Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

A Bódva völgyében még hó borítja a földek nagy részét, de a Szalonna határában folyó patakban a hatvan eszten­dős özvegy Duzs József né ilyen régi módszerekkel ■*-issa a háziszőtteseket. A hosszú órákon át tartó sulykolás a patak vizében napjainkban már szokatlan látvány, — különösen a februári napsütésben. Öt megye gyümölcstermesztői Miskolcon Hajdú, Heves, Nóg- rád, Szabolcs és Borsod ? aiegye gyümölcstermesz- p tői háromnapos tovább- r, képző tanfolyamon vet- \ tek részt Miskolcon, a t* MÉSZÖV kultúrterme- | ben. A továbbképzés a ? háztáji és szórványos > gyümölcsösök felújításá- P hoz, pótlásához, fejlesz- \ téséhez, a szaporító- > anyag megszerzéséhez 1 nyújtott segítséget. | A továbbképzés idejé- \ re a MÉSZÖV mezőgaz- p S dasági osztálya a tárná-' ^ ? val kapcsolatos kiállí- £ tást is rendezett. i­vwwwwwwwwwwv „Ekkora halat fogtam...64 „Kivallatták“ a fogási naplókat Elhunyt Picasso első „múzsája” A napokban elhunyt Fer­nande Olivier, aki hatvan évvel ezelőtt Picasso első „múzsája” volt. Abban az időszakban állt kapcsolat­ban a világhírű művésszel, amikor a „rózsaszín kor­szak” művei készültek. Ez tnég jóval megelőzte a „ku­bista” korszakot, sok évvel az első világháború előtt történt, mikor Picasso nem­igen adott még *el képeket. Akkoriban tartott szoros ba­rátságot Apollinairerel, Max Jacob-bal, Matissc-szel, De- rain-nel, Braque-kal stb. Fernande Olivier 1905—1911. között állandó modellje és társa volt Pícassonak. A szakítás után a művész mindvégig gondoskodott első „múzsájának” anyagi­lag kényelmes sorsáról. A legjobb borsodi földmű- vesszövetkezeti tánc- és népi zenekarok találkozóját ren- . dezték meg Mezőkövesden, c Béke étteremben. A megyei ta­lálkozó előkészítő a SZÖVOS2 országos fesztiváljára, amelye, előreláthatólag május végéi rendeznek meg Budapesten. A megyei találkozó első helye­zettje vesz részt ezen. Nyolc fmsz-zenckar versen gélt az első helyezésért, amely nemcsak budapesti sze­replést, de azonnal kifizetet pénzjutalmat is jelentett Szentistvánról, Sárospatakról Szikszóról, Mezőkövesdről, Sa jókazáról és Mezőcsálról érke zett zenekarok húzták a talp alávalót. Kimagaslott a sáros pataki népi zenekar teljesít menye. Első lett, így felmegy a budapesti fesztiválra, cs kapott 1000 forint pénzjutal­mat is. A izsüri — értékelése során — külön kiemelte, hogy Kassai Géza, a zenekar vezető­je a zene elméletét is jól isme­ri. Második helyezést ért el és Bélyeggyűjtők sarka Az Egyesült Nemzetek Szövetsé­gének első bélyegsorozata 1951. október 24-én jelent meg. A soro­zat 11 értékből állt, melyek közül most a 15 és 20 cent értékű bé­lyegek árusítását az ENSZ New Yorkban működő postahivatala megszüntette. A bélyegek azonban bérmentesítésre továbbra is fel­használhatok. Egyébként az első forgalmi sorozat ára jelentős ár­emelkedést ért el. New York-i érte­sülés szerint az első ENSZ blokk azokat a keresletnek megfelelően felfelé viszi. Különösep áll azokra a bélyegekre, vagy sorokra, me­lyek postai árusítása már meg­szűnt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a bélyeggyűjtésben ne az áralakulás legyen fontos, hanem az az életöröm, amit a kis színes papírdarabjukkal való foglalkozás okoz. A MARÉOSZ legutóbbi vezető­ségi ülésén is felmerült a hazai gyűjtőknek az az óhaja, hogy a Vizsgáznak a borok A magyar tájjellegű borok világhírnévnek örvendenek. Országos érdek tehát, hogy a szakemberek gondosan vigyázzanak minőségükre.' A Borminősítő Intézet ellenőrző mun­kájának dandárja a/ szüreti időszakra esik, azonban a téli hónapok sem jelentenek holt­szezont. Ilyenkor szúrópróbaszerűen ellenőrzik az egyéni termelők és állami pincegaz­daságok borait. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az LKM acél­művének dolgozói versenyfel­hívással fordultak valamennyi gyárrcszlcgliez, főosztályhoz. A felhíváshoz újabb egységek csatlakoztak. A tűzállótégla­^'WWWV\ArVVVVVWWUA gyár dolgozói a gazdaságosabb termelést tűzték célul, az anyagellátási főosztály dolgo­zói pedig az acélmű által vál­lalt többlettermeléshez szük­séges anyag terven felüli biz­tosítását vállalták. Tóth Imre rézkarca. Hegyközség Régi módszerrel ÉSZ AKM AGY A BORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságénak lapj» Főszerkesztő* Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanáesház tér ft. relefonszámok: Titkárság; 16-886 Kultúrrovatí 16-067. Ipari rovat: 16-035. Párt­rovat: 16-078 Mezőgazdasági rovaW 33-687. Sportrovat.: 16-049. BelpolitP kai rovat, panas? ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállal^ Miskolc. Kossuth u. 11. Felelős kiadd- Bíró Péter Telefon: 86-131. Hirdetésfelvétel? Széchenyi u. 15-11. Telefon? 16-213. Terjeszti a Magyar Posta előfizetési dH »rrv hóra 15 forint* Előfizethető a nelyi posta­hivataloknál és kézbesítőknél* Index* 23.033 Készült & Borsodi Nyomdában Felelő* vezetői Méry György Beké Lászióné technikus megállapítja az exporütalok cukortartalmát és zavarossági fokát. iránt, amely 1955. október 24-ón jelent meg 15 cent névértékben — de mindössze 250 ezer példányban — olyan nagy a kereslet, hogy a bélyegkereskedők már 50 dollárt ,is elkérnek érte. Bár gyűjtőink már hónapokká' korábban megismerkedtek az 1966 évi külföldi katalógusok áraivaT még most sem ültek el azok a kedélyhullámok, melyeket felvert az a körülmény, hogy nagyon sok külföldi bélyeg árát a speku­láció felhajtotta. Vannak sokan akik szerint az árak már túlhaj tottak a csúcson és most már csal- lefelé vezethet az út. A helyzr- az, hogy a bélyeggyűjtés szén ve üélye mind nálunk, m-nd világ­viszonylatban évről évre egyre fo­kozódik és ez a körülmény nem­csak stabilizálja az árakat, hanem Magyar Filatclia Vállalat a bélyeg­árjegyzékében hozza jövőre az úgynevezett FDC-k (első napi bo­rítékok), valamint a tömegbélye­gek (bündlik) árait is. Ezen az ülésen szólalt fel Szaplonczai r;yula, a Magyar Fila«elfa Vállalat razgatója, aki beszámolt arról, hogy ma már hazánk Jioo hely­ségében árusítanak bélyeget, s vi­lágszerte növekszik az érdeklődés i bélyegek iránt. Az 1966. február 1-én forgalomba derült második „lepke” soroza­tunk példányszámai: 550 000 foga­dott és 6500 vágott sof. A sorozat Árusítását hivatalosan 1967. június '10-án szünteti be a posta. A hazai tájainkon honos lepkéket ábrázoló I szép bélyegekből néhányat bemu­tatunk. Varró Gyula 4 A sporthorgász szemével nézve kétféle hal létezik. Az egyik — ez a nagyobb, a szebb, a valóságos óriás, j — ami a vízben maradt, pedig már ott vergődött a horgon, de azután rántott egy napyot és ötven méternyi zsinórral egviitt eltűnt. A másik halfé­leség méreteiben rendszerint kisebb, s akár dekányi pon­tossággal is lemérhető, mert ezt sikerült kifogni. Ez utób­biakat szokták úpv emlegetni a horgászok „ekkora halat fogtam!” Hogv valóban mekkora volt az a hal, azt a rendes sport­horgász úgynevezett fogási eredménynaplójából egészen pontosan is meg lehet tudni. Ezt a naplót illik, és kötelező is rendszeresen vezetni. Szük­ség van e kis bürokráciára még a vadvizek partján is, mert ennek alapján készül azután az éves statisztika. Er­re pedig nemcsak azért van szükség, hogy megtudják, ki volt a legszerencsésebb. A fo­gási naplók „kivallatása”, il­letve összesítése alapján tud­ják meg, hogy melyik