Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
Nyugat-németországi képek 5, Disssidenseh, otthontalanok Egykori honfitársaink a külföldön megjelenő lapok hasábjain elméleti vitát folytatnak egy-két terminológia körül. Makacs hevességgel próbálják mentegetni „státuszukat”, külföldre távozásuk okát. Természetesen, legtöbb disszidens politikai tőkét igyekszik kovácsolni e helyzetből. Éppen ezért dúl az ádáz küzdelem az „emigráns” jelző megkaparintásáért, e jelzőből ugyanis több hasznot vissza is megyünk oda), akkor ő is bekapcsolódott a traktátumba, de később kiderült, nem is éppen önzetlenül.. A sertekalapos egy félelmetes tónusú sváb volt, aki gátlástalanul szitkozódott, Magyarországról egy jó szava sem volt. Bennünket nem érdekelt különösebben az ügy: a 46-ban kitelepített sváb >k- kal vajmi kevés témaközösséget véltünk magunkban felfedezni. Ellenben riasztott Jiri Tonka nagydíjas filmje. A kéz nagy sikert aratott Obcrhausenben. A híres alkotást a III. filmfesztiválon Miskolcon is bemutatják. fehet származtatni. (Vannak, akik eltagadják ötvenhatos voltukat.) A Nyugat-Németországban élő disszidensek, különösen az ötvenhatosak fáradoznak a legtöbbet „rangosításukért”. Ugyanis — idehaza kevesen tudják —, külföldre távozott, egykori honfitársaink között nem túl nagy az egyetértés. A fasizmus elől Nyugatra menekült emigránsok, akik a második világháború után Nyugat-Németországban telepedtek le, lenézik a 45-ös disszidenseket. A negyvenötösök viszonf alig-alig állnak szóba az ötvenhatosokkal. A napjainkban külföldre szökő, vagy kint maradó állampolgárok nem népszerűek az ötvenhatosak szemében. Hal Iiúnap gázolásért K. A. egykori nyíregyházi lakos 18 éves korában kisfiát, feleségét hagyta itt. Sokáig bolyongott Ausztriában, Franciaországban, majd Nyu- gat-Németországba ment szerencsét próbálni. Az egyik gépgyárban kapott munkát, viszonylag jól keresett, néhány hónap múlva részletre motorkerékpárt vásárolt. De mivel nagyon szerette a sört, ittasan elgázolt egy járókelőt. Hat hónapra ítélték, és három évre • megfosztották jogosítványától. A börtönbüntetés után elég nehezen helyezkedett el. A nyugat-németországi vasút étkező-szolgálatához Icapott ígéretet, de csak úgy, ha elsajátítja a finn, az olasz és az angol nyelvet. A nyíregyházi parasztgyerek csekélyke nyelvi alapműveltség nélkül vért izzadt, míg elviselhető fokon megtanulta a három nyelvet. Csak tavaly, tehát a disszidálás után kilenc évre topott elfogadható pincén beosztást a vasútnál. A fiú most is iszik. Szabad napján járja a mozikat, az éttermeket, s mint mondja: lesi a magyar hangokat. Ránk is valósággal lecsapott egy frankfurti moziban, s addig nem is tágított, amíg meg nem ittunk vele egy pohár sört. A kisvendéglőben olasz volt a pincér, finn a felszolgálólány és lengyel a tulajdonos. Később asztalunkhoz botorkált egy sertekalapos idősebb úr (húsz évvel ezelőtt a Ludas Matyiban láttam ilyen karikatúrákat), s amikor megtudta, hogy mi „hivatalosait” vagyunk (ez azt jelenti, hogy Magyarországról jöttünk és bennünket az a módozat, ahogy a két „magyar” beszélt. A sváb teli szájjal szidta az 56-ost. így mondta: „Miért jöttetek ti ki, a ti hazátok • Magyarország! Mit kerestek itt? Csak elveszitek előlünk a kenyeret!” — Az urak — fordult hozzánk —, mit szólnak ezekhez a fajankókhoz? Kijönnek ide, és azt papolják, hogy ők milyen jó németek. De ha érdekük úgy kívánja, azt mondják: milyen jó magyarok. Még az ötezer márka illetéket is hajlandók lefizetni, csakhogy hozzájussanak a német állampolgársághoz. Mi ötvenmillió német közé jöttünk ki és fittyet hányunk magyarságunkra. S mint aki kontrapontoktol dolgozik, a hatás kedvéért érzelgősen elvonította magát: „Álmodó TLsza-part, szivem, lelkem odahajt.. Később a fiatalember és a „németkedő” úr (akiről kiderült, hogy egy nagyobb üzemben jól fizetett főkönyvelő és munkaerő-felhajtó), összevesztek, hangoskodtak. Amikor már az egész vendéglő őket figyelte, egy óvatlan pillanatban kereket oldottunk, rögzítve magunkban a serte- tolapos félelmetes ágálását, a fiatalember suta, dadogó védekezését. Oithon io liíí«z rongyom volt München egyik kávéházában feketézés közben ránk talált G. I. slágerszöveg író. Róla tudni kell, hogy az ellenforradalom előtt a legjobban kereső slágerszöveg írók közé tartozott. Még az ellenforradalom teremtette lelki romokon is keresett: a zűrzavaros időben meginduló külföldre áramlás „elleisú- lyozására” megírta a Honvágy dalt, s felesége énekelte, búgta minden magnószalagon és hanglemezen. A Honvágy dal sikeres pályafutása után a slágerszöveg író, feleségével együtt „lelépett”. Világpolgárként mozgott a presszóban is, s amikor valamelyikünk a 12 napos nyugat-németországi bolyongás után honvágyra panaszkodott, G. I. cinikusan mondta: — Honvágy? Ugyan! Az mi? Csak annak van honvágya, akinek üres a zsebe. Nekem Magyarországon is megvolt havonta a 20 rongyom (értsd 20 000 forint). Ezért, ha külföldön jártaim, soha nem volt honvágyam. Most sincs. Őszintén szólva, ezen nem is csodálkoztunk. S azon sem, hogy élére rakott százasokat számlált, miközben a Pfenniges tételt fizette a presszóban. A kinti demokráciáról papolt, s ellenérveink közben nem volt képes agyába fogadni, hogy nálunk, Magyarországon, az elmúlt tíz év alatt sok minden történt: építés, fejlődés, gond, öröm, s hogy mi már tudunk és képesek vagyunk saját baklövéseinken nevetni, viccelődni, hogy mi a tv-ben és a lapokban krokikat mondunk és írunk saját ügyeinkről, kudarcainkról. Fosvatlíozólian a írke Az egyik müncheni képeslap főszerkesztője az elmúlt év szeptemberében Magyar- országon járt. Itteni élményeiről 16 oldalas riportiján számolt be, kellemes, tárgyilagos hangon. A lap címoldalán magyar tolmácsnőiének fényképét hozta néhány mondatos dicsérettel párosítva. A lapszerkesztő sok levelet topott a Nvugat-Németor- szágban élő disszidensektől, akik durván rágalmazták a lapot és főszerkesztőjét. A fiatal tolmácsnőt „kommunista bérencnek” nevezték (mellesleg a tolmácsnő alig 22 éves, tudomásunk szerint pártonkíviili), mert úgymond biztos lakkozott, „preparált” helyekre vitte el a nyugat-németországi főszerkesztőt. A szóban forgó lapszerkesztő személyesen válaszolt minden levélre, elmondván: tolmácsnője az ő személyes kérésének megfelelő helyekre vitte el, s így született meg a reális, józan, szép értékelés Magyarországról. A vázolt epizód híven bizonyítja: a nyugati világ reálpolitikusai nem restek saját szemükkel körülnézni azokban az országokban, amelyekről nincsenek világos rajzolataik. A disszidensek „56-os világképe” erősen szürkül, halványodik, már a hidegháborús politikusok szemében is, mivel köldökzsinó- rukat önkézzel már régen elmetszették, s az új magyar valóságot nem ismerik: az 56-os politikai tőke már értéktelen. Az 56-os disszidensek szinte alkalmatlanok a fellazítási politika kifinomultabb módszereire. A korábbiak, ha megnyerhetek az ügynek, jobb ideológusai a fellazításnak. Ezek sokat népszerűsítik a nyugati életformát, gazdasági rendet rádióban, televízióban, könyvekben, folyóiratokban. Kint altolmunk volt szemügyre venni és megfigyelni a hangvételt: az 56- osok még mindig szitok-átok tónusban publikálják gondolataikat. a korábbiak a kapitalizmus fölényét, életképességét bizonyítják, néha nagyon is megtévesztő, a szocializmussal való megbékélés, a két társadalmi formáció összeötvözhetőségének relációjában. A disszidensek között akadnak szép számmal olyanok, akik szinte mindennap visz- szatérnének. Ezek drukkban élnek, mert tíz évi börtönökkel, fővesztéssel fenyegetik őket „befutott” társaik. A XII. nemzetközi rövidfilm fesztivál színhelyén, Ober- hausenban egy magyar bányászfeleséggel beszélgettem. Panaszkodott. Az olaj „megeszi” a szenet, a szénbányászat visszaszorult, a bányászokat rosszul fizetik. (Éppen a napokban zajlott le egy nagyobb bányászsztrájk a Ruhr- vidéken, pontosan az olaj fűtőanyagként történő elterjedése miatt.) A világpolgárokon kívül sok az egyszerű ember, a kétkezi munkás, akik összejönnek havonként, kéthavonként. magyar népdalokat énekelnek, és százszor elmondott hazai vonatkozású anekdotáikat elmesélik százegyedszer is. A kisgyerekek, akik már ott születtek, unatkozva feszengenék a számukra idegen világban, e furcsa összejöveteleken. Párkány László (Vége.) —Mn—awwBBjBwaBw—wp Időjárás Várható időjárás ma estig: növekvő felhőzet, az ország északi felében néhány helyen futó esővel. Az éjszakai fagyok gyengülnek. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között. Simon László zongora-estje A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola szülői munkaközössége március 23-án, szerdán este a szakiskola koncert-termében rendezi meg Simon Lászlónak, az intézet növendékének, az idei Nemzetközi Liszt —Bartók Zongoraverseny részvevőjének zongora-estjét, amelynek műsorában Bach, Beethoven, Liszt és Bartók művei szerepelnek. Köszönet azoltnalí. akik segítettel« (Levelezőnktől.) Mi, a mező- csáti nötanács asszonyai igyekszünk otthonossá varázsolni az öregek napközijét. Már többször meglátogattuk az öregeket, legutóbb táncmulatságot rendeztünk és a bevételből kis ajándékot vettünk nekik. Falra szerelhető víztartályt csináltattunk és szőnyeget is vásároltunk a napközi számára. Ezúton szeretnék köszönetét mondani azoknak a hivataloknak és vállalatoknak, amelyeknek dolgozói segítenek otthonossá tenni ezt a napközit, Gulyás Sándorné Mezőcsát 1966. március 22, kedd A Nap kelte 5,44, nyugta 17,59 óra. A Hold kelte fi,13, nyugta IS,15 óra. Névnap: Katalin. műsora 22, kedd. Jászai. Egérút. 19 óra. 23, szerda. Bérletszünet. Egériit. 19 óra. 24, csütörtök. Pethes. Egérút. 19 óra. 25, péntek. Bérletszünet. Maya. 19 óra. 26, szombat. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Maya. 19.30 óra. 27, vasárnap. Bérletszünet. Maya. 15 óra. Bérletszünet. Maya. 19.30 óra. 28, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 19 ó 29, kedd. Bérletszünet. Maya. 19 óra. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora, (a 188 méteres hullámhosszon 18—li óráig.) Megyei körkép. Amit még nem hasznosítottak ... A szerencsi gépjavító állomáson. Virágénekek. „Sajnos, elfogyott! .. .* Segítik-e a felnőtt oktatást? Korunk ötletei — praktikus újítások. Operettmelódiák. Levelek, válaszok. 50 éve, 1916. március 22-én halt meg Ferdinand Fellner osztrák építőművész, aki társával, Hermann Helmerrel korának legkiválóbb és leghíresebb színházépítője volt. A Helmer—Fellner együttes fogalommá vált korunk színházi világában. Egész Közép- Európára kiterjedő tevékenységükkel seregnyi, szám szerint több, mint ötven színházépületet terveztek, építettek és rendeztek be a korszak legfejlettebb színháztechnikai színvonalán. Műveik többségét modernizált renaissance és neobarokk, stílusformában, kellemes arányokban építették. Becsen kívül építettek színházat Prágában, Brnoban, Fiúméban, Berlinben, Weisbadenban, Augsburgban, Hamburgban, Karlovy Varyban, Temesváron, Pozsonyban, Kolozsvárott, Nagyváradon. Az ő alkotásuk a szegedi, és a tatai színház, a budapesti Népszínház (a nemrég lebontott Nemzeti Színház), továbbá á Vígszínház és a Fővárosi Operettszínház épülete is. — A MAGYAR Történelmi Társulat idei vándorgyűlését Kecskeméten tartja április 7— 8-an. — GRAFIKAI kiállítást rendez a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem képzőművész köre március vége felé. — A SZOCIALISTA brigádok és brigádtagok részére rendszeresített új kitüntető jelvényeket és plaketteket elsőízben idén, április 4 és május 1 alkalmából adják át a kitüntetetteknek. — SIKERESEN szerepelt Mi"':olc 37 általános iskolájának 74 tanulója az orosz nyelvi versenyen. Az első helyezéseket a Táncsics téri és a Fazekas utcai általános iskola tanulói érték el. (Bollo- bás Józsefné leveléből.) — KÖTELEZŐ a bukósisak április 1-től. Az üzletekben és a raktárakban elegendő meny- nyiségű sisak van már, így április 1-től kezdve mind a motorkerékpárok vezetőinele, mind utasainak bukósisakot kell hordaniuk, ha motorra szállnak. — EGY HÉT múlva, március 27-én újból a közönség elé viszik az Iparművészeti Múzeum az első gyémántvasárnapon „briliáns” érdeklődéssel kísért drágakövek, ékszerek című kiállítást. Különös betörés Az egyik hétfői nap reggelén csengett a telefon a miskolci rendőrkapitányságon. — Halló! Rendőrség? Itt Fekete Gyula, a sajókeresztúri fűszerbolt vezetője. Az éjjel valaki betört a boltba. — Ne nyúljon semmihez, máris megyünk! Rövid idő múltán rendőrségi kocsi fékezett a sajókeresz- túri fűszerbolt előtt. A nyomozótiszt az ajtóhoz lépett, és az összetolható, külső rácsot nézegeti. — A rács két lakattal volt lezárva. Mind a két lakat eltűnt — mondta a boltvezető. Beléptek az üzletbe. A padló vastagon leszórva fűrészporral. A tettes műve. Az árukészlet itt-ott megpiszkálva, keresgélés nyomaival. A boltvezető egy ébresztőóra, és három-négy kisebb üveg pálinka eltűnését jelenti. A raktárba mentek. A raktár udvarra nyíló ajtaja megfelelő módon lezárva. Néhány rúd téli szalámi hiányzik. Gyors számvetés: a betörő mintegy 500 forint értékű áruval távozott. A rendőrtiszt közben figyelt. Itt is, ott is észrevett egy-egy kis | nyomot, karcolást és elraktá- ! rozla magában, Majd leltárt j rendelt el. { Néhány nap múlva, az egy hétig tartó leltárnak körülbelül közepén újra megállt a rendőrségi kocsi a bolt előtt. A boltvezető elmondta, hogy újabb hiányt fedezett fel. Eltűnt még öt ébresztőóra, néhány pár nylon harisnya, zokni stb. A kár összesen 1700 forint. — Mi lesz altkor, ha a leltár végén 20 ezer forint hiányt állapítanak meg? — kérdezte az egyik nyomozó. — Ez kérem kizárt dolog — válaszolt a boltvezető. — Legfeljebb 5000 forint hiány lehet — ötezer? Es az miből? A kérdés válasz nélkül maradt. Akkor is, amikor a leltár végén kiderült, hogy mintegy 30 ezer forint a hiány. Bővebb beszélgetésre csak altkor került sor, amikor a nyomozók felmutattak egy kulcsot. A raktár „elveszett” kulcsát, melyet a betörő nagy, mégsem elég furfanggal rejtett el. Á boltvezető lehajtotta fejét, majd beismerte: ő volt a betörő. Hogyan történt? A szomszédos községek egyikének boltjában leltároztak és 30—35 ezer forintos hiányt tapasztaltak. Fekete megijedt, mert tudta, hogy az ő boltja sincs rendben. Égy éjjel, amikor mindenki elaludt, felkelt, bement az üzletbe, fűrészporral szórta le a padlót, a két lakatot bedobta a Sajóba, és megrendezte a betörést. Nem nagy sikerrel. A nyomozók már az első helyszíni szemle után tudták, miről van szó, és ehhez a bizonyítékokat is ösz- szeszedték, Végezetül még valamit. A boltban körülbelül egy évvel ezelőtt készítettek leltárt. Azokban az üzletekben, me- | lyekben különösen magas a káló, talán gyakrabban is érdemes lenne, tét) i — A SZEMÉLYGÉPKOCSI gyártás a Szovjetunióban 1970-ig a négyszeresére, a tehergépkocsiké pedig 1,7-szere- sére emelkedik. A TASZSZ jelentése szernt 1970-ben legalább 800 000 Volga, Zaporo- zsec és Moszkvics típusú személygépkocsit gyártanak. — ÓRIÁSI napfolt-csoport tűnt fel hétfőn a Nap közepe táján. Átmérője a valóságban, a Napon eléri a 120 000 kilométert, így közönséges, kormos üvegen, vagy sötétre hivott filmen át szabad szemmel ii látható. — ÖSSZEGEZTÉK a Magyar Vöröskereszt központjában az elmúlt évi véradó mozgalom eredményeit. Az Országos Vérellátó Szolgálat szakemberei 3100-nál több kiszálláson csaknem 24 000 literrel több vért gyűjtöttek, mint 1964-ben. Az emelkedés kereken 31 százalék. A térítés nélkül adott vér az évi begyűjtés 70 százalékát tette ki. — EGYRE magasabbak leszünk. A Science et Vie című francia folyóirat adataiból kitűnik, hogy 1880-tól 1960-ig az európaiak jelentősen „megnőttek”. így például a hollandok átlagmagassága 10.8 cinről, a norvégoké 8.1, a dél-németeké 6.4, a franciáké 4.6, a spanyoloké pedig 2.4 centiméterrel emelkedett. — KEVÉS gyerek születik Ausztriában. Az Osztrák Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évben ismét csökkent a népszaporulat az országban, mégpedig egy év alatt 6.002 százalékról 4.000 százalékra. A házasságkötések száma az utóbbi években ugyancsak szüntelenül csökkenő irányzatot mutat. — KÜLFÖLDI tapasztalatok alapján nálunk is megkezdték fém helyett műanyag cippzáralc gyártását. A Fémlemezipari Művek lemezáru- gyára az NSZK-ból már beszerezte a gépeket, amelyek egy finom műanyagszálból elkészítik, majd a texlilszegély- re fel is varrják a 0,5—0,9 milliméter vastag zárláncot. — ERDŐTŰZ volt Centerben. 2 hold fenyves-csemete leégett. eszakmagyarorszag A Magyar Szocialista Munkáspá Borsod megyei Bizottságának tapj Főszerkesztő: Sár közi Ando* Szerkesztősig! Miskolc, ran ácsház tíz 3. Telefonszámoki Titkárság: i6-fir.fi KultúrrovaU 16-08?. Ipart rovat: 16-035 Párt- '■ovat: 16-078 Mezőgazdasági róva 13-687 Sportrcvat: 16-049 Belpolit kai rovat, panasz ügyek; 16-045. Kiadja: a Borsod megyei uapkladő Vállali Miskolc. Kossuth u. 11 Felelős kiadó: Biró Pété® Telefon: SS-m. Hirdetésfelvétel! Széchenyi u I5-1T. Telefon: 16-21». Terjeszti a Magyar Posta -‘■rési ifi -ev hérs 15 forin Előfizethető a helyi oosta- 'ivatajoknál *s kézbesítőknél. Index- 25 055 Készült a Borsodi Nyomdába Felelő* vezető: Méry GyOrsS
