Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
4 északmagyarokszAg Péntek, 1966. április 29. Elsősorban az szólhasson, aki tett Is valamit! A tss-kősgyülések így lessnek erősebbek joggal, aki elvégezte a rábízott munkát. L S rr rr f • Az előző ev« feliek alapján? Ez a mód helyesnek és kö- vethetőnek látszik. Mégpedig — természetesen javaslat, vitatható javaslat ez — helyes lenne talán, ha a közgyűlésen való részvételhez, s a szavazati joghoz, kivéve a korábban mindig becsülettel dolgozó és tevékeny nyugdíjas tsz-tagokat, az előző évben végzett munka adná az alapot. Tehát, ha valaki, mondjuk, 100 munkanapot dolgozott a közösségben, jogot szerzett a közgyűlésen való részvételhez és szavazáshoz. Azért lenne jobb r.em a megszerzett munkaegység, hanem a munkanapok számát alapul venni, mert előfordulhat, hogy munka hiányában egy-egy tsz-tag nem teljesíthetne 150 vagy 200 munkaegységet. Viszont van olyan beosztású tsz- tag, aki egy-egy napon két- három egységet is szerezhet. A munkarap mérése viszont reálisabb, mert a tsz-tagok mindennap jelentkeznének munkára a brigádvezetőnél, s ezzel igazolnák, hogy munkára készek, feladatot kérnek. S ha esetleg a közösben nem lenne szükség rájuk, az a nap is igazolt napnak számítana! Lehet, hogy nem az egyetlen célravezető út, mód a közgyűlési gondok megoldásához. Egy azonban bizonyos, hogy ezzel biztosítani lehetne a közgyűlések mindenkori komolyságát, határozottságát, elkerülhetővé válna, hogy olyan emberek hallassák, kimondottan öncélú véleményüket, akik csak beszélnek, de keveset tesznek! Barcsa Sándor Haragos házasok a TV előtt (A Stern karikatúrája^ A kétéltűek és hüllők hasznáról, káráról Megjelent Vásárhelyi István könyve Nemrégiben ^Mezőgazdasági Kiadó gondozásában Vásárhelyi István A kétéltűek és hüllők hasznáról, káráról c. szép kiállítású, kitűnő fényképekkel illusztrált könyve. Kevés ember szólhatna olyan joggal a témáról, mint éppen Vásárhelyi István, aki a Bükk- ben, Zemplénben és az ország más tájain évtizedek során végzett kutatómunkája, személyes tapasztalata alapján írta meg ezt az újabb könyvét. Szinte minden mondata személyes élményből, tapasztalatból fakad. „Evekig tartottam egy hatalmas erdei siklót a szobámban — macska helyett. Éjszakánként, ha az egerészést befejezte, rendes tartózkodási helye a ■párnám alatt volt” — olvashatjuk. Másutt pedig: „...szelíd hollóm gyakran örvendeztetett meg azzal, hogy zsebeimbe kígyót, békát, gyíkot dugdo- sott.” 'wy~.. érzés olvasni ezt A.Ulonos a művet, melyben a természettudós pontos, rendszerező munkája a színes, élvezetes előadásmóddal ötvöKuliurális szemle Sátoraljaújhelyen Három körzetben rendezi meg ez idén a megyei KISZ- bizottság a borsodi középiskolások és ipari tanulók tavaszi kulturális szemléjét, éspedig Ózdon, Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen. A három körzetben arányosan elosztva szerepelnek a művészetkedvelő miskolci fiatalok is. Sátoraljaújhelyen vasárnap, a munka ünnepén kerül sor a nagyszabású kulturális szemlére. Ezen 8 középiskola és 2 iparitanuló intézet versenyzői vesznek részt. Sátoraljaújhelyről a Kossuth Lajos Gtm- rázium, a Közgazdasági és a Kertészeti Technikum, Miskolcról a Kossuth Lajos Gimnázium, a Bányaipari Technikum, a 104. sz. és a 119. sz. Iparitanuló Intézet együttesei neveztek be, eh közvetlen körzetből pedig a sárospataki, a szerencsi és a cigándi gimnázium diákjai mérik össze tehetségüket a nemes vetélkedőn. A kulturális szemlét reggel fél 9 órakor Halász István, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg, majd Erdei Edit KISZ-titkár köszönti a részvevő fiatalokat. Ezután megkezdődnek az egyes versenyek, éspedig a Béke Filmszínházban 8 irodalmi színpadi együttes, a művelődési ház nagytermében 5 énekkar, 4 népi- tánc-csoport és 2 tánczenekar lép pódiumra, míg a szóló énekesek és hangszeresek műsoraiban a várost tanács dísztermében gyönyörködhetik a közönség. A kulturális szemle programja a délutáni órákban ér véget, majd sor kerül az érmek kiosztására. Az egyes művészeti ágakban aranyérmet nyert győztesek indulhatnak a jövő tavasszal a Sárospataki Diáknapok versenyein. ződött. Kígyókról, békákról, gyíkokról szól a könyv, tehát olyan állatokról, amelyek csaknem valamennyiünkben viszolygást, borzongást keltenek. Nem szeretjük őket. A legtöbb túrista egyenesen emberbaráti cselekedetnek tartja, ha a hegyekben járva agyoncsupkod- hnt egy-egy siklót Nem bot- ránkozunk meg azon sem, sőt helyesnek tartjuk, ha a békákat pusztítja valaki. Miért? Mert... tényleg: miért is kergetjük, pusztítjuk ezeket az ártalmatlan állatokat? Nagyobbrészt megszokásból, mert félelmet, viszolygást érzünk láttukon, főképp pedig azért, mert nem tudjuk, milyen nagy hasznot hajtanak. A kétéltűek és hüllők hasznáról, káráról szóló mű nem szorítkozik kifejezetten a címben megjelölt feladat boncolgatására. A népszerű, tudományos munkák oldottsdgával, kötetlenségével elejétől végig fogva tudja tartani az olvasót. Érdekes a hüllőkről szóló kultúrtörténeti adalék, a babonákat, a tévhiteket bemutató rész, és külön értéke a könyvnek a Kétéltűek és hüllők a magyar szólás-mondásokban című fejezete. rr ... tudunk ezekről Keveset az állatokról. Sok fajuk pusztul, gyérül, éppen tudatlanság!!nk következtében. A könyv célja, hogy megismertessen bennünket ezekkel a hasznos élőlényekkel. Fejezzük be a könyvből vett idézettel: „Nagyon időszerű volna, hogy nálunk is — mint külföldön már sok helyen — elrendeljék a kétéltűek és hüllők hathatós védelmét, szabályozzák és ellenőrizzék gyűjtésüket.” (P t) 41 művelődési oftlioö az ózdi járásban Az ózdi járás községeibe!! jelenleg 34 tanácsi és 7 szak' szervezeti művelődési otthon működik. Ezek közül 5 nemrég épült, hármat pedig a közel' múltban korszerűsítettek. A berendezéseket a második öt' éves terv időszaka alatt vala' mennyien felújították. Korszerű járási könyvtárat létesítettek Putnokon, s 11 községben szintén felújították a községi könyvtárat. A MisKoici llemzeli Színház műsora SS, péntek. Btaha. MY FAIR LADY. 19 óra. 30, szombat. József A. tfj. EGf POHÁR VIZ. 15 óra. Madách. MY FAIR LADY. 19.5* óra. 1, vasárnap. Bérletszünet. EGÍ POHÁR VIZ. 3 óra. Bérletszünet. MAYA. Fél 8 őr?1 2, hétffl. A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE. Fél 8 óra3, kedd. Mollóre. MY FAYR LADY. 1 óra. 4, szerda. Bérletszünet. MAYA1 7 óra. 5, csütörtök. Peth<53. MY FAíP LADY. 7 óra. 6, péntek. Schiller. MY FAH* LADY. 7 óra. Közlemény Értesítjük az utazóközönséget; hogy a tapolcai út lezárása követ' ktztóben május 2-án üzemkezdettől; a kettes és a 4/B-s autóbusz járá' tokát Hejőcsabán keresztül, a Cementgyár érintésével a déli terelő úton közlekedtetjük, mindkét irányban. Megállói az új útvonalon a 4/A# illetve az úttüróparki járat megállóival azonosak. Az útelzárás ideje alatt a 4/A-s járatok helyett 3 é3 20 óra között Repülőtér vá. és Tapolcai el. kö* zött 4/C jelzéssel közieked tétünk járatokat. Az elterelés ideje alatt az úttörő- parki járatot szüneteltetjüfc. Miskolci Közlekedési Vállalat olyan közösség, ahol a tagság húsz-huszonöt százaléka már nyugdíjas, s a nyugdíjasok egy része nem ment el a közgyűlésre. Azután azzal is számolni kell még a legjobban gazdálkodó közösségben is, hogy sokan, mert elégedettek a vezetéssel, a keresettel, a tanácskozásokat viszont nem szeretik, nem mentek el a közgyűlésre. S bizony, néhány termelőszövetkezetben így háromszor-négyszer meg kellett ismételni a közgyűlés összehívását. Ha a jól dolgozók egy része nem ment a közgyűlésre, de elmentek a követelőzők, akkor viszont ferde irányban alakítgatták a hangulatot, s éppen a jól dolgozók rovására. A vezetőség azonban a közgyűlés határozata alapján köteles cselekedni. Érthető tehát, hogy napjainkban sokat beszélnek róla: valamilyen formában rendezni kellene a közgyűlések kérdését. Valíozfaiasra van szükség! Méginkább sürgetik ezt azok a változások, amelyek sokszorosan megnövelték a tsz-tag- ság, a tsz-vezetők felelősségét. A tervezés, a gazdálkodás önállósága feltétlenül nagyobb hozzáértést, fegyelmet, egységet követel. Erre viszont a legjobb adottságokkal rendelkező közös gazdaságok is csak úgy képesek, ha a hozzáértő szakemberek munkája a mindenkor munkára, cselekedetre kész tagság segítségével párosul. Tehát, ha a termelő- szövetkezet legfelsőbb fóruma is olyan fórum, amely valóban a legésszerűbben tervez, ha-“ tároz, dönt. Hiszen a közgyűlésé a döntő szó. Igen ám. de ehhez az szükséges, hogy valóban azok döntsenek, akik tetteik alapján erre hivatottak. Sokat beszélgettünk erről termelőszövetkezeti vezetőkkel az elmúlt napokban, s kiki kereste, keresi a legjobb megoldást. Annál inkább, mert országosan szükség van a lehető legjobb módszer kialakítására, hiszen az űj feladatok alapján, s az eddig elért fejlődési fok következtében a korábbi alapszabály ió- néhány része, így a közgyűlésekről szóló is, szükségszerűen módosításra szorul. Nos, a beszélgetések, a vélemények alapján olyan nézőpont alakult ki, hogy a leghelyesebb : az lenne, ha valóban csak . azok szavazhatnának, nyilváníthatnának véleményt a tér- 1 melőszövetkezet legnagyobb fórumán, a közgyűlésen, akik 1 ehhez a végzett munkával ; megszerezték a jogot. Azaz, függetlenül a bevitt földterü- : lettől, a tsz-ben eltöltött évektől, csak az a termelőszövetkezeti tag élhetne szavazati Néhány héttel ezelőtt, a go- lopi Hegyalja Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén felállt egy hetven körüli nénike. és a leghatározottabban kijelentette: —' Azok közül, akik itt olyan sokat bíráltak, alig egy- kettőtől kapott segítséget a tagság, meg a vezetőség. Miért ilyenkor bírálnak, miért nem olyankor dolgoznak, ami- kor kellene. Mert nem dolgoznak. Csak kérnek, meg tá- madgatnak. Én öreg vagyok, mégis minden nap megyek, ha kell. Ezzel a nénike leült, de e néhány szóval meg is fordította a hangulatot. S végső soron olyan egyöntetű vélemény alakult ki, hogy beszéd helyett tettekre van szükség, és az a helyes, ha az beszél, az javasol, aki ott volt, amikor munkáról volt szó, aki nemcsak négy-öt napot dolgozott, ezt is akkor, amikor részesbe kellett kaszálni, vagy aratni! És a korábbi sokbeszédű- ek, de kevéstevők hallgattak! Vil?! a közgyűlések körül Ilyen példát, sajnos, nem *,nagyítóüveggel” kellett és kell keresnünk, még manapság sem. A korábbi években, amikor a termelőszövetkezetek az első lépéseket tették, óhatatlanul és elkerülhetetlenül kialakult egy olyan, máig is élő gyakorlat, hogy néhá- nyan, nagyrészt olyanok, akik keveset tesznek, de minden közgyűlésen övék a szó, éppen a legfontosabb dologtól, a helyes tennivalók megvitatásától rabolják el az időt. De nemcsak időt rabolnak, hanem erőt is, méghozzá alkotó erőt, hiszen az ilyen követelőző, intrikus légkörből a legjobb szakember, vezető is mielőbb megvált, minthogy előbb- utóbb felőrlődjék. S számos tapasztalat alapján ki lehet jelenteni, hogy sok termelőszövetkezetben éppen azért nem volt látogatott, határozat- képes a közgyűlés, mert a jóhiszemű, becsületesen dolgozó tsz-tagok. eleget tevén kötelességüknek a munkában, inkább távolmaradtak a várhatóan viharos közgyűlésről. Próhálltozasok — eredményeik A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt években megerősödött gazdaságilag is, egységben is. Azonban a közgyűlések kérdése még a mai napig sem tisztázódott. Voltak persze próbálkozások, hogy a tsz-közgyűlések valóban a közösség erősödését, az egész tagságot szolgálhassák. Ezt kívánta szolgálni az az országos jellegű intézkedés is, hogy csak akkor határozatképes a közgyűlés, ha a tsz-tagság kétharmada jelen van. Ez azonban már eleve nem vezethetett célra. Egyrészt, mert van Alig néhány felnőttnek adatik meg az a szerencse, hogy a Molnár Béla Űttörőház nagytermének egyik sarkában helyet foglalhasson a közönség számára fenntartott székeken. Azért kevésnek, mert így nincs, aki feszélyezze őket, s azért csak a sarokban, mert néhfiny felszólalás után, amikor belelendülnek a tanácskozásba, a vitába, már szinte arról a kevés felnőttről is megfeledkeznek. Meggyőződésem, hogy néhány felnőtt társammal együtt, ennek köszönhetjük a három órás gyermek- parlament gazdag élményeit. Minisztériumok eft miniszterek Sok mindent a felnőttektől lesett el, vagy tanult ez a másfélszáz főnyi kis parlament. De amit tanultak, azt sem másolják le egy az egyhez, hanem formálják, fejlesztik a 14 éven aluli gyermekiélek dús fantáziájával, ötletességével. Vannak minisztériumaik és minisztereik, választanak jegyzőkönyvvezetőket és hitelesítőket. Van elnökségük és úttörő tanácsuk, amely a két parla- \ menti ülés közti szünetben látja el a teendőket. A három tárca, a tanügy, a kultúra- és testnevelésügy, valamint a közügy (ez lényegében az Üttörőink a hazáért mozgalom minisztériuma) miniszterei és miniszterhelyettesei : Törő Jutka, Várhalmi Gabriella, Lőrinc Vilmos, Keresztény Laura, Kopcsó Judit és társaik olyan komolysággal ültek az elnöki asztalnál, úgy érveltek, vitatkoztak, mintha valóságos „államfők” volnának. Szó sincs játékról A legkomolyabb kérdések szerepeltek a napirenden, s a kis szöszke, barna és fekete fejek úgy összpontosították figyelmüket, olyan megfontoltan ejtettek ltí minden szót, s olyan kritikusan hallgattak minden megjegyzést, ahogy arra csak a gyermek képes. — Tanulhatnánk tőlük — súgta oda a III. kerületi tanács egyik vezetője. — Milyen rövid, tömör, és mégis sokatmondó hozzászólások. Pontosan nem számoltam, de vagy félszáz felszólalás hangzott el a három napirendi pont vitájában. Senki sem ismételgette az előtte felszólalókat. Egyik gyermek sem mondott frázisokat. Tényeket, adatokat soroltak. Elmondták, hogy ezt megcsináltuk, azt nem. Ez jól sikerült, az kevésbé. S azonnal azt is hozzátették, miért. Mi került ts leltek könyvébe? Több ezer miskolci úttörő tetteiről és terveiről tanácskozott ez a kis parlament. Szinte minden úttörőcsapat parlamenti képviselője beszámolt például róla, mit tettek az Üttörőink a hazáért mozgalomban. Ezreket gyűjtöttek a vietnami pajtásoknak, szobrokat, emlékműveket gondoznak, patronálják a gyengébb tanulókat, és se szeri, se száma az úgynevezett „titkos jócselekedeteknek”. Nincs olyan őrs, amely ne segítené a környékükön lakó idősebb embereket. Lehordják a pincébe szenüket, segítenek nekik bevásárolni, mosogatni, a lakást rendbentartani. A martintelepiek két őrse 60 órát dolgozott társadalmi munkában a közeiben épülő orvosi rendelőn, s amikor megtudták, hogy egyik társuk szülei építkeznek, 40 óra társadalmi munkával őket is segítették. Kikben van a hiba? Érdekes vita kerekedett abból, hogy egyesek miért hanyagolják el az őrsi foglalkozásokat, a közös megmozdulásokat — A szülőkben van a hiba — bizonygatták néhányan. —* Sok szülő nem engedi el gyermekét az úttöröfoglalkozásra, pedig ha tudnák, hogy az milyen hasznos ... — Mi a legközelebbi táborozáson diafilmel, készítünk — magyarázta egy kislány. — A táborozásról szóló élménybeszámolóra és a. film vetítésére meghívjuk majd azokat a szülőket, akik nem engedték gyermeküket a táborba, hadd tudják, mit veszített gyermekük. Olyan felszólaló is akadt aki úgy vélekedett, hogy at egykékkel van a legtöbb baji mert azokat túlságosan féltik a szülők, s ezzel csEik ártanak gyermeküknek. Többen pajtásaikat hibáztatták, akiket elengednek ugyani de úttörő foglalkozás helyett focizni járnak. — Ne a szülőkben és ne d pajtásokban keressük elsősorban a hibát — döntötte el végül a vitat egy kislány. — Legyen minden úttöröfoglalkozái olyan érdekes, hogy azon mindenki örömmel vegyen részt* Ä tissta, virágos Msskoicért Több hasonló ügyet vitatta!! meg. És senki sem hallgatta el véleményét. Idő is jutott bőven a vitára, mert néhán? mondatból állt, a lényeget tartalmazta mindegyik felszólalás. Az úttörő parlament ülésé-; nek végén olyan határozati javaslatot, azaz bocsánat, törvényt vitattak meg és emeltek jogerőre, amelyről bizonyára még a jövőben is többször esik majd szó Miskolcon« A város úttörői elhatározták! hogy mozgalmat indítanak á tiszta, virágos Miskolcért A felnőttek számos próbálkozását eddig még nem kísérti teljes siker. Talán nekik sikerül... Pozsonyi Sándor Tanulhatnánk a gyerekektől Üléseseit a miskolci úttörő parlament