hor­gászvízben milyen az állo­mány, hol van szükség után­pótlásra, ivadékok telepíté­sére. Vezetnek a pontyok Az Északmagyarországi Horgász Egyesület jóval több, mint kétezer sporthorgászának 1965. évi eredménynaplói, saj­nos, arról tanúskodnak, hogy néhány rekordfogástól elte­kintve. az elmúlt esztendő nejn hozott valami gazdag zsákmányt. Több ezer kilóval kevesebb hal akadt a horgok­ra. mint az előző évben. Ezt elsősorban a kedvezőtlen idő- iárással magvarázzák, de az is lehet, hogy hadilábon álltak a szerencsével, rossz nyelvek szerint nodi” a ha'ak kanbat­tak valamilyen úton-módon baleseti oktatást. A horgász- sport irigvei azt a rágalmat is terjesztik: az a baj. hogv vasárnap reggel sehol sem árusítanak élő halat. Az évi statisztika szerint az egyesület tagjai összesen 19 671 kiló halat fogtak Borsodban. Az elsőséget ismét a pontyok szerezték meg 6695 kilóval. Az „egyéb hal” rovatában rit­kaságok és apró, úgynevezett szemétbalak, 6643 kilóval sze­repelnek. Csuka 3335, süllő 420, harcsa 830, balin 671, márna 971, kecsege 60, piszt­ráng 34, angolna pedig csak 22 kiló akadt a horgokra. A Rakaca maradt a „parad'csom” A borsodi horgászvizek kö­zül az alig néhány éves mes­terséges tó, a Rnkacai víztá­rozó vitte el ismét az elsősé­get. A Rakacából, amely ezek szerint továbbra is a sport­horgászok paradicsomának ne­vezhető, 5566 kiló halat emel­tek ki. Ebből 3763 kiló volt a ponty, és 630 a csuka. A Hernád is megtartotta elmúlt évi második helyét. A folyókból a sporthorgászok ál­tal kifogott 5219 kilós zsák­mányból 432 kiló volt a ponty* 541 a süllő, 732 a márna és 1039 a csuka. Persze más hal- fajta, így balin, angolna és keszeg is jócskán akadt a Hernád vizében. A többi horgászvíz partján jóval kevesebb zsákmányt je­gyeztek be a fogási naplókba. A nyéki István tóból például csak 845, a Hámori tóból 350, a mályi tóból pedig mindösz- sze 147 kiló halat sikerült zsákmányolni. A mázsán íelü'iek A borsodi sporthorgászatról készült éves statisztika arról is számot ad, hogy hány olyan horgász volt, akinek különös­képpen kedvezett a szerencse. Összesen 114-en akadtak, akik az eléggé rövid horgászidény­ben legalább 30 kilót tudtak zsákmányolni. Alig több, mint húsznak sikerült elérni az évi fél mázsás eredményt. Akadt azonban négy olyan szeren­csés borsodi halvadász is, aki az elmúlt évben mázsán fe­lüli, úgynevezett kapitális fo­gónak bizonyult. (Egész éven át, akár napi három vendég­lői adag halászlevet is meg­ehettek volna ebből a mennyi­ségből.) Sajnos, a statisztika nem egészen pontos. A sporthorgá­szok közül csak 1910-en küld­ték be az összesítéshez fo­gási naplójukat. Ügy látszik, hogy a hanyagoknak kilátás­ba helyezett 10 forintos bün­tetés nem volt hatásos. Na­gyon valószínű azonban, hogy a statisztika mégis csak pon­tos, mert feltehető, hogy akik „titkosan” kezelik a naplót, csak azért teszik ezt, mert nem fogtak semmit, nincs mi­vel dicsekedniük. (p. s.) ezért 700 forint jutalmat ha­jlott a mezőkövesdi Oláh Ala­dár népi és tánczenekara, nem annyira a népi, mint a tánc­számaiért. Csupán abban ma­rasztalták el, hogy noha jól játszotta cl zenekarával a Liszt-twisztet, azaz a Szerelmi álmokra készült modern twiszt-változatot, magáról a magyar zeneszerzőről felettébb keveset tudott. Pedig ma már ilyesmit is tudni kell, különö­sen egy jól játszó zenekar ve­zetőjének. Harmadik helyezést ért cl a szentistváni Bálint Elemér né­pi zenekara, ezt a teljesít­ményt 500 forinttal jutalmaz­ta a zsűri. Ezenkívül néhány oklevelet is kiosztottak. FiMifivesszővsItoll zsns’íarok ía’á'f?ozé;a A Lenin Kohászati Művek acélmű felhívásának 'sikere

Next

/
Thumbnails
Contents