 1966-ban végre elkészül a tó, kora tavasszal benépesítik növendékhalakkal és már az év közepén pénzt hoz a közösség kasszájába. Ezt egyébként: a Debreceni Vízügyi Igazgatóság, a tó „építője” ígérte elsősorban. Illetve nemcsak ígérte, liánom szerződést is kötött erről a termelőszövetkezettel. Mégis, 1965. december végén (e dátum szerepelt a szerződésben) azt kellett megállapítaniuk a szakembereknek, hogy a tó ugyan „elkészült”, azonban a vízcseréhez szükséges szivattyúk alapépítményei rosszak. A tény tény, s a vuügyigazgatóság megígérte: 1966. február 28-ra. tehát még a tó „betelepítése” előtt helyrehozza a hibát. Február 28-án a következőket állapíthatták meg a szakemberek: Megint hiba van! Az egyik alapzatot átépítették ugyan, azonban nem jól. A betonalapzat minősége nem jó. továbbá a szivattyúk leszorítására, rögzítésére beépített tartócsavarok helyét is elnézték. Természetesen ismét újabb ígéret, újabb határidő következett. S mert a termelőszövetkezet tagsága bízik az, emberek, a vállalatok felelősségérzetében megkezdte a növendékhalak vásárlását. Április közepéig 211 mázsa növendéket vásárolt. Csak a Debreceni Vízügyi Igazgatóság cselekedett másképpen. A hibát ugyanis mindeddig nem javította ki, tehát a szivattyúk mind a mai napig nem dolgoztak. Ennek szinte természetes következménye, különösen a tóba az elmúlt hetekben ömlött belvíz miatt, hogy nap mint nap több tíz darab szép. 50—60 dekás elpusztult hal „ring” a tó felületén. A víz szükséges fel- frissítését ugyanis szivattyúk nélkül nem lehet megoldani. Az oxigénszegény vízben viszont nem fejlődhetnek, csak pusztulhatnak a drága pénzen vásárolt halak. A termelőszövetkezet is, a járási tanács is újabb felszólítást készül küldeni az építő vállalatnak. Elég későnt Bár az egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a mulasztásért, a károkért minden szempontból a vállalatnak kell vállalnia a felelősséget! Barcsa Sándtor Uj gépekkel gazda*-ló mezőgazdaságunk egyre több fiafalt vár a traktorokra. A Szcndrői Gr ' javító Állomáson a traktorosok és a szerelők több mint egyharmada fiatal. Szalóczi István szerint ez a legszebb szakma. Ezt vallja édcoé. já Is, aki szintén traktoros. ' 1 (Foto: Szabados*)
