Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
Vllffg proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r--------------------”> Miskolci főorvosok eszmecseréje a korszerű helcscllíításról c Az Igényes élet... születésénél Amerika és a vietnami háború XXII. évfolyam 55. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1900. március 6 Á kongresszus tiszteletére K ét napán at jarfcam a gyárat, a vas- és az acélmezőket. A kíváncsiság hajtott. Sok dolgozóval, vezetővel beszéltem. A kérdés mindig visszatérő refrénje: mi az új, az érdekes, a szenzáció a gyárban? „Az — mondták a hengerműben —, hogy a blokksor nagyon falánk, mindent felemészt”. Az acél-* műben ezt közölték: „A blokksor jobb ellátása végett versenyt "kezdeményeztünk, amelyhez minden egység csatlakozott”. A hengermű gyáregység szb-titkára arról beszólt: náluk új, hogy az üzemrészek, a brigádok is párosversenybe léptek egymással. Eleinte arra gondoltam, hogy „vonalasságból” beszéltek így. Ám a termelési tanácskozások jegyzőkönyvei, a sok száz felszólalás is arról győzött meg, hogy a gyár dolgozóit mélyen foglalkoztatják a ma tennivalói, a holnap célkitűzései. Altkor a kezdeményezés, a verseny még cseppfolyós állapotban volt, hiszen a kohók, az acélművek dolgozóival arról tárgyaltak: a blokk- sornak kell az eledel, adjanak több, jobb nyerSyasat. acélt. Noha nem jártam a DIGÉP-ben, úgy tudom, hogy a légkörben már ott is benne feszült az apró kezdeményezésekből kipattanó, s mozaikszómén összekapcsolódó nagy elképzelés. A dolgozók apró céljaiból, vágyaiból fakadó nagy, közös kezdeményezést, a nagy tüzet egy hír, pártunk IX. kongresszusa összehívásának ténye lobba,ntotta lángra. Noha mindkét gyárban hagyomány, tradíció már, hogy pártunk életének nagy mérföldköveit munkával ünnepük meg, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár történelmében ez az első' eset, amikor nem külön- külön, hanem közösen, egymás tevékenységének összehangolásával tesznek vállalást. szerveznek versenyt. A közös konferencián, amelyen a vállalást megfogalmazták, beszél tele róla, hogy a két nagy gyár között esetenként már eddig is jó együttműködés alakult ki. A DIGÉF-böl a Czövek-brigád vezetője azt fejtegette, hogy igen jó volt ít kapcsolat például a durva- hengermű rekonstrukciója idején. Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigazgatója elmondotta, hogy az elmúlt évben mindkét nagyüzem teljesítette, túlteljesítette feladatát, ez az együttműködés kihatása is. Többen szóltak azonban róla, hogy bár a két gyár alig fél kilométerre fekszik egv- máshoz, néha ez a távolság négyszáz kilométert tesz ki, mert a minisztériumokon keresztüli viták, intézkedések, jogi, bírósági ügyek feszülnek közöttük. A közös konferencia, az összehangolt vállalás egyelőre felmérhetetlen jelentősége éppen abban van, hogy kemény öklökkel döngeti a testvér-vállalatok közötti, esetenkénti bürokratikus válaszfalat. A felszólalások azt tükrözték, hogy az emberekben nagy készség él a szorosabb együttműködésre. Regéezi Emil, a nagykövácsmű gyáregység vezetője sok ember véleményét kifejezve hangsúlyozta: a bürokratikus szerződéskötések. időt faló jogi viták helyett a kölcsönös bizalomra, az egymás megértésére. az elvtársi, munkatársi. műszaki kapcsolatokra kell alapozni a kapcsolatot. A két testvérüzem életét ezer és tízezer szállal kötik egybe a termelési kapcsolatok. Egyik sem tud a másik nélkül boldogulni. Az LKM- nek például létkérdése, hogy a DIGÉP-ből gépi berendezést, tartalék alkatrészt kapjon a blokk- és a bugasorhoz. A DIGÉP képtelen teljesíteni exportfeladatát, ha az LKM nem biztosít hozzá időben és jó minőségben alapanyagot. A pénteken megtartott konferencián nem esett sok szó a közel gő IX. kongresz- szusról. Nem hangzottak el sem szóban, sem írásban hangzatos szavak, csillogó szóvirágok. De a közös vállalás, a tervek, a célok, a vágyak összehangolása mindennél ékesebben beszél. Nézzük például az acélmű esetét Az év első heteiben még azt hangoztatták, hogy a felemelt tervben előírton túl nem tudnak többet adni. Es most? Nyilas Sándor, az acélmű KISZ-titkára ezt mondotta: „A duTvahenaermü szívóhatása nagyobb lett, a többletet elsősorban saját erőből kell biztosítani. A kollektíva úgy döntött, hogy 8000 tonnával túlteljesítjük évi tervünket". Es a nagyolvasztómű dolgozói — mint Hámori József alapszervezeti titkár közölte — 10 000 tonna nyers vassal gyártanak többet. A szavak sejtetik, hogy a kívánalmaknak megfelelő mennyiségi, minőségi vállalásokat, ez vonatkozik a DIGEP-re is, nem pillanatnyi ötlet szülte, hanem nagyon is alapos meggondolás. És ez az ígért jobb, több, máris jelentkezik a DI- GEP vállalásában. Eszerint egy százalékkal több exportárut gyártanak, egy sor konstrukció prototípusát előbb készítik el. E zek a kiragadott példák is azt mutatják, hogy a testvérüzemek szorosabb kapcsolata túlnőtt az LKM, a DIGÉP kapuján, messze kihat az egész népgazdaság életére. Kapcsolatban van más vállalatok, szervek munkájával is. Ezen az említett konferencián a MÁV miskolci igazgatósága és az LKM között megállapodás született: a MÁV fokozott mértékben gondoskodik a gyár kiszolgálásáról, az üzemben gyorsabban ki-, illetve berakják az árut, hamarabb útnak indítják a szerelvényeket. Partunk IX. kongresszusának összehívása nemcsak a két tcstvérüzomben, hanem más üzemek, vállalatok, szervek dolgozóiban is nagy visszhangot keltett. Kongresz- szusi versenyvállalás született többek között a Szerencsi Csokoládégyárban, és a minap érkezett be szerkesztőségünkbe a miskolci vasúti csomópont dolgozóinak ígérete. M it mutat ez? A kongresszus híre megérintette a szíveket. A kongresszusra való készülődés a diósgyőri testvérvállalatoknál, a vasútnál, a osokoládégyárban és várhatóan még egy sor üzemben, vállalatnál nagyon szép, értékes, emberi, társadalmi célok szülőanyja. Nincsenek hangzatos szavak, a vállalások végrehajtását nem kíséri dobpergés. Az emberek szíve mégis lelkesülten dobog. Értékes vállalások születnek, amelyeket a dolgozók ezrei, tízezrei a gyorsan pergő hétköznapokon örömökkel, gondokkal teli hónapokon váltanak valósággá. Csorba Barnabás Kállai Gyula beszámolója a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról Kállai Gyula, a kormány elnöke szombaton este a rádióban és a televízióban beszámolt az Afrikában és Ázsiában járt magyar kormányküldöttség útjáról. Kállai Gyula elmondta: Egy hónapig voltunk távol hazánktól. A térképre nézve is könnyen látható, milyen hatalmas távolságokat tett meg velünk a MALÉV nagyszerű IL—18-as repülőgépe, amely kiváló parancsnokával és személyzetével több mint 30 00o kilométert repült, s vitte országról országra küldöttségünket. Utazásunkra hat baráti állam vezetőinek megtisztelő meghívása alapján került sor. A fejlődő országok közül a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Arab Köztársasággal régen kialakult szoros kapcsolatai vannak. Kormányunk több tagja járt már Egyiptomban. Ez volt azonban az első, eset, hogy Nasszer elnök és Mohieddin miniszterelnök meghívása alapján miniszterelnöki szintű küldöttség utazott Kairóba. Etiópiában viszonoztuk I. Hailé Szelasszié császár 1964- ben Magyarországon tett látogatását. Az Etióp főváros egész népe érkezésünk alkalmából az utcákon volt. Tiszteletünkre még munkaszüneti napot is elrendeltek. A császár több Ízben hangsúlyozta előttem, hogy ezzel is viszonozni óhajtotta azt a szívélyes fogadtatást, azt a baráti vendégszeretetet, amelyben őt a magyar nép Budapesten részesítette. Tanzániában Nyerere elnök meghívása alapján került sor a látogatásunkra. Ebben, az Egyenlítőn túli afrikai országban az európai szocialista országok közül a miénk volt az első ilyen magasszintű kormányküldöttség. Az alig 400 ezer lakosú Kuwait államban, amely hatalmas olajkészletei folytán a világgazdaságban nagy szerepet játszik, különösen nagyra értékelték, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormányénak küldöttsége az első szocialista kormányküldöttség volt, hogy személyünkben Szabah emir, Dzsaber miniszterelnök, s a kuwaiti kormány tagjai országuk földjén először üdvözölhették a szocialista országok képviselőit. Indiai látogatásunkra szintén régebbi meghívás alapj an került sor. Annak idején meg Nehru hívta meg a Magyar Népköztársaság kormányának elnökét. Ezt a meghívást Sasztri miniszterelnök is felújította. Külön nagyra értékelendő, hogy Sasztri tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után az új miniszter- elnök, Indira Gandhi asszony, közvetlenül kinevezése után, temérdek munkája közepette is fontosnak tartotta, hogy a látogatás létrejöjjön: megújította a meghívást, a rni küldöttségünk volt az első hivatalos kormányküldöttség, amely az új indiai miniszterelnökkel tárgyalt. Szívélyes fogadtatás valamennyi országban Előre megtervezett útiprogramunk menetközben még bővült is. Indiában ért utói bennünket Makariosz elnök megtisztelő meghívása: tegyünk rövid látogatást a Ciprusi Köztársaságban is. Hazafelé jövet küldöttségünk Nicosiában 24 órára megszakította útját. E rövid idő — egy nap alatt is — alkalmunk volt több ízben találkozni Makariosz elnökkel és más vezető személyiségekkel, élvezhettük a ciprusi nép vendégszeretetét. Nehéz szavakban kifejezni azt a szívélyes fogadtatást, a meleg baráti légkört, amely bennünket, a szoeialista Magyarország küldötteit valamennyi országban körülvett. Ebben kifejezésre jutott 1 a vendéglátó országok vezetőinek és népeinek a Magyar Népköz- társaság iránt érzett tisztelete és megbecsülése. Nap mint nap éreztük, mily nagyra értékelik népünknek a szocialista építésben elért eredményeit, államunk külpolitikai tevékenységét. Tapasztalhattuk, hogy a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekintélye megnövekedett. Kedves hallgatóim! Bizonyára nyomon követték küldöttségünk útját, amelyről lapjaink, valamint a rádió és a televízió rendszeresen hírt adott. Nem mondok tehát újat, amikor megállapítom, hogy utunk nagyon hasznos volt. Mindenütt hasznos megbeszéléseket folytattunk. Nyiltan és őszintén ismertettük véleményünket a nemzetközi élet kérdéseiről és országaink kapcsolatairól. Gyümölcsöző gazdasági, tudományos és kulturális egyezményeket kötöttünk. Az együttműködés további új lehetőségeit tártuk fel. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, nagyszerű élményekkel gazdagodtunk. Afrikttban 36 íij, független állam keletkezett Utazásunkra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. A nemzetközi imperializmus cs különösképpen az amerikai imperializmus a világ több térségében aktivizálta erőit, s több körülményt, így a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi ideiglenes megosztottságát is saját céljai elérésére akarja kihasználni. A belső fellazítástól a nyílt fegyveres intervencióig az eszközök és módszerek széles skáláját felvonultatva folytatja a harcot a szocialista országok ellen; támadja a kapitalista országok kommunista pártjait, munkás- demokratikus- és haladó mozgalmait; éles harcot folytat a gyarmati rabságból felszabadult országok nemzeti függetlensége és önállósága ellen, az újgyarmatosítás eszközeivel igyekszik újra leigázni a már felszabadult népeket. Ezt az imperialista törekvést most alkalmunk volt nyomon követni. Afrikában az utóbbi két évtizedben 36 új, független állam keletkezett. Ez óriási csapás volt az imperializmus rendszerére. Az imperialista nagyhatalmak természetesen nem egyköny- nyen nyugszanak bele mesés jövedelmet nyújtó birodalmaik elvesztésébe. Tapasztaltuk, hogy a gyarmati rabságból felszabadult országoknak milyen rendkívül bonyolult körülmények között kellett hozzálátniok új életük építéséhez. Gazdasági helyzetük súlyos: rájuk nehezedik a gyarmati sors keserű öröksége. Mezőgazdaságuk egyoldalú, úgynevezett monokultúrás. Amikor felszabadultak, úgyszólván semmiféle feldolgozó iparuk nem volt. Mindezek miatt természeti kitlcseik ellenére is gondot jelent a lakosság élelmezése, ruhAzása. A gondokat tetézi a hihetetlen népszaporulat. Egyiptomban évente közel egymillió, Indiában csaknem hétmillió új állampolgár születik. Ott; a születések korlátozása a probléma, nem úgy, mint nálunk. Csodálkoztak is azon, hogy mi családi pótlékokkal is igyekszünk ösztönözni a gyermeknevelést A nagy nép- szaporulat a jövőben a nemzet további felemelkedésének forrása lesz, de a jelenben az eltartásra szorulók számát növeli, s szinte megoldhatatlan szociális problémát jelent. Az imperialisták a gyarmatok többségéből kivonulni kényszerültek ugyan, de híveik szép számmal fellelhetők a politikai, a gazdasági, kereskedelmi, kulturális élet számos ágában, s tevékenységük természetesen nem az új rend megerősítését, hanem a régi helyreállítását szolgálja. A népgazdaság gyors fejlesztése beruházásokat igényel, az ehhez szükséges eszközöket azonban a nemzeti jövedelem még távolról sem tudja biztosítani; Ez a helyzet nyitva tart kapukat és lehetőségeket arra) hogy az imperialista hatalmak nyomást gyakoroljanak a felszabadult országokra, s ők minden eszközt megragadnak; hogy ezzel a lehetőséggel éljenek is. Az imperialista hatalmak kapcsolatainak jellege ezekkel az országokkal — a lényeget tekintve — a múlthoz képest nem változott. Azt a segítséget, n. gazdasági segélyt, amelyet az imperialista államok a gyarmati rabságból felszabadult országoknak nyújtanak, változatlanul a politikai nyomás és befolyásolás eszközeiként, az új gyarmatosítás módszereiként igyekeznek felhasználni. A felszabadult országok vezetőinek és népeinek nagy állhatatosságra, politikai szilárdságra és éberségre van szükségük, hogy az imperialista országokkal kialakított gazdasági és egyéb kapcsolataikat — amelyekről ma nem tudnak lemondani — úgy bonyolítsák, hogy az ne okozzon károkat a nemzeti függetlenségnek, s ne nyisson kaput az új gyarmatos! tó törekvéseknek; Egyetértés a nemzetközi kérdésekben Úti tapasztalatainknak ezt a körét összegezve, megállapíthatjuk: A klasszikus gyarmati rendszer felbomlása nem mehetett volna végbe a szocialista országok léte, erkölcsi, politikai és anyagi támogatása nélkül. De a felszabadult országoknak továbbra is szükségük van a szocialista országok támogatására, a velük való együttműködésre, kivívott függetlenségük megvédése, és az újgyarmatosító törekvések visz- szaverése érdekében. Történelmi múltúnk és társadalmi fejlődésünk több hasonló vonása mellett különösen fontos és nagy jelentősége van annak, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében tárgyalópartnereinkkel általában egyetértés alakult vki közöttünk, álláspontjaink azonosak, vagy hasonlóak. Közös fronton, azonos oldalon állunk ezekkel az országokkal abban a harcban, amelyet a gyarmati rend teljes és végleges felszámolásáért, az általános és teljes leszerelésért, a népek előrehaladásáért, a világ békéjéért, az imperializmus ellen folytatunk. Ez tükröződött a nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatokban. Ezeknek az országoknak — éppúgy, mint a szocialista államoknak — belső feladataik elvégzéséhez békére, az alkotó munka e legfontosabb feltételére van szükségük. Nemzetközi tárgyalásaink középpontjában az amerikai imperialisták vietnami agresz- sziója állott. Teljesen egyetértettünk abban, hogy a bombázások újrakezdése, a háború kiterjesztése — bármennyire is az úgynevezett bókeoffenzíva leple mögé akarják rejteni — csak súlyosbítja a helyzetet. Abban is egyetértettünk, hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétel nélkül meg kell szüntetni az agressziót, meg kell szabadítani Vietnam népét a háború szörnyű pusztításaitól és rá kell bízni saját sorsának irányítását. Partnereink nagyra értékelték országunk hozzájárulását a gyarmatosítás azonnali és végleges faj- számolásáért folyó küzdelemhez. Ismerték és értékelték íeá(Foly tatás a 3. oldalonJ 1 ;!
