Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1986. májas 5. ZLOZES Megyénk egyik frissen kitünletett gyárának igazga­tóidtól hallottuk ezt a kedves kis történetet: — Amikor a minisztériumba hívattak, már tudtuk, hogy valami szép elismerést kapunk. De, hogy mit, az még ismeretlen volt számunkra. Egész évben erősen versenyeztünk a lestvérgyárral, de a verseny végered­ményét még nem közölték velünk. Egyszercsak telefo­nál nekem a testvérgyár igazgatója, és örvendezve közli, hogy őket is hivatták a minisztériumba. Ugyan­arra a napra, amikorra minket. — Nos, a kérdéses napon mi már kora reggel elin­dultunk. Megyünk a pesti országúton és Gyöngyös határában meglátom, hogy előttünk száguld a. „testvé­rek” kocsija, benne az igazgató, meg a főmérnök. Mon­dom a gépkocsivezetőnknek: előzzünk csak, én nem szeretek a „konkurrencia” után kullogni! Adja a gázt a sofőr és a gyöngyösi forgalomban úgy elhagytuk azt a kocsit, hogy a kollegák észre se vették. — Megállunk a minisztérium előtt, alig szállunk ki a kocsiból, odagördül a. testvérgyár autója is. Megyek a vezetőkhöz és tréfásan kiáltom: „Hej, megelőztünk ám benneteket!" ... Az igazgató-kollega elsápad, félre­von: „Legalább magunk között mondd már el, honnan tudtad meg?” R. A. A tanító- és óvónőképző intézetek országos konferenciája Sárospatakon A tanító- és óvónőképző in- lézetek ez évben május 11. és 13. között a Sárospataki Taní­tóképző Intézetben tartják or­szágos szakmai konferenciáju­kat. A hallgatók bemutatják • felkészültségüket, képességü­ket a különböző szakterülete­ken, tudományágakban, elem­zik az előzőleg benyújtott pe­dagógiai, népművelési és if­júsági mozgalmi pályázatok díjnyertes munkáit, és irodal­mi-zenei esteken művészi ké­pességeikről is számot adnak. A szakmai konferencia prog­ramjában szerepel a sáros­pataki nagykönyvtár és vármú­zeum megtekintése, látogatás Széphalomban, valamint is­merkedési est is. Az irodalmi­zenei műsorok sok értékes mű­vészi élményt ígérnek; Hegyközi mozaik A Zemplén-hegységet éven­te felkereső turisták nevezték el Pálházát a Hegyköz fővá­rosának. S mivel lakóinak szá­ma alig haladja meg a nyolc­százat, jogosan tarthatna igényt a legkisebb főváros címre is. Az elnevezés eddig is igen találó volt, mert Pál- háza valóban minden tekintet­ben központja a környező kis falvaknak. Üzlethálózata, kör­zeti földművesszövetkezete, forgalmas állomása, kis ipar­telepei, művelődési otthona, nagy orvosi rendelője, s első­sorban talán központi fekvé­se avatta a Hegyköz székhe­lyévé. Az elkövetkező esztendők­ben, mint körzeti központ már hivatalosan is rászolgál az elő­legezett címre. A környező kis falvak, mint Kovácsvágás, Vágáshuta, Füzérradvány, Fü- zérkajata, Filkeháza, Kishuta, Nagyhuta és a néhány házból álló település, Kemencepalak lakói ugyanis tanácsülésen ha­tározták el, hogy helyeselnék, há a Hegyköz „fővárosában” lenne közös tanácsuk székhe­lye. Az apró települések gondjai Nagy előnyökkel jár majd ez a körzetesítés. Az alig két­száz-háromszáz lelkes falvak tanácsai sok olyan gonddal küzdenek, amelyet képtelenek megoldani saját erőből. Hosz- szú esztendőkig kell kuporgat- niok a községfejlesztési ala­pot, míg végre megvalósíthat­ják azt, ami a legsürgősebb. Füzérkajatán például nyári szárazság idején rendszerint csak egyetlen kűtban marad ivóvíz. Hordókban, laj tokban kilométerekről szállítják az ivóvizet a faluba. Filkeházán mind ez ideig nem sikerült még kis művelődési térmet, vagy klubféleséget építeni. De ha néhány ilyen település ösz­Itt a sirandsseson! Újdonságok, tervek a áapaleal fürdőkben Május elsején hivatalosan is megnyitották a strandokat. A napfény, a szélcsendes, meleg idő már ezen a napon több száz embert kicsalogatott a strandokra. A tapolcai nyitott medencékben például csak­nem ötszázan töltötték el a va­sárnapot. Az itt időzök örö­mébe azonban, sajnos, egy kis üröm is vegyült; a strand terü­letén még nem nyitottak ki egyetlen pavilont sem. így az­tán a fagylaltra, a süteményre Áhítozó gyerekeket alig tud­ták lecsillapítani a felnőttek, akik viszont egy-egy csésze presszó-kávé után sóhajtoz­nak ; : . Dél-ássiai halait heriilnek a csónakásótóba A nyitás napján sok, színes ásónak siklott a tapolcai tavon, és kirándulók sokasága árasz­totta el a tó partját is. Piuko- vics .Józseftől, a Miskolci Víz­művek- és Fürdők főmérnöké­től hallottuk, hogy a Vízügyi Igazgatóság a közeli napokban dél-ázsiai, úgynevezett fehér amur halakkal telepíti be a csónakázó tavat. Ez a halfajta a vízinövényeket fogyasztja táplálékul, így gondoskodik a tó tisztaságáról is; Uj kabinok és bérletek rA vállalat más újdonságok­ról is gondoskodott. Azért, hogy a szokásos, nyári csúcs­forgalomban megszüntessék a tumultust az öltözőkben, két új épületet létesítettek. Az elsőt, amelyben 336 kabin van, június 1-én adják át rendelte­tésének, a másik öltöző pedig, 360 kabinnal, július 1-én nyí­lik. A szezon idejére — június 1- től szeptember 15-ig — bérlete­ket adnak ki a négyszemélyes kabinokra. Egy bérlet ára 700 'íannt. Elsősorban vállalatok, üzemek figyelmét hívják fel erre. A bérletek igen nagy elő­nye, hogy tulajdonosaiknak a zsúfolt napokon nem kell sor- banállniuk a pénztáraknál, a részükre fenntartott fülke min­denkor biztosítva van. A termál-fürdő ny itvatar Sásának meghosszabbí­tásáról Igen közkedvelt a termál-, vagy ahogyan még ismertebb: a barlangfürdő. Mivel azon­ban itt aránylag kevés a ka­bin és a fürdő befogadóképes­sége is, naponta mintegy 1600 ember kereshet felüdülést, ki- kapcsolódást, vagy gyógyulást a híres termál-vízben; Főleg esős, borús napokon van itt zsúfoltság. Sokan kifogásolják, a fiatalság hangoskodását is. A vállalat a következő in­tézkedést szeretné bevezetni: öttől—hatig tartanának ideig­lenes zárórát, és hat órakor is­mét megnyitnák a fürdőt. így azok a dolgozók is hozzájut­hatnak a fürdési lehetőséghez, akik ezt munkájuk miatt nap­pal nem tehetik meg, holott az SZTK jegyet is biztosított szá­mukra. Gyermekjegyet ebben az időben nem adnának ki. Bizonyára ekkor már keve­sebb fiatal jönne, s így nyu- godtabban, jobb körülmények között fürdőzhetnének azok, akik elsősorban a gyógyulást keresik a tapolcai termálban. ban álló madárijesztőkre mu­tatnak. Nem a veteményest, hanem a csirkéket próbálják velük megvédeni a sok sas­tól, kányától. De azért úgy, szívből senki sem szidja itt az erdőt. Közel­sége sok hasznot, sok mellé­kesen kerülő forintot is jelent. A pálházi Rákóczi Tsz szalag­fűrésze például a saját erdő­ben kitermelt fából még a szegedi játékáru gyárnak is szállít lécanyagot. És a ren­geteg erdei mellék tennék, a vadontermő gyümölcsök, a gomba, a gyógynövény. A nyá­ri idényben százezer forintot is kifizetnek egy-egy község­ben havonta a felvásárlók. Az idegenforgalom is évről évre javul. A sok turista nem­csak a kutyákat ugattatja meg, hanem pénzt is hoz, költ, munkaalkalmat is teremt. Hát még akkor, ha nem kellene el­utasítani . szállodahiány miatt a sok-sok érdeklődőt! Palagvi Ernő, a pálházi tanács vb-elnö- ke mondja ezt, s hozzáteszi, hogy a régi malomból nagysze­rű, ötven-hatvan ágyas turis­taszállót létesíthetnének. Nem ártana fontolóra venni a leg­kisebb „fővárosnak” ezt a ja­vaslatát. Pozsonyi Sándor szefog, összeadja társadalmi munkával megduplázott forint­jait, gyorsabban eltűnnek a hegyközi gondok. Külön-külön nemcsak, elaprózódott a pénz, hanem egy sor felesleges épít­kezésre is sor került volna. Az első közös létesítmény Pálházán az idén már meg is kezdik az első közös létesít­mény építését. Fogorvost kap­nak, s 200 ezer forintos álla­mi támogatással, valamint hasonló összegű községfejlesz­tési alapból készül az új ren­delő és fogorvosi lakás. Jövő­re a régi vásártéren nyolc tan­termes, körzeti általános isko­la is épül. összehasonlíthatat­lanul jobb körülmények között tanulhatnak majd a gyerme­kek, s a közeli falvakban fel­szabaduló tantermeket más célra használhatják fel. Pálháza lakói különben még az idén „fővároshoz” méltó munkába kezdenek. Az elmúlt évben alakult meg törpevízmű társulásuk. A fő útvonal felé­ig már elvezették a kristály- tiszta forrásvizet. Az idén, mintegy 1,2 milliós költséggel minden utcába, s az ipartele­pekre, a tsz tanyájára is eljut a vízvezetékhálózat. Ami a társadalmi munkát il­leti, már most, május elején jelesre vizsgáztak. A Vásártér és a Sport utcát teljesen újjá­építették, 200 méter hosszan burkolattal látták el. ötven­ezer forint társadalmi munká­val járultak hozzá a „főváros” szépítéséhez; Erdő melleit nem jó lakni... A hegyközi termelőszövetke­zetek vezetői, de még a házi­asszonyok is gyakran hajto­gatják a dalt, hogy „erdő mel­lett nem jó lakni.;A tsz- ek a vadkárok miatt panasz­kodnak. Nyíriben már most kitúrják a vaddisznók az őszi árpát. Nagyon gazdag a kör­nyező rezervátum vadállomá­nya, a vadvédelmi kerítés vi­szont nem mindenütt tökéle­tes, sőt van, ahol hiányzik is. A háziasszonyok az udvarok­A KISZ Központi Mű vészegy üti csenek rajliózetiekara B orsódban A KISZ Központi Művész- együttesének rajkózenekara és több szólistája május 14. és 21. között Borsod megye köz­ségeiben vendégszerepéi. A program szerint 14-én Szik­szón, 15-én Mezőcsáton, 16-án Sajőszentpéteren, 17-én Ozdon< 18-án Tiszalúcon, ]9-én Sajó- bábonyban és Kazincbarcikán* a BVK Radnóti Miklós Műve­lődési Otthonában, 20-án és 21-én később meghatározandó bányásztelepüléseken, végül ugyancsak 21-én az özdvidéki Kulturális Hetek záróünnep­ségén a putnoki művelődési házban lép közönség elé. A zenekar előadásában ma­gyar nóta- és népdalfeldolgo­zásokat, Liszt, Reményi, Dán- kó és Dinicu-szerzeményeket hallhatunk. Hasonló összeté­telű az énekes szólisták műso­ra is. A táncos szólisták prog­ramjában magyar népi táncok* verbunkosok, csárdások, ci-> gánytáncok szerepelnek; Kedvezményes lakásépítő akció pedagógusok részére Ebben az esztendőben a pe­dagógusok kedvezményes la­kásépítő akciója keretében 1300 jelentkező igényét tudják kielégíteni az Országos Taka­rékpénztár által engedélyezett kölcsönkeretből. Ezen belül a Művelődésügyi. Minisztérium felügyelete alá tartozó iskolák nevelőinek soraiból több mint 1200-an, a Munkaügyi, vala­mint a Pöld művelésű gyi Mi­nisztérium irányítása alatt mű­ködő oktatási intézmények pe­dagógusai közül pedig csak­nem százan juthatnak kedvez­ményes építési kölcsönhöz; Az illetékesek ezúton is fel­hívják az érdekeltek figyelmét* hogy a kölcsönfelliasználók- nak legkésőbb június 30-ig alá kell írniok az OTP-nél a köte­lezvényt. Ajánlatos, hogy az építeni szándékozó nevelők előtakarékossággal gondoskod­janak arról, hogy amikor igé­nyükét benyújtják, már ren­delkezzenek í . ükseges anya­gi feltételekkr MOZIMŰSOR BEKE 5—11. Fügefalevél. Magyar. Szé­les! K.: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M.: 8. f. 10 és t 12. A gyilkos és a lány. KOSSUTH-Filmszínház délelőtti műsora: 5—6. Mindenki haza! Magyarul beszélő olasz. Széles! 7 és 9. Fü­gefalevél. Magyar. Széles! 10—11. Üzlet a korzón. Magyarul beszélő csehszlovák. K.: vasárnap - kivéte­lével naponta délelőtt f. 11-kor. KOSSUTH-Filmszínhá* délutáni műsora: 5—8. Mindenki haza! Magyarul beszélő olasz. Széles! 9—11. Üzlet a korzón. Magyarul beszélő cseh­szlovák. K.: naponta 4 és f. 7. M.: 8. í, 10 és f. 12. Pacsirta. Réti Zoltán tárlatán Borsodi alkotók már több­ször szerepeltek festményeik­kel, grafikáikkal a Magyar Képzőművészek Észak-ma­gyarországi Területi Szerve­zetéhez tartozó megyék vá­rosaiban, tehát Borsodon kí- vüi Hevesben és Nógrádban. Nevüket megismerte s mind­jobban megismeri e körzet lakossága. Mi, miskolciak és borsodiak viszonylag .keve­sebb képzőművészt ismerünk e szomszédos megyékből. Ko­rábban Czinke Ferenc tárlata jelentett erősebb kapcsot, s most. a közelmúltban Heves megye egyik festője mutatko­zott be a Szőnyi-teremben. Érdeklődéssel vártuk és fo­gadtuk tehát a következő ven­déget. Réti Zoltán Balassa­gyarmaton , él, és bemutatott műveivel Nógrád megye kép­zőművészeti életéből villant fel előttünk egy kis részletet. Réti Zoltántól fentebb azt mondtuk, hogy vendég. Ez a FAKI.YA 5—6. Ha ezernyi klarinét.. . Csehszlovák. Széles! 7—8. Nyári bolondságok. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven fe­lülieknek! 9—10. Az „I”-akció. Magyarul beszélő, színes szovjet. K.: naponta 5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7. M.: 8. f. 11-kor. Aki át­megy a falon. TÁNCSICS 5—6. A vonat. Magyarul beszélő amerikai—francia. Széles! 7—8. Szép családok. Magyarul, beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven felüli­eknek! 9—10. (Csak délután f. 5-kor!) A hétköznapi fasizmus. Magyarul beszélő szovjet. (.,A”~ bérlet beváltható!) 9—10. (Csak este 7-kor!) Harakiri. Japán. Szé­les! Csak 18 éven felülieknek! K.: naponta f. 5 és 7. M.: 8. 10-kor. Húsz óra. SACVAllI 5—6. (Csak délután f. 5-kor T> A Noszty fiú esete Tóth Marival. Magyar. 5—6. (Csak este hn. 7- kor!) A bolygó hollandi. NDK. Széles! 7—8. (í. 5 és f. 7-kor!) A fekete Tulipán. Francia. Széles! 9—10. (f. 5 és hn. 7-kor!) Nyomoz a vőlegény. Amerikai. Széles! SZIKRA 5—6. A megszakított repülés. Magyarul beszélő lengyel. 7—8. (f. 6 és f. 8-kor!) A fekete tulipán. Francia. Széles! 9—10. A vonat. Magyarul beszélő amerikai—fran­cia. Széles! (,,A”-bérlet beváltha­tó!) K.: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 5 és n. 8. M.: 8. í. 11-kor. Szerelem csütörtök. PETŐFI fi MiskoSci Hemzeti Színház műsora 5f csütörtök. Pethes. MY FAIR LADY. 7 óra. 6, péntek. Schiller. MY FAm LADY. 7 óra. 7, szombat. Petőfi if j. EGY PO­HÁR VIZ. 3 óra. Bérletszünet, MAYA. Fél 8 óra. 8, vasárnap. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 3 óra. Shakes­peare. MY FAIR LADY. Fél 3 óra. 9, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 7 óra. 10, kedd. Gárdonyi ifj. MY FAHR LADY. Fél 6 óra. 11, szerda. Bérletszünet. EGY POHÁR VÍZ. 7 óra. 12, csütörtök. Bérletszünet. MY FAYR LADY. 7 óra. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Május G.: Bartha Lajosné, I.< Szeles utcai általános iskola, V? órakor; Béres István, m„ Opren- dele Sándor pártszervezet. Mar« Károly utca 49., 17 órakor; Cseh Gyula, Tapolca, Aradi utca 16.< 17 órakor: Orosz György, I.,' Pa­tak utca 10., 18 órakor; Szcnt­györgyl Gyula, m. kerületi ta* nácsháza, kis tanácsterem, 1G óra-1 kor; id. Tüdős Ferenc, I., Somogyi Béla utca 65„ 17 órakor. Május 7.: Hell István, H„ Károly utca 2.. 17 órakor; Ládán;! Sándor, 111., Benedek utca 7., 18 órakor; Tóth Jánosné, L, Ha­lász utca 1., 17 órakor. Május 9.: Karmos Károly, MŰM. 114. számú Iparitanuló Intézete; KUián-Dél, 17 órakor; Somlyai Im- réné, III,, Oprendek Sándor párt; . szervezet, Marx Károly utca 49.; 5—7. Bobó, a farkas. Magyarul | 17 órakor; Szabó József. I„ Szó- beszélő, színes amerikai. („B”- ■ les utca 79., 13. számú iroda. 14 bérlet beváltható 1) 8. Egy éjszaka 1 órakor. szerelme. Román. SzélesI 9—10. I Május 10.: Sebő Ernő, in., Szövő Ketten haltak meg. Magyar. .Szó- j utca 9., 17 órakor, les! K.: hétfő, csütörtök, vasár- I Május 16.: Tóth Sándor, ni.; nap f. 5 és 7, kedd, péntek, szom-1 Hegyalja utca 123., 17 órakor. bat csak 7. M.: 8. lo-kor. Hogy állunk fiatalember? ADY — Tapolca 7—8. Idegen vér. Szovjet 10—11. Örök megújulás. Színes magyar. K.: kedd, szombat 7, szerda, va­sárnap 6-kor! BÜKK (Miskolc-Hámor) 7—8. Harakiri. Japán. Széles! Csak 10 éven felülieknek! 10—11. Idegen vér. Magyarul beszélő szovjet. (.,A”-bérlet beváltható!) K.: kedd, szerda, szombat 7, va­sárnap hn. 5 és 7. M.: 8. 11-kor. A generális. Május 17.: Szegeczky Andrá« II., Vanczák János utca 13., lf órakor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) A riportereké a szó. Sajókeresztúr határában Tervek és emberek. Néger spirituálék. Ismerkedjünk!. . . A társadalmi tulajdon védetni ben . . . Fiatalok zenés találkozója. megállapítás annyiban szorul módosításra, hogy a művész Miskolcon töltötte diákéveit, a festészettel és a rajzzal haj­dan itt ismerkedett meg, el­ső művésztelepi emlékei Is Miskolchoz fűződnek, innen került a Képzőművészeti Fő­iskolára. Egy kicsit tehát ha­za is jött. Első önálló tárla­ta mintegy fél évvel ezelőtt volt Balassagyarmaton, a Pa­lóc Múzeumban, s íme, má­sodik önálló kiállításával if­júságának városában, Mis­kolcon jelentkezett. Most látható miskolci tárla­ta meglehetősen szűk körű válogatást tükröz. Huszonöt képet állított ki, nagyobbrészt akvarellt, néhány színes fil­cet, gouache-t, s egy-két linó­metszetet. A képeken nóg­rádi tájak váltakoznak, né­hány csendélet szakítja meg a tájképek láncolatát. Bár a színek többségben élénkek, mégis borongás ül a képeken, kevés az élet, a fák ágai is többségben mezítelenek, lomb­talanok. Emberrel alig ta­lálkozunk az alkotásokon. Mint téma, mindössze egyszer jelentkezik; a Pipázó című tanulmányon. Egyéb képeken az ember csak mellékalakként villan fel. Legderűsebb képe a Sótár című, kertvendéglőt ábrázoló kompozíció. A ké­pek összessége fenti jellem­zőivel együtt szépen, szeretet- re méltóan és sok részlet­szépséget feltárva vetíti elénk a nógrádi tájakat, dombokat, a természet ezerszínű változá­sait A huszonöt, nagyrészt ha­sonló, tematikájú kép nem ad sokoldalú képet az alkotóról. Egy szélesebb témakört fel­ölelő válogatás bizonyára sok­rétűbben mutatta volna meg Réti Zoltán művészetét. De a látott képeit is érdeklődve nézzük, szívesen, örömmel fo­gadjuk. (benedekj

Next

/
Thumbnails
Contents