Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Szombat, 1966. március 12. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Konkrét feladatok - reális lehetőségek Tanácskozott a KISZ Hornod megyei Bizottsága . ., néhány héttel /l minor ezelőtt még ja­vában tartott az akcióprogra­mok készítése KlSZ-alapszer- vezeteinkben, meglepő volt, hogy a Lenin Kohászati Mü­vekben néhány ilyen doku­mentumot nem fogadtak el. lAz elutasítás oka elsősorban az volt, hogy ezek az akcióprog­ramok nem tükrözték az üzem fiataljai előtt álló mű­szaki, gazdasági és politikai feladatokat. Túlságosan el­vontak, általánosak, ha lehet mondani, nagyvonalúak vol­tak. Nem tűnt ki belőlük, ki­nek, hol és mit kell tennie 1966-ban. Egyszóval nem vol­tak konkrétak. A többség vi­szont hűen tükrözte a KISZ- alapszervezetek előtt álló tennivalókat, és meghatározta a feladatok megoldásának módját, szint/» tételesen. Mindez egyértelműen ki- csendjilt a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának tegnap, március 11-én megtartott ta­nácskozóul hói, amelyen részt “ii< : or ■■ ■ .m \ ,i, a KISZ ág első tit- Mihály, az miru-hruuKus >. í megyei Bi- megszilnicü, IVkára ;,™ munkával kőszí- olobol, amelyet A i.'nj'W ír, a KISZ Bov- '''’bizottságának el­y\-RiL.:sz. -I?- . . .. Voró előír' .' ' icrtetett, mar a bevtni'.v j t kitűnt, hogy megyénkben helyesen értel­mezték a KISZ Központi Bi­zottság december 20-i ülésé­nek anyagát, és szinkronba hozták a központi irányelve­ket a helyi feladatokkal. Az akcióprogramok készítésekor sikerült minden alapszerve­zetnél megvalósítani a jel­szót: tervezzünk és cseleked­jünk együtt. E jelszó tükré­ben kerültek egy-egy üzemi, vagy falusi KlSZ-alapszerve- zet akcióprogramjába olyan konkrét gazdasági tennivalók, amelyeknek megoldásában az ifjúság sokat tehet. Növeli az akcióprogramok értékét szin­te megyeszerte, hogy reális, megvalósítható célkitűzéseket tartalmaznak, szinte minde­nütt. figyelembe veszik az el­múlt évi munkák eredménye­it, hibáit. Jó az is, hogy sike­rült megismertetni a fiatalok többségével a népgazdasági tervek célkitűzéseit, s így több ifjút sikerült bevonni a tervben foglaltak végrehajtá­sába. Javult az akcióprogra­mok aránya is. Korábban ál­talában az volt a jellemző, hogy a termeléssel, a műsza­ki és a gazdasági kérdések­kel lényegesen többet foglal­koztak a KlSZ-szervezetek, programjukban és a gyakor­lati munka során is. mint a nevelési, a szabadidő célszerű kihasználási és az érdekvé­delmi tevékenységgel. Nos, mint a megyei bizottság be­számolójából, később pedig a vitából is kitűnt, az idén ebben is lényeges változás ta- paszlaiható. pangjanak meg­feleld Helyet kaptak az íik- cióprogramok elkészítése so­rán az úgynevezett „elvont” témák is. A bizottsági ül: jnec • hetősen sok szó esett a KISZ érdekvédelmi tevékenységér >1 is. A vitában néhányan vázol­ták egy-egy üzem, vagy vá­ros ifjúságának gondját. így például Németh Antal, a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának első titkára, miután kifejtette, hogy az idei mun­kát a nagy szavak helyett a kon kiét tettek jellemzik, be­szélt arról is, hogy sok helyen leszűkítve értelmezik az ifjú­ság érdekvédelmét. Családi, munkaügyi és lakással kap­csolatos kérdéseket tekinte­nek érdekvédelemnek, jólle­het ennek a témának szfé­rájába tartozik az ifjúság kultúrigényeinek, tanulási le­hetőségeinek bővítése, a spor­tolás biztosítása, a pályavá­lasztás fontossága is. Végül a munkaerőgazdálkodás hely- telen jelenségeivel foglalko­zott a városi KISZ-bizottság titkára. Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, miután néhány érdekes, az ifjúságot is fog­lalkoztató kül- és belpolitikai kérdésekre válaszolt, arról beszélt, hogy a vietnami ak­ciók során egyértelműen be­bizonyosodott: ifjúságunk po­litikai nézete alapvetően a szocialista eszméket tükrözi. Elemezte a KISZ Központi Bizottság első titkára az utóbbi időben kiadott jelsza­vakat, majd hosszasan fejte­gette az egyetemi felvételi rendszerrel kapcsolatos ész­revételeket, és utalt azokra a javasatokra js; arpelveket ha­tna rosa n előterjeszt 11 XTSZ Központi Bizottsága. Végül korunk forradalmi romanti­kájáról és az ifjúsági vezetők politikai műveltségének né­hány luOoaerű kérdéséről be­szélt. i ^ - kapcsán olyan A sarSZO érzése támadt az embernek, hogy a bizott­sági ülés, az előterjesztett be­számoló és a vita alapján, igaz képet festett megyénk if­júságának tevékenységéről és a KISZ érdekvédelméről. Paulovits Ágoston Kiaknázatlan lehetőségek Gout fiolátok egy lakásszövetkezeti taggyűlésen Nyolc Tálcái« zö vetkezet „működik” jelenleg Özdon, s a tervek szerint márciusban, áprilisban valamennyiben megtartják a taggyűléseket* az igazgatóság elnöke beszá­mol az elmúlt évben elért eredményekről, a felügyelő bizottság elnöke „megteszi je­lentését”, végül a gazdasági ügyelt intézője, mint a szö­vetkezet alkalmazottj a ismer­teti a mérleget, majd követ­keznek a hozzászólások, a vá­laszadás. Ez a kialakult for­ma nem vethető el, ha érté­kes tartalommal töltik meg, ha alárendelik a szövetkezeti élet legfőbb tartalmi célkitű­zéseinek. Ebben az esetben fegyelmezetlenségnek tűnnek a formai jegyek. Ezt éreztem as esdi i nt. lakásssiivel késet taggyűlésén ís. Ez a legfiatalabb lakás- szövetkezet Özdon, mindössze féléves múltra tekint vissza. Ennek ellenére meglepő szö­vetkezeti frisseség, ambició­zus kezdeményező készség jellemzi. A legelső dicséretes tény: szinte a szövetkezet va­lamennyi tagja részt vett a Gyűlésen, és érdeklődéssel hallgatta a beszámolókat. Bartók Ferenc, a szövetkezet fiatal, talpraesett elnöke, aki egyébként az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozója, beszámo­lójával bebizonyította ráter­mettségét. Elsősorban nem a beszámoló megszerkesztésé­vel, előadásával, hanem azzal, amiről az szólt. Márkus Gyu­la. a felügyelő bizottság el­nöke röviden értékelte az igazgatóság, s a gazdasági ügyintéző munkáját, maid egy igen fontos jelenségről szólt. — Az alapszabályunk 20. pontja szerint az üzemelteté­si költségeket a lakás terüle­tének nagyságrendje után kell megállapítani. Ez az ese­tek többségében nem reális és igazságtalan. Ugyanis a Vízfogyasztás, a szemétszállí­tás kéltségeihez nem a na­gyok' b-icm n " " • gyoré 'étszámú család járul hozzá nagyobb mértékben. Legyen ez a költség egyenlő, vagy logikusabb, reálisabb. Ezen a ponton módosítani kellene az alapszabályt. Exerm ester „klub - MÉSZÖV támogatással Bilák István, a szövetkezet gazdasági ügyeinek intézője is elmondta tájékoztatóját. Részletesen kimutatta a be­vételeket, számot adott a kü­lönféle kiadásokról. Végezetül pedig kijelentette: a szövet­kezetnek az elmúlt évben csaknem három éis félezer fo­rint megtakarítása van. Ezt az összeget a lakótömbök kö­zös tereinek szépítésére sza­vazták meg. Szóba került egy klub lét­rehozása, kialakítása is, amelyre az egyik tömbben allcalmas helyiséget is talál­tak. Pucsok Sándor, az FJK instruktora megígérte, hogy a MÉSZÖV húszezer forintot ad a szövetkezetnek. A tag­ság örömmel nyugtázta ezt a segítő szándékot, s a klub ki­alakításához társadalmi mun­kára is vállalkozott. A következtetések e fiatal ózdi lakásszövetke­zet taggyűlése alapján csak optimisták lehetnek. Noha van még sok apró, átmeneti probléma, amit szóvá tettek. Ezek főleg oda vezethetők vissza, hogy a MÉSZÖV je­lentős erkölcsi, anyagi támo­gatása ellenére ú gazdátla­nok, magukra hagyottak ezek a szövetkezetek. Az opti­mizmusra itt az ad főleg okot, hogy jó a szövetkezeti szel­lem, amely jelentős bázisává válhat a közösségi emberek kialakításának, eszköze lehet a korszeré műveltség ter­jesztésének, s egyik fóruma a demokratizmus kiszélesítésé­nek. A realitás kissé feltételes módba teszi azonban ezeket a következtetéseket az ózdi lakásszövetkezetek életéből kialakított összkép alapján. Ugyanis nem ilyen pezsgő a szövetkezeti élet a többi la­kásszövetkezetben. sőt. olyan is akad a tagok közöd, aki azt sem tudja, hogy ö szövet­kezeti tag, vagy ha tudja, va­lami felszínes formaságnak tartja az egészet. Azt sem solcan tudják egy-egy szö­vetkezetnél, hogy választott vezetőik vannak, azt pedig a legkevesebben, hogy a ház- felügyelő a szövetkezet alkal­mazottja. Hiba lenne ezekből olyan következtetéseket levonni, hogy nem életképesek a la­kásszövetkezetek, hiszen a bővebben elemzett Vili. szö­vetkezet példája kézenfekvő­én bizonyítja ennek ellenke­zőjét. Az már inkább helyt' álló: több erkölcsi, szerveze­ti segítséget érdemelnének, hogy a gazdátlanság érzetét mielőbb a demokratizmuson alapuló szövetkezeti önállóság érzete válthassa fel. Faludi Sándor Sátoraljaújhely — határváro Száznyolc méterre a ten­ger szintje felett, megyénk északkeleti részén feksziK Sátoraljaújhely, közvetlenül a baráti Csehszlovákia szom­szédságában. Nyugatról az 510 méter magas Sátorhegy-cso- port, keletről a Ronyva ha­tárolja. Az ide futó utakat — délről — Végardó, Sárospa­tak —, északról pedig Ruda- bányácska és Kazinczy Szép­halma állja el. Bárhonnan nézzük, két halom, három magas sátorhegy nyúlik bele a horizontba, mely alatt im­már több mint hétszáz éve él a város ... Az idegen este sétára in­dul. Noon-zuhatag világítja meg a százados épületek hom­lokzatát, a kerteket titokza­tosan homályban tartó fákat A dombokon, s alant pincék bejárata sorakozik. Távolabb a Bodrog ezüstösen kígyózik, ám előtte még oda igyekszik a Ronyva sekélyes vize is, hogy azután együttesen a Ti­szába ömöljenek. V. fsiván fííráfy levele A VárOS {ÖltCnet-ít <J<xr*k patrióták megírták. Aki akar, tájékozódhat abból a múlt­ról bőségesen. Aid még ennél is többre kiváncsi, az a le­véltárban kutat, s beszélget a városka lakóival. Keltáit, karpok, vesztek, rómaiak, hunok, avarok, ge­pidák, longobárdok is éltek ezen a vidéken, hiszen a Hegyalja itt találkozik az Al­földdel, Bodrogközzel és a Tisza-vidékkel, s gazdag, szép táj. Árpád Rettel nevű vi­téznek adományozta a tele­pülést, majd a hatalmas Aba nemzetség uralta. Am akár­hogyan volt, a városi rangot végül is V. István királytól nyerték el, akit a város es­küdt polgárai Patakon talál­tak — jókedvében. 1261-ből származó kétpecsétes szabad­ságlevél igazolja Sátoralja tizenegy szabadalmát, önkor­mányzatot, a Bodrogon sza­bad halászatot, végrendelke­zést, keddi napon vásárt, pap választást, rangegyenlősé­get, hét vármegyében vám- mentességet, külön polgári törvényszéket, ítélkezési jo­got, ingatlanok szabad for­galmát és a királlyal közvet­len érintkezési jogot nyertek V. Istvántól Sátoralja pol­gárai. „... jelen okirattal mindenkit tudósítani kívá­nunk arról; hogy sátoraljai telepeseinknek... szabada­lomjogokat biztosítjuk...” S hogy mindez még hitelesebb legyen, a szabadalmak fel­sorolása után: „És hogy ren­delkezésünk örökké érvényes és hatályos legyen, kibocsáj- tottuk számukra jelen, kettős pecsétünkkel megerősített ok­levelünket. Kiadta Benedek mester, szebeni prépost, ki­rályi udvarunk helyettes kancellárja, a mi nagyra be­csült hívünk, óz Ur 1261. évé­ben”. Nehéz századok Olasz telepesek érkeznek a városba, s a szőlőművelés fellendül. De a békés munkát megzavarják a viharos évti­zedek, évszázadok. Csak pár adat várossá nyilvánításának századából. 1298: a Rothold nemzetségből való István ne­vű főispán fia, Kakas mester uralkodik. Egy évre rá János zodai ispán szerzi meg ma­gának a várost, majd újra a Rothold nemzetségből Mincz bán és családja, aki viszont csereberél Károly királlyal Parustyán váráért És ez így megy tovább, év­századokon át. Zsigmond ki­rályé, aki Perénjd Miklósnak adományozza, aztán Pálóczy Máté az úr, Perényi Péter pedig Ráskay Magda szép öz­vegytől csak árulás útján szerzi meg — azután Tele­li essy Imre császári vezér fog­lalja el. A papok is uralkod­nak olykor, de ismerünk ese­tet, amikor egy-egy úr kor­báccsal hajtja őket tovább. Hiába, a szép vidék birtoklá­sáért nagy a harc. Úgy látszik, a jobbágyság megunta a vérontást, s nem véletlen, hogy örömmel csat­lakoztak a Bocskai-felkelés- hez 1604-ben. A szabad haj­dúkkal együtt üldözték el Belgiojoso katonáit Nem mintha ezzel a jobbágyok sora jobbra fordult volna... A gazdag vidék ellenére szellemi sötétség honolt a tá­jon. Az 1620-as évekből bo- szorkánypört jegyez fel a kró­nikás. Fülöp László jegyzi fel a várossá nyilvánítás ünnepére kiadott várostörténeti füzeté­ben, hogy „1629. november 13- án Szekeres Györgyöt és Parnolca Jánosnét boszor- kánykodás miatt elfogják, pert indítanak ellenük, üj-. hely város bírája akkor Ta­kács Bálint volt, lei az esküd­tekkel egyetértésben megáge-. tésre Ítélték. Mivel a boszor­kául/égetőhely a Borz" hegy mögött volt, így az ítéletet itt hajtották végre. Későbbiek folyamán találkozunk boszor- kányégetö hellyel, mely a Sátoraljaújhely—Széphalom közötti útszakaszon volt”. A XVII. század második felében kiéleződik az egyhá­zak ellentéte. 1666-ban Sátor­aljaújhelyen 13 vármegye (felső-magyarországi megyék) közgyűlést tart Vallási ügyekben tárgyalnak. A leg­nagyobb ellentét a katolikus és a református egyház között van. 1676-ban döghalál pusz­títja a varast, majd Thököly serege egyesül Kara Muszta- fa nagyvezér 250 ezer katoná­jával, s itt vonul el diadal­menetben. Az évben született II. Rákóczi Ferenc, Thököly mostoha fia, öleit az elége­detlen, lázongó nép — első­sorban a jobbágyság — ve­zérül választ Még három történelmi tényt kell foltótw nül megjegyezni a hosszú sor­ból. Kazinczy Ferenc széphal­mi letelepedését, Kossuth La­jos sátoraljaújhelyi diúkosko- dásút, és 1944. március 21-ét, amikor a város börtönéből kitörtek a jugoszláv és ma­gyar kommunisták, arra szá­mítva, hogy egyesülhetnek a szlovák partizánokkal; ett harcolt a német fasizmus el­len a Rákóczi partizánegysé& Úszta Gyula vezetésével. A város 1944. december 5-én szabadult feL A nagy történelmi múlt szinte súlyként nehezedik a városra és lakóira. Sátoralja­újhely határváros lett Idő kellett ahhoz, hogy megtalál­ja új helyét, szerepét az or­szágban. Sokan pusztulásra ítélt városként emlegették, s emlegetik e nagy történelmi múlttal rendelkező, és csodá­latosan gazdag és szép ter­mészeti szépségű tájon fekvő várost Valóban: Sátoraljaújhely helyzete a többi magyar vá­roskához mérve — nehéz. Ám ez a város újra és újra fel­épült, szaporodott, gyarapo­dott Baráth Lajos (FolytatjukJ Toronyházak Tiszaszederkény-Új városban Foto: Szabados György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents