Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
Szerda,, 1966. március 9. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Szoiiro! illattá fel a mlsloíci fonőEHURkáso^ Lesz elegendő tavaszbúza Mennyivel ér többet a sörárpa? — Akik már as áj termés tárolására késxiiiődnek 1 Érdeklődő ifjúság A miskolci Pamutfonó dol- ifeozói önkéntes munkával csinosítják, szépítik üzemük környékét; Az irodaház körüli szabad területeken már megkezdték a parkosítást, s ennek során mintegy 2 ezer négyzet- méteren füvesítenek, virágosí- tanak, továbbá díszfák, díszcserjék elültetésével akarják tetszetősebbé, kellemesebbé Varázsolni az üzem környékét. A parkosított részen szobrot 4s állítanak fel. A vállalat egyik képzőművészeti főiskolán tanult dolgozója agyagból elkészítette a fonónöt ábrázoló munkát, melyet kőből mintáznak meg, s az év első telében állítják majd fel ünnepélyesen. Az üzem kprnyé- ifcének csinosítására a fonoda dolgozói mintegy 3 ezer órai faiunkat fordítanak) A mezőgazdaság gépesítéséről A Földművelésügyi Mi- hisztériumban kidolgozták a mezőgazdaság gépesítésének főbb irányelveit a harmadik ötéves terv időszakára. Az fegyik legfontosabb feladatként azoknak a munkáknak a gépesítését állapították meg, amelyeknek a munkaerő és az igaerő csökkenése miatti elmaradása vagy elhúzódása nagyobb termés- veszteséggel jár, s amelyeknél éppen ezért a leggyorsabban térülnek meg a gépi beruházások. A második fő ■ feladat az állattartás és a (kertészet egyes ágazatainak Wapgépcsítése. Az már kissé közhelyszámba megy, hogy a fiatalok egy csoportját azzal di- csérgetjük: nem szakbarbár. Ám az a frisseség, a nemzetközi helyzetben beállt ■változásokra történő azonnali reagálás, amelyet a kérdező fiatalok felmutattak, őszinte örömet keltő. Ez a nagyfokú érdeklődés forrásnak tekinthető sok más kérdés helyes megítélésében. Ide vezethető vissza az is, hogy fiataljaink többsége képes volt átérezni a sok ezer kilométerre dúló vietnami háború borzalmait, ezért a tiltakozás szava őszintén, spontán módon robbant ki belőlük a különböző nagygyűléseken. Apáink, még inkább nagyapáink világpolitikai érdeklődése legfeljebb Európára terjedt ki. A történelmi terminológiával jelölt boxerlázadáa alig-alig érintette meg az európai embert. Amerikában észak és dél harca egy más kontinens „ügye” volt, a gyakori távol-keleti kormányválságok alig-alig számítottak egy röpke hirecs- kének. Napjaink világpolitikai eseményeiben semmi sem közömbös. Az érzelmi állásfoglalás pró vagy kontra — korunk kívánsága. S érthető, ha a fiatalok, akik tapasztalat nélkül rakosgatják egymás mellé hézagos kül- és belpolitikai ismereteik mozaikjait, az érzelmi elrendezésben tanácsra vármik és tanácsra szorulnalc. Ma már ott tartunk, hogy a fiatalok bőségesen élnek e jogaikkal és lehetőségeikkel. N emrégiben az Orient Expresszen, Nyu- gat-Németország területén együtt utaztam egy Bundeswehr-fiúval, aki éppen szabadságról tért vissza, hogy tényleges katonai szolgálatát teljesítse. Nem tudta megmondani; Bonnak hány lakosa van, s milyen képtár van Münchenben. De arra sem tudott választ adni. mikor lesznek Becsben a választások. (Azóta már le is zajlottak.) Viszont örömmel tájékoztatott róla, hogy a Beatles-együttes nyugatnémetországi túrnéra készül. Jó az utóbbit is tudni, de az előbbiek ismerete sem árt. Nos, a sokat korholt magyar fiatalok egy csoportjának érdeklődési köre éppen azt bizonyítja, hogy lehet igényesen élni, lehet a szakmai ismeret elsajátítása közben kipillantani a nagyvilág politikai, művészeti és kulturális életébe. Párkány László Néhány nappal ezelőtt foglalkoztunk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek tavaszi gondjaival. Elsősorban azzal, hogy sok helyen nincs elegendő tavaszbúza-vetőmag. Pedig a kedvezőtlen őszi időjárás közepette elvetett kenyérga- bonaféleségek „állapota” nem a legjobb, továbbá a hirtelen jött belvíz és a folyók áradása számottevő területen tönkretette az őszi vetést. S mindezeket pótolni csakis tavaszbúzával, tavaszi vetésekkel lehet. Ha lesz elegendő vetőmag! A Gabonafelvásárló Vállalat vezetői örömmel közölték, hogy a termelőszövetkezeteket jogosan nyugtalanító vetőmag- gond már tegnapinak tekinthető. A megye vezető szakembereinek és a vállalat kérése, közbenjárása meghozta a várt eredményt, két-három napon belül 120 vagonnvl ta- vaszbúza-vetőmag érkezik megyénkbe, s ez a mennyiség valószínűleg több is, mint elegendő! Adottság, melyet hasznosítani hell t Ezzel a valóban legnagyobb tavaszi „gond” már igazán csak idézőjelbe tett „gond”. Lesz elegendő tavaszbúza, van mivel pótolni a kedvezőtlenül telelt őszi kenyérgabona vetéseket. Gondoskodtak u Gabonafelvásárló Vállalat vezetői, szakemberei arról is, hogy a legfontosabb abrakta- kannány-vetőmagból, az árpából is kielégíthessék az igényeket, S itt hadd szóljunk néhány szót róla, hogy Borsod megye jelentős részében igen eredményesen termelhető az égjük fontos ipari nyersanyagunk, a sörárpa. Több termelőszövetkezet, elsősorban a Hernád völgyében és a Bodrogközben gazdálkodó közösségek eddig is jelentős mennyiségű sörárpát termeltek. Nem haszon nélkül! Ez évben viszont még több hasznos, jövedelmet biztosíthat a tsz-eknek a sörárpa. A vállalat vezetői elmondották. hogj' 1966-ban már 370 forintot fizet a vállalat a termelőszövetkezeteknek a sörárpa mázsájáért. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik közös gazdaság eladásra termel sörárpát, 370 forintot kap egy- egy mázsa terményért Ha viszont szüksége van az árpára, mint abraktakannányra, egy mázsa sörárpáéi' t egy mázsa takarmányárpát és 70 forint felárat kap. Ugyancsak 70 forintot kapnak az árpa mázsájáért a közös gazdaságok akkor is, ha a sörárpát mint táp-takarmány csere-alapanya- got szállítják be a vállalat telepeire! Mindenesetre ezt a kedvező adottságot kár lenne kihasználatlanul hagyni, annál inkább, mivel a vállalat vezetőinek, szakembereinek véleménye szerint e tavaszon is, néhány napon belül biztosítani tudják a szükséges vetőmagot; SOO vagon új raktártér a tsz-eknek A kalászos-vetőmag és a táp takarmányok folyama tos A rallies szil- és lioristiSájás járvány tapasztalatai és tanulságai megyénkbe! A tepsi iswrieléss a iris-Ais-e ' • európai; Az 1964\65. évi kontinentális száj- és körömfájás járvány, mint ismeretes, hazánkban is nagy károkat okozott, 'és megyénket sem kerülte el. E veszedelmesen terjedő betegség különösen megyénk dél-keleti járásait sújtotta, és gyakorlatilag a 3. számú főútvonal lett a fertőzési zóna byugati határa. A tanácsapparátus idejében alkalmazott, erélyes intézkedéseinek és az azt végrehajtó hatósági állatorvosi kar erőfeszítéseinek köszönhető, hogy Borsod megye aránylag kisebb károkat szenvedett, mint az ország többi része. Bár községeinknek csak 11,7 százalékában volt 1—2 fertőzött helyünk (udvar, major, tanya), a betegség elfojtásával és főleg megelőzésével járó költségek mégis tetemes összeget tettek ki, nem beszélve a terméskieséssel és a különböző forgalmi korlátozásokkal járó, következményes Veszteségekről. Feltétlenül elismerést érdemel a lakosság is. Fegyelmezetten fogadta a sokszor igen terhes megelőző, a betegség elfojtását szolgáló intézkedéseket, és maradéktalanul végre is hajtotta. Jóllehet hazánk ma mentes a ragadós száj- és körömfájástól, mégsem szabad elbizakodnunk, és elhanyagolnunk az oly fontos éberségei. A környező államok ugyanis ’lép nem mentesek e betea- séatöl, így számolnunk kell vele, hogy nálunk is újból lelülheti fejéi! Szükséges tehát. hogy mindenki kellőképpen megismerje a betegség természetét, jellegét, a fortunes lehetőségeit és a betegség tüneteit, hogy tapasztalataink, bevált gyakorlatunk alapján megérthesse a beteg- ■ ség felszámolásának, megelőzésének alapszabályait.- ,, száj- és köd ragadós römfájás tüneteit minden állattenyésztésben dolgozónak ismernie kell! A szervezetbe került vírus néhány napon belül — ez a lappangási ídő — megkezdi káros tevékenységét az állat gyomrában. Itt keletkezik ugj'anis az elsődleges hólyag. Ennek hatására az állat átmenetileg étvágytalanná válik, 1—2 napig nem is kérődzik. Innen a vírus a véráramba kerül — ezt az állat magas láza jelzi —. majd kisebb- nagyobb hólyagok jelennek meg a beteg állat különböző testrészein. Legjellegzetesebbek lehetnek ezek az elváltozások szarvasmarhán és ju- hon (kecskén) a szájban, főleg a foghúson, a foghíjas szélen, valamint a nyelven, továbbá a lábvégeken, a csülkök között, a pataszélen, nem ritkán a tőgyön is. Sertéseken legtöbbször a túrókarimán, az ajakszéleken, valamint a csülök között, vagy a fattyúkö- röm tövében jelentkeznek. Ilyenkor az állat egyáltalán nem eszik, igen bágyadt és szájából sűrű, vaskos, tapadós nyál csurog. A szájbeli elváltozások következtében az állat sokszor csámcsog, a lábvégeken levő hólyagok miatt még ösztökélésre is nehezen kel fel. erősen sántít, a tőgyön levő hólyagok miatt a tejelő állat erősen ellenzi a fejest és a szoptatást. — Eközben minden váladékával bőségesen üríti a betegség vírusát! A hólyagok aránylag gyorsan. 12—24 órán belül elfakadnak. Ekkor az állat lázta- lanná válik, közérzete is javul. azonban a felfakadt hólyag fala és az abból ömlő folyadék tartalmazza a legtö- mén.yebb ragályanyagot, ezért ebben az időszakban fertőz a legveszedelmesebben. Ezért terjedhet a betegség gyorsabban nyáron, a közös legeltetés. a közös kútról való itatás idején, de tovaterjedésének a legkeményebb tél sem vet gátat, amint azt éppen megyénkben is tapasztaltuk: 1965-ben az első megbetegedést február 8-án, 10—12 fokos hidegben észleltük. Megfelelő tüneti kezelés hatására a felíakadt hólyagok helyén támadt fekélyek rövid néhány napon belül gyógyulnak is, ha másodlagos fertőzés, vagy egyéb ok (durva rosté, kemény szárú, poros, penészes takarmány, lucskos alom, egyéb szennyeRészlet a Tiszapalkonyai Erőműből H a az ifjúságról vitázunk, mellettük is, ellenük is van érvünk bőségesen. Ehhez már hozzászoktunk. Mi sem természetesebb: a táborok „lecsapna!*”, ha maguknak tetsző, elveiket, nézeteiket megerősítő jelenséggel találkoznak. Ez a cikk is úgy született: ültünk vagy ötvenen a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektori tanácskozójában, és beszélgettünk. Az eszmecserén részt vett Cse- terki Lajos elvtárs is, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. Előadás, fejtegetés szándéka nélkül érkezett a fiatalok közé Cseterki elvtárs, elsősorban azért, hogj' megtu- dakolia: milyen kérdések ioglalkoztatják a miskolci egyetem hallgatóit. Ezúttal nem volt hiány kérdező kedvben. Őszintén csodálhattuk a fiatalok érdeklődési körét. Az egyik hallgató például arra volt. kíváncsi, milyen erők kovácsolták ki a ghanai pucs- osot. Ugjranez a fiú arról is érdeklődött, milyen jogi alapja van Nkrumah gui- neal elnökségének. Nem tartottak a fiatalok az úgynevezett, „kényesebb” kérdésektől sem. érdeklődtek a Szovjetunió és Kína jelenlegi viszonjráról, az Indonéziában lezajló ellenforradalomról, s kíváncsiak voltak Kínának Indonéziával szemben tanúsított magatartására. B elpolitikai vonatkozású kérdések is hangzottak el bőven. Az egyik fiatal hiányolta a harmadik ötéves terv főbb elképzeléseinek szélesebb körű ismertetését. A másik, közgazdásznak is becsületére váló kérdést pendített meg, amikor arról beszélt, hogy országunkban a munkafegyelem gyökeres változása milyen létszámfelesleget produkálna. Mi lenne a „kapun belüli” munkanélküliekkel, ha a munkafegyelem megszilárdítása következtében kapun kívül rekednének? Egy másik fiatal arról beszélt, hogy helyesen cselekedett-e a kormány, amikor eltörölte az egyetemi felvételeknél a származás szerinti kategorizálást? A kiragadott kérdések súlyuknál fogva is olyanok, hogy külön-külön cikktémákká alakíthatók. Cseter- ki elvtárs is sok-sok percet időzött a kérdések kibontásánál. A fiatalok természetesen megnyugtató, színvonalas választ kaptak kérdéseikre. biztosításán kívül, amely igen ■ fontos feladat, már hozzálát- ■ lak a Gabonafelvásárló Vál- j lalat szakemberei, dolgozói az i idei kalászostermés, a kenyér- : és takarmánygabona felvásár- i lásának, raktározásának elő- j készítéséhez is. Az elmúlt év j esős nyara és az esős ősz bi- j zony próbára tette nemcsak a j termelő, hanem a felvásárló : üzemeket is. Az aratás kel- i lős közepén kellett ugyanis i gondoskodni gabonaszárító i gépekről, berendezésekről, s j új raktárakról, hogy a nedves j kalászos termést biztonságé- : san kezelhessék, raktározhas- i sák. S bizony, csak országos ! összefogással, az illetékes minisztériumok és más megyéik segítségével sikerült az igen jó termést megfelelően szárítani, tárolni. Bár még így is akadt hiba, mulasztás. Nos, az elmúlt év tapasztalatai alapján a vállalat vezetői és szakemberei már most hozzáláttak az idei termés megfelelő fogadásának, raktározásának előkészítéséhez. Ez többek között a következőket jelenti: először is több mint 800 vagonnyi rak- tarieret átadtak a termelő- szövetkezeteknek; így a közös gazdaságok zavartalanak- i bul készíthetik elő átadásra a j terményt. Másrészt; sokkal j több szárítógépet üzemeltet ez ; évben a vállalat. A tavalyi tíz ] darab nagy teljesítményű i -„Hyde”, és 19 Farmer-szárító \ „várja” a terményt, ha esős : lenne az aratás. (Bizony, erre j már az elmúlt évben is gon- • dőlni kellett volna!) ; Néhány kisebb raktár át- ■ adásával párhuzamosan a na- : gyobb raktárakat teljesen gé- ; pesíti a Gabonafelvásárló : Vállalat. így a termény rak- i táron belüli mozgatása gyor- ■ sabb lesz, ennek következte- i ben gyorsabb a termény át- ■ vétele is. Bz az alapos felkészülés ■ végső soron nemcsak a kalá- i szosok, hanem az őszi kapa- | sole gyorsabb „fogadását" is i szolgálja majd, hiszen mind j a napraforgó, mind a kukorica ! tárolását, átadását késleltet- j heti egy esős ősz, mint az el- : múlt évben. Késleltetheti, ha j nem megfelelő a felkészülés i a termény szárítására, tárold- i Sára. Ez évben azonban meg- : felelő lesz! i Barcsa Sándor ződés) nem késlelteti a gyó- . gyűlést. Mivel ugyanilyen ' hólyagok nagy számmal vannak a gyomorban is, a gyó- gyulófélben levő állatot kímélő (diétás) takarmányozásban kell részesíteni. Legcélszerűbb, főleg az első napokban, tejet itatni a betegekkel, majd lassan rátérhetünk a lisztes-korpás ivósokra, a zsenge zöldtakarmányokra, vagy a finom sarjúszénára. Dr. Fülöp László megyei szakállatorvos (Folytatjuk.)
