Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1986. február ®. Feliér Leies elvlárs beszélt az íjkígydsi Aranykalász Termelőszövetkezet zárszámailé kizgyilésén Szombaton tartotta zárszám­adó közgyűlését a Békés me­gyei Újkígyós- község 7500 hol­das Aranykalász Termelőszö­vetkezete. A közgyűlés elnök­ségében helyet foglalt Fehér Imjos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese is