Észak-Magyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

ff «szakmagtakobszag ▼asárrutp, UXMJ. máretrw Sft. Tizesaißi év Pályázatét hirdet a Gondolat Könyvkiadó Egy útirajz bölc étijénél: Mezó'ceáton Délszakra sodorta egy klinnyü hajó, Fájt már a szívének az északi hó, A tengeren eltűnt a jéghegy: a múlt A délszaki tájon bús vágya csitult, A motto, Ibsen néhány vers­sora már a témába ringat, egy idős ember kalandos sorsába niát, dr. Mészáros Kálmán határtárgyalásokon is képvi­selte a császárt. Minden útjára magával vit­te fegyvereit és leghűségesebb társát, a mozigépet. Sok ezer méter nyersanyagot forgatott ie, annak idején az ö képeit vetítették Magyarországon szinte minden moziban, mert Dr. Mészáros Kálmán magas, abcszin kitüntetését mu­tatja. Foto: Szabados György Fontos pályázatot hirdet a Gondolat Könyvkiadó a világ­történelem megírására: nép­szerű ismeretterjesztő formá­ban. Az elkészítendő művek legfeljebb 50—60 nyomdai iv terjedelmű szövegrészt tartal­mazhatnak, s ehhez illusztrá­cióként 10—15 ívet megtöltő szemléltető anyag, foto, térkép, grafikon, időrendi táblázat, stb. csatolható. Az első díj 12 000 forint. Haász István linómetszete Űj könyvek a miskolci könyvesboltokban Az elmúlt hét új könyvei közül először is arról írunk, hogy újra kiadják a nagy si­kert aratott A magyar nyelv értelmező szótára című művet. A második kiadás első kötete A—D-ig már meg is jelent. Az életrajz-irodalom kedvelőinek figyelmét felhívjuk André Lang francia író könyvére. Szenvedélyes élet a könyv cí­me és Mme Stael életéről szól. Necker-nek, XVI. Lajos utolsó pénzügyminiszterének lánya, akinek híres szerelme Benja­min Constant író és politikus­sal már életükben regénytéma lett, egyike volt a directoire Napoleon és a Bourbon restau­ráció legérdekesebb irodalmi jelenségeinek. A másik élet­rajz-regény Magyar László műve és Móra Ferencről szól. A művészettörténet iránt ér­deklődök szívesen forgathatják Artner Tivadar sok képpel il­lusztrált művét, az Évezredek művészeté-1, a politikai iro­dalom kedvelői pedig Kende István és Szentes Tamás köte­tét, amely a Fejlődő országok nem kapitalista útja címet vi­seli. Akik idegen nyelven is ol­vasnak, azok három albumot lapozhatnak érdeklődéssel. A Kleine Reise durch grosse Städte szép képekkel illuszt­rált beszámoló nagy városok életéről. Europacupp és az Eishockey im Bild pedig két sportalbum sok érdekes kép­pel. Végül a krimi kedvelői se károsodjanak, Fritz Erpenbeck könyve, a Töldliche Bilanz, nekik szól. A tábornok a tábornok ellen Clcmanceau, a „tigris” mon­dotta az első világháború ide­jén, hogy a háború sokkal ko­molyabb dolog annál, semhogy katonákra lehetne bízni. Eré- lyével és határozottságával meg is mutatta, hogy szavának érvényt tud szerezni. De Gaul­le tábornok — a jelek szerint — megfordítja ezt a tételt és azt vallja, hogy a politika sokkal komolyabb annál, semhogy politikusokra le­hetne bízni. Álláspontját a leg­utóbbi választások eredménye ellenére sem adta fel és min­den jel szerint, meg is valósít­ja elgondolását. Amikor a vá­lasztás előtt kijelentette a te­levízió nézői előtt: „önöknek módjukban lesz a választáson bizalmukat nyilvánítaniuk ne­kem, kérem szavazzanak Fran­ciaországra” — nem titkolta, hogy tábornoki személyében látja inkarnálódva Franciaor­szágot. Ezt a nézetét a két vá­lasztás sem ingatta meg és az első menet viszonylagos ku­darcából hamarabb ocsúdott fel, mint bárki gondolta volna. Annyira felocsúdott, hogy már­Múzeumban az óriás bárka A szeged! Kossuth Halászati Szövetkezet haltároló óriás bárkáját, amely azért nevezetes, mert teljes egészében fából készült, múzeumba helyezték. Ma már ugyanis fémből gyártják a haltárolókat. A szegedi vármúzeum udvarán kapott helyet a 1« méter hosszú „Keszeg". is folytatja a maga kidolgozta következetes politikáját. Mi is a NATO? Mi ez a következetes politi­ka? Semmi más, mint az, hogy ha a tábornok maga Francia- ország, akkor Franciaország viszont maga Európa, vagy legalábbis Nyugat-Európa. Biztonságáról magúnak ;ell gondoskodnia. Ezt a gondosko­dást pedig elsősorban az Egye­sült Államok akadályozza. Az Egyesült Államokat viszont elsősorban a NATO jelenti Európában és annak főhadi­szállása éppen Franciaország­ban van. No, de mi is az a NATO? „Siettintől Triesztig vasfüg­göny zárja el elölünk Kelet- Európát” — mondotta Winston Churchill 1946-ban, híres ful- toni beszédében és felháboro­dásának adott kifejezést, ami­att a háború után előállt hely­zet miatt, amelyet éppen ő biztosított Teheránban és Jal­tában a szovjet—angol—ame­rikai megbeszélésen. Igaz, ak­kor még háború volt és Hitler ellen kellett a harcoló orosz katona. A Stettinig hatoló szov­jet katona azonban a háború után már terhes volt számára, ezért javasolta az angolszász világ összefogását a háború után kialakult katonai helyzet megváltoztatása érdekében. Churchill terve azonban csak 1949. áprilisában realizá­lódott. Ekkor kötött megálla­podást Washingtonban az USA, Kanada, Anglia, Fran­ciaország, Olaszország, Bel­gium, Hollandia. Luxemburg. Dánia, Norvégia. Portugália és Izland külügyminisztere, hogy felállítják az Észak-Atlanti. Szerződés Szervezetét, a NATO-t íNorth-Atlantic Treaty Organization). A húsz évre szó­ló szerződés 1949. július 24-én életbe lépett. Sohasem Járt a NATO főhadiszállásán 1951-ben csatlakozott a szer­ződéshez Görögország. 1954- ben Nyugnt-Németország. Alig telt el egy évtized és Lemnit- zer tábornok, a NATO főpa­rancsnoka már úgy nyilatko­zott, hogy az egykori vesztes nyugati része, az NSZK , poli­tikailag és katonailag sok vo­natkozásban a NATO egyik előretolt hadállása." Ezzel azután kimondta, hogy az ad­dig ..védelmi szövetségnek’’ az állítólagos szovjet veszély el­len védekező szövetségnek ne­vezett legfőbb feladata előre­tolt bázisként tartani a keleti terület vissza hódítására áhí­tozó, kelet felé harcolni óhaj­tó nyugatnémet államot. Amikor azonban ezt ez a tábornok megfogalmazta, Franciaországban egy másik tábornok került az állam élé­re, névszerlnt . Charles De Gaulle, és ez a tábornok egé­szen más nézetet vallott. Vé­leményét igazolta az 1954-es első ciprusi válság, amelyben Anglia és G örögország, két NATO-tag nemzeti érdektől hajtva került, szembe egymás­sal, majd az 1956-os szuezi vál­ság, amelynek során hosszú szünet után szavazott együtt az ENSZ-ben a Szovjetunió és Amerika, Anglia és Francia- ország ellen. Az amerikaiak nemzeti érdeke úgy kívánta, az arab világgal való barát­ság érdekében áldozza fel két NATO-társát: Angliát és Franciaországot. Még akkor is, ha együtt szavaz a Szovjet­unióval. A nemsokára Franciaország élére került De Gaulle leszűr­te a tanulságot:, az amerikai védelem alatt álló NATO nem mindig biztosítja Franciaor­szág érdekéit, ha az USA nem akarja. Saját erőre kell tá­maszkodni. Mint a nyugatné­met Welt című lap emlékezte­tett rá, a tábornok „államfői minőségében még sohasem járt a NATO párizsi főtitkár­ságán, sem a hozzá közel lé­vő európai főparancsnoksá­gon "A NATO lehetetlent követel tagjaitól,, Nemcsak, hogy nem járt, ha­nem cselekedett is. Két nappal Demnitzer nyi­latkozata után 1964. április 24-én Pierre Gallois francia tábornok De Gaulle nézeteit így foglalta össze egy nyugat­német lapban: „a NATO le­hetetlent követel tagjaitól”. Amikor ugyanis létrejött, csak az USA-nak volt nukle­áris fegyvertára. 1964-ben azonban már nem ez volt a helyzet. Most már a Szovjet­unió is ato-mhatalom, így „nincs más alternatíva, mint a status quo elismerése, vagy a kölcsönös öngyilkosság.” Az elvi deklaráció mellett Franciaország cselekedett is, mert amire a nyilatkozat el­hangzott, már kivonták Fran­ciaország flottáját, a NATO flottájából, majd más együtt­működést is megszakított, ki­építette saját atomerejét. Azóta nem egészen két esz­tendő telt el és most kivonják a többi hadtestet is, a tábor­nokokat a NATO vezérkará­ból és felszóllítják a Párizs közelében lévő NATO főpa­rancsnokságot, és a középeu­rópai parancsnokságot: hagy­ják el Franciaországot. És idén De Gaulle a Szov­jetunióba látogat. Máté Iván* egy-egy érdekesebb tárgyi bi­zonyítékát. Még mindig izgalmasan hánthatók ki a feledés burká­ból a vadászkalandok legfe­lejthetetlenebb epizódjai. A készülő útikönyv egyik fejezetében a következő ol­vasható: „Az átláthatatlan sűrűből hirtelen erős, riadt fújással rinocerossz jön felénk ijesztő trappban. Egy-két ugrással a legközelebbi fához ugróm, ta­karásért, de a kiálló gyökérben megbotlom és arccal a földbe vágódom. Bal szemem a rino- cerosszon. — Itt a halál, ha megmoz­dulok! Alkalmas pillanatban mégis megindítottam mozigépemet, hogy az izgalmas, jeles állat filmszalagra kerüljön. Féltem, hogy a nőm várt vendég meg­hallja gépem berregését...” Az izgalomnak ehhez hason­ló sűrű bokrai vannak a ké­szülő útirajzban, amely bizo­nyára jó szórakozást ígér a fiataloknak. Bourbonüliom a Garam-nartján A készülő útikönyv történe­te közben az emlékmorzsák más témákhoz is elvezettek bennünket. Egy titokzatos re­gényről hallattunk dr. Mészá­ros Kálmántól, egy érdekesnek látszó munkáról, amely jelen pullanatban Párizsban várja sorsa jobbrafordulását, A re­gényt dr. Varga Béla tavaly elhalt ügyvéd írta, és XVI. Lajos, valamint Maria Antoi­nette egyik gyermekének Ma­gyarországra történő csempé­szését, a gyerek magyarorszá­gi pályafutását írja le. Immár nem fikcióra alapítva, mint ahogy ezt Jókai tette, hanem eredeti dokumentumok alapján vezeti el az olvasót egy bizo­nyos Sarvai Svarba József ma is élő magyar állampolgárhoz, aki dokumentálni tudja Bour- bon-ági leszármazását. A le­származás története rövid: a Magyarországra csempészett trónörökös Garamszentbene- deken, a Benedek-rend kolos­torába nevelkedett, közben megszerette egy felvidéki jobbmódú fazekasmester, Svarba József lányát. A le­származottak nem a királyi néven, hanem anyai néven kerültek be az anyakönyvbe. Érdekes és izgalmas a történet. S ha valóban eredeti doku­mentumok igazolják a szár­mazást, hazánkfiának, Sarvai Svarba Józsefnek kár volt ke­rülő úton (állítólag az illető még De Gaulle segítségét is kérte a könyv francia nyelven való megjelenéséhez) nyomdát keresni önéletrajzi regényéhez. Bárhogy is áll a dolog, a kalandos múltú öregek jó sztarykkal szolgálnak a most élő nemzedéknek. S ha ezek­nek egy része színezés, vagy fantázia terméke is, a roman­tika és a tanulság megtalál­ható bennük, — mint ahogy ezt ifjúságunk igényli. Párkány László dr. Mészáros Kálmán küldte az első képi híradást a kegyet­len olasz—abesszin háborúról. A filmek többsége, sajnos a második világháború idején elpusztult, az Afrikát járt or­vos mindössze 500 méter fil­met őrizget becses értékként, 15 éves afrikai kalandozásának mozgó, „élő” dokumentumát. Halié Szelasszié császár az Etiópia tiszti csillagának lo­vagja elnevezésű magas kitün­tetésben részesítette dr. Mé­száros Kálmánt. A fénylő csil­lag, a míves kitüntetés ma is féltett kincsei közé tartozik. SzemtQi-szembe a Finocerosszal Abesszínia a vadászok pa­radicsoma volt három évtized­del ezelőtt is, és az ma is. Dr. Mészáros Kálmán száz és száz vadászkaja n dot élt át, mert úgy tervezte, hogy ha visszatér Magyarországra, kin­cseket érő vadászzsákmányt hoz magával. Az értékes tró­feák többsége hazakerült. Ezek át is vészelték a háborút, s napjainkban a Nemzeti Mú­zeum értékei között láthatja az érdeklődő dr. Mészáros Kálmán vadászkalandjainak vezet be, a délszaki tá jak misztikumába — Afrikába. Fúj a márciusi szél, nehéz lánctalpas traktorok dübörög­nek a ház előtt. Az udvaron fehér színű tyúkok kapirgál- nak, hátul a kertben gazt éget­nek, hogy aztán megművelhes­sék a földet. Elzúg az ablak alatt néhány CM-rendszámú magánautó, többnyire Tra­bant. Jól esik lubickolni az ellen­tétek egymásra szabadított vi­zében: kint egy nagyközség mindennapi lüktető valósága, bent a szobában fotók százai­ról, afrikai törzsíőnökök tekin­tenek rám, kissé távolról, ide­genül. Maga a házigazda, dr. Mészáros Kálmán „kettős” fi­gyeléssel szemléli kiváncsis- kodásomat mezőcsáti otthoná­ban, a falon olajfestmény, a házigazdát ábrázolja három évtizeddel ezelőtti fiatalságá­ban, abesszínia! fejdísszel, fegyverzettel. Maga Mészáros Kálmán pedig öreg karosszé­kében ringatózik, s az évtize­dek falán vág utat erős emlé­kezésével. A nyugdíjas napjait pergető orvos alig léét hónappal ezelőtt szerződésajánlatot ka­pott a Móra Ferenc Ifjúsági, Könyvkiadótól: írja meg af­rikai élményeit, hogy a nép­szerű Kozmos-sorozat darab­jaként az ifjú olvasók elé ke­rüljön az izgalmas, kalandos múlt. Az egykori Afrika-járó vál­lalkozott a megtisztelő fel­adatra. fiz Messzin császár háziorvosa A készülő könyv cselekmé­nye messziről indul: az Alföld egyik kis városából, amikor a szerző még libákat legeltet, papírsárkányokat kerget és nagyot köszön a helybéli ha­talmasságoknak. Szól a : kor­szak iskoláztatási nehézségei­ről, egy magyar orvostanhall­gató kálváriájáról, diploma előtt — és után. Állásnélküli- ség, hajsza a kenyér és a pro- tektorok után. Végül: a kiván­dorlás. Dr. Mészáros Kálmán 1924- ben hagyta el az országot, s 1939-ben téli vissza. Hosszabb időt töltött Abesszíniában, járt Tanganyikában, és nagyon kalandos utakon jutott végül is haza. Abesszíniában ima Etiópia) először Rasz Ölu fejedelem szolgálatúba _ ”o­tíött. majd "ső'ob Hat.c Sze­lasszié császár udvari orvosa lett. E tisztségében fontos or­vosi szolgálatot teljesített, de mint politikus is részi vett az udvar munkájában. Amikor az olaszok lerohanták Abesszi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents