Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG

Pentek, 1966. nvijus fi.

Tüntetés Adenauer ellen

Csütörtökön Jeruzsálemben fez egyetemi diákság összeütközésbe került a rendőrséggel egy heves Adenauer-ellenes tüntetés során. Ez már a harmadik a volt nyugatnémet kancellár hétfői érkezése óta. Kétszáz rendőr igyekezett gumibotjaival szétoszlatni a je- ruzsálemi egyetem körül ösz- szegyült mintegy ezer diákot. Legalább tizenöt diák megsebesült,

Miközben a tüntetők az egyetem körül kiáltoztak, és tiltakozó feliratokat vittek magukkal, amelyeken a következő szövegek voltak olvashatók: Ki Adenauerral! Látogasson Auschwitzba! és Vessen Véget az álszenteskedésnek! Adenauer az egyetem könyvtárát tekintette meg, amelyben az általa és róla írt könyvek gyűjteményét is láthatta. Amikor Adenauer kilépett a könyvtárból, diákok egy cso- | portja háborús zsidó ellenállási dalok éneklésével fogadta.

illést tf&rűott a& Elnöki Tanács

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtökön ülést tartott Baranya, Heves és Békés megyei tanácsok javaslatára az Elnöki Tanács június 30-i hatállyal megszünteti a pécs- váradi, a pétervásárai, a sar- kadi és a gyomai járásokat. A megszűnő járások községeit a pécsi, a mohácsi, az egri, a

szeghalmi, a gyulai, illetve a szarvasi járáshoz csatolják.

Az Elnöki Tanács az 1957. évi törvénycikk alapján honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási egyéni ügyekben hozott döntést: végül egyéb ügyeket tárgyalt.

A Fiat autógyárat épít a Szovjetunióban

Szerdán este Torinóban Ta- raszov szovjet gépkocsiipari miniszter és Valletta profesz- szor, a Fiat Művek tiszteletbeli elnöke aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében a Fiat gépkocsigyárat épít a Szovjetunióban. A két fél együtt választja ki a gyártandó gépkocsi modelljét, közösen

TT-ügyek a bíróság előtt

A miskolci járásbíróság több Ítéletet hozott legutóbb, valamennyit társadalmi tulajdont károsító bűnösök ügyében.

Kurucz Klára miskolci lakos, munkakerülő, akit 1964- ben lopásért már elítéltek, ismét bíróság elé került. A vádlott szerette az italt. Miután nem dolgozott, többek között titkos kéjelgésből igyekezett megélni. Ezért rendőri felügyelet alá került előző büntetése óim De életmódjával kiszabadulása után sem hagyott fel. Legutóbb egy házfelügyelő ismerősétől átvett 3500 forintot, melyet az lakbérként szedett be a lakóktól. Kurucz Klára jól ismerte a házfelügyelőnőt, azt ígérte, hogy feladja a pénzt a postán: Nem a posta felé igyekezett azonban, hanem egészen másfelé: egy nap alatt elitta és eltaxizta a pénzt. Mint visszaeső bűnöst két esztendőre ítélték,

Pohl Ferenc somsályi segédlaboráns, aki legutoljára a Borsodi Vízmüveknél dolgozott, a múltban már kétszer állt bíróság előtt: Egyszer csalás és egyszer társadalmi tulajdont károsító csalás miatt. Legutolsó munkahelyén főnöke kérésére felvette hat társának fizetését, hogy elvigye,

A pénzt azonban nem adta át, hanem a majdnem 5000 forintnyi összeget saját céljaira használta fel. Ezt a társadalmi tulajdont károsító sikkasztást nem sokkal később azzal tetézte, hogy egy magánlakásba tört be, és onnan lopott. A visszaeső bűnöst 2 év és 8 hónapra ítélték:

Bodnár Ferenc miskolci lakos legutoljára az LKM-ben volt polgári őr. Először a Borsód megyei Húsipari Vállalatnál kapott munkaruháját, bakancsát, vatta ruháját, esőköpenyét adta el törvénytelenül, másodszor az LKM-től kapott ruháját, cipőjét, sapkáját, csizmáját és esőköpenyét 1000 forintért Az eladott ruhák a két vállalatnak több mint 5000 forintjába kerültek. Három hónap múlva Bodnár egy magánszemély kerékpárját lopta el, és azt is eladta. Mindezek után elhatározta, hogy a fele- lősségrevonás elől Ausztriába menekül. Mosonmagyaróvárnál azonban elfogták. Eddigi bűn- cselekményeit tiltott határátlépési kísérlettel súlyosbította, így került bíróság elé. 1 év és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Ez az utóbbi ítélet már jogerőre emelkedett.

tv L

tervezi és szervezi meg a gyártást. Az új üzem teljes működésében naponta 2000 gépkocsit állít majd elő.

Az egyezmény jelentőségét mutatja, hogy a Szovjetunióban a személygépkocsi termelés évente mintegy 200 000 egység, az új üzem egymaga több mint 600 000-ret gyárt majd. A Fiat Művek évi termelése jelenleg valamivel meghaladja az egymillió egységet, azaz a Szovjetunióban felépítendő gyár e mennyiség mintegy 60 százalékának megfelelő tömegű gépkocsit fog előállítani. Rómában úgy tudják, hogy az 1970-ben véget érő ötéves terv időszakában az új üzem termelése 300 000 gépkocsira fut feli

A kelet—nyu«ati kereskedelemről

Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Rusk külügyminiszter néhány napon belül a törvényhozás elé terjeszti a kormány javaslatait a kelet—nyugati kereskedelemben fennálló korlátozások enyhítésére, illetve részleges eltörlésére. A javaslat értelmében az Egyesült Államok a nemzetközi kereskedelemben szokásos elvekre, az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvére helyezi az európai szocialista országokkal folytatandó kereskedelmét. Módosítja a kereskedelmi forgalmat akadályozó embargó- listát és a jövőben nem akadályozza meg a normális kereskedelmi hitelek nyújlásátezemél több turistát vendégül látó központjában még egy borkóstoló sincs. De nem hagyják abba a kilincselést, a kopogtatást, míg valóra nem váltják ezt a tervüket is.

<P. sj

Á szovjet Mezőgazdaság fejlesztésének nagy programja

Hetek teltek el azóta, hogy

a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa tanácskozott. Hetek teltek el az új ötéves terv irányelveinek ismertetése óta, volt tehát már idő elolvasni, alaposabban is tanulmánj’ozni a nagy dokumentumokat.

A Szovjetunió népgazdasága, a megismert irányelvekből ítélve, a következő ö: év során kozmikus léptekkel haladhat előre. Az egész terv gondolkozást parancsol a legképzettebb gazdasági szakembernek is. Nem lehet könnyen megjegyezni a számokat, az adatokat, hiszen az irányelvek rendszerint milliárdos tétekben beszélnek.

267 millió tonna

hsemes termény

Minden fejezete, minden részlete lenyűgözően nagy ennek a tervnek. Mindenekelőtt az a szembetűnő és az elgondolkoztató, hogy a grandiózus méretű ipari fejlesztésen kívül a mezőgazdaság fejlesztésére is óriási erőket lordítanak. A mezőgazdaság fejlesztésének viszonyított mérete a következő öt év során felülmúlja az ipari fejlesztés méreteit is. „Országunk -fejlesztésében nagy szerepet játszik a mezőgazdaság" — mondotta a kongresszuson Koszigin elvtárs, majd így folytatta: „Az egész mezőgazdasági termelés átlagos évi ütemének ezekben az években 25 százalékkal meg kell halajniuk a korábbi öt esztendő évi átlagos szintjét... Különösen gyors ütemben kell növekednie a szemes termények termelésének. A terv előirányozza, hogy 30 százalékkal növekedjék a szemes termények hozama, és érjg cl a 167 millió tonnát”.

167 millió tonna szemes termény. Hogy ez mennyire megdöbbentő mennyiség, azt csak az tudja igazán felmérni, aki közelebbről ismeri a mezőgazdaságot, a szemes terményeket és azok hozamait. De számoljunk. A Szovjetunió lakossága jelenleg körülbelül 220 millió. A 167 millió tonna szemes terményből majdnem 8 mázsa jut egy lakosra. Ez még akkor is igen nagy meny- nyiség, ha a szemes termények fele takarmánygabona, árpa, és zab. A másik felének mindenképpen kenyérgabonának kell lennie, hiszen a kenyér- gabona aránya vetésterületben és hozamokban is több szokott lenni, mint a takarmánygabonáké.

De megdöbbentő i# minden adat. A cukorrépa ósszter- méshozamát 59 millió tonnáról 80 millió tonnára, a burgonya terméshozamát 81 millió tonnáról 100 millió tonnára, a hústermelést 9,3 millió tonnáról 11 millió tonnára, a tejtermelést 65 millió tonnáról 78 millió tonnára, a tojástermelést 29 milliárd darabról 34 milliárd darabra emelik öt év alatt. Túlzások nélkül kimondhatjuk: nincs a világnak még egy olyan országa, ahol a mezőgazdaságot ilyen ütemben tudnák fejleszteni.

Gazdálkodás tudományos alapon

Azonban lépten-nyomon hangsúlyozni kell, hogy fejlett és ugyanilyen ütemben fejlődő ipar nélkül mindez lehetetlen lenne. A szovjet mezőgazdaság fejlődésének alapja a máris fejlett és korszerű, de továbbra is rohamosan fejlődő szovjet ipar és nem utolsósorban a tudomány.

A Szovjetunió Kommunista Pártja teljes erejével harcol a sablonok ellen, a döntő szót a tudományoknak és a gyakorlati szákembereknek adja. Pillanatig sem lehet kétséges, hogy ez számunkra is tanulságos, hiszen a mi mezőgazdaságunkban sem kaptak még méltó helyet a tudományok és bizonyos intézmények ma sem hajlandók figyelembe venni a gyakorlati szakemberek véleményét.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának gondja volt olyan részletproblémákra is, mint például a rét- és legelőgazdálkodás, a természetes takarmány- termő területek hasznosítása. Számunkra ez is tanulságos. Bizony, nagyon kellene már, hogy a rét- és legelőhasznosítással alaposabban, magasabb fórumokon is foglalkozzunk!

Gépesítés, kemisálás

Az egész szovjet mezőgazdasági fejlesztés alapköve a gépesítés. Az új ötéves terv egyik nagy feladata: tovább növelni az olyan növények számat, amelyeknek termesztését teljes mértékben gépesítették. Éppen ezért az új ötéves terv előirányozza a meglevő mezőgazdasági gépgyárak rekontsrukcióját és teljesen új gyárak építését. Ezek egy része traktorokat, másik része motorokat és agregátorokat, harmadik része pótalkatrészeket fog gyártani. A szovjet kolhozok és szovhozok az új ötéves tervben 1 790 000 új traktort (60 százalékkal többet. mint az előző ötéves tervben), 1 100 000 új tehergépkocsit és 550 000 gabonakombájnt fognak kapni.

Vitathatatlan, hogy a gépgyártási program minket is érint, hiszen a magyar mező- gazdaság rengeteg gépet kap a Szovjetunióból. Az új ötéves terv irányelveinek készítői erre Is gondoltak, cs a mező- gazdasági gépgyártásnak olyan nagyméretű fejlesztését ütemezték be, hogy abból bőségesen jusson a testvéri szocialista országoknak, valamint más országok mezőgazdaságának is. Igen örvendetes és megnyugtató, hogy az új ötéves terv gondoskodik a pót- alkatrészek gyártásáról is* amelynek biztosítására szakosított gyárakat építenek.

Nagy tétele a mezőgazdaság fejlesztésének a vegyipari termelés, a műtrágyagyártás és a vegyszerek előállításának fokozása. Csupán műtrágyából kétszerannyit kapnak majd a szovjet szovhozok és kolhozok, mint az előző ötéves tervben. Javítják a műtrágyák és a vegyszerek minőségét, valamint gondoskodnak a szállítás és a tárolás közben keletkező veszteségek megszüntetéséről.

Ezek ismét olyan problémák és feladatok, amelyek a magyar mezőgazdaságban ts aktuálisak. Ez, persze érthető, hiszen törvényszerű. A szocializmus építése során igen sok probléma a különböző országokban is hasonló, annak ellenére, hogy mind a problémák, mind azok megoldásának módjai és lehetőségei mindenütt sajátságosak.

Sokáig lehetne részletezni, méltat!)! ezt a tervet. Sokat beszélhetnénk még például a nagyarányú villamosításról és a kolhozok jövedelmének alakulásáról. Csupán a falusi vil- lamosenergia-fogyasztás háromszorosára növekszik őt év alatt, s ezt nagyrészt a munkaigényes műveletek gépesítésére használják fel. Mindezek ellenére, vagy inkább éppen ezekből eredően, a kolhozparasztok közösből származó jövedelme 35—40 százalékkal ifivel:szik öt év alatt, és az a cél,’ bogy mindenütt bevezessék a garantált hart jöve- delmezést. Mindez együttesen megköveteli, hogy a szovjet népgazdaság horribilis összegeket ruházzon be a mezőgazdaságba. A szovjet állam csupán termelési jellegű beruházásokra. tehát építkezésekre! gépvásárlásokra, csatornázásokra és öntözési művek léte' sítésére 41 milliárd rubelt biztosít a szovjet mezőgazdaságnak, körülbelül kétszerannyit, mint az előző ötéves tervben. Ezen túl várhatói hogy a szovjet kolhozok saját, erőből mintegy 30 milliárd rubelt áldoznak beruházásokra; gazdaságaik bővítésére és korszerűsítésére.

Nagy terv ez. minden vo;

natkozásban igen nagy terv; Érdemes olvasni, tanulmányozni. Pillanatig se lehet kétséges, hogy áldásos hatását a magyar mezőgazdaság is élvezi majd, és n magyar me-' zőgazdaság munkásai is sokat tanulhatnak belőle.

Szendrei József

— Fazekasékről van szó?

— Tudom, Bözsiről.

— Azok mindig szegények voltak — legyint az egyik módos tartású gazda

Hátradől a lócán, neki a falnak, s úgy sorolja:

— Az a Bözsi amolyan szerzett gyerek. Anyjának hét volt A falu szélén lakott,

•talán özvegy volt, nem is tudom már. Megszokták azok a szegénységet;

Azt hiszi, most már mindenről felvilágosított. A másik ember, aki szintén itt ül, a tanácsirodában, egyetértést várva hozzáteszi:

— Volna kiadó lakás nálam is. Meg még sok helyen a faluban. De hát ki fogadja be az udvarába annyi gyerekkel. Bözsit egy rendes parasztfiú vette cl. Hét gyerekük van. Nem lehet azzal ma lakást kapni, kérem. Én se adok, az csak természetes.

Lezárnák a vitát, s csodálkoznak, hogy tovább kérdezgetek.

— És az a Fazekas milyen ember?

— Rendes ember.

— Dolgos?

— Miskolcra jár, a vasútA 4-alu „&ze&cm§ci ”

hoz. Nem iszákos, nem lehet azt mondani.

— Az elmúlt évben dolgozott nálunk a tsz-ben. Terményt zsákolt, Keresett is szépem

— Az asszony?

— Bözsi? Rendes az is. Bírná a munkát is, de nem jön a lsz-be.

Fa7,ekasék Hemádvécsétől jónéhány kilométerre laknak, a 3. számú műút mellett, egy volt cselédházban. Az épület roskadozó, csaknem életveszélyes. Hivatalos szervek többször felszólították őket, hogy költözzenek ki, mert a házat le kell bontani. Költöznének is. ha volna hová.

— Mondtuk már nekik, hogy építsenek maguknak házat — közli a tanács elnöke —, még telket is adna a tanács, de nem akarnak építeni. Pedig van Itt egy másik vasutas család, azok is tudtak építeni. Kölcsönt lehet kapni..:

— Azoknál hány gyerek van?

— Egy — halkul le az elnök hangja:

Bözsinek bizony, ennek a szépnövésű, egészséges parasztasszonynak hét gyereke van, hozzá egy segédmunkási fizetés, amely jó, ha eléri a kétezret, ’ de sokszor nem is éri el- A legkisebb gyerek nyolc hónapos, a legnagyobb tizenkét év körüli.- Nincs kire bízni a gyerekeket itt a határ közepén. Menne az asszony a tsz-be dolgozni, hogyne menne, hiszen ott most negyven forinton felül volt a munkaegység érléke. Ha nem lennének ilyen számkivetettek, ha bent lakhatnának a faluban, módja is lenne rá, hogy részt vegyen a közös munkában. Akkor talán szóba jöhetne a házépítés is, de így arra nem futja. Még ha kölcsönt adnak, akkor sem. Hiszen az nem ajándék, vissza kell fizetni.

így húzza maga után egyik baj a másikat.

Ahogy itt, a tanáesházán keresgéljük a lehetőségeket,

egyfk bácsi megint megszólal, mintegy magában elmélkedve:

— Azt én is láttam a télen, hogyan évi ekéitek át a Fazekas-gyerekek a dombon, Nagy havat dagasztottak ,:; Ha jól emlékszem, egyiken sem volt nagy kabát.

Lassan, nehezen reped meg a lelkcken a jég, de csali reped, nem törik. Mert ennek az embernek van kiadó lakása, de azt nem ajánlja.

Itt, Hernádvécsén még természetesnek veszik, hogy aki olyan szegény volt mindig, mint Bözsi, hát olyan is marad. Hogy kevés jóindulaton, emberségen múlna csak a változtatás? Ki gondolkodott eddig ezen a faluban? Egyedül a tanács gondja, hogy a romos épület ne csúfoskodjék a Kassai út mellett. De ők is mit tehetnek? A magánlakásokat nem vehetik igénybe, bármilyen szükség lenne rá, a törvény nem engedi. Marad tehát megoldásnak a falu jóindulata. Vajon milyen mértékben lehet erre a jóindulatra. emberségre számítani Hernádvécsén?

Adamovics Ilon*

Furmint is van, muskotály is lesz az olaszliszkai Hárslevelű Hegyközségben

A Hárslevelű nevet állítólag ízért választották, mert az olaszliszkai szőlőkben a Hegyalján szokásos 20—25 százalék helyett jóval több a hárslevelű tőkék aránya. De azért furmintjuk is van bőven, s tíz hold két éve, húsz hold idén telepített muskotályról bőven Szüretelik már néhány év múlva a legkeresettebb, legilla- tosabb tokaj-hegyaljai boft.

Hatszáznyolc tagja van a hegyközségnek, s a tagoknak 309 hold szőlőjük. De ennél a szétszórtan, kis parcellákon telepített szőlőnél már most többre értékelik azt a 234 hold új telepítésűt, amely nagyüzemi művelésre alkalmas, s bár alig néhány hold fordult még csak termőre, máris olyan ígéret, hogy kevés ilyet találni Toka*-Hegyalján. És ez a szőlő már közös tulajdon.

Az öröm oka

A hegyközség csinosan berendezett irodájában nagy most az öröm. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos versenyében a második helyen végeztek. A díszes oklevelet, a jutalmakat már átvették. Hajszálon múlt, hogy nem nyerték el a Kiváló hegyközség címet. No, de majd jövőre. Az országos második helyezésig vezető út nehéz volt. Az elmúlt esztendőkben akadtak ci- vakodók, hátramozdítók, minden újat ellenzők bőven, akik kezdetben hátráltatták a hegyközség munkáját. Most már jenki sem hallgat rájuk a fámban. A „Hárslevelű” bebizo- . nyitotta, hogy Olaszliszki határában ismét felvirágoztat ja a szőlőművelést;

Közös vagyonuk már 6 millió körül jár. A nyáron 300 hektoliter szamorodnit értékesítenek. A közös 234 holdas szőlőből az ősszel újabb táblák fordulnak termőre. Két újabb pincét, s a meglevő 600 hektoliterhez új hordókat vásárolnak. A száz holdra méretezett feldolgozó üzem, azaz nagyüzemi présház is szűk lesz hamarosan. Már tervezik is az újat, a nagyobbat;

Újabb 200 hold telepítem

A napokban készült el szőlőtelepítési tervük. A harmadik ötéves tervben 200 holdon ültetnek oltványokat. Ennyihez tudnak számukra szaporító anyagot biztosítani. De bíznak benne, hogy sikerül 500 holdra kikerekíteni a nagyüzemi szólót. Az országban — még az állami gazdaságokat is beleértve — kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy egy határban ekkora nagyüzemi szőlőjük van.

A gondos, minél szakszerűbb és olcsóbb műveléshez gépeket vásárolnak. Az új szőlőben kutat ástak, hogy ne kilométerekről kelljen szállítani a per- metléhez szükséges vizet.

Sárospatakon szeretnének borkóstolót nyitni. Nagyon hiányolják a Patakon megforduló vendégek a borkóstolót. Sajnos, egyelőre elutasították javaslatukat. Pedig a legjobb borokat mérnék. Furcsa, hogy Tokaj-Hegyalja évente ötven-