Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Kedd, 1966. február 8, fSZAKMAGYARORSZÄG 3 fl i'olilj Grecfnisnyskért A I.enin Kohászati Művek acélmű gyárrcszlcge versenyre hívta a vállalat valamennyi gyarrcszlcgét, üzemét és főosztályát. A verseny célja a harmadik ötéves terv első évének sikeres teljesítése. A felhíváshoz elsőként a ncmes- acclkovácsnuí dolgozói csatlakoztak. Vállalták, hogy termelési tervüket 50 tonnával túlteljesítik és különös gonddal ügyelnek a balesetvédelmi utasítások betartására. Havonta más léi mázsa opiya egeit Tokaj-Hegyálja legnagyobb borospincéje Sátoraljaújhelyen található. A három emeletes, nagyjából 13 kilométer hosszú pincelabirintusnak jelenleg 602 ága és S3 bejárata van. A hatalmas pincében eddig csak pislákoló gyertyák szolgáltatták a világítást. A kimutatás szerint a földalatti folyosókon havonta mintegy másfél mázsa gyertyát égettek el. Az egészségesebb munkakörülmények kialakítására az elmúlt hónapokban megkezdték a pincerendszer korszerű villanyhálózatának kiépítését. A nedves ágakban különlegesen szigetelt kábeleket szerelnek fel, 24 voltos árammal. Eddig körülbelül ezer méteres szakaszon cserélték ki a gyertyát villanyégővel. Kutatófilmmel segítik a munka- és üzemszervezés tökéletesítését A Magyar Tudományos Akadémia műszerügyi szolgálatának kutatófilm részlege több gyárban és üzemben fényképez különféle problematikus munkamozzanatot és módszert. Céh Vilmos filmezi hegesztés közben a cscpplcválást. Miskolci útépítések az idén és jövőre II. és III. kerület A Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottsága állal elfogadott útépítési terv szerint a II. kerületben 1906- ban és 67-ben a következő Utcákban kerül sor útfelújításra, a vízhálózat bővítésére és közvilágítás fejlesztésére: 1966-ban építik a görömbö- tyi általános iskolához vezető utat és a Görömböly—■ Hejő hidat. Ut, gyalogjáró, csapadék-, valamint szennyvíz csatorna épül a Bezeré- di és a Vezér utcában és felújítják a Fenyő utca útburkolatát, valamint gyalogjáróját. Ezenkívül elkészül a tapolcai bekötőút kiviteli terve is. Tapolcán a Martos Flóra utcában fejlesztik a közvilágítást. 1967-ben utat, gyalogjárót és csapadékvíz csatornát építenek a Görömbö- lyi, valamint a Világ és a Koboz utcában. Az egyesített új 1X1. kerületben 1966-ban gyalogjáró épül a Kurucz és a Marx Károly utcában, valamint Perecesén, a Bollóalián, útburkolat a Liszt F., Örs, Tatár, Kemény utcában, út, gyalogjáró és csapadékvíz csatorna az Endrődy Sándor, Somlyó Zoltán utcában, a Borókaija telepen. 1967-ben útburkolat épül a Kiss Ernő, útburkolat és gyalogjáró a Zalka Máté, Schweidel, Vászonfehérítő, útburkolat, gyalogjáró és csapadékvíz csatorna a Móra Ferenc utcában (Berekalja település). A Somlyó Zoltán, Móra Ferenc. Zalka Máté és Vászonfehérítő utcában szennyvízcsatornát is építenek. A berekáljai településen ez a munka áthúzódik 1967- re is. Még idén vízhálózat épül Perecesen, a Bollótetőn és vízvezeték a Barcsai utcában. 1967-ben csapadékvíz csatorna épül a Vászonfehérítő utcában, csapadék- és szennyvízcsatorna a Károly és az Ernye bán utcában. Ugyancsak az idén épül a lillafüredi szennyvízcsatorna a Csa- nyik-völgyi elágazástól a Palota-szálló szennyvíz-derítőjéigEbben az esztendőben korszerűsítik a közvilágítást a Bertalan és a diósgyőri Vár utcában, a lillafüredi parkírozónál és a Palota-szálló és az alagút közötti szakaszon. A felújításokat az illetékes kerületi tanácsok határozták el saját belátásuk szerint, a városi tanács végrehajtó bizottsága ennek alapján fogadta el a javaslatot. (máié) Homok javítása tőséggel Dr. Nyeld Jenő egyetemi docens, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola munkatársa ötödik éve foglalkozik a mintegy 330 000 holdnyi gyenge minőségű somogyi, nyírségi és őrségi homoktalajok javítási módszereivel. A kísérleti telepeken tőzeggel kezelte a homokot és az eljárás sikeresnek bizonyult. A tőzeg megváltoztatta a rossz vízgazdálkodású talaj szerkezetét, s bőséges szervesanyaggal látta el a homokot. Lehetővé vált az egyik legfontosabb takarmánynövény, a lucerna termesztése. A kísérleti táblákon több mint 50 mázsás lucerna termésátlagot értek el. A kísérletek után az idén üzemszerűen alkalmazzák dr. Nyéki Jenő eljárását, s több ezer holdat tesznek alkalmassá a lucerna, burgonya ós más igényesebb növény termesztésére. A tőzeget a Keszthely környéki lápokból nyerik, ahonnan körülbelül 15 millió köbméter anyagot termelhetnek ki. JÉiÉiiUm. Hú bmleseieh?, A daru a megszokott csörömpöléssel úszott a magasban. Súlyos vasakkal megrakott csápkarjait lassan nyújtotta lefelé. — Pista, vigyázz, jön az únyag! — kiáltott egy munkás a daru alatt dolgozó társára. Az felpillantott, mint úki megsaccolja a magasságot, aztán kifordított tényétével intett a kiabálónak. A zajos üzemben dolgozóknak, akik értenek az ilyen Jelekből, ilyesmit jelent ez úz intés: . — Nyugi, nyugi, még van Wörn... ■— Pista! — kiáltott ismét 51 munkás, de hangját éles Csörömpölés nyomta el. . A daru csápkarjai közül kihullott egy vasrúd, s nyomban utána a földön dü- "örgött a többi anyag is. . A vasrúd éppen Pista mellett esett le és visszapattanó végo a munkás bal karjának Rágódott. Ordítás. Pillanatok alatt összeverődtek az emberek. — No, hogy az ördög vinné el magút! — mordult fel a művezető, amikor meglát- a munkás vérző karját. — Kernelem, el is tört. Éppen most, a prémiumosztás előtt! , A sérült embert perceken kelül az elsősegélynyújtó helyre kísérték. — Törés? — nézett a művezető az orvosra, aki a külső sérülést tisztogatta, majd mozgatni próbálta a munkás karját. Pista arca eltorzult. — Röntgenre kell mennie — mondta az orvos. — Valószínűleg törés, vagy repedés. Csontrepedés volt. Pista gipszkötést kapott. — Négy-öt hétig nem dolgozhat. Legalábbis fizikai munkán nem. Maga pedig anyagmozgató, igaz? — Igen. De tessék még várni azzal a táppénzes papírral. Csak beszélek a művezetővel és mindjárt visszajövök ... A művezető dühös volt. — Nézze Pista, magáért is én felelek. Ha most ezt a balesetet elkezdik kivizsgálni, jegyzőkönyvezni, maga elmegy táppénzre, én meg maga miatt nem kapok prémiumot! Kiért ha nem tudná, az üzemi baleset számomra prémium-kizáró ok. Szóval, jól nézünk ki. Maga is kevesebb pénzt kap, meg én is ... Ha csak ... Tudja, minden nagy kapu mellett van egy kis kapu. Idefigyeljen. Én adok magának átmenetileg egy más munkát. Jó, tudom, hogy ilyen karral semmit nem tud csinálni, de nem akar om, hogy károsodás érje. Majd azt mondjuk, hogy munkafelvigyázó lesz. Ha pedig valaki kérdezi a karjáról, hát találjon lei valamit, hogy otthon sérült meg. Egyébként, nehogy azt higgye, hogy itt most csak a kettőnk érdekéről van szó. Nem, nem, ennyire nem lehetünk önzők. De egy ilyen üzemi baleset miatt eleshet az egész kollektíva az élüzem címtől, vagy más kitüntetéstől. Hát a lelkére venné ezt maga? Az eset nem egyedi. Sajnos. Előfordul üzemeinknél, vállalatainknál, hogy az emberek szépíteni akarják a baleseti statisztikát. Mert azt hiszik, hogy ebből anyagi, vagy erkölcsi hasznuk származik. Igaz, származik is ott, ahol a munkásvédelmi felügyelők nem veszik észre ezt a csalást, vagy hivatalosan: szabálysértést. Ahol azonban rájönnek ilyesmire, ott pénzbírságra büntetik a felelőst. Rájönni pedig aránylag egyszerű: az elsősegélynyújtó helyeken meg kell nézni a nyilvántartást, utána beszélni a kezelőorvossal, végül egyeztetni az eseteket azzal, hogy hányán voltak táppénzen. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának munkásvédelmi felügyelői így déri-; fették tói, hogy például tavaly a Borsodnúdasdi Lemezgyárban száz balesetből húszat eltitkoltak, hasonló esetek fordultak elő a December 4 Drótművekben, sőt, még a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál is. Az Özdi Kohászati Üzemekben ugyancsak nem egyszer megtörtént, hogy a balesetet szenvedett munkást társai valósággal nem engedték táppénzre menni, és inkább dolgoztak helyette is, csakhogy a statisztika jó legyen. Aki ezekben a dolgokban tájékozatlan, az most talán azt gondolhatja, hogy nem is olyan elítélnivaló, sőt, inkább emberséges, jó munkatársi viszonyra valló cselekedet az ilyesmi. Igen ám, de ezt csak a tájékozatlan ember gondolhatja. Az, aki nem tudja, hogy csak a 30 napon túl gyógyuló üzemi balesetek miatt függesztik fel, vagy vonják meg a felelős vezető prémiumát, és ami talán még fontosabb: ha a baleset nem a dolgozó hibájából történt, akkor a vállalat köteles megtéríteni a dolgozó táppénze és fizetése közötti differenciát. A tapasztalatok szerint, sajnos, a munkások zöme nem kéri a kártérítést, hanem inkább elfogadja azt a „megoldást”, hogy betegen is bejár munkahelyére, és ha ott nem is csinál semmit, felveszi a fizetését. Nem helyes módszerek, nem jó eljárások ezek! Ruttkay Aims AMunkaügyiDöntöbizottsági Akadémiákról A múlt év január elsejével a Munka Törvénykönyvének rendelkezései több vonatkozásban jelentősen megváltoztak. Az új rendelkezések között súlyban és jelentőségben különösen számottevőek azok, amelyek a munkaügyi vitáit elintézéséneit módozatait szabályozzák. Eszerint a munkaügyi vitákat — csekély kivételtől eltekintve — a vállalatoknál szervezett munkaügyi döntő- bizottságok hivatottak elbírálni. A döntőbizottságok a jogszabályoknak megfelelően megalakultak és általában 1965 közepétől rendszeresen működnek is. Az említett szervezeti változások számottevő feladatokat hárítottak az újonnan létesített döntőbizottságokra. Ezek ellátását azonban több tényező — különösen a kezdeti időszakban — előnytelenül befolvásolta. Maga a szervezet is új volt, ugyanakkor az ügyintézés lényegében jogi feladatok megoldásának követelményét támasztotta a jogi képzettséggel nem rendelkező döntőbizottsági tagokkal szemben. Ezek a körűimén vek késztették a TIT Borsod megyei szervezetének jogi szakosztályát arra. hogy a kezdeti nehézségekkel küzdő döntőbizottsági elnökök és tagok segítségére siessen. Ennek érdekében életre hívta a Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémiát.. A szakosztály felhívással fordult a vállalatok igazgatóihoz, ismertette előttük a Munkaügyi Döntőbizottsági Akadémia (a továbbiakban: akadémia) célkitűzéseit, a tíz előadásból álló tanulmányi anyagot és a részvétel feltételeit. A felhívást követő jelentkezések alapján az akadémia előadássorozatai Miskolcon, Ózdon és Kazinbar- cikán a múlt év őszén megindultak, és év végére túlnyomórészük be is fejeződött. A lezárult előadássorozatok tapasztalatai ma már rendelkezésre állnak, s e tapasztalatok néhány leszűrhető eredménye bizonyos általános — és közérdeklődésre is számottartó — gondolatban összefoglalható. Mindenekelőtt nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaügyi viták döntőbizottsági elbírálásának társadalmi jelentőségét. Ennek értékelése messze vezetne, ezért ezúttal elegendőnek látszik arra utalni, hogy sem a vállalati gazdálkodás, sem a dolgozók szempontjából nem lehet közömbös, vajon az említett rútakat hogyan, milyen eredménnyel intézik az erre hivatott szervek Az akadémia társadalmi jelentőségét számos vállalat felismerte és igazgatói rendelkezéssel gondoskodott arról, hogy a döntőbizottság elnöke és tagjai az előadás- sorozaton részt vehessenek. Ugyanakkor figyelmet keltő jelenségként mutatkozott sok vállalatnak a közöm bössége is. Jóval több olyan vállalat akadt — köztük néhány legjelentősebb is —, álról a TIT oldaláról jelentkező segítség- nyújtást vagy nem értették meg, vagy jelentéktelennek és ezért elhanyagolhatónak minősítették. Ezeknek a vállalatoknak döntőbizottságai Uynródon nem kapcsolódhattak be az ismeretszerzésnek ebbe az egyetemi szintű elméleti, és ugyanakkor igen erősen gyakorlati jellegű munkájába. F eltűnt az is, hogy a jelentkezők részvételét nem valamennyi vállalat tartotta szükségesnek ellenőrizni. Eltekintve néhány kiemelkedően gondos vállalattól, amely nemcsak a jelentkezésre, de arra is ügyelt, hogv ldküi- dött dolgozói az előadásokon jelen legyenek, sok munkaadó számára az is közömbösnek mutatkozott, vajon azokkal az anyagi áldozatokkal, amelyeket a vállalat viselt, a kiküldött döntőbizottsági elnökök és tagol: magatartása arányban áll-e? Ezért a lemorzsolódás az egyébként általánosan szokott mértéket több akadémiai csoportnál meghaladta. Ugyanakkor net« hallgatható el, hogy az akadémia előadásain résztvevő hallgatók — mind az általuk tett megnyilatkozásokból, mind az előadók megállapításaiból következtetve — az előadás- sorozat megrendezését igen hasznosnak és alapvetően jó segítségnyújtásnak minősítették. Az a módszeresség, ahogyan az előadások a feldolgozandó anyagot a hallgatók elé tárták és azok a gyakorlati ismeretek amelyeket előadóink az elméleti anyaghoz kapcsoltai:, egyaránt alkalmasak voltai: arra. hogy a döntőbizottsági elnökök és tagok érdeklődését felkeltsék; majd a puszta érdeklődésen túl, eddigi ismereteiket kiegészíthessék. Az anyagi jog alkalmazásának legfontosabb gyakorlati szempontjai mellett az előadások kitértek azokra a praktikus mondanivalókra is. amelyek egy-egy ügycsoportba tartozó munkajogi vita elbírálását mégis ön n y i tnetik, leegyszerűs íthe- tik. Ugyanakkor az eljárásjogi ismeretek közlésénél a2 előadások nagy súlyt helyeztek egyfelől az eljárás egészének felvázolására, másfelől azokra a leglényegesebb intézkedések megtárgyalására, amelyek jó megértése és eredményes alkalmazása az ügy elintézésének kulcskérdéseiként kezelhetők. Külön értékes tényezőként kell kiemelni az előadás- sorozaton résztvevő döntőbizottsági elnökök és tagok aktivitását. A hallgatók már a sorozat elején felismerték, hogy nemcsak az előadások meghallgatásából, hanem saját problémáiknak feltárásából is jelentős előnyöket könyvelhetnek el, ha a tárgykörbe tartozó kérdéseikkel bátran és őszintén előjönnék. Felszólalásban, kérdésfeltevésben nem is volt hiány, Bár az előadások időtartama eleve számolt a feltehető kérdésekkel, mégis több ízben megtörtént, hogy a felgyűlt vitaanyag megtárgyalása nemcsak elérte, hanem olykor meg is haladta magának az előadásnak az időtartamát A z akadémia előadássorozatának valóságos eredményét az előadótermekben és az egyes előadások légkörének megismerésével felmérni nyilvánvalóan nem lehet. Ehhez annak vizsgálata lenne szükséges, vajon az előadásokon elsajátított ismereteket a döntőbizottsági elnökök és tagok hogyan tudják a konkrét ügyintézésnél hasznosítani. Ennél: felméréséhez hosszabb idő és behatóbb elemzés lenne szükséges. Ilyen támogató körülményei: és adatok nélkül is megállapítható azonban, hogy az előadássorozat nem egy félreértést, helytelen jogszabályértelmezést tisztázott és a döntőbizottsági gyakorlatot több vonatkozásban helyes útra terelte. A z akadémia előadásai; főként a hallgatók: aktivitása igen sok oldalról felvetett« azt a kívánalmat, hogy az eligazító jellegű előadás-sorozat befejezése után módot kellene találni arra, hogy a döntőbizottsági elnökök és tagok most már egy-egy konkrét ügyben felmerült kérdé- scikkel is felkereshessék az ezekben az ügyekben járatos szakjogászokat. Ezek a kívánalmak adlak indíttatást a TIT miskolci városi szervezetének area, hogy a szakmai tanácsadás és tájékoztatás intézményes megszervezésével az akadémia megvalósításában helyesnek mutatkozó gondolatot tovább fejlessze. Ezt. a tájékoztató és konzultációs szolgálatot lesz hivatva biztosítani az ezidőszc- rint csal: Miskolcra kiterje- dőleg megszervezett döntő bízott sági konzultáció. Szervezetéle és működésére vonatkozó tájékoztatást Miskolc valamennyi vállalata kézhez kapja. Kívánatosnak látszanék, ha ezzel az ismeretterjesztési lehetőséggel vállalataink nagyobb mértékben élnének. mint ahogyan azt az akadémia felhasználásával tettél:. Dr. Kovák István, a TIT jogi szakoszt&t Igának titkára.