Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
ÉSZAKMAG'S’AKORSZAG Szerda, 1966. február 9. faSH5H5aSH52525HSHi.-2SHS-a3HS.'2SHSS52SS5E5HSSSHEE5HSZ5SSH5E55?:'. Aluljáró és színház h KJ ki H H H P P P P P 0 P 0 3 a a o o ö a a a ti Júmimsbun juhilál r * a ®o rr v if uttor&m&s^uí Az évforduló eseményei Borsodban Szalagavató — csehszlovák barátokkal Kedves eseménye megyénk középiskoláinak a mindinkább hagyományos formát öltő szalagavató, az érettségire készülő diákok „előlegezett” ün- fa nepélye. Sárospatakon eb- Jjj ben az évben a negyedik évfolyam kilenc osztályában 296 tanuló tartotta szalagavató ünnepélyét, amelynek a színhelye a magas létszám miatt ez idén nem az iskola díszterme, hanem a sokkal nagyobb befogadó képességű Mudrány- terem volt Több mint 1000 diák, szülő, testvér, rokon vett részt a várva várt szalagavatón. A gimnáziumi KISZ-szervezct ének-, zeneszámokból, szavalatokból. köszöntőkből álló műsorral kedveskedett a végzős diákoknak, majd ünnepélyes külsőségek között sor került a díszes maturandus szalagok feltűzésére. Különösen kedvessé tette az idei szalagavatót, hogy azon a szomszédos csehszlovákiai Királyhelmec ifjúsági szervezete 16 tagú küldöttséggel képviseltette magát. Magukkal hozták kitűnő zenekarukat is, amely kellemes muzsikával szórakoztatta a szalagavató vendégeit. Tér-köszöntő A miskolci Bajcsy-Zsi- linszky utcán kilenc cs fél hónapi átépítés után, tegnapelőtt, február 7-én megindult a forgalom. Kedden pedig eltűnt az Ady Endre utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca páros oldalának sarlóiról a már régóta csúfos- kodó. düledezö, kopár tűzfallal éktelenkedő ház utolsó maradéka is. Az egyik sarkon tehát már van lehetőség a szép útvonal kezdetének kulturált kiképzésére. Bizonyára rövid időn belül megkezdik az új kis térség rendezését, s szeretnénk hinni, hogy mielőbb olyan szép kis parkocska gyönyörleödtet itt, és nyújt pihenést, mint amilyet a Széchenyi és Szemere utca sarkára építettek az elmúlt évben. És hisszük azt is, hogy mindez már a tavasz során megvalósul. s ez az új térség nem válik még átmenetileg sem építési anyagok tároló helyévé, nem lesz belőle szemétlerakó hely, nem építik, tele magángarázsokkal és parkoló helyként sem veszik birtokba, valamint nem lesz belőle, ad hoc kereskedelmi meggondolások alapján, ponyvasátras kirakodóvá — sár, zajjal. személtei. romló gyümölcsök, zöldségáruk bűzével, alkalmi italméré- sek nyomaival. Ellenben lesz üde zöld folt, szép virágágyásokkal, kavicsos sétánnyal, kényelmes padok- Ical, a sajnálatos tűzfal- környezet pedig jól választott színekkel segíti az összhatást, egyszersmind kitűnő hirdetési lehetőséget is kínálva. Végül lesz benne egy-két korszerű elárusító pavilon, és összegészében kialakul egy szép, új parkocska, egy újabb kedves létesítmény Miskolcon. (bin) Ladislav Fuke: Mundstock úr Vita a diósgyőri Vasas Otthonban A mű értéke független terjedelmétől: Fuks vékonylca könyvét a nagy remeklések között kell, hogy elhelyezze az irodalomtörténet. Modern könyv ez, szemléletét, ábrázolásmódját, mondanivalóját tekintve, egyaránt. Adott történelmi korszakra alapozott, mégis általános érvényű. Egy embert vizsgáló, mégis az emberről mementót állító. Elolvasta után értjük csak meg igazán a cseh kritika alkalmazta felsőfokok jogosságát, s azt a visszhangot, mely három évvel ezelőtti megjelenése óta is alig csitult. A főszereplő kisember, semmivel sem tűnik ki sok százezer hasonló közül. A próbatevés azonban megmutatja. mi az a plusz, amely elválasztja a többiektől, amely hozzásegíti, hogy ember maradjon egy elein ber- lelenedett világiján. A szíve ez a plusz: a meleg, érző emberi szív, a másokért mindig tenni kész. Mundstock úr a maga kis világának körén belül is szürke és észrevétlen maradna e plusz nélkül. Az író érdeme, hogy adott folyamatok ábrázolását úgy képes továbbfejleszteni, hogy az azokból levonható végkövetkeztetés minden fői yá' matra érvényes legyen: , n® csak Mundstock úr győzel' mének legendája legyen 3 könyv, hanem az emberségéi a másokért cselekvésé ií' Győzelem? Hiszen Mundstock úr meghal: egy német ka tó" nai teherautó halálra gázol' ja, amikor deportálásra ítél* társaival a gyülekező helyid megy. És mégis: ő a győztes- Emberi méltóságának meg' őrzése, a másokat hatalmát*1 kerítő félelem, rettegés, szo' rongás módszeres visszaszól^' tása, majd értelmi és érzel' mi alkotóelemeinek megsen1' misítóse teszi győztessé ezt <1 lényegében esett, mégis lé" bírhatatlan kisembert. A szerző hihetetlen finom’ ságú térképet rajzol fel sf emberi lelkivilágról: a psz>' chológus mesterségbeli bi*' tonsága ötvöződik eggyé igrt1 magas művészi hőfokon af írástudó szenvedélyes együtt' érzésével. A balladái tömőé ségü monda tőle. a barbársá' got vádoló emelkedett hú' ma ni tás nemes, sallangmen' tes eszközei: maradandó oV vasmányélmény! A Modert1 Könyvtár köteteként megjrt lent művet.. Zádor Marg” fordította. (Európa Könytó kiadó.) (ni) 'A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora. (a 183 méteres hullámhosszon 18—19 óráig.) A megye életéből. Igazgató a mikrofon előtt. Mit Írnak tudósítóink? Keringők. Az egészségügyi kultúra kérdései. Lányok, asszonyok. A Képcsarnokban. Előadó: a szerzői Sporthirada, H Miskolci ííemzeli Színház műsora Bérletszünet. May*' 9, szerda. 19 óra. 10, csütörtök. Erkel. Maya. 19 őré11, péntek. Blaha Maya.* 19 óra. 13, szombat. Bérletszünet. May*" 15 órakor. Bérletszünet. Maya. 19,30 őrt' kor. * 13, vasárnap. Bérletszünet. Flztkú' sok. 13,00 óra. Déryné. Maya. 19,30 óra. j 14, hétfő. A Debrecent Csokotl®' Színház opera '■iüadarg. 19 é#* 15, kedd. Jászai. Maya 19,00: orale, szerda, üdry. Maya. 19 óra. ben adjak át produkcióikat j —, olykor közvetít például I vidéki szípházi előadásokat, az orságos lapok igen ritkán foglalkoznak a vidéki i színházak tevékenységével, ( K ha igen, akkor gyakori a ! leereszkedő, vállveregelést [ tükröző, néhány soros, egy } nagyobb összeállításba be- r leillesztett „értékelés”; a [ napilapoknál még ez is rit- [ kán adódik. A közelmúlt- t ban egy ismert budapesti [ kritikus helytelenítette a , televízióban, hogy az or- r szág színházi életét leszűkí- [ tik néhány pesti belvárosi [ kerületre, holott, szerinte j az Hegyeshalomtól Nyír- [ egyházáig terjed, s ezt il- r lusztrálandó, mint tavalyi [ legszebb színháza élményét, [ az egyik debreceni előadást [ említette. Sajnos, ez a fe- [ hérholló-szerűen ritka pél- [ da csak erősíti a szabályt, [ illetve azt a keserű tény- [ megállapítást, hogy műve- [ Jódési, művészeti életünk- [ ben is a Budapest-centri- r kusság érvényesül. A szín- } házi témánál , maradva, l mint friss példát, hadd t említsük meg az Élet és [ Irodalom február 5-i szá- [ mát, amelyben Nagy Péter í és Kérv Hiszió ismert fő- [ városi kritikusok pillanta- [ nak vissza az elmúlt esz- [ tendő színházi eseményed- [ re. Érdekes ez az értékelő [ visszatekintés', mert ke- [ reszt-féléves, azaz az előző r évad második felét és a r most. folyó évad első felét r veszi bonckés alá. A ko- r iurnnás cikk címe is álta- t Iában színházra utal, a - . szerzők is színházi évadról t írnak, sehol egyetlen utalási): sincs a két cikkben Buda- ) pest kizárólagosságára, '■ mégis csak a budapesti L színházakról esik szó. Mint- L ha vidéken nem is lenne L színházi élet, és a magyar [ színházi életet kizárólago- [ san a néhány budapesti r színház jelentené. Egyetlen r félmondatnyi utalás van r pusztán Lukácsy András- r nak egy ' korábbi cikkére, - aki arról írt. hogy a vidé- - ki színházakban jobb a t szocialista darabok aránya, t mint a fővárosiban. A két j: illusztris kritikus — egyéb- J ként igen értékes — írá- G sából kitűnően, csak a bu- L dapesti produkciók jelentik E a magyar színházi életet, E és a 10—11 vidéki színház E figyelmen kívül hagyandó. C K ét példát említet- jí tünk: az aluljárót „ és a színházat, „ mint a Budapest- „ centrikusság sajnálatos tü- E neteit hazai sajtónkban. jj Csak Budapest van Ma- G gyarországon?! Aligha! De G ha nem így van, akkor mi- G ért így örökítődik meg a C krónikákban?! C Benedek Miklós G A 1- ki ügyeli a filmhíradót, a televíziót, az országos napi K és heti sajtó hír“ adásait, a legaprólékosabb v részletekig ismerheti a Bújj dapesten folyó Emke-alul- u jaró építkezést, — lakjon 3 az olvasó, illetve a néző 0 akár a Bodrogközben, vagy 3 a Hegyköz valamelyik el- 3 dugott falujában is. Iióna- 3 pok óta állandó téma az 3 az építkezés, amely a bújj dapesti Rákóczi út és (] Nagykörút keresztezödésé- 3 ben a gyalogos átkelést te- n szí majd könnyebbé, bizton- q ságosabbá. Nem lehet a n megismerése elől kitérni, n az előbb említett hírszolgá- q lati szervek beleharsogják n az olvasó-néző tudatába. U Talán még a bodrogközi és 3 egyéb falusi néző örülhet Q is neki, hogy bár falujában g nem tue! közlekedni a sár- 3 tói, alig tud átmenni az ut- 3 ca túlsó oldalára, vagy n Miskolcon húsz percnél ré- n gébben didereg a Görnöri- n sorompónál, de Budapesten n épül a korszerű, kényelmes (j aluljáró. S amíg örvendez, jj töprenghet is: vajon az “ egész országban ez az 3 egyetlen téma? Ez a fő téli ma.? Ez a mindenek fölé 3 helyezendő? Minden tiszte- 3 let ennek a születőben le- 3 vő aluljárónak, tervezői- 3 nek, építőinek egyaránt. De 3 a vidéki néző, olvasó már- 3 már allergiás tőle. A túl- ] zott sztárolás visszatetszést ] kelthet. A túllihegés min- ] dig gyanút keltő. Egyben el 3 is gondolkoztak Elgondolni koztat például azon, hogy q vajon az országos sajtó, q amelynek az Emke-sarok is j csak egy az országos té- 3 mák közül, az aluljáróhoz 3 képest mennyit foglalko- ' zott a Tiszai Vegyikombi n nát felépültével? Vagy pél- 3 dául a Miskolci Nehézipari 3 Műszaki Egyetem épűlósé- 3 vei hányszor és milyen 3 mértékben foglalkozott az 3 országos sajtó, és hány rj százalékát jelenti ez a fog- j lalkozás az Emke-aluljáró- ] ról született krónikáknak? ] És, ha most Miskolcon 1 megkezdik a budapesti fő- í út cs a diósgyőri vasútvo- i na1 kereszteződésében .az ] Emkénél sokkal jelen tő- ] sebb közúti aluljáró építé- ] sét, \-ajon hogyan, hányszor | és miként fog ezzel foglal- j kozni? udapesten, a Buda- 1/ pest-belvárosi té- ■ 1 mán kívül nincs más, ami az egész í országot érinti? Ez a tűl- j zott Budapest-centrikusság, ami az Emke-aluljárót országos üggyé tette, más területeken is jelentkezik. [ Például a művelődési élet [ értékelésében is. Jóllehet, a televízió — szükségből és,- mert a budapesti színházak nehezeb„Milyen legyen, hogy szeressem ?u mákat szül. Egy biztos, őszintén kell beszélni a fiatalokkal. Mellébeszéléssel, vagy hallgatással csak tévútra vezethetjük őket. Sajnos, itt kell megjegyezzem, hogy hazánkban meglehetősen mostohán, valami bosszantó álszcmcrcmmel kezelt kérdés a szexuális nevelés, mind a családokon belül, mind az iskolákban. A problémák pedig, ha nem is beszélünk róluk, fennállnak, és jobb előbb felvilágosítani a fiatalokat. mint a már bonyolult gyakorlati és konkrét szituációkból, pszichikai labirintból kihúzni őket. És az már nem is mindig sikerül tökéletesen, néha pedig késő. IGEN HASZNOS és dicséretes ez a vitafórum. Mély és „kellemetlen” kérdések kerülnek napvilágra, válaszra várva. A következő ankét február végén lesz „Hiszel?” címmel, amely korunk fontos kérdésével, a hittel foglalkozik. Hogy a felnövekvő generáció hite mihez kapcsolódik, vagy kap- csolódik-e valamihez, ez mindnyájunk ügye. Érdemes lesz ód afigyelni. Nyitray Péter IDŐSEBBEK iránti szerelemről, a gyermek-kérdésről, komoly családi problémákról adtak képet ezek a kérdések. De szóba került a próbaházasság, a szálloda-kérdés, a házasságtörés, a rokonok közti szerelem, hogy csak a legérdekesebbek közül említsek néhányat. Az egyik kérdés például így hangzott: „Szeretek egy 30 éves asszonyt, két gyermeke van. Férje rendes, otthonát szerető ember, de úgy érzem, felesége engem jobban szeret. Lehetséges-e ez? S ha igen, akkor szeretheti-e gyermekeit, tiszta nő-e? Az előadóknak volt hát mire válaszolniok. Rendkívül bonyolult problémák váltakoztak jónéhány derültséget okozó kérdéssel. Igen, a serdülőkor, majd az ifjúkor olykor félelmetes szituációkat és problépéldául a következő legfontosabb vonásokat szögezték le: modern, művelt, közösségi, családot szerető, gyermekszerető legyen. Dr. Fehér Klára egy levelet . olvasott fel a fiataloknak, amelyet egy 20 éve házas nő írt férjének. Ebből igen sok tanulságot levonhattak mind a leányok, rpind a fiúk. Az előadás folyamán megválaszolták a röplapon meghirdetett kérdéseket is: „Partner szórakozásra?” „Társ egy életre?” „Kedvez-e a mi korunk az ideáloknak?” „Egyenrangúak a szerelemben?” „Az egyforma lelki alkatok, vagy az ellentétek vonzzák egymást?” „Mennyiben biológiailag és mennyiben lélektanilag meghatározott a szerelmi vonzalom?” Az előadók hetvennégy kérdésre válaszoltak. ÖRVENDETES, hogy lassan biztos vitafórumnak tekinthető a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház Fiatalok Fórumának ankétsorozata. Eddig minden alkalommal megtöltötték a színháztermet az érdek-, lödő fiatalok, és egyre jobban, aktívabban vesznek részt a vitákon. Az 1965—66-os év 3. ankétjét „Milyen legyen, hogy szeressem?” címmel rendezték. A fiatalok most. is zsúfolásig megtöltötték a termet. 518-an voltak kíváncsiak az előadásra és vitára, amelyen dr. Fehér Klára pszichológus és Németh Antal, a városi KISZ-bi- zottság titkára vezetett. Az előadás az eszménykép, példakép fogalmából indult ki. Ezután esett szó a szerelemről. Az ideál fogalmát világították meg. A ma ideáljáról 1966. június 2-án lesz húsz [ esztendeje, hogy Budapesten j zászlót bontott az első úttörőcsapat. Az évfordulót megelőző hónapokban egymást követik majd országszerte a mozgalom ünnepi eseményei. Milyen terveket készítettek a jubileumi esztendőre Borsodban? — Vonzó, a gyerekek fantáziáját megragadó program összeállítására törekedtünk — summázta röviden Mészáros Árpád elvtárs, megyei úttörő titkár. Lapozgassunk egy kicsit a tervekben! Megismerni az elődok lettéit Szép feladatra vállalkoztak a huszadik esztendőben a pajtások. Felkutatják elődjeiket, összegyűjtik a hajdani úttörők nemes tetteit. A következő hetekben, hónapokban sok raj és csapat rendez ünnepélyes összejöveteleket, amelyre meghívják a helybeli „veterán’’ úttörőket is. Sok érdekes, romantikus élményt mesélnek majd el az elődök az elmúlt évek úttörő életéből. Jónéhány olyan úttörő vezető van a megyében, akit kiváló munkájáért kitüntetésben részesítettek. A jubileum alkalmából a megyei elnökség találkozóra hívja a legrégibb csapatvezetőket, s több éves nagyszerű tevékenységük elismeréseképpen megjutalmazza őket. Üííörő múze um, bemutatók, találkozók Két évtized alatt minden csapatnáj összegyűlt sok emlék. Az úttörő élet szépségét, élményeit szimbolizáló dokumentumokból, feljegyzésekből, kiadványokból kis házi múzeumokat rendeznek be az iskolákban. Mostanában a legkisebb község úttörői is lelkes izgalommal tanulnak táncokat, verseket, énekszámokat. Március végéig mindenütt megrendezik az úttörő kulturális szemle házi bemutatóját. Áprilisban lesznek a járási versenyek. Ezzel csaknem egyidőben, május 10-ig valamennyi járásban megtartják a mai és a volt úttörők találkozóit:. A gazdag tavaszi program legizgalmasabb eseményei a szaktárgyi versenyek lesznek. Borsodi Úttörő Napok A jubiláló mozgalom legemlékezetesebb esemény-sorozata minden bizonnyal májusban lesz. Ekkor rendezik meg a Borsodi Úttörő Napokat.. Mi szerepéi en nek programjában? A mozgalom megyei fejlődését legfrappánsabban érzékeltető dokumentumokból állítják össze az úttörő múzeum megyei bemutatóját A kiállítást a miskolci Molnár Béla U ttörőházban rendezik meg. Májusban ismertetik, a különböző pályázatok eredményeit ekkor rendezik meg a kulturális szemle megyei bemutatóját Egy nagyszabású tisztelgő szemlén háromezer borsodi úttörő köszönti majd a pártot. Ekkor nyújtják át a pajtások az MSZMP megyei vezetőinek az úttörők nemes tetteit megörökítő albumot is. Javasol a gyermek-parlament Szépek a tervele Bizonyára felkeltik a pajtások érdeklődését Az úttörőmozgalom ____________ ( b orsodi vezetői azonban figyelembe veszik a gyerekek javaslatait, kívánságait ötleteit is az ünnepi programok összeállításakor. Ők az érdekeltek, hallassák hát szavukat! Járási úttörő-parlamenteket szerveznek. E tekintélyes fórumon mondhatják el a gyerekek, milyen segítséget szeretnének kapni a felnőttektől; hasznos ötleteket, javaslatokat adhatnak egy-egy rendezvény lebonyolításához. A felnőttek — ennyit elárulhatunk — izgatottabban várják a „parlamenti ülésszakot”, mint maguk a gyerekek. — A társadalmi szervektől a jubileumi évben azt kérjük, segítsék a mi szép munkánkat! — rhondta Mészáros Árpád elvtárs. Mit tehetnek a társadalmi szervezetek a gyerekekért? — vetődhet fel bárkiben a kérdés. Sokat! Szorgalmazzák a községekben, hogy közös erővel hozzanak létre úttörő- parkokat. Szívesen munkálkodnak ezen maguk a gyerekek is, csak támogassák kérés ültet. A városokban kevés a játszótér. Néhány utó cát játszó utcává nyilváníthatnának az illetékesek! Sorolhatnánk tovább az ötleteket Ami a legfontosabb, amit minden felnőtt megtehet, az, hogy ne becsülje le a gyerekek — néha talán fontoskodó, de mindig jóhiszemű —, lelkes buzgói kodását, segítse, értse meg és dicsérje nemes, szép tetteiket! Gyárfás Katalin
