Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Vasárnap, »66. április 17. ÉSZ AKMAG1 AKORSZAG 9 Egészségvédelmi tanácsok: Ügyeljünk gyermekeink látására A KANCSALSÁG okai és a tennivalók Irta: dr. Dufck Rudolf A kancsalság íok tanúsága szerint hazánk­ban szinte népbetegségnek te­kinthető. A népbetegségek el­leni küzdelem igen fontos esz­köze a megelőzés, mely hatá­sosan csak az egész lakosság helyes egészségügyi felvilágo­sításával végezhető. A gyer­mekek ép látókcpességc em­berré válásuknak egyik döntő Pillére. Kancsalság esetén a szülők segítsége nélkül a fej­lődő szervezet nem tud meg­birkózni a tornyosuló akadá­lyokkal, elbukik, az eredmény csökkent látás és a szakorvosi beavatkozás sem tud segíteni. Ha viszont a szülők segítségé­vel időben tud az orvosi vizs­gálat a helyzeten változtatni, bizonyosra vehető a szervezet győzelme. A betegség okának ismerete mutat ja a helyes utat a gyógyító embernek. Megemlítenék tehát az okok közül néhányat, me­lyek igen gyakran szerepelnek. Első helyen említeném a mé­hen belül elszenvedett károso­dásokat.. Döntő jelentőségű a terhesség hetedik hónapjában az anyát érintő megbetegedés, terhességi vese-ártalom, vérzé­sek, azaz minden olyan válto­zás, mely az anya természetes anyagcsere forgalmát megza­varja. Komoly jelentőségű a hanyagolható el teljesen a ter­hes anyát ért röntgensugár je­lentősége sem. Ezért meggon­dolandó az ismételt Röntgen vizsgálatok elvégzése, illetve a közönség által gyakran kért vizsgálatok teljesítése. Az át­vészelt gyeremekkori betegsé­gek: szamárköhögés, kanyaró és vörheny is szerepelhetnek tényezőként. A veleszületett fénytörési rendellenességek, különösképpen a túllátás, nagy jelentőségűek. A kiváltó körülmények ily dióhéjban történt ismertetése után nézzük a szülőket érintő megelőző tényezőket. Az olyan csecsemőket, akik­nél gyanú áll fenn a méhen belül, vagy a szülés alatt el­szenvedett károsodásra, üdvös a később jelentkező bajok megelőzése miatt már az első hónapban szemszakorvosi vizs­gálatra vinni. A zavartalan terhesség és szabályos kimene­telű szüléssel világra jött cse­csemők esetében a szülök fel­adata a nyugodt, folyamatos fejlődés biztosítása. Mint mindnyájan tudjuk a csecsemő, sőt a gyermek is hosszú fejlő­dés után érik emberré. Az első idő, a csecsemőkor alatt a kül­ső behatások tömege éri az emberpalántát és ezeknek fel­dolgozásához igen sok energiá­ra van szüksége. szülés folyamata alatt jelent­kező szövődmény; elhúzódó szülés, esetleges fogós műtét. Figyelmet érdemelnek az is­métlődő művi vetélések. Nem Nem ajánlatos abaS*­vő csecsemő fölé csörgőt és ha­sonló játékokat függeszteni, ezzel adott esetben igen meg­terhelhetjük idegrendszerét. Teljes fegyverzet „.régen ...es ma Mészáros András rajza Elegendő játékszer ilyenkor még saját végtagjainak fel­fedezése, vagy egy kendöcske is biztosítja igényeinek kielé­gítését. Ne feledjük, hogy a csecsemő csak éleiének negye­dik hónapjától ismerkedik a látás igen bonyolult feladatá­val, ez a folyamat a nemi érés idején fejeződik be. Ne kíván­junk tőle erejét meghaladó dol­gokat. A játékokkal való el- halmozás az alkalmazkodás fo­kozott igénybevételét eredmé­nyezi, ami kiváltó oka lehet a másfél, vagy két éves korban jelentkező kancsalságnak. Sa­ját képmásunknak idő előtti, büszkélkcdésből történő szere­peltetése a későbbiek során megbosszulhatja magát. Bizto­sítsuk a nyugodt fejlődést és ez hozza meg számunkra a várva-várt örömet. Természetes, hogy féltő gonddal figyeljük a csecsemő, a gyermek fejlődését és ha kél éves kora körül tapasztaljuk, hogy a szemgolyók nem állanak párhuzamosan, vigyük azonnal szakorvoshoz. Ezzel előmozdít­juk a megelőzés, gyógyítás út­ját. Kancsal gyermekek esetén a szakorvos fő törekvése mind­két szem látásának megóvása, a kétszemű látóélesség biztosí­tása. Az ép látóélesség hiánya nagy hátrányt jelent már az iskolában, de a későbbiek fo­lyamán a pályaválasztásnál is igen komoly jelentőségű. Az orvosi vizsgálat után ered­mény csak a szülők hathatós segítségével nyerhető el. A szemüveg viselésének biztosí­tása, a takaró gyakorlatok pon­tos végrehajtása szülői feladat, mely nélkül eredmény nem re­mélhető. A hiúság igen rossz tanácsadó, mely később köny- nyeket csal ki, mind a szülő, mind a gyermek szeméből. A bölcsödés és óvodás kor e be­tegség hatásos megelőzésének és gyógyításának időszaka, me­lyet ha elmulasztunk megold­hatatlan feladat előtt találjuk magunkat. Fogadjuk meg bor tanácsait és ne riadjunk vissza akkor sem, ha ismételt műtétekre kapunk javaslatot, mindig előre tekintsünk és ak­kor nem következik be az a szomorú időszak, mikor már tehetetlenné válunk. Éljünk a megelőzés és a korszerű gyó­gyítás adta lehetőségekkel, szo­rítsuk háttérbe a hiúság kérdé­sét, óvjuk gyermekeink látó­képességét. Micsoda olvasmány! AJÁNDÉKKAl. kezdődött. Feleségem a születésnapomra megvásárolta nekem az ,.Orvos_ tudomány egyetemes történe­te” című könyvet, amelyet nagy élvezettel kezdtem olvas­ni. — A 37. oldalnál egy beteg­ség leírását olvasva, kis szo­rongást éreztem, x>alahogy az volt a benyomásom, hogy én már hetek óta pont ebben a kórban szenvedek, csak éppen eddig nem tudtam róla. — Bolond vagy — mondta a feleségem, de én leintettem: — Mit értesz te a gyógyítás­hoz? Ki kell várni az inkubá­ciót. — Mi az? — Lappangasi idő. Félek, hogy ebből a kis náthámból még szörnyű baj származik. Rhinoszkópiára is szükség lenne. Feleségem dühös lett: — Azelőtt nagyon jól meg­voltál rhinoszkópia nélkül is. Egyébként mi az? — Ssöres-zörej vizsgáiéi. A légiutak hangját állapítja, meg. NEJEM ismét gyakorlatin-, san gondolkozott. — A légiutakról jut eszem­be. Vasárnap menjünk repülőt gépen Pécsre. Megijedtem. — Hogyne, hogy spasmust kapjak? Persze, nem tudod, ml az? Izomgörcs. Aki hajlamos rá, magaslati helyen megkapja — Akkor utazzunk vonaton. — Bolond beszéd! Hogy a tő- , negben rám prüszköljenek ás millió bacilust szívjak be?, Nem megyek vonalon! Ez a, legjobb prophylaxis, a beteg­ség megelőzése. Másnap orvost hivattam} aki a doktorok derűs hangján kérdezte: — Valami kis panasz? — Félek, hogy nem is olyari kicsi. Azt hiszem, pleuritiscm van, — suttogtam. — Hol fáj? — kérdezte az orvos. — Itt a lábamban — mutat­tam. — Még jó, hogy a lábában nem lehet mellhártyagyulla- dósa — mondta nevetve az or­vos. — Biztosan kettői lapozott az orvosi könyvben, — mosoly­gott a feleségem, és elővette (t cipőmet, melyből kihúzott egy kiálló szöget. — Ez nyomta a lábát,— ma­tatta diadalmasan. MÁSNAP feleségem név­napja volt. Ajándékul azt kér­te, hogy tüntessük el a köny­vet. Azt hiszem, ez volt az első ilyen eset a könyvek történe­tében. Beleegyeztem kívánsá­gára, de a könyv „kivégzése" előtt még gyorsan elölve der egy fejezetet. Elsápadtam. — Mi történt? — ijedi m< j a fe'-ségei.t. — Semmi, semmi, mosi, ti: lag ijedtem meg. Ugyanis nem­rég még megesküdtem voliu . hogy eklampsiám és carcivos:- som van. De most márbizl s-m tudom, hogy nincs. — Honnan tudod'.’ — kér­dezte a feleségem. — Na hallod? lia az lei: volna, akkor már nem rínék. . Palásti László A tekintély Magához rendelt az igazgató és ezzel fogadott: — Meleg van. Egyetértőén bólintottam. — Nem ártana fürödni. Ismét helyeseltem. — Ebben az ügyben hívtam. Tud titkot tartani? — Mint a szfinx — Jelentettem ki. — Helyes. Különleges feladattal akarom megbízni önt. Szeret­nék megfürödni, de nem mutatkozhatott! az emberek előtt ruha nélkül, a tekintély, érti? — Világos. Az igazgató úr nadrág nélkül kész anarchizmus. — Igen. Ezért van szükségem önre. A parton fog állni, s figyel, hogy nem jön-c valaki. Mihelyt észrevesz valakit, hármat füttyent. Tud fütyülni? — Tudok. — Rendben, s még valami: magának is be kell csuknia a széniét. — No, de ez esetben nem fogom látni azt a valakit, aki erre­felé jönne. Az igazgató elkomorodott. — Rendben van. a szeme tehát nyitva maradhat, de hátat kell fordítania a partnak. Azt is szem előtt kell tartanom, hogy ön se dcmoralizálódjck. 01 — Ne féljen, igazgató úr, az nekem is szívügyem. így hát elindultunk a folyóhoz. Az igazgató a part felé haladt, én pedig a sűrűségben marad­tam. Csobbanás. Ügy látszik az igazgató bemászott a vízbe. Állok és nézelődöm. Senki. Körülbelül két órát ácsorogtam. Egyszer csak valami ropogni kezdett a sűrűben. Odanézek, hát az igazgató jön, fürdőnadrágban. Hármat füttyentettem. — Maradj csendben, te hülye, én vagyok — mondja. — Nem vagyok hülye. En önt, igazgató úr, csak ruhában isme­rem. — Ilm . . . igaza van. De míg fürödtem, ellopták a ruhámat. Nem látta a tolvajt? — Nem láthattam, mert háttal álltam a partnak, ahogy meg­állapodtunk. En precíz vagyok, igazgató úr. — Miféle igazgató úr? Ne feledje el, hogy most önnek nem vagyok semmiféle igazgató, érti? — Csak szokásból mondottam. S hogyan szólítsam önt, igaz ... Bocsásson meg, ismét megfeledkeztem. — Amíg nem öltözöm fel, álnéven szólítson. Hívjon P. úrnak. — Most mi lesz P. úr? — Nincs más hátra, kölcsönöznie kell a saját ruháját. — S én? — ön meztelenül megy. önnek nincs tekintélye! — Ez lehetetlen. — Miért? — Mivel, ha ügy engedelmeskedem önnek, mint a felettesem­nek, akkor megszűnik az inkognitója, s én, mint beosztott, derno- raliz.álódom. Vagy az inkognitója, vagy a tekintélye vész el. — Hallgasson ide — szólt az igazgató. — Van még egy kiút. Nem adja a ruháját, én elveszítem a tekintélyemet, s holnap elbo­csátom önt. Egyetért velem? Szó nélkül vetni kezdtem a cipómét. Irta: Slawomir Mrozck (Ford.: Szabó László) Hivatalba menet Két tisztviselő beszélget: — De amikor hazamegyek a hivatalból, soha nem viszem magammal a gondokat és bosz- szúságokat... — Én se. Felesleges lenne. Már otthon várnak. dttus tnfrczsálc A feleség először látogatja meg a kórházban gúpkocsibal- esel után a férjét. Férj: Miért vagy olyan vi­dám? Feleség: Képzeld, a kocsit kél nap alatt helyre lehet hoz­ta. i! — Miért, iszod azt a bort olyan savanyú képpel? — Az orvos azt ajánlotta, hagyjak fel ezzel az élvezetlel. most tehát élvezet nélkül iszom. * Tanító: Miért némák a ha­lak? Gyerek: Ki tudna beszélni, mikor a feje a víz alatt van? * Kakas (a disznóhoz): Miért vagy olyan büszke a malacaid­ra? Disznó: Mert a Grand. Hotel­ben fogják őket felszolgálni VETÉLKEDŐ avagy: így is el lehet szakadni a tömegektől A Ködfényesítő Vállalatnál ha­tározottan lecsökkent a dol- ) gőzök érdeklődése a kollektív i szórakozáisok, a klubélet iránt. Ki-ki í elvégezte a maga munkáját, aztán $ hazament, olvasgatott, nézte a tele- í víziót, hallgatta a rádiót, családjával s színházba ment, vagy sétált, vasár- < naponként meg kirándult, de a vál- i lalati klubbá kikiáltott sivár termet í senki sem látogatta. Durrbele Káz- í mér igazgató sokáig törte a fejét; • miként lehetne ezeket az istentől és I a kollektívától elrugaszkodott embe­reket jobb belátásra bírni, illetve a klubba visszacsalogatni. Többször tárgyalt Harpagnon Leó főkönyvelő­vel, és a sokrendbeli számolgatás után mgszületett a nagy ötlet: kul­túrával kell visszacsalogatni a dol- i gozókat. Nosza, bevonták a munká­I ba Értő Leopold kultúrfelelöst, s rábízták, hogy dolgozza ki egy nyi­tó-est műsorát, főleg pedig szerkesz- szen egy olyan vetélkedő sorozatot, amely majd aktivizálja a résztvevő­ket. Értő Leopold igen lelkiismeretes ember volt, rögtön nekiült, kidol­gozta a vetélkedő kérdéseit, tárgyalt a helyi színház néhány tagjával, majd jelentést tett Durrbele Káz- i mér igazgatónak és Harpagnon Leó ) főkönyvelőnek. Szó nélkül végi g hall- s gatták, majd belemélyedtek az írásos tervezett tanulmányozásába. Egy-egy kérdés fölött hosszan meditáltak, suttogtak, s mind komolyabb pillan­tásokat vetettek a már feszengő Értő Leopoldra. — Nézze, kartársam — szólalt meg végül is Harpagnon. — Eza vetélkedő nem egyetemi tanároknak készül. A mi dolgozóink egyszerű emberek, és az egész létszámunknak összesen 80 százaléka vesz részt a felnőttoktatás különböző fokozatain. Nem szabad olyan kérdéseket adnunk, ami tudat­lanságukban esetleg megszégyenít­heti a résztvevőket, ezzel elriasztja a széles tömegeket a klub látogatá­sától. Ennek fontosságáról pedig ön is hallott a múltkor egy TIT elő­adást, amit az igazgatói alapból fi­nanszíroztunk. Szóval, nem szabad ilyesmiket kérdezni, hogy ki az a világhírű angol dráinaköltő, akinek 1964-ben ünnepelték születése 400. évfordulóját. Most mondja meg őszintén, hogy itt nálunk, a Külsó- Lótáp utcai munkásszálláson élő dolgozóknak, akik tavaly még Kutya- fülepusztán dolgoztak, honnan kel­lene tsmemiök ezt a kapitalista or­szágbeli toliforgatót?! Vágj’ egy má­sik: Milj’en képesítést ad a Sáros­pataki Tanítóképző? Honnan lehet és miért kell ezt tudni?! Azt pedig, ne haragudjon, én sem tudnám meg­mondani például, hogy má vált a cí­me annak a magyar filmnek, amely arról szólt, hogy miért rosszak a ma­gyar filmek. A szavaló, meg a szín­házi énekes aztán végleg felesleges. Csak olyat szabad adni az embe­reinknek, amit megértenek és szíve­sen fogadnak. Ig>’ lehet őket a kul­túrával mogbarátkoztatni, így szol­gálja a vetélkedővel színesített kul- lúrest a fejlődést. — Én mindjárt segítek te magának — vette át a szót az igazgató. — Ja­vaslom, hogy a kérdéseket totó-sze­nien állítsa össze abból a témakör­ből, amit én majd holnap elküldök magának, a szavaló helj’ett pedig jöjjön egy jó magyamótás, és kész. Ne felejtse: nekünk széles dolgozó tömegeket kell a művelődés szent ügyének megnj’ernünk. N éhány nap múlva készen állt a nyitóműsor, amelyben a ve­télkedő résztvevőinek 13 + 1 kérdésre kellett válaszolniuk, miköz­ben meghallgathatták Dilett Antit, amint tangóharmónika kísérettel in- tonálta a sokat emlegetett akácos utat, amelyen végigmegy nyári estén, miközben a pacsirta-madár a fán zenél. Dalolt még az öreg népzenész­ről is. akit a fényes kávéházból úgy kidobtak, hogy most vadgalamb búg erdei sírhantja feletti A versenyzőik sűrű szipakolás közben markolták meg a plajhászt, he®’ egyest, kettőst. vágj’ ikszel pingúljunak az egyes kérdésekre vagylagosan megadott válaszok mellé. íme ízelítőnek egy­két példa: Ki irta Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versét? Gitta i Lollobrigidu (1), Jeanne Moreau (2), Petőfi Sándor (x). A mr-uk: Ki: ,-i: £ nevét viseli Miskolcon a Herman ; Ottó Múzeum? Kolumbusz Krá'.óf (1), Herman Ottó (2), Sándor Csikar , (x). Vágj’ egy harmadik példa: Mi a > címe annak a drámának, amelynek ; Rómeó és Júlia a főszereplőin? Art- £ tonius és Cleopatra (1). A vért i.u- ) kancsos, meg fia. a húszát Ró­meó és Júlia (x). Az éjszakai órákba rtyúl«• ' ■ :ál!:, dőn egy versenyző ért el ’. •> + 1 ta­lálatot Jutalmul egy kétszemélyes utazási utalványt kapott az 1968-as mexikói olimpiára. Ehhez : z iá :■ anyagiakat a vállalat bi’.o-;': . Négyen kaptak belföldi üdülést, azonkívül kiosztottak három magne­tofont, két Trabantot, egy Wart­burgot, és négv eredeti Moszkvics- gyertj-ák Végül minden versenyző ' egy hónapig ingj’en vehet részt, mint í néző, az üzemi klub vetélkedőin, és > megkapja a Gomoly és Köd című i üzemi újságot, amelyben hasonló $ nívós fejtörő feladványok találhatók, 5 s azokon szintén lehet egyet, s mást i nyerni. s E gj^ébként a Ködfényesítő Vál- £ lalatnál a kulturális élet irán- ? ti érdeklődés és a klub látó- > gatottsága még most sem emelkedik; s Durrbele Kázmér szerint azért, mert a vetélkedő kérdései még mindig ? igen magas színvonalúak voltak, és > a rendezőség ezzel elszakadt a tő- S me gektől; Benedek Miklós l

Next

/
Thumbnails
Contents