Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

4 ESZAKM A íj V K KOKSZ AG Szerda, X9S6. március 23» A Színházművészeti közgyűlése után A z elmúlt héten tartotta meg máso­dik közgyűlését a Magyar Színnáz- mű vésze ti Szövetség. A közgyűlés tanácskozásairól szűkös tudósítások­ból értesültünk. A legalaposabb beszámolót a Népszabadságban találtuk. E beszámolóban különösen a főtitkári referátum egyik rész- Jete ragadta meg figyelmünket. Ugyanis a főtitkári beszámoló „részletesen foglalkozott * vidéki színházak helyzetével, örvendetes — mondta egyebek között —, hogy a régi értelemben vett ,vidéki színjátszás’ megszű­nőben van, és ez húsz év jelentős kulturális eredménye. Szükség van a vidéki színházak művészi színvonalának további emelésére, hiszen a televízió olyan összehasonlítási ala­pot nyújt az ország közönségének, hogy sehol nem fogadják cl a ,hagyományos vidéki’ színjátszást. A szövetségben is gyakran fog­lalkoznak a vidéki színészek munkájával, és igyekeznek segíteni nekik, hogy tovább fej­lődjenek. A Fészek Klubban fiatul vidéki művészek részvételével .pódium-esteket’ kí­vánnak rendezni, amelyeket megtekintenének a fővárosi szakemberek is.” A továbbiakban ezt mondta a főtitkár: Színházművészetünk megújulásának korát éljük. Éppen ezért mind. nagyobb feladatok hárulnak szövetségünkre és a szakma minden művészére.” K azimir Károly Kossuth-díjas rende­zőnek, a szövetség főtitkárának be­számolója figyelmet keltő. A színház vidéki kedvelőinek is fel kell rá fi­gyelni, s ezért talán nem haszontalan^ né­hány további gondolatot fűznünk a beszámo­ló fentebb idézett részleteihez. Színházművészetünk megújulásának korá­ról beszél a referátum. Valóban sok jel mu­tat erre a reneszánszra. A drámák témavá­lasztása, a kordrámák alighanem _ennek a színházi megújulásnak fontos jelzői. És ha. ezekre a drámákra tekintünk, ha eszünkbe jut Az Oppenheimer-ügy, A helytartó és egy sor egyéb, a fővárosban és vidéken (pl. Ka­posvárott) bemutatott értékes színpadi al­kotás, érezzük is e megújulást. De ugyan­akkor arra is gondolunk, hogy az egyetemes magyar színházművészetben benne van az egész vidéki színjátszás. Jelentkezik ez ab­ban is? Kell, hogy jelentkezzék, hiszen a fő­titkári beszámoló szerint megszűnőben van a régi értelemben vett vidéki színjátszás. H.i pedig megszűnőben van, o-z új jeleinek itt is meg kell mutatkozniuk. örömmel haloltuk, hogy a szövetségben foglalkoznak a vidéki művészek munkájával, igyekeznek segíteni fejlődésüket. Nem tudjuk ugyan, ez a segítség miben realizálódik, de kívánatos, hogy ez ne csak a szövetségben hangozzék el, hanem a mindennapi munká­ban, törődés formájában megnyilvánuljék. Ez a törődés magában foglalja a köztudat formálását, a vidéki színházak rangjának el­ismertetését az országos kulturális életben. Ha törődnek a vidéki színházakkal, akkor az országos lapoknak is nagyobb gondot kell fordítaniuk a vidéki színházak egyes pro­dukcióira, egyes vidéki színészekre, vagy éppen a vidéki színészek helyzetére. Az or­szágos publicitást biztosító televíziónak gon­dosabban kell megválogatnia: vidéki színhá­zat mikor, hogyan mutat be hárommillió néző előtt, fontolóra kell vennie, hogy egyik­másik közvetítéssel nem cáfolja-e éppen azt a főtitkári megállapítást, amely szerint meg­szűnőben van a régi értelemben vett vidéki színjátszás. Általában arra kell az egész sajtóm unkában törekedni, hogy a vidéki színházak ne vállveregető, semmitmondó so­roltat kapjanak. A jó produkciónak éppoly becsülete legyen vidéken, mint Pesten. De csakis a jó produkciónak! Ne legyen bizonyos rosszul értelmezett elnézés a vidéki gyen­gékkel szemben. Alkotó, segítő bírálat ser­kentse a további fejlődést. Szó volt a vidéki művészek budapesti pódium-estjeiről. Első­sorban a fiatalokéról. E pódium-esteken a fővárosi szakembereik tekintenék meg őket Szeretnénk hinni, hogy ezeknek a pódium­esteknek nem az a végső céljuk, hogy tehet­séges fiatalok mind könnyebben elhagyhas­sák a vidéki színházakat. A szövetség elismerő megállapításai ma­gukban foglalják a vidéki színházak felelős­ségét is. Ha elfogadjuk azt a megállapítást, amely szerint a húsz év kulturális fejlődésé­nek eredményeként, megszűnőben van a régi értelemben vett vidéki színjátszás, úgy hat­ványozottan szülíség van a művészi színvo­nal további emelésére, amelynek mind szín­házon belül, mind színházon kívül érvénye­sülnie kell. Feltétlenül szükség van rá, hogy a színházi lobogó alatt végzett különféle te­vékenységek, a színház nevében történő ma- gáníellépések művészi színvonala is arány­ban álljon a színház rangjával, legyen az a fellépés akár egy vidéki város művelődési otthonában, akár pedig egy távoli munkás- szálláson. És vidélten is szükség van színház­művészetünk megújulása korának felisme­résére, az igényesebb darabválasztásokra, a jobb, korszerűbb műsorpolitika kialakítására. Színházi vezetőkre, és egyszerű színházi ta­gokra egyaránt kötelezettségeket ró a szö­vetség közgyűlésének megállapítása. közgyűlés hosszabb időre előre mu­tatón szabja meg a magyar színmű­vészet teendőit, feladatait Ebből ki kell vennie részét a szövetségnek, a színházművészeti élet országos irányítóinak, de a vidéki színházait vezetőinek és tagjainak is. , Benedek Miklós E ’ Fiatal magyar prózaírók TIZENEGY mai magyar író egy-egy novelláját, vagy re­gényrészletét, meg néhány személyi adatát olvashatjuk ti Tankönyvkiadó Vállalat ál­tal közreadott válogatásban. Válogatta, a bevezetőt és az írók életrajzi adatait írta Szilágyi Petemé. „Ez a sze­melvénygyűjtemény fiatal prózairóink műveiből ad vá­logatást. Célja, hogy bemutas­sa az új magyar írónemzedék néhány jelentős képviselőjét, * ezzel segítse tanulóifjúsá­gunkat a mai magyar iroda­lomról tanulmányai közben szerzett ismereteinek elmélyí­tésében”. Ezt a nemes szándé­kot olvashatjuk a kötet fül­szövegében. A kötet azonban nyilvános könyvárúsítási for­galomban kapható, külseje rém árulja, el. hogy kizáróla­gosan a tanulóifjúságnak ké­szült volna. A kötetben sorrendben Fe­jes Endre, Fekete Gyula, Ga­lambos Lajos, Galgőczi Erzsé­bet, Gerelyes Endre, Kamon- dy László, Kertész Ákos, Sánta Ferenc, Szabó István, Szakonyi Károly és Váci Mi­hály írásai olvashatók. A könyv szerkesztője alighanem mindenféle rangsorolást el akart, kerülni az alfabetikus sorrenddel. A kötet össze­állítója igen szerencsésen in­dokolja rövid bevezetőben a könyv megjelentetésének szükségességét, egyben azt is elmondja, hogy a szűkre, sza­bott terjedelem miatt nem törekedhetett teljességre, de szeretné kiegészíteni azt a képet, amelyet a tanulóifjú­ság a mai magyar irodalom­ról tanulmányai során megis­mert. A kötet feltétlenül hasznos, Is est/ üyen jellegű válogatás bizonyos fokig hézagpótló. A Könyv összeállítójával együtt fed is hisszük; „ez a szerény kötet is hozzájárni élő iro­dalmunk olvasóközönségének szélesítéséhez, segíti tanulóif­júságunkat abban, hogy ér­tőbb szemmel figyelje a kö­rülötte épülő új világot, és cselekvőén támogassa a szebb, igazabb élet kialakulását". EGY-KÉT ÉSZREVÉTELT is kell azonban tennünk. Elő­ször magáról a válogatásról. Vitán felül áll, hogy nehéz válogatni. Ezt el kell ismer­nünk. Mégis hiányosnak tartjuk a rendelkezésre álló két és félszáz oldal megtölté­sét. Nem akarjuk az Élet és Irodalom egy korábbi cikkét ismételni, vitatni azt, hogy meddig fiatal író az író, mert éppen a kötetben olvasható életrajzi adatok cáfolják itt- ott a fiatalság tényét Azon­ban, ha a jó középkorú Feke­te Gyula, akit nagyon szere­tünk és tisztelünk, meg a ha­sonló korú Fejes Endre túlon­túl ismert regényeiből (Az or­vos halála, illetve a Rozsda- temető) rövidebb idézet sze­repelne a kötetben, ha Sánta Ferenc világsikerű művét, a Húsz órá-t és Galambos La­jos Keserű lapu-jót is rövi­debb formában ismertetné a kötet, talán mód nyílt volna néhány, már országosan is­mert, és napjaink magyar prózairodalmához igencsak hozzátartozó, többségben fia­talabb író bemutatására. Fél- dául Moldova György, Bn.ráth Lajos, Sipkay Barna, Végh Antal, Bertha Bulcsú is he­lyet kaphatott volna e kötet­ben. ho«v csak öt nevet em­lítsünk hirtelenjében. A rö­vid életrajzi ismertetések; amelyek egyben az író mun­kásságának összefoglalására is vállalkoznak, helyenként sommásak, hiszen terjedel­müknél fogva nem is elemez­hetnek mélyebben. A Kötet végén rövid bibliográfiát ta­lálunk a könyvben megismert írókról. Kár, hogy kettő vala­hogyan kimaradt. SZERETNÉNK hinni, hogy e válogatás nem pótolni fogja az olvasást, és a bemutatott négy regényt sem csak így ismerik meg diákfiataljaink (és azok a felnőtt olvasók, akik a könyvesboltokból ve­szik meg e kötetet), nemcsak kiragadott részletek cs apró- betűs átkötő-szövegek marad­nak meg emlékezetükben, ha­nem éppen a kötet szemelvé­nyeinek hatására, a válogatás­tól felkeltett egészséges tu­dásvágyuk kielégítése végett válnak a mai magyar iroda­lom rendszeres és értő olva­sóivá. (hm) Diákok szavalóversenyc Nagy érdeklődés mellett rendezték meg vasárnap, már­cius 20-án Miskolcon a közép- iskolások és az ipari tanulók megyei szavalóversenyét Nem. volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen 129 diák versmondását kellett végighallgatnia és el­bírálnia. A népes mezőnyből végül is hat középiskolás és négy ipari tanuló kerüli ki győztesen, ök képviselik majd a borsodi „színeket” azon az országos szavalóversenyen, amelyet a KISZ Központi Bizottsága a Költészet napja alkalmából április 10-én és 11-én Kecske­méten rendez meg. Ne«vec3inillió forint beSvízlevezelésrc A felfakadó belvizek és a sokáig megmaradó, úgyneve­zett pangó vizek minden ta­vasszal nagy károkat okoznak a szántóföldeken, réteken. Kü­lönösen tapasztalható ez a Bodrogköz mélyebb fekvésű területein, lapályain, ahol egyébként is évszázadok óta harcolnak a pusztító víz el­len. A vízügyi hatóságokon kívül a termelőszövetkezetek maguk is építenek szántóföldjeiken vízlevezető csatorna kai. Ennek a munkának támogatására a Földművelésügyi Minisztéri­um ez idén is 260 ezer forin­tot utalt ki a járási mezőgazda- sági osztály útján a községek­nek^ Ennek felhasználásával főképp a cigándi, a herceg­kúti, a tiszakarádi, a ricsei, a sátoraljaújhelyi szövetkezeti gazdaságok létesítettek kisebb- nagyobb levezető csatornákat, hogy minél nagyobb területen megmenthessék a pusztulástól az őszi kalászosokat A csatornákat a tavaszi munkák megkezdése előtt ás­ták, így a termelőszövetkezeti tagcik kis külön keresethez is jutottak a „holt” idényben, Í Fiatalok a Kossuth-emlékek nyomában Kossuth Lajosnak, Hegyal­ja nagy szülöttjének emlékét kívánja az eddiginél bensősé­gesebben ápolni a szerencsi Bocskai István Gimnázium KISZ-szervezete annak a moz­galomnak meghirdetésével is, amelyet most hoztak nyilvá­nosságra a zempléni középis­kolákban. A szerencsiek értékes díjak kitűzésével pályázatot írtak ki a helybeli, a tokaji, a sáros­pataki és a sátoraljaújhelyi középiskolások számára. A pá­lyázóknak Kossuth fiatalkori munkásságát kell ismertetni­ük műveikben. Ezenkívül minden év május utolsó vasár­napján emlékstafétát indíta­nak Szerencsről Monokra, S ebben a jelentkező iskolák di­ákjai vesznek majd részt) Utána Monokon műsoros ün­nepséget, az erdei tisztáson pedig hangulatos majálist ren­deznek. Ugyancsak a Kossuth- hagyományokat kívánja szol­gálni az évenkénti emléktúra is. Ennek során a fiatalok fel­keresik Hegyalján azokat a helyeket, amelyek a fiatal Kos­suth zempléni életével, mun­kásságával kapcsolatosak: A szerencsi gimnáziumi KISZ-szervezelé-nek felhívását mindenütt élénk érdeklődéssel fogadták a zempléni középis­kolákban, s értesülésünk sze­rint máris sok fiatal kezdett hozzá a pályamunka megírá­sához, Némelyik fegyelmi tárgyaláson Köszönöm a jóságukat és ígérem, hogy teljesen meg- / változom! (Mészáros András rajza) Takarékos peilegípsolí A múlt esztendőben 16 mil­lió forintot meghaladó összeget tettek takarékba tanárok és tanítók — állapította meg a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöksége, amely legutób­bi ülésén a pedagógusok köl­csönös segítő takarékpénztárá­nak munkájáról tárgyalt. A PKST 1965-ben 4557 alkalom­mal nyújtott rövidlejáratú köl­csönt, összesen mintegy hat­millió forint értékben. Csak­nem ezer esetben 2.5 milliót kitevő hosszúlejáratú kedvez­ményes kölcsönt adott a ta­goknak. 1866-ra a PKST 19 millió forintot irányzott elő a hosz- szú, illetve rövidlejáratú köl­csönigények kielégítésére) Dtt iüo' közűi válogathatnak a locsol kőik Megjelentek a kirakatok­ban a csokoládé nyuszik, a kiscsirkék, a tojások is. A ha­talmas üvegtáblák mögül ki­kandikáló kedves figurák mosolyra derítik az embere­ket: az ajándékozásra, a pi­henésre, a tavaszra gondol­nak. A kereskedelem az idén is mindent elkövet, hogy a választék bővítésével meg­könnyítse a húsvéti bevásár­lást. Kérdésünkre elmondták, hogy Miskolc üzleteiben mintegy ötven-hatvanezer darab húsvéti csokoládéfigu­rát, címkével ellátott, dobo­zos desszerteket, táblás cso­koládékat hoznak forgalom­ba. Az áruk, különösen az édességek zöme már az üz­letekbe került. Újdonságként díszdobozos italok is kapha­tók majd. A dobozba három félliteres üvegbe lengyel li­kőrt, konyakot és malaga bort csomagoltak. No és mi újság az illat- szerboltokban? A kereskedelem itt is nagy választékot igér: francia rú­zsok, púderek, és az NDK- ból importált, díszes kazet- tájú kölni különlegességek között válogathatnak az illa­tok kedvelői. A közelmúlt­ban szép kivitelű manikűr készletek érkeztek, az Óra- és Ékszerkiskereskedelmi Vállalat ugyancsak ízléses púderkompaktokat igér fém­ből, bőrből többféle színben. A húsvéti locsolkodás előtt fellendül az illatszer- boltok forgalma. Kicsik, na­gyok Miskolc nyolc illat twt­boltjában és a háztartási boltok bőséges készleteiben válogathatnak. Mintegy húszféle márkás, tartós illa­tú kölni áll rendelkezésük­re. Újabb szállítmány érke­zett a közkedvelt szovjet parfőmökből és kölnikből is. A Vörös Moszkva, a Pique Dame, a Szputnyik és a töb­bi, már jól ismert parfőmök és kölnik elegáns kivitelű díszdobozokban várják a vá­sárlókat. A kereskedelem tehát fel­készült. Erről tanúskodnak a nagy választékot Ígérő kira­katok, boltok. Reméljük, ad­digra az igazi tavasz is meg­érkezik, és a húsvéti locsol- kódók kellemes melegben járnak majd ismerőstől mer ősig. <b. e.) is­ii Miskolci Kemzeli Színház műsora 23, szerda. Bérletszünet. Egérét. 19 óra. 24, csütörtök. Pethes. Egérét. 13 óra. 25, péntek. Bérietszünet» Maya. 19 óra. 28, szombat. Bérietszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Maya. 18.30 óra. 27, vasárnap. Bérletszünet. Mava. 15 óra. Bérletszünet. Maya. 19.30 óra. 28, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 19 óra. 29, kedd. Bérletszünet. Maya. u óra. 30, szerda. Bérletszünet. Maya. 19 óra. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora, (a 188 méteres hullámhosszon 18—IC óráig.) A megye életéből. Látogatás a Vízműveknél. Újítások helyzete a tanácsi fpari ban. Énekegyüttesek műsorából. A stúdió vendége.. Lányok, ttsszonircOc. A rncRj'e sportíletCb«!. Előadói A szerzői A népfront cs a liőíanács tervei az enesi Járásban Azt tapasztaljuk a járás­ban, hogy 12 COO gyerek kö­zül legalább 2000 nem fejezi be az általános iskola Vili. osztályát. Végigjárják ugyan a nyolc esztendőt, de rosszul tanulnak, megbuknak, a kö­telező korban nem érik el a VIII. osztályt. így aztán ki­maradnak. Hamarosan ta­nácskozásra ülünk le a járás pedagógusaival, hogyan segít­hetnénk ezen a helyzeten. Szűcs Ferenc, a Hazafias Népfront encsi járási titkára ezzel a tervvel fogad ben­nünket. Van egy másik, meg­osztott programjuk is, ezt még a fenti tanácskozás előtt bonyolítanák le a já­rási nőtanácssal együtt. En­nek a megbeszélésnek lénye­ge; miként lehetne társadal­mi úton segíteni a járásban levő 13 rtyári napközi ott­hon munkáját? Van ugyan­is pénz ezek ténykedésére, helyiség ugyancsak rendel­kezésükre áll, mégsem tud­ják a napközit működtetni, mert passzívak a községek társadalmi szervei. Van to­vábbá néhány óvoda (Korlát, Hernádszentandrás, Alsóva­dász, Novajidrány többek kö­zött), ahol nem egyszer ha­vonta is ingadozik a gyerme­kek létszáma. Jelentősen növekszik máj® a népfront feladata a közsé­gi tanácsok körzetesítése kapcsán. Szabó Lajosné, a nőtanács járási titkára elmondta még, hogy a nőtanács 37 község­ben tart fenn jól működő kézimunka és szabás-varrás szakkört. Ezeknek a szakkö­röknek vezetői Encsen nép- művészeti előadásokat, hall­gatnak és amit tanuLnak, azi községeik szakköreiben to­vábbítják. Lajos Árpád, a miskolci Herman Ottó Múzeum nép­rajzi munkatársa hetenként egyszer tart előadást. Kincsen a szakkörök vezetőinek a matyóhímzés történetéről, a népi hímzésről általában, a népi szövőművészet, a faze­kasság, a népviselet történe­téről. Fancsal on és Kázs- márkon egyébként szép szőt­tesek készülnek, ezeket sze­retnék az asszonyok a szak­körök segítségével értékesí­teni. Szalipszky Endre, a fancsalt tsz elnöke megígér­te, hogy ha kapnak az asz- szonyok megrendelőket, szö­vőszékeket vásárol számúiéra) (máié) 5HSE5ŰS252S2S5IÍHSH5HS25HS252S

Next

/
Thumbnails
Contents