Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

EP í. ,. o A Li Csütörtök, lMtítí. április 28. 2 Brutyó János beszámolója a Távol-Keleten járt magyar szakszervezeti küldöttség útjáról Brutyó János, az MSZMP (Politikai Bizottságának pót­tagja, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, fczerdán a Csepel Vas- és Fém­művek szerszámgépgyárában nagygyűlésen számolt be a kö­zelmúltban a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban és a Koreai Demokratikus Köz­társaságban járt magyar szak- szervezeti küldöttség útjáról. — Utunk első állomása a Vietnami Demokratikug Köz­társaság volt — mondotta egyebek között. — Delegációnkra a legmé­lyebb benyomást az az ál­dozatkész hősiesség, pél- . dás fegyelmezettség és fé­lelmet nem ismerő bátor­ság tette, amellyel a viet­nami dolgozók — lénye­gében háborús körülmé­nyek között — küzdenek hazájuk szabadságáért. Brutyó János ezután a Ko- ixai Népi Demokratikus Köz­társaságban tett látogatásról beszélt. Koreában még csak fegyverszünet van, de nincs végleges béke — mondotta. — A Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák száma csak­nem 100 000, a dél-koreai had­seregé pedig 1 millió. Dél-Korea népe teljes jog­gal követeli országa békés egyesítését, az amerikai csapatok kivonását Dél- Koreából. az általános választások meg­tartását minden idegen be­avatkozás nélkül. — Nagyon jó dolog, hogy hazánkban sok ezer munkás, fiatal jelentkezett, hogy ha kell, önkéntesként is a vietna­mi nép megsegítésére siet. A vietnami elvtársak elmond­ták: nagyon köszönik e kész­séget, de úgy érzik, hogy ma erre nincs szükség. Kifejezték azonban véleményüket — töb­bek között Ho Sí Mifih elv­társ is —, hogy ma azzal segítünk a leg­többet, ha itthon, hazánk­ban végezzük jobban munkánkat. Ez a vietnami ncp harcának is szilárd támasza. Ezután Nguyen Minh. a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság Szakszervezeti Tanácsá­nak titkára, a május elsejei ünnepségekre hazánkba érke­zett küldöttség vezetője és Dinh Ba Thi. a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti irodájának vezető­je szólalt fel. Coutc de Murvilié bukaresti tárgyalásairól Szerdán reggel újabb eszme­cserére került sor a harmadik napja Bukarestben tartózkodó Ülésí tartott a I\EB Borsod megyei Bizottsága , Tegnap, április 27-én, szer­dán délelőtt a NEB Borsod megyei Bizottsága ülést tar­tott a Miskolc városi Tanács Vb tanácstermében. Az ülé- fcen több vizsgálat tapasztala­tait beszélték, vitatták meg. Egyik vizsgálat azzal foglal­kozott, hogy a KETL-be tömö­rült kisiparosok hogyan, mi- ilyen eredménnyel tesznek ele­get export vállalási kötele­zettségüknek. mik a tenniva­lók e tevékenység eredménye­sebbé tételében. Egy másik vizsgálat alapján a mezőgaz­daság kemizálásával kapcso­latos tennivalókról esett szó, végül a megye vas- és acél­öntvény ellátásával összefüggő gondokat, tennivalókat vitat­ták meg. K "mm Couve de Murville francia, valamint Corneliu Manescu román külügyminiszter között. Kedden este Alexandru Bir- ladeanu, a román miniszter- tanács első elnökhelyettese vacsorát adott a francia kül­ügyminiszter tiszteletére, s azon igen jelentős pohárkö­szöntők hangzottak el. Birladeanu pohárköszöntő­jére válaszában Couve de Murville rámutatott: politikai szemszögből nézve megálla­pítható, hogy a Franciaország és Románia közötti tartós ba­rátság alapjai ma szilárdan megvannak, és hogy a két or­szág jól megérti egymást. Ez­zel kapcsolatban szólt arról, hogy a De Gaulle elnök által életrehívott francia politika első számú célja fejleszteni a békés kapcsolatokat minden országgal. Ám ezt a célt nem lehet elérni, ha nem fogadják el és nem alkalmazzák a min­den nemzet függetlensége és a bel ügyekbe való be nem avat­kozás döntően fontos elveit Ezt az üzenetet intézi Francia- ország a világhoz és úgy hiszi, hogy ezen az alapon lehet el­jutni az igazi és gyümölcsöző enyhüléshez. Európa így járul­hat hozzá lényegesen a világ békéjéhez — mondotta a többi között Couve de Murville. Kállai Gyula adta át a kitüntetést az Egyesült Gyógyszergyár dolgozóinak Harmadszor nyerte el a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját az Egye­sült Gyógyszer és Tápszer­gyár. A gyár egyik üzemcsar­nokában a nehézipari minisz­ter ünnepi beszéde után Szi­lágyi Sándor, a Vegj'ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a SZOT és a vegy­ipari szakszervezet jókíván­ságait tolmácsolta a gyár dol­gozóinak. Ezután Kállai Gyula, a Mi­Merész partizán akciók Saigonban ff ashington légiháborúval fenyegeti Kínát A dél-vietnami partizánerők újból nagyarányú tevékenysé­get fejtenek ki, főleg Saigon­ban és környékén. A hírügy­nökségek bő beszámolókat kö­zölnek a merész támadásról, amelyet szerda reggel intéztek Saigon egyik külvárosában. Akna — egyes jelentések sze­rint repeszbomba, vagy plasz­tikbomba — robbant egy autóbuszmegállónál, ahonnan a Tan Son Nhut-i repülőtéri építkezésben érdekelt ameri­kai vállalat dél-vietnami és külföldi, főleg dél-koreai és fülöp-szigeti munkásai és al­kalmazottai indulnak munka­helyükre. A robbanás következtében Ki személy, 11 dél-koreai és két dél-vietnami .meg­halt. A sebesültek száma 25—30. A szabadságharcosok az éj­szaka folyamán rálőttek egy rendőrgépkocsira, a kocsit' ve­zető rendőr meghalt. A szabad­ságharcosok kézigránátot dob­tak a Dél-Vietnamban levő dél-koreai fegyveres erők pa­rancsnokának lakására. A pa­Közponii kuiiuregyuties az Ózdi Szénbányászati Trösztnél Az Ózdi Szénbányászati Tröszt KISZ-íiataljainak kez­deményezésére központi kul- túregyüttest hoztak létre a közelmúltban. Az együttes szereplőgárdáját az üzemek legtehetségesebb fiataljaiból állították össze. A Somsályon megtartott kultúrbizottsági ülésen hoztak határozatot az együttes megalakítására, és azóta mór eredményesen szer­vezik is azt. Putnokiak, királ- diak, farkaslyukiak és somsá- lyiak egyaránt képviseltetik magukat az együttesben. Jú­liusban lesz az együttes pre­mierje a búnvölgyi ifjúsági napokon. rancsnok nem tartózkodott otthon. Az őrség egy tagja meg­sebesült és egy jármű megron­gálódott. Száz főnyi partizán táma­dást intézett a Saigontól mintegy 11 kilométerre le­vő őrállás ellen, négy rend­őrt megöltek. \ Az Egyesült Államok jelen­leg a légiháború fokozásával igyekszik megelőzni a szabad­ságharcosok várható oífenzi va­ját. Amerikai B—52-es bombá­zók másodízben intéztek tá­madást a VDK területe ellen. Egyidejűleg Washington nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy kiter­jeszti a légiháborút a Ha­noi—Haiphong övezetre, sőt, a Kínai Népköztár­saság területére is, amennyiben az amerikai tá­madókkal kínai területről fel­szálló vadászgépek szállnak szembe. nisztertanács elnöke emelke­dett szólásra. Méltatta a gyár dolgozóinak munkáját, majd beszélt az új feladatokról, a távlati tervek­ről, amelyek a vegyipar szá­mára ismét az átlagosnál na­gyobb fejlődést tesznek lehe­tővé. Ezután a gazdaságirányítás új módszereinek kérdéseit tag­lalta. Hosszabban foglalkozott gaz­dasági építőmunkánk legfon­tosabb nemzetközi feltételé­vel. a béke megőrzésének kér­désével. Rámutatott, hogy en­nek megfelelően pártunk és kormányunk továbbra is ak­tívan tevékenykedik a nem­zetközi feszültség csökkenté­se, a béke megszilárdítása ér­dekében. Ezért egész népűnk egyön­tetű felháborodással ítéli el az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját, s vállal szolidaritást a szabadságukért harcoló né­pekkel. Beszéde végeztével a kor­mány elnöke a Miniszterta­nács és a SZOT nevében át­adta a zászlót fércekéi lst-í vánnak, a vállalat igazgatóját nak. Louis Saillauí tájékoztatója A főtitkár a szakszer rezeit mozgalom időszerű kérdéseivel .foglalkozott Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszöveiség főtitká­ra szerdán Budapesten a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről tájékoztatta a magyar szakszervezeti vezetőket. Ott volt az előadáson Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Brutyó János, az ZvISZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöke. Louis Saillant a Szakszerve­zeti Világszövetség üdvözle­tét tolmácsolta május elseje alkalmából a magyar dolgo­zóknak. Kijelentette, hogy a világ dolgozói az idén a vi­etnami nép iránti szolidaritás jegyében ünnepük május else­jét. Ezután arról beszélt, hogy delegációkat küldenek az idagslgát — az Igazságot és a szabadságot, a békét és a bol­dog jövőt — őrizzük. Ezt a kincset bízta ránk a történe­lem. Ezt kell óvnunk és gya- rapítanunk, ezt kell megvéde­nünk, hogy azután átadjuk törvényes gazdáinak, a kizsák­mányolástól és mohóságtól mentes, jövő emberi társada­lom népeinek. Emlékeznék Marx szavai­ra? „Kísértet járja Európát”. Milyen szerencse, hogy Euró­pában a kommunizmus ma már nem kísértet milliók szá­mára, hanem élő óriás, a hús­ból és vérből való nagy Alko­tó. Európában ma már senki sem tagadja, hogy a kommu­nisták vezette népek győzni tudnak. S a tőkés világban az európai kommunisták mil­liói készülnek rá, hogy meg­változtassák bolygónk legré­gibb országainak sorsát Ez korunk nagy igazsága. S az is igaz, hogy az óriási dél-amerikai földrész síkságain és hegységein szintén végigsöpör a szabadságért és a haladás­ért vívott harc gigászi hullá­ma. Repedezik a megkínzott közép- és dél-amerikai kis né­peket akasztófával és késsel kormányzó dinoszauruszok bő­re. A jenkik több mint há­rom évtizeden át támogatták a Dominikát és a más orszá­gokat kormányzó banditákat. Ma Dominikában ég a föld az amerikai imperialisták lába alatt. Kísértet járja be I.atin- Amerikát: a kétségbeesett tö­meg. amelyben forr a gyűlö­let, hatalmas szervezetekben Egyesült Államokba, párb®^ szedet kezdeményeznek az amerikai szakszervezetek ve­zetőivel. Majd bejelentette; hogy májusban Ciprus fővá­rosában. Nicosiában ül össze az SZVSZ végrehajtó bizott­sága. Közölte, hogy december­ben Budapesten szakszervezeti világkonferenciát tartanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséről. Beszélt Indiának, Ecuadornak és Malinak adott segítségről az írástudatlanság felszámolásához. Végül a* SZVSZ alapszabály módosító’' bizottságának V. budapesti ülésszakával foglalkozott. Ez­után köszönetét mondott a magyar szakszervezeteknek, a dominikai sebesültek meghí­vásával megerősített szolida­ritásért. Majd kérdésekre vá-" laszolt. fog össze, hogy Karcoljon a kenyérért, az igazságosságért E z késztette rá ellensé­geinket, hogy mosoly­gó álarcot vegyenek fel. Most már reformokat Ígér­nek. Biztosra veszem, hogy hazám és más országok ifjú­sága támogatja ezeket a re­formokat, és még sok más re­form végrehajtását követeli majd. De azt is tudja ifjúsá­gunk, hogy ezeket a reformo­kat csak azért ígérik meg és hajtják végre úgy, ahogy, mert a kommunisták ezrei követel­ték és önfeláldozó harcban ki­csikarták a változásokat. Ok lanították meg népünket jogai védelmezésére. De ifjúkom­munistáink látják, hogy az észak-amerikai imperialisták nap mint nap megalázzák né­peinket, törvénytelen interven­ciókat hajtanak végre, pros­tituáltak az Amerikai Államok Szervezetét, pártolják Equa-. dórban és Paraguuy-ban a sö­tét „gorillákat”, alantas mó­don leszállították a rézárakat,; s lehet, hogy létrehozzak az észak-amerikai megszálló erő­ket; Vietnamban az Egyesült Államok terrorhoz folyamo­dik, s Kubát még mindig al­jasul bojkottálja. Ez a végte-, len aljasság, az emberi erkölcs- normáinak e kiáltó megszegd-■ se nagy feladatot hárít ifjú-1 kommunistáinkra. Nehéz, de szép feladat ez. Harcba kell- vinnünk Latin-Amerika né-' peit, hogy a mi nagy és szép- földrészünk olyan térség le-- gyen, ahol felragyog a füg-- getlenség, s virágzik a kultú-í ra. az emberi méltóság ós az öröm. (Chile. Isla Negra.) PABLO NERUDA: M mabbiii üi 1 váúM ifjúkommunisták tudják, hogy országunkban a dolgozók vív­mányaikat és helyzetük javu­lását mindenkor a chilei kom­munisták harcának köszön­hették. Ok vezették a harcot a salétrombányákban, a réz- és a szénbányákban, s a vá­ros utcáin. A kommunisták agyában és szívében született meg a pedagógusok helyzeté­nek megjavításáért, az alkal­mazottak bérének emeléséért, a paraszttömegek felébreszté­séért, a női méltóságért és a gyermekek jogáért indított harc, s ugyanígy a dolgozók minden megmozdulása, az or­szágban négy évtized alatt végbement minden változás. S mindezért börtön, koncentrá­ciós tábor, száműzetés, sőt, gyakran halál várt rájuk. Országunk történetének leg­tisztább oldala pártunk har­cának története. A Chilei Kommunista Párt önfeláldo- zóan, fegyelmezetten és öröm­mel viseli a harc terhét. Egy pártunkon kívül álló politikus nemrég azt mondta nekem: ,.Ha hirtelen óriási vagyont kellene bíznom vala­kire aranyban, vagy briliáns­ban, az első, utamba kerülő kommunistának adnám át megőrzésre. Csak akkor len­nék biztos benne, hogy visz- szakapom”. Valójában ennél összehason­líthatatlanul nagyobb a mi felelősségünk. Mi a világ gaz­Talán akkor még nem lát­tam egész világosan, hogy az ő széles vállaira nehezedett népünk harcának egész ter­he. Nem tudtam, hogy Reca- barren már járt a Szovjetunió­ban. s ott láthatta: a válságos évek. a zavaros idők és a fia­tal forradalom létét fenyege­tő háború ellenére is. kínok között mi született meg Szov- jet-Oroszországban, látta, hogy Szovjet-Oroszországban való­sággá vált az emberiség év­ezredes álma. S ok víz elfolyt és sok vér ömlött ki azóta. A kommunisták felnőt­tek. Megerősödtek és többen lettek. Kortársunk a tudója, hogy mindenütt a világon mindenkor harcra keltek, ha veszélybe került az emberiség alkotó tevékenysége. A kom­munisták mindenütt a világon védelmére keltek a jövő ne­mes és fényes eszményeinek! Spanyolországban a kommu­nisták dalolva harcoltak. Har­coltak, hogy feltartóztassák a fasizmust. S hány millió kom­munista és szovjet ember ál­dozta életét azután az embe­riség legnagyobb csatájában, a gyilkos hitlerista hordák el­len viselt háborúban?! És Ku­ba? Fidel Castro és kommu­nista társai teremtették meg a második latin-amerikai füg­getlenségi háború élenjáró osztagait! Fiatal honfitársaim, a chilei V alahányszor fiatalokkal találkozom, úgy ér­zem, mintha régi énemmel, saját ifjúságommal találkoznék. Pedig de sok min­den megváltozott azóta' 1921-ben láttam először a fővárost. Négy év múlva lát­tam saját falumban az első autót. Nem sokkal utóbb tör­tént első találkozásom egy másik, viszonylag új technikai vívmánnyal, a még törékeny repülőgéppel. Harcos, lelkes fiatalok ta­nultak akkor az egyetemeken. Szemünk előtt kezdtek repe­dezni és omladozni a feudá­lis társadalom pillérei. Mun­kások és. parasztok vére öm­lött a salétromgyárakban és a földeken: A diákok az utcán tüntettek. Dominge Romez Rojas költőt az uralkodó osz­tály bebörtönözte, és megölte. Az erőszak és az önkény azonban már nem maradt észrevétlen, mint a múltban. A diákszövetségbe és a mun­kásszövetségbe menet gyakran láttam Luis Emilio Recabar- rent. Ahogy elhaladt mellet­tünk. félig leeresztett szem- pillája alól mintegy kérdőn nézett ránk. és ajkán enyhe mosoly játszadozott. Rendsze­rint feltűrt ingujjal járt. Csu­pasz karján kidagadtak a ke­mény izmok. így maradt meg emlékezetemben az amerikai földrész legnagyobb munkás- , vezére. Szamuely Tibor né Szilágyi Jolán; Emlékeim Az Emlékeim *— vallomás. Vallomás a ma emberének ar­ról, amiért érdemes volt és ma is érdemes harcolni: a kommunista eszmék győzelmé­ért. A könyvben több, doku­mentum értékű fényképet ta­lálunk, s a szerző igen sok, nagy erejű karikatúráját. (Zrínyi Katonai Kiadó.) Azt tépni mindig, veszé­lyek, üldöztetések közepette Is, ami az osztály, a proleta­riátus érdekét szolgálja — az Igazi forradalmár hitvallása. Történelmi sorsfordulók szem­tanúja szólal meg a könyv lapjain, s letisztult stílusban, élpátosztól mentesen vall em­lékeiről, olyan emlékekről, melyek azóta már a történe­lem szerves részévé váltak. Ott ül a Komintern III. kong-l resszusán, s Lenint raj­zolja; ott van a berlini futcá-‘ kon, amikor még a kommu-i nista munkások szétverik aj fcarnainges csürhe tüntetését,! s akkor is, amikor már az SA-* legények uralják a terepett kommunista _ lapokba rajzolj tnetsző gúnyú karikatúrákat aj főkéről, a munkásnyomorítók- i'ól, s az előretörő íasizmus-l fői; menekülnie kell, s Moszk-J Vában talál otthonra, ott íoly-J íatja a forradalmár tántorít-* hatatlan harcát a holnapért,I gazdag életűiről ad számot a| Magyar Tanácsköztársaság] egyik vezetőjének élet- és elv-l íársa.' _ . | Szamuelyné Szilágyi Jolán J könyve szerény, tárgyilagos! hangú, mégis szenvedéllyel, azi eszméhez kötődő, nem lanka-j tió hittel átitatott mű: doku-| mentum értékű olvasmány, ugyanakkor izgalmas, fordula-j tokkal teli olvasnivaló is. Úgy] ábrázolja a történelmi íolya-J mátokat, hogy az olvasó nem' kívülállóként ismeri meg azo-j kát, hanem részesévé lesz.J (együtt érez és küzd a harcö-| hókkal. Reális könyv ez. . nem hzépít semmit, s nem hallgat! (el dolgokat: megmutatja, ho-J gyan kerülhetett hatalomraj Hitler, hogyan árulták el a1 munkásegységet a szociálde-2 inokrata vezetők, s azt is, rhi-j lyen iszonyatosan neh'éz har-J bot vívtak a német kommu-* nisták. A szerző tizenegy évig! élt Berlinben. Választhatott] volna könnyebb utat, mint] grafikusnak, festőnek ösztön-' Híjakat kínáltak, Párizsba] hívták, ö mégis maradt a sze-| igényes, üldözött kommunista lapszerkesztőségekben, s bar-' bolt tollal, festékkel, plakátok-j kai és karikatúrákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents