Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-11 / 35. szám
ESZ AKM ÁGI ARQKSZAG Péntek, 1966. február ti. •> ess? Castro nyilatkozata Kdei Castro nyilatkozatot adott az Al-Musszavar című kairói hetilapnak. Egyebek között kijelentette, hogy Kuba, illetve a keleti tömb kereskedelme révén, a Kuba- ellcnes gazdasági blokád teljesen megsemmisült. Castro kijelentette, hogy sajnálkozik a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltérések miatt, ginért ez gyengíti azokat az erőket, amelyeket mozgósítani kellene a közös ellenség elleni harcra. A trikontincn- tális értekezlet, problémái ellenére bebizonyította az Imperializmus elleni harc közös lehetőségét, minthogy a haladó erők a nagyfontosságú kérdésekben egyetértene!?, tlgy vélem, hogy az imperializmus elleni Imre ösztönző ereje sokkal erősebb minden nézeteltérésnél és nehézségnél”. A továbbiakban Castro közölte, hogy a következő tri- kontinentális értekezletre kubai küldöttség élén Kairóba utazik, de lehetséges, hogy egyiptomi utazására előbb is fcor kerül. Feszültség Dominikában Az incidensnek hét futlúioM áldozata van A Santo Domingo-i rendőrök brutális fellépése a tüntető diákok ellen, ismét kiélezte a dominikai helyzetet. A hírügynökségek jelentése szerint a szerdai tüntetésnek eddig hét halálos áldozatu van, köztük három diák és két rendőr. Késő este az AASZ amerikai csapatul bevonultak a belvárosba. Az éjszakai órákban városszerte szórványos lövöldözést lehetett hallani. Hector Garcia Godoy dominikai elnök szerdán este közölte, hogy szigorú vizsgálatot indít a véres eseményekkel kapcsolatban. Santo Domingo-i megfigyelők rámutatnak — írja az AFP —, hogy az Incidensekre akkor került sor, amikor küszöbön állt Francisco Rivera Camineró volt hadügyminiszter távozása. Camincrót az elnök washingtoni tengerészeti attasévá nevezte ki, ő azonban mindeddig nem volt hajlandó elhagyni az országot. Lehetségesnek tartják, hogy az incidensek ürügyet szolgáltatnak majd számára a tárgyalások megszakítására. EAK íródelesáció Infodat hazánkba o c Rács Pál kairói magyar nagykövet1 csütörtökön délben vendégül látta az EAK irodalmának vezető képviselőit, közöttük azokat az írókat és műfordítókat, akiknek műveit Magyarországon kiadták, illetve, akik magyar írók és költők műveit arabra fordítják. A találkozón megállapodtak abban, hogy a Kállai Gyula miniszterelnök egyiptomi látogatása alkalmából aláírt kulturális cgyezményLeleplező képek as amerikai bombavadássatról A »zennyezett területről u íöUlet elszállítják A Daily Express csütörtökön fotóriporterének távcsöves kamerával titokban készített felvételeit közli a Pa- lomares környékén folyó tisztogató műveletről. Az egyik képen különleges védőöltözetben Geiger-számlálókkal felszerelt amerikai katonák állapítják meg a radioaktív szennyeződés körzetét. A másik képen 12 teherautóból álló konvoj látható, amely a szennyezett területekről fel- ásott földet szállítja egy közeli hegységhez, ahol mély aknákat ástak a radioaktív földréteg befogadására. Egy további képen látható, amint a rakom ’ny kiürítése után magasnyomású vízfecskendővel tömörítik az aknába süllyesztett szennyezett földet, mielőtt vastag talajréteggel „pecsételnék le” az aknát nek megfelelően az EAK író- delegációja a közeljövőben Magyarországra látogat és az Egyiptomi Írószövetség meghívja a Magyar Írószövetség küldöttségét baráti látogatásra. Aggteleki furcsaságok Lemond a belga kormány Pierre Harmcl belga miniszterelnök csütörtökön újságíróknak kijelentette, hogy kormánya lemond és ezt bejelenti a királynak, mihelyt az uralkodó pénteken visszatér dániai látogatásáról. A Reuter szerint egy katonai repülőgép Koppenhágába ment a király- '■ ért. | A belga kormány lemondd- j sát a koalícióban résztvevő j két párt — a Belga Szocialista I Párt és a Keresztény Szocia- ! lista Párt — közötti ellentétek Idézték elő. A kabinet válságát a társadalombiztosítás kiterjesztése ellen tiltakozó, jobboldali vezetés alatt álló orvosok követelése indította el, mélyebb oka azonban az, hogy a Karmel kormány nem tudott úrrá lenni a belpolitikai problémákon, elvesztette hitelét a tömegek előtt A „Közös Piac“ után-'■Ticff.'Ji-*' w JENWEL (Lengyel Gyula rajza) Nőm plfisznr halottam nem eioszor aggtelek} emberek panaszkodását, s e megjegyzéseket nem először vetjük papírra. „Érthetetlen — mondják, valahányszor szóba kerül a dolog —, hogy egy Aggtelekkel ilyen keveset törődnek!” Az az „egy Aggtelek” arra utal, hogy barlangja, amely európai viszonylatban is páratlan a maga nemében — országunk büszkesége, a természet ritka ajándéka, illő volna hát jobban büszkélkednünk vele. Ami azt illeti, büszkéi kedésben nincs is hiány. Jólesik .hallanunk a bei- és külföldi vendégek gyakori „Csodás!”, „Remek!”, „Bámulatos!” felkiáltásait. S ezeket az elismerő szavakat egyre sűrűbben hallhatjuk, hiszen az utóbbi években állandóan hat- ványozódik az idegenforgalom. Természetesen nyáron. A téli hónapokban csendes, szinte kihalt a vidék. „Ilyenkor csak az erdei vadak látogatnak meg bennünket — mondjál? az aggtelekié!? enyhe iróniával —, ellopkodják a vermelt krumplit, megdézsimál- ják a hozzáférhető és féltve őrzött kevés takarmányt, s még egy vadászunk sincs, aki riasztaná őket. De hát mink van nekünk a barlangunkon kívül?!” így panaszkodott a minap a községi tanács titkára is. S elmondta, hiába szorgalmazzák az igények kívánta fejlesztést, nagyon lassan halad; „Hát nem furcsa, hogy ilyen keveset törődnek velünk?” Ilonéi npfp* közben felDCS^Pipeies rémletbon_ nem több szocialista országban látott hasonló, bár természeti szépségeiben ehhez talán nem mérhető üdülőhely, féltve ápolt nemzeti-természeti kincs, az idegenforgalom tökéletes kiszolgálása, magam is mindannyiszor elismerően nyilatkoztam, dicsértem, de gondolatban hazám szépségeihez viszonyítottam. Tetszett a bámulni való weimari park, de Aggtelek mégis jobban tetszik. Csodáltam a bukaresti Csizmiziut, de a pataki iskolákért közelebb áll szivemhez. Gyönyörködtem a jurma- lai tengerpartban, de a lillafüredi tó mégis inkább az enyém. S olyankor, amikor érthetetlen furcsaságokról hallok, mint Aggteleken is. próbálom magyarázni a dolgot. Idő kell a fejlődéshez, meg pénz. Hanem az is igaz, hogy-legalább ennyire szükséges a buzgóság! Mert nem mindig csak pénzen múlik a dolog, s ha azon is, akkor se nagy összegeken. Nem tudom, hány tízezren fordulnak meg szezonidőben Aggteleken. Mi történne, ha valakinek hirtelen orvosra lenne szüksége? A faluban nincs orvos. A legközelebbi Ragályban található, tíz kilométerre innen. Gyógyszer sincs, mert gyógyszertár is messzibb községben van.Sokszor ismételt furcsaság, hogy nincs a nagynevű falunak egyetlen valamire való falatozója. Van egy bisztrószerűség a barlang mellett, ahol nyáron jobbára fagylaltot és virslit árulnak. De ez jóformán semmi. A turistának néha kedve támadhat egy- egy pohár tejre, hideg sültre, tányérka levesre, hirtelenjében kapható harapnivalóra. A tanácsi sokszor alkudozott már a helyi földművesszövetkezoltel. Nincs pénz. De hány és hány kevésbé jelentékeny falut említsünk a megyéből, ahol „városban is elkelne” falatozót látni, kisvendéglőt, konyhájára büszke éttermet A falu és a barlang közötti út mentén felállítottak egy műanyag-pavilont, hogy zöldséget és gyümölcsöt áruljon. Azt mondják, sokkal na* gyobb ilyen jellegű üzlet kellene ide, bővebb választékú és kifogyhatatlanabb áruval. No és a szállásgond! Vaja egy száz férőhelyes turistaszálló. Dicséretére váljék azoknak, akii. szorgalmazták, épül egy kétszáz férőhelyes, átmenő forgalmú újabb turistaszálló. De mióta épül! Az átadás határidejét háromszor változtatták meg! Az újabb határidő: május. „Ha abból is lesz valami. A jelek hitetlenné tesznek...” — mondta a tanács titkára. S még valamit. Ilyen idegenforgalmi helyeken rendkívül kapósak a tájat és a hírességet illusztráló emlékek: faragások, dísztárgyak, lapok. Nagyon kelendők a fa törzsre pingáll tájképek. De hogyan kerülnek ezek ide? Nyíregyházáról!... Mondják a faluban, hogy itt nagyon kevés lehetőség adódik a pénzkeresésre. A természeti szépségekben gazdag, de sovány főidő hegyvidéken nincs termelőszövetkezet sem. De miért nincs például háziipari szövetkezet? Hiszen élnek errefelé ügyes- kezű asszonyok, barkácsoló férfiak, akik a barlangi kövekből dísztárgyakat faraghatnának, fatörzsre festhetnének, agancsból emléktárgyaké t készíthetnének, szőtteseket. iri-űvészkedhetnének, anélkül, hogy — helyes izlésirá- nyítás mellett — gtecset gyártanának. Volna erre mód, de miért nem adunk lehetőséget rá? 11 von hasonló furcsaiiyvn ságok wtt4n ós hajlatán joggal merens az ember: nem is annyira a pénz — persze az is — akadályozza a gyorsabb fejlesztést. De ne legyen más érvünk, csak ez? Aggtelekünk egyetlenegy van! Világhírű! Büszkék vagyunk rá. Több törődést érdemeit Csala László Wyszynski veszélyes politikai tevékenységéről X csütörtök! Zyci'e War- szawy- közel egy oldalas cikkben foglalkozik Wyszynski bíboros-hercegprímásnak a legutóbbi hetekben Lengyelország különböző templomaiban elhangzott szentbeszédeivel; A cikk megállapítja, hogy a lengyel katolikus egyház feje, valamint egyes püspökök az utóbbi hetekben a templomi szószéket politikai célokra használták fel. A lengyel társadalom felháborodására, mely a német püspöki karhoz intézett lengyel püspöki szózatot, az azt követő német választ és lengyel viszontválaszt kísérte, azzal reagáltak — írja a lap —, hogy a lengyel sajtóban megjelenő dokumentumokat hamisításoknak, a lengyel televízió kamerája előtt szereplő kiváló marxista és nem marxista, hitetlen és hívő tudósok megnyilatkozásait durva, megfizetett, vallásellenes támadásoknak nevezték. Wladyslaw Gomulka — írja a Zycie Warezawy — egy hónappal ezelőtt erőteljesen, de egyúttal rendkívüli önuralommal mutatott rá, hogy a püspöki szózatot és az arra adott német választ és lengyel viszontválaszt, mint dokumentumot, teljes egésznek kell tekinteni, s ez reakciós, a lengyel nemzeti érdekek szempontjából káros — s mint ilyen, súlyos vádat jelent Wyszynski és a szózat szerzői ellem A hercegprímás és egyes püspökök !?orszerűtlen politikai ambíciói olyan éles formákat öltenek — írja a lap —k melyek a visszahozhalatlaó múltat szeretnék látni az or' szágbam Wyszynski odáig merészkedett. hogy január 20-án elmondott szentbeszédé- ben ezt mondotta: mi nem alázkodhatunk meg egy ideiglenesen uralkodó államhatalom elölt. A lengyel nép önfeláldozó an és teljes egységben dolgozik hazája felvirágoztatásán; Ez az egység — írja a lap — a jelen és a jövő alapja; Senkinek sem engedjük meg alegység lerombolását, vigyázni fogunk rá és tovább erősítjük — hangsúlyozza a Zycie War- szawy szerkesztőségi cikke, Felbocsátották a Kozmosz—107-ct Csütörtökön a Szovjetunióban pályára vezérelték a Kozmosz—107, ' mesterséges holdak A Bükk szőlőkultú IV. Az utóbbi időben tágadha- itlanlil egyre' több jel múltja, hogy „történik” vala- íi. Egyre több szó ősik a ükki parlagterületek hasz- Dsításáról. Bár egyelőre csak város környékén. A nép- •ontbizottság szorgalmazáséin alakulóban, fejlődőben m. az úgynevezett szőlő- rtimölcs kiskert-mozgalom. K egyrészt a területek husz- os.ítását, másrészt a szepy- yozett levegő megszűrését, sztítását. szolgálja. Az elmúlt év második léiben a diósgyőri szakkör altatott . magáról. Többek özött előadást rendezett, s tőadóul df; Fejes Sándor lossuth-díjas minisztériumi íígazgatot kérte fel. Igen agy. . érdeklődés nyilvánult reg a diósgyőri tanácskozás •ánt. Azonban a várakozás llenére az előadásban nem lehetőségekről, az adott- ágojrról, hanem- egyedül a yüroölesről esett szó. A szőrről csak annyi, vajon kaphat-e 1200 darab oltványt a szakcsoport. Természetesen megterem, hasznos, lehetséges Itt a {«yüniülcstermclé« is. De gyümölcsöt termelni csuk a mélyebben fekvő, szőlőtelepítésre alkalmatlan helyeken érdemes. A hangsúlyt itt feltétlenül az intenzív szőlőkultúra megteremtésére kell helyezni, s elsősorban több ezer holdas szőlő- telépekről kellene beszélni, tanácskozni. Azonban ebben még mozdulatlanság tapasztalható. Ha Valaki megkérdezné, ml a nagy mozdulatlanság oka, talán így lehetne válaszolni: kettős oka van. Az egyik, hogy általában nem Ismerték, nem, vagy csak kevesen ismerik az igen Jó adottságokat, lehetőségeket. Én .magam is másfél évtizedet fordítottam rá, hogy él- ' higgyem, mert bebizonyosodott a promontóriumi adottság. Akik e studirozást nem vállalják, ncm Is győződhetnek meg igazában a valóságról, s ha nincs meggyőződés, akkor minden lépés kockázatosnak, rizikónak tűnhet. A másik oka a mai mozdulatlanságnak, hogy a telepítés, a munka igen sokba, egészében véve talán nem is milliókba, százmilliókba, hanem milliárdokba kerülne. S ezek az összegek, mert a befektetés nem térülhet vissza azonnal, sokakat visszariaszthatnak. De nem lehetne mégis, esetleg KGST-alapon Is elkezdeni a munkát? Visszatérek a korábban említett, s 225 holdra számított 900 000 dolláros bevételre. Nos, ezért a valutáért mennyi mindent, nyersanyagot lehetne vásárolni mondjuk Svédországtól, ahol szintén nagy a kereslet a magyar borok iránt. S mennyit lehetne nem 225, hanem, ezer holdak hozamáért? Igen, szerintem, e Móricz Zsigmond álmodta „legnagyobb jüvőjú magyar városban”, éppen a fejlődés érdekében ezt az adottságot nem Bzobad figyelmen kívül hagyni! Természetesen ehhez igen nagy munkára, a feltételek láncolatára, vertikális integrációra van szükség. Hiszen szakiskola, szakmunkásképzés, hajtatóhAzak, oltványiskola, nagy gonddal telepített táblák, az erózió elleni védekezés kell. Azután feldolgozó üzemek, érlelési, tárolási lehetőségek és sok-sok minden még. De nem érdem es-e Itt mindezt létrehozni, ahol a legfontosabb, az alapvető: az adottság megvan, s ahová ma TokaJ-Hcgyalja, Gyöngyös és környéke szállítja a szőlőt, a bort. Ide, ahol fél évszázaddal ezelőtt a Geszti szerelem még megelőzött keresletben minden más bort. E nagy munka elhatározá-i sóhoz, megkezdéséhez termő-J szetesen megfelelő segítség i kell. Olyan ember' segítsége,J vagy olyan embereké, akik<j felismerik, ami van, s elis-j merik, hogy néhány év múl-3 va többet adhat e terület, «j mint kétszer, többször annyi] síkvidéki telepítés. Azaz? merni kell, merni letenni a] voksot a történelmi szőlő-? kultúrával rendelkező terü-j letekre, amelyeknek termése, terméke mindenkor megállja; helyét a világpiacon. Amikor javaslatot tettem a! bükki promontórf uniók in-; tenzívebb felkarolására, s! szóltam: hasznos lenne «la-« pos konzultáció a ezekembe-; rekkel, Vaskó Mihály ország-« gyűlési képviselő, a megyei; pártbizottság titkára egyetér-, tett azon véleményemmel,; hogy lehetőséget kell találni; erre a konzultációra, minél« előbb. Bizonyos, hogy ez a; konzultáció nagy érdeklődés-« re tart majd számot, esetleg; sokat jelenthet a felismerő-! sen kívül a tettekben is. ; Dóssá Molnár Dániai • ref. lelkipásztor \ (Vége J ’l Ä mesterséges holdon tudományos berendezést helyeztek el annak az" űrkutatási programnak a folytatására, [amelyet az 1962. március 16- ; án közzétett TASZSZ-közle• meny jelentett be. ■ A mesterséges hold bercn- ; élezése kielégítően működik. • A koordinációs számitó köz- ; pont folyamatosan dolgozz«» .fel a beérkező információkat j Meghalt Szabó Ernő színművész . Szabó Ernő, a Román Szó* ;cialista Köztársaság állami díjas és a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a József I Attila színház nyugdíjas tag■ ja, csütörtökön, 60 éves ko- ; rá ban hosszú betegség után el- 'hunyt I Aki látta színpadon; so- i káig fog emlékezni rá, a kisemberek megtestesítőjére: a rádió hallgatói nem felejtik cl a kedves Szabó bácsit, a film barátai pedig a felszeg Hannibál tanár urat. Szabó Ernőt gyászolja a magyar színházi társadalom, az ország művészei, a színház és a film közönsége, mindazok, akik tisztelték« szerették. Temetéséről később történi* intézkedés.
