Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Nyugat-németországi képek A Bild am Sonntag-ban pla­kátbetűs cím ötlött elénk a filmfesztivál ideje alatt. (Volt külön sajtópavilon is, ahol minden nyugat-európai lapot meg lehetett vásárolni.) Sex­orgia 14 éves iskoláslányok­kal. Egy ifjúsági klub sex-ta­lálkozó hellyé alakult t— har­4. KeressíiU-hasul (korántsem nemzeti gőgből), hanem az olcsóbban műsorba állítható külföldiek, főleg ola­szok, lengyelek, franciák és sajnos, magyarok is. A ran­gos művészi feladatokat is szívesebben bízzák külföldiek­re, mert olcsóbbak. A tv-stu- diókban, filmstúdiókban meg­Húsz órának. Lestük, Jancsó érdekes filmjét vajon hogyan fogadják. Ám, szemlélődé- si kedvünket alaposan lelo- hasztotta a film elé tapasztott Ids kommentár, amelyet egy csinos bemondőnő olvasott fel. Ennek lényege az volt, nogy Jancsó filmje a „szocializmus Időjárás Várható időjárás ma estig: Felhős idő, többfelé esővel, az esti óráktól kezdve elsősorban az északnyugati és északkeleti megyékben havasesővel, hava­zással. Fokozatosan megélén­külő északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—6 fok. A müncheni „sörpiiers” titán in évvel Hitler ismét a töilénelem pnronrtlára lépett. Diktátoraiénak „eredményeiről” készített filmet (Oberhauscnimn oklevelet nyert) Czigány Tamás. A film cfmc: Máté passió. sogták a nagybetűk, s a cikk részletesen, fotókkal tarkítva tálalta a „szenzációt.” A fiúk többnyire foglalkozás nélküli­ek voltak, amolyan csatango­lok. Számunkra alig mond va­lamit ez a szó: gamier. Nyu- •gat-Németországban hivatalos adatok szerint százezer úgyne­vezett „csöves” fiatal járja az országot. Ezeknek nincs beje- • lentett lakásuk, járnak-kelnek, nem gonosztevők, rablásra sem szánják el magukat, csak kisebb garázdaságot követnek el. Kóborolnak az országban, „összeütnek” egy kis pénzt, többnyire valami könnyebb munkával, és élik a maguk „független”, „szabad” életét. Nagyon gyerekes ez az ex- trémség, a nyugati világban egyáltalán nem ritka a fiatalok ilyenfajta protestálása, az „önmegvalósulás” sajátos megnyilvánulása. Persze, mindez nem más, mint kibú­vás a felelősség, a szorgalmas, kitartó munka vállalása alól. S kóbor életmóddal együtt jár a mértéktelen sex-imádat, a kötöttségek teljes megvetése, a nyugalmas, polgári életmód visszautasítása. A hatalommal Való szembenállás bizonyos vállfája ez, amely azonban értéktelenné válik, mert a cselekvések mozgató rugói na­gyon is individuálisak. Az ifjúság történelmi „res­tanciát” törleszt, a porosz és a náci fegyelem ellenhatása­ként lazán igyekszik élni, s így a generációs probléma oly élesen jelentkezik, mint sehol másutt Európában. Politikai kérdések iránt kevésbé fogé­konyak, ebben is jelentős mér­tékben arrterikanizálódtak. Eb­ből annyi feltétlenül jó, hogy talán nehezebben gyúrhatok revansistákká, háborús párti­akká. , Szlrípfíz fillérekért A fiatal művészek sorsa je­len pillanatban nem könnyű Nyugat-Németországban. A mainzi televízió egyik szer­kesztője elmondotta, hogy je­lenleg mintegy 3000 fiatal színm,űvész, táncművész, film­művész van állás nélkül: (Egyéb kategóriákban nincs munkanélküliség, ellenkezőleg, nagy a kereslet, főleg az nicsó külföldi munkaerő iránt). A művészeti főiskolák ontják fa­laik közül a diplomásokat, de elhelyezésükről senki sem gondoskodik. A boldogulás nem könnyű. Nem ismeretlen számunkra: Nyugat-Németország táncos bárjaiban, varietéiben és lo- kál4ni'’"'- színesebben -alku1 mar :földieket, mert c csobban szerződtethetik őket. A sztriptíz-bárok legtöbbjé­ben nem németek vetkőznek található Európa minden ná­ciója. Varietékben, színpado­kon szintén. Frankfurt egyik sztriptíz-bárjában évekkel ez­előtt hivatalos kiküldetésben táncolt néhány magyar lány. Szerződésük lejárta után nem tértek haza. A tulajdonos, ki­használva szorult helyzetüket, csak vetkőző nőknek alkdl- mazta őket. Ma már nemcsak vetkőznek, alapjában véve fil­lérekért, hanem mértéktelenül isznak, és morfinistákká vál­tak. A meggazdagodás kft) na A filmfesztivál ideje alatt szemügyre vehettük egy jómó­dú, többszörös bérháztulajdo­nos lakását. Forgatható bőrfo­telek, fehér medvebőr, mint szőnyeg, önműködő pihenő­szék (magától, a testtartásnak megfelelően állítódik), kivilá­gítható szökőkút, télikert, lő- pálya és bár a pincében — ezek az „apróságok” jól bizo­nyítják: az illetőnek van mit aprítania a tejbe. Van is, mert a Rajna-menti villájáért havi 800 márka bért kér, ezenkívül még két bérházat mondhat magáénak. Pincéje tele pezs­gővel, borral (300—300 üveg), a bárszekrény rövid italokkal. Lementünk a bárba. Pántoc ajtó pattant fel előttünk, s már láttuk: a pince légoltalmi célokat is szolgálhat bármelyik pillanatban. A bár mellett kis lőpálya, légpuska használatra alkalmas. A bár félköralakú, motorkerékpár nyergekre em­lékeztető; magas ülőszékekkel. Lemezjátszó, magnó, s kelle­mes heverő. A házigazda di­csekszik: felnyitja italpincé­jének ajtaját, innen pezsgős­üvegek kandikálnak elő. Hű­vös konyakkal kínál bennün­ket, de egyikünk csak félig isz- sza ki poharát. Távozáskor há­zigazdánk szemünk láttára a maradékot felhajtja, s azt mondja: > — Nem mehet veszendőbe ez a kis ital sem. Pillanatok alatt döbbenettel értettük meg a bérházak szü­letésének történetét, s a la­kás kényelmét, házigazdánk jólétét ettől a perctől kezdve fölényes szánalommal szemlél­tük. A tv elolt és a ni ox ilia ii A nyugat-németországi tele­víziós állomások műsorai nem túl szóra kozta tóak. Sokat fog­lalkoznak az NDK-val, több tv-játék igyekezett ismertetőt adni az NDK életformájáról. \ ..lóláb’' természetesen küá+- zott. Láttuk a mi Oldás át kötés című filmünket is. Elő­zőleg hallottunk róla, milyen nagy sikere volt a tv-ben a i eszméjéből kiábrándult fiatal­ság’,’ egy rétegének életét mu­tatja be. Bosszankodtunk a film eszmeiségét meghamisí­tó „külön magyarázat" miatt, és sajnáltuk, hogy Jancsó jobb sorsra érdemes filmje ilyen rezümével került a nyugat­német közönség elé. A mozik Oberhausentöl Münchenig Fleming ismert kém- és detektív históriáiból készült filmeket, a James Bond-sorozatot játszották. Mi a széria egyik izgalmas da­rabját, a Tűzgolyó című filmet néztük meg. Ekkor derült ki az a kellemes igazság, amiről mi szerényen hallgatunk: a ma gyar mozi nézők szellemi tápláléka nemesebb, ezért lá­tásmódja, esztétikai érzéke is fejlettebb. Mindannyian, szak­mabeliek és szakmán kívüliek bizonyos szellemi főlénnyel s nem kis iróniával szemléltük a Tűzgolyót, s a cowboy fil­meket is (többek között láttuk Kirk Douglas egyik filmjét) míg a nyugatnémet nézők többsége körmét rágta az iz­galomtól. Párkány László (Folytatjuk) Tanácsliö/lársasági cm clíMálíílás Mezői övesí.'cn A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik ma. vasárnap délelőtt 11 órakor Mezőkövesden, a művelődési ház emeleti nagytermében. A 133 hősi nap című kiállítást, amely az 1919-es Tanácsköztársaság emlékeit, különböző doku­mentumait mutatja be, a megyei művelődési ház hely- történeti szakbizottsága és a mezőkövesdi művelődési ház közösen rendezi. Az ünnepi megnyitó beszédet Bíró Jó­zsef, az MSZMP mezőkövesdi községi bizottságának titká­ra mondja. A kiesük sayisgalmáért A szülők és a pctla mágusok figyelmeké! Szinte nem is hinné az em­ber, hogy a korszerűen fel­szerelt bölcsődékben milyen apróságnak tűnő. mégis nagy gondot okozó nehézséggel kell megküzdenie a vezetőségnek. A selyemréti bölcsőde és óvoda a legmodernebbek, a legszebbek közé tartozik. A környékén lakó gyerekek azonban állandó aggodalom­ban tartják a gondozónőket. Amikor a két-hároméves ap­róságok az udvaron játsza­nak, megdobálják őket (!) az utcáról, volt rá példa, hogy üres sörösüveget hajítottak az udvarra. Két üvegfalú napozó van, de már betörték annak üve­gét is. A kapu nyitva van, kivéve, Tanítónőitek Tisza'íícon A Sárospataki Tanítóképző Intézet másodéves hallgatói március 21-én Tiszalúcra mennek társadalmi gyakor­latra. Az e napi foglalkozást a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulója alkalmá­ból rendezik. Délelőtt a taní­tójelöltek bemutató tanítást tartanak a helyi iskolában, este pedig az ének-, zene- és a marxista szakcsoport taná­rainak segítségével műsort rendeznek a tiszalúciak szá­mára. A meglátogatott község társadalmi segítségén kívül e napnak az is célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerez­zenek a népművelési, a mű­sorrendezési munkában, az iskolai bemutató tanításban s a társadalmi szereplésben. Tizenöt m űié forintos Mázassal fejlesztik a Debreceni Ruhagyár ózdi részegét A Debreceni Ruhagyár ózdi részlegében öt év alatt több, mint megnégyszereződött a dolgozók létszáma s ma már ötszáz helybeli és környékbeli asszony és lány talál itt ked­vező munkalehetőséget. A női munkaerő foglalkoztatottsága szempontjából is fontos üze­met nagyobb arányban fejlesz­tik. A bővítő, fejlesztő munká­ra tizenöt millió forintot irá­nyoztak elő. Ebből új, tizen­öt méter széles, hatvan méter hosszú üzemcsarnokot építe­nek, amelyben — megfelelő be­rendezésekkel — önálló sza­bászrészleg, valamint nyers­anyag- és készáruraktár mű­ködik majd. Az üzemfejlesztő munkához ez év első felében hozzáfognak, s a terv szerint, a jövő év szeptemberében feje­zik be. A fejlesztés eredmé­nyeként az üzem teljesítőké­pessége megkétszereződik,’ s egy évben mintegy 800 ezer női ruhát készíthetnek majd benne, hozzávetőlegesen 140 millió forint értékben. És ami szociális szempontból elsőren­dűen fontos, további 500 női munkaerővel foglalkoztathat­nak majd többet. ha a kicsik az udvaron tar­tózkodnak, s a sima beton jó rollerpálya a nagyoknak. A zörgés, a kiabálás zavarja a bölcsődések délutáni alvását. Ha a kaput bezárják, az ala­csony kerítésen is átugrálnak, hogy a homokban hancuroz- zanak. Ez így tarthatatlan álla* pót. A legutóbbi szülői érte­kezleten keresték a megol­dást. Kihez forduljanak? Ház- kezel őséghez? tanácshoz? Rendőrséghez? Az egyik szülő megpróbált a házfelügyelőkkel beszélni, de azok nem vállalták a böl­csődére ki ter jedő rendterem­tést. Szoros értelemben nem is az ő feladatuk, ha belátás­ból figyelnek rá, jó, kötelez­ni azonban nem lehet őket. Az is biztos, hogy ez nem rendőrségi ügy. Mit lehet tenni? Úgy gondoljuk, elsősorban a szülőkre és a pedagógusokra hárul a feladat, hogy a kis­iskolásokat, mert róluk van szó elsősorban, fegyelmezet­tebb viselkedésre bírják. Magyarázzák meg a szülők, hogy a bölcsőde területe a kicsiké, s tiltsák el onnan gyermekeiket. Van a környé­ken éppen elég játszótér, ho­mokozó, hinta, oda menje­nek. Mivel ez nemcsali se­lyemréti probléma, jó lenne, ha a pedagógusok más álta­lános iskolákban is kitérné­nek' nevelő munkájuk során a kicsik védelmére, biztonságá­ra. Jó lenne, ha addig, amíg a nagyobb gyerekek nőm szok­nak el a bölcsődék környéké­ről, a közeli iskola úttörő ve­zetője megbízna néhány fel­sős fiút, vagy lányt, hogy fel­váltva őrködjenek a bölcsőde körül. Ez igen hasznos társa­dalmi megbízatás lenne! Hangsúlyozzuk, a szülők, a pedagógusok nevelőmunkája) valamint az úttörők tényleges segítsége a legfontosabb. A. I. Realista játék egy felvo­násban, melyből megtudhat­juk, miért áll Magyarország első helyen a válások statisz­tikájában. Történik: napja­inkban bárhol. Szereplők: And, 17 éves feleség, Sándor, 20 éves férj és egy néhány hónapos bébi, az ifjú házas­pár közös „szerzeménye”. Szín: A házaspár egyszobás, albérleti lakása. A fiatalok most jöttek ha­za moziból, már levetkőztek. Sándor újságot olvas, Anci megnézi az alvó babát, majd idegesen járkál le s fel a szobában. Végül nem bírja tovább, s kitör. Anci: Igenis elválok! Mert én ezt nem bírom tovább! Ez nem élet, ez nem boldogság, ez ... ez, semmi, tudd meg! Sándor (gondterhelt arccal néz maga elé, lelke mélyén most érezheti át, mi is az, családfőnek lenni. Nem ve­szi észre, hogy a Népszabad­ságot fejjel lefelé olvassa.): És mindennek persze én va­gyok az oka. De hát miért...? Miért... miért ... miért?! Ez itt a kérdés. Hajdan volt a lét és halál konfliktusa, haj­dan! De most más időket élünk! Miért... miért miért...? Anci (sírva): — El kell vál­nunk! így egy csavargó nem bánik a szeretőjével! Hogy •"iltál képes otthagyni a bu­szon jegy nélkül?! Ez neked szerelem? Pfúj! Válóok Sándor: Ahá, már valami dereng. És mondd, ki volt a hibás? Nem megmondtam, hogy nincs pénzem. Miért nem jöttünk gyalog haza? Én ajánlottam. Anci (felháborodottan): Ez vagy te! „Nincs pénzem ...” Hát vedd tudomásul, hogy hallottam a zsebedben pénzt csörögni! Nem tagadhatod le! (Kezét tördelve): Hát lehet így élni?! Nem, nem és nem! Sándor (gépiesen): Nem, nem és nem! No, és most mi lesz, megmondanád? Anci (villámló szemekkel, eltökélten): Hogyhogy mi lesz? Elválunk és kész. Vagy nem te mondtad talán, hogy elvi­szel moziba? Azt mondtad, fi­zetsz. Sándor (mentegetődzve): Igen, én mondtam. És fizet­tem is. A buszt odafelé én fi­zettem, a két mozijegyet is, visszafelére már nem maradt pénzem. Világos: nem-volt- pén-zem! Anci: — Nem igaz! Hallot­tam, hogy csörgött a zsebed­ben! S azt is láttam, hogy a mozijegyért húszassal fizettél, ergo: maradt még nyolc forin­tod. Sándor (mérgesen): Rend­ben van, csörgött és maradt, az másra kellett. 1nci (villámló szemekkel): Es mire, ha szabad kérdez­nem? Sándor (arca megenyhül, hangja ismét szelíd): Ha nem tudnád, holnapután lesz a szü­letésnapod ... Anci: Hát nekem csak ne vegyél semmit! Vedd tudomá­sul, hogy ilyen smucigtól nem kell! Akár írásba is adom, ha akarod: nem kell! És elválok! így nem lehet élni, ez nem élet! Érted?! Sándor (bambán néz maga elé, nem ért semmit, csak azt, hogy két forinton veszeked­nek, hogy amiatt kell elvál­mok): Te mondtad, hogy egy nagymintás nylon harisnyát szeretnél... Anci (mintha légüres térben lenne, oly erőtlenül suttogja maga elé): Ez nem élet. Nem, nem és nem! Hiába minden, így nem lehet. (A kiságyban felsír a baba. Anci odamegy, felveszi, s szinte eszelős ra­jongással szorítja magához) Ne félj csöppségem, jó lesz nekünk kettesben is! Együtt fogunk küzdeni, jó? Baba: Abbahagyja a sírást, nyálaspuszit ad a mamának, majd ruháját kezdi tépni. Anci: Adok, adok! No, így ni. (baba jóízűen szopik). Sándor (kábultan mered maga elé, kezéből már az előbb kiesett az újság, de nem nyúl érte. Szinte félálomban suttogja): Nem értem... el­válunk ... ez nem élet.. . nem értem ... (Függöny). Nyikes Imre ÉSZAKIM AGY ÍRORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapj* Főszerkesztő- Sárköz) Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tőr t, Telefonszámok: Titkárság: 16-886 Kultürrovatt 16-067 Ipar! rovat: 16-035 Párt­rovat: 16-078 Mezőgazdasági rovati 13-687 Sportrovat: 16-049 Belpolltt- ka) rovat, onnns? ügyek* 16-Ő46. Kiadja: a Borsod megyei Caokladó Vállalat Miskolc Kossuth u. 11 Felelős Rtadű Rlrö Péter Telelőn' 36-isi Hirdetésfelvétel: Széchenv* u 15-11. Telefon' 16-213 Teriészt! a Magyai Posta 'lefizetés' -Hl *sy hóra 15 forint Előfizethető- n nelvl posta­hivataloknál z? kőzh-sttőknSL Index • 23 033 Készült a Borsodi Nvomdáhan Felelős vezető: Mérj György célnak az iroda eleget is tett az eddigiekben. Megalakulása óta több mint 30 új, részben ifjúság* kör alakult. Az ifjúsági körök, illetve gyűl' tök száma nagynn alacsony a ta­nuló ifjúsághoz viszonyítva, ennek megjavítása érdekében, mind az iroda, mind a szakbizottság első­rendű feladatának tekinti az ifjú­sági körök gyorsabb ütemű* szer­vezését. Június elején Budapesten az Ut- i törö Szövetség megalapításának 20. évfordulója tiszteletére (5—12. kö­zött) országos ifjúsági bélyegkinl- lítás lesz, melyen a baráti orszá­gok filatelista fiataljai is képvi­selik országukat. Szintén június hőnapban lesz a Hadtörténeti Mú­zeumban a „Katonák és fegyverek a bélyegen” című kiállítás. Ezzel egy időben több vidéki városban a tavaszi békehónap alkalmából, a Hazafias Népfronttal együttmű­ködve, bélyegbemutatőt tartanak. A közeljövőben jelenik meg a második Közlekedési Múzeum-sor, mely két bélyegből áll. Az 1 forin­tos bélyegen az első magyar pá­lyaudvar, a mai Nyugati pit. he­lyén álló inflóházat és a korabeli közlekedési eszközöket ábrázolja. A 2 forintos bélyegen a legmoder­nebb pályaudvarunk, a Déli sze­repel, valamint a mai közlekedési eszközök. Mint érdekességet említjük meg a közelmúltban kiadott Kubai- blokkot, mely az ország faunáját ábrázolja és mérete 15x25 cm. Varró Gyula A MABEOSZ északmagyarorszá­gi területi irodája, mind nagyobb feladatokat Iát el. Az iroda meg­alakulása óta jelentősen emelke­dett a körök és ezzel együtt a gyűjtők taglétszáma. Az iroda lét­rehozásával az elsőrendű cél az volt, hogy a nagy létszámú körök létszámcsökkentésével a bélyeg- gyűltők táborát szélesítsük, vala­mint az újdonságszolgálatot, illetve a bélyegek kiküldését gyorsítsuk. E Bélyeggyűjtők sarka

Next

/
Thumbnails
Contents