Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

4

BSZARMAGTAKOJtSZAc;

Csütörtök, 1966. május 19.

Á ISI. Miskolci Filmfesztivál mivészi mérlege

2. Népszerű tudományos ßírnek

Régen túljutottunk már annak megállapításán, hogy a filmművészetben milyen helyet foglal el a népszerű tudományos alkotás. A vita bizonyos körökben mind a mai napig nem dőlt el: lefényképezett tankönyvet adjon-e a népszerű tudományos film, vagy élményt jelentő látványosságot. Olyat, amely egy adott téma iránt felkelti az érdeklődést. A tudomány emberei, híven precizitásukhoz, az alkotói íolyamal teljességét akarják celluloid szalagra helyezni. A film művészei pedig a látvány erejével szeretnék népszerűsíteni a tudomány egy- egy ágazatát. A III. Miskolci Filmfesztivál vitáinak középpontjában az állt, miként áldozzanak filmalkotóink a tudománynak és miként a nézőknek. Annak kulcsát keresték, hogyan lehetne megteremteni a szintézisét a tudománynak és a látványosságnak.

Az már bizonyos: a nézők a hivatalos filmprogramokban nem szívesen találkoznak didaktikus tanmesékkel. A filmprogramnak, álljon az kísérőműsorból és játékfilmből, élményt kell nyújtaniuk. Ebből logikusan következik: a precíz oktatást, a tudományos gondolat széles kibontását hagyjuk meg az oktatás tudományának. A filmművészet számára pedig ragadjuk meg azokat a mozzanatokat, amelyeknek segítségével az élmény szintjén és hőfokán válik ismertté egy-egy tudományág. Korunk nézői, a népszerű tudományos filmekkel kapcsolatban is megfogalmaznak egy olyan igényt, hogy a tudomány bármely ágát népszerűsítő téma érdekes, látványos legyen. A XX. század embere lépten- nyomon találkozik a rohamosan fejlődő tudomány, technika világával. Nem mondható műveltnek századunk egyetlen embere sem, ha egy bizonyos szinten nem ismerkedik meg a tudomány, a technika legfontosabb területeivel. A megismertetés mikéntjei, mélysége, szubjektivitása, sűrítés-technikája és a látványok megragadása a filmalkotók feladata.

A nagyvilágban gyakori szóbeszéd tárgya a magyar népszerű tudományos filmek lírai, költői telítettsége. Vannak, akik helyeslik ezt a módszert, de akadnak olyanok is, akik a téma mélységét féltik a költészettől. Annyi bizonyos: a líra, a költészet, a látványosság, mint forradalmi elem, soha nem mehet a téma, a tartalom rovására. A magyar filmművészek mind ez idáig igyekeztek megtalálni azt a helyes arányt, amely megőrzi a téma komolyságát, ugyanakkor rokonszenves tálalásban, lírai hangvétellel beszél a tárgyról. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című népszerű tudományos filmünk, a tavalyi nagydíjas Nyitány, és az idei nagydíjas űrök megújulás című alkotás jól példázza a tudomány népszerűsítésének helyes módozatait. Szerénytelenség nélkül beszélhetünk róla: o magyar népszerű tudományos filmművészet jelen pillanatban jó úton halad. A Nemzetközi Tudományos Filmszövetség Miskolcon ülésező filmrendezői gyakran alátámasztották ezt a megállapítást.

Az idei filmfesztivál legerősebb „mezőnye” a népszerű tudományos filmek kategóriája volt. E csoportból került ki Kollányi Ágoston örök megújulás című nagydíjas filmje és Préda Tibor Nehezebb út című alkotása. Előbbi tudományos megalapozottsággal, de mindvégig költői ihletettséggel beszélt az élet, a halál, az örök megújulás nagy kérdéseiről. A film tudományos precizitással, a színek támogató erejével bemutatja a természet csodálatos rendjét, a lét folytonosságának nagy állomásait. E munkához felhasználják a tudomány eszközeit is. Ez a kategória-győztes film nemcsak a nehéz munka metódusaival ismertet meg, hanem képi fogalmazásai révén mély érzelmi hatásokhoz is elvezeti a nézőt.

Díjat ugyan nem nyert, de nagyon érdekesnek tartottuk Vass Judit Böbe című népszerű tudományos filmjét a veszprémi állatkert kétéves, komplex emberi feladatokat megoldó csimpánzának bemutatását. Ugyancsak Vass Judit rendezte a Napszakos ritmusok című, népszerű tudományos filmet, amely sok látványosság közbeiktatásával új tudományággal, a ritmuskutatással ismertette meg a nézőket. Somló Tamás Zene és számológép című filmje a fesztivál egyik kellemes meglepetése volt. Az alkotó igyekezett egy nagyon bonyolult témát, a különböző zeneszerzőknél mutatkozó törvényszerűséget könnyed tónusban bemutatni. A film csak azért nem kapott díjat, mert a tudományos célkitűzéshez nem párosult mindig következetes látványosság, szuggesztív hatás.

A magyar népszerű tudományos filmek további egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen követelmény az alkotók műveltségének gyarapítása, a tudomány különböző ágainak mind mélyebb megismerése. Nagyon fontos még annak felismerése is, hogy a hatásvadászat és a hatáskeltés nem azonos fogalom. Az olcsó szellemeskedések kívül rekedhetnek a témán, lehetséges, hogy a néző kapott egyfajta szórakoztató elemet, de nem lett gazdagabb egy tudományág főbb vonalainak ismeretével. Akadnak filmalkotók, akik a pedagógiai lecke-felmondás metodikája szerint végzik munkájukat. A közönség nem szereti, ha agyon pedagógi- zálják. Viszont a kizárólagos látványosságra épülő alkotói módszer sem célravezető. A „show”-elemek és a téma viszonya olyan, mint a mankóé és a rászoruló emberé; egyik sem élhet önálló életet a másik nélkül.

Párkány László (Folytatjuk.)

Híradástechnikai és műszaki kiállítás

Szerdán délelőtt a Borsod- Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében .kiállítás nyílt az SZMT székház csarnokában. A látványos kiállításon a legújabb híradástechnikai és műszaki árukat mutatják be. A kiállítás május 23-ig naponta

10-től 18 óráig tekinthető meg.

TV-ankéí

Kurityánban

A kurityáni November 7 Művelődési Otthonban május 20-án, pénteken este 7 órai kezdettel televízió-ankétot rendeznek, amelyen előreláthatóan részt vesz Sylvester András, a TV ismeretterjesztési rovatának vezetője, továbbá Molnár Margit, az ismert riporter, valamint az egyik bemondónő.

Mátói vetítiks

Minden kezdet nehéz

Vasárnap megyei népművészeti vetélkedő lesz Miskolcon

A Magyar Televízió által meghirdetett és az egész országot átfogó népművészeti vetélkedő alsóbb szintű döntői már befejeződtek. A járási döntő szűrőjén továbbjutottak, illetve a járási versenyek győztesei május 22-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel mérik össze felkészültségüket Miskolcon, a megyei döntőn, a Megyei Művelődési Házban. Negyvennél több versenyző jutott a megyei döntőbe, akik többféle népművészeti ágazatban versenyeznek majd egymással. Az innen eredményesen továbbjutók kerülnek majd az országos döntőbe, hogy a televízió nagy nyilvánossága előtt reprezentálják Borsod megyét.

/ / ido/avaSrc,

Várható időjárás ma estig: főként nappali felhőképződés, néhány helyen záporeső. zivatar. Helyenként élénk délkeleti szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—25

fok között.

Ki menjen a gyerekért?

Reggelente gyakran találkozom Petivel és édesanyjával. Esőben, hóban, napsütésben állnak a Kun Béla utcai villamosmegállónál. Többnyire nyolc óra körül. A Baross Gábor utcai óvodába igyekeznek.

— Kilenctől dolgozom — mondja Peti mamája, Bi- rinyi Lajosné, ha türelmetlenül megjegyzem neki, hogy már megint késik a villamos. — Én még ráérek ...

Aztán többnyire hozzáteszi:

— Bár így ráérnék délután is!... — Sóhajt. — Ó, délután egészen más. Evek óta azon tanakodunk férjemmel, ki menjen a gyerekért?

Az óvodából délután fél 6-ig el kell hozni a gyerekeket. Ö, a mama fél hétig dolgozik, férje pedig váltó műszakos. Ha tehát délelőttös, mindig „be kell szervezni valakit”.

— Tavaly például egész nyáron a szomszéd néni járt a gyerekért. Es bizony, többnyire most is rászorulunk, ha rokon nem vállal ja .. .

Talán csak egyedi eset, egyéni gond — gondoltam. Egyszer azonban összetalálkoztam Birinyi Lajosnéval munkahelyén is. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat SS. számú boltjában elárusítónő. Érdeklődtem Petiről.

— Képzelje, a napokban szülői értekezlet lesz as óvodában. De nem akarok elkérezlcedni az üzletből. — Miéri? — vetettem közbe. Hiszen bizonyára fontos dolgokat hall majd a gyermeknevelésről.

— Igen. De hát az üzletben kevesen dolgozunk, cs nem tudnak nélkülözni.

— Ugyan, egy nap, egy órára, egy embert...

— Nem így van. Itt van a kolleganőm, Rakvács Fe- rencné. • Az ő gyereke is óvodás, a Vörösmarty utcai óvodába jár. A papának pedig olyan a foglalkozása, hogy mindig vidéken van. Rakvácsné kénytelen volt azt a megoldást választani, hogy délben nem tart ebédidőt, így egy órával előbb befejezheti a munkát. Ilyenkor rohan a gyerekért. Az óvodában persze fél hatkor záróra van, és mire odaér, már csak az ö gyereke van ott. Szerencsére az óvónők megértik helyzetét, és mindig akad, aki megértésből túlórázik a gyerek miatt.

Csupán egy, aránylag kicsi üzletben is két asszonyt találtam hát, akik azonos gondokkal küszködnek. Mégpedig mindennap! Mennyi ilypn asszony lehet a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál?

— Mintegy száz asszonynak van óvodás korú gyereke. A bölcsődésakröl most nem beszélünk — hallottuk a vállalatnál.

És ez még mindig csak egy vállalat adata. Miskolcon azonban van még több kiskereskedelmi vállalat és több olyan munkahely is, ahol hat óráig, vagy tovább dolgoznak az asszonyok. Egyszóval: sokan örülnének, ha az óvodák tovább lennének nyitva. Mit mondanak erről a városi tanács művelődésügyi osztályán? Miért zárnak az óvodák fél hatkor? Talán kevés az óvónő?

— Nem az óvónő kevés, hanem a státus. Amikor egy-egy új óvodát nyitunk, mindig kérjük a minisztériumot, hogy adjanak több státust. Mi is szeretnénk ugyanis, ha 12 óránál hosszabb ideig tarthatnánk nyitva az óvodákat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha két műszakban foglalkoztathatnánk az óvónőket. Ehhez persze több óvónői státus kellene. Sajnos, erre nem kapjuk meg az engedélyt.

Illetve egy cselben mégiscsak megkapják: ha egy- egy óvodában legalább 25—30 gyerek szülője kéri a nyitvalartás hosszabbítását.

Jelenleg a miskolci óvodákban több mint 2500 kisgyerek van. Természetesen dolgozó szülök gyermekei. Az óvodáknak ennyi dolgozó szülő gondjain kell köny- nyileniük ... (Ruttkay)

MOZIMŰSOR

BÉKE

19—25: A szárnyas Fifi. Magyarul beszélő francia. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M: 22. í. 10 és f. 12: Mici néni két élete.

KOSSUTII-Filmszínház délelőtti műsora:

19—21: A szárnyas Fifi. Magyarul beszélő francia. Széles! 23—25: Minden kezdet nehéz. Magyar. Széles! IC: vasárnap kivételével naponta de. f. ll-kor!

KOSSUTII-Filmszínház délutáni műsora:

19—25: Minden kezdet nehéz. MaA szilicei juhászgazda

gazda: „Adjon isten, jó emberek! Üljenek le nálunk, ide, ehhez a cifra asztalhoz! Anyókám, hozzál a vendégeknek egy kis zsendicét és juhsajtot, hadd. próbálják meg, hogy ízlik a fennsíkon!”

Mondanom se kell, a zsen- dice és a sajt a fárasztó út után tényleg nagyon ízlett, s nem sajnáltuk a dicséretet A juhász csak mosolygott bajsza alatt. Ahogy már szokás, közben minden ró! kikérdeztük öt, a nyájról és arról, amit az ilyen pásztorélet magával hoz.

Megtudtuk, hogy feleségével és fiával együtt több mint négyszáz juhnak viseli gondját, ami nem csekélység, ha figyelembe vesszük az itteni, különösen a szárazabb éveken fellépő szárazságot. Most mégis könnyebb az itatás, mióta felépült a vízvezeték, amelyen egészen a völgyből, Szalócról vezetik ide a vizet.

Aztán a farkasokra került a szó, kérdeztük, gyakran lá- togatják-c őt? Azt mondja, hogy ez évben ritkábban, de

máskor nem volt bennük hiány. „Egyszer huszonnégyet számoltam meg, akkor szét is téplek a bestiák tizenhat juhot”. Közben elmondott egy esetet, mikor majdnem bírókra kelt egy farkassal.

„Azt hittem, hogy valami csavargó kutya, olyan sovány volt. Bottal támadtam rá, amint a nyáj körül sompoly- gott, s akkor dühösen ráfnvt- csorftotta fogát. Mindjárt észrevettem, hogy farkassal van dolgom, de botom meg a kutyák segítségével mégiscsak sikerült megszabadulni tőle. Bár azt hiszem, nem lehetett nagyon éhes, másképpen ki tudja, hogy végződött volna ez a dolog!”

„S nem fél ilyen vadonban élni?” — kérdeztem.

„Még mit nem! Nem vadon ez kérem annak, aki itt élte le jóformán az életét. Itt az én családom, otthonom, itt érzem én már csak igazán jól magam!”

Crcnda János

gyár. Széles! K: naponta 4 és ti 7. M: 22. í. 10 és í. 12: Éjféli kaland.

fáklya

19—20: Az aranycsempész. Francia. Szélest 21—24: Pardaillan \(P vág. Francia. Széles! K: naponta 5 és í. 8, vasárnap f. 5 és 7. M: 22. í. ll-kor: Egy taxisofőr halála.

TÁNCSICS

10—20: (csak du. f. 5-kor!) örök megújulás. Színes magyar. 19—20 (csak este 7-korI) Phaedra. Amerikai. Széles 1 Csak 18 éven felülieknek! 21—22: Szentjénos fejevé télé. Magyar. Széles! 23—24: Cica- babák. Magyarul beszélő olasz- francia. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta f. 5 és 7: M: 22. 10-kor: Vigyázat, feltaláló!

sagvari

19—20: Nehéz éjszaka. Bolgár. Széles! 21—22: Galapagos. Magyarul beszélő színes nyugatnémet: Széles! 23—24: Az új kapitány; Szovjet. Széles! K: naponta £, á és hn. 7.

SZIKRA

10—20: örvényben. Jugoszláv:

Szélcsl 21—22: Az új kapitány: Szovjet. Széles! (,,B”-bérlct beváltható!) 23—24: A közönyösök; Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 18 éven felülteknek! K: na: ponta 5 és n. 8. M: 22. L 11-korS 101 kiskutya.

PETŐFI

19—20: A. vonat. Magyarul beszéj ló francia—amerikai. Szélesl 21— 22: A hétköznapi fasizmus. Magyarul beszélő szovjet. (,.A”-bér!et beválthatóI) 23—24: Az en kis feleségem. Magyarul heszelő olasz; Széles! Csak 16 éven felülieknek! K: hétfő, csütörtök, vasárnap t. ti és 7, kedd, péntek, szombat csak 7. M; 22. 10-kor: Pacsirta.

ADY — Tapolca

21—22: A vonat. Magyarul hrszélő francia—amerikai. (,,B”-bérr let beváltható!) 24—25: Alain és a néger. Magyarul beszélő francia; K: szerdán és vasárnap 6, kedden és szombaton csak 7-korl

BÜKK

(Miskolc-Hámorl

21—22: A „Lord” és bandája; Magyarul beszélő lengyel. 24—25; Játék a múzeumban. Magyar. Széles! (,.B”-bérlet beváltható!) Kj kedd. szerda, szombat 7. vasárnap hn. 5 és 2. M: 22. u-kort óra.

Repülőgépről nézve olyan a Szilice fennsík, mint egy sima asztallap. Ez optikai csalódás, mert valóban olyan hepe-hupás, mint minden karsztfennsík. Felszíne gödrök tömegével tarkított, átmérőjük helyenként eléri az ötszáz métert és a 20—50 méteres mélységet. Némelyik alján kűtszerű szakadék van. Elég egy kis figyelmetlenség, s a turista akaratlanul is oda kerül, ahová nem indult.

Maksi Jánosnak, a szilicei juhászgazdának nem eshet ilyen baja, hiszen az alatt a 20. év alatt, amióta itt őrzi a juhokat, megismerte a fennsík minden zugát.

Jó mérföldnyire voltunk még a pásztorkunyhótól, de a kutyák már erőteljes csa- holással jelezték jövetelünket. F.z mindig így van, minden látogatóról idejében értesítik urukat. Amint közelebb értünk. Maksi János rászólt a kutyákra, s azok mindjárt meglapultak. Szívélyes mosollyal fogadott bennünket a nagybajúszú juhászA Vidám Színpad színészei ezúttal halvány szerepet kaptak a történelem mellett. Komlós János és Révész György filmje az elmondottak ellenére is jelentős alkotás, ugyanis először vállalkozott 21 esztendő történelmének átfogó bemutatására.

(IF-1)

ni a cinema verité módszerrel készült riportokat, melyeknek központi alakjai 21 évvel idősebb férfiak, asszonyok voltak. Az a házaspár, amelyik 1945 telén, a szabadság hajnalán kötött házasságot, mai visszaemlékezésével hűségesen és érdekesen idézte meg a történelmet. A tervkölcsönt jegyző úttörő, aki most absztrakt festőművész, figyelmet keltett visszaemlékezéseivel. Az

egyébként nagyon érdekes film láttán valahogy mindig az volt az érzésünk, hogy a végig eluralkodó dokumentum műforma nem mindenütt fogadta he a műfajok széles arzenálját. Az érzelmi hatások formálódását „bombázták” ezek a műformák, a valóság és annak irodalmi tükrözteté- se helyenként szembe került egymással. Éppen a nemrégiben nagy sikerrel pergő Hétköznapi fasizmus bizonyította, hogy a dokumentumfilmek, a különböző archív anyagok helyes szerkesztési elv alapján alkalmasak írónizálásra, egy adott történelmi időszak fonákjainak megmosolyogtató bemutatására, ügy tűnik, a Minden kezdet nehéz című film alkotói nem bíztak a mi valóság-anyagunkban. (Itt

megjegyezni kívánjuk, hogy a celluloid-szalagon kívül még több álló képet, plakátot, írásos dokumentumot használhattak volna fel.) A dokumentum anyag irodalmi kiegészülése önkényes eszmei aspektushoz vezetett. Egyet értünk azzal, hogy a film alkotói ügyes kontrasztokkal bemutatták a kor forradalmi lendületének csökkenését. Kitűnőnek tartjuk a kortárs — Major Tamás — „idegenvezetését”, szövege szellemes volt, jelenlétét befogadta a dokumentum anyag,

rr i - r' és Révész Komlós János György rendhagyó filmjéről már a bemutatás előtt szinte mindent tudtunk, mert ezúttal jól működött a MOKÉP propaganda hálózata. Várakozásunkban nem csalódtunk, mert 21 esztendős önmagunkat láthatjuk a vásznon. A szembesítés mindig. izgalmakat hoz, örülünk, pirulunk, vagy mosolygunk önmagunkon. Szabad 21 esztendőnk története igen gazdag a legkülönbözőbb előjelű epizódokban. Életünk bonyolultságát híven őrzik a filmszalagok, a korabeli dokumentumok. Ezeknek fűzére nemcsak az új nemzedék számára érdekes, hanem a kortárs is szívesen mélázik egy-egy emlékezetesebb epizód láttán. A film alkotói rendhagyónak nevezik filmjüket, mégpedig azért, mert a dokumentum fűzért különböző műfajokkal aplikálják, megtalálható a filmben a burleszk, a bohózat, a kabaré, a szatíra, a vígjáték, a sláger, a költészet, a labdarúgás, de még a cinema verité jis. A műfaj elegyítés azt a célt szolgálja, hogy az alkotók a széles műfaji skálával mindjobban kifejezhessék életünk bonyolultságát, ellentmondásait. Nem bíztak eléggé a dokumentum erejében, úgy vélték: két évtizedes történelmünket csak ilyen rendhagyó módon lehet „eladni”.

A film pergése közben rajtakapjuk magunkat, amint őszinte érdeklődéssel vizsgál- gattuk önmagunkat — a valódi arcunkat felvázoló filmszalagon. Különös, de a beap- likált kabaré jelenetek és poé- ■nok nem váltottak ki olyan I érdeklődést, mint a valóságos hélet. Nem tudtuk meghatott- .Bág nélkül vizsgálni és figyel-