Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

2 észak,mag yakokszAg Szombat, 1966. április 30. Május I-i gyűlések és ünnepségek Helység Előadó Szerencs, Molnár János (ápr. 30.) Encs, Deme László Edelény, Vaskó Mihály Ózd, Vajda István Tiszaszederkény, Kovács Miklós Kazincbarcika, Csikós Istvánná (ápr. 30.) Szikszó, Fejes László Gönc, Faragó Károly Tokaj, Madarász György Tárcái, Nagy Zoltán Abaújszántó, Bonta Lajosnc (ápr. 30.) Alsózsolcai Elemgyár, Sztari József (ápr. 30.) Ongai Csavarárugyár, Kovács Lajos (ápr. 30.) Mezőkövesd, Braun István (ápr. 30.) Tüníeíés Saulo Doniingo-ban Csütörtökön este a domini­kai fővárosban több mint tíz­ezer ember tüntetett az ameri­kai nagykövetség előtt és a város néhány más pontján a jenki csapatszállítások ellen. A tüntetők követelték az észak-amerikaiak távozását és elégették az Egyesült Államok csillagos-sávos zászlaját. Egy évvel az emlékezetes 1905. áp­rilis 28-i nagyobb amerikai partraszállás után ismét vér folyt Santo Domingo kövein: az amerikai csapatok tüzet nyi­tottak a tüntetőkre és hír sze­rint hat embert megsebesítet­tek. Amint az AP jelenti, a sebesültek között van egy két­éves gyermek is. Kiosztották az idei SZOT-díjakat Pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának székhá­zában átadták a SZOT 19G6. évi művészeti díjait. Az ün­nepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának veze­tője és ott voltak a SZOT el­nökségének tagjai, valamint a művészeti szövetségek főtitká­rai. A kitüntetetteket Brulyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke üdvözölte, majd átnyújtotta a művészeti díja­kat. Taskent jövője a földrengés után A földrengés sújtotta Tas­kent építői úgy döntöttek, hogy nem érdemes „foltozgat­ni” a természeti csapástól szen­vedett városrészeket, hanem helyettük új lakónegyedeket kell építeni. Két új házgyárat létesítenek és a Szovjetunió több nagy iparvárosa épület­elemeket küld az üzbég fővá­rosba. Meghalt Hegyi Barnabás operatőr Hegyi Barnabás, Kossuth- 'díjas kiváló művész, számos nagysikerű magyar film ope­ratőre hosszú 'betegség után elhunyt. A SZOT művészeti díját a következők nyerték el: Ker­tész Ákos író Sikátor című regényéért; Karsai Elek dr. író A Budai Vártól a Gyepűig című könyvéért; a József At­tila Színház kollektívája a munkások körében végzett színházi nevelőmunkájáért; Horváth Ferenc színművész előadóművészi munkásságáért; Zsurzs Éva filmrendező a Pél­dázat című tv-sorozatért, ki­emelve a Már késő című részt; Szemes Mariann film­rendező Zarándokút 65 című dokumentumfilmjéért; Me­gyeri Károly újságíró az ipari és munkás-témájú tv-műso- rokban kifejtett tevékenységé­ért; Kamotsay István szob­rászművész Lenint ábrázoló szobráért és a vasutas üze­mekben kifejtett népművelő munkájáért; Berényi Ferenc festőművész műveiért és Szol­nok megyében végzett művé­szeti propaganda tevékenysé­géért, Lendvai Kamilló zene­szerző, karnagy kórusműveiért és a zenei nevelés terén vég­zett munkájáért; Kenessey Jenő zeneszerző, karnagy a munkás szimfonikus zeneka­rok élén végzett több évtize­des munkájáért; Falvay Ká­roly koreográfus több tánc­művéért és az építők Vadró­zsák láncegyüttesének élén végzett másfél évtizedes mun­kájáért; és Kovák Ferenc ko­reográfus a Várj reám című táncdrámájáért és a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesé­nek vezetésében kifejtett te­vékenységéért. A SZOT elnöksége az ün­nepség után fogadást adott az új SZOT-díjasok részére. Éiüzem-ünncgiség a Tiszai Vegyikombinafban Tegnap, április 29-én, pén­teken délután élüzém-ünnep- séget tartottak a Tiszai Vegvi- kombinátban. Az ünnepségen résztvett Gór Nagy Sándor, a Vegyipari Tröszt vezérigazga­tója, Bárczi Béla, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője, Kovács Sándor, a KISZ borsod megyei Bizott­ságának első titkára. Veres Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára, Tiszaszeder- kény város párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői, Vonják ki az amerikai csapatokat Dominikából Az USA világszerte felhábo­rodást keltő vietnami agresz- Eziója nem az egyetlen olyan cselekménye az Egyesült Álla­mok kormányzatának, amely- lyel lábbal tiporja' a népek jogait és veszélyezteti a világ békéjét. A dél-ámerikai föld­részen fekvő Dominikában is USA-csapatok nyomják el a nép demokratikus törekvéseit, támogatják a reakciós kor­mányzatot, és durván beavat­koznak az ország belügyeibe Legutóbbi ülésén a Szak­szervezeti Világszövetség épp­úgy megbélyegezte ezt, mint a havannai trikón tinen tál is értekezlet. A Szakszervezeti Világszö­vetség ülésén elhatározták az egybegyűltek, hogy idén ápri­lis 24. és 30. között mindenütt megrendezik a dominikai nép iránti szolidaritási hetet. Megyénk üzemeiben is meg­rendezték ezen a héten a til­takozó gyűléseket. Az Ózdi Kohászati Üzemekben 8 és fél­ezer dolgozó fejezte ki tilta­kozását, az LKM-ben 6000. De tovább sorolhatjuk a listát 3 ezer erdészeti dolgozóval, a Borsodi Szénbányászati Tröszt­tel, a pedagógusokkal, akik megyénk iskoláiban megren­dezték a tiltakozó összejövete­leket, nemcsak osztályfőnöki órák során. Miskolcon tiltakoz­tak a Tiszai és a Gömöri pá­lyaudvar dolgozói, valamint a postások is. a különböző vállalatok küldöt­tei. Kedves külföldi vendége­ket is köszönthettek az ünnep­ség résztvevői: Nguyen Minh, a VDK Szakszervezeti Taná­csának titkárát. Do Trong Hop, a Vietnami Szakszerve­zeti Szövetség nemzetközi osz­tályának munkatársát. Bedi Gyulának, a TVK szak- szervezeti bizottsága titkárá­nak megnyitója után. Huszár Andor, a TVK igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Ezt kö­vetően Gór Nagy Sándor át­nyújtotta a gyár igazgatójá­nak az Élüzem cím elnyerésé­ről szóló oklevelet. Bárczi Béla és Veres Lajos a megyei pártbizottság, illetve a VDSZ országos elnöksége és a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa nevében üdvözölték a TVK dolgozóit, a kitüntetés alkalmából. Az ünnepségen a vietnami vendégek is felszó­laltak. Ezután levetítették a TVK- ról készített filmet. Ölvén film, harminchat híradó, ankétok Sajtótájékoztató a III. Miskolci Filmfesztiválról Tegnap, április 29-én, pén­teken délelőtt, Budapesten, a Filmművész Szövetség klub­jában rendezték meg azt a saj­tótájékoztatót, amelyen György István filmrendező, a miskolci fesztivál igazgatója tartott ismertetőt a 111. Mis­kolci Filmfesztivál programjá­ról, újdonságairól. Elmondotta, hogy a fesztivál célja az idén sem változott; erősíteni akarják a közönség és az alkotók kap­csolatát, körültekintő, elemző módszerekkel le szeretnék mérni a rövidfilmek hatását. A tavalyi gyakorlathoz hí­ven, ebben az évben is kate­gória díjakat ad ki a főzsüri. A kategóriadíj: 7000 forint. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának nagydíja változatla­nul 15 000 forint. Szigorú zsűrizés előzte meg a versenyfiimek kiválogatását. A közel kétszáz filmből (me­lyeket a rendezők neveztek be) ütvén mozi-, illetve tv-filmet tartottak alkalmasnak versen­gésre. Ezeken kívül közel negyven híradó eseményt mu­tatnak be a főzsüri előtt. A nagyközönség természetesen jóval több filmet láthat, ugyanis versenyen kívül mint­egy harminc olyan filmet ve­títenek a fesztivál ideje alatt, amely hatásánál, témájánál fogva érdeklődésre tarthat szá­mot. A zsűri elnöke a népszerű játókfilmrendező, Máriássy Félix lesz. Ankétok, szakmai viták ez­úttal is gazdagítják a miskol­ci versenyeseményt; a doku­mentum- és a népszerű-tudo­mányos filmalkotók tartanak vitanapokat. Az ankét anyagá­hoz minden alkalommal fil­meket vetítenek, s csak utána indul meg a vita. Vitaindító előadásra Köpeczi Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője vállal­kozott. A népszerű-tudomá­nyos filmalkotók vitáját len­gyel rendező vezeti. Az ankét munkájában részt vesz egy nemzetközi szervezet is, az AICS egyik szekciója, a nép­szerű-tudományos filmalkotók nemzetközi szervezetének egyik csoportja. Külföldről ezúttal is érkez­nek filmművészek, esztéták és kritikusok. Olaszországból, Ka­liforniából, Kanadából, az NSZK-ból és a környező népi demokratikus országokból vár a fesztivál vendégeket. Nemcsak Miskolcon lesz fesztivál hangulat május 9. és 14. között, hanem reméljük Özdon, Kudabányán és Tisza- kesziben is. Az említett helyi­ségekbe filmeket visznek ki, megjelennek az alkotók is, hogy termékeny vita alakuljon ki a látottakról. Feltétlenül új színfoltja az idei fesztiválnak a többszöri tájékoztató vetítés, amikor vászonra kerülnek az ober- hauseni, krakkói és lipcsei díj­nyertes alkotások. A fesztivál igazgatója több­ször hangoztatta: az idei film­versenyt valóban a közönség- kapcsolat erősítésének jegyé­ben keli lebonyolítani. Hogy milyen erős az elszánás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a fesztivál elölt az ország külön­böző részein (közöttük a szege­di tanya-világban) „elővetí- téseket” rendeztek, s a vitá­kat magnószalagra rögzítették. E dokumentumanyagok adalé­kul szolgálnak majd A doku- menlumfilm és közönség című ankéthoz. Az érdekes elemző munka eredményeiről máris érdeklődik az UNESCO. — párkány —* f Líifíe Rock-v inajompci* Az Arkansas állambeli Little Rock 1957-ben kétes hírnévre tett szert. Az Egyesült Államok elnöke szövetségi csapatokat volt kénytelen a városba külde­ni, hogy a feltüzelt fajüldö­zőktől megvédjen néhány olyan néger iskolást, akik fehér gyerekekkel együtt akartak tanulni. Little Rock most ismét hallat magáról. A bírói pulpitus elé citál­ták ... Darwin tanítását a fajok fejlődéséről. Ebben az amerikai állam­ban 38 év óta törvény tiltja a darwinizmus tanítását. Az egyik Little Rock-i középis­kolában akadt egy fiatal ta­nítónő, aki bátran a törvény hatálytalanítását követelte. A reakció és a fajüldözés erői azonnal felsorakoztak ellene. Most a bírák és az ügyé­szek eretnekségnek minősí­tik a Darwin-elméletet, és, a középkori inkvizíció vadsá­gával támadnak a fiatal ta­nítónőre. A darwinizmus el­leni vádemelés élén Brucc Bennett arkanzasi főügyész áll, aki mellesleg az állam kormányzói tisztségére kí­vánja jelöltetni magát. Szinte alig hihető, hogy Amerikában napjainkban ilyesmi történjék. Mellesleg hasonló törvények érvénye­sek más, főképp a déli álla­mokban is. A hasonló bíró­sági eljárások itt sem hat­nak újdonságszerűen. 1925- ben az egész országon végig- hömpölygött a Tennessee ál­lambeli hírhedt majomperi amelynek során egy fiatal tanítót pénzbüntetésre ítél­tek, mert a Darwin-elmé- let tanításában találták „vétkesnek”. Ily módon a jelenlegi Little Rock-i bírósági per sem véletlen, vagy ostoba értetlenség, hanem azoknak az „erkölcsöknek” kifejező­je, amelyeket a modem Amerikában olyan gondosan vigyáznak az embergyűlölő fajüldöző törvényekkel. A. D. Fi l mj egyset Két új mű, meg egy felújítás Három űj filmet vetítenek csütörtöktől a miskolci bemu­tató-mozik. Szovjet művészek alkotása az egyik: Mi, húszévesek Kétrészes, élő és égető tár­sadalmi kérdéseket boncolgató mű. Egyszerű emberek min­dennapjainak felvillantásával mondja el, hogy az a nemze­dék. amelyik a háború végén még egészen kis gyermek volt, vagy éppen nem is élt, köz­ben felnőtt, és nem maradhat örökre a boldog, kevés gond­dal terhes ifjúkorban. At kell vennie egy sor kötelességet az apák és az előttük járó kor­osztályok válláról. Fiatalok, mai húszévesek a hősei ennek a szinte ünnepien lassú sod­rású alkotásnak, amelyben egymást váltó drámai és lírai mozzanatokban, sokszínű ka­leidoszkóp képeiként elevene­dik meg az a folyamat, amely­nek során a húszévesekből nemcsak biológiai értelemben lesz felnőtt, hanem a társada­lomért érzett felelősség válla­lásában is. Baráti küldetésben címmel pereg előttünk a Kál­lai Gyula miniszterelnök ve­zette magyar kormányküldött­ség afrikai-ázsiai útja. KnoU István filmje nem egyszerűen útibeszámoló, hanem igen mű­vészi módon komponált riport­film, amelyben az alkotó a rendelkezésére álló, viszony­lag rövid Időn belül nem első­sorban a felkeresett hat or­szág egzotikumnak tűnő, s minden turista által könnyen felfedezhető jellegzetességei­vel Ismertet meg. A nagyon szép színes kockákon az ősi jellegzetességek mellett már az új életet élő népek minden­napjai bontakoznak ki. Az ősiség és modem kor együttes jelentkezésének jó megragadá­sával kitűnően érzékelteti e fejlődő országok légkörét is. Szép, értékes riportfilm. Érde­mes végignézni. Királylány a feleségem Christian Jaque felejthetetlen alkotása nem először látható mozijainkban. Az 1951-ben készült remekmű, amelyben Gérard Philipe-t és Gina Lol- lobrigidá-t annak idején meg­ismertük, másfél évtized után sem vesztett hatásából. A két főszereplő megkapó játéka, az azóta már halott Gérard Phi­lipe kamaszos bája és a már régen világhírű sztárrá nőtt Lollobrigida kiváló színészi tehetséggel párosult szépsége is elég lenne a sikerhez, de ebben a filmben, amelyet a kalandos történetek műfajá­ban azóta talán több száz is követett, a hatalmasságok olyan ragyogó persziflálásá- val és a kalandos fordulatok olyan feszült izgalmasságával találkozunk, amelyet hiába keresünk a későbbi, hasonló alkotásokban. Ma is szívesen és érdeklődve nézzük. <bo*í Á lények a nők mellett szólnak Égy munkaügyi brigád tapasslalaiai lóit pert társa elleni Kényszeredetten ismerte be, hogy a vállalat női dolgozói­val ilyen eset még- nem for­dult elő. Eléggé fontos beosztású gaz­dasági vezető, amolyan mű­helyfőnök féle, azzal mente­gette vállalatát, amely nem szívesen alkalmaz nőket, hogy véleménye szerint nem a leg­jobb a nőknek a munkához való viszonya. — Egyetlen férfival többre megyünk, mini három növel — kockáztatta meg a kijelentést. Vesztére. Ott volt a beszélge­tésnél a helyi nőtanács egyik vezetője is, aki elmondta, hogy az illető felesége, aki a szom­szédos üzemben dolgozik, már kormánykitüntetést is kapott kiváló munkájáért. — Az elvtárs pedig — tet­te hozzá —. tudomásom sze­rint már vagy egy éve nem kapott prémiumot, mert va­lami nincs rendjén „munka- intenzitásai körül. * Eléggé tréfásan hangzanak ezek az esetek. Az élet szülte humor, sajnos, eléggé nagy gondok okozóját, a hibás szem­léletet teszi nevetségessé. (p. s.) nos férőhely-igényt Is jeleni. Mielőtt a brigád tagjai el­mondták volna, hogy ez bi­zony természetes, ezzel szá­molni kell, ggvikük megkér­dezte az illető vezetőt, hány gyermeke van? Nagj’on elvörösödve vála­szolta, hogy ehhez nem volt szerencséje az életben, mert agglegény. • Kisebb vállalatnál történt, hogy a főkönyvelő valóságos kiselőadást tartott a női mun­kaerő „gyengéiről”. — Elsősorban a női civako- dások. a sok apró-csepró ügy miatti veszekedések, az intri­kák — hangoztatta végül, s elnézést kért, hogy távoznia kell egy fontos tárgyalásra. Milyen tárgyalásra? — Két munkásunk összeve­szett az irodámban. Alapo­san helybenhagyták egymást Egyikük ellen stílyos testi sértés miatt indult eljárás, 0 viszont becsületsértésért indi­férfi és a női dolgozók távol- maradásának okát. Kiderült, hogy ha a nők szülési szabad­ságát nem veszik figyelembe, a férfiak lényegesen többet vannak távol munkahelyük­től. mint a női dolgozók. A nőknél többek között nem volt fizetésnapok utáni kényszer- szabadság. A rövid statisztika láttán kissé meghökkentek az üzem férfi vezetői. * Egy másik üzemünkben a, gazdasági vezető így ma­gyarázta a női munkaerőtől való idegenkedés okát: — Valóban, több nőt tud­nánk foglalkoztatni. Némi át­csoportosításra és átképzésre lenne csupán szükség. De fé­lünk a női munkaerőtől, meri ez gondokkal jár. Ha több női alkalmazunk, ez a szociális igények növekedésével jár Száz női munkaerő, számítá­saim szerint, legalább 40—5C bölcsődei, vagy napköziottho­Elég sok gondot okoz me­gyénkben a női munkaerő elhelyezése. A közelmúltban egy munkaügyi brigád is vizs­gálta ezt az üzemekben, a vállalatoknál Amikor össze­gezték tapasztalataikat, az volt az egyik megállapításuk, hogy néhány helyen, bizony, még a szemléletben is hiba van. Mire alapozták ezt a megál­lapítást? íme néhány példa a brigád tapasztalatairól. * Egyik üzemünkben, ahol igen kevés nó dolgozik, főleg azért, mert a számukra alkal­mas munkahelyeken Is férfia­kat foglalkoztatnak, a gazda­sági vezetők a következőkre hivatkoztak: — őszintén megniondjuk, nem szívesen alkalmazunk nő­ket, mert sokkal több kiesé­sük van a munkából, mint a férfiaknak. Megvizsgálták az üzemben a

Next

/
Thumbnails
Contents