Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
Kedd, 1966. március 15. eszakmagyarors/.ag 3 Sátoraljaújhely — határ varos m. A város, méglia lassan is, *zépül. Mintegy 5—6 négyzetkilométer park épül a Jövőben. Egyaránt öröm ez fiatalnak, öregnek. (Mintegy 3UÖ ezer forint értékű társadalmi fiiunkat végeztek az elmúlt évben e park építésénél a faros lakói!) Renoválják a tégi, kedves házakat, utcákat, s a művelődési otthonban igyekeznek megfelelő programot nyújtani a város lakóinak. E sorok írója nemrégiben ott járt és előadást tartott a Napjaink című lap célkitűzéseiről. Egyszerre több program volt az időben * művelődési házban, mégis, sok érdeklődő eljött, egyszerűen azért, mert kiváncsiak. A sátoraljaújhelyi emberek Szeretik a kultúrát, s ha nem is bőséggel, de alkalmuk van kultúréhségüket csillapítani. Kossuth itt diákoskoriolí... 1789-ben II. József a Kegyes Tanítórendnek adományozza a pálosok iskoláját. Czakó Sándor és Pikóczy Eleonóra Heléne gimnáziumot alapit. Ez az iskola ma is fennáll, mint állami gimnázium. 1810—16 között Kossuth Lajos is ennek a gimnáziumnak a növendéke. A városnak három középiskolája van. Az említett, nagy múltú gimnázium, egy közgazdasági és egy szőlészeti-kertészeti technikum. A gimnázium nappali hallgatóinak száma megközelíti az ez- tet, s 235-en esti hallgatói. Itt „székel” a miskolci Gépipari Technikum kihelyezett Osztálya 34 hallgatóval, a Faipari Technikum 26 hallgató- fél. A Közgazdasági Technikumban nappal 290, este 98, 0 levelező tagozaton 81 diák fanul. A Kertészeti Technikumban 152 a nappali, 436 a Welező tanulók száma, ösz- B2esen ebben a kis határmenti fárosban csaknem kétezer órabér tanul középiskolában. Lz önmagáért beszél! A városban mintegy kél- ®áz pedagógus (általános-, középiskolás) tanít. Ha a következő tényezőket “gyedembe vesszük, nem nehéz a következtetésünket elfogadni. Ujhely a kisiparosok, a kézművesek és a kereskedők városa volt — és lényegében •Pa is az. Természetesen, más alapokon nyugszik a mai, a s*ocialista kisipar, kereske* ■ Hasznos előadások eredményes vüák • * _A közelmúltban továbbkép-] íésen vettek részt a Diósgyőri. Gépgyár KISZ-alapszervezeté-j aek titkárai. A Bükkszentke-, feszten megtartott háromnapos; továbbképzés rendkívül hasz-! *r°s volt, mind a résztvevők,' blind pedig az előadók számá-J A titkárok a viták során, tovább bővítették politikai, j teológiai ismereteiket, az. előadók pedig az üzemi ifjúsá-; ki élet tapasztalataival gazda-’ kodtak. ; Ebből az alkalomból a gép-. kyári fiatalok összegezték és! értékelték az elmúlt év akció-1 Programjának eredményessé-; két. Begyik János, a nagyüze-. bii KISZ-bizottság nevelési! °s2tályvezetője KISZ-alapszer-| főzeteink feladatai, fiataljaink*, ideológiai nevelése címmel ■; irtott előadást. Vertig János.] eIftárs, a nagyüzemi KISZ-bi-^ tottság titkára előadása sorául a KlSZ-alapszervezetek szer-; Vezeti helyzetét és a további; feladatokat Ismertette. A KISZ. a párt közös kapcsolatának! kérdéseiről Mónus Antal, a ] Nagyüzemi pártbizottság titka-; r® tartott előadást. i delem, mint egykor. S nem kis gondot jelentett a város vezetőinek, amíg munkaalkalmat biztosított a városban. Jelenleg 16 203 lakosa van Sátoraljaújhelynek. Még 1963- ban is 1200 munkaigénylő élt a varasban, közöttük 300 férfi. Ma? Dr. Németh Pál, a tanács elnöke elmondta, hogy minden férfi munkát találhat magának. Mintegy 400 nő elhelyezése okoz még gondot, közülük is csupán 120 helyzete súlyos és sürgető. Lehetőségek: a Hegyaljai Ruházati Ktsz, mely 15 évvel ezelőtt 10 dolgozóval kezdte meg működését. Ma 750 ember keresi itt a kenyerét. A második ötéves tervben felépült az ELZET Fémlemezipari Művek egysége, ahol 500 újhelyi keresi kenyerét. És természetesen még ma is a kisipar. A következtetés nem nehéz: az üzemeket és a műhelyeket mind korszerűbb gépekkel rendezik be, szükséges hát, hogy az ott dolgozók általános és műszaki műveltsége is növekedjék. Érdekesebb számadatok, tények A város léleks zárna jelenleg megközelítően azonos a század elejivel. A lakásigénylők száma 537. Sajnos, itt elsősorban a fiatal házasok szenvednek hátrányt. Több mint 170 fiatal házaspár várja, hogy megoldódjék lakásgondja. Ám ez nem olyan egyszerű. A tanács gondja: 172 romos lakás likvidálása... Az anyakönyvből is érdekes adatokat tudhatunk meg. Míg 1945-ben 381-en haltak meg, s 335-en születtek, 1905- ben a halálozás: 165, a születettek száma: 176. Igaz, itt „pluszban” van a népszaporulat az elhalálozással szemben, viszont fele annyi gyermek nem születik ma Sátoraljaújhelyen, mint a felszabadulás év'ben. A társadalmi ünnepek népszerűsége is növekszik. Míg 1964- ben a született gyermekek 4,5 százalékát névadón avatták a társadalom „hivatalos” tagjává, ez lecsökkent 2,9 százalékra. (Nem azért, mert a templomban kereszteltek száma növekszik, hanem, mert még mindig nem elég vonzó a szocialista névadás formája.) Viszont a házasságkötéseknél 7 százalékos az emelkedés 1964 óta, amikor a házasulandó fiatalok 32 százaléka KISZ- és más jellegű esküvőn mondta lei a boldogító igent! A haláleseteknél is egyre több a társadalmi temetkezés. IttX 1964-ben a százalékarány négy, a következő évben pe- ] J dig tizenhárom. Az esti sétára induló eset-1 \ leg kifogásolhatja egy-két hetvenkedő fiatal viselkedő-;; sót. Azok se kötekednek, in-!! kább nehezen viselik el le-** génnyé érésüket. Barátságos,!! egymással jól megférő embe-- rek az újhelyiek. Ennek eile- nőre 1965-ben 704 esetben«* tettek feljelentést szabálysér- £ tés miatt. A bírság összege«! alig valamivel több, mint'J* 24 t>00 forint, ebből 18 000 fo-S rintot hajtottak be. Ünneplőbe öltözve... | Csata, Egy város kultúráját nem minden esetben tükrözi visz- sza a statisztika. Természetesen fontos, hogy könyvtár- ellátottsága, állandó, vagy időleges képzőművészeti es irodalmi élete beleilleszkedjék az ország vérkeringésébe, megtalálja mindezekben saját arculatát is. A közoktatás fontosságát említeni se kell, mert köztudott. A szellemi élet; elsősorban az érdeklődésben rejlik. S itt sikerült „megfogni” ennek a patinás hírű, ugyanakkor a sznobizmussal oly sokat vádolt város érdeklődését a nemesebb kultúrák iránt. — Tavaly művészeti napokat rendeztünk — emlékezik vissza dr. Németh Pál, a tanács vb-clnöke. (Tíz evvel ezelőtt ennek az embernek még csak hat osztálya volt — ma közgazdasági diplomával rendelkezik.) — Tizennégy nap alatt kilenc este szimfonikus zenét hallgattak az újhelyiek... A négyszáz bérlet közül háromszázat munkások vettek meg ... Nagy szó az, hogy ezek az emberek sötét ruhát öltöttek és komoly zenét hallgattak... Élénk élete van a művelődési háznak is. Irodalom, ismeretterjesztő előadások, kulhírcsoportok eleven munkája tölti meg a kultúra házát Sajnálatos, hogy a város képzőművészeti élete a művelődési ház alagsorán bulcik el — itt ugyanis a sportolók edzenek, a képzőművészeknek pedig nincs műtermük. (Kár lenne a sportot és n képzőművészetet szembeállítani egymással —, de feltétlenül helyes lenne mielőbb megtalálni a megoldást.) * Éppen egy vitaesten (irodalminak indult de a város jövőjét kutató) tudta meg a sorok írója, hogy az újhelyieket nagyon érdekli: milyen lesz a jövő Sátoraljaújhelye. Baráth Lajos (Befejező rész következik.) 3800 publikáció A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárainak, oktatóinak szakirodalmi tevékenysége egyre szélesebb körben válik ismertté nemcsak hazai szakkörökben, hanem külföldön is, tekintélyt, elismerést szerezve. Munkásságukról jól áttekinthető képet nyújt a nemrégiben megjelent miskolci egyetemi bibliográfia. A terjedelmes, csaknem háromszáz oldalas könyv az egyetem fennállásától eltelt 15 év szakirodalmi tevékenységét foglalja ösz- sze. Ez idő alatt az egyetemen mintegy 3800 publikáció, köztük több száz könyv készült az oktatók munkája nyomán. A publikációkat, tanulmányokat a hazaiakon kívül mintegy 120 külföldi folyóirat közölte, köztük olyan világszerte elterjedt tekintélyes kiadvány, mint az American Journal of Science, vagy az Archiv für Eisenhüttemwe- sen. A tanulmányok tíz nyelven váltak közismertté, de akad köztük olyan is, amit japánra fordítottak le. Korkos Jenő rézkarca Március 15 ..Március idusa" — így ejtjük ki az évforduló nevét, mely tavaszt, ifjúságot, megújulást lop szívünkbe. „Akkor — így tódul fel bennünk az emlékezés és így kezdik az idősebbek a fiataloknak az elbeszélést — március 15-én már kiskabát- ban, fehér blúzban mentünk virágzó fák alatt az iskolába ..Mindig a tavasz, pedig hát március idusán gyakran kis falusi házak ablakait is betemette a hó, és nem kevésszer cibálta az ereszeket a jeges szél. De a szó jelentésének varázsa van: tavaszt jelent A mi 118 évvel ezelőtti 48-as március 15-ünk nemcsak szimbolikusan a tavaszkezdést jelentette történelmünkben. Kossuth, Petőfi. Táncsics és az egész ifjú reformnemzedék ekkor kezdte meg a dicsőséges harcot a nemzeti függetlenségért, az emberi jogokért. Hosszú harc kezdete volt eltiport forradalom, az önkényuralom lefojtott, néma értizedei követték, de nagy, dicső évfordulók is felragyogtak a nemzet történelmének tavaszfcezdete óta. Ha időben hosszú is volt az az üt, amely 48 márciusától a Magyar Tanácsköztársaságon át 1945. április 4- éhez vezetett: a három évforduló közt okszerű összefüggés van. Felszabadulásunk és népünk két évtizedes eredményes munkája 48 művének megkoronázása, hagyoviányaink méltó folytatása. Március idusát köszön t- jük. Virágba borulnak-e az idei március 15-én a fák, kisicabátbnn mennek-e diákok az iskolai ünnepségekre, nem tudjuk. De tavaszi ünnepre mennek, szívünkben a tavaszt, a megújulást köszöntjük, s hagyománytisztel öen a dicső elődök, s harcok szellemében dolgozunk szocialista jövőnkért. A súrlódás, kenés című vándorkiállítás Ä Kohó- és Gépipari Minisztérium tudományos tájékoztató intézete, valamint a MTESZ a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen Borsod megyében is megismétli a múlt évben Budapesten nagy sikert aratott „Súrlódás, kenés” elnevezésű vándorkiállítást. A kiállításnak az a célja, hogy megismertesse az ipari üzemek dolgozóival, műszaki szakembereivel a korszerűen kialakított gépelemeket, csapágyakat és azok anyagait. Felhívja a figyelmet a mozgó alkatrészekhez, csapágyakhoz helyesen megválasztott hazai és külföldi kenőanyagokra es az ezek alkalmazásával elérhető gazdasági előnyökre. A vándorkiállítás egy Ikarus 555. típusú autóbuszban érkezik Miskolcra, ahol a Technika Házában (Széchenyi utca 105.) március 23-án és 24-én, Özdon. a kohászati üzemek bejárata előtt 26, 27 és 28-án, Borsod- nádasdon, a lemezgyár bejárata előtt pedig március 29-én1 tekinthető meg. A kiállítás anyagát az autóbusz belső oldalfalaira erősített színes totókon mutatják be. A képanyagon kívül egyes témákat természetesen különböző tárgyakkal is demonstrálnak. Többféle méretű siklócsapágy típust. különféle gördülőcsapagyakat, továbbá hazai és külföldi kenőanyagmintákat mutatnak be. A mozgó kiállítással cgv időben filmvetítéssel egybekötött tudományos előadásokat is rendeznek. F?eny érdekében szükségesnek látszik szólni a mércéről, s az értékelés módjáról egyaránt. Mert lehet, hogy egynéhány termelőszövetkezeti brigád ezt mondhatná: mi jobb eredményt értünk el, többet termeltünk, mint a győztesek egyike-másika, mégis ... Igen, ez a „mégis” nagyon lényeges dolog. S hatványozottan lényeges, ha a szocialista brigádok munkájáról van szó! Nem véletlenül, már évekkel ezelőtt igen sok szó esett a termelőszövetkezeti szocialista brigádokról. „Adottak-e már a feltételek, hogy a tsz- ekben ilyen brigádok alakuljanak", „nem lenne-e helyesebb csak egyszerű termelési versenyeket szervezni” — „milyen legyen a mérce, a megtisztelő cím mércéje falun?” Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták a szakembereket, a különböző társadalmi szervezeteket.. Mert egyáltalában nem lehet közömbös, milyen a verseny tartalma. Általánosságban véve természetesnek tűnik, hogy a versenynek a többet, a jobbat kell szolgálnia. Azonban a tsz-brigádok szervezésében a kezdeti időszakban sokan csak látszatored- ményekre törekedtek. Elsősorban azt nézték: hány brigád alakult? S bizony, a mérce nem állt túlságosan magasan 1 S itt kell válaszolni arra a bizonyos „mégis” kérdésre. Lehet, hogy az idei értékelésnél olyan brigád került a legjobbak közé, amelyik ösz- szességében kevesebbet „termelt”, mint egy másik, helyezés nélküli csapat Csakhogy a győztes munkacsapatnál egyrészt többet ért külön-külon egy-egy tag munkája, másrészt a tanulásban, a fegyelmezettségben ez a brigád jobb volt, mint a másik! S ez nem lehet közömbös, még akkor sem, ha esetleg eddig hiányoztak az ilyen „verseny-akadályok”. Igen sole szó esett erről, s általában a további brigád- versenyek mércéjéről, a feltételekről az elmúlt évi versenyt értékelő bizottság ülésén is. S abban immár egyhangú volt a vélemény, hogy a verseny ne a versenyért, a minél löbb nevezésért legyen verseny, hanem a tartalomért. S a tartalom ma, 1966- ban már a falubóL termelő-, szövetkezeteinkből se hiányozhat. Az elmúlt évek, egyébként egyre népesebb versenyéből mindez valahogy még hiányzott. Pedig éppen ezekért érdemes. szükséges versenyben vetélkedni! Barcsa Sándor ezer, a felsőzsolcaiak 3 ezer forint jutalomban részesülnek. A baromfitenyésztő brigádok versenyében viszont a mezőkeresztesi asszonyoké az elsőség. Az Aranykalász Termelőszövetkezet törzsbaromfi- tenyésztői ugyanis egyedülálló eredményekkel dicsekedhetnek. Nem kevesebb, mint 147 tojást „termeltettek” egyedenként a rájuk bízott tyúkokkal, s ez harminc darabbal több, mint az 1964. ért átlaguk volt. Második helyié a mezőkövesdi Matyóföld Tsz húscsibe-nevelői kerültek. A mezők eresztesi asz- szonyok 3000, a mezőkövesdiek 2000 forint jutalomban részesülnek. Pénzjutalomban részesülnek a harmadik helyezettek is, ezenkívül 28 ezer torin tot kapnak a járások különböző, más jellegű versenyein első helyen végzett munkacsapatok Is. 'egyen a merre f a jutalmazás ünnepélyességén egy piciny csorbát is akarnánk ejteni, éppen a közeli holnap, az I9C6, évi verszámos, a termelőszövetkezetektől, a járásoktól érkezett jelentés, vélemény alapján elemezték, vizsgálták a bizottság tagjai. Hiszen több tíz brigád, munkacsapat közül nem könnyű dolog kiválasztani a legjobbakat, a jutalomra, dicséretre elsősorban érdemeseket lábaiak l asszonyok as élen mind a tanulásban, és a fegyelmezettségben valóban kitűnőre vizsgáztak 1965-ben. S a termelésen kívül a két Utóbbi szempont is igen lényeges. A második helyet a felsó- zsolcad Szabadságharcos Tsz kertészeti brigádjának ítélték. A brigád tagjai egyenként 45 ezer forintnyi értéket termeltek, s ez 1965-ben különösen szép eredmény! S a jó munka jutalma: a hejőbábaiak 5 Milyen magasan t Az értékelés tehát megtörtént, s a jutalmak ünnepélyes átadása hamarosan megtörténik. Azonban anélkül, hogy I Néhány nappal ezelőtt ér. tékelte a mezőgazdasági szak- ; emberekből, a különböző ! társadalmi- és tömegszerve- ■zetek képviselőiből alakított ! bizottság a termel őszo ve tke■ zetek szocialista brigádjainak Jós munkacsapatainak 1965. .évű versenyét. Az elmúlt | esztendőben végzett munkát A hejőt ! és a mesőkcresxíesi • Különösen sok szempontot ! kell figyelembe venni például ■ a szocialista brigádok mun- ; Icájának értékelésénél. Hi- . szén a név, a megtisztelő ; cím már egymagában is ki- ! emelkedő tetteket, sokoldalú [példamutatást kíván. S a ieg- •! jobbak között is elsőnek len- !• ni, ehhez bizony plusz kell i; munkában, magatartásban, tanulásban egyaránt. S a ver- £ senyt értékelő bizottság E mindezek figyelembe vételé- f vei a hejőbábai Uj Élet Ter- E m elősző vetkezet állattenyész- Ptési brigádját jelölte meg a ! szocialista brigádok 1965. évi • versenyének győzteseként. A ; hejőbábai állattenyésztők ■ ugyanis mind a termelésben, Akik elsők leitek — és a folytatás? A termelossoveílicseleJi szocialista brigádjainak elmúlt évi versenyéről
