Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

EP í. ,. o A Li

Csütörtök, lMtítí. április 28.

2

Brutyó János beszámolója a Távol-Keleten járt magyar szakszervezeti

küldöttség útjáról

Brutyó János, az MSZMP (Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, fczerdán a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárában nagygyűlésen számolt be a közelmúltban a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Demokratikus Köztársaságban járt magyar szak- szervezeti küldöttség útjáról.

— Utunk első állomása a Vietnami Demokratikug Köztársaság volt — mondotta egyebek között. — Delegációnkra a legmélyebb benyomást az az áldozatkész hősiesség, pél- . dás fegyelmezettség és félelmet nem ismerő bátorság tette, amellyel a vietnami dolgozók — lényegében háborús körülmények között — küzdenek hazájuk szabadságáért. Brutyó János ezután a Ko- ixai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásról beszélt. Koreában még csak fegyverszünet van, de nincs

végleges béke — mondotta. — A Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák száma csaknem 100 000, a dél-koreai hadseregé pedig 1 millió. Dél-Korea népe teljes joggal követeli országa békés egyesítését, az amerikai csapatok kivonását Dél- Koreából.

az általános választások megtartását minden idegen beavatkozás nélkül.

— Nagyon jó dolog, hogy hazánkban sok ezer munkás, fiatal jelentkezett, hogy ha kell, önkéntesként is a vietnami nép megsegítésére siet. A vietnami elvtársak elmondták: nagyon köszönik e készséget, de úgy érzik, hogy ma

erre nincs szükség. Kifejezték azonban véleményüket — többek között Ho Sí Mifih elvtárs is —, hogy

ma azzal segítünk a legtöbbet, ha itthon, hazánkban végezzük jobban munkánkat.

Ez a vietnami ncp harcának is szilárd támasza.

Ezután Nguyen Minh. a Vietnami Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának titkára, a május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett küldöttség vezetője és Dinh Ba Thi. a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti irodájának vezetője szólalt fel.

Coutc de Murvilié bukaresti tárgyalásairól

Szerdán reggel újabb eszmecserére került sor a harmadik napja Bukarestben tartózkodó

Ülésí tartott

a I\EB Borsod megyei Bizottsága

, Tegnap, április 27-én, szerdán délelőtt a NEB Borsod megyei Bizottsága ülést tartott a Miskolc városi Tanács Vb tanácstermében. Az ülé- fcen több vizsgálat tapasztalatait beszélték, vitatták meg. Egyik vizsgálat azzal foglalkozott, hogy a KETL-be tömörült kisiparosok hogyan, mi- ilyen eredménnyel tesznek eleget export vállalási kötelezettségüknek. mik a tennivalók e tevékenység eredményesebbé tételében. Egy másik vizsgálat alapján a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos tennivalókról esett szó, végül a megye vas- és acélöntvény ellátásával összefüggő gondokat, tennivalókat vitatták meg.

K

"mm

Couve de Murville francia, valamint Corneliu Manescu román külügyminiszter között.

Kedden este Alexandru Bir- ladeanu, a román miniszter- tanács első elnökhelyettese vacsorát adott a francia külügyminiszter tiszteletére, s azon igen jelentős pohárköszöntők hangzottak el.

Birladeanu pohárköszöntőjére válaszában Couve de Murville rámutatott: politikai szemszögből nézve megállapítható, hogy a Franciaország és Románia közötti tartós barátság alapjai ma szilárdan megvannak, és hogy a két ország jól megérti egymást. Ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy a De Gaulle elnök által életrehívott francia politika első számú célja fejleszteni a békés kapcsolatokat minden országgal. Ám ezt a célt nem lehet elérni, ha nem fogadják el és nem alkalmazzák a minden nemzet függetlensége és a bel ügyekbe való be nem avatkozás döntően fontos elveit Ezt az üzenetet intézi Francia- ország a világhoz és úgy hiszi, hogy ezen az alapon lehet eljutni az igazi és gyümölcsöző enyhüléshez. Európa így járulhat hozzá lényegesen a világ békéjéhez — mondotta a többi között Couve de Murville.

Kállai Gyula adta át a kitüntetést az Egyesült Gyógyszergyár dolgozóinak

Harmadszor nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár. A gyár egyik üzemcsarnokában a nehézipari miniszter ünnepi beszéde után Szilágyi Sándor, a Vegj'ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a SZOT és a vegyipari szakszervezet jókívánságait tolmácsolta a gyár dolgozóinak.

Ezután Kállai Gyula, a MiMerész partizán akciók Saigonban

ff ashington légiháborúval fenyegeti Kínát

A dél-vietnami partizánerők újból nagyarányú tevékenységet fejtenek ki, főleg Saigonban és környékén. A hírügynökségek bő beszámolókat közölnek a merész támadásról, amelyet szerda reggel intéztek Saigon egyik külvárosában. Akna — egyes jelentések szerint repeszbomba, vagy plasztikbomba — robbant egy autóbuszmegállónál, ahonnan a Tan Son Nhut-i repülőtéri építkezésben érdekelt amerikai vállalat dél-vietnami és külföldi, főleg dél-koreai és fülöp-szigeti munkásai és alkalmazottai indulnak munkahelyükre.

A robbanás következtében Ki személy, 11 dél-koreai és két dél-vietnami .meghalt. A sebesültek száma 25—30.

A szabadságharcosok az éjszaka folyamán rálőttek egy rendőrgépkocsira, a kocsit' vezető rendőr meghalt. A szabadságharcosok kézigránátot dobtak a Dél-Vietnamban levő dél-koreai fegyveres erők parancsnokának lakására. A paKözponii kuiiuregyuties az Ózdi Szénbányászati Trösztnél

Az Ózdi Szénbányászati Tröszt KISZ-íiataljainak kezdeményezésére központi kul- túregyüttest hoztak létre a közelmúltban. Az együttes szereplőgárdáját az üzemek legtehetségesebb fiataljaiból állították össze. A Somsályon megtartott kultúrbizottsági ülésen hoztak határozatot az együttes megalakítására, és azóta mór eredményesen szervezik is azt. Putnokiak, királ- diak, farkaslyukiak és somsá- lyiak egyaránt képviseltetik magukat az együttesben. Júliusban lesz az együttes premierje a búnvölgyi ifjúsági napokon.

rancsnok nem tartózkodott otthon. Az őrség egy tagja megsebesült és egy jármű megrongálódott.

Száz főnyi partizán támadást intézett a Saigontól mintegy 11 kilométerre levő őrállás ellen, négy rendőrt megöltek. \

Az Egyesült Államok jelenleg a légiháború fokozásával igyekszik megelőzni a szabadságharcosok várható oífenzi vaját. Amerikai B—52-es bombázók másodízben intéztek támadást a VDK területe ellen. Egyidejűleg

Washington nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy kiterjeszti a légiháborút a Hanoi—Haiphong övezetre,

sőt, a Kínai Népköztársaság területére is, amennyiben az amerikai támadókkal kínai területről felszálló vadászgépek szállnak szembe.

nisztertanács elnöke emelkedett szólásra.

Méltatta a gyár dolgozóinak munkáját, majd beszélt az új feladatokról, a távlati tervekről, amelyek a vegyipar számára ismét az átlagosnál nagyobb fejlődést tesznek lehetővé.

Ezután a gazdaságirányítás új módszereinek kérdéseit taglalta.

Hosszabban foglalkozott gazdasági építőmunkánk legfontosabb nemzetközi feltételével. a béke megőrzésének kérdésével. Rámutatott, hogy ennek megfelelően pártunk és kormányunk továbbra is aktívan tevékenykedik a nemzetközi feszültség csökkentése, a béke megszilárdítása érdekében.

Ezért egész népűnk egyöntetű felháborodással ítéli el az Egyesült Államok vietnami agresszióját, s vállal szolidaritást a szabadságukért harcoló népekkel.

Beszéde végeztével a kormány elnöke a Minisztertanács és a SZOT nevében átadta a zászlót fércekéi lst-í vánnak, a vállalat igazgatóját nak.

Louis Saillauí tájékoztatója

A főtitkár a szakszer rezeit mozgalom időszerű kérdéseivel .foglalkozott

Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszöveiség főtitkára szerdán Budapesten a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatta a magyar szakszervezeti vezetőket. Ott volt az előadáson Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Brutyó János, az ZvISZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke.

Louis Saillant a Szakszervezeti Világszövetség üdvözletét tolmácsolta május elseje alkalmából a magyar dolgozóknak. Kijelentette, hogy a világ dolgozói az idén a vietnami nép iránti szolidaritás jegyében ünnepük május elsejét.

Ezután arról beszélt, hogy delegációkat küldenek az

idagslgát — az Igazságot és a szabadságot, a békét és a boldog jövőt — őrizzük. Ezt a kincset bízta ránk a történelem. Ezt kell óvnunk és gya- rapítanunk, ezt kell megvédenünk, hogy azután átadjuk törvényes gazdáinak, a kizsákmányolástól és mohóságtól mentes, jövő emberi társadalom népeinek.

Emlékeznék Marx szavaira? „Kísértet járja Európát”. Milyen szerencse, hogy Európában a kommunizmus ma már nem kísértet milliók számára, hanem élő óriás, a húsból és vérből való nagy Alkotó. Európában ma már senki sem tagadja, hogy a kommunisták vezette népek győzni tudnak. S a tőkés világban az európai kommunisták milliói készülnek rá, hogy megváltoztassák bolygónk legrégibb országainak sorsát Ez korunk nagy igazsága.

S

az is igaz, hogy az óriási dél-amerikai földrész síkságain és hegységein szintén végigsöpör a szabadságért és a haladásért vívott harc gigászi hulláma. Repedezik a megkínzott közép- és dél-amerikai kis népeket akasztófával és késsel kormányzó dinoszauruszok bőre.

A jenkik több mint három évtizeden át támogatták a Dominikát és a más országokat kormányzó banditákat. Ma Dominikában ég a föld az amerikai imperialisták lába alatt. Kísértet járja be I.atin- Amerikát: a kétségbeesett tömeg. amelyben forr a gyűlölet, hatalmas szervezetekben

Egyesült Államokba, párb®^ szedet kezdeményeznek az amerikai szakszervezetek vezetőivel. Majd bejelentette; hogy májusban Ciprus fővárosában. Nicosiában ül össze az SZVSZ végrehajtó bizottsága. Közölte, hogy decemberben Budapesten szakszervezeti világkonferenciát tartanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. Beszélt Indiának, Ecuadornak és Malinak adott segítségről az írástudatlanság felszámolásához. Végül a* SZVSZ alapszabály módosító’' bizottságának V. budapesti ülésszakával foglalkozott. Ezután köszönetét mondott a magyar szakszervezeteknek, a dominikai sebesültek meghívásával megerősített szolidaritásért. Majd kérdésekre vá-" laszolt.

fog össze, hogy Karcoljon a

kenyérért, az igazságosságért

E

z késztette rá ellenségeinket, hogy mosolygó álarcot vegyenek fel. Most már reformokat Ígérnek. Biztosra veszem, hogy hazám és más országok ifjúsága támogatja ezeket a reformokat, és még sok más reform végrehajtását követeli majd. De azt is tudja ifjúságunk, hogy ezeket a reformokat csak azért ígérik meg és hajtják végre úgy, ahogy, mert a kommunisták ezrei követelték és önfeláldozó harcban kicsikarták a változásokat. Ok lanították meg népünket jogai védelmezésére. De ifjúkommunistáink látják, hogy az észak-amerikai imperialisták nap mint nap megalázzák népeinket, törvénytelen intervenciókat hajtanak végre, prostituáltak az Amerikai Államok Szervezetét, pártolják Equa-. dórban és Paraguuy-ban a sötét „gorillákat”, alantas módon leszállították a rézárakat,; s lehet, hogy létrehozzak az észak-amerikai megszálló erőket; Vietnamban az Egyesült Államok terrorhoz folyamodik, s Kubát még mindig aljasul bojkottálja. Ez a végte-, len aljasság, az emberi erkölcs- normáinak e kiáltó megszegd-■ se nagy feladatot hárít ifjú-1 kommunistáinkra. Nehéz, de szép feladat ez. Harcba kell- vinnünk Latin-Amerika né-' peit, hogy a mi nagy és szép- földrészünk olyan térség le-- gyen, ahol felragyog a füg-- getlenség, s virágzik a kultú-í ra. az emberi méltóság ós az öröm.

(Chile. Isla Negra.)

PABLO NERUDA:

M mabbiii üi 1 váúM

ifjúkommunisták tudják, hogy országunkban a dolgozók vívmányaikat és helyzetük javulását mindenkor a chilei kommunisták harcának köszönhették. Ok vezették a harcot a salétrombányákban, a réz- és a szénbányákban, s a város utcáin. A kommunisták agyában és szívében született meg a pedagógusok helyzetének megjavításáért, az alkalmazottak bérének emeléséért, a paraszttömegek felébresztéséért, a női méltóságért és a gyermekek jogáért indított harc, s ugyanígy a dolgozók minden megmozdulása, az országban négy évtized alatt végbement minden változás. S mindezért börtön, koncentrációs tábor, száműzetés, sőt, gyakran halál várt rájuk.

Országunk történetének legtisztább oldala pártunk harcának története. A Chilei Kommunista Párt önfeláldo- zóan, fegyelmezetten és örömmel viseli a harc terhét.

Egy pártunkon kívül álló politikus nemrég azt mondta nekem: ,.Ha hirtelen óriási vagyont kellene bíznom valakire aranyban, vagy briliánsban, az első, utamba kerülő kommunistának adnám át megőrzésre. Csak akkor lennék biztos benne, hogy visz- szakapom”.

Valójában ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb a mi felelősségünk. Mi a világ gazTalán akkor még nem láttam egész világosan, hogy az ő széles vállaira nehezedett népünk harcának egész terhe. Nem tudtam, hogy Reca- barren már járt a Szovjetunióban. s ott láthatta: a válságos évek. a zavaros idők és a fiatal forradalom létét fenyegető háború ellenére is. kínok között mi született meg Szov- jet-Oroszországban, látta, hogy Szovjet-Oroszországban valósággá vált az emberiség évezredes álma.

S

ok víz elfolyt és sok vér ömlött ki azóta. A kommunisták felnőttek. Megerősödtek és többen lettek. Kortársunk a tudója, hogy mindenütt a világon mindenkor harcra keltek, ha veszélybe került az emberiség alkotó tevékenysége. A kommunisták mindenütt a világon védelmére keltek a jövő nemes és fényes eszményeinek!

Spanyolországban a kommunisták dalolva harcoltak. Harcoltak, hogy feltartóztassák a fasizmust. S hány millió kommunista és szovjet ember áldozta életét azután az emberiség legnagyobb csatájában, a gyilkos hitlerista hordák ellen viselt háborúban?! És Kuba? Fidel Castro és kommunista társai teremtették meg a második latin-amerikai függetlenségi háború élenjáró osztagait!

Fiatal honfitársaim, a chilei

V

alahányszor fiatalokkal találkozom, úgy érzem, mintha régi énemmel, saját ifjúságommal találkoznék. Pedig de sok minden megváltozott azóta'

1921-ben láttam először a fővárost. Négy év múlva láttam saját falumban az első autót. Nem sokkal utóbb történt első találkozásom egy másik, viszonylag új technikai vívmánnyal, a még törékeny repülőgéppel.

Harcos, lelkes fiatalok tanultak akkor az egyetemeken. Szemünk előtt kezdtek repedezni és omladozni a feudális társadalom pillérei. Munkások és. parasztok vére ömlött a salétromgyárakban és a földeken: A diákok az utcán tüntettek. Dominge Romez Rojas költőt az uralkodó osztály bebörtönözte, és megölte.

Az erőszak és az önkény azonban már nem maradt észrevétlen, mint a múltban. A diákszövetségbe és a munkásszövetségbe menet gyakran láttam Luis Emilio Recabar- rent. Ahogy elhaladt mellettünk. félig leeresztett szem- pillája alól mintegy kérdőn nézett ránk. és ajkán enyhe mosoly játszadozott. Rendszerint feltűrt ingujjal járt. Csupasz karján kidagadtak a kemény izmok. így maradt meg emlékezetemben az amerikai földrész legnagyobb munkás- , vezére.

Szamuely Tibor né Szilágyi Jolán; Emlékeim

Az Emlékeim *— vallomás. Vallomás a ma emberének arról, amiért érdemes volt és ma is érdemes harcolni: a kommunista eszmék győzelméért. A könyvben több, dokumentum értékű fényképet találunk, s a szerző igen sok, nagy erejű karikatúráját. (Zrínyi Katonai Kiadó.)

Azt tépni mindig, veszélyek, üldöztetések közepette Is, ami az osztály, a proletariátus érdekét szolgálja — az Igazi forradalmár hitvallása. Történelmi sorsfordulók szemtanúja szólal meg a könyv lapjain, s letisztult stílusban, élpátosztól mentesen vall emlékeiről, olyan emlékekről, melyek azóta már a történelem szerves részévé váltak. Ott ül a Komintern III. kong-l resszusán, s Lenint rajzolja; ott van a berlini futcá-‘ kon, amikor még a kommu-i nista munkások szétverik aj fcarnainges csürhe tüntetését,! s akkor is, amikor már az SA-* legények uralják a terepett kommunista _ lapokba rajzolj tnetsző gúnyú karikatúrákat aj főkéről, a munkásnyomorítók- i'ól, s az előretörő íasizmus-l fői; menekülnie kell, s Moszk-J Vában talál otthonra, ott íoly-J íatja a forradalmár tántorít-* hatatlan harcát a holnapért,I gazdag életűiről ad számot a| Magyar Tanácsköztársaság] egyik vezetőjének élet- és elv-l íársa.' _ . |

Szamuelyné Szilágyi Jolán J könyve szerény, tárgyilagos! hangú, mégis szenvedéllyel, azi eszméhez kötődő, nem lanka-j tió hittel átitatott mű: doku-| mentum értékű olvasmány, ugyanakkor izgalmas, fordula-j tokkal teli olvasnivaló is. Úgy] ábrázolja a történelmi íolya-J mátokat, hogy az olvasó nem' kívülállóként ismeri meg azo-j kát, hanem részesévé lesz.J (együtt érez és küzd a harcö-| hókkal. Reális könyv ez. . nem hzépít semmit, s nem hallgat! (el dolgokat: megmutatja, ho-J gyan kerülhetett hatalomraj Hitler, hogyan árulták el a1 munkásegységet a szociálde-2 inokrata vezetők, s azt is, rhi-j lyen iszonyatosan neh'éz har-J bot vívtak a német kommu-* nisták. A szerző tizenegy évig! élt Berlinben. Választhatott] volna könnyebb utat, mint] grafikusnak, festőnek ösztön-' Híjakat kínáltak, Párizsba] hívták, ö mégis maradt a sze-| igényes, üldözött kommunista lapszerkesztőségekben, s bar-' bolt tollal, festékkel, plakátok-j kai és karikatúrákkal.