Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

4 északmagyarokszAg Péntek, 1966. április 29. Elsősorban az szólhasson, aki tett Is valamit! A tss-kősgyülések így lessnek erősebbek joggal, aki elvégezte a rábí­zott munkát. L S rr rr f • Az előző ev« feliek alapján? Ez a mód helyesnek és kö- vethetőnek látszik. Mégpedig — természetesen javaslat, vi­tatható javaslat ez — helyes lenne talán, ha a közgyűlésen való részvételhez, s a szava­zati joghoz, kivéve a koráb­ban mindig becsülettel dol­gozó és tevékeny nyugdíjas tsz-tagokat, az előző évben végzett munka adná az ala­pot. Tehát, ha valaki, mond­juk, 100 munkanapot dolgo­zott a közösségben, jogot szer­zett a közgyűlésen való rész­vételhez és szavazáshoz. Azért lenne jobb r.em a megszerzett munkaegység, hanem a mun­kanapok számát alapul ven­ni, mert előfordulhat, hogy munka hiányában egy-egy tsz-tag nem teljesíthetne 150 vagy 200 munkaegységet. Vi­szont van olyan beosztású tsz- tag, aki egy-egy napon két- három egységet is szerezhet. A munkarap mérése viszont reálisabb, mert a tsz-tagok mindennap jelentkeznének munkára a brigádvezetőnél, s ezzel igazolnák, hogy munká­ra készek, feladatot kérnek. S ha esetleg a közösben nem lenne szükség rájuk, az a nap is igazolt napnak számítana! Lehet, hogy nem az egyet­len célravezető út, mód a köz­gyűlési gondok megoldásához. Egy azonban bizonyos, hogy ezzel biztosítani lehetne a közgyűlések mindenkori ko­molyságát, határozottságát, el­kerülhetővé válna, hogy olyan emberek hallassák, kimondot­tan öncélú véleményüket, akik csak beszélnek, de keveset tesznek! Barcsa Sándor Haragos házasok a TV előtt (A Stern karikatúrája^ A kétéltűek és hüllők hasznáról, káráról Megjelent Vásárhelyi István könyve Nemrégiben ^Mezőgaz­dasági Kiadó gondozásában Vásárhelyi István A kétéltűek és hüllők hasznáról, káráról c. szép kiállítású, kitűnő fény­képekkel illusztrált könyve. Kevés ember szólhatna olyan joggal a témáról, mint éppen Vásárhelyi István, aki a Bükk- ben, Zemplénben és az ország más tájain évtizedek során végzett kutatómunkája, sze­mélyes tapasztalata alapján írta meg ezt az újabb köny­vét. Szinte minden mondata személyes élményből, tapasz­talatból fakad. „Evekig tar­tottam egy hatalmas erdei siklót a szobámban — macska helyett. Éjszakánként, ha az egerészést befejezte, rendes tartózkodási helye a ■párnám alatt volt” — olvashatjuk. Másutt pedig: „...szelíd hol­lóm gyakran örvendeztetett meg azzal, hogy zsebeimbe kígyót, békát, gyíkot dugdo- sott.” 'wy~.. érzés olvasni ezt A.Ulonos a művet, mely­ben a természettudós pontos, rendszerező munkája a színes, élvezetes előadásmóddal ötvö­Kuliurális szemle Sátoraljaújhelyen Három körzetben rendezi meg ez idén a megyei KISZ- bizottság a borsodi középisko­lások és ipari tanulók tavaszi kulturális szemléjét, éspedig Ózdon, Mezőkövesden, Sátor­aljaújhelyen. A három körzet­ben arányosan elosztva szere­pelnek a művészetkedvelő miskolci fiatalok is. Sátoraljaújhelyen vasárnap, a munka ünnepén kerül sor a nagyszabású kulturális szem­lére. Ezen 8 középiskola és 2 iparitanuló intézet versenyzői vesznek részt. Sátoraljaúj­helyről a Kossuth Lajos Gtm- rázium, a Közgazdasági és a Kertészeti Technikum, Mis­kolcról a Kossuth Lajos Gim­názium, a Bányaipari Tech­nikum, a 104. sz. és a 119. sz. Iparitanuló Intézet együttesei neveztek be, eh közvetlen kör­zetből pedig a sárospataki, a szerencsi és a cigándi gimná­zium diákjai mérik össze te­hetségüket a nemes vetélke­dőn. A kulturális szemlét reggel fél 9 órakor Halász István, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg, majd Erdei Edit KISZ-titkár köszönti a rész­vevő fiatalokat. Ezután meg­kezdődnek az egyes versenyek, éspedig a Béke Filmszínház­ban 8 irodalmi színpadi együt­tes, a művelődési ház nagy­termében 5 énekkar, 4 népi- tánc-csoport és 2 tánczenekar lép pódiumra, míg a szóló énekesek és hangszeresek mű­soraiban a várost tanács dísz­termében gyönyörködhetik a közönség. A kulturális szemle prog­ramja a délutáni órákban ér véget, majd sor kerül az ér­mek kiosztására. Az egyes művészeti ágakban arany­érmet nyert győztesek indul­hatnak a jövő tavasszal a Sá­rospataki Diáknapok verse­nyein. ződött. Kígyókról, békákról, gyíkokról szól a könyv, tehát olyan állatokról, amelyek csak­nem valamennyiünkben vi­szolygást, borzongást keltenek. Nem szeretjük őket. A legtöbb túrista egyenesen emberbaráti cselekedetnek tartja, ha a he­gyekben járva agyoncsupkod- hnt egy-egy siklót Nem bot- ránkozunk meg azon sem, sőt helyesnek tartjuk, ha a béká­kat pusztítja valaki. Miért? Mert... tényleg: miért is ker­getjük, pusztítjuk ezeket az ártalmatlan állatokat? Na­gyobbrészt megszokásból, mert félelmet, viszolygást érzünk láttukon, főképp pedig azért, mert nem tudjuk, milyen nagy hasznot hajtanak. A kétéltűek és hüllők hasz­náról, káráról szóló mű nem szorítkozik kifejezetten a cím­ben megjelölt feladat boncol­gatására. A népszerű, tudomá­nyos munkák oldottsdgával, kötetlenségével elejétől végig fogva tudja tartani az olvasót. Érdekes a hüllőkről szóló kultúrtörténeti adalék, a babo­nákat, a tévhiteket bemutató rész, és külön értéke a könyv­nek a Kétéltűek és hüllők a magyar szólás-mondásokban című fejezete. rr ... tudunk ezekről Keveset az állatokról. Sok fajuk pusztul, gyérül, éppen tudatlanság!!nk következtében. A könyv célja, hogy megis­mertessen bennünket ezekkel a hasznos élőlényekkel. Fejez­zük be a könyvből vett idé­zettel: „Nagyon időszerű vol­na, hogy nálunk is — mint külföldön már sok helyen — elrendeljék a kétéltűek és hül­lők hathatós védelmét, szabá­lyozzák és ellenőrizzék gyűj­tésüket.” (P t) 41 művelődési oftlioö az ózdi járásban Az ózdi járás községeibe!! jelenleg 34 tanácsi és 7 szak' szervezeti művelődési otthon működik. Ezek közül 5 nemrég épült, hármat pedig a közel' múltban korszerűsítettek. A berendezéseket a második öt' éves terv időszaka alatt vala' mennyien felújították. Kor­szerű járási könyvtárat léte­sítettek Putnokon, s 11 község­ben szintén felújították a köz­ségi könyvtárat. A MisKoici llemzeli Színház műsora SS, péntek. Btaha. MY FAIR LADY. 19 óra. 30, szombat. József A. tfj. EGf POHÁR VIZ. 15 óra. Madách. MY FAIR LADY. 19.5* óra. 1, vasárnap. Bérletszünet. EGÍ POHÁR VIZ. 3 óra. Bérletszünet. MAYA. Fél 8 őr?1 2, hétffl. A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE. Fél 8 óra­3, kedd. Mollóre. MY FAYR LADY. 1 óra. 4, szerda. Bérletszünet. MAYA1 7 óra. 5, csütörtök. Peth<53. MY FAíP LADY. 7 óra. 6, péntek. Schiller. MY FAH* LADY. 7 óra. Közlemény Értesítjük az utazóközönséget; hogy a tapolcai út lezárása követ' ktztóben május 2-án üzemkezdettől; a kettes és a 4/B-s autóbusz járá' tokát Hejőcsabán keresztül, a Ce­mentgyár érintésével a déli terelő úton közlekedtetjük, mindkét irányban. Megállói az új útvonalon a 4/A# illetve az úttüróparki járat megál­lóival azonosak. Az útelzárás ideje alatt a 4/A-s járatok helyett 3 é3 20 óra között Repülőtér vá. és Tapolcai el. kö* zött 4/C jelzéssel közieked tétünk járatokat. Az elterelés ideje alatt az úttörő- parki járatot szüneteltetjüfc. Miskolci Közlekedési Vállalat olyan közösség, ahol a tag­ság húsz-huszonöt százaléka már nyugdíjas, s a nyugdíja­sok egy része nem ment el a közgyűlésre. Azután azzal is számolni kell még a legjob­ban gazdálkodó közösségben is, hogy sokan, mert elége­dettek a vezetéssel, a kereset­tel, a tanácskozásokat viszont nem szeretik, nem mentek el a közgyűlésre. S bizony, né­hány termelőszövetkezetben így háromszor-négyszer meg kellett ismételni a közgyűlés összehívását. Ha a jól dolgozók egy része nem ment a közgyű­lésre, de elmentek a követelő­zők, akkor viszont ferde irányban alakítgatták a han­gulatot, s éppen a jól dolgo­zók rovására. A vezetőség azonban a közgyűlés határo­zata alapján köteles cseleked­ni. Érthető tehát, hogy nap­jainkban sokat beszélnek ró­la: valamilyen formában ren­dezni kellene a közgyűlések kérdését. Valíozfaiasra van szükség! Méginkább sürgetik ezt azok a változások, amelyek sokszo­rosan megnövelték a tsz-tag- ság, a tsz-vezetők felelősségét. A tervezés, a gazdálkodás ön­állósága feltétlenül nagyobb hozzáértést, fegyelmet, egysé­get követel. Erre viszont a legjobb adottságokkal rendel­kező közös gazdaságok is csak úgy képesek, ha a hozzáértő szakemberek munkája a min­denkor munkára, cselekedetre kész tagság segítségével pá­rosul. Tehát, ha a termelő- szövetkezet legfelsőbb fóruma is olyan fórum, amely valóban a legésszerűbben tervez, ha-“ tároz, dönt. Hiszen a közgyű­lésé a döntő szó. Igen ám. de ehhez az szükséges, hogy va­lóban azok döntsenek, akik tetteik alapján erre hivatottak. Sokat beszélgettünk erről termelőszövetkezeti vezetők­kel az elmúlt napokban, s ki­ki kereste, keresi a legjobb megoldást. Annál inkább, mert országosan szükség van a lehető legjobb módszer ki­alakítására, hiszen az űj fel­adatok alapján, s az eddig el­ért fejlődési fok következté­ben a korábbi alapszabály ió- néhány része, így a közgyűlé­sekről szóló is, szükségszerű­en módosításra szorul. Nos, a beszélgetések, a vélemények alapján olyan nézőpont ala­kult ki, hogy a leghelyesebb : az lenne, ha valóban csak . azok szavazhatnának, nyilvá­níthatnának véleményt a tér- 1 melőszövetkezet legnagyobb fórumán, a közgyűlésen, akik 1 ehhez a végzett munkával ; megszerezték a jogot. Azaz, függetlenül a bevitt földterü- : lettől, a tsz-ben eltöltött évek­től, csak az a termelőszövet­kezeti tag élhetne szavazati Néhány héttel ezelőtt, a go- lopi Hegyalja Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sén felállt egy hetven körü­li nénike. és a leghatározot­tabban kijelentette: —' Azok közül, akik itt olyan sokat bíráltak, alig egy- kettőtől kapott segítséget a tagság, meg a vezetőség. Mi­ért ilyenkor bírálnak, miért nem olyankor dolgoznak, ami- kor kellene. Mert nem dol­goznak. Csak kérnek, meg tá- madgatnak. Én öreg vagyok, mégis minden nap megyek, ha kell. Ezzel a nénike leült, de e néhány szóval meg is fordítot­ta a hangulatot. S végső so­ron olyan egyöntetű vélemény alakult ki, hogy beszéd he­lyett tettekre van szükség, és az a helyes, ha az beszél, az javasol, aki ott volt, amikor munkáról volt szó, aki nem­csak négy-öt napot dolgozott, ezt is akkor, amikor részes­be kellett kaszálni, vagy arat­ni! És a korábbi sokbeszédű- ek, de kevéstevők hallgattak! Vil?! a közgyűlések körül Ilyen példát, sajnos, nem *,nagyítóüveggel” kellett és kell keresnünk, még manap­ság sem. A korábbi években, amikor a termelőszövetke­zetek az első lépéseket tették, óhatatlanul és elkerülhetetle­nül kialakult egy olyan, máig is élő gyakorlat, hogy néhá- nyan, nagyrészt olyanok, akik keveset tesznek, de minden közgyűlésen övék a szó, ép­pen a legfontosabb dologtól, a helyes tennivalók megvitatá­sától rabolják el az időt. De nemcsak időt rabolnak, hanem erőt is, méghozzá alkotó erőt, hiszen az ilyen követelőző, intrikus légkörből a legjobb szakember, vezető is mielőbb megvált, minthogy előbb- utóbb felőrlődjék. S számos tapasztalat alapján ki lehet jelenteni, hogy sok termelő­szövetkezetben éppen azért nem volt látogatott, határozat- képes a közgyűlés, mert a jó­hiszemű, becsületesen dolgo­zó tsz-tagok. eleget tevén kö­telességüknek a munkában, inkább távolmaradtak a vár­hatóan viharos közgyűlésről. Próhálltozasok — eredményeik A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt években megerősödött gazdaságilag is, egységben is. Azonban a köz­gyűlések kérdése még a mai napig sem tisztázódott. Voltak persze próbálkozások, hogy a tsz-közgyűlések valóban a kö­zösség erősödését, az egész tagságot szolgálhassák. Ezt kí­vánta szolgálni az az orszá­gos jellegű intézkedés is, hogy csak akkor határozatképes a közgyűlés, ha a tsz-tagság két­harmada jelen van. Ez azon­ban már eleve nem vezethe­tett célra. Egyrészt, mert van Alig néhány felnőttnek ada­tik meg az a szerencse, hogy a Molnár Béla Űttörőház nagy­termének egyik sarkában he­lyet foglalhasson a közönség számára fenntartott székeken. Azért kevésnek, mert így nincs, aki feszélyezze őket, s azért csak a sarokban, mert néhfiny felszólalás után, ami­kor belelendülnek a tanács­kozásba, a vitába, már szinte arról a kevés felnőttről is meg­feledkeznek. Meggyőződésem, hogy néhány felnőtt társam­mal együtt, ennek köszönhet­jük a három órás gyermek- parlament gazdag élményeit. Minisztériumok eft miniszterek Sok mindent a felnőttektől lesett el, vagy tanult ez a más­félszáz főnyi kis parlament. De amit tanultak, azt sem má­solják le egy az egyhez, ha­nem formálják, fejlesztik a 14 éven aluli gyermekiélek dús fantáziájával, ötletességével. Vannak minisztériumaik és minisztereik, választanak jegy­zőkönyvvezetőket és hitelesítő­ket. Van elnökségük és úttörő tanácsuk, amely a két parla- \ menti ülés közti szünetben látja el a teendőket. A három tárca, a tanügy, a kultúra- és testnevelésügy, valamint a közügy (ez lénye­gében az Üttörőink a hazáért mozgalom minisztériuma) mi­niszterei és miniszterhelyette­sei : Törő Jutka, Várhalmi Gab­riella, Lőrinc Vilmos, Keresz­tény Laura, Kopcsó Judit és társaik olyan komolysággal ültek az elnöki asztalnál, úgy érveltek, vitatkoztak, mintha valóságos „államfők” volná­nak. Szó sincs játékról A legkomolyabb kérdések szerepeltek a napirenden, s a kis szöszke, barna és fekete fejek úgy összpontosították fi­gyelmüket, olyan megfontoltan ejtettek ltí minden szót, s olyan kritikusan hallgattak minden megjegyzést, ahogy arra csak a gyermek képes. — Tanulhatnánk tőlük — súgta oda a III. kerületi tanács egyik vezetője. — Milyen rö­vid, tömör, és mégis sokat­mondó hozzászólások. Pontosan nem számoltam, de vagy félszáz felszólalás hangzott el a három napirendi pont vitájában. Senki sem is­mételgette az előtte felszólaló­kat. Egyik gyermek sem mon­dott frázisokat. Tényeket, ada­tokat soroltak. Elmondták, hogy ezt megcsináltuk, azt nem. Ez jól sikerült, az ke­vésbé. S azonnal azt is hozzá­tették, miért. Mi került ts leltek könyvébe? Több ezer miskolci úttörő tetteiről és terveiről tanács­kozott ez a kis parlament. Szinte minden úttörőcsapat parlamenti képviselője beszá­molt például róla, mit tettek az Üttörőink a hazáért mozga­lomban. Ezreket gyűjtöttek a vietnami pajtásoknak, szobro­kat, emlékműveket gondoznak, patronálják a gyengébb tanu­lókat, és se szeri, se száma az úgynevezett „titkos jócseleke­deteknek”. Nincs olyan őrs, amely ne segítené a környé­kükön lakó idősebb embere­ket. Lehordják a pincébe sze­nüket, segítenek nekik bevá­sárolni, mosogatni, a lakást rendbentartani. A martintele­piek két őrse 60 órát dolgo­zott társadalmi munkában a közeiben épülő orvosi rende­lőn, s amikor megtudták, hogy egyik társuk szülei építkeznek, 40 óra társadalmi munkával őket is segítették. Kikben van a hiba? Érdekes vita kerekedett ab­ból, hogy egyesek miért ha­nyagolják el az őrsi foglalko­zásokat, a közös megmozdulá­sokat — A szülőkben van a hiba — bizonygatták néhányan. —* Sok szülő nem engedi el gyer­mekét az úttöröfoglalkozásra, pedig ha tudnák, hogy az milyen hasznos ... — Mi a legközelebbi tábo­rozáson diafilmel, készítünk — magyarázta egy kislány. — A táborozásról szóló élménybe­számolóra és a. film vetítésére meghívjuk majd azokat a szü­lőket, akik nem engedték gyermeküket a táborba, hadd tudják, mit veszített gyerme­kük. Olyan felszólaló is akadt aki úgy vélekedett, hogy at egykékkel van a legtöbb baji mert azokat túlságosan féltik a szülők, s ezzel csEik ártanak gyermeküknek. Többen pajtásaikat hibáztat­ták, akiket elengednek ugyani de úttörő foglalkozás helyett focizni járnak. — Ne a szülőkben és ne d pajtásokban keressük elsősor­ban a hibát — döntötte el vé­gül a vitat egy kislány. — Le­gyen minden úttöröfoglalkozái olyan érdekes, hogy azon min­denki örömmel vegyen részt* Ä tissta, virágos Msskoicért Több hasonló ügyet vitatta!! meg. És senki sem hallgatta el véleményét. Idő is jutott bőven a vitára, mert néhán? mondatból állt, a lényeget tar­talmazta mindegyik felszóla­lás. Az úttörő parlament ülésé-; nek végén olyan határozati ja­vaslatot, azaz bocsánat, tör­vényt vitattak meg és emel­tek jogerőre, amelyről bizo­nyára még a jövőben is több­ször esik majd szó Miskolcon« A város úttörői elhatározták! hogy mozgalmat indítanak á tiszta, virágos Miskolcért A felnőttek számos próbál­kozását eddig még nem kísérti teljes siker. Talán nekik sike­rül... Pozsonyi Sándor Tanulhatnánk a gyerekektől Üléseseit a miskolci úttörő parlament

Next

/
Thumbnails
Contents