Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

6

ESZAKMAGYARORSZÄG

"Vasárnap, 1066. május 29.

Gyermeknap

Nemrég még a virágot az édesanyáknak., vittük. Május első vasárnapja: a világon mindenütt az édesanyákat köszöntötték. Most meg május utolsó vasárnapja: édességet, játékot, kirándulást, hintát, majálist, mókát, vagyis mindent, ami mosolyt fakaszt, adunk, viszünk a gyermekeknek.

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívása nyomán 1949 óta mindenütt megünncplik a gyermeknapot.

Mindenütt, — de nem mindenütt , egyformán.

Nálunk birtokba veszik ■ a gyerekek a ligeteket, parkokat, a szabadtéri színpadok az ő mulatságukra játszatlak. Ezen a napon hány városban és hány kicsiny faluban kötik fel most az első kék és piros nyakkendőket a kispajtások! A földgolyóbisnak azonban vannak más oldalai is ■..

Szomorú és riadt gyermektekintetek. szemek néznek a ' fotográfus lencséjébe ezen a napon. Ha vidám gyermeknapról, a miénkről szólunk: messzi, szomorú szemek közé is kell néznünk.

Az ünnepi szónokok felsorolása, ami ezen a napon elhangzik: milyen volt a felnőttek gyerekkora és milyen a mai gyerekeké, és azok az adatok, hogy mi mindent adtunk és adunk a gyermekeknek, nem . fejezhetik ki teljesen a mai nap ünnepét. Mert a világon együtt ünnepeljük ma minden gyermek örömét, legyen bőre barna, sárga, vagy fehér. Ez pedig a mi felelősségünk, a felnőtteké. A világon mindenütt. A gyermekek jövőjének, békéje megteremtésének biztonsága. A gyermekek nevetésétől legyen ma hangos minden tér, terem! A gyerekszemek tükrében a felelősséget érezzük érettük, világukért. Ezt nem feledhetjük egy pillanatra sem.

Miért kevés

a sör ^ u bambi9

— Sörgyár épü

— Kérek egy üveg sört.

— Sajnos, nincs.

— Akkor egy üveg bambit...

— Az sincs ...

— Persze, megjött'a meleg, eltűnt a sör, de. még a bambi is!

Ilyen párbeszédeket gyakran hallunk mostanában a miskolci üzletekben.

— Mi nem tehetünk róla — mentegetőznek az üzletvezetők. — Hiába igényelünk többet, hetente csak egyszer kapunk sört és üdítőitalt.

Miért kevés a sör? A legilletékesebbtől, az Országos Söripari Vállalat miskolci kirendeltségének vezetőjétől kértünk választ.

— Ugyanannyi palackot hozunk forgalomba, mint tavaly — mondotta Pákozdi Imre. — A vártnál előbb megérkezett a meleg, és ráadásul kevesebb a bor. S az igények is megnőttek.

— Naponta hány üveg sört adnak ki?

— 45 ezer üveggel fejtünk, továbbá minden nap kapunk Budapestről még 10 ezer üveggel.

— Miskolcon kívül máshová is szállítanak?

— Igen._ Mi látjuk el az en- csi és a miskolci járást, ezenkívül minden nagyobb borsodi városban van kirendeltségünk;

— Várható-e valami javulás?

.. Száz hóid eprest erí selyemhernyók, részére Menékjüvedelem ötszáz családnak — Az úttörők is bekapcsolódtak - í! szer i;g seíyemguliól várnak

1 Miskolcon —

— Tavaly októberben nagy rekonstrukció kezdődött a ki- rendeltségen. Az országos vállalat 3,5 millió forintot fordít berendezéseink felújítására, illetve új gépek felszerelésére; A rekonstrukció az idén ősszel befejeződik.

— Távlati tervek?

— Miskolcon sörgyár épül a harmadik ötéves tervben.

— És mi a helyzet a bambival? Lépten-nyomon találkozunk reklámokkal, amelyek az üdítőitalok fogyasztását népszerűsítik. Ugyanakkor kevés az üzletekben a narancs- és a citromszörp.

— Az az igazság, hogy a mi vállalatunk esetében a reklámokhoz nem teremtették meg a feltételeket. — Józsa Imré- né, a Miskolci Szesz- és Üdítőitalkészítő Vállalat igazgatója szerint ugyanolyan gépekkel és ugyanannyit termelnek, mint az előző években, s míg korábban kielégítették az igényeket, most bambi-hiány van. Ennek egyik okát ennél a vállalatnál is abban látják» hogy idén kevesebb a bor, no; meg az emberekre hatással volt a sok reklám. Utóbbi persze egyáltalán nem baj, hiszen az alkoholizmus elleni propaganda vitathatatlanul hasznos. De miért nem teremtünk hozzá kellő feltételeket az üdítőitalkészítő vállalatnál?

— A tények szerint a napi 24 ezer üveg narancs- és citromszörp kevés. Más gyümölcslét nem tudunk készíteni; mert nem kapunk, hozzá aiap- anyagoot. a konzervgyáraktól; . A korábbi években adlak málnát, de ebből az idén csak minimális mennyiséget jeleztek —, hallottuk Józsa Imrénétől; — Kevés a szállító-kapacitásunk is. Tíz éve’ nem kaptunk új gépkocsit.

Tanácsi vállalat. És sem tavaly, sem az idén nem jutott számára felújítási, vagy beruházási keret. .

nőttek a szép és jó játszóterekért ?!

Szülőkkel, óvónőkkel, napközi otthonban tevékenykedő pedagógusokkal is beszélgettem. Egyöntetű a véleményük: valamit már tettünk, javult a helyzet, de még korántsem kielégítő. Meg kell szívlelni azt. amit a gyermekek panaszolnak, s orvosolni kall azt, amit felnőtt szemmel is meglátunk.

Nagyon örvendetes a hír, amit a város Hl. kerületéből hoztak. Feltérképezik a «játszóterek, sőt grundok számára alkalmas területet, s ehJ hez ar. iskolák, az úttörők segítségét is kérik.

A város parkjai évről évre szebbek. Az Avas parkosított részei, a tapolcai park, s legújabban a Deák tér, és a Szemere-kcrt már valóságos idegenforgalmi látványosság. Nagyon jóleső érzés gyönyörködni a virágágyásokban, megnyugtatni a szemet a naponta locsolt zöld pázsiton. A Deák tér parkosítására, a kékszínű kerámia kockákkal burkolt szökőkutas kis medencékre az idén 350 ezer forintot költöttünk.

Le sem merem írni, hogy milyen jelentős összeget fordítunk városunkban éventa parkosításra, mert a parkokban a srácoknak minden tilos! És a számtanból elégtelen osztályzatúnkkal tudnám csak elhitetni, hogy ez milyen arányban van azzal, amit az ő gyönyörködtetésükre, a játszótereikre költünk.

Pozsonyi Sándor

i

egyebek között felkeresik a Salgótarjáni Acélárugyárat, a December 4 Drótműveket, a Győri Vagongyárat, a Magyar Acélárugyárat.

Az első, kilenc dolgozóból álló csoport a napokban érkezett vissza a Magyar Daru- és Hajógyárból. Az óbuda^és az angyalföldi gyáregységben a hajólemezeken mutatkozó hó- lyagosodást, az emiatt emelt kifogásokat beszélték meg. Ennek nyomán máris intézkedtek; szigorítják a minőségi ellenőrzést, a technológiák megtartását. ■

piszkos homokozó, ócska, szétszaggatott kerítése!-:, jó néhány megrongált hinta, s folytathatnám tovább.

Suhancok, huligánok, felelőtlen felnőttek tették tönkre. De vajon bele szabad nyugodni, hogy a város egyik legszebb parkjában ilyen Jegyen a játszótér?!

tSr

Ä miskolci úttörőházban beszélgettem e kérdés néhány legilletékesebbjével, a városi úttörő parlament néhány kis tagjával. Nagyon komoly srácok. Mondtak jót is. de általában elégedetlenek. íme:

— Az úttöröházra sem fordítanak elég gondot. A kisdobosok részére nincs elég játék. A mi kis parkunkba nem jutott virág, és tessék megnézni hátul az udvarban a kis pályát. A kapufa kidőlt, még ráeshet valakire.

— Jók a játszóterek, de focizni ott sem lehet, niég labdázni sem-. Minden játszószert csak 12 éven aluliak használhatnak. Mit csináljanak a nagyobbak?! (A hetedikesek és a nyolcadikosok is szeretnének játszani. Az ultihoz nagy részük még nem ért!)

— Miért nincs a játszótereken lubickoló? A kistestvéreimmel sosem merünk kimenni a strandra, mert anyu fél, hogy már a villamoson vagy a buszon agyonnyomják őket.

— Bácsi kérem, mi mozgalmat indítottunk a virágos, tiszta Miskolcért. Miért nem indítanak mozgalmat a fel-_

Az. Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói az idén nyolc hazai gyárat látogatnak meg tapasztalatcsere végett. Műszaki és fizikai dolgozók, szocialista brigádvezetők elsősorban azokat az üzemeket keresik fel egy-kéí napos útjuk során, amelyek nagyobb mennyiségben használják fel az ózdi gyár termékeit. Ütjük, látogatásuk célja,, hogy a helyszínen, gyártás közben győződjenek meg az esetleges kifogásokról, s azok ismeretében állítsák össze útijelentésüket, s intézkedhessenek. Az idei program során

Nyolc hazai gyárba látogatnak

tapasztalatcserére az ózdi kohászok

sen mintegy 11 ezer kiló, jó minőségű selyemgubó! várnak az átvevőhelyeken.

Négy falusi úttörőcsapat is bekapcsolódott az idén a tenyésztés-be. A mezőkeresztesi úttörők már régi selyemhernyó tenyésztő szakemberek. Ha lesz elegendő eperlevél s nem kapnak sárgaságot a kényes hernyók, akkor több ezer forintjuk gyűlik össze a nyári táborozáshoz.

(p. s.)

baj akkor kezdődik, ha a környéken netán elfogy az epería- levéi. Ez is előfordul. Ilyenkor kényszerből megeszi a salátát, a gyermekláncfű vet és a szederlevelet. de kifejlődése 40— 60 napig is eltarthat.

Az ötszáz tenyésztő a föld- művesszövetkezetek útján idén 700 dobozban kapott petéket. Alig néhány kilónyi volt ez a tenyészanyag. Most már szépen fejlődnek a selyemhernyók, naponta zsákszámra eszik az eperlevelet, s rövidcAz elmúlt néhány esztendőben csaknem száz holdon ültette!: cperfát megyénkben. A legtöbbet kisebb, zárt kertekben, a legelők, retek szélén. Árugyümölcsnek nem alkalmas. Nem szállítható, nem konzerválható. Vajon miért ültetjük? .

— Kizárólag a selyemhernyók, azaz a selyemhernyó tenyésztők részére — válaszolják a MESZÖV-ben, ahol külön felelőse van a selyemhernyó tenyésztésnek. — Az út- széli eperfákat fokozatosan kivágják. Szélesítik az országutakat, s az új facsemete már szinte sehol sem lasz eper. Nem az út szélre való. A közterületén levő eperfák lombozását, valóságos mcgknpasztá- sát törvény biztosítja a selyemhernyó tenyésztésre, szerződött családok részére. Most az úiszéli fák helyett kapják az epreskertekeí.

A műanyagok térhódításának korában vajon érdemes-e még a selyemhernyó tenyésztésével foglalkozni?

— A. hernyó selyem csillogó

fényéi, puha lágyságát, omlós-, ságat, gyűrhetetlenségét és tartósságát sosem pótolhatja teljesen, a műanyag. Még ma is ez a legmegbecsültebb textilipari. nyersanyag. A. legkülön-, bözőbh célra dolgozzák tel. Ebből készülnek többek között az, ejtőernyők, a malomsziiák és a- seb varrófonalak. " *

Ä selyem hernyóién yésztés. igazi hazája Kína. Évszáza-; dokkal ezelőtt onnan esem-] pészték be titokban, bambusz-; pálcikába rejtve az első pete-] két. Hazánkba 1630-ba hozta; az első selyemhernyót egy] Paszardi . János , Péter nevűi olasz bevándorló. ;

Hazánkban évente ma is, több. mint tízezer, megyénk-* ben 500 család foglalkozik se-] lyemhernyó tenyésztésével.« Alig .néhány hetes munkával] több ezer forintot biztosító« mellékjövedelem. De van is ve-] le fáradozás bőven. Érteni is< kell hozzá. Kényes jószág a se-] lyembogár. Rettentően fa-, Iánk. Nem is csoda, ha sok* eperlevelet eszik, hiszen 32 na-] pos élete alatt súlya nyolcezer-* szeresére növekszik. Ha az éj-] szakai órákban is etetik. né-< hány nappal megrövidíthető] Jtifejlődési ideje. A legnagyobb«

A elégedetlenek.

— A grund csali álom — A Mesék ei lubickolást, a nagyok a focit hiányolják — A parkokban minden titosl —

vánók kerültek a kapukon belül.

Az új játszótereknek örültek legjobban a gyermekeik. Miskolcon a helyszűke ellenére sok létesült. A szülők is sokat segítettek. A hinták, libikókák jó részét ők készítették.

A város több részében azonban még így is kevés a játszótér.

TŰT

De vajon a meglevő játszótereken minden rendben van? Egy részük igen szép, tiszta. Jó állapotban vannak a játszószerek, friss homok a homokozóban. A vasgyári talán a legszebb. Ttt a hajóhinták még külön körül is varrnak kerítve. Másutt sajnos, hiányzik ez a Ms kerítés. (Egyetlen délután két „balesetet” is láttam emiatt. Szerencsére az ijedtségen és kis horzsoláson kívül semmi baj sem történt.)

A gyönyörű " környezetben levő tapolcai játszótéren azonban nagyon hiányzik például a homokozóból a puha, jó homok. Szülők és gyermekek egyaránt hiányolják, hogy nincs ivóvízcsap.

A Bajcsy-Zsilinszky utcai, állítólag csak ideiglenes játszótéren valamilyen aknaféle „ideiglenesen” már jó régen ócska pléhlappal van lefedve. Csoda, hogy még egyetlen gyermek lábát se*m vágta el!

A népkerti játszótér elszomorító, Rengeteg szemét,

üres terület, de mégsincs ott játszótér!”

Yr

Nem speciális miskolci gond. Minden valamire való nagyobb városnak fő a feje a lei esik miatt. Hol töltsék szabad idejüket, hol játsszanak, hol lehessenek igazán gyerekek?! Az utcákon már a járművek sem férnek. Az udvarok? (Én a börtönt olyannak képzelem ...) Minden' terület beépült. Néhány parkra is szükség van. Micsoda gond kijelölni egy új intézmény, új üzem, új szálloda helyét! (Ha igaz, Miskolc új szállodája egy mostani játszótér helyén épül majd fel.)

A grund már csak álom. Az Észak-Kiliánon levő úgynevezett Steiner-grund valóságos fogalom. Messzi környéken irigylik a srácok. (Egy belvárosi ötödikes dolgozatából: „Nekem a Pál utcai fiúkból a grund tetszett a legjobban. Apukám elmesélte, hogy milyen volt egy grund, és milyen jó volt azon játszani”.)

*

Országosan keresik a megoldást. Számos kezdeményezés született. Uttöröhúzak létesültek. (Miskolcon is felépült, de erről majd később.) Az úgynevezett játszóutcák létjogosultságát sokan vitatják, nem is nagyon váltak be. A „nyissuk meg a sportpályák kapuit!” félmegoldás volt, csalt a valóban sportolni íkí, „En a börtönt olyannak kep- tzelem el, mint a mi udvarunk. Négy magas ■ fal, alig ,tud besütni a nap. Skirózni ] sem. lehet, mert vagy a poroltónak, vagy a kukás edény- >nek megyek neki. A labdázást l is megtiltották, mert múltkor t betörtünk egy ablakot. Az ütmedről is bezavarnak, azt tmondják, hogy elüt az autó, \te csibész... És, ha Repkovics ] bácsi éjszakás műszalcon dol- ‘ gozik, akkor még a ping-pong I labdát sem szabad a falhoz tütögetni, mert nem tud alud- I ni.”

] Tíz éves kis ismerősömnek

► ez a kifakadása, «ás Matula

► Bajos mártintelepi olvasónk

► levele adta az ötletet, hogy * néhány délutánomat a mis- ] kolci srácok között, a játszó► tereken, az udvarokban, az £ úttörőházban töltsem, s ki- t kérjem • véleményüket arról, ►amiben ők a legilletékesebbek. [ „Elolvastam május 12-i t számukban A Dózsa György ]utca nem játszótér című cik- t küket — írja Matula Lajos —

► s úgy érzem, szót kell emel- ] nem a miskolci gyermekek

► érdekében. Azzal egyetértek, ] hogy az utca valóban nem

► játszótér, de vajon megtet► tünk-e mindent, hogy gyer- t mekeinknek legyen hol játsszam?! Nálunk a Martintele- tPen is sok gyermek játszik az

► utcákon. A Balaton és a Bor- *nemissza utca között lenne tégy játszótérnek alkalmas,