Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-31 / 127. szám

:.ir* jKO1 O'*' Világ proletáriai, egyesüliefek? r SHSMESBSHi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 127. szám. AU A: 5 0 FIIiLÍU Kedd, 1968. május 31. Tárgynyeremény sorsolás Lássunk hozzá! Hétvégi sporteredméiiyek Menüéiért utazhatunk Miskolcon ? Vs. ____________________________J K ádár János és Caspar Sándor Jugoszláviába utazóit Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szak­szervezeteit Országos Taná­csának főtitkára Joszip Sroz Titónak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége főtitká­rának meghívására hétfőn né­hány napos, nem hivatalos, baráti látogatásra Jugoszlá­viába utazott. A Ferihegyi repülőtéren Kádár Jánost és Gáspár Sán­dort, Biszku Bela és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkárai búcsúztatták. Jelen volt Jaksa Bucse vies, a budapesti jugoszláv nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és C '•<•***r Sándort a ljubljanai repülő­téren Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára fogadta. Jelen volt még dr. Dusán Csalics, Jugoszlávia budapesti nagykö­vete és Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete. . •• Ünnepélyesen megnyitották ns UNESCO üléséi Hétfőn a Magyar Tudomá-’ nyos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották az Egyesült Nemzetek Nevelés­ügyi, Tudományos és Kultu­rális Szervezete, az UNESCO végrehajtó tanácsának buda­pesti tanácskozását. A megnyitón részt vett Pé­ter János külügyminiszter, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke és Bognár József, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke. Jelen volt a ma­gyar UNESCO bizottság el­nökségének több tagja, vala­mint a kulturális élet sok neves személyisége. Az ülésen részt vett továb­bá Mohammed el Pasi, a vég­rehajtó tanács elnöke, René Maheu, az UNESCO vezér- igazgatója, a végrehajtó ta­nács alelnöke. Ott voltak a végrehajtó tanács tagjai, az egyes tagállamoknak az ülés­szak alkalmából hazánkba ér- Mohammed el Fasi megayi- kezett állandó UNESCO-kép- tó szavai után Ilku Pál műve- viselői és a világszervezet ve- lódésügyi miniszter mondott zető tisztviselői. üdvözlő beszédet. Szolidaritás Kubával Nikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségénke elnöke a Kreml­ben fogadta Carlas Olivarez Sanehezt. a Kubai Köztársa­ság moszkvai nagykövetét. A moszkvai csapágy-gyár­ban hétfőn a dolgozók nagy­gyűlésen nyilvánították szoli­daritásukat a kubai néppel. A munkások szónokai kije­lentették, hogy a Szovjetunió és az egész haladó emberiség Kuba mellett áll és mindig kész segítő baráti jobbot nyújtani a szabadság szigete népének. * A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottságának sajtóorgánuma szerkesztőségi cikkében írja: „Népünk a testvéri kubai nép mellett áll, az agresszív amerikai imperialisták elleni harcban. Telles mértékben tá­mogatjuk Fidel Castro minisz­terelnök nyilatkozatát és azokat az intézkedéseket, amelyeket a kubai kormány tesz az amerikai imperializ­mus provokációs, agresszió« cselekedetei ellen. Üj műveiken dolgoznak a Derkovils-öszíöndíjas művészek A Művelődésügyi Minisztérium három évre szóló Derko- vits ösztöndíját tíz fiatal művész kapta meg. Molnár Gabriella grafikus egy a tíz közűi. Linóleum metszetet készít. sí tusa nem kisebb feladat elé állítja pártszervezeteinket, mint mondjuk, néhány évvel ezelőtt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Ebből egyenesen következik, hogy a reform lényegénél:, a belőle eredő tennivalóknak széleskö­rű, egyértelmű ismertetése, a helyes szemlélet, gondolkodás- mód, a felelősségteljes .„hoz­záállás” kialakítása máris és még hosszú időn át a párt- munka fő kérdése. Anélkül persze, hogy a pártmu'.ika más időszerű feladatai — pl. az idei népgazdasági terv eredményes teljesítésének szervezése, szorgalmazása és ellenőrzése, vagy a IX. kong­resszus előkészületei; stb. — háttérbe szorulnának. A re­form eredményes megvalósí­tása, tnár az első lépések is szerves egységet képeznek az utóbbiakkal. Vagyis minden pártmunkásnak, pártunk min­den tagjának látnia kell, hogy a vita véget ért a tervezett reform elveiről, elgondolásai­ról, a határozatot a minap megkaptuk, a cselekvés stá­diumába, a határozat végre­hajtásának időszakába lép­tünk. A cselekvést, a határozat eredményes megv al ósí tásáí pedig most azzal szolgáljuk legjobban, ha mindenkivel megértetjük, türelmesen ma­gyarázzuk, hogy a reform szocialista jellegű, elgondolá­sai, célkitűzései helyesek, megvalósításuk pedig idősze­rű és egész dolgozó népünk érdeke. A határozat bevezető­je is utal erre. Ezenkívül viszont még sok sok más összefüggés is megvi­lágításra vár. Annak megérte­tése például, hogy a reform sikeres megvalósítása erősíte­ni fogja a párt és a munkás- osztály befolyását életkörül­ményeink alakulására; növel­ni fogja a szocialista demok­ráciát, továbbá a vezető be­osztásban dolgozók jogkörét és felelősségét, egyszersmind a dolgozók érdekeltségét és felelősségét is; hogy a várha­tó intézkedések igazságosabb bérezést, az életszínvonal na­gyobb és rendszeresebb eme­lését teszik lehetővé; csökken­teni fogják a bürokráciát, friss, alkotó erőket szabadí­tanak fel; stb. Aztán annak megértetése is fontos, hogy a reform megvalósítása nyo­mán elsősorban a különböző vezető beosztásban dolgozók­nak kell új módon gondolkoz­nak és cselekedniük. A legfontosabb összefüggé­sek megvalósítása valószínű­leg erősíteni fogja a dolgo­zók minden rétegéneit tuda­tosságát a reform szükséges­sége, célszerűsége, Időszerű­sége és egész értelme iránt, s ez. olyan erő, amellyel min­den ésszerű célkitűzés ered­ményesebben és gyorsabban valósul meg. 4 reform megvalósítása során nem valamiféle kampány munkáról, hanem hosszabb távra szóló feladatokról van szó. A vita véget ért róla, adva van pár­tunk határozata, lássunk z- zá végrehajtásához — késede­lem nélkül. Csépinjt bajos P ártunk KözponíS Bi­zottsága legutób­bi ülésén, csaknem másfél évi alapos vizsgáló­iás, kutatás, elemzés és szé- eskörű vita után határozatot íiozoti a gazdasági mechaniz­mus reformjáról. E rendkívül nagy jelentőségű dokumentu­mot a Népszabadság május 29-i, vasárnapi száma teljes terjedelemben az ország szí­ne elé tárta. Egyidejűleg meg­ismerhettük Nyers Rezső elv­társ előadói beszédét is, ame­lyet a Központi Bizottság ülé­sén mondott ej., s amely lé­nyegében sokrétűen megvilá­gítja a nagy jelentőségű ha­tározatot. „Gazdasági életünk elemzé­se alapján, jövendő fejlődé­sünk érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága gazdasági mechanizmusunk reformjának megvalósítását kezdeménye­zi, javasolja a dolgozó nép­nek, az országnak. A reform célja, hogy: — erősítse szocialista rend­szerünket. gyorsítsa meg pár­tunk és népünk céljának el­érését, a szocialista társada­lom teljes felépítését; — fejlessze a szocialista tu­lajdonviszonyokat és a terme­lőerőket, növelje a szocialista vállalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket; _— biztosítsa a gazdaság fej­lődésének nagyobb tervszerű­ségét, fejlessze és korszerűsít­se a szocialista tervgazdálko­dás módszereit; — hatékonyabban érvénye­süljön a szocialista bérezés el­ve, fokozottabban ösztönözze a vállalati kollektívákat, az alkalmazottakat és minden dolgozót a szorgos, jó minő­ségű munkára; — segítse elő, hogy a tár­sadalom összmunkája hatéko­nyabbá, s azon belül minden gazdasági egység munkája szervezettebbé váljon” — ol­vashatjuk a határozat beve­zetőjében. Majd a terjedelmes dokumentum részletesen is­merteti a refornj fő vonásait, a szakszervezetek növekvő szerepét, és pártunk gazda­ságszervező munkájának meg­növekedett, egyben módosuló feladatait. Nem vitás: elsősorban arra van most szükség, hogy vala­mennyi pártbizottságunk, pártszervezetünk, minden kommunista, továbbá — füg­getlenül attól, hogy tagja-e pártunknak vagy sem — a gazdasági élet irányításában, szervezésében részvevő, az üzemek, vállalatok, gazdasá­gok, termelőszövetkezetek élén álló vezetői, a különböző állami- és tőmegszervezeti ve­zetők is ismerjék meg, ala­posan tanulmányozzák a K. B, határozatát. Aztán pártbi­zottságainknak, pártszerveze­teinknek arról is gondoskod­niuk keli, hogy egész dolgozó népünk, valamennyi üzemi, gazdasági egység kollektívája minden dolgozó mihamarabb megismerkedjék a reform lé­nyegéből, célkitűzéseiből c :z- dő konkrét, szinte személye.' feladatokkal. Tapasztalt oár'nvink ; •’ Valószínűleg a határozat else olvasása után felismerik, bőgj gazdasági mechanizmusuní reformjának sikeres megváló Tizenhárom ácsfióka dicsérete j lentről is szédítően innen, magas! Ha az em­ber sokáig nézi, ülve a Sze­mere kert egyik padján, vagy a Dózsa György utcán sétál­va, lassan belefájdul a feje. Es mégis, milyen törékenynek, légiesen könnyednek látszik a 24 méter magasságig kígyózó csőszerkezet. Lent pedig a zö­mök betonpdllérek V-alakza­ta ... Aki nézelődik é& lát is egy­szerre, nem megy el csodálko­zás és elismerés nélkül a Pa- lóczy utca és a Tanácsház tér sarkán az új iskolakombinát mellett. — Máris csodálato­san szép — mondogatjuk. — hát még ha a kék csempékkel beburkolják, a kultúrterem hatalmas oszlopait meg már­vánnyal .. .1 És ki tudja az ámulók soka- , ságából, hogy ennek a hatal­mas épületnek java ácsmun­káját 13 másodéves fiók-ács csinálta, mesterük-oktatójuk irányításával? Alig néhányan, bizonyosra vehető. A 2/4-es Dőri Sándor cso­port fiók-ácsai ott. csüngtek alá biztosító kötélen, amíg a 6 méteres csöveket összesze­relték a méteres andráske- resztekkel. Mert nem „tisztán fakukacok” az ácsok mnnaD- ság. Olyan szakszavakat ismé­telnek szüntelen, hogy anya­csavar, menet, forgóbilincs; stb. — Az iskolarész magassága 14 méter volt. a kollégiumi huszonnégy. Minden alkalom­mal megkérdeztem a gyere­keket: ki fél? Mert. az ne menten fel állványozni. Hu­szonhatban Budarvesten tör­tént egy eset... Túlterheltek egv harminc méter magas, nehéz állványzatot. Száljában kettéhasadt a fa. Az egvik londinára rászór Adott evv ember Bs mennyien megsé­rültek! Az ács munkája ma sem könnvű. De HHonságosabh. A cél- kétszer-háromszor elvan erősre csinálni az állvánvza- tot. zsaluzatot, dóeolást mint a.mennvit a teher megkíván. Itt dolgoznak a fiók-ácsok, szemünk előtt. Ivari tanulók, igazi knmasz- VnWi fiúk. Csak a .«unkáinkra W»ll eav-egv nlllantást vetni. \z egvíken svájci, a másikon ócska kalap, karima nélkül. köt»n. boltos főve« de mér a J7-es orosz forradalmi ka­tonák jellegzetes csákósapká- iát is láthatta az ember, csil­laggal effvött Persze, amenv­«VÍw n C" riVö Áv »a nuln*toe megítélésében különbözőek, annvira egyöntetűek a mun­kában.-s Saocigalnu» ftűfc X ha­vából jó ács lesz — mondja mosolyogva a mester, aki las­san 15 éve neveli az ácsokat. — A csővázas állványzat... Ez teljesen új. Ezt honnan is­meri Sanyi bácsi? Es még meg is tanítja fiaival... — öreg róka vagyok én a szakmában — válaszolja. — Az ember sok mindenre ma­gától rájön. Csak gondolkoz­ni kell. Gondolkozni, igen! Ezt is­métli a tanulóinak is. — Fiaim, ha dolgoztok, oda figyeljetek. Akkor a munka is jól halad, meg baj sem tör­ténhet. Huszonnégy méter magasan csüngeni. meredek falak mel­lett — lélegzetelállító annak, oki járatlan a szakmában. Az ácsoktól is tiszta fejet, bátor­ságot kíván ez a munka. A tizenhárom fiú — vidék­ről került fel Miskolcra szak­mát tanulni. Döes Pista ei- gándi. Grebe János boldvai, Frsók T,ászló bükkaranyos), Portos Válmán Monokról jött. Plósz .Táros Ernődről. Bézmű­ves József, a brigád vezetnie TsVtn bájról. A többiek is vi­dékiek: Pornók Rertalan. le- rácz Mihálv. Pankuesi László, Pásztor Ernő. Szolokovics Jó­zsef. teviván László és Rácz Pori Mindössze két év. s íme. csodálatot keltő munkát pro­dukálnak mesterük tanácsai szerint. — Dolgoztunk a Baross ut­ca sarkán, a toronvházi épít­kezésen Jutalmat is kaptak a werekek. 100—100 forintot.' Természetesen, az ösztöndíjon kívül . . Szeretik, munkájukat. Igazolatlan hiánvzó nincs köz­tük. Peóirv négven minden- ran belámak szülőfaluinkból. T ossan befejezik a munkát a Prióczv utcán, aztán úi munkával ismerkednek, ki tu dia még. hol? Hasznukra válik, maguk is tudlak. a . nedig az iskolakom-' almit bln.átop csináltak — ezért nemcsak dicséretet ér­demelnek. Jutóimat is! Azt hiszem, aki látta, miként ível fel szédítő magasba a 24 mé­teres csőállványzat, megsza­vazza —. hogy a ..V” alakú, zömök beton pillérekről ne m szóljunk! B» &

Next

/
Thumbnails
Contents