Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

ÉSZAKMAGTARORSZÁG Csütörtök, J 966. április 28. Gyümölesfavédelem szlroniliullás után A szakszerű gyümölcsfavé- delcm, valamint az export­képes gyümölcs termesztésé­riek fontos feltétele a szirom- Aullás utáni védekezések ma­radéktalan végrehajtása. Sziromhullás után a kárte­vők közül a poloskaszagú gyü­mölcsdarazsak, a lombrágó hernyók, a levéltelvek, a ba­rackmoly, a betegségek közül a lisztharmat, a varasodás je­lentenek nagyobb veszélyt. Alma- és körtefáknál, üzemi gyümölcsösben a poloskaszagú gyümölcsdarazsak és levéltet- vek ellen, valamint a barac­kosokban barackmoly ellen 0,2 százalékos Parathion 20, vagy Tinox, vagy 0,3 százalékos (30 dkg/hl) Hungária DL 40 per­metezőszerekkel védekezhe­tünk eredményesen. A lomb­rágó hernyók ellen ugyancsak 0,3 százalékos Hungária DL 40 permetezőszer használható. I-Iázikerti és szórványgyü­mölcsösökben a fenti kártevők ellen csak a Hungária DL 40 javasolható, a levéltetvek el­len az első telepek megjelené­sekor 15 dkg/hl nyersnikotin — melybe 1 kg/hl káliszap­pant keverünk — nyújt meg­felelő védelmet. Takácsatka jelentkezés esetén 15 dkg Te- diont 100 liter vízbe, vagy ként iartalmazó permetlébe (Thio- vit, Cosan) kell keverni. Lisztharmat ellen alma- és körtefánál nyári higítású mészkénlé, 0,5 százalékos Thio- vit, vagy 0,3 százalékos Cosan, őszibarack és mandula eseté­ben pedig 0,2 százalékos Thio- vit vagy Cosan-szerek hasz­nálhatók eredményesen. Varasodás ellen rézre nem érzékeny fajtáknál 0,5—0,7 százalékos bordóilé, 0,2 száza­lékos Vitrlgán, vagy 0,1 száza­lékos Cupravit (később a Cup- ravitos permetezés 0.05 száza­lékos legyen) használható, mely szerekbe — a fentebb említeti kártevők elleni kom­binált védekezés céljából — A nyugati főcsatornának tulajdonképpen három fő funkciója van: öntözővíz szol­gáltatás a vidék öntözőfürtjei részére, a halastavak vízellá­tása, a belvíz tárolása és a tá­rolókba való szállítása. A nyugati főcsatorna tény­leges kivitelezési munkája 1963. júliusában kezdődött és 1965. december 29-én minden kiegészítő művével együtt, műszakilag át is adták. A fő­csatorna hossza 45 kilométer, mélysége 3,5—4 méter, a víz­tükör szélessége 30 méter, má­sodpercenkénti vízhozama 12.4 köbméter. Vízgyűjtő területén a külvizeket és a szivárgó vi­zet a főcsatorna két oldalán megépített övcsatornahálózat gyűjti össze. A főcsatornán 11 híd, két vízszintszabályozó zsilip, a főcsatorna alatt há­rom bujtató épült a tiszadadai csatorna, a Királyér és a Szan- dalik csatorna vizeinek a fő­csatorna alatti átvezetésére. A főcsatorna mentén öt gátőr­telep is épült. Az összeköttetés és az üze­melés zavartalanságát táv­beszélő hálózat, távjelző be­rendezés szavatolja. A főcsa­torna megépítésének teljes be­ruházási költségelőirányzata 68,3 millió forint volt, a tény­leges költség 59 millió forin­tot tett ki. A két és fél évig tartó épí­tési idő alatt 1,6 millió köb­méter földet mozgattak meg. A hidakba és a zsiliptestekbe 3000 köbméter betont és 2000 köbméter terméskövet építet­tek be. A lehetőségek A főcsatorna megépítése nyomán, évek tervszerű mun­kájával az egész térség képe megváltozik. A rideg, aszályos földön az öntözés lehetősége révén lényegében minden me­zőgazdasági kultúra termesz­tése előtt nyitott az út, mégis, azt kellene szem előtt tartani, hogy a vidék, mostoha adott­ságai ellenére is, legalább ezer év óta a szarvasmarhatenyész­tés egyik legszilárdabb hazai bázisa. Az öntözés adta lehetőséget a korábbi extenzív marhatar­tás helyett belterjes tenyész­tésnek és tartásnak kell vál­tania. Minden feltétel kiala­kult itt, mind a pillangós, mind a keményítő tartalmú takarmánynövények termesz­tésére, sőt, az évszázadokon át minden nyár derekán teljesen kiégett legelők öntözése is megoldódik. Napjainkban a szarvasmarha az egész világ­piacon legbiztonságosabban elhelyezhető exporttermékünk. Minél fejlettebb körülmények között tenyésztjük, annál job­ban növelhető egyrészt a ha­zai, másrészt az exportra szánt áru mennyisége és minősége. A nyugati főcsatorna igen jelentős hozzájárulás a termé­szet átalakításához, a szélső­séges kiimák mégszelídítésé- hez, amely terv megvalósítása a táj parasztságának életét is gyökeresen átformálja. Vincze Oszkár Réti Zeitén kiállítása a miskolci Szönyi teremben A Képcsarnok miskolci Sző- nyi István termében április 29-én, pénteken délután fél 6 órakor nyílik meg Réti Zoltán balassagyarmati festőművész­nek, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyar­országi területi szervezete tag­jának kiállítása. A tárlaton a művész huszonhat alkotással, nagyobbrészt akvarellel, goua- chesal mutatkozik be. A mint­egy két hónappal ezelőtti tár­latot követően, Heves megye után most egy újabb észak­magyarországi megye képvise­lőjét üdvözölhetjük. A kiállí­tást Zólyomi József muzeoló­gus nyitja meg. Sárospatak — Collegüó Az elmúlt években az olasz- országi Collegnó város polgár- mestere levélben kereste fel a megyei tanácsot. Ebben be­jelentette, hogy testvérváro­sukká fogadják a történelmi múltjáról híres Sárospatakot. A barátság elmélyítésére és a kapcsolatok kiszélesítésére az idén vendégszereplésre hív­ják a sárospataki földműves­szövetkezet ének-, zene- és táncegyüttesét A művészeti csoport május 28-án utazik Olaszországba, s részt vesz a collegnói ünnepi napokon. A kiváló együttes a testvérvároson kívül Torinó­ban is bemutatja Magyar tá­jak című énekes, táncos, zenés műsorát II. Országos Amatőr Jazz- és Tánczenekari Fesztivál Salgótarjánban A tánczenét kedvelő fiatalok és zenekaraik jelenleg a leg­különbözőbb stílusokat képvi­selik. összefogásuk, művészi irányításuk mind ez ideig nincs megoldva. A legjobbak vetélkedőjét az idén másod­Megyénkben is megemlékeznek a TIT évfordulójáról Jubileumhoz érkezett a TIT: május 28-án lesz 125 éve a társulat megalakulásának. Alapítója, Bugát Pál Kossuth mellett dolgozott, mint a sza­badságharc orvosa. Első leve­lező tagjai között volt többek között Darwin is, akinek mű­veit a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat adta ki elő­ször magyar nyelven. Az évforduló ünnepségei május 27-én kezdődnek. Ezen a napon a budapesti Kerepesi temetőben felavatják Bugát Pál síremlékét. Május 28-án a TIT országos elnöksége ünnepi ülést tart Az évfordulóról a TIT Bor­sod megyei szervezete is meg­emlékezik. A Borsodi Nyári Egyetem megnyitó előadásá­nak témája éppen a társulat munkája, szerepe, tevékeny­sége. Ugyancsak a nyári egyetem idején rendezik meg azt a kiállítást is,' amely folyó­iratok, könyvek, újságok, tab­lók, fényképek alapján ad számot a TIT megalakulásáról, történetéről. Ezt a kiállítást az egyetemen rendezik meg, de szó van róla, hogy az anyagot az SZMT székházának előcsar­nokában is bemutatják. szór rendezik meg Salgóta jánban május 13. és 15. 1« zött. A találkozó, amelyen S venkét zenekar vesz részt, V lamint három külföldi egyí tes, keresztmetszetet ad amatőr tánc- és jazz-zene í lenlegi helyzetéről. A fesztivált országos érdé lődés előzi meg. A zenekar* három kategóriában, elé megadott és szabadon válaí tott számokkal versenyezn* egymással öt napon kereszt' Ezzel egy időben Észak-lé gyarország öt megyéjének atal képviselői rendeznek kiä litásl Salgótarjánban. E fesz' vál és az abból leszűrhető S‘ tapasztalat bizonyára előrel pest jelent majd a különbS öntevékeny tánczenekar jobb összefogásában és műv szí irányításában. MOZIMŰSOR ADY — TAPOLCA BEKE szombat csak 7. M: 1. 10-kor. í*1 23—1. Királylány a. feleségem. Francia. K: naponta f. 4, hn. 6 cs 8. M: L i. 10 és í. 12. Húsz óra. . . ...... , , 30—1. A hétköznapi faslzm KOSSUTII-t'imszínház Magyarul beszélő szovjet. 3—i. délelőtti műsora: orvos halála. Magyar. (,,B”~^ 23-30. Királylány a feleségem. ict beváltható!). K: kedd, szom1 Francia. 2. Mi húszévesek I—n. e?rr Magyarul beszélő szovjet. 3—4. Forró órák.. Bolgár. Széles! K: va­sárnap kivételével naponta de. í. ll-kor! 7, szerda, vasárnap &4corl BÜKK (Miskolc-Hámor) 30—1. A játszma vógetér. ^ gyárul beszelő szovjet. Szél* (.,B”-bérlct beváltható!). 3—4. fekete tulipán. Színes francia. S1 les! K: kedd, szerda, szombat vasárnap hn, 5 és 7. M: 1. ll-tf A vasszűz. KOSSUTII-fimszínház délutáni műsora: 23—1. Mi húszévesek I—IX. Ma­gyarul beszélő szovjet. 2—4. For­ró órák. Bolgár. Széles! K: na­ponta 4 és f. 7-kor. M: 3. í. 10 és f. 12. Szerelem csütörtök. FÁKLYA 23—20. Fény a redőny mögött. Magyar. Széles! 30. Robin Hood új kalandjai. Színes angol. Szé­les! 1—3. Lobó, a farkas. Színes francia. K: naponta 5 és f. 8, va­sárnap f. 5 és 7. M: 1. X. ll-kor. Az aranyember. TÁNCSICS 2S—29. Csak neked. Színes an­gol. Széles! 30—1. Zöld fény. Ma­gyarul beszélő szovjet. Széles! 2— 3. Alain és a néger. Magyarul be­szélő francia. Széles! (,,B”-bérlet beváltható!). K: naponta f. 5 es 7. M: L. 10-kor. Csillagos jegy. SZIKRA 28—£9_. Kék rapszódia. Amerikai. 30—1. Ha ezernyi klarinét... Csehszlovák. Széles! 2—3. (rend- kívült kezdés csak C-kor!). ítélet Niirnbergben I—II. Magyarul be­szélő amerikai. Széles! K: napon­ta 5 és n. 8. M: 1. f. ll-kor, Hogy állunk fiatalember? SAGVARI 23—29. Az orvos halála. Magyar. a TVIaevar IM/Hó Széles! 30-1. Jelszó: keresek egy mí .n. , ^ „rf Utcát. Jugoszláv. Széles! 2—3. Az misKoIci stúdiójának musOi „F’-akció. Magyarul beszélő szí­nes szovjet. K: naponta f 5 és hn, 7-kor. ß Miskolci Hemzcti Színház műsora S3, csütörtök. Ady It). JIY Fé LA17Y. 13 óra. Goldoni. MY FAIR LADY. J* óra. 39, péntek. Blaha. MV FAXB LADY. 19 óra. 30, szombat. József A. lt). & POHÁR VIZ. IS óra. Madách. MY FAIR LADY. 1» óra. 3, vasárnap. Bérletszünet. f-' POHÁR VIZ. 3 óra. j Bórletszünet. MAYA. Fél 8 o 2, hétfő. A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE. Fél 8 ót 3, kedd. Moliére. MY FAYR LADY. 7 óra. 4, szerda. Bérletszünet. MA,r 7 óra. 5, csütörtök. Pethes. MY F> LADY. 7 óra. PETŐFI Az „F’-akeiő. Magyarul 28—29. ............... . _________ b eszélő színes szovjet. 30. Patyo­lat-akció. Magyar. Széles! 1—3. _ _ Pardaillan lovag. Színes francia— sabb . •. Jegyzet, olasz. Széles! K: hétfő, csütörtök, Ismerkedjünk!... vasárnap t S ú 7, kedd, péntek, Fiatalok zenés találkozója. (a 188 méteres hullámhosszéi1 18—IC óráig.) A megye életéből. Az első lépések után ... Helytörténeti napok Göncön. A miskolci fúvósötös játszik. Ami erkölcsben a lcgfoá' után, már 1949-ben felvető­dött a liszalöki öntözőrendszer építésének népgazdasági fon­tossága. Ugyanakkor szóba ke­rült a tiszalöki öntözőrendszer egyik kiegészítő létesítménye, a nyugati főcsatorna is, amely­nek megépítését végül a má­sodik ötéves tervben írták elő. A tiszalöki öntözőrendszer tervezésének előmunkálatait lényegében már korábban megkezdték. A kivitelezési tervek készítése azonban csak 1951-ben kezdődött meg. A nyugati főcsatornát hajózható öntözőcsatornának tervezték, amelyen 300 tonna vízkiszorí- tású uszályok is közlekedhet­tek volna. A főcsatorna víz­hozamát eredetileg másodper­cenként 25 köbméterben ha­tározták meg. A tiszalöki ön­tözőrendszer főművei közül azonban a nyugati főcsatorna építését nem kezdték meg, csupán beeresztő zsilipje épült meg 25 köbméter másodper­cenkénti vízátbocsátó képes­séggel. A második ötéves tervidő­szak kezdete előtt különféle megfontolások nyomán a nyu­gati főcsatorna építését nem tűzték napirendre. Az építés kérdésében a döntő szót csak a második ötéves tervben mondották ki. Három fő funkció A csatorna beruházási prog­ramja a második ötéves terv időszakának első felében, 1962- ben készült el. Az évek óta lényegében elfogadott meg­oldással szemben a nyugati főcsatorna kapacitása a ko­rábbi, másodpercenkénti 25 köbméterrel szemben 12,4 köb­méterre volt csökkenthető. E megoldás révén tetemes be­ruházási költség vált megta- karíthatóvá. A beruházási program ilyen módosításával a főcsatornához csatlakozó korábban épült létesítmények is igen gazdaságosan haszno­síthatók: ilyen a tiszakeszi szivattyútelep, a hortobágyi nagy halastó tápcsatornája, a hortobágyi öntözőcsatorna. Hajdu-Bihar megye észak­nyugati része hazánk egyik legcsapadékszegényebb tájéka. Országunk e térségében még alig egy évvel ezelőtt is a za­bolátlan természet volt az úr. Voltak esztendők, amikor a táj parasztja csak vetett, de gyakran nem aratott, vagy az elvetett magot is alig fizette vissza az aszálytól cserepes, sovány talaj. Akadtak eszten­dők, amikor a hosszú aszálytól még a táj igénytelen vad nö­vénye, a székfű virág is eltik­kadt, és alig hozott valamit a paraszt szegényes konyhájára. Széchenyiét tervei E táj mezőgazdasági terme­lési feltételeinek megjavításá­val már a XIX. század első felében, a Tisza árvédelmi töl­téseinek építése idején is be­hatóan foglalkoztak. Annál in­dokoltabb volt e vidék gazdál­kodási lehetőségeinek megja­vítása, mert az aszálytól és belvízelöntéstől egyként szen­vedő nagy tájegységen sem az ember, sem jószágának „ke­nyere” nem volt biztonságo­san előteremthető. Azt már Széchenyiek is tudták, hogy a döntő fordulatot csak az ön­tözéses gazdálkodás hozhatja meg. Ez az elképzelés azonban majdnem másfél évszázadon át csupán néhány jószándékú, konstruktiv ember jámbor óhaja maradt E tájon a nagy fordulatot, az új korszakot tulajdonkép­pen az első tiszai vízlépcső megalkotása hozta. A vízlép­cső ugyanis lehetővé tette a nyugati főcsatorna megépíté­sét, amely 45 000 holdra jut­tatja el az életet adó öntöző vizet. A 45 000 hold öntözési lehetőségen kívül 12 000 hol­don halastó létesítése is lehe­tővé válik, amelynek révén a minden mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan szikeseken a rentábilis gazdálkodás egyik fontos üzemága alakulhat ki. Az öntözés és a halastó hatal­mas felülete közvetve is ked­vezően alakítja majd a táj | klímáját és az egész mezőgaz­dasági termelés szerkezetét. Röviddel a felszabadulás ______________ V c élszerű Hungária DL 40 per­metezőszert keverni. Rézre érzékeny fajtáknál a rézpótló szerek (20—30 dkg/hl Orthocid, vagy 20 dkg/hl Zi- neb + 30 dkg/hl Tiovit kom­bináció) nyújtanak megfelelő védelmet. Bár ezekkel a kár­tevők ellen említett szerek bármelyike keverhető, házi­kerti és szórván ygy ümölcsö- sökben a rézpótló szerekbe csak a Hungária DL 40 per­metezőszer keverése javasol­ható. A permetezőszerekre vonat­kozó egészségvédelmi előírá­sokat be kell tartani. Megyei Növényvédő Állomás Miskolc A BOLOND EMBER valóban izzadnak. A naptár­ra. nézek: júliust ír. Mindig akad valaki, .aki ősszel nem számít az esőre, a sárra, a ködre és mindig akad vala­ki, aki tavasszal az olvadás miatt lepődik meg. Vettem hát egy naptárt és a meg­jelelő napokhoz oda Írtam: nyáron meleg, télen hideg várható! Oda rajzolom a na­pot is, máshová meg a hó­esést. Ezeket a naptárakat aztán szétküldjük a meg­jelelő vállalatokhoz, és ezzel máris elejét vettük a meg­lepetéseknek. Mindenki lát­hatja, mi következik és jel­készülhet a hidegre is, a me­legre is. M osolyogtunk, bólogat­tunk, tovább halad­tunk. — Ez az ember bolond — mondtuk kísérőnknek ar­rébb. 0 udvariasan biccen­tett. Vagy mégsem olyan bo­lond? (pt) — Fordítva. De a lényeg az, hogy a naptár már meg­van, és ez még inkább egy­szerűsíti a dolgot. Mit aka­rok én? Országunk néhány, arra rászoruló vállalatát aka­rom segíteni. Amiből termé­szetesen az egész népgazda­ságnak haszna származik. Ugyanis évek óta olvasom az újságban a jelelös emberek nyilatkozatát, akik elmond­ják: nem számítottak a hi­degre, a hóra, a jagyra, a szélre, nem gondolták, hogy tényleg ilyen hideg lesz. tényleg esik a hó, ezért nem készültek jel megfelelően. Kinézek az ablakon, látom, hogy valóban esik a hó, va­lóban ide hallik a fagyos föld kopogása. Megnézem a nap­tárt: januárt ír. Aztán olva­som: nem számítottunk rá, hogy valóban ilyen meleg lesz, süt a nap, az emberek izzadnak, ezért nem készül­tünk fel megfelelően. Kiné­zek az ablakon, látom, való­ban süt a nap, az emberek A Nagy találmány ok H£- “ oatalában találkoztunk vele. Ott ült a várószobában, hóna alatt egy naptár volt. Kísérőnk egy ablakmélyedés­be hivott bennünket, és né­hány szóval elmondta, hogy a naptárral ülő ember négy­öt éve jár ide. Amikor első alkalommal ismertette ter­vét, kinevették, amikor tized­szer mondta el, akkor is ki­kacagták, mostanában azon­ban gondolkodnak rajta, szóba hozzák itt is, ott ist nem lehetetlen, hogy eset­leg ..., esetleg... szóval van abban valamit A nyugodtan ülő emberhez léptünk, és találmányáról érdeklődtünk. — Egyszerű, mint minden nagy találmány — állt fel, és kezdett magyarázatba készséggel. — íme, a legfon­tosabb kellék, a naptár! — Hiszen a naptár egy Gergely nevű feltaláló érde­me, aki másodállásban pápa mii. Nem lesz sok a rövidítésből? A napokban Implunk ci nyomtatványt, amelyen sz retcttel meghívtak a Borso Agrár Szabadegyelem 1 előadására. Színhely: Megll Művelődési Ház, MSZB tét A Magyar—Szovjet Bari Társaság rövidítése kétségl vül elfogadottan MSZBT. tér neve azonban Magyar Szovjet Barátság tér. Ezt b túszává rövidíteni teljesi helytelen. Annál inkább, ír vei ezek szerint nem is Magyar—Szovjet Baráti Te saságról kaphatta név melynek rövidítése elfog dott, hanem a magyal szovjet barátság tiszteleté nevezték el így. Az már írr kérdés, akkor miért írj> végig nagybetűvel? Szabjunk határt a csún rövidítéseknek, inkább irtsi a meglevőket is, ne szap rítsuk. Ha igy folytatja lesz SzMP utcánk (Szinti Merse Pál), lesz Th-lcrürr amelynél meg kell majd j győzni, hogy nem teljhaU műt jelent, hanem Tanácsh teret! A. t Elszaporodtak nyelvi éle­tünkben a betűszavak. Kez­dődött a különféle szerveze­tek nevének rövidítésével, majd átvették ezt a módszert a vállalatok is. A hosszú, több szóból álló címek, vala­mint a nyelvi kényelemre való törekvés segítségével meghonosodhattak. Nem vi­tás, könnyebb kimondani, hogy SZTK, mint végig sorolni: Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központ. A KI- SZÜV is simábban fűződik mondatunkba, mintha min­den esetben. Kisipari Szövet­kezetek Szövetségét használ­nánk. A betűszavakat a nyclvér- zék hamar elfogadta. A nyel­vi helyességekkel foglalkozó szaktekintélyek végül is kénytelenek voltak létjogo­sultságukat elismerni, azzal a kikötéssel, hogy a véglete­kig azért mégse folytassuk a már meglevő, kényszerű rövi­dítéseket. Sokszor a kényelem szüli az ilyen szavakat, s ez a kénye­lem hovatovább teljes szür­keséghez, száraz hivalalosko- dáshoz vezethet, ha nem ügyelünk. Á nyugati főcsatorna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents