Észak-Magyarország, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

Kedd, 1966. április 19. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Kádár János elvtárs cikke * a Népszabadságban .A Népszabadság április 17-i, vasárnapi száma Moszkva üze­nete a világ népeihez címmel közölte Kádár János elvtárs­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, az SZKP XXIII. kongresszusán nészt vett magyar delegáció ve­hetőjének csaknem két oldal terjedelmű cikkét; »A kongresszuson részt vett teagyar küldöttség tudja, hogy a tanácskozás gazdag anyaga teinden érdeldődőtöl figyel­mes és alapos tanulmányozást kíván, mégis kötelességének tertja, hogy — hacsak vázla­tosan is — tájékoztassa párt­tagságunkat, a magyar közvé­leményt tapasztalatairól, a végzett munkáról” — írja a cikk bevezetőjében Kádár elv­társ. E célkitűzésnek megfele­lően ismerteti a magyar párt­küldöttségnek a kongresszuson és a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait, hangsúlyozva, hogy „a XXIII. kongresszus .megerősítette, tovább vitte a XX. és XXII. kongresszus íő irányvonalát, Ismét hangsú­lyozta hűségét az 1957-es és az l!KiO-as moszkvai nemzetközi tanácskozás határozataihoz”. A továbbiakban Kádár elv­társ utal a kongresszus szá­mos fontos megállapítására és felhívja figyelmünket a kong­resszus tanulságainak haszno­sításúra« Elkészült az első magyar elektronikus számológép Az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyárában elkészült az első magyar elektronikus szá­mológép, a Hunor—131 proto­típusa. A gép hibátlanul tud összeadni, kivonni, szorozni, osztani és hatványozni. Zajta­lan, megbízható, üzembiztos és gyors: az utolsó „műveleti gomb” megnyomására azonnal mutatja, vagy a hozzákapcsol­ható berendezéssel kinyomtat­ja a kész eredményt. Legna­gyobb előnye, amiben megelő­zi versenytársait az, hogy ha kezelője hibát követ el, maga a számológép figyelmezteti rá. Mintha a megszokottnál is nagyobb ütemben dolgoztak voina a munkások vasárnap a nyéki tavak partján. Az uszályvontató kishajó ide-oda úszkált a fodrozódó víztükrön, vitte hasznos terhét: a kibá­nyászott kavicsot. Dolgozott a serleges kotró is, amely az osztályozó szállító szalagjai­hoz továbbította a kilenc, tíz méter mélyből kiemeli ter­méket: az osztályozó alatt va­gonok sorakoztak, és egymás után gördültek ki az önként uszályosok, a kotrósok: vasár­nap egy teljes műszakon át mintegy kétszázhetven ember tudása legjavát nyújtva dolgo­zott. Támogatták a kezdemé­nyezést a vállalat adminisztra­tív dolgozói is, akik egy napi keresetüket ajánlották fel. A mérleg: ezen a napon 383 vasúti kocsit raktak meg, mégpedig 3644 köbméter nor­mál bányakaviccsal és 1289 köbméter osztályozott ka­viccsal. Munkájuk értéke 110 ezer forint, amelyet már be történik Vietnamban Kö­telességünk, hogy segít­sünk harcoló testvérein­ken és nagyon boldogok len­nénk, ha minél magasabb ter­vet tudnánk teljesíteni” — mondta Szécsényi László, az üzem párttitkára A célkitűzést elérték, ügy tervezték, hogy a vietnami műszak után mintegy nyolc­vanezer forintot befizethetnek a szolidaritási alapra. Ebből 110 ezer forint lett. A har­mincezer íorint különbség Megkezdődött az aggteleki barlangtragédía bírósági tárgyalása A miskolci megyei bíróság tegnap, április 18-án, hétfőn teegkezdte Pászthory György Walter pannonhalmi bencés gimnáziumi tanár perének tár­palását. Pászthory György valter vezette azt a barlang- kutató túrára indult diákcso- Porlot, amelynek 3 tagja 1965. December 31-én tragikus kö­rülmények között elhunyt a “aradla-barlangban lett ki­ránduláson. Érthetetlennek tartja A vádirat három rendbeli Gondatlanságból elkövetett em­beröléssel vádolja Pászthory György Waltert. A vádirat sze­rint bár Pászthory jól tudta, "ogy a barlang-túra megeről­tető, nem gondoskodott arról, bogy a résztvevőket előbb orvosi vizsgálatnak vetesse slá. Így magukkal vittek egy olyan diákot is, aki korábban Szivbelhárlyagyulladáson esett at. Azt sem állapította meg, oiennyi élelmet vigyenek ma­sukkal a gyermekek erre az ®fős táplálkozást igénylő útra, nem is ellenőrizte az ételfo- Syasztás mennyiségét. Külö­nösen szűkös volt a táplálko- ps a tragikus kimenetelű túra napján. A boncolási jegy­zőkönyv szerint a halált ki­zárólag a napokon át mostoha körülmények között folytatott megerőltető barlangi tartóz­kodás, a szervezet teljes le­hűlése és kimerültsége kö­vetkeztében bekövetkezett szívelégtelenség okozta, j. A tanár nem érzi magát bűnösnek. Túráit — mondja ~~ mindig gondosan előkészí­tette, a végzetes túra volt a második, amit az év végén Vezetett ugyanebben a bar­langban, ezt is előkészítette. Teljesen érthetetlen előtte, ho­gyan halt meg a három rábí­rt gyermek. Pászthory középiskolás kora ote foglalkozik természetjá­rással, egyetemista volt, amikor o barlangkutatást megkezdte, választmányi tagja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társu­latnak, Pannonhalmán a gimná- ^umban biológiát és kémiát ta­tet, ezenkívül nevelő tanár a fiúkollégiumban, tagja a szerzetes rendnek. 1962-ben Vakította meg az iskolában a Corner Flóris barlangkutató Csoportot, ennek minden je­lentkező gimnazista tagja le­hetett, ha szülei engedélyez­tek. a felvételnél orvosi vizs­gálat nem volt kötelező. Pászthory 1963-ban járta be először az egész aggteleki bar- langot, 1964. december 28 és Január 2 között szervezett bar- tengtúrát a Baradla-barlang- “a, ezt ismételte meg 1965. december 28-án 11 részvevő­vel. ö vezette a túrát, helyet­tese nem volt. Szemléi- Mária tenárnőt azért vitte magával, teert három lány is volt a cso­portban. A fiúk egy része az ő felügyelete alatt tanul az isko­lában, a lányokat családilag temerte. Minden társát al­kalmasnak tartotta a barlang- porára, ha rangsorolja őket, tetkor Brückner Ernőd és Weltstein Antal volt a leg­gyengébb közöttük. (Ez a két fiú halt meg a túrán Háder Pállal együtt, akt Pászthory rokona volt, így került a cso­portba.) A vég set es december ítl Pászthory előadta, hogy ő maga állította össze a listát, milyen felszerelést hozzanak magukkal a gyerekek. Az éle­lem mennyiségét nem irta elő, a szülők csomagoltak, eddig mindig elég volt. Ta­pasztalata szerint még nem fáztak meg a túrázók ilyen úton. Az 1965-ös túra jutalomlúra volt, csak 17—18 éves gyere­keket vitt magával. November végétől készültek az útra. December 28-án indultak el Budapestről, délben érkeztek meg Aggtelekre cs még aznap délután megtekintették a bar­langot. Este fél 7-kor már visszaértek a kijelölt táboro­zó helyre, vízben nem jártak ekkor. Másnap délután Jósva- főre indultak és este fél 8-kor értek vissza. Vízben ekkor sem jártak, senki se panaszko­dott fáradtságról. December 30-án járták be a Retek-ágat, itt már majdnem végig víz­ben mentek, visszatérve este 11-kor feküdtek le, ekkor sem észlelt semmi különöset sen­kin. December 31-én csak dél­után 3 órakor mentek el egy rövidebb túrára. Erről már háromnegyed 7-re visszaértek. Kérdezte, fáradt-e valaki, de senki se panaszkodott. Ezután indultak el a Styx-túrára. A lányokat nem vitték maguk­kal. Szemlér Mária velük ment, mert ő már tavaly is részt vett ezen a túrán, éppen úgy, mint a fiúk közül Borbás László. Élőbb Brückner, astán Wetistein nem bírta tovább Este fél 8-kor indultak el a végzetes túrára, ö ment elöl, Ruff Attila zárta be a sort. Indulás előtt felbontottak egy fél literes barack pálinkát, eb­ből mindnyájan ittak, aztán később mégegyszer ittak belő­le, a túra végcélja előtt. Elő­ször bokáig érő vízben men­tek, később olyan helyre ér­tek, ahol csak arcuk látszott ki a vízből. Nem kérdezte ugyan, de fáradtságot nem látott senkin, amikor vissza­nézett. Arra figyelt fel, hogy 20—30 méterrel a végcél előtt Ruff előreszólt: Brückner fáradt, le akar maradni. A le­maradást nem engedte meg, mert a csoportot együtt akarta tartani. Visszament Brück- nerért, magához vette, karon- íogta, így értek a végcélhoz, a rácshoz, itt megitták a ma­radék pálinkát, aztán megin­dultak visszafé. Brückner most még nehezebben bírta, hama­rosan kiderült, hogy Wettsteint. is támogatni kell. Ekkor már Brücknert vonszolni kellett. Wettstein közben elvesztette eszméletét, és hamarosan Ha­der kiáltotta, hogy „nem bí­rom tovább, én is rosszul va­gyok." Így érlek vissza a gátig, ek­kor határozta el, hogy segít­ségért megy. Szemlér Mária vele ment. Ügy gondolta, neki kötelessége menni, ő a felelős vezető. Miután egyedül nem mehetett, Szemlér Máriát vit­te magával, ő volt a legjobb állapotban. Arra még emlék­szik, hogy elindultak, de más­ra már nem. Az elnök ezután az ülést be­rekesztette. A tárgyalási ma, április 19-én folytatják. Mate Iván Százezer naposcsibe két községnek Bocs és Hernádnémeti ház­táji gazdaságai százezer napos­csibéhez jutnak az idén ta­vasszal a helyi földmüvesszö- vetkezet útján. Több mint 30 ezer naposcsibét már el is szál­lítottak a keltelőállomásokról a két községbe: A rengeteg csirkére azért van szükség, mert Bőcsön és Hernádnémeti- ben teljes baromfi állomány- cserét hajtanak végre, A régi baromfiállomány ugyanis el- korcsosult, évről évre tizedel­ték a betegségek, s rossz volt a tyúkok tojáshozama. A tel­jes állománycsere, az eddigi ta­pasztalatok szerint, megkétsze­rezheti a községek háztáji ba- romfilartásból származó jöve­delmét. A Miskolc nevű kotróhajón a karbantartást végeztek eL vállalt munkában termelt ka­viccsal az ország sok tája felé. Az ÉM nyéki kavicsbányá­jának dolgozói a vállalat két üzeme közül, elsőként vállal­ták, hogy kongresszusi verse­nyükben egy műszakot teljes létszámmal dolgoznak, és a munkájukért járó összeget a harcoló vietnami nép megse­gítésére ajánlják fel. A ne­mes elhatározást április 17- én, is fizettek a vietnami szolida­ritási alapra. Nem lehet eléggé kifejező szavakkal írni arról a lelke­sedésről, a harcoló vietnami néppel való együttérzésről, amely a nyéklódházi ka­vicsbányászok vasárnapi cse­lekedetében megnyilvánult. A pártszervezet és az üzemve­zetőség ja/aslalára határozták mindennél jobban bizonyítja,- mennyire szíwcl-lélekkel dol­goztai'. Nagy megelégedést váltott ki a vállalat budapes­ti központjában is a nyékiek kezdeményezése. Eljött erre a napra Csata Kálmán igazgató és Mács Kálmán vállalati párttitkár is. Sorrajúrták >. a nyéki bányákat és elismerő szavakkal nyilatkoztak a mun­káról. TizenliétfMiiilSés <megtísliariíá§ A Borsodi Vegyikombinát fiataljainak munkasikerei Tavaly az időjárási nehéz­ségek és egyéb, gépészeti problémák miatt a nyékládhá- z\ kavicsbánya nem tartozott a legjobb tervteljesítők közé. Idén azonban, év eleje óta nagy lendülettel dolgoznak, és nap mint nap magasabb ter­vet teljesítenek. Jelentős a pártunk IX. kongresszusának tiszteletére tett vállalásuk is. Elhatározták, hogy ötvenezer köbméter normál bányakavi­csot és Hl ezer köbméter osz­tályozott kavicsot adnak ter­ven felül, melynek értéke meghaladja az egymillió fo­rintot. Kongresszusi vállalá­sukon felül megrendezték a vietnami műszakot, s ennek mérlege, valamint első ne­gyedéin' tervteljesitésük azt mutatja, hogy a nyékiek a vállalat. hét üzeme közül el* indultak azon ag úton, amely a legelső helyhez vezet. , (Onodvári—Szabadj 11 résre méltó eredményeket ér­tek el a két harmadik helye­zett, a Tiszai Vegyikombinát, valamint az Ajkai Timföldgyár és Aluminiumkohó fiataljai is. A versenyben első helyezést elért vállalat fiataljait 6000 forinttal és három külföldi úttal, a Borsodi Vegyikombi- nát fiataljait 4000 forinttal és két. külföldi úttal, a harmadik helyen végzett Tiszai Vegyi- kombináiot pofiig 2000 forint­tal és egy külföldi úttal jutal­mazták« meg a népgazdaságnak. A kü­lönböző KlSZ-szervezetekkel kötött szocialista szerződések­ben 140 millió forintnál na­gyobb értékű gép és berende­zés elkészítését, illetve szállí­tásút szavatolták, s átlagosan négy' hónappal rövidítettél, meg a szállítási határidőket. A BVK ifjú kommunistái több. mint egymillió forint ér­tékű anyagot takarítottak meg. 42 újításukat fogadták el, s 13 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Ugyanig)' elisme­A napokban értékelték a vegyipari beruházásokon dol­gozó fiatalok versenyét. Az el­múlt évi eredmények a.apján a Dunai Kőolajipari Vállalat ifjú szakemberei kerültek az első helyre. Másodikként a Borsodi Vegyikombinát fiatal­jai végeztek a versenyben. Si­kerüket egyebek között annak köszönhetik, hogy az építkezé­sen tavaly 158,5 százalékra tel­jesítették az üzembehelyezési tervet, s több mint tizenkét millió forintot takarítottak vasárnap követte a nemes tett. A szombati utolsó mű­szak leváltásakor minden dol­gozó a helyén volt. Folytatták a munkát a karbantartók, az el s vietnami műszakot. Ä dolgozók egy emberként csat­lakoztak hozzá: „Olvassuk az újságokban, nap mint nap látjuk a televízióban, mi Egész nap, megállás nélkül ontották az osztályozó szállító szalagjai a kibányászott kavicsot.

Next

/
Thumbnails
Contents