Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

4

es/.v • •: AG VARORSZÁG

Csütörtök, 1906. április 1 i.

^tiumiiüimmimiMiiiiiiiimiitmiimisiiiiimiiimHuiiiimiiimiiDitiiiifmiuiiimiiiiuiiiiHiHniiimúH*.'

Borsodi Candide avagy az Optimizmus

,Hogy az magyar ember szeresse az muzsikát!"

Tudósítás - két szólamban

szór: egyezséget kötöttünk. Egy esztendei befizetési lapot kitöltők előre, s ö alaposan megfigyeli a rubrikákat, a számokat — a többit sajátkezü- leg tölti ki.

Nehezen, de ráállt az alkura. De nem hagyta szó nélkül az esetet, magaköltötte bölcsességgel jutott el a végkövetkeztetéshez:

— Hiába, adminisztráció nélkül nem lehet elkölteni a pénzt!

2. Felolvadó színpad ci magtárban

A negyvenöt-ötven méter hosszú magtárépület végében friss ácsolatú színpad, a deszkák érdes, kiálló végei mögött vetőmagok, s különböző rendeltetésű magtisztítók. Az illatos fenyűdeszkákról felizzanak a szavak, Peter Weiss Auschwitz című drámájának egy részlete.

Ha Pesten baráti körben elmondtam volna, hogy a Hejő- menti Állami Gazdaság nyers- rideg magtárában felolvasó színpad-szérűén bemutattak egy darab részletet, amely nemrég jelent meg egyik folyóiratunk hasábjain, lehetséges, hogy ekképpen vélekedtek volna; nagyképűsködés, vidéki önmutogatás.

A summa zás ellen alig hozhat fel érvet .az ember, mert valóban párját ritkítja az ilyenfajta népművelési serény- kedés. Lehetséges, hogy a maga nemében ez volt az első tanyaközponti (a gazdaság néhány lakóházát, majorságát felfoghatjuk tanyaközpontnak is) felolvasó színpad az országban. Valóban ritka ez a jelenség, mint a fehér holló, de nem véletlen. Bár látszólag olyan esemény köré csoportosul ez a színpadi megjelenítés, amely véletlennek is mondható. A gazdaság, nyereségrészesedést osztván, úgy gondolta, egy kis műsorral színesíti a fontos mozzanatot. Igen ám, de ez a „színesítés” lehetett volna egy-két szavalat, esetleg népi tánc, vagy népi zenekari produkció. A hallgatóságnak (mintegy 300—

320 állami gazdasági dolgoz^ mik) jutott ezekből a műfajok' ból is némi ízelítő, de hamva; san, erőteljesen kapták Pete* Weissnek a fasiznius borzai' maira emlékeztető költői sz3' vait is.

Először csak fel-felkapták t? jüket a jelenlevők, súgtak-búg;; tak. a hátsó sorokban, s mivd közel volt a büfé, még lélek melegítőt is ittak. De soka® közülük végül is elcsíptek né hány olyan mondatot, amely ha akadályokkal is, végiggyűrűzött bennük. Mint a forr« étel. amelynek ize nincs, tk táplál;

A „véletlen” megnyergelésé hez persze kellett egy értő- lelkes ember is, aki a magtá* gyenge ácsolatú pódiumáról is képes szertehinteni irodalrnij hitét, szeretetét Kováts Haj jós üzemgazdász vállalkozott íj felolvasó színpad kis csoport-' jának életrehívására. Abból aíj alapvető igazságból indult ki az emberek fel emelhetők bár mely mű színvonaláig, csak egyszer el kell kezdeni. Mind egy, hogy hol. Mondtuk mái sokszor: a népművelésnek

fontos tárgyi feltételei vannak- Egy szép színpad, otthonoíj klub, meleg szoba, kényelmest székek. Ez mind igaz, de hí nem tudnak a költő szavai fölé csinos-sipkás házat ragasztani, jó a magtár is. Kezdetnek, indulásnak bizony nagyoti; jó.

Már mondták is az Igrici Állami Gazdaságban: jó lenne, ha megismételnék a műsort, elsősorban azok számára, akik fel-felkapták fejüket. Igen, ők már kíváncsiak a teljes igazságra, a mondat befejezésért Peter Weiss mondandójára;

Sejtették .is az ügy rajongóit a magtár 250—300 kérgeskezű mezőgazdasági munkása nen* fog mindjárt kérelmet benyújtani, hogy ezután csak felolvasó színpadot akar hallgatni. De azzal, szerencsére mertek számolni, hogy akadnak majd néhányan, akik a szavak és a cselekményfoszlányok megcsodáló!, megemésztői lesznek, akik alanyai lehetnek a színházi élmény ilyenfajta befogadásának;

Párkány LÁszté

Tanácstagok fogadóórái

Miskolc városi tanácstagok?

Április 18: Forgács Gizella, József Attila pártszervezet, Baross utca

18., 18 órakor; Harmos Károly, MüM. 114. sz. Iparitanuló Intézet, Killán-Dél, 17 órakor; Rácz János ni., Fadrusz utcai általános iskola, 17 órakor; Szabó József, Szeles utca 79., 13. számú iroda, 14 órakor; Tóth Sándor, ÜL, Hegyalja utca

123., 17 órakor.

Április 20: dr. Gribovszkí Lászlón é, I.,- Borsvezér utca 2., Kéményseprő Vállalat klubja, 17.30 órakor; Nadler Viktorné, I., Széchenyi utca 94.i 17 órakor; Piuko- vics József, Ingatlankezelő Vállalat kultúrterme. Dózsa György utca 30., 17 órakor; dr. Terplán

Zénó. Műszaki 'Egyetem kóopocé épület A/l.f 16 órakor.

Április 21: Cseszár Vilmos, Budai József utca. Gyógypedagógiai iskola, 16 órakor; Grósz Károly, HT.* Damjanich utca 14., 17 órakor;

ITudecz Sándor, Patyolat Vállalat kultúrterme. Győri kapu 48.. 17

órakor; Kormos György, Majóf utca 4.; termelőszövetkezeti iroda. 17 órakor; Sárközi Andorné, Kossuth Gimnázium, Dayka Gábor utca 4., ifi órakor.

Április 22: Ládi István, m..- Gagarin utca 6., 18.30 órakor; Málták István, Pereces, pártszervezet, Bol- löalja. 17 órakor.

Április 23: -Daragó Jánosné. Górom boly, Németh utca 28.; is órakor.

re! raeraben; gya&nm (íario- gásnak tűnik minden magyarázó-komén táló szó. Dadogásnak tűnik, közben mégis felismeréssé válik: az elvont, homályos szépségből megélt, megértett szépség lesz. A részleteknél elidőző és aprózó analízis után az egész élmény is teljesebbé, gazdagabbá érik. S ebben a küszködésben és hódításban rejlik a verselemzések objektív érvényessége.

S a Miért szép? elemzéseinek java így hódítja véglegesen nekünkvalóvá e tökéletességükben megbonthatatlannak tűnő verseket. A sikeres módszerek „titkát” részletezni itt persze kevés a hely. de a jellemző tendenciákat mégis csak érzékelhetjük. Hiszen valójában három-négy konokul ismétlődő. magyarázó módszer tér vissza az egyéni variációk gazdag áradásában. A leggyakoribb — az elemzéseknek egy- hanrtada ilyen — a törtéveti fogantatású közelítés. A történelem rejtett fényeit gyújtják ki ilyenkor az elemzők, hogy általuk a verssorok is eredeti ihletésükben felra- gyogjanalc. így éli újjá például Bóka László Ady: Oj vizeken járok és József Attila: Elégia című költeményeit. Mások, mint többek között Hegedűs Géza. Keresztúry Dezső. Rónay György, Ortuiag Gyula, Béládi Miklós, legínkább az életmű verset 8vnoá gyűrűzéseiből, a rokon és a* ellenkező értelmű költői vallomások felvillanásaiból „merik be” elemzésük tárgyát.

Nem ritka azonban az olyan elemzési gyakorlat som, amely elsősorban a versszerkezet kemény mag héjáiba markol. S ebben a tekintetben a legbra- vú rosa.bb megöl dósokat a zok a > elemzők nyújtják, akik nem feszegetik, hanem azonnal kellő ponton nyitják meg a „héjat”. Mint Komlós Aladár a Sírni, sírni, sírni című Ady- versnél: az infinitivuszok kizárólagos használatára kérdezve érkezik el e költemény erkölcsi magjához, feloldó katarzisához. Vagy mint Babits Esti kérdés-ét elemezve Nemes Nagy Ágnes, aki belső ellentéteinek egységében érteti meg velünk teljesen c nagy' sodrású verset: ,,A költő nyelvtanilag kérdez, képgazdagságával felel. A vers teste válaszol a vers értelmének."

p e kötet nem min1 ersse. den elemzése tel; jes és végérvényes. De a lényegig ’el nem érők is azt suf gallják, hogy lehet és érdé; mes egy-egy költeményt maradéktalanul meghódítani Mert az igazi elemzés nerc; visszafogja és szürkfti, hanen; teljes szépségében bontja ki é verset. Élményeinket, emberségünket gazdagítja.

Koczkás Sándor

=í. 4 legény

Énem tud írni

E Barna fiatalember kémleli a Emiskolci nagyposta forgatagát; felsősorban az arcokat lesi, va- Ejon a nagy sietségben megkér- E he tó-e valaki egy kis szíves- Eségre. Mert a pénztárablakok =alatt sorok kígyóznak, nagy ^pénzeket adnak-vesznek ki az jóemberek. Mindenki siet, s bi- Ezony, senki se bajlódik vala- Smi nagy örömmel a más dol- Egával.

E így jártam én is. befelé Emorogtam, amikor megszólí- Etott a fiatalember. Először azt Shittem, csak a toliamat kéri Skölcsön. Nyújtogattam feléje, ~de zavartan mondogatta: a — Tessék szíves lenni ki- rtölteni. Nem boldogulok vele. ESök helyre kell írni, és nekem E nagyon nehezen megy'. Elron- Etani se akarom, mert nagy Epénzekről van szó.

E Elém tolja a befizetési lappot. Szárazon kérdezem az Eadatokat, mivel magam is si- setnék; az összeget, a nevet,

— lakcímet.

E Az összeg nem kicsi: kere- Eken hétszázötven forint. A be- Efizető lapokat az OTP-ben ^összekapcsolták, hogy szét ne shulljanak. A rendeltetési rub- srika helyén számomra értel- Smetlen számokat láttam, ezért Emegkérdeztem a fiatalembert:

— mit vásárolt.

E Reslellkedve mondta:

S — Bútort.

E — Kinek? s — Magamna.k.- s A csodálkozások kora lejárt. sNékem sem illett kerekre Enyitni szememet, számat, mert Evoltaképpen a legény is gvűjt- -heti a , .staff run got”. Az izga- stott inkább: honnan jön ez a sfiú, s miért nem tanulta meg skellően a betűvetést?

S Elmondta: Sárospatak mel- -lott lakik egy tanyán, írni-ol- Evasni éppen hogy megtanult, Emert a szülő-k nem fogták -szigorúan a tanulásban. Ké- ssöbb gyárba jött dolgozni, = olyan keveset volt dolga a tol- jslal, hogy/ azt a csekélyke írás- Ekészséget is - elfelejtette. Hiva- Etalos papírok kitöltésére máso- Ekat kér meg. S mivel azok Enem túl gyakoriak, nincs sok Egondja a betűvetéssel. Csak 2most, ez az. OTP-részlet. Ti- Tzennyolc hónapon át mindig meg kell majd kérni valakit:.;

Megkértem, beszéljen nekem a bútorróL

Dicsérte. Azt mondta, szép, sötétszínű, zöld huzata van a rekamiénak és a foteloknak: Meglátta a bútorüzletben, s mivel a szükséges készpénzt be tudta fizetni, el vihet te. Nővérének egyik szobája üres, ott elfér az új szerzemény.

Csak hát itt ez az OTP-résr.- let. Minden hónapban, ki kell tölteni a csekket. S mivel elmondta bánatát vagy három— Mert sajnálom a zenétien embereket.

— Nem érzik.

— De szegényebbek, Tudja, mit kérdezett egy előadáson — amely az olvasás művészetéről szólt — egy fiatal?

_ •>•>•>

— Hogy kifejezi-e az irodalom az érzelmek teljességét?

— Es mit válaszolt neki?

— Hogy ezt egy másik művészet teszi. A zene.

— Miért talál az ember sok orvosi, mérnököt. matematikust a zenekedvelők közöli?

— Mert a matematika elvont mivoltához kőzet áll a zene elvontsága.

— Nekem ez magas. Nálam az érzelmek hullámzása kezdődik a zenére.

— A matematikus ezt a zene-matematika rokon absztrakciójában is látja. De neki is szüksége van érzelmeinek ápolására.

— És tisztázására.

— Ezt, hogy érti?

— Ügy, hogy a zene kissé átmossa az ember tudatát, mint a görögöknél a „kal- harzis” — a tragédiákban.

— A múltkor is úgy ültem egy miskolci hangversenyen: sok bosszúságom volt azon a héten — amíg szólt a zene, ezek is áthul- lámzottak bennem —, aztán tisztáztam helyemet a bosszúságok között.

— Rájött, hogy ez is dialektika.

— Dialektika?

— Igen: az ellentétek létezése és küzdelme. Es mindezek közben az én a nagy társadalmi mozgásban. Vagy ahogy maga mondta: „a saját helye a bosszúságok között.”

— Csak át ne csapjanak a bosszúságok a

fejemen.

— Most találta fején — a szöget.

— Miért?

— Mert ez fontos: ne csapjanak át a fején. Lássa helyét, hivatását, munkáját — s vigye tovább.

— No látja: ebben segít a zene is.

— A szép, miskolci zenei események.

— Amikor ünnepélyesen felöltözünk és közösen hallgatjuk a hangversenyeket. De otthon is lehet — egy kis fegyelemmel — legalább hetenként szép muzsikát hallgatni.

— Megint nincs ellentét köztünk. Csak egy barátom nem hiszi ezt cl.

— Vegyen neki egy szép muzsikát játszó lemezt.

— Hogy ő is művelje tavaszi kertjét és

hangulatát a zenével. -- — • v

— Es, ahogy Kodály mondta: „Hogy az magyar ember is szeresse az muzsikát.”

Tátray Barna

immiimmimimimiminmmimiiiiiiiniimimiiii

E — Miért mondja ezt a címet ilyen régic- sen?

E — Mert az elmúlt héten Kodály Zoltán ~ így idézte a kecskeméti zenei iskolában. s — Arról az adásról beszél, amelyben azok ;; az aranyos kis elsősök táncoltak a szép, E himes párnákkal?

E — Amikor azt is mondta Kodály, hogy E szegények vagyunk, de sok embernek kincs E van a torkában, amellyel világra szóló sike- jz reket is elérhet.

~ — El is érnek, nagy művészeink — de a

Tokiótól Chicagóig éneklő gyermekkorúéi sunk is.

£ — S azt is hallotta: ilyen zenei általános

E iskola sehol nincs a világon.

E — Mint ahogyan a sajátos magyar zene E is külön érdekessége a világ zenei kincsének. C — Mit akar ezzel mondani?

E — Hogy ez egy kicsit példázhatja jogos - nemzeti büszkeségünket, anélkül, hogy vala- ~ mi ellenséges különállássá válna más nem- E zetek dolgozóival szemben.

E — S az új munkásdalok huszonegy év ered- E ményeit is jelentik.

E — S a régi hagyományos munkás-kórusok ~ dallamainak folytatását!

E — Most egymásra licitálunk?

= — Ünnepi alkalmakkor így is beszélgetne~ tünk.

E — Semmi ellentét nincs köztünk?

~ — Nem lenne azért egészen életszerű, ha

z semmi ellentét nem lenne. Tudok én magá- z nak olyan fiatalokat is mondani, akik nem z ápolják sajátosan népi dalaikat. Egyesek meg z viszolyognak is tőle.

z — Ezekre mondta Kodály Zoltán, hogy

• sajnálja őket.

z — Mondja csak ezt nekik, egyáltalán nem z érzik magukat sajnálatra méltóknak. z — De ha ügyes zenepedagógusok megta- : nltanák őket zenei anyanyelvűkre’’?! z — Minél ügyesebben csinálják, annál több ~ kedvelője és éneklője lesz a magyar ncp- ~ dalnak.

: — És a táncdal, a dzsessz, a táskarádió?

z — Az is van. Azt sem irtjuk, hiszen a vilá: gon mindenütt kedvelik ezt a tanuló és dol- z gozó fiatalok. De szólaljon meg ajkukon ; anyanyelvűk zenéje is.

i — Városi és falusi fiatalok közös anya- l nyelve!

z — Jó. de falun is szeretik ám a dzsesszt,

; a táncdalt!

E — S ha ügyes zenepedagógus tanilotta

• őket, szeretni fogják anyanyelvűk zenéjét is.

; — Mondja meg őszintén: miért hadakozik

z most a zenéért?

'illiiiiiiimmmmiiiiiiii in mii iiiimiiiiimiiiiimiimi

.........Miért szép ?

S

zázadunk magyar lírája verselemzésekben

mondanivalóját, értelmét. De hozzávetőlegesen az előszó azt is elsorolja, amire a versek elemzőinek ügyelniök kell: a lírai tárgy, a társadalmi állás- foglalás, a költői nyelv, a képalkotás és a versszerkesztés analízisére.

f. .t se kötet ízLiSalillOgy, galmas érdekességét éppen ez bizonyítja, olykor az egyes versek elemzői is általánosabb, elméleti terepre lépnek. Mint például Szabó Lőrinc-szonettet elemezve Déry Tibor, aki az analízis érvényességébe beleszámolja a mindenkori elemző szubjektív hangoltságát, ^ki- állapotát. is. Szerinte az elemző adta élmény „mindenképp egyedi kép lesz, az olvasó, bár nem illetéktelen., de durva ujjlenyomataival". S mintha éppen vele vitázna egy Ady- versről szólva Füst Milán, amikor az elemzőt objektív, végleges eredmény elérésére biztatja: „Tegyen meg mindent, ami tőle telik, s ha méa ez sem elég, még többet tegyen. meg a mű. kedvéért, — azért esztétikus. Lelkesedjen, keljen ki magából, feszüljön meg...” S valóban: ezeknek az elemzésre választott költeményeknek tömény szépségét

%.. ■- !■ it' . ■■■■

d

eményezett, s amelynek sorozatos verselemzéseiből most egy terjedelmesebb kötetet a GondqJat Kiadó közreadott. Tizennégy XX. századi magyar poéta negyvenkilenc költeményét elemezte huszonnyolc költő, író, irodalomtörténész, kritikus. A nevek és címek, az alkotók, az elemzők, s a versek puszta felsorolása keveset mondana e kötet tartalmáról. Legfeljebb csak jelezné a szervezők és összeállítók — Albert Zsuzsa és Vargha Kálmán — sokrétű és igényes figyelmét, korszerű szükségleteket kielégítő érdemét.

E kötet lehetőségeiből és tanulságaiból bevezető előszavában néhányat már Benedek Marcell is érintett. Felhívja a figyelmet rá, hogy minden elemző két irányt követhet. Vagy kívülről, a körülmények (a keletkezés, a történelmi helyzet, a költő élete, lelki állapota, élményei) felől közelíti meg a verset, s így tárja, fel fokozatosan annak szépségeit, vagy pedig először belülről, a költemény hangulatának megragadásával éli bele magát a költő helyzetébe, s ebből bontja ki általánosabb, a történelmi adottságokból fakadó i& mi ndnyájunkhoz szőlő

• r, - t nagy értékeiről

| Líránn, beszélni régóta

■közhely. Ezek az értékek ma jmár széles közönséghez jutának el, sokakat vonzanak. A | verseskötetek egyre emelkedő .példányszámai' s az orsság- 'szerte elszaporodó irodalmi Iszínpadok bizonyítják a növe- ■kodő érdeklődést. A költészet I iránti szomj azonban igen

• gyakran ösztönös, kevés a toldatos versértő; a líra belső ér- . tökeibe igényesen beavatott |S ebben bizonyára része van

■ annak is, hogy a költői érté- ■kek gondozásával mostanáig Jeléggé elmaradtunk. Nemcsak

• a líra elméidének átgondolása. lassú, s költészetünk történeti fejlődésének feldolgozása

! hiányos, hanem jórészt még 'az egyes költemények elemzé- Isének tudománya—művészete

• is kialakulatlan. Az explica- | tion de texte-nek. a francia

■ vagy például az orosz iroda- ; lomoktatásban oly fejlett szö- ! vegelemzésnek nálunk nem

• csupán gyakorlata volt gyar- ! ló, hanem hagyománya is szór• ványos, kevés.

• r? ' t különösképpen je~

• fhsert lentős ez a vállalko- I zás, amelyet „Miért szép?” el■ nevezésé rovatának meghono- ' sításával a Magyar Rádió kézADT — TAPOLCA

W—17. A csábítás trükkje.

Magyarul beszélő angol. 13—20. Szentjános tejevétele. Magyar. K.: kedd. szombat 7, szerda, vasárnap 6-kor.

BÜKK

(Miskolc-Ilámor)

16—17. Ha ezernyi klarinét. ..

Csehszlovák. Széles! 19—20. Patyolat-akció. Magyar. Széles! K.: kedd. szerda, szombat 7, vasárnap hn. 5 és 7. M.: 17. 11-kor. Gombháború, i

NOISNÜSOR

D&KE PETŐFI

14—?5. Edentől keletre. Színes amerikai. Széles! 16—17. Martin ka- Jandos ifjúsága. NDK. (,,B”-kérlet beváltható!). 18—19. A csábítás trükkje. Magyarul beszélő angol. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K.: hétfő, csütörtök, vasarnap f. 3 és 7, kedd. péntek, szombat csak 7-kor. M.: 17. 10-kor. A Noszty fiú esete Tóth Marival.

. 14—20. Clcababak. Magyarul bc- tezélő olasz.—francia, szeles! Csak 13 éven felülieknek! 14—16. (Csak délután f. 4-kor!) A meghajszolt ember. Magyarul beszélő csehszlovák. K.: 14-tól 16-ig csak hn. 6 es 8-kor, 17-tól 20-ig f. 4. hn. 6 es 8. M.; 17. f. 10 és f. 12. A generális.

FwOSSIJTH-fimszinház délelőtti műsora:

1*4—16. Cicababák. Magyarul beszelő olasz—francia. Széles! Csak ^ 18 éven felülieknek! 1 r.—20. Hétköznapi fasizmus. Magyarul beszélő ’ szovjet. (..iV’-bérlet beváltható!).' K.: vasárnap kivételével naponta * délelőtt fél ll-kor. '

KOS.SUTIf-fimszínház !

délutáni műsora:

14—16. Hétköznapi fasizmus. Ma- * gyárul beszélő szovjet. (..A”bérlet, beváltható!). 17—18/ Magánélet., Francia. Széles! Csak 16 éven fe-< lülieknek! 10—20. (Csak du. 4-kor!)» Vörös és fekete I—II. Magyarul be- • szélő, színes francia. K.: naponta*

4 és f. 7. M.; 17. f. 10. .és í. 12.*

Férjek. ‘ *

FÁKLYA

14—15. (Csak délután 5-kor!) A* kőszívű ember fiai I—TI. Színes, magyar. Szeles! i6—17. A szerelem, órái. Olasz. Széles! Csak 16 éven, felülieknek! 18—19. SzegényJegé-• nyék. Magyar. Széles! K.: naponta*

5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7. M.:*

17-en f. 11-kor. Üzletemberek. j

TÁNCSICS ;

14—13. Jégbalett csillaga. Magya-* rul beszélő színes, szovjet. (..B”-’ bérlét érvényes!). 16—17. A színész.' Magyarul beszélő angol. Széles! 18.] Werner Holt kalandjai. Magyarul, beszélő NDK. (..F/’-berlet. bevált-, ható!). 19. Folytassa Kleó! Magya-, rul beszelő színes, angol. Széles!» K.: naponta f. 5 és 7. M.: 17. f. * 10-kor. A vasszúz.

SAGVAm ;

14—15. "Jyerekbetegségfik. Sd-| nes magyar. 16. Az ifjúság édes, madara. Színes, amerikai. Széles!, Csak 18 éven felülieknek! 17—19., (Rendkívüli kezdés: f. 5 és f. 7-, kor!) Az aranycsempész. Francia., Széles! K: naponta f. 5 és hn. 7.*

SZIKRA

«

14—15. A csábítás trükkje. Ma-« gyárul beszélő angol. Széles! Csak’ 16 éven felülieknek! 16. Ének az' esőben. Színes, amerikai. 17—19.' CRencúdvüli kezdés: f. 4, f. 6 és' i. a-kor.) Az aranycsempész. Fran-e dia. Széles! K.: naponta hn. 5 és, zu g. M.-. 17- í. 11-kor. A szeretet, jogán.