Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

Szombat, 1366. április 2» északmagyarország 3 Kiosztották az 1966. évi Állami- és Kossuth-díjakat és a művészeti kitüntetéseket IíáUai Gyula elvtárs hessélt as ünnepségen íB SZOT és a KISZ Központi Bizottságának l közös felhívása a dolgozókhoz £ tálán teljesítésével szolgáljuk szocialista hazánk további fel­virágoztatását! Felhívjuk az üzemek, gazda­ságok. intézmények vezetőit: a munka jobb megszervezésével, a folyamatos és biztonságos munkához szükséges feltételek biztosításával segítsék, hogy a dolgozók kötelezettségeiket tel­jesíthessék. Érvényesítsék kö­vetkezetesebben a szocialista építésnek azt az elvét, hogy aki odaadóbb, jobb munkával ! többet ad a társadalomnak, az t magasabb anyagi és erkölcsi ] elismerésben részesüljön. Felhívjuk a szakszervezetek tisztségviselőit, a KlSZ-szer- ' vezetek vezetőit és aktivistáit: ' legyenek tevékeny szervezői és résztvevői a IX. pártkong­resszus tiszteletére kibontako­zó nemes kezdeményezések­nek, társadalmi aktivitásnak. Javasoljuk a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, hogy az 1366. évi terv' teljesítésében legjobb eredményt elérő vállalati kol­lektívákat kongresszusi zászló­val, illetve oklevéllel tüntesse ki. Magyar munkások! Szerve­zett dolgozók! Elvtársnők! Elv­társak! Ifjú kommunisták! Dol­gozó fiatalok! A szocializmus teljes felépí­tésén munkálkodunk. Céljaink megalapozottak, de megvalósí­tásuk nem könnyű. Ez évi ter­veink minőségileg is nagyobb követelményeket állítanak elénk. Mindannyiunk eszére, szívére, lelkesedésére van szük­ség, hogy összefogva, közös erővel legyűrjünk minden aka­dályt, és fegyelmezett, odaadó munkával, az 1966. évi terv­feladataink teljesítésével erő­sítsük hazánkat, teremtsük meg a jólét további növelésé­nek feltételeit. A kongresszusi munkaver­seny legyen kifejezője szocia­lista társadalmi programunk, nemzeti célkitűzéseink megva­lósításáért folytatott tudatos tevékenységünknek; Szakszervezetek Országos Tanácsa Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szocia­lista társadalmi rend építésé­ért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudomá­nyos, termelési, gyógyítási, pe­dagógiai és népművelési ered­mények elismeréséül az Állami díj i. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI tír. Gyulai Zoltán Kossuth- díjas akadémikust, nyugalma­zott egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia kris­tálynövekedési tanszéki kuta­tócsoport vezetőjét a kristály­fizika területén végzett több évtizedes munkásságáért, dr. Tárczy-Homoch Antal Kos- suth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia geodéziai és geofizikai kutató laboratóriumának igaz­gatóját a geodéziai, bányamé- réstani, geofizikai tudomá­nyok, valamint a műszergyár­tás területén végzett elméleti és gyakorlati munkásságáért, az Állami díj ii. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Bódi Imrét, a tisz&földvári Lenin Termelőszövetkezet el­nökét, Szabó Bélát, a tisza- földvári Lenin Termelőszövet­kezet főagronómusát, Tóth Györgyöt, a tiszaíöldvári Le­nin Termelőszövetkezet párt­titkárát a korszerű termelő­szövetkezeti gazdálkodás ter­melési, szervezési módszerei­nek alkalmazásával elért ki­emelkedő gazdasági eredmé­nyeikért (megosztott díj), Flei­scher József okleveles gépész- mérnököt, Lajtai István tech­nikust, a Csepeli Szerszám- gépgyár osztályvezetőit a ma­gyar szerszámgépipar korszerű gépeinek tervezéséért (meg­osztott díj), dr. Fodor György vegyészmérnököt, a Petrolkémia Beruházási Vál­lalat igazgatóját, dr. Keresz­tes Mátyás vegyészmérnököt, a kémiai tudományok kandi­dátusát, címzetes egyetemi do­censt, a Vegyi paid Tröszt ve­zérigazgatóhelyettesét, a Ti­szai Vegyikombinát nitrogén- műtrágya gyára megvalósítá­sa során alkalmazott újszerű műszaki megoldásokért (meg­osztott díj), dr. Kellner Béla egyetemi tánárt, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagját, az Onkopatholó- giai Kutató Intézet igazgató­ját a rákkutatásban ólért eredményeiért, dr. Kézdi Ár­pádot, a műszaki tudományok doktorát, az Építőipari és Műszaki Egyetem tanszékve­zető egyetemi tanárát, talaj- mechanikai elméleti és gya­korlati kutatásaiért, Lajkó Sándort, a Telefongyár hír­adástechnikai mérnökét, Pál Gaszton gépészmérnököt, a Telefongyár osztályvezetőjét a sokcsatornás átvitel technikai berendezések gyártmányfej­lesztésében elért eredményeik­ért (megosztott díj). az Állami díj in. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Bán József vájárt, a Közép­dunántúli Szénbányászati Tröszt Jókai bányaüzemének műszakvezető frontmesterét, Bege Tamás vájárt, a Közép­dunántúli Szénbányászati Tröszt Jókai bányaüzemének csapatvezető frontmesjerét. Tornavölgyi Kálmán vájárig a Közép-dunántúli Szénbányá­szati Tröszt Jókai bányaüze­mének műszakvezető front­mesterét a korszerű biztosító szerkezetek és bányagépek üzemszerű alkalmazásában végzett munkásságukért és az ifjú bányásznemzedék neve­léséért (megosztott díj), Dobrá- nyi Géza vegyészmérnököt, a Magyar Filmlaboratórium Vál­lalat főmérnökét a színes filmlaborálás magyarországi meghonosításáért és technoló­giájának korszerű nemzetközi szintre emeléséért, Farkas Ti­bor Ybl-díjas építészmérnököt, a Balaton és a Dunakanyar területi főépítészét a Balaton környék rendezési tervének koncepciójáért és a terv vég­rehajtásának megszervezésé­ért, Hofecker János gépszere­lőt és kombáinvezetőt, a_Ko- zármislenyi Állami Mezőgaz­dasági Gépállomás csoportve­zetőjét a gabona-betakarítás­ban évek óta elért kimagasló munkájáért, Juhász István gépészmérnököt, a Magyar Hajó- és Darugyár erőmű és kazántervező irodájának ^veze­tőjét az erőművek kazánjai­nak tervezéséért, a műszaki fejlesztés és a szakember utánpótlás képzésében végzett tevékenységéért, Kellner Ber- nátot, a Somogy megyei könyvtár igazgatóját a köz- művelődési könyvtármozga­lom fejlesztésében és az új módszerek kidolgozásában elért eredményeiért. Kovács Zoltánt, a csepregi gimnázium és szakközépiskola igazgató­ját, Zátonyi Sándor szakonvi általános iskolai tanárt, Győr-Sopron megye matema­tika-fizika szakos felügyelő­jét a korszerű általános isko­lai fizika tankönyvek és ké­zikönyvek írásáért (megosz­tott díj), Matejka György szerszámgéplakatost, az Or­szágos Gumiipari Vállalat szocialista brigádvezetőjét a gumiipari gépeknél bevezetett újításaiért, Nagy Sándort, a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának kertészeti felügyelőjét, Teich- mann Vilmost, a mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sát, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugalmazott tudományos osztályvezetőjét, a nyírségi táj intenzív mező- gazdasági termelésének kiala­kításában végzett cletmunká- jukért, különösen a télial­ma és a burgonyatermelésben elért eredményeikért (meg­osztott díj), dr. Pogány Fri­gyest, az Iparművészeti Fő­iskola Ybl-díjas igazgatóját, a műszaki tudományok kan­didátusát, kiemelkedő pedagó­giai és művészeti ismeret,tér- ' jesztő munkásságáért, Racsies Dömötört, a Danuvia Közpon­ti Szerszám- és Készülékgyár szerszámkészítő lakatosát és szocialista brigádvezetőjét a fémfröccsöntő szerszámok gyártásában elért eredményei­ért, dr. Sarkadi Károlyt, a Tegnap, április 1-én délelőtt 9 órai kezdettel az SZMT- székhaz színháztermében meg­kezdte kétnapos tanácskozá­sát a Borsod megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének küldöttközgyűlése. A tanács­kozáson, melyen mintegy két és félszáz küldött, valamint meghívott vendég vett részt, megjelent Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, Varga Zoltán, a miskolci vá­rosi pártbizottság titkára, Erdős József, az OKISZ elnö­ke, valamint a párt- és a tö­megszervezetek több képvise­lője. Soltész József né megnyi­tó szavai után Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke számolt be a szövetkezeti mozgalomban az elmúlt négy, illetve a má­sodik ötéves terv ideje alatt elért eredményekről, a tenni­valókról. A vitában felszólalt Dojcsák János, valamint Er­dős József is. A küldöttköz­gyűlés ma folytatja munkáját. Dissousgáz-gyár épül a BVK-ban Hazánk egyik vegyi üzem­óriásában, a Borsodi Vegyi­kombinátban negyedik önálló egységként most dissousgáz- gyárat is berendeznek. A BVK-ban a pvc-gyártás egyik alapanyaga jelenleg az acetilén, amelyet külön üzem­részben állítanak elő. A kö­vetkező években azonban a pvc-gyártáshoz szükséges ace­tilént úgynevezett parciális oxidáció útján földgázból nye­rik, igy a jelenlegi acetilén­üzem teljes termelése felsza­Színcs üveg a u A Miskolci Üveggyárban az idén 290 000 négyzetméter szí­nes öntöttüveget készítenek, amely az építőipar ilyen irá­nyú szükségletét hosszabb idő­re, előreláthatólag mintegy há­rom évre fedezi majd. 200 000 négyzetméter színes üveg már az év eddigi részében elké­szült. A még hátralevő meny- nyiséget május végéig legyárt­ják, majd a termelés megszün­tetése után folytatják az üzem már megkezdett rekonstrukci­óját A rekonstrukciós munka ed- 3igi részében építészetileg el­badul. Mivel az acetilén s dissousgáz anyaga is, a fel­szabadult mennyiséget ennek a fontos hegesztögáznak elő­állítására használják fel. A dissousüzemet már építik, NDK-beli, csehszlovák és ma­gyar gépekkel szerelik fél. A második félévben részlegesen már üzembe is helvezik. A dissousüzem az idén 500 ton­na kapacitással lép termelés­be. teljes kapacitása a későb­biek folyamán, valószínűleg már jövőre évi 1500—2000 ton­na lesz. i építőiparnak készült a modern, fekete-fe­hér rendszerű, kétszáz szemé­lyes öltöző-fürdő. A további­akban új üzemcsarnokot, ol­vasztókemencéket karbantartó műhelyt gépházat építenek, hogy lehetővé váljék az épí­tőipar részére szükséges új üvegfélék gyártása. A terv szerint az év októberére befe­jeződő rekonstrukciós munkák után üzemszerűen rátérnek az át nem látszó, úgynevezett opak falburkoló színes üveg­csempék, valamint az üveg1 téglák gyártásárai * A Szakszervezetek Országos »Tanácsa és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz- Kponti Bizottsága a következő £ közös felhívással fordul a dol­gozókhoz: K Magyar munkások! Szerve­zett dolgozók! Elvtársnők! Elv­i-társak! Ifjú kommunisták! [[Dolgozó fiatalok! K Nemzeti programunk, szo­cialista jövőnk a dolgozó nép »alkotó tevékenységében for- Kmálódik és valósul meg. » Százezrek lelték meg orszá­gunkban a módját annak, hogy * közösen alakítsuk ki feladata­inkat — részt vállalva a ter- [melés, a gazdálkodás gondjai­dból. a közösség ügyeinek inté­zéséből. A szocialista köte­lezettségvállalások teljesítésé­ivel milliók vesznek részt [tevékenyen életünk, sor- csunk formálásában, a szo­cialista épitőmunlca ez évi i feladatainak megvalósításában. 'Az alkotó, cselekvő munka bi­zonyítja, hogy világos, határo- ízott célokra a munkásosztály, 'a dolgozó nép odaadó tettekkel c válaszol. [ Hazánk további fejlődésének (jelentős állomása lesz a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt 'IX. kongresszusa. < A magyar munkásosztály, a [dolgozó parasztság és az értel- (miség pártunk iránti bizalma, [dolgozó népünknek a szocia­lizmusba vetett hite nyilvánul [meg az egyre növekvő terme­lési aktivitásban és abban, ihogy felelősségteljesebb mun­kával köszöntsék pártunk IX. : kongresszusát. : A Szakszervezetek Országos ■Tanácsa és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága üdvözli a dol­gozó tömegeknek, a szocialista brigádoknak ezt a kezdemé­nyezését Felhívjuk a vállalatok, üze­mek, gazdaságok, a tervező- és kutató intézetek dolgozóit: legyenek kezdeményezői, pél­damutató harcosai az 1966. évi tervünk megvalósításáért fo­lyó szocialista munkaverseny- ;nek. Termelékenyebb munká­ival, takarékosabb gazdálkodás­sal, jobb minőségű termékek­kel, exportfeladataink kifogás- : c i ........................ M egkezdte tanácskozását a KISZÖV küldöttközgyűlése matematikai tudományok kan-} didátusát, a Magyar Tudomá-j nyos Akadémia matematikai’ kutató intézetének helyettesi osztályvezetőjét, dr. Vincze; Istvánt, a matematikai tudó-} mányok kandidátusát, a Ma-' gyár Tudományos Akadémiai matematikai kutató intézeté-} nek osztályvezetőjét a mate-} matikai statisztikában végzett! tudományos tevékenységükért} (megosztott díj). A magyar forradalmi mun-} kás-paraszt kormány a szoci-^ alista társadalmi rend építő- j sóért folyó tevékenység során} elért kiemelkedő kulturálist és művészeti eredményeik, va-} lamint a művészetekkel ősz-* szefüggő tudományos tevé-t kenység elismeréséül } A KOSSUTH-DIJ ni. } FOKOZATÁVAL j TÜNTETI KI } Goda Gábor József Attila-} díjas írót regényírói munkás- -) ságáért, Kohán György Mun-} kácsy-díjas festőművészt egész} életművéért, különösen a} Nemzeti Galériában 1965-ben} önálló kiállításon bemutatott-) alkotásaiért, Nagy László Jó-} zsef Attila-dijas költőt verses--* köteteiért és kiemelkedő mű-} fordításaiért, Petrovics Emil} Erkel-díjas zeneszerzőt zene-} szerzői munkásságáért, a} C est la Guerre című operája--) ért, Psota Irén Jászai-díjast, a} Madách Színház színművészét* művészi alakításaiért, Sinkovits} Imre Jászai-díjast, a Nemzeti}! Színház színművészét művészi} alakításaiért, Szokolay Sándor.* Erkel-díjas zeneszerzőt zene-} szerzői munkásságáért, a Vér-} nász című operájáért, dr. Uj-+ íalussy Józsefet, a zenei tudó-} mányok kandidátusát, Erkel-*; díjast, a Liszt Ferenc Zene-} művészeti Főiskola tanárát}! zenetudományi munkásságáért} és az 1965-ben megjelent Bar-} tók-monográfiájáért. í A magyar forradalmi mun-} kás-paraszt kormány a szóéin-* lista kultúrában elért ered-} ményeik elismeréséül 2 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG * KIVÁLÓ MŰVÉSZE CÍMMEL TÜNTETI KI Hegy! Barnabást, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth- dijas operatőrjét, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, Kerényi Jenő Kossuth- díjas szobrászművészt, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, Maleczky Oszkárt, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét. Marton End­rét. a Nemzeti Színház Kos­suth-díjas főrendezőjét, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szo:ia- lista kultúrában elért eredmé­nyeik elismeréséül A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE CÍMMEL TÜNTETI KI Feleki Sárit, az Állami Dé­ryné Színház Jászai-díjas szín­művészét, Ferenczi György zongoraművészt, a Zenemű­vészeti Főiskola tanárát. Jeney Zoltánt, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas fuvola- művészét. Kazal Lászlót, a Vidám Színpad színművészét, Kállai Ferencet, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színmű­vészét, Kálmán Györgyöt, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét, Lakatos Gabri­ellát, a Magyar Állami Opera­ház Kossuth-díjas balettm'ivé- szét, Makrisz Agamemnon szobrászművészt, Némethy Fe­rencet, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai-díjas szinművé- szét, Ruttkai Évát. a Vígszín­ház Jászai-díjas és Kossuth- díjas színművészét, Soltész : Anniét, a Madách Színház 1 színművészét, Solti Bertalant, i a Győri Kisfaludy Színház i Kossuth-díjas színművészét, i Somogyi József Munkácsy-dí- i jas és Kossuth-díjas szobrász- i művészt, a Képzőművészeti i Főiskola tanárát, Szilvássy : Margitot, a Magyar Állami i Operaház magánénekesét. Tát- j rai Vilmos hegedűművészt, a 1 Zeneművészeti Főiskola Liszt- i díjas és Kossuth-díjas tanárát, < Warga Liviét, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekesét, c tel, a politikával, a gazda­sággal és a kultúrával, amely céljának azt tekinti, hogy a népet gazdagítsa, életét szebbé, munkáját könnyebbé tegye. Most. amikor szívből kö­szöntőm az új Kossuth-díjaso- kat, a Magyar Népköztársaság új érdemes és kiváló művésze­it, hadd mondom el ez alka­lommal is: a mi irodalmunknak és művészetünknek elkötele­zett irodalomnak és művé­szetnek kell lennie a béke, az emberiség haladása, né­pünk szocialista jövője mellett keli fellépnie, így és ezáltal válik igazán magasrendű, a népet szolgáló harcos irodalommá, művé­szetté! Kállai Gyula ezután átadta az Állami- és Kossuth-díja- kat, valamint a művészeti ki­tüntetéseket. adjuk a népünk elismerését és megbecsülését jelentő díja­kat és kitüntetéseket azok­nak, akik a termelő munká­ban, a tudományban és a művészetekben kiemelkedő eredményekkel gazdagították hazánkat — mondotta Kállai Gyula bevezetőjében, és kö­szöntötte a megjelenteket, méltatta a kitüntetetteknek elért eredményeit. Ezután így folytatta: Életünkben mind nagyobb szerepe van a min­dennapok gyakorlatával ösz- szeforrott' tudománynak. Mind erősebbé válik az a teljesen jogos társadalmi igény, hogy minden intézmény, gyár és vállalat tudományos , alapon dolgozzék. Ez az igény meg­határozza a tudomány szere­pét, a tudós hivatását. Csak annak a tudomány­nak van létjogosultsága, amely szoros összhangban van a gyakorlattal, az élet­Péntcken délután az ország­ház kupolacsarnokában, ha­zánk felszabadulásának ünne­pe alkalmából kiosztották az 1966. évi Állami és Kossuth- díjakat és művészeket tüntet­tek Id a Magyar Népköztársa­ság kiváló művésze, illetve ér­demes művésze címmel. Az ünnepségen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, s forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Cseterki Lajos, Ilku Pál, a Politikai Bizottság pót­tagjai és a kormány több tag­ja. Az ünnepségen Kállai Gyu­la beszédet mondott. Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Április 4-o, legnagyobb nem­zeti ünnepünk előestéjén is­mét összejöttünk itt, hogy át­Az idei Állami- cs Kossufh díjasok, kiváló cs érdemes művészek Városliöszönfő televízió-tulajdonost fart nyil­ván a posta, cs a tanács jelen­tése szerint a felnőtt lakosság 57 százaléka egyetemi végzett­séggel, vagy érettségivel ren­delkezik. A városban élő fér­fiaknak csak két százaléka nem végezte még el eddig az általános iskola nyolc osztá­lyát. Ezek ma Tiszaszederkény legfőbb jellemzői. A vegyipari dolgozók városa azonban az idén is számos új létesítmény­nyel gazdagodik. így többek között júniusig átadják a há­rom, egyenként 8 emeletes ma­gasházat és újabb 204 lakás építésébe kezdenek. Elkészül az új, 12 tantermes iskola, a 75 férőhelyes óvoda, valamint a Magyar Nemzeti Bank, az OTP és az Állami Biztosító fiókja. Ezenkívül autó- és mo­torszerelő üzem kezdi meg működését, valamint meg­nyitják a város területén az első benzintöltő állomási. Ma, felszabadulásunk ünne­pének előestje előtt már ün­nepi eseménysorozat kezdődik az új városban, ünnepelnek az emberek, az építők, Tlsza- szederkény lakosai és építői. Velük együtt ünnepel, gondo­latban velük együtt örül a megye és az egész ország né­pe. Uj városunk, amely szinte gomba módra nőtt ki a föld­ből, az alkotó, építő magyar nép büszkesége. Ünnepi alakuló tanácsüléssel kezdi meg ma várossá nyilvá­nításának első napját Tisza­szederkény, megyénk legfiata­labb és ma még, területét, la­kosainak számát tekintve leg­kisebb városa. Ma meg kicsi, de jövője nagy, ezért is hatá­rozta cl várossá nyilvánítását a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A negyvenezer lakosra ter­vezett város épilését 1935-ben kezdték meg, és folyamatos fejlődését a 'hatalmas gyár- óriások, a Tiszai Vcgyikombi- nát <-s a Tiszapalkonyai Erő­mű biztosítják. A Tisza-parti helység rendezett cs parkosí­tott utcáiban eddig 1528 lakás, 12 tantermes iskola, 150 férő­helyes óvoda, 110 gyermek be­fogadására alkalmas bölcsőde, napi kilencven mázsa kenyeret sütő kenyérgyár, korszerű víz­mű és gázfogadó állomás ké­szült el. Mintegy 50 üzlettel kiépült a város szakosított ke­reskedelmi hálózata, és janu­ártól már a közeli hőerőmű gőzével fűiének csaknem ezer- kétszáz otthont. Az új járási jogú város la­kosságának száma megközelíti a hatezret, és cgy-cgy családra átlagosan két 14 éven aluli gyermek jut. Híven tükrözi a gycrmckszaporulat növekedé­sét, hogy a 12 tantermes isko­la már szűknek bizonyul. A .város házai fölött valóságos antennaerdő sűrűsödik: 978

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents