Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

Eszakm agya kokszag Péntek, 1968. május 27. As indonéz hadsereg megfelelő pozícióba akarja helyezel Sukarnót Az Antara hírügynökség je­lentése szerint Nasution tábor­nok, volt hadügyminiszter, aki most a legfelső politikai vég­rehajtó szerv, a Malaysia szét­zúzására alakult parancsnok­ság helyettes vezetője (a szerv már csak nevében tünteti fel a Malaysia elleni harcot) hét­főn az észak-szurnátrai Me- danban kétmilliós tömeggyűlé­sen beszélt. Az Antara azt írja, hogy Nasution ottani fogadta­tása megfigyelőket arra a fogadtatásra emlékeztette, amelyben az észak-szumát- rai nép csak Súkarno el- nökpt szokta részesíteni. Nasution arra szólította fel „az 1966-os nemzedéket” — azaz a hadsereggel együttmű­ködő jobboldali diákszerveze­teket —. hogy amikor az 1945- ös alkotmányhoz akarnak visz­szatérní, ne követeljék a for­radalom nagy vezérének, Karno testvérnek (Sukarno) az elmozdítását. Azt is mondta, hogy a hadsereg a megfelelő pozícióba akarja helyezni Su- karnót, amint ezt az 1945-ös alkotmány előírja.. Dr. Mohammed Háttá, volt indonéz alelnök — kedden — a szélsőjobboldali kapi diák- szervezet hallgatósága előtt azt mondta, hogy a „NASAKOIVf" — a nacio­nalista, vallási és kommu­nista erők összefogása — már nem felel meg az in­donéz népnek. Ugyanaz nap Bandungban Sugiharto igazságügyminiszter azt mondta, hogy a három- milliós Indonéz Kommunista Part tagságából mindössze százezer embert fogtak el, ezért az egész indonéz népnek fokoznia kell éberségét, hogy megmeneküljön a még szabad­lábon levő kommunisták ré­széről leselkedő ideológiai ve­szélytől. Tanácskozik az SZKP Központi Bizoilsága Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma csütörtökön folytatta a vitát a magas ter­méshozamok érdekében teen­dő talaj.iavitási intézkedések­ről, a szerdai megnyitó ülésen elhangzott beszámoló felett. A csütörtöki ülésen több hoz­zászólás hangzott el. A plénum folytatja munká­ját. Az ugandai helyzetről Az nagy ugandai fővárosban erőfeszítéseket tesznek a rend és nyugalom helyreál­lítására, Kampala külvárosai­ból azonban még mindig hall­ható szórványos lövöldözés és a város szélén Edward M utá­sza szakadár törzsi vezér rab­lóbandái garáza. ódnak — jelentik nyugati hírügynöksé­gek. Mint a Reuter közli, a kor­mányerők továbbra is őrzik a Kampala egyik külvárosában álló bugandai királyi palotát, Freddie király, sir Edward Mutesza holléte azonban is­meretlen. Sorsával kapcsolat­ban a kelet-afrikai fővárosok­ban számos ellenőrizhetetlen hír kering. Az ugandai hadügyminisz­ter közlése szerint a bugandai király megszökött, nincs a kormánycsapatok fogságában. Me«lialt Tamási Áron Hatvankilenc éves korában, hosszas betegség után csütör­tökön meghalt Tamási Áron Kossuth-díjas író. Az elhuny­tat a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A temetésről később intézked­nek. Az osztrák „Hermann, a vasember“ „Hermann, a vasember” — így nevezik dr. Hermann Wit- halm urat, az Osztrák Néppárt főtitkárát azok a kevesek, akik valóban .jó barátai a pártban. Az „erős ember” keveset sze­repel a nyilvánosság előtt. Külseje, hanghordozása nem teszi alkalmassá, hogy az osztrák politikai élet Démosz- thenésze legyen. Elszántsága, szívóssága, törhetetlen akarat­ereje azonban megfelelő ahhoz, hogy a háttérből irányítsa a most már egyeduralomra szert tett osztrák kormánypártot. Arca átlagarc. Miként Ernst Eppler írta róla legutóbb a bécsi Volkstimme hasábjain: „sokáig kell néznünk fényké- pét, amíg mond valamit szá­munkra. De ha a kép megszó­lal végre, akkor egy humorla- lan, kegyetlenül konzekvens ember hangján szólal meg’’. a Ez a „humoi ialan és kegyet­lenül konzekvens ember’’ 1912- ben látta meg a napvilágot a mistelbachi körzet Gauners- dorf nevű helységében. Ma Gawinslalnak nevezik. Diák­kora az első osztrák köztársa­ság idejére esett, a „Vörös Becs” időszakára, amikor a főváros az osztrák szociálde­mokraták fellegvára volt. Mis­telbach körzete viszont az alsó- ausztriai bigott vallásosságot jelentette Beccsel szemben. In­nen származtak azok a bigott politikusok, akik előbb Seipel kancellár-prelátus, majd Scho­ber rendőrminiszterelnök leg­megbízhatóbb támaszai, illetve rendőrlegényei lettek. Ebből a világból származott hát Withalm doktor. Mi sem természetesebb, minthogy a jezsuiták gimnáziumában érettségizett, és az egyetem Norlca nevű katolikus diák- szervezetéhez csatlakozott. Az osztrák módos parasztivadék (apjának saját malma is volt.) ezekben a körökben szívta magába azt a „demokratiz­must”, amely — ugyancsak Ernst Eppler szavaival élve — „istent {öldöntúli nagyságú módos parasztnak képzeli el, aki pat.riarkálisan bár, de vas- ököllel vigyáz az egyházi rendre itt, ezen a földön”. A Norica berkeiben került össze az akkor már idősebb katoli­kus vezetőkkel, Julius Raabba.l és Leopold Figllel,^akik a há­ború után az Osztrák Néppárt vezetői lettek. Ez az ismeret­ség tette azután lehetővé, hogy Withalm doktor 1953-ban a Néppárt vezérének, Raab- nak támogatásával előbb kép­viselő, majd pénzügyi állam­titkár lett. © Az államtitkári székben Wit­halm doktor olyan pénzügyi politikát igyekezett megvalósí­tani, amely „a polgári tábor egységét, a keresztény világné­zetei és a krisztusi pártot, vagyis a néppártot’’ erősíti a szociáldemokrata koalíciós partnerrel szemben. Az idé­zett részt ő maga nyilatkozta ebben az időben a Neue Wie­ner Tageszeitung munkatársá­nak. Az „erős Hermann” politikai tervei ekkor még nem realizá­lódhattak úgy, ahogy ő sze­rette volna. A néppárt az 1959- es választáson megkapta ugyan a mandátumok relatív löbbsé- gét, de a szavazatok relatív többsége a szociáldemokraták­nak jutott. Így a koalíciós osz­tozkodásnál le kellett monda­nia a pénzügyi államtitkárság­ról. Withalm azonban nem járt rosszul. Felfelé „bukott”. Ö lett a párt főtitkára. Mod! már nekiláthatott a párt ter­veinek megfelelő átszervezésé­hez. Elsősorban is félreállí­totta legfőbb támogatóját, * szerinte nem elég „erélyesen* néppárti Raabot, és helyére i radikálisan jobboldali refor­mert, Gorbachot tette. Később behozta a hatalomba Klári* kancellárt, aki ugyanolyan „reformer” jobbról, mint ő, vagy Gorbach, de gondosait vigyázott rá, hogy a maga elé tolt figurák mögött a pártban ő gyakorolja a tényleges ha­talmat. Az idei győzelem után elérte, hogy pártja egyedural­mat nyerve kormányozzA Ausztriát. Mégpedig úgy, ahog£ „Hermann, a vasember” diivt tálja. Máté Iváö Öcsi profilt váiSoztaioU öcsit harmadik éve ismeri bérházunk valamennyi lakó­ja. Ügyességben, lelemé­nyességben egymaga túltesz, húsz hasonló korú társán. Ezt arra alapozom, hogy bár a házi gyerekek is gyűjtik az ócskavasat, a. :papírt, a rongyhulladékot, a legérté­kesebb zsákmány mégis mindig a második utcából „bejáró” öcsié lesz. Ö ugyanis ésszel dolgozik. Rendszerint nagytakarítások idején csönget be a kisze­melt tálcásba, még a segít­ségét is felajánlja — termé­szetesen igényt tart mindar­ra a hulladékra, ami felesle­ges. ami útban van. Papírt például a fűtési idényben sehol sem kér. De ilyenkor, nyáron már útban van a szűk bérházi lakásokban a sok papírhulladék, s öcsi zsákszámra szedi össze az új­ságot, a csomagolópapirt. Az elmúlt héten például vagy öt részletben tudta csak elci­pelni a házban összegyűjtött papírt. Nagy meglepetésre, öcsi tegnap is becsengetett. Vár­tuk, mi következik a kizit- csókolom után, hiszen a pa­pírt a napokban már „learat­ta”, nagytakarítás sincs, sőt, legutóbb azzal búcsúzott, hogy a tanév végi hajrá mi­att majd csak a szünidőben teszi tiszteletét. — Most egészen más ügy­ben jöttem — világosított fel azonnal. — Tetszik tudni, láttam a Névelők Házában a dedósok (ő mondta így) kiál­lítását, s elhatároztam, hogy profilt, változtatok. Először értetlenül néztük Öcsit, a tíz éves üzletembert, de ő mindent megmagyará­zott. Kiderült, hogy az óvó­nők és az óvodások Játsz- szunk és dolgozzunk együtt! címet viselő kiállításán öcsi­nek nagyon megtetszettek a különböző, műanyag dobo­zokból készített játékok. Pél­dául az Arol-dobozkából ké­szített kockák és a játék té­vék. a motorolaj, a Tűkor ablaktisztító és a Mos-6 do­bozából gyártott, különböző bábuk, lámpák és edények, az Ovenall-tubusból készült locsolókanna és hasonló ap­róságok. Ezért elhatározta, hogy a jövőben ezeket is gyűjti, hogy a szünidőben ha­si játékgyárat ’ létesíthessen. Csak ezt a tényt jött közölni belünk, udvari szállítóival. (p. s. ) Amerikai hírszerzők a lírásig el! A budapesti Katonai Bíró- > ságon tanúkihallgatásokkal ' folytatódott csütörtökön az ! Egedy—Asbóth kémper tár- ! gyalása. Többek között vallo- } mást tettek olyan személyek, j akik munkahelyéről, társasá- ; gából ismerték Egedy Le- '• hélt, vagy kapcsolatban áll- ! tak Egedy Elemérrel és csa- j ládjával. Többen szóltak ar­ról, hogy Egedy Lehel italozó, szórakozó, léha életmódot folytatott. Egy ifjúkori ját­szótársa, akivel egy épületben — Egedy Elemér bérházában lakott, elmondta, hogy Egedy Lehel bolondnak tartotta őt, mert részt vett az úttörőmoz­galomban, s a későbbi diák­évek során is többször voltak vele vitái politikai természe­tű kérdésekről. A bíróság több szakértőt is meghallgatott, Két igaz­ságügyi katonai szakértő az Egedy Le-hel és Asbóth Lász­ló kémjelentéseiben külföld­re juttatott közlésekkel kap­csolatban terjesztett elő szak- véleményt. Megállapították: a két vádlott által szolgáltatott adatok állami titkot képeznek. A képen: dr. Egedy Lehel elsőrendű és dr. Egedy Elemér másodrendű vádlotta­kat szembesítik. JORTENETKEK Szünnap Az egyik diósgyőri munkás a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra készült. Hosszas fontol­gatás, egyezkedés után elcse­rélte társával a műszakot, va­sárnap ment be dolgozni. Igaz, így nem nézhette meg a DVTK meccsét, de másnap, hétfőn utazhatott a vásárra. Utazott is nagy elégedetten, várakozás­tól telítetten. Mikor a kapuhoz ért, sajná­lattal közölték vele, hogy nem mehet be a vásár területére, mert szünnapot tartanak. A diósgyőri ember nagy lé­legzetet vett, és először egy hosszú, majd egy rövid monda­tot fújt ki magából. Az elsőt, a hosszút nem lenne ildomos közölnünk. A rövidebbnek az volt a tartalma, hogy a szün­napról is tájékoztathatnák a közönséget. A félnaposról is. Bot a hálóban Egyik este a Raikaca tó — Köszönöm, itt járok nála­tok, eljöttem, hogy meglátogas­salak; — Ajaj, gyengén megy a bolt, barátom, nagyon gyen­gén, sok az adó, kevés a vá­sárló, nincs piac barátom, igen össze kell magam húznom, — De drága bátyám, mond­tam rögtön, az elején, hogy csak látogatóba jöttem, és né­hány perc múlva megyek is! — Jó, jó — enyhül meg a rokon hangja —, azért, ha már itt vagy, válassz magadnak valamit, — Válasszak? — Igen, igen, válassz! Pél­dául egy orkánt. — Van orkánom. . — Nem baj, majd otthon el­adod. Az nálatok nagyon ke­resett cikk. Nézdd, például ezt itt! Vagy ezt. No? — Ez megfelel. ■— Jól választottál! ÉS ez csak 280 schilling! Parancsolj, kérlek, itt fizetheted nálam, nincs külön pénztáram, hiszen mondom, nagyon gyengén megy a bolt, nagyon gyen­gén í4. Priska Tibor Nem rég került a könyvke­reskedések kirakataiba az egységes párttörténeti tan­könyvnek, a magyar forradalmi munkásmozgalom történeté­nek első kötete. (Kossuth Könyvkiadó, 1966.) A szerzők — a Párttörténeti Intézet Ne­mes Dezső vezetésével műkö­dő munkaközössége — a maga sokrétűségében foglalkoznak pártunk történetével. A kötet bevezetőben az 1848 —49-es forradalom és szabad­ságharc eseményeivel foglal­kozik. Ez nem véletlen, hi­szen ekkor kezdődik meg Magyarországon a tőkés fejlő­dés időszaka, az a történelmi korszak, amelynek folyamán kifejlődött az új társadalmi rend megvalósítására hivatott osztály, az ipari proletariá­tus. A hatvanas évek végén meggyorsuló ipari fejlődés, il­letve az ezzel egyidejűleg be­következő bizonyos politikai konszolidáció (a kiegyezés), másrészt a nemzetközi mun­kásmozgalom fejlődése, a tu­dományos szocializmus létre­jötte, az I. Intemacionálé megalakulása teremtette meg a hazai szocialista mozgalom kibontakozásának feltételeit. A könyvből átfogó képet ka­punk az első magyarországi szocialista szervezet, az 1868- ban megalakult Általános Munkásegylet tevékenységé­ről. A reakciós kormányzat fel­oszlatta az Általános Munkás- egyletet, vezetőit bíróság elé állította, azonban a szocia­lista mozgalom további fejlő­dését nem tudta megakadá­lyozni. A kötet szerzői nyo­mon követik azt a hősies moz­zanatokban gazdag, áldozatos küzdelmet, amelyet a hazai munkásság legjobbjai a mun­káspárt megteremtéséért vív­tak. Ebben az összefüggésben esik szó Farkas Károlyról, az első Intemacionálé magyaror­szági megbízottjáról, Ihrlin- ger Antalról, az Általános Munkásegylet egyik vezetőjé­ről és másokról. A kötet rész­letesen foglalkozik Frankel Leónak, Marx barátjának, a Párizsi Kommün volt mi­niszterének magyarországi munkásságával, rámutatva azokra az érdemekre, amelye­ket Frankel a tudományos szocializmus eszméinek ma­gyarországi terjesztésével, a munkásság küzdelmének irá­nyításával szerzett. Frankel Leó és a köréje tö­mörülő szocialista munkások küzdelmének eredményeként 1880-ban megalakult a Magyarországi Általános Mun­káspárt, amely 1890-ben fel­vette a Szociáldemokrata Párt nevet. Ebben az időszakban az egyedüli munkáspárt volt Magyarországon. A szocialista agitáciős- és szervezőmunka kifejlesztésével, a munkásság helyzetének megjavításáért vívott küzdelmével történelmi jelentőségű érdemeket szer­zett. A szerzők írnak arról is* hogy az osztályharcos elemek mellett, a párt vezelőségébert mindinkább érvényesültek azok a megalkuvó törekvések; amelyek 1914-ben az uralko­dó osztályok előtti behódol ás^ hoz; a szociálsoviniszta, a báf borút támogató politikai irányvonal kialakulásához ve­zettek. A magyar szocialista mozgalomnak azonban szá­mos olyan kiemelkedő kép11 viselője volt — Szabó Ervin; Alpári Gyula, Landler Jenő és mások —, akik erőteljeseit küzdöttek a pártvezetésbeit megnyilvánuló opportuniz* mus ellen. A kötet kiemeli az 1918. ok= tóberi, magyarországi polgári demokratikus forradalom je= lentőségét; megvilágítja Ká­rolyi Mihály történelmi sze­repét; bemutatja az eléri eredményeket, a politikai vi­szonyok demokratizálását, á köztársaság kivívását stb. Rá­mutat azonban arra is, hogjf ekkor már a polgári demok­ratikus átalakulás nem oldhat­ta meg a magyarországi társa­dalmi fejlődés alapvető fel­adatait. Ezeknek a feladatok­nak megoldásához szocialista forradalomra volt szükség; 1918 novemberében — a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom által megindított nem­zetközi forradalmi hullám kö­zepette — Magyarországon is létrejött az újtípusú, forradal­mi munkáspárt, amely a szo­cialista forradalom jelszavát tűzte zászlajára. A szerzők részletesen elemzik a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának alkotó elemeit; kimutat­ják, hogy a magyarországi munkásmozgalom legjobb erői az alapvető politikai kérded sekben fokozatosan a szocia­lista átalakulásért küzdő kom­munisták álláspontjára helyez1 kedtek. A kötet kifejti azokat, d sajátos körülményeket, ame-1' lyek lehetővé telték, hogy Magyarországon veres össze-' csapások nélkül győzhessen1 a szocialista forradalom. Be­hatóan foglalkozik a dicsősé­ges Magyar Tanácsköztársa-' ság történetével, az elért eredményekkel és a történel­mi tanulságokkal. A magyar forradalmi mtm* kásmozgalom története most megjelent első kötete hasz­nos olvasmány mindazok számára, akik hazánk, illetve munkásmozgalmunk történe­tével foglalkoznak. Nélkülöz­hetetlen minden olvasó szá-’ mára, akit érdekel a múlt és annak jelenre is kihaló követ­kezményei, tanulságai. A magyar forradalmi munkásmozgalom történetének tankönyve partján kíváncsiskodók állták körül a hálózó embereket. Va­jon milyen lesz a fogás? Nem kellett sokáig várni, de a há- lózóknak nem volt túl nagy örömük a zsákmányban. Né­hány ponty, sügér, compó és kész. Az egész kényelmesen el­fért volna egy lavórban. A víz szelében sok a tuskó, a hálót többször is meg kellett emel­ni — hangzott a magyarázat; A parton bámészkodó embe­rek elégedetten pislogtak egy­másra. Különösen akkor, ami­kor a hálóban egy horgászbo- tot is felfedeztek. íme, az intő jel — mondta nevetve egyikük — a tó sem szereti a hálót, ez­ért adta a botot; Külföldi rokon Magyarok érkeztek Bécsbe; Egyikük felkereste itt élő ro­konát is, akt egy szerény bol­tocska tulajdonosa; — Micsoda meglepetés! Hogy vagy? Mi szél hozott ide? — így a bécsi atyafi;

Next

/
Thumbnails
Contents