Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

ÉSZAKMAGTARORSZÁO Szombat, 1966, április ?8 pp Őrtüzek az éjszakában A KISZ Központi liizattság sajtótájékoztatója Több mint ötven ázsiai, af­rikai és latin-amerikai ország 200—200 Európában tanuló fiataljának részvételével nem­zetközi diákszeminárium kez­dődik április 10-én Budapes­ten — tájékoztatta Szabó Já­nos, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára pénteken az újságírókat. A vádoljuk az imperial Izmust-akció kereté­ben sorra kerülő eseményen a szabadságukért és független­ségükért küzdő népek a hala­dás mellett tesznek hitet a kü­lönböző földrészek küldöttei. A nemzetközi diákszeminá­rium résztvevői április 22-én a Fehérvári úti fővárosi műve­lődési házban nagygyűlésen találkoznak a főváros ifjúsá­gával. együtt emlékeznek meg áp­rilis 24-ről, a szabadság­ért és függetlenségért har­coló fiatalok napjáról. Ezután Pécsre, Szegedre, Deb­recenbe, Egerbe, Miskolcra, Győrbe és Szombathelyre utaznak ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai vendégeink, s részt vesznek a vádoljuk az imperializmust-akció néhány napos vidéki eseményén. Április 23-án este 9 óra­kor az ország valamennyi vá­rosában és községében viet­nami őrtüzeket gyújtanak a kiszisták. s ezek fényénél is megerősítik követelésüket: tartsák tiszteletben a népek önrendelkezési jogát, vonják i Dánia lemondfa a közös dán-iiyiigatnémet hadgyakorlatot ;Victor Gram dán hadügymi­niszter pénteken közölte, hogy minisztériuma elvetette az áp- ■rílis 18—22-re Jütlandba meg­hirdetett közös dán—nyugatné­met, NATO-hadgyakorlatok tervét- A hadügyminiszter Ezerint azért hoztak ilyen dön­tést, mert ezeknek a hadgya­korlatoknak nem lett volna Politikai sztrájk Adeuben 'Adenben általános politikai sztrájkot hirdettek, tiltakozá­sul az angol gyarmati hatosa-, gok önkénye ellen. Az olaj- finomítók hétezer munkása, a városi közlekedés és a repülő­tér dolgozói sztrájkolnak, a börtönben éhségsztrájkot kezd­tek a bebörtönzött dolgozók. A sztrájk^-közvetlen oka ■ hogy az angol hatóságok nem engedték be az országba azt. .az,, arab , .iogászbizptteágot, /amely a raboic egészségi álla­potát akarta kivizsgálni, to­vábbá az, hogy az adeni me- _ esetben angol katonák tiszte­letlenül" viselkedtek. Né« vven nap alatt a Föld körűi Negyven nap alatt a Föld kö­rül. -vagy ‘18 0ü0 kilométer egy láda sóiért címet, lehelne ad­ni annak a. különös fogadás­nak, amelyet Günter Meierling nyugatnémet újságíró és Joa­chim Springer autóversenyző kötött. Elhatározták ugyanis, hogy még e héten 1—1 Taunus gépkocsin útrakelnek -— egyi­kük keleti, másikuk nyugati irányban — és körülutazzák a földet. Amelyikük előbb ér vissza- Kölnbe, elnyeri a má­siktól a fogadás díját: egy lá­da sört.-A két versenyző — egy-egy útitárs kíséretében — ugyan­azt az útvonalat tartozik meg­tenni, de természetesen ellen­kező irányban. Számításaik szerint — ha minden simán megy — a világméretű, „ver­senypályát” mintegy negyven nap- alatt futják be. Rendőrségi felhívás Csütörtökön Szolnok külte­rületén 16 és 17 óra között egy 'ismeretlen rendszámú teher­gépkocsi elgázolta Fehér Pál dörleii lakosi, akit súlyos sé­rüléssel szállították kórházba. A gázoló gépkocsivezető áldo­zatát cserbenhagyva Tószeg— Tiszakécske irányába tovább­hajtott.- t A rendőrség kéri a szemta­núkat, hogy jelentkezzenek a Szolnok megyei rendőrfőkapi- lányság közlekedésrendészeti osztályán. Ugyanitt jelentkez­zenek azok a tehergépkocsikat üzemeltető vállalatok is, ame­lyeknek gépjárművei az adott időszakban Szolnokon jártak. különösebb katonai jelentősé­gük. Mint az ADN jelenti, már­cius közepén nagyszabású tiltakozó mozgalom indult Dá­niában, amikor 150 nyugatné­met katona érkezett NATO- hadgyakorlalokra az országba. A volt ellenállók, továbbá bal­oldali és békeharcos szerve­zetek tiltakozó mozgalmai már több olyan hadgyakorlatot meghiúsítottak, amelyben nyu­gatnémet egységeknek is részt kellett volna venniük* ki Dél-Vietnamból az ameri­kai csapatokat, s mindenütt a világon számolják fel az ide­gen katonai támaszpontokat. Dunaújvárosból, ahol fiatalok ezrei gyűlnek majd össze a vietnami őrtűznél és a KISZ Központi Művészegyüttese is fellép, a televízió helyszíni vetítést ad. A KISZ Központi Bizottsága a MOKÉP-pel együtt nagy­szabású pályázatot hirdet. Ar­ra szólítja az ifjúságot, hogy a most bemutatott - Hétköznapi fasizmus című, nagyhatású do­kumentumfilm élményei alap­ján vessék papírra gondolatai­kat a fasizmus emberte­lenségéről és társadaloni- ellcncsségéről. írjanak vádiratot az imperia­lizmus ellen, illetve elemez­zék Mihail Romm alkotásá­nak művészi eszközeit. A KISZ-alapszervezetekben, klubokban, filmkörökben, mű­vészeti csoportokban és más ifjúsági közösségek fórumán vitassák meg a filmet, s az el­hangzott vélemények, állásfog­lalások jegyzőkönyvével ve­gyenek részt a pályázaton. A nevezők szeptember 1-ig a me­gyei KISZ-bizottságokhoz küld­hetik be munkájukat. A négy legjobb egyéni pályázót len­gyelországi társasutazással ju­talmazzák. A legsikeresebb kollektívát pedig televízióval, vagy magnetofonnal ajándé­kozzák meg. Intésein 11 po Harmadszor rendezték meg Sárospatakon a tanítóképző intézetben az Intézeti Napok előadássorozatát. A korábbi évek hasonló rendezvényei igen eredményesek, gyümöl­csözők voltak és hasznuk az azóta eltelt időszak oktaló-r.c- velő munkájában jelentkezett. nyitotta meg Komáromy Béla intézeti igazgató az Intézeti Napokat Sárospatakon, április 15-én, pénteken délelőtt a tanítóképző intézet dísztermé­ben, mintegy összegezve a ren­dezvénysorozat célját. Az első nap Korai vendég Kisasszony, hiszen önt holnapra jegyeztem elő. (A L’Europco karikatúrája) Síéi íő lénia Az Intézeti Napok célja a se­gítségnyújtás. Annak a segít­ségnek megadása, amelynek felhasználásával a soron levő társadalmi feladatok legköny- nyebben és legeredményeseb­ben megvalósíthatók. A taní­tóképző intézet munkájának célja azonos a társadalom cél­kitűzéseivel: nem is lehet más, hiszen munkája a társadalmi közösségben alakul ki és való­sul meg. E segítség legfonto­sabb alkateleme a szocialista tudat alakítása. Ezen fárado­zik az intézet minden oktató­ja, erre épül fel egész oktató­nevelő munkája. Szükségesnek mutatkozik annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek van­nak, és milyen feladatok adód­nak abban a vonatkozásban, hogy a hallgatókat, a leendő ta­nítókat szocialista tudattal rendelkező, szocialista módon gondolkodó és alkotó pedagó­gusokká formálják. Nem ke­vésbé szükséges annak vizsgá­lata, hogy e munka érdekében mennyire használták fel a legkorszerűbb pedagógiai ku­tatások eredményeit és milyen lehetőségei mutatkoznak a to­vábbi felhasználásnak. E két alapvető kérdés: a tudatalakí­tás és a korszerű pedagógia jelentik az Intézeti Napok elő­adássorozatának fő témáit Ezekkel a gondolatokkal Az Intézeti Napokra igen so­kan eljöttek. Jelen volt a me­gyei pártbizottság képvisele­tében Madarász György, osz­tályvezető-helyettes, ott voltak a helyi és sátoraljaújhelyi já­rási párt-, tanácsi és KISZ- szervek képviselői, az ország különböző részeiből több ta­nítóképző intézet, óvónőképző, valamint az egri tanárképző főiskola küldöttei. Jelen voltak természetesen az intézet taná­rai és növendékei. Az ünnep­ség előtt és az előadások szü­netében a jelenlevők megte­kintették Debreczeni Zoltán festőművész, intézeti tanár és tanítványai képzőművészeti kiállítását. Mint említettük, az első fő­téma a tudatformálás kérdése volt. A megnyitó szavak után, ennek megfelelően, Bartha Ist­ván intézeti tanár A tudatfor­málás jelentősége és feladatai tanítóképző intézetünkben cím­mel tartott őszinte, elemző, alapos adatgyűjtésre támaszko­dó, sok gyakorlati példával illusztrált előadást. Szorosan kapcsolódott ehhez a témakör­höz Oláh Katalin intézeti ta­nár A KISZ szerepe az ifjúság tudatformálásában című kor- referátuma. Pénteken délután az első témakörben hangzott el néhány korreferátum: Szé­kely Istvánná intézeti tanár a neveléselmélet szerepéről és feladatairól, Szeléndi Gábor intézeti vezető tanár a lélek­tannak a tudatformálásban be­töltött szerepéről és lehetősé* geiről, Mátray László intézeti tanár a tudatformálásnak ai idegen nyelvek oktatásában jelentkező lehetőségeiről, Deb* reczeni Zoltán intézeti tanai a vizuális és a világnézeti ne* velés kapcsolatáról beszélt. AZ esti órákban Fazekas Mihály* estet rendeztek, amelyen inté­zeti tanárok előadásokkal, hall­gatók pedig versekkel, ének- szólókkal, illetve kórusművek' kel működlek közre. A mai program A mai nap programjában * második témaként említett korszerű pedagógiai kérdések szerepelnek. Ma, április 16-án délelőtt Ködöböcz József inté­zeti igazgatóhelyettes tart elő­adást A didaktikai kutatások néhány időszerű problémája címmel, majd bemutató taní­tások, azok értékelése és kor­referátumok következnek. A hat korreferátum után az In­tézeti Napok részvevői megte­kintik a Sárospataki Vármú­zeumot és NagykönyvtáraU Az Intézeti Napok előadás- sorozata tartalmas, hasznos* gondolatokat adó. Helyes ezek megrendezése, hiszen az elő­adók és hallgatók egyaránt pe­dagógusok, illetve leendő ne­velők, akiiének mai, holnapi és a távolabbi jövőben végzendő munkájához nyújt segítséget a* a sok következtetés, ami aí előadásokból levonható, és a* a tanulság, ami az egyes té­mák soikirányú megközelítését tükröző előadásokból kikristá- lyosodikj (benedek) Vita a dobumentumfilni művészetről Miskolcon Ä kisfilmek kapcsolata Mls- kolccal mindinkább erősödik. A III. Miskolci Filmfesztivált megelőzően felkeresték Mis­kolcot a dokumenlumíilm-stu- díó és a filmművész szövetség képviselői, hogy megismerjék a közönség véleményét a leg­utóbbi idők magyar dokumen- tumfilmjedről és a műfajjal kapcsolatos kívánságokról ér­deklődjenek; Eljött Kiss Jó­zsef filmrendező, Mőnich Lász­ló filmrendező, dr. Lohr Fe­renc hangmérnök, Kapusi Im­re, a Filmművészeti Szövetség munkatársa. Pénteken, április 15-én dél­után öt dokumentumfilmet ve­A tarjáni új úton — Álljanak meg! Nem szabad még rájönni erre az útra! — Nem látják, hogy még nincs kész?! Vagy három ember ugrik ki az útmenti portáról. Ke­zükben ásó, meg kapa — mi­velhogy azzal dolgozgattak a friss, tavaszi délelőttön —, s úgy vágtatnak a fényes Volga elé, ahogyan egy meg­bokrosodott ló elébe szökős. S lám, a gépkocsira is hat az erélyesség! A Volga megáll. Nagyot huppanunk az autóban. — Nehogy tovább menje­nek, az isten szerelméért! Még tönkreteszik ezt a drá­ga, új utat... — mondja egy bajuszos, csizmás „útonálló” befelé, a. lehúzott sofőr-abla­kon, s folytatná még tovább is,' olyan féltő-sopánkodás- sal, amilyent csak nagyon be­cses érték fölött hallani, ha­nem ..; — Jaj, maga is itt van, Kertész elvtárs? — csende­síti le hangját hirtelen, amint meglátja a kocsiból kikászá­lódó járási tanácstitkárt. A többiek is megállnak az út mellett. Illendően, barát­ságosan köszöntik a vendé­get, de azért szinte a leve­gőben érezni a neheztelés vibrálását. Mert ugye, vég­eredményben akái-milyen kedves vendég is jön egy autóval, a friss út csak meg­sínyli a keréknyomot. Mi, utasok röstelljük is már ma­gunkat erősen. Nem mennénk tovább semmi pénzért. — Csak azért szóltunk, mert nia már két autó végig­ment az egész szakaszon. — Igazuk van, emberek — így a tanácstitkár. — Mi nem megyünk végig. Vissza­fordulunk. De azért, ha már itt vagyunk, széjjelnézünk egy kicsik A neheztelés eltűnik. Az emberek mosolyognak, — Nézzenek csak, nézze­nek. Van itt látnivaló! — Van bizony — fűzi a *tót a tanácstitkár. — Nem is kell bejárnunk a falut. Csak álljunk meg itt, hely­ben. Csupán erről a talpa­latnyi földről mennyi min­dent beláthatnak! Utóbbit már nekünk, ide­geneknek mondja Kertész István. Bs igaza van. — Az az új ház ott, az. or­vosi 1 alcás. Ezt a másikat az állatorvosnak építtettük. Itt jobbra, ez a szép, nagy ab­lakos épület az új iskola. Mö­götte láthatják a kétszobás, összkomfortos pedagógusla­kást. Még egyik épületben sincsenek lakók. Valamennyi teljesen új létesítmény. Egy éven belül kapta a falu. Csu­pán az iskola közel egymillió forintba került. Bs mennyit dolgoztak itt az emberek! Igen, társadalmi munkában. A földmunkáknál, az épüle­tek alapozásánál. No és itt van az új út. Mennyi kö­vet. homokot hordtak ide a tarjániak! Hétszázezer fo­rintba került volna ez az út­szakasz, és megcsináltuk há­romszázezerből. Az iskolás gyerekeknek nem kell többé a sarat dagasztaniuk. Ez pedig nagy ?zó Tisza- tarjánban. Érthető is az új út, szép, közös létesítményeik féltése. Mert valóban na- ' gyón becses értékek ezek számultra. (Ruttkay) títettek meghívott közönség előtt a Megyei Művelődési Ház színháztermében. Bemu­tatták ilj. Schiffer Pál Ilyen ez a háború, Szemes Marian­ne Zarándokút 65, Herskó Anna Miért?, Magyar József A vándormadár' és Kiss József Portré (Kodály Zoltánról) cí­mű alkotását. A felsorolt fil­mek nagy többségét már igen sokan ismerik, részben a te­levízió adásaiból, részben a mozikban folyó vetítősekből; A vetítés után az alkotók tanácskozásra ültek össze a közönség képviselőivel. E be­szélgetés tulajdonképpen már a közeljövőben kezdődő III; Miskolci Filmfesztivál, egyik előfutárának tekinthető; Ugyanis e tanácskozás valójá­ban egy hatrészes közvcle- ménykutatás egyik mozzanata, amelynek során több város la­kosaitól, falusi nézőktől és egyetemistáktól kérnek véle­ményt, javaslatokat. Miskolc, a kisfilmek fesztiváljának ott­hont adó város nyitottá a ta­nácskozások sorát* A késő esti órákba nyúló ta­nácskozás sok tapasztalatot adott a filmalkotóknak. A vita során sokan mondtak véle­ményt a látott filmekről, s szóvá tették például a kisfil­mek propagandáját, népműve­lési célokra felhasználhatósá­gát slb. Igen sokoldalúan vi­tatták meg a látott és az itt most nem vetített, de ismert filmeket, a dokúmen tum fi 1 m művészet időszerű kérdéseit' A filmművészek gazdag ta­pasztalatokkal távozhattak, amelyeket résziben további művészi munkájukban, részben már a májusi fesztivál dóiul- mentumfilm vitájának előké­szítésében hasznosíthatnak. <b) Megjelent a Valóság legújabb száma A Valóság áprilisi számában három tanulmány foglalkozik Lenin életművével, s annak napjainkra is érvényes tanul­ságaival. Gyurkó László A második forradalom című írá­sa azt a történelmi pillanatot eleveníti fel, amikor Lenin, Oroszországba visszatérve, meghirdette a szocialista for­radalom közvetlen programját. Huszár Tibor A gyakorlat, fi­lozófusa című tanulmánya a történelemhez szüntelenül cse­lekvőként közeledő, a változó helyzetekhez mindig új meg­oldásokat kereső Leninről szól. Tolnai György A szovjet gaz­daság helyreállítása a lenini új gazdaságpolitika alapján cí­mű írásában a NÉP problémá­jával foglalkozik. E tanulmá­nyokhoz kapcsolódva, a könyv-rovat recenziói az el­múlt években Leninről meg­jelent szovjet és nyugati mű­veket ismertetik és bírálják* A Múlt és jelen című rovat­ban Andies Erzsébet tanulmá­nyát olvashatjuk: Revízió alá keli-e vennünk Marx és Engels' nézeteit az 1848—49-es magyal forradalomról? A szerző ahhöí a nemzetközi vitához kapcso­lódik. amely a 48-as magyal forradalom éti a nemzeti moz­galmak megítéléséről bontako­zott ki. Márkus István A nyirkát^ ! szövevény című szociográftó-1 jónak első részében egy nyír- I ségi község gazdaság történő- j tét és jelenét elemzi, keresve j a helyi termelőszövetkezet ( kedvezőtlen eredményeinek okát. A Kulturális Figyelőben a nemrég zárult képzőművé­sze ti és iparművészeti kiállítás néhány tanulságáról és a film- montázs kérdéséről olvasha­tunk. A lapot gazdag külföldi folyóiratszemle egészíti ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents