Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

Kedd, 1966. február 8, fSZAKMAGYARORSZÄG 3 fl i'olilj Grecfnisnyskért A I.enin Kohászati Művek acélmű gyárrcszlcge versenyre hívta a vállalat valamennyi gyarrcszlcgét, üzemét és fő­osztályát. A verseny célja a harmadik ötéves terv első évé­nek sikeres teljesítése. A fel­híváshoz elsőként a ncmes- acclkovácsnuí dolgozói csatla­koztak. Vállalták, hogy terme­lési tervüket 50 tonnával túl­teljesítik és különös gonddal ügyelnek a balesetvédelmi uta­sítások betartására. Havonta más léi mázsa opiya egeit Tokaj-Hegyálja legna­gyobb borospincéje Sátor­aljaújhelyen található. A há­rom emeletes, nagyjából 13 kilométer hosszú pincelabi­rintusnak jelenleg 602 ága és S3 bejárata van. A hatalmas pincében ed­dig csak pislákoló gyertyák szolgáltatták a világítást. A kimutatás szerint a földalat­ti folyosókon havonta mint­egy másfél mázsa gyertyát égettek el. Az egészségesebb munkakörülmények kialakí­tására az elmúlt hónapokban megkezdték a pincerendszer korszerű villanyhálózatának kiépítését. A nedves ágakban különlegesen szigetelt kábe­leket szerelnek fel, 24 voltos árammal. Eddig körülbelül ezer méteres szakaszon cse­rélték ki a gyertyát villany­égővel. Kutatófilmmel segítik a munka- és üzemszervezés tökéletesítését A Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi szolgálatának kutatófilm részlege több gyárban és üzemben fényképez különféle problematikus munkamozzanatot és módszert. Céh Vilmos filmezi hegesztés közben a cscpplcválást. Miskolci útépítések az idén és jövőre II. és III. kerület A Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottsága állal elfogadott útépítési terv sze­rint a II. kerületben 1906- ban és 67-ben a következő Utcákban kerül sor útfelújí­tásra, a vízhálózat bővítésé­re és közvilágítás fejlesztésé­re: 1966-ban építik a görömbö- tyi általános iskolához veze­tő utat és a Görömböly—■ Hejő hidat. Ut, gyalogjáró, csapadék-, valamint szenny­víz csatorna épül a Bezeré- di és a Vezér utcában és fel­újítják a Fenyő utca útbur­kolatát, valamint gyalogjáró­ját. Ezenkívül elkészül a ta­polcai bekötőút kiviteli ter­ve is. Tapolcán a Martos Fló­ra utcában fejlesztik a közvi­lágítást. 1967-ben utat, gya­logjárót és csapadékvíz csa­tornát építenek a Görömbö- lyi, valamint a Világ és a Koboz utcában. Az egyesített új 1X1. kerü­letben 1966-ban gyalogjáró épül a Kurucz és a Marx Károly utcában, valamint Pe­recesén, a Bollóalián, útbur­kolat a Liszt F., Örs, Tatár, Kemény utcában, út, gyalogjá­ró és csapadékvíz csatorna az Endrődy Sándor, Somlyó Zoltán utcában, a Borókaija telepen. 1967-ben útburkolat épül a Kiss Ernő, útburkolat és gyalogjáró a Zalka Máté, Schweidel, Vászonfehérítő, útburkolat, gyalogjáró és csa­padékvíz csatorna a Móra Ferenc utcában (Berekalja település). A Somlyó Zoltán, Móra Ferenc. Zalka Máté és Vászonfehérítő utcában szennyvízcsatornát is építe­nek. A berekáljai településen ez a munka áthúzódik 1967- re is. Még idén vízhálózat épül Perecesen, a Bollótetőn és vízvezeték a Barcsai utcában. 1967-ben csapadékvíz csator­na épül a Vászonfehérítő ut­cában, csapadék- és szenny­vízcsatorna a Károly és az Ernye bán utcában. Ugyan­csak az idén épül a lillafüre­di szennyvízcsatorna a Csa- nyik-völgyi elágazástól a Pa­lota-szálló szennyvíz-derítőjé­ig­Ebben az esztendőben kor­szerűsítik a közvilágítást a Bertalan és a diósgyőri Vár utcában, a lillafüredi parkí­rozónál és a Palota-szálló és az alagút közötti szakaszon. A felújításokat az illeté­kes kerületi tanácsok hatá­rozták el saját belátásuk szerint, a városi tanács vég­rehajtó bizottsága ennek alapján fogadta el a javas­latot. (máié) Homok javítása tőséggel Dr. Nyeld Jenő egyetemi docens, a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola munkatársa ötödik éve foglalkozik a mintegy 330 000 holdnyi gyen­ge minőségű somogyi, nyírsé­gi és őrségi homoktalajok ja­vítási módszereivel. A kísérle­ti telepeken tőzeggel kezelte a homokot és az eljárás sikeres­nek bizonyult. A tőzeg megvál­toztatta a rossz vízgazdálkodá­sú talaj szerkezetét, s bőséges szervesanyaggal látta el a ho­mokot. Lehetővé vált az egyik legfontosabb takarmánynö­vény, a lucerna termesztése. A kísérleti táblákon több mint 50 mázsás lucerna termésátla­got értek el. A kísérletek után az idén üzemszerűen al­kalmazzák dr. Nyéki Jenő el­járását, s több ezer holdat tesznek alkalmassá a lucerna, burgonya ós más igényesebb növény termesztésére. A tőze­get a Keszthely környéki lá­pokból nyerik, ahonnan körül­belül 15 millió köbméter anyagot termelhetnek ki. JÉiÉiiUm. Hú bmleseieh?, A daru a megszokott csö­römpöléssel úszott a magas­ban. Súlyos vasakkal megra­kott csápkarjait lassan nyúj­totta lefelé. — Pista, vigyázz, jön az únyag! — kiáltott egy mun­kás a daru alatt dolgozó tár­sára. Az felpillantott, mint úki megsaccolja a magassá­got, aztán kifordított tényé­tével intett a kiabálónak. A zajos üzemben dolgozók­nak, akik értenek az ilyen Jelekből, ilyesmit jelent ez úz intés: . — Nyugi, nyugi, még van Wörn... ■— Pista! — kiáltott ismét 51 munkás, de hangját éles Csörömpölés nyomta el. . A daru csápkarjai közül kihullott egy vasrúd, s nyomban utána a földön dü- "örgött a többi anyag is. . A vasrúd éppen Pista mel­lett esett le és visszapattanó végo a munkás bal karjának Rágódott. Ordítás. Pillanatok alatt összeve­rődtek az emberek. — No, hogy az ördög vin­né el magút! — mordult fel a művezető, amikor meglát- a munkás vérző karját. — Kernelem, el is tört. Éppen most, a prémiumosztás előtt! , A sérült embert perceken kelül az elsősegélynyújtó helyre kísérték. — Törés? — nézett a mű­vezető az orvosra, aki a kül­ső sérülést tisztogatta, majd mozgatni próbálta a munkás karját. Pista arca eltorzult. — Röntgenre kell mennie — mondta az orvos. — Va­lószínűleg törés, vagy repe­dés. Csontrepedés volt. Pista gipszkötést kapott. — Négy-öt hétig nem dol­gozhat. Legalábbis fizikai munkán nem. Maga pedig anyagmozgató, igaz? — Igen. De tessék még várni azzal a táppénzes pa­pírral. Csak beszélek a mű­vezetővel és mindjárt vissza­jövök ... A művezető dühös volt. — Nézze Pista, magáért is én felelek. Ha most ezt a balesetet elkezdik kivizsgál­ni, jegyzőkönyvezni, maga elmegy táppénzre, én meg maga miatt nem kapok pré­miumot! Kiért ha nem tud­ná, az üzemi baleset szá­momra prémium-kizáró ok. Szóval, jól nézünk ki. Maga is kevesebb pénzt kap, meg én is ... Ha csak ... Tudja, minden nagy kapu mellett van egy kis kapu. Idefigyel­jen. Én adok magának át­menetileg egy más munkát. Jó, tudom, hogy ilyen kar­ral semmit nem tud csinál­ni, de nem akar om, hogy ká­rosodás érje. Majd azt mond­juk, hogy munkafelvigyázó lesz. Ha pedig valaki kérde­zi a karjáról, hát találjon lei valamit, hogy otthon sérült meg. Egyébként, nehogy azt higgye, hogy itt most csak a kettőnk érdekéről van szó. Nem, nem, ennyire nem le­hetünk önzők. De egy ilyen üzemi baleset miatt eleshet az egész kollektíva az él­üzem címtől, vagy más ki­tüntetéstől. Hát a lelkére venné ezt maga? Az eset nem egyedi. Saj­nos. Előfordul üzemeinknél, vállalatainknál, hogy az em­berek szépíteni akarják a baleseti statisztikát. Mert azt hiszik, hogy ebből anyagi, vagy erkölcsi hasznuk szár­mazik. Igaz, származik is ott, ahol a munkásvédelmi fel­ügyelők nem veszik észre ezt a csalást, vagy hivatalosan: szabálysértést. Ahol azonban rájönnek ilyesmire, ott pénz­bírságra büntetik a felelőst. Rájönni pedig aránylag egy­szerű: az elsősegélynyújtó he­lyeken meg kell nézni a nyil­vántartást, utána beszélni a kezelőorvossal, végül egyez­tetni az eseteket azzal, hogy hányán voltak táppénzen. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának munkás­védelmi felügyelői így déri-; fették tói, hogy például ta­valy a Borsodnúdasdi Lemez­gyárban száz balesetből hú­szat eltitkoltak, hasonló ese­tek fordultak elő a December 4 Drótművekben, sőt, még a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál is. Az Özdi Kohá­szati Üzemekben ugyancsak nem egyszer megtörtént, hogy a balesetet szenvedett munkást társai valósággal nem engedték táppénzre menni, és inkább dolgoztak helyette is, csakhogy a sta­tisztika jó legyen. Aki ezekben a dolgokban tájékozatlan, az most talán azt gondolhatja, hogy nem is olyan elítélnivaló, sőt, in­kább emberséges, jó munka­társi viszonyra valló cseleke­det az ilyesmi. Igen ám, de ezt csak a tájékozatlan em­ber gondolhatja. Az, aki nem tudja, hogy csak a 30 napon túl gyógyuló üzemi balesetek miatt függesztik fel, vagy vonják meg a felelős vezető prémiumát, és ami talán még fontosabb: ha a baleset nem a dolgozó hibájából történt, akkor a vállalat köteles meg­téríteni a dolgozó táppénze és fizetése közötti differen­ciát. A tapasztalatok szerint, sajnos, a munkások zöme nem kéri a kártérítést, ha­nem inkább elfogadja azt a „megoldást”, hogy betegen is bejár munkahelyére, és ha ott nem is csinál semmit, felveszi a fizetését. Nem helyes módszerek, nem jó eljárások ezek! Ruttkay Aims AMunkaügyiDöntöbizottsági Akadémiákról A múlt év január else­jével a Munka Tör­vénykönyvének ren­delkezései több vo­natkozásban jelentősen meg­változtak. Az új rendelkezé­sek között súlyban és jelen­tőségben különösen számot­tevőek azok, amelyek a mun­kaügyi vitáit elintézéséneit módozatait szabályozzák. Eszerint a munkaügyi vitá­kat — csekély kivételtől el­tekintve — a vállalatoknál szervezett munkaügyi döntő- bizottságok hivatottak elbí­rálni. A döntőbizottságok a jogszabályoknak megfelelően megalakultak és általában 1965 közepétől rendszeresen működnek is. Az említett szervezeti vál­tozások számottevő feladato­kat hárítottak az újonnan létesített döntőbizottságokra. Ezek ellátását azonban több tényező — különösen a kez­deti időszakban — előnytele­nül befolvásolta. Maga a szervezet is új volt, ugyan­akkor az ügyintézés lényegé­ben jogi feladatok megoldá­sának követelményét támasz­totta a jogi képzettséggel nem rendelkező döntőbizott­sági tagokkal szemben. Ezek a körűimén vek késztették a TIT Borsod megyei szerve­zetének jogi szakosztályát ar­ra. hogy a kezdeti nehézsé­gekkel küzdő döntőbizottsági elnökök és tagok segítségére siessen. Ennek érdekében életre hívta a Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémiát.. A szakosztály felhívással for­dult a vállalatok igazgatói­hoz, ismertette előttük a Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémia (a továbbiakban: akadémia) célkitűzéseit, a tíz előadásból álló tanulmányi anyagot és a részvétel felté­teleit. A felhívást követő je­lentkezések alapján az aka­démia előadássorozatai Mis­kolcon, Ózdon és Kazinbar- cikán a múlt év őszén meg­indultak, és év végére túl­nyomórészük be is fejező­dött. A lezárult előadássoro­zatok tapasztalatai ma már rendelkezésre állnak, s e ta­pasztalatok néhány leszűrhe­tő eredménye bizonyos álta­lános — és közérdeklődésre is számottartó — gondolat­ban összefoglalható. Mindenekelőtt nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaügyi viták döntőbizott­sági elbírálásának társadalmi jelentőségét. Ennek értékelé­se messze vezetne, ezért ez­úttal elegendőnek látszik ar­ra utalni, hogy sem a válla­lati gazdálkodás, sem a dol­gozók szempontjából nem le­het közömbös, vajon az em­lített rútakat hogyan, milyen eredménnyel intézik az erre hivatott szervek Az akadémia társadalmi jelentőségét számos vállalat felismerte és igazgatói ren­delkezéssel gondoskodott ar­ról, hogy a döntőbizottság el­nöke és tagjai az előadás- sorozaton részt vehessenek. Ugyanakkor figyelmet keltő jelenségként mutatkozott sok vállalatnak a közöm bössége is. Jóval több olyan vállalat akadt — köztük néhány leg­jelentősebb is —, álról a TIT oldaláról jelentkező segítség- nyújtást vagy nem értették meg, vagy jelentéktelennek és ezért elhanyagolhatónak minősítették. Ezeknek a vál­lalatoknak döntőbizottságai Uynródon nem kapcsolódhat­tak be az ismeretszerzésnek ebbe az egyetemi szintű el­méleti, és ugyanakkor igen erősen gyakorlati jellegű munkájába. F eltűnt az is, hogy a je­lentkezők részvételét nem valamennyi vál­lalat tartotta szüksé­gesnek ellenőrizni. Eltekint­ve néhány kiemelkedően gondos vállalattól, amely nemcsak a jelentkezésre, de arra is ügyelt, hogv ldküi- dött dolgozói az előadásokon jelen legyenek, sok munka­adó számára az is közömbös­nek mutatkozott, vajon azok­kal az anyagi áldozatokkal, amelyeket a vállalat viselt, a kiküldött döntőbizottsági el­nökök és tagol: magatartása arányban áll-e? Ezért a le­morzsolódás az egyébként ál­talánosan szokott mértéket több akadémiai csoportnál meghaladta. Ugyanakkor net« hallgat­ható el, hogy az akadémia előadásain résztvevő hallga­tók — mind az általuk tett megnyilatkozásokból, mind az előadók megállapításaiból következtetve — az előadás- sorozat megrendezését igen hasznosnak és alapvetően jó segítségnyújtásnak minősítet­ték. Az a módszeresség, aho­gyan az előadások a feldolgo­zandó anyagot a hallgatók elé tárták és azok a gyakor­lati ismeretek amelyeket előadóink az elméleti anyag­hoz kapcsoltai:, egyaránt al­kalmasak voltai: arra. hogy a döntőbizottsági elnökök és tagok érdeklődését felkeltsék; majd a puszta érdeklődésen túl, eddigi ismereteiket ki­egészíthessék. Az anyagi jog alkalmazásának legfontosabb gyakorlati szempontjai mel­lett az előadások kitértek azokra a praktikus mondani­valókra is. amelyek egy-egy ügycsoportba tartozó munka­jogi vita elbírálását még­is ön n y i tnetik, leegyszerűs íthe- tik. Ugyanakkor az eljárásjo­gi ismeretek közlésénél a2 előadások nagy súlyt helyez­tek egyfelől az eljárás egé­szének felvázolására, másfe­lől azokra a leglényegesebb intézkedések megtárgyalásá­ra, amelyek jó megértése és eredményes alkalmazása az ügy elintézésének kulcskér­déseiként kezelhetők. Külön értékes tényezőként kell kiemelni az előadás- sorozaton résztvevő döntőbi­zottsági elnökök és tagok ak­tivitását. A hallgatók már a sorozat elején felismerték, hogy nemcsak az előadások meghallgatásából, hanem sa­ját problémáiknak feltárásá­ból is jelentős előnyöket könyvelhetnek el, ha a tárgy­körbe tartozó kérdéseikkel bátran és őszintén előjönnék. Felszólalásban, kérdésfelte­vésben nem is volt hiány, Bár az előadások időtartama eleve számolt a feltehető kér­désekkel, mégis több ízben megtörtént, hogy a felgyűlt vitaanyag megtárgyalása nemcsak elérte, hanem oly­kor meg is haladta magának az előadásnak az időtarta­mát A z akadémia előadás­sorozatának valósá­gos eredményét az előadótermekben és az egyes előadások légköré­nek megismerésével felmérni nyilvánvalóan nem lehet. Ehhez annak vizsgálata lenne szükséges, vajon az előadáso­kon elsajátított ismereteket a döntőbizottsági elnökök és ta­gok hogyan tudják a konkrét ügyintézésnél hasznosítani. Ennél: felméréséhez hosszabb idő és behatóbb elemzés len­ne szükséges. Ilyen támogató körülményei: és adatok nél­kül is megállapítható azon­ban, hogy az előadássorozat nem egy félreértést, helyte­len jogszabályértelmezést tisztázott és a döntőbizottsá­gi gyakorlatot több vonatko­zásban helyes útra terelte. A z akadémia előadásai; főként a hallgatók: aktivitása igen sok oldalról felvetett« azt a kívánalmat, hogy az el­igazító jellegű előadás-soro­zat befejezése után módot kellene találni arra, hogy a döntőbizottsági elnökök és ta­gok most már egy-egy konk­rét ügyben felmerült kérdé- scikkel is felkereshessék az ezekben az ügyekben járatos szakjogászokat. Ezek a kívá­nalmak adlak indíttatást a TIT miskolci városi szerve­zetének area, hogy a szakmai tanácsadás és tájékoztatás in­tézményes megszervezésével az akadémia megvalósításá­ban helyesnek mutatkozó gondolatot tovább fejlessze. Ezt. a tájékoztató és konzul­tációs szolgálatot lesz hivat­va biztosítani az ezidőszc- rint csal: Miskolcra kiterje- dőleg megszervezett döntő bí­zott sági konzultáció. Szerve­zetéle és működésére vonat­kozó tájékoztatást Miskolc valamennyi vállalata kézhez kapja. Kívánatosnak látsza­nék, ha ezzel az ismeretter­jesztési lehetőséggel vállala­taink nagyobb mértékben él­nének. mint ahogyan azt az akadémia felhasználásával tettél:. Dr. Kovák István, a TIT jogi szakoszt&t Igának titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents