Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
(1 t Világ proletáríairegyesülTetek! mmamitis A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 61. szám. ÄKA: 80 FILLER Vasárnap. 1966. március 13. Tavaszi nagytakarítás megyei pártbizottság említett ülésének határozata is aláhúzza: „Üzemi pártszervezeteink mindenütt lépjenek fel a helyi, megalapozatlan, a népgazdaság érdekeivel szembenálló tervcsökkentési törekvések ellen. Tudatosítsák, hogy a belső tartalékok feltárása és fel- használása feladataink jobb megoldásának kulcsa. Segítsék a gazdasági vezetők tervezési munkáját, reálisan vegyék számításba az elért eredményeket, de egyúttal számolják fel a korábbi években meghonosodott káros, egyoldalú bázisszemléletet is”. Mindenütt a saját lehetőségekhez mérten kell a feladatokat megszabni és a pártszervezetek segítő, ellenőrző munkája elsősorban arra irányuljon, hogy a vezetés a fő feladatok állandó, következetes szervezése és ellenőrzése mellett a részfeladatok végrehajtására is kellő figyelmet fordítson. Az új gazdaságirányítási rendszer tehát sok tekintetben más jellegű munkát igényel pártszervezeteinktől is. A vállalati önállóság növekedésének körülményei között, nagyobb szerepet kell kapnia a gazdaságpolitika érvényesülését elősegítő politikai munkának is. Meg kell találni a módját annak* hogy a vállalati mérleget ne terheljék olyan kiadások, amelyek a műszaki, szervezési intézkedések meg ül ka rí tásai t elviszik, vagy esetleg túlhaladják. Ilyen kiadási tételeket képezhetnek a kocsiálláspénzek, a kötbérek, a büntető kamatok és egyéb, a mérleget terhelő kiadások. De tartalék van a műszaki fejlesztési munka jobb kivitelezésében, az adminisztráció csökkentésében is* A z új gazdaságirányítási rendszerben nyújtott nagyobb önállóság nagyobb követelményeket is támaszt a gazdasági vezetőkkel szemben. Tehát nemcsalt; a feladatok és a felelősség fokozódik, hanem az igény is a döntések gazdaságpolitikai megalapozottsága iránt. Más szóval: helyesebb, megalapozottabb közgazdasági szemléletre van szükség, hogy jobban figyelembe vehessüka népgazdasági igényeket, mert ettől függ a termékek elhelyezhetősége, a vállalat munkájának eredményessége. Amidőn tehát rendeletekkel, kormányintézkedésekkel segítik elő a jobb vállalati gazdálkodást, elvárják minden gazdasági vezetőtől, hogy tanulja meg jobban felmérni a helyzetet, a lehetőségeket; jobban szervezze meg a termelést és a munkát, kutassa és használja fel az új termelési és vezetési tapasztalatokat, tehát tanuljon meg jobban gazdálkodni. Ehhez is sok lehetőséget ad a gazdasági irányítás reformja, amely biztosítja a feltételeket, hogy mindenütt felszámoljuk a rendkívül nagy értékű árukészletek felhalmozódását. O. M. Összeül a Biztonsági Tanács Hírügynökségi jelentések szerint kedden délután fél 5 órakor (magyar idő) összeül a Biztonsági Tanács, hogy' megtárgyalja a ciprusi ENSZ rendfenntartó egységek mandátuma meghosszabbításának kérdését. Az ülést a Biztonsági Tanács márciusi elnöke. El-Farra (Jordánia) hívta ösz- sze. U T!*mt ENSZ-íőtitkár javaslata ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy az ENSZ-csapa- tok mandátumát — a pénzügyi nehézségek ellenére — újabb hat hónapra hosszabbítsák mcgi Mérleg a mérlegzárókról Büfé-politika EBBET"" Nem mindig magánügy I Ünnepi vacsorán Kémkedés milliós péilá^sániiian Egyszerű munka bonyodalmakkal (Fotó: Sz. Gy.) i Indira Gandhi Párizsba és Msszkvába is ellátogat Az United News of India jelentését közli az AF, amely szerint Indira Gandhi, India miniszterelnöke Washingtonba való utazása során Párizsban De Gaulle elnökkel találkozik. A párizsi látogatás időpontját nem közölték, de aay- nyi ismeretes, hogy az indiai kormányfő március 28-án érkezik Washingtonba. Ugyanez a hírforrás jelenti, hogy Indira Gandhi amerikai útja után' Moszkvába is e'látofiafc i HazaérM Rsmá&iábel Mk Jlees is liléi Gyula Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, akik a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Komán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására baráti látogatást tettek Romániában, szobiba ton reggel hazautaztak Bukarestből. A magyar vezetők búcsúztatására a bukaresti repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Ion Ghcorghc Maurer, az RKP KB végreható bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu és Emil Bondaras, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagjai, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, Paul Nicu- lescu-Mizil, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagja, a KB titkára, Petre Blajovici, az RKP KB végrehajtó bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Flórian Danalache, az RKP KB végrehajtó bizottságának póttagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fazclcas János, az RKP KB végrehajtó bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá Cor- neliu Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu budapesti román nagykövet, valamint az RKP Központi Bizottságának és az RSZK kormányának több tagja. Ott voltaic a repülőtéren Vince József nagykövet vezetésével a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai is. Kádár János és Kállai Gyula szombaton délelőtt visszaérkezett Budapestre. Fogadtatásúiéra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminisztcr és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Florea Duna, a budapesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivője. sat. Teljes támogatásukról biztosítják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a gyarmati rendszer maradványainak felszántó-!- kásáért harcoló államokat, a függetlenségük és szuverenitásuk megerősítéséért, önálló nemzetgazdaságuk fejlesztéséért küzdő országokat. A felék' ismételtén kinyilvánítják szolidaritásukat a hazája szabadságát és függetlenségét védelmező hős vietnami nép igazságos harcával. Határozottan követelik az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését és a vietnami nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga döntsön saját sorsáról. Kijelentik, hogy támogatják és magukénak vallják a vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a vietnami kérdés rendezésére tett igazságos javaslatait és a nemzeti felszabadítási front, Dél-Vi- etnam népe egyedüli törvényes képviselőjének programját. A két párt és a két kormány képviselői úgy vélik. hogy . feltétlenül erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom — a társadalmi haladás, az antiimperia- lista harc és a világbéke legfőbb tényezője — egységének és összeforrottsáeának erősítéséért. Kádár Jánosnak és Kállai Gyulának a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása, a két párt és állam vezetőinek elvtársi 1 légkörében . folytatott eszmecseréje hasznosan szolgálta egymás álláspontjának jobb megismerését, s hozzájárult a két párt, a két szomszédos szocialista ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocializmus és a béke ügye javára. Közlemény a romániai látogatásról szakban további lehetőségek vannak kapcsolataink fejlesztésére a politikai, gazdasági cs kulturális együttműködés számos területén és célszerűnek látják e lehetőségek realizálását* A nemzetközi helyzet alapvető problémáiról folytatott véleménycsere a felek nézeteinek azonosságát mutatta olyan fontos kérdésekben, mint az imperializmus a gr eszszív háborús politikája ellen, a béke megvédéséért folyó harc, a nemzeti íelszabadítási mozgalmak támogatása, az általános leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhítésének ügye. A két testvérpárt képviselői határozottan elítélik az imperializmus agresszív cselekményeit, a más államok belügyei- be való beavatkozást, a gyarmatosítás és a neokolonializ- mus minden megnyilvánuláBírladeanuval, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjával, a Minisztertanács első elnökhelyettesével, Emil Bod- narassal, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjával, a Minisztertanács első elnökhelyettesével és Paul Nicolescu- Mizillel, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagjával, és Központi Bizottságának titkárával. A megbeszéléseken löszt vett magyar részről: Gycnes András, az MSZMP KB osztályvezető helyettese, Erdélyi Károly kül- ügyrniniszterhelyettes és Vince József, hazánk bukaresti nagykövete; román részről Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Mihail Rosianu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársa-, súg budapesti nagykövete. Az eszmecseréken a két párt és a két kormány vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés menetéről hazájukban. A két ország együttműködését áttekintve, a felek megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben fejlődtek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatai. Hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Politikai' Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke március 10—11-én a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. A romániai tartózkodás során eszmecserékre került sor a két ország vezetői között. N. Cegusescu és más román személyiségek társaságában Kádár János és Kállai Gyula megtekintette Bukarest nevezetességeit, lakótelepeit A körséta során Kádár és Kállai elvtárs meglátogatta a bukaresti új egyetemi diákszálló negyedét is. Március 10-ón N. Ceausescu vacsorát adott a magyar vezetők tiszteletére. A magyar államférfiak bukaresti tartózkodása alkalmából vacsorát rendezett Vince József nagykövet is. Kádár János és Kállai Gyula megbeszéléseket folytatott Nicolae Ceausescuixil, az RKP KB főtitkárával, Ion Ghe- orghe Maurerrel, az BKP végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagjával, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, Alexandru Milliókat őre tartalékok M inden üzemnek, minden termelő egységnek vannak belső tartalékai. Felhasználásukról sok szó esett az utóbbi időben. A megyei pártbizottság január 17-i ülésén, imajd ezt követően az új gaz- I daságirányítási rendszer reformjának vitájában sokszorosan aláhúzták, hogy az iparban a belső tartalékok feltárása és felhasználása alapkérdése harmadik ötéves tervünknek. Meglehet azonban, hogy ezek a tartalékok nem szembetűnőek. és csak komolyabb, elmélyültebb elemző munkával tárhatók fel, a gyakorlati életben való felhasználásuk pedig körültekintő intézkedés-sorozatot igényel. A megyei pártbizottság, ha nem is a teljesség igényével, rámutatott néhány jelentős belső tartalékra, amelyeknek feltárásához az új gazdaságirányítási rendszerből! biztosított nagyobb önállóság sok új lehetőséget nyújt a vállalatok vezetőinek. Első helyen szerepel a takarékosság. Megyénk üzemeiben a tervszerűbb anyaggazdálkodással és az önköltségek 1 százalékos abszolút csökkentésével százmilliós megtakarítósokat érhetünk el. Ha csak egy gyárat, a Lenin Kohászati Műveket vesszük számításunk alapjául, akkor is meglepő eredményt kapunk. . Itt a selejtnek csupán egy tized százalékos csökkentése is milliós megtakarításban realizálódik! De még ennél is nagyobb lehetőségek rejlenek a készletgazdálkodásban, az elfekvő anyagok értékesítésében, a vállalatok egymás közti kooperációjában, amelyben tavaly sokat haladtunk előre. Sikerült felmérnünk, de legalább is hozzávetőlegesen megállapítani a felesleges készleteket, ám ezek értékesítése korántsem folyik a megfelelő ütemben. Ezért is került sor a tavalyi értékesítési módszer idei „prolongálására”, hiszen még mindig sok olyan anyagot soroltak „felesleges” kategóriába, amely a vállalati veszteséget növeli. Azt is kiszámították, hogy minden száz forint értékű felesleges készlet II—14 forint körüli veszteséget okoz a vállalatnak. Elsőrendű érdek tehát az indokolatlan fellialmozódás csökkentése. Elősegíti majd ezt a szállítási szerződési rendszer' 1966-ban bevezetendő reformja, amely megkönnyíti a termelés és a konkrét szükségletek közötti összhang megteremtését. A napokban kormányrendelet jelent meg, amely megállapítja; „A szállítási szerződések rendeltetése, hogy előmozdítsa azoknak a szükségleteknek a kielégítését, amelyek a népgazdasági terv célkitűzéseit megvalósító gazdasági tevékenység során jelentkeznek”. Az új rendszer tehát enyhíti a megrendelések merev naptári kötöttségét, amely a változó profilok, a módosuló rendelésállomány miatt olykor a felesleges készletek okozója volt A jobb készletgazdálkodást, a belső tartalékok feltárását és az ésszerűbb takarékosságot azonban nem lehet csupán rendeletileg megoldani. Minta
