Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

/ ▼saánwv, 1380- márcfas IS. esZAKMAGTARORSZAG Egy csinos úfság köszönlése örömmel vettük kézbe a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rend­szeresen megjelenő új­ságjának külünkiadatá- sát, amely az egyetemen jolyó korszerű mérnök­képzésről, a különböző karok, szakok s ágazatok tanulmányi lehetőségei­ről ad, ismertetőt, A Mi Egyetemünk című lap műiden esztendőben ké­szít egy különkiadást, azok számára, akik a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemre szándé­koznak jelentkezni. Az előző évi különkiad ásók­tól eltérően, az idei lap nyomdai kivitel tekinte­tében és a felsorakozta­tott anyagok gazdagsá­gát, szinvonalasságát te­kintve is figyelmet keltő. Az újság nemcsak a ta­nulmányi lehetőségek­kel ismerteti meg az egyetem leendő hallga­tóit, hanem az egyetem falai közölt folyó tudo­mányos munkával, kul­turális élettel, és a gaz­dag sportlehetőséggel is. A különkiadás riport­jait, színes írásait, is­mertetőit jól sikerült rajzok és fotók tarkítják. (n—I) Magtár a műemlékben 8 ami iné" ehhez tartozik Monok egyik legszebb, ki­emelkedő helyén impozáns épület hívja magára a figyel­met. Frissen vakolt, halvány- sárga kastély. Mi ez? Talán művelődési otthon? Ifjúsági klub? Iskola? Iroda­ház? Az épület oldalán tábla: „Műemlék Monoky várkastély. Góti­kus eredetű vadászkastély­ból átépítették a XVI. szá­zadban, késő-reneszánsz stílusban.” Mi van hát ebben az érde­kes épületben? Búza? Szétöntve a parkettás szo­bákban, nagy halomban. .A volt vadászkastély tehát a Kossuth Tsz magtára. Kívül szép, mutatós, mert „véletle­nül” tatarozták, mint műem­léket, s csak később tudták meg, hogy ez az épület a tsz tulajdona. így maradt, belül XVI. századbeli állapotban. A tsz-irodában már egy dossziéra való aktája van a műemléknek. Időnként fel­szólítják a vezetőséget, hogy ürítse ki az épületet, s hasz­nálja valami olyan célra, amely mücmlék-mivoltának is jobban megfelel.*A vezető­ség szívesen eleget tenne en­nek a felszólításnak, már el is tervezték, milyen szép ifjúsági klub lenne a kas­télyból, ha ... Ha lenne he­lyette más megfelelő magtár. Ve nitics. Nincs, mert sokba kerül, s ilyen nagy beruhá­zást egyelőre nem bír el a közös. A monoki Béke Tsz-ben hantay Zoltán föagronúmus- sal beszélgetünk az elmúlt gazdasági évről és a tervek­ről. Igaz, hogy főleg az állat- tenyésztésüket akarják fej­leszteni, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy nö­vénytermesztéssel már nem fognak foglalkozni. — Több takarmányt fogunk termelni — mondja a főagro- nómus. — Ez lesz állatte­nyésztésünk alapja. Csök­kentjük az egyéb növényfélék számát, de a burgonya vető­mag-területet megtartjuk. Ez igen kifizetődő volt tavaly is. Itt is elhangzik a vagy óhaj, amely beruházást igé­nyel. — Nagyon szeretnénk egy kombájnt venni, de kicsi a tsz. Pedig de sok mindenre tudnánk használni!... A tanácselnök csak sóhajt, ha a két tsz szóbakerül. Nem mond ő rosszat egyikről sem, itt is kimutatható az ered­mény, olt is akad hiba, hi­szen emberek dolgoznak mindkettőben. De mennyivel könnyebb lenne, ha csak egy tsz volna Monokon! Nem vitás, még nem értek meg a feltételek az egyesítés­hez. Nem jó azt elsietni! Be­szélni azonban már többet lehetne róla. Mert itt van mindjárt a műemlék-raktár. Egy nagy gazdaság könnyen felépíthetné magának az új magtárt. Az a szép épület pedig jól kihasználható kul­turális létesítmény lehelne, hiszen a két tsz-ben már szép számmal vannak fiatalok, s biztosan az idősebbek is szí­vesebben járnának oda még tv-t nézni is, mint a Kossuth elnöki irodájába. Ezen kívül kényelmesen elférnének ben­ne az irodahelyiségek is. Nem jut kombájnhoz a Béke? A nagyobb gazdaság természetes, hogy komolyabb gépesítési igényekkel is elő­állhalna. Gyakran előfordul, hogy még két—három szom­szédos község tsz-e is össze­fog a nagyüzemi gazdálkodás előnyei érdekében. Monokon is lehetne már keresni az egyesülés útját, hiszen itt csak falubelinek kell össze­fogni a falubelivel, A. I. Még két esztendeje sings egészen, hogy Anglia Kent hevű grófságában, Canterbury Városának egyik kórházában szívroham ölte meg azt a lan Elemminget, alá azóta is világ­hírű egyetlen regényfigurájá- hak történeteivel. A figurát James Boridnak hívják, fog­lalkozása: kém a titkos szol­gálat kötelékében. Egy eszten­dővel előbb, 1963-ban, a fran­ciaországi Seine és Oise megye egyik kórházában egy Jean Bruce nevű másik, kémtörté- heteket gyártó úriember huny­ta le örök álomra szemét. Va­lódi nevén Jean Alexandre Brochet-nek hívták, de Jean Bruce néven írta O. S. S. 117 Számot nyert rejtélyes hőséről szóló regényeit- Mondanunk se kell, hogy ez a névtelen hős is kémkedéssel kereste meg min­dennapi kalácsát. Él azonban még mindig a franciaországi Montmorency-ben két úriem­ber, név szerint L,ibert és Ven­del. Ketten együtt Paul Kenny héven írják kitalált hősük, C oplan kalandjait. Coplan Ugyancsak a titkos szolgá­latnak dolgozik. Flemming művei azóta 10 milliós kiadást értek meg Angliában, közel 4 millióst Franciaországban, 4 film készült erről a rejtélyes James Bondról eddig, és most készül az ötödik. Jean Bruce O. S. S. 117-ese tíz év alatt S5 kötetben élte le kalandjait mintegy 28 millió példány­számban. A Paul Kenny ál­néven szereplő két szerző köte­tei eddig már csak Francia- országban 24 milliós példány- számban fogytak el és az ér­deklődés mégsem csappant meg. A társszerzők szeren­cséje, hogy Flemming és Bruce már halott, így új könyvek Ível csak ők látják el a közönsé­get. ' Az arc nélküli ember Mi teszi érdekessé ezeket a regényhősöket? Elsősorban az, hogy mindent tehetnek. Ezt James Bond ép- pen úgy vallja több kötetben,1 mint O. S. S. 117, vagy Coplan úr. Amolyan mesebeli Jánosok, akik „csoda dolgokat” visznek véghez. Nyugodtan kegyetlcn- kednek ellenfeleikkel, hiszen „magasabb állami érdekből”, a titkos, szolgálat megbízása alapján tevékenykednek, „fér­fiasak” a szó rossz értelmében,- mert lenézik a nőket, akiknek csak az a feladatuk mellettük, hogy „legyenek csinosak s tart­sák a szájukat”. Ugyanekkor megtestesítik a modern közle­kedés rajongóinak ideálját, ál­landóan utaznak, mintha a mesebeli repülő szőnyeg mo­dernizált utasai lennének, kor­szerű hétmérföldes csizmát hordanának! Mindig van vala­mi titkos fegyverük, amellyel győzedelmeskednek, modern romantikus hősök, a roman­tika idealizált alakjainak he­roizmusa fordul a visszájára náluk, és válik a legalantasabb gyilkos ösztönök felkorbácso- lójává. Legfőbb titkuk azonban, hogy arc nélküli emberek. Mo­dern Fatia Negrák, — Jókai kalandorának, egyénisége nél­kül. Arc nélküliségük azonban alkalmassá teszi őket arra, hogy minden felkorbácsolt idegzetű olvasójuk Londonban, Párizsban, Münchenben vagy Rómában, olyannak képzelje el őket, amilyennek akarja. Arcukról, alakjukról legfel­jebb ellenfeleik leírásából ér­tesülhet az olvasó. Es ezek az ellenfelek legtöbbször az angol vagy francia nemzetiségű ké­mek hazájának is ellenségei. Különös, vagy talán nem is különös, hogy ezek az ellen­felek mindig szovjet állam­polgárok. Mert itt van a dolog politi­kai pikantériája. A hidegháború szülöttei Ezek a modern nyugati „ro­mantikus hősök”, gengszterből és gentleman-bői összegyúrt fenegyerekek a hidegháború légkörében születtek az elmúlt 10—15 .esztendőben, ellensé­geik, akiket ki kell kémlelniük mindig a nyugati „szabad vi­lág” ellenségei. A romantika hagyományos fekete-fehér em­berábrázolásának megfelelően, felsőbb és alsóbb rendű embe­rek szerepelnek ezekben a re­gényekben. A kém természete­sen felsőbbrendű, de egy szov­jet ember, egy nyugateurópai kommunista, vagy egy haladó polgár mindig az alsóbbren- dűekhez, a megvetettekhez tar­tozik. A hősként szereplő kém­nek ezeket kell lelepleznie és megsemmisítenie. E munkája érdekében felhasználhat min­den nemtelen eszközt, gyilkol­hat, feláldozhatja partnernő­jét, akinek úgysincs más sze­repe a regényben. Nem az egyszerű dolgozó tömegek csinálják a történel­met ezek szerint a köny­vek szerint, hanem ezek az alvilági romantikát képviselő kémek. Divatosságuk nem minden veszély nélkül való, mert nemcsak nevetsége­sen együgyű „hőstetteikkel” teszik nevetségessé önmagu­kat és az egész irodalmi mű­fajt, amit képviselnek, hanem mintaképül szolgálnak olyan bűncselekmények elkövetésé­hez is, mint például Ben Barka elrablása. Ez pedig már korántsem mulatságos. Máté Iván S 5 ? !■?> ~. <• ipy - \ > L. s ­X .V v '''''' Az aggtelem színjátszók sikere Az aggteleki KISZ-fiatalok nemrégiben mutatták be a helyi művelődési otthonban Jókai A debreceni lunátikus című színművét, igen szépszá­múi közönség előtt. A sikeres előadás után a fiatalok Trizs- hen, majd később Jósvafőn is előadták a színművet. Az agg­telekieket, akiket Emri István­ná pedagógus készített fel a szereplésre, mindkét faluban Igen nagy szeretettel fogadták. Bódts Istvánná Aggtelek Házak „Új otthonba“ költöznek a zempléni hegyi patakok pisztrángjai szaporodását azonban megbé­nította, hogy a patakok „őrzé­sét” gyakorlatilag nem tudták megoldani, így a szabad vizek az orvhalászok „paradicsomai’, lettek. A felelőtlen emberek kosarakkal, válogatás nélkül, gyakran fejletlen vagy ivar­érett halakat is kifogtak. A patakok pisztrángvagyonát je­lenleg mintegy 15 ezer darabra becsülik. A gazdaság vezetői elhatározták, hogy ezeket a sporthorgászásra alkalmas, 20 —25 centiméter nagyságú piszt­rángokat megmentik az orv- halászoktól. A csehszlovák határ közelé­ben, egy szűk völgykatlan el­zárásával csaknem másfél hol­das mesterséges tavat alakítot­tak ki, amelynek vízellátását négy hideg forrás biztosítja. A p is zt rá n gok „átköl tözt etését” most kezdték meg a zempléni patakokból az új mesterséges tóba. Az elektromos halfogó berendezéssel végigpásztázzák a szabad vizeket. Az elektro­mos háló magához vonzza a halakat, így azok könnyűszer­rel, kézi hálókkal kiemelhetők a patakokból. A halak költöz­tetése mintegy 2—3 hetet vesz igénybe. Addig a mesterséges pisztrángos tavat körülkerítik, és a halak megvédésére őrt ál­lítanak. A gazdaság vezetői szerint az év második felében már horgászjegyet is kiadnak a tavi pisztrángok halászatára. Tútli Imi* rí tK Arca ^ Jj ' •ff r _______________________________ a ® Cl 0S _ milliós példányszámban ) Miskolci egyetemi vezető fontos nemzetközi megbízatása A holland Delit városban működő Műszaki Egyetemi Könyvtárak Nemzetközi Szö­vetsége, az IATUL, amely a világ minden részéből mintegy száz felsőfokú műszaki isko­la szervezete, a legutóbbi ülé­sen bizottságot alakított a műegyetemek tantérveinek, programjainak, tananyagainak cseréjére. A bizottság az elnöki teendők ellátásával dr. Zsidai Józsefet, a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem könyvtá­rának igazgatóját bízta meg. A hazai felsőfokú műszaki'ok- tatas szempontjából fontos és értékes megbízatás egyben újabb elismerése a miskolci egyetem és könyvtára jó hír­nevének. Tovább szélesítik a „Mi utcánk’’ mozgalmat A tavaszi hónapokban érde­kes és újszerű ismeretterjesztő formát valósítanak meg Bor­sod megye tíz községében, így Mezőkeresztesen, Bükkaranyo­son, Mádon, Abaujszántón és Szentistvánban. Ezeken a he­lyeken egy-egy utca lakóinak részvételével úgynevezett klub­esteket tartanak. A családias összejöveteleken előadások hangzanak el az utca névadó­jának munkásságáról, ismer­tetik korának híres íróit, köl­tőit, zeneszerzőit, majd az iro­dalmi színpadok tagjai részle­teket adnak elő műveikből. Legutóbb Szerencsen, a Jó­kai Mór utcában rendeztek ilyen műsoros estet. Beszámol­tak az író életéről, levetítették az író regényéből készült Aranyember című filmet, és a megjelentek részleteket hall­hattak műveiből. A műsor után az utca lakói még sokáig együtt maradtak és beszélget­tek községük tanácsának vb- elnőkével. Elmondották többek között, hogyan látják utcájuk fejlesztését, és ahhoz milyen társadalmi munkával tudnak hozzájárulni. Javasolták, hogy a „Mi utcánk” mozgalmat új rendezvényekkel gyarapítsák, így például Szerencsen számos utca viseli híres zeneszerzők neveit. Ezeken a helyeken a nyári hónapokban szabadtéri klubhangversenyeken szólal­tassák meg az utca névadójá­nak legszebb műveit. A tanács a javaslatot elfogadta. Ebben a hónapban még a „Mi utcánk" címmel Mezőcsáton Egressy Béni, Bükkaranyos községben pedig Császár Péter paraszt­vezér életét méltatják műsoros estéken. A Zemplén hegység! Erdőgaz­daság bővizű és gyors patakjai ideálisak a pisztrángok számá­ra. Ezért néhány évvel ezelőtt több mint 100 ezer sebes- és szivarványos pisztrángivadékot telepítettek a forrásokkal táp­lált Tolcsva, Kemence, Bózsva és Senyő patakba. Az értékes halfajta gyors el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents