Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-04 / 53. szám

Szombat, 1966. március 5 Eszakmagyarország »********************. I********************************************. Arcok a nőmozgalomböl A hímző asszony A csodálatos mintákról, a színes fonalakról beszél a J legszívesebben. Olyan szen­vedéllyel, szeretettel magya­ráz a hímzés szépségéről, hogy az embernek szinte kedve támad kezébe venni a tűt, s hozzáfogni az öltö- í getéshez. I Gyönyörű munkák kerül­* nek ki keze alól. Szinte mes- J tere e kedves és hasznos * foglalatosságnak. Kiválóan £ ismeri a magyar tájak sajá- í tos díszítő művészetét. * Mikor szerette meg eny­* nyíre a hímzést? * A fürge mozgású, mindig * jó kedélyű encsi asszony, f Kiss Eleimé így emlékszik * vissza a döntő találkozásra: X — Szabad időmben mindig szívesen varrogattam. So­káig csak a boltban kap­ható. ma már tudom, hogy értéktelen és silány mintáik jutottak el hozzám. Egyszer kézimunka tanfolyamot hir­detett a nőtanács. Otthon ülő asszony voltam, miért ne mennék néha a többiek közé? — gondoltam. Es be­iratkoztam én is. Ügyességéhez a színek, a formák iránti bámulatos ér­zék és fantázia is adatott. Amint egyre-másra megis­merkedett a mezőkövesdi, a kalocsai, a szentistváni min­tákkal, kezdte felfedezni ér­téküket, nemes egyszerűsé­güket, bájukat. — Mifelénk is szeretik a nők kézimunkával díszí­teni otthonukat. Öröm, hogy egyre kevesebb helyen látni giccses párnákat, térítőkét. Aki részt vett valamelyik kézimunka tanfolyamon, magától rájött, mennyivel szebbek, értékesebbek ezek a hímzések. Kissné a megyei nőtanács által szervezett szakkörveze­tői tanfolyamra jár. S köz­ben egyre több társával is­merteti meg a szép mintá­kat. Tavaly még csak Szala- szenden vezetett kézimunka szakkört. Az idén márGönc- ruszkára és Fulókércsre is kijár. Hetente háromszor ül vonatra vagy autóbuszra. hogy az estét valamelyik községben töltse. Az egyik faluból csak másnap reggel tud hazautazni Encsre. — Érdekesei: ezek a fog­lalkozások. Ha húsz-harminc asszony összejön, sokféle téma szóba kerül. Akinek gondja-baja van, elmondja, hátha hasznos tanácsot ad­nak a többiek. A varrogatás közben előadásokat is hall­gatunk, nem egyszer parázs vita támad utána! Kiss Elekné nem tagja a járási nőtanács vezetőségé­nek. Ahogy ő mondja: csak amolyan „beugró”, alkalmi segítőtárs. A három község­ben patronálja a nőmozgal­mat is, nemcsak szakkör­vezető. Ha ráér, részt vállal a nötanács munkájából, szí­vesen segít, bármilyen fel­adattal bízzák meg. Mert, talán magának sem vallotta még be, társai gond- ját-baját, a mozgalom ügyeit legalább annyira szívén vi­seli. mint amilyen szenve­déllyel szereti a hímzést. (Gyárfás) Utaznak a holt Tisza csukái A tiszalúci holt Tisza, a folyó egykori medre az ország egyik legkedvezőbb vize a hírhedt rabló halak, a csukák tenyésztésére. A tokaji Tisza­virág Halászati Szövetkezet halászai már az elmúlt évben is jelentős mennyiségű tenyész csukát szállítottak innen a horgászvizekre. A csuka ugyanis a sporthorgászok leg­kedveltebb hala, horogra ke­rítése felér a vadászattal. A holt Tiszában most is nyüzsögnek a csukák. A tisza­lúci halászok a napokban tíz mázsa, egy-két kilós csukát fognak ki hálókkal a holt ág­ból, s azokat vízzel teli dézsák­ban a Mályi és Nyékládháza környéki tavakba szállítják. Szerdán egy csaknem négy mázsás ficánkoló szállítmányt indítottak útnak Tiszalúcról. A csukák ívására már új ott­honukban kerül sor, így az Északmagyarországi Horgász Egyesület sporthorgászai gaz­dag zsákmányra számíthat­nak az elkövetkező években. Mezőkeresztesen készen állnak a tavaszi munkákra Minden ember és minden szerszám készen áll. A szántó­traktorok már elindultak. A határ óriás, 7300 hold a szán­jó, és 1500 hold maradt szán- Jatlanul a mezőkeresztesi ha­tárban. — Ez most az első, a szán­tás — mondotta Tóth Albert tőmezőgazdász. — Még sze­rencse, hogy jó telünk volt. Enyhe és havas. A búzák jól teleltek s a tavaszi munkát is korán kezdhetjük. . Az új gépműhelyben még Évában serénykednek a sze- felök. A gépjavítás folyama­tos, mire beköszönt a tavaszi thunkák dandárja, minden erqgép mehet. Egyelőre csak Szántanak és szállítanak a Sépek. Az őszi vetés 1700 hold, mind várja a fej trágyát. "Műtrágya van bőségesen, csak a Nap süssön még néhány hapig, hogy gépekkel is rá­vehessenek a vetésekre. A szántáson kívül ez a legsür-: Nősebb tavaszi munka. AzutánJ következik a vetés. C — Nem félünk mi a tavaszit Vunkáktől — mondta a fő-J Vezőgazdász —, egyedül a( szántás több, mint máskor, dej Já-P van, csak az időjárás ked-c Vezzen továbbra is .: * < ~~ Munkakedv is van —( Vondta Kiss Bertalan elnök £ mert ismét jól zárt szövet-c kőzetünk. Negyvenkét forintot J ght a munkaegység, és majd-r hóm 16 000 forint az egy tagra C Jütó évi kereset. £ , A mezőkeresztesi Arany- J khlasz kereken ötven millió £ Jorint közös vagyonnal ren- ( fjolkezik, ebből 27 millió te- J Pormentes tiszta vagyon. Ac gyarapodás 1965-ben több 5 Vint hét millió forint volt. ( Az emberek kedve jó, mert az C yk>6. évi terv is reményteljest l^zdálkodást ígér. A termelési C jártét, ahogy mondani szokás J •'hri.gádákra is lebontották”! < ,77 Az idén ismét megprő-J táljuk az aprómagfogást —( jhondta a főmezőgazdász. —J JJatvan hold kapás lucernánk £ -hh, ezen magot akarunk C jOgni, legalább száz kilót hol-J rabként. 278 holdon vöröshere( tjhgot szeretnénk. Az elmúlt > Fékben nem kedvezett aze Vojárás, talán most sikerül; £ A mezőkeresztesi Arany- £ kalászban új brigádvezetőketC 18 választottak: Gomba Kál-( Vánt és Sidlóczki Zoltánt. a£ Vun ka mellett, levelező tago-J káton elvégezték a mezőgaz-C ^hsági technikumot. Szorgal-c Vukat a tagság és a vezető- £ méltányolta; J 4-’ Nagyon kellenek a kép-J fVt brigád vezetők — mondta c "V elnök. — Ezt a két embert £ JVonnal brigád élére állítot-c hogy mindenki lássa: ér-J ?ernes tanulni, a tanulást aj közösség méltányolja és hasz-< í A mezőkeresztesi Arany­kalásznak összesen kilencszáz tagja van, de már csak 670 dolgozik. A többiek megöre­gedtek. A terület nagy, sok ; munkaigényes kapás növény A tavaszi munkáktól azonba.i nem félnek. A 33 erőgél igénybevételével mindent idő ben be tudnak fejezni, mé; akkor is, ha megromlana a: időjárás. — A növényápolással s< lesz baj — mondta az elnöl —, mert nálunk a családtagol is mindig dolgoznak. Nagj munkák idején ezernél is töb­ben vannak a határban. A gépek egy része mór dől gozik. Szántanak és trágya1 szállítanak. De készen állnal az emberele is. Csak arra vár­nak, hogy kicsit melegedjen i talaj, s azonnal kezdik az ár­pa vetését Szendrci Józsc: 3000000000000000000000 Kőolaj cs vegyipar a maiigisfaki félszigeten A Kazah SzSzK-ban, a Mangislak félszigeten fölfedezett sokmilliárd tonna kitermelhető kőolaj új vegyipari vállala­tok építését és a légiek helyreállítását hozta magával. A gurjevi olajfinomító üzemet több mint a kétszeresére akar­ják kibővíteni. A benzin tárolására szolgáló gömbtartá­lyok. . . ... hang, az Az ingerült érvelést mellőző sértődött kifakadás a felmondási kérelem alátá­masztását szolgálta. A fiatal mérnök, aki négy évig az üzem társadalmi ösztöndíját élvezte, hét. hónapot töltött az üzemben. Most menni akar, vállalva az ösztöndíj visszafizetését, mit sem tö­rődve azzal, hogy az üzem­nek nem pénz, mérnök kell. Indoka: úgy hitte, alkotásra nyílik módja, de „itt csak egyhangú rutinmunkát végző üzemmérnök lett belőle”. Az eset nem általánosítható, de nem is ritka kivétel, s nem­csak fiatal, hanem idősebb műszaldak is vannak, akik hasonlóan vélekednek. E nézeték forrása az alko­tás leszűkített értelmezése, képviselői egy már-már sza­badalom számba menő új konstrukciónál, a kutató inté­zetben végzett munkánál, a fejlesztési csoportnál nagy technikai apparátussal le­folytatott kísérleteknél von­ják meg az alkotás határát. Szürke üzemépületek, gépzú­gás, olajtól csillogó munkada­rabok, napi termelési felada­tok közepette alkotás? Nem — rázzák tagadóan a fejüket —, nem lehet. Hamis legen­dák lengik körül az alkotás tisztaszép fogalmat. A misz­tifikáció ködébe burkoltan csak az tűnik alkotásnak, ami „nagy”, ami „ még soha nem volt”, ami feltűnést kelt, s kirekesztik e fogalomkörből mindazt, ami feltétele, s alapja a kiugró alkotások­nak, a közvetlen termelő- munka korszerűsítését, az olaj és a gépzúgás közepette született újat, a kevésbé lát­ványosat, de nélkülözhetet­len t. „1, j, felfogni úgy az 1 eveden alkotást, mint különleges körülmények kö­zött létrejövő kivételes pillanatot. Az említett fia­tal mérnök, s a hoz­zá hasonlóan gondolkodók a leglényegesebbet nem érzé­kelik: azt, hogy az 1.kotás — folyamat. Vajon attól, aki „csak” üzemmérnök, megta­gadták az alkotás lehetősé­gét? A gépek helyes techno­lógiai sorrendjének kialakí­tása, az optimális programo­zás, a gyár újítási feladatter­vében foglaltak megvalósítá­sa — egy-egy példa rá, ho­gyan, hol nyílik mód az al­kotásra, s a hasonló lehető­ségeket még szép számmal sorolhatnánk. Inkább ott a baj, hogy a műszakiak egy része az alapot jelentő mű­szaki-technikai fejlődéstől el­vonatkoztatva keresi az al­kotás lehetőségét, s veszni hagyja a hétköznapok kínál­ta alkalmakat. r , választ adott t ropvans a felmondását szorgalmazó fiatal szakem­bernek a gyár főmérnöke: megemlítette, hogy élve az új prémiumrendelet nyújtot­ta lehetőséggel, éppen egy hete tűztek. ki ötvenezer fo­rint célprémiumot az égjük gyártmány új technológiájá­nak kidolgozására, amely ki­iktatja a jelenleg meglevő, minőségrontó tényezőket. „A jó megoldást öntől is szíve­sen elfogadjuk” — mondotta a főmérnök, s az alkotás le­hetőségét reklamáló üzem­mérnök erre bizony semmit sem felelhetett! Es végképp viszakozót fújt, amikor a fő­mérnök még négy, a fentihez hasonló, valóban alkotó munkára módot adó feladatot említett, s két olyat, amelyek éppen mérnökünk üzemében várnak megoldásra! Vannak tehát, s nem kis számmal, az üzemben is al­kotói feladatok, de megtörté­nik, hogy az erdőtől nem lát­ják a fát, az általánosságban emlegetett alkotási vágy el­vonja a figyelmet a konkrét alkotói feladatoktól. , , T .j története, s A tecIllllriCl azon belül századunk igen sok legendás alkotást tart számon, a le­gendás alkotások azonban nem azonosak az alkotás le­gendáival. A fiatal mérnök végül is visszavette felmon­dási kérelmét a főmérnök asztaláról, mert a tények ál­tal megalapozott érvek le­csillapították mehetnékjét. Esete mégis, nemcsak önma­ga számára, tanulságot adó. És lia komolyan veszi 6 is, más is a tanulságot, szegé­nyebbek lesznek ugjran né- hánj>’ legendával, de mérhe­tetlenül gazdagabbak mind­azzal, amit feladatként, még­pedig erőt, tehetséget próbá­ra tevő feladatként kínálnak a munkás és alkotó hétközna­pok. 36. Kérdőjelek — falun 3 _ övöt kutatni neon le­3 I hét a múltba pilla-n­3 -I tás nélkül. Nemcsak 3 azért, mert így pa­5 roncsolja a megszokás — és 3 az nagy erő —, hanem azért 3 is, mert így látszik igazában, ^ honnan indultunk és hová 3 jutottunk. A paraszti életet, a 3falut vizsgálgatva, az ifjúság 3érvényesülését illetően meg 3 különösképpen. 3 Régen egy ixirasztfiataiinak Sakkor lett tekintélye a szü- 3 lök, a lányok és a falu előtt, 3 ha megtanult kaszálni. Ak­ikor vették emberszámba, ha 3ő is azok közé tartozott, akik­éről a nóta szólt: „Vagyok bolyán legény, mint te, Vágok gólyán rendet, mint te”. Em- 3bei'öltőkön át kísértett ez a 2 szemlélet. 3 Ma más nóták járják falun. 3 A parasztifjúság jórészt 3 nem a kézi kaszálásban vir­2 tuskod ik. A mezőgazdaságba 3 is betört a gép. A gabona 80 3 százalékát géppel aratjuk. 3 Húszezer fiatal szerzett szak- 3 munkás bizonyítványt, és ^ több tízezer lett traktorveze- 3 tő. Több mint tízezren ta­2 nulnak a mezőgazdasági 3 technikumok levelező tago- 3 zatán. Az elmúlt években 35 3 ezer fiú és lány vett részt 3 mezőgazdasági szakmunkás 3 képzésben. Vegyszeres eljárá­si sok, fejlett mezőgazdasági 3 technológiák válnak egyre in- 3 kább uralkodóvá. 3 Az állami gazdaságokon és 3 gépállomásokon kívül a ter- SJ melőszovetkeze lekben is ki­bontakozik a szocialista mun­kaverseny, a brigádmozalom. Borsodban 11 ezer fiatal ran ilyen kollektívákban, őket már úgy üdvözölhetjük, mint az új mozgalom hírnökeit. Az elmondottak kissé azt bizo­nyítják, hogy fiataljaink a mezőgazdaságban is látják az érvényesülés, a jelemelkedés útját. No, persze olyanok is vannak, akik nem éreznek felelősséget a1 közös munka iránt, akik arról az érdekes kísérletről olvasva, hogy a tehenek zenére több tejet ad­nak, legszívesebben zeneka­rokat szerződtetnének az is­tállók mellé. K étségleien, hogy a tár­sadalomban végbe­menő változások a falusi ember tudatá­ra is hatással vannak. E vál­tozások nem mennek végbe kísérő jelenségek nélkül. Ilyen például, hogy a me­zőgazdasági lakosság egy ré­sze átárumlik az iparba. (Az elmúlt hat esztendő alatt 42,5 százalékról 30 százalékra csökkent a mezőgazdasági keresők aránya.) Ez részint természetes folyamat. A me­zőgazdasági termelés korsze­rűsítésével kevesebb ember tökéletesebb technikával több terméket ad. A mezőgazda­ság anyagi és technikai bá­zisának növekedését jelzi, hogy évente csaknem 10 ezer­rel nő a traktorosok száma. Az egy holdra jutó műtrá- g>ra-felhasználás megközelíti a 200 kilót, és több mint 700 ezer holdat öntözünk. De éppen ezek a fejlődést bi­zonygató tendenciák ltövete­Uk a korszerű termelési el­járásokat értő és ismerő szakembereket. Azokat, akik képesek elsajátítani az újat. Erre igen alkalmas az ifjú­ság. Végiére is, a fiatalok ; nem kívánhatják, hogy az idősebbek vállalják magukra ; a munka nehezét, és ők ak­kor térjenek vissza, ha már kész, korszerű nagyüzemek, : kulturált falvak lesznek. Az ö felelősségük, fiatalos len­dületük révén gyorsaboan megoldódnának a mezőgaz­daság előtt álló feladatok. Ankétünk egyik témája volt: érvényesülhet-e az if­júság falun, van-e perspektí­va a falu ifjú nemzedéke elölt? Keresve a választ,, vi­tázva a témán, egyre több olyan megjegyzés hangzott el, hogy anyagilag és szak­mailag egyaránt érvényesülni lehet falun. Az érvényesülésért sokat tehetnek a falusi KISZ- szervezetek, ha betöltik kül­detésüket, ha mozgósítják az ifjúságot a mezőgazdaság előtt álló feladatokra, segítik a falusi fiatalok erkölcsi, po­litikai, szakmai fejlődését, közreműködnek a fiatalok falun mar-adását akadályozó tényezőle felszámolásában, szövetkezeti tagokká nevelé­sében. A régi és az új közötti különbséget vizsgálva szembetűnik, hogy a nagyüzemi termelés fejlődésével a paraszti munka elvesztette őstermelő jellegét. Egyre inkább szakmává fej­lődik. Éppen ezért a korsze­rű mezőgazdaság kialakításá­nak egyik alapvető feltétele a szakmai képzés. Példáink vannak rá, hogy a szakisme­ret hiánya milyen károkat okozott, és oljmn esetek is bőven adódnak, hogj’ a ma­gasabb fokú szakismeret elő­nyöket eredményezett. A mezőgazdasági szakmun­kás képzés összefügg a falus: fiatalság otthonmaradásával De a fiatalok falun maradá­sa attól is függ, hogy a ter­melőszövetkezetek és a KISZ- . szervezetek, a tanácsol mennyire gondoskodnak jo­gos igényeik kielégítéséről Nem titok, hogy ahol rend­szeres az előlegfizetés, aho : megfelelő feltételeket terem- ■ tenek a munkához, alkalmaz . zák az anj’agi ösztönzőket az idősekkel egyenrangú nal tekintik a fiatalokat, gondos­kodnak művelődésükről, szó- . rakozási és sportolási lehető . ségeikröl, onnan nem kíván , koznak el. Viszont rosszul ér . zik magukat, ha nem kap , nak lehetőséget rá, hogjr be leszóljanak a szövetkezet kő , zös ügyeibe, akadályozzák a: ifjúsági munkacsapatok lét rehozását, nem bíznak önte vékenjnségükben, tenmakará- sukban. N agy szerep vár a fali jövőjének alakításá­ban a fiatal agrárár telmiségre. öle tehet nek a legtöbbet a fiataléi szakmai, politikai, leül tu rali.' 1 fejlődéséért. De ehhez na­gyobb fokit felelősségérzet szükséges, a falu jövőjéért a mezőgazdaság gyorsaid előrehaladásáért, az új, kor- széni módszerek elterjesztő sóért. ; Vitaindító előadásábar Kárpáti Sándor elvtárs 1: hangsúlyozta és a falut kép­viselő fiatalok egyértelműéi kijelentették: veszélyes le he a parasztfiatalok városbe, özönlcse. Tavalyi felmérése« alapján a termelőszövetkeze­ti tagoknak csupán 6,6 szá­zaléfea volt 26 éven aluli. Az átlag-életkor 50 éven fe­lül van. Megváltozik ez a kép, amint erősödnek a szö­vetkezetek, rendszeresen fi­zetnek előleget, s megszűnik a vezetés közömbössége, a sokszor visszautasító maga­tartása. Szakmák lesznek a fiatalok kezében, és a szülők is másképpen gondolkodna.!:. Pereszlényi Anna, a tak- taharkányi Haladás Termelő­szövetkezetből jött ankétünk­re. Arról panaszkodott, hogy feléjük csak azok maradnak falun, akiket nem vesznek fel középiskolákba, nem tud­nak bejutni iparitanuló in­tézetekbe. Alig van fiatal a szövetkezetben. Ezek is tele vannak panasszal. Jármű Zoltán, a sajószentpéteri tsz fiatal agronómusa a mező- gazdasági pá) ya választást bírálta — jogosan. Az anj’a­gi érvényesülés oldaláról világította meg a falusi le­hetőségeket. De utalt a szak­képzettséggel járó előnyökre is. Többször hangsúlyozta, az egj-etemi felvételek előtti gyakorlati munkát. Y an perspektíva a fa­lu ifjúsága előtt. Mégsem akarjuk görcsösen földhöz kötni a falusi fiatalokat De szükséges egy reális áttekin­tése, felmérése a városba özönlőének, még akkor is. ha az utóbbi időben kissé csökkent ez a tendencia. így az egyéni boldogulás és a népgazdaság érdekével szoro­san összefüggő mezőgazda- sági fejlődés szinkronba ke­rülhet Jövőt és perspektívát lehet rajzolni a falu ifjú nemze­déke elé. Paulovits Ágoston Befejező rész: HOGYAN LEHET HÁT Érvényesülni? Ifjúság és érvényesülés Az alkotás legendái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents