Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
CsilfiSrtBfc, I96S. február rí. BSZAKMAGTARORSZAG 3 Epéi és társadalmi érdek B ertolt Brecht: Jő embert keresünk című drámájában a kapitalista társadalom álfa! szült végletes magatartásmódokat állítja elénk. Azt a kérdést teszi fél, vajon jó lehet-e az ember egyszerre önmagához is, másokhoz is. Képviselheti-e együtt a társadalom, a közösség és ugyanakkor a saját egyéni érdekeit. Brecht sajátos művészi eszközökkel mutatja meg, hogy kizsákmányoló társadalomban az ember előtt kétféle lehetőség áll. Ha a közösség érdekében cselekszik, le kell mondania saját egyéni törekvéseiről. Ha viszont egyéni érdekeit követi, kénytelen szembehelyezkedni embertársai, a közösség, a társadalom érdekeivel. A két véglet egyike sem képes azonban kielégíteni az embert, s ez lépten-nyomon konfliktusokba sodorja. A kapitalista viszonyok megnyomorító hatásának következménye e kétféle tipikus magatartásforma: az egoistáé, aki közömbös és érdektelen minden igazán emberi, társadalmi probléma, iránt, valamint az önfeláldozó aszkétáé, aki lemond egyéni fejlődéséről, boldogulásáról, jogos egyéni érdekeinek megvalósításáról. Miután azonban az önfeláldozás csak különleges helyzetekben, egyesek számáré követhető magatartás, a kapitalizmus emberét inkább az individualista, egoista törekvések jellemzik. Ennek a magatartásnak az alapja a. társadalmi és egyéni érdekeknek a magántulajdonból fakadó ellentéte. A szocializmus feloldja a társadalmi és egyéni érdek végletes ellentétét. A társadalmi tulajdon talaján megváltozik a társadalom osztály- és érdekszerkezete. Megszűnnek az antagonisztikus érdekellentétek, s ezzel párhuzamosan az egyéni érdekek is mindinkább társadalmi tartalommal telítődnek. A szocialista viszonyok fejlődésének mértékében egyre jobban megvalósul a társadalmi és egyéni érdek összhangja. Mindez nem jelenti azt, hogy a társadalmi és egyéni érdek között most már az összes ellentmondások megszűnnek, ezek automatikusan egybe-esnek. A társadalmi és egyéni érdekek a szocializmusban sincsenek teljes és tökéletes összhangban. Az érdekek megváltozott viszonya a szocialista termelési viszonyokon alapuló, egyre világosabban érvényesülő tendencia formájában fejeződik ki. Társadalmunknak — fejlődése mai fokán — vannak még olyan vonásai, amelyek napról napra szülik a legkülönbözőbb érdekellentmondásokat A régi munkamegosztás maradványai. az áru- és pénzviszonyok. a termelőerők jelenlegi színvonala, a világnézet és kultúra tartalmi és fokozatbeli eltérései, a szocialista tudat még korántsem mindenkire kiterjedő érvényesülése a társadalmi csoportok és az egyének életviszonyaiban — az alapvető azonosság mellett — olyan különbözőségeket is teremtenek, amelyek állandóan újratermelődő ellentmondásoknak a forrásai. M indez már jelzi, hogy az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megteremtéséhez tudatos tevékenységre van szükség. Ki kell alakítani az összhang megteremtésének sajátos módszereit és eszközeik Ezeknek a lényeges részét alkotja az anyagi érdekeltség érvényesítése, ami az anyagi ösztönzési rendszerben jut kifejezésre. A társadalom ennek segítségével képes hasznosítani szükségleteinek kielégítését, a termelés szakadatlan fejlődését. Ugyanakkor csak ezáltal biztosítható a dolgozó tömegek egyéni érdekeinek — a lehetőségekhez mérten — legmesz- szebbmenő kielégítése is. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmusban abból a felismerésből fakad, hogy sem az egyéntől, sem a kollektívától nem lehet elvárni, hogy, huzamosabb ideig saját közvetlen érdekeiről való lemondás árán képviselje a társadalmi érdeket. Az anyagi érdekeltség az a láncszem, ami — ha helyesen alkalmazzák — megteremti az összefüggést társadalmi és egyéni érdek között, fontos eszköze annak, hogy az egyes ember a társadalmi érdekben saját egyéni érdekét is felismerje. Nagy jelentőségű, hogy az össztársadalmi érdeket — ami végső soron minden egyén érdeke is —, intézményesen is biztosítsuk. A társadalmi és egyéni érdek összhangjának szabályozó elve a társadalmi érdek elsődlegessége. Ezt azonban nem szabad összetévesztenünk az egyéni érdekekről való lemondás elvével. Az áldozathozatal természetesen ma még gyakran elkerülhető!- len. Amikor az egyének vagy osztályok számára életbevágóan fontos kollektív érdekek biztosításáról van szó, kiélezett helyzetekben az áldozathozatal szükségessé, erkölcsi és politikai kötelességé válik. A (szocialista társadalom azonban azoknak a körülményeknek a fölszámolására törekszik, amelyek elkerülhetetlenné teszik az ilyen helyzeteket A társadalmi és egyéni érdek összhangját, úgy kívánja megteremteni, hogy e kettő ne kerüljön szembe egymással, hogy egyik se érvényesülhessen a másik rovására. M indaddig, amíg léteznék osztályok, amíg a termelés a regi munka- megosztás maradványai és az árucsere viszonyai között zajlik, cs nem éri el azt a fokot, amikor már a javakat a szükségletek szerint lehet elosztani, a különböző érdekek összehangolása a kommunista párt és a szocialista állam irányítása mellett történik. A párt és a szocialista állam képes mozgósítani és összefogni azokat a társadalmi erőket, amelyek e feladatok megoldásához szükségesek. Ezért az érdekek alakulására hatással vannak a párt, az állami és társadalmi szerveknek az objektív viszonyokat és az ebből fakadó szükséges teendőket helyesen kifejező határozatai, intézkedései, s ezek gyakorlati végrehajtása. Érthető, hogy a társadalmi érdekeket kifejező intézkedések az érdekekben rejlő objektíve meglevő különbségek miatt nem feltétlenül esnek egybe minden társadalmi réteg közvetlen érdekeivel. A decemberben nyilvánosságra hozott kormányintézkedések, pl. egyes kategóriák helyzetét javítják, másokét változatlanul hagyják, egyes rétegekét pedig pillanatnyilag kedvezőtlenül érintik. Mégis el kellett határozni ezeket a lépéseket, mert olyan — korábban keletkezett. — feszültségek akadályozzák egész gazdasági fejlődésünket, amelyeket mindenképpen fel kell oldani. A kormányintézkedések éppen azt a célt szolgálják, s ily módon hatékonyabb és gyorsabb gazdasági fejlődésünket segítik elő, részét képezik azoknak a távolabbi, jelenleg kidolgozás alatt levő terveknek, amelyek egész gazdaságirányítási rendszerünk megjavítására irányulnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a részletesebb adatok nyilvánosságra hozatalával együtt fokozatosan azok is nagyobb megértést tanúsítanak a kormány intézkedései iránt, akik kezdetben a valóságosnál kedvezőtlenebbül ítélték meg a helyzetet. A párt- és tömegszervezetek tényekre támaszkodó. a mélyebb társadalmi összefüggéseket feltáró, tárgyilagos propaganda és agitációs munkája nagy segítséget nyújthat ahhoz, hogy mindenki belássa a kormányintézkedések társadalmi és a későbbiekben minden egyénre előnyösen ható jelentőségét Lick József W m'n! 3500 fonna vasszerRezeíe! építenek be az idén a Borsodi Ércclökészllőmubs A Sajókéresztúrnál létesülő Borsodi Ércelőkészítőmű építését, bár csökkentett ütemben, de a téli időszakban is folytatták. Az úgynevezett télies'tés lehetővé tette, hogy egyes, tető alá került épületekben, mint például a TMK-csarnok- ban. a belső munkákon dolgozhassanak. De a külszínen sem szünetelt a munka. Folytatták a betétkészítő bunkersor, valamint a koksz- és mészkőőrlő építését, s megkezdték az ércelőkészítőmű legnagyobb, legfontosabb üzemrészének, az ércdarabo- sító csarnoknak vasszerkezeti szerelését. Ennél eddig mintegy kétszáz tonna vasszerkezeti elemet emeltek be, 'lletve szereltek fel. Ugyancsak folytattál íz idei rrenl-ához szükséges anyagok, szerkezetek szállítását. Ezer tonna technológiai berendezést, valamint több mint 2500 tonna vasszerkezeti elemet már a leendő üzem területén létesített raktárakban tárolnak. Útépítés miatt lezárják a Kun Béla utca egy részét Még néhány nap me*f kezdődnek az idei útépítések. A kijelölt utcákon megjelennek a munkások, a gépek, hogy a kopott, gödrös burkolatot újjal cseréljék kiA napokban Miskolc I. kerületi Tanácsán is azok a szakemberek gyűltek össze tanácskozásra, akiknek valami módon közük van az útépítéshez, az utak alatt meghúzódó vezetékekhez, vagy éppen az utakon haladó forgalomhoz. A tanácskozáson képviseltette magát a városi tanács építési és közlekedési osztálya, az I. kerületi Tanács építési és közlekedési csoportja, a Miskolci Mélyépítő Vállalat, a KPM Közúti Igazgatósága, a Miskolci Gázművek, az ÉMÁSZ, a Miskolci Postaigazgatóság, a helyközi távbeszélő igazgatósága, a Miskolci Közlekedési Vállalat, a 3. sz. AKÖV, a megyei és a városi rendőrkapitányság. A téma: á miskolci Kun Béla utca felújítása. Ennek az utcának építését ugyanis a Zsolcai-kaputól a Vörösmarty utcáig hamarosan megkezdik. A beruházó, az I. kerületi Tanács építési és közlekedési csoportja a Miskolci Mélyépítő Vállalatot bízta meg a munka elvégzésével. A kivitelező vállalat képviselői bejelentették, hogy az említett útszakaszt két részletben kívánják felújítani. Az első szakasz a Zsrflcai-kapu- tól a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjed. Az építési határidő: 1966. február 21-től 1966. május 20-ig. A második szakasz a Bajcsy-Zsilinszky utcától a Vö- rösmarty-ig terjed. Építési ideje: 1966. május 20-tól 1966. július 31-ig. A határidőt a beruházó elfogadta. Az érinlelt jai tájékoztatták a kivitelezőt, az utca alatt hol, milyen vezetékek találhatók, és arról, hogy a Kun Béla utcán ebben az évben milyen munkára kerül sor. Aggályt csupán a Miskolci Gázművek bejelentése okozott. A gázművek képviselője ugyanis elmondta, hogy az utcában a nyolc évvel ezelőtt lerakott csövet valószínűleg cserélni kell. Mivel a szóban forgó tanácskozást az utca átépítéséről eddig több értekezlet előzte meg,' a jelenlevők érthető nyugtalansággal fogadták a gázművek utolsó pillanatban tett bejelentését Ha a vezeték cseréje szükségessé válik, úgy azt a felújítás első szakaszában kell elvégezni, tehát legkésőbb május 20-ig. A gázvezeték cseréje semmiben sem változtat az útépítés határidején. TTnlfrín február 21-én teue luni hát lezárják a Kun Béla utcának azt a részét, mely a Zsolcai-kaputól a Bajcsy- Zsilinszky utcáig terjed. Az utca egyik oldalán keskeny járót hagynak, hogy ha szükséges, a járművek az építés alatt is közlekedhessenek. A tanácskozáson szóba került az is, hogy ha ezzel a munkával végeznek, megkezdik a Bajcsy- Zsilinszky utca Kun Béla utcától a Baross Gábor utcáig terjedő részének építését. A KPM Közúti Igazgatósága közölte, hogy a Baross xítea sarkától a Latabár utcáig ez év március 1-től július 1-ig fejezi be a munkát. Baromfitenyésztésből jeles A miskolci járás háztáji gazdaságainak legjobb baromfitenyésztő asszonyait hívta ankét- ra a napokban a megyei nötar nács és a járási földművesszövetkezet. Az idei feladatok megvitatásán kívül az elmúlt évi verseny értékelése szerepelt, az ankét napirendjén. 1965-ben a miskolci járás legeredményesebb barom fi tenyésztője Tar.iáni LáSzlóné volt. Ez a berzéki asszony kétszáz munkaegységet szerzett a termelőszövetkezetben, ezenkívül 135 hízott libát adott at a földműves szövet kezeli felvásárlónak. Kiváló eredményéért 1200 forint jutalmat kapott. A verseny második helyezettje Garáz Ferencné sajószentpéle- ri, a harmadik Német Imréné kcsznyéteni asszony lett. A járás legjobb felvásárlója az elmúlt évben Török Gusztávné volt. KRESZ az osztályfőnöki órán A budapesti Újvidék téri általános iskolában nem ritka a játékos osztályfőnöki óra, ahol a szabályos közlekedést tanulják a gyerekek. Kis autókkal, saját készítésű KKESZtáblákkal elevenítik fel a valóságot. Ismerkedés a forgalmat irányító, szabályozó jelzésekkel, Az Epítésgazdasági és Szervezési Intézetnek, illetve miskolci tudományos kutató szervezetének munkájáról lapunk hasábjain korábban már szó esett, azonban azok a híradások egy alakuló szervezet terveit, jövőbeni munkáját ismertették. Több mint két év fél évvel a miskolci kutatószervezet megalakulása után már igen sok eredményről számot adhatunk. E számadást szolgálta az a tanácskozás, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendezett kiubost formájában a minap a MTESZ miskolci székhazában. A tanácskozáson az ÉGSZI miskolci kutató szervezetének vezetője adott számot az eltelt időszak munkájáról. A beszámolóból, valamint azt követően a kötetlenül beszélgető részvevők megnyilatkozásaiból kialakult a vázlatos kép: miként segíti az ÉGSZ! tudományos kutató tevékenysége az építőipart. A kutatás eredménye az ipar teljesítményeiben tükröződik Az ÉGSZI feladatait egy mondatbaji össze lehet foglalni: az építőiparra és az Építésügyi Minisztérium által irányított iparra vonatkozó gazdaságpolitikai, gazdálkodási és módszertani kutatások lebonyolítása, ezek alapján javaslatok készítése. A miskolci kutatószervezet, amely 1963. június 1-én kezdte érdemi munkáját, szervezetileg lakás- és kommunális-gaz dálkodási kutatóosztályra, épí- töa nyagi pari -üzemszervezési osztályra, építőipari termelésszervezési és végül energetikai csoportra tagolódik. Nehéz feladatnak mutatkozik végzett munkájáról tájékoztatást és számot adni, hiszen a tevékenység eredményei nem mérhetők konkrét alkotásokban, vagy ipari produktumokban. A kutatás közvetett tevékenység, ezért hatása, eredménye, • vagy eredménytelensége benne van a nagy egészben, a magyar építő- és építőanyag ipar teljesítményében. Országos átfocó témák és konkrét segítés A teljességre való törekvés igénye nélkül érdemes néhány munkára utalnunk. A lakás- és kommunális-gazdálkodási osztály az elmúlt időszakban 14 nagyobb, országos. átfogó témával foglalkozott. Vizsgálta például az általános lakáspolitikai helyzetet, a húsz éves lakáséní- tési terv viszonylatában. Kiemelkedő jelentőségű munkája a különböző foglalkozási rétegek életszokásainak vizsgálata és hatása a lakásnagyságra, Közel áll ehhez a témakörhöz a lakáspolitikai, műszaki gazdasági vizsgálat. Igen jelentős téma a hazai & a nemzetközi lakáshelyzet: felmérése. A nagyközönséget közelről érdeklő téma a magánlakás építések elemző vizsgálata, amelynek során két országos értekezletet is tartottak (1963-ban Siófokon, 1964-ben Salgótarjánban). Szociálpolitikai és építéspolitikai szempontból egyaránt kiemelkedő az a kutatási anyag, amely Budapest, a négy megyei jogú város, továbbá 14 megyeszékhely területén a szociális követelményeknek meg nem felelő módon élők lakáshelyzetét vizsgálta. Az osztály munkájából a lakásgazdálkodási. az elosztási és a lakbér- rgndszer egységesítésére vonatkozó vizsgálatokat, valamint a megyei jogú .városok lakáspolitikai céltanulmányát emeljük ki. Az építőanyag- ipari-üzemszervezósi osztály témái közül különösen az ipari termelést köztfetlenül segítők méltók külön figyelemre. Ez az osztály 18 témát kutatott. Az építőipari termelésszervezésben és vezetőképzésben is fontos vezetés-tudományi kutatásokra, termelésszervezési tanulmányokra került sor, megszervezték ás lebonyolították Dunaújvárosban az első igazgatói tanfolyamot, és az ilyen jellegű vezetőkéo- zést tovább folytatják. Figyelőmre méltó tanulmányokat folytatnak a dolgozó ember munka- és pihenési idejének, megterhelésének, fizikai és idegrendszeri igénybevételének megfelelő kialakítására. Kutatás, helyi igényre A fentiekben vázolt tevékenység csak néhány kiragadott példa a tudományos kutatómunka sokoldalúságának illusztrálására. Kitűnik azonban belőle, hogy e tudományos munkában igen nagy helyet foglal el a termelést közvetlenül segítő tevékenység, és ennek fokozását jelenti az is, hogy az ÉGSZI a következő évtől, 1967-től kezdődően az intézet profiljába tartozó kutatási területen, természetesen megbízás esetén, a .megyében dolgozó építési vállalatoknak és szervezeteknek is rendelkezésére áll, céltanulmányokat, kutatási munkákat vállal. A tanácskozás részvevői nemcsak a végzett munkáról kaptak képet, hanem olyan Ígérettel távozhattak, hogy ha erre igény mutatkozik, az ÉGSZI tudományos kutató munkája fokozottabban szolgálja n Borsod megyei építői ipari munkát is. (bm) Számadás a kutatómunkáról r Tanácskozás az EGSZl ipart segítő tevékenységéről
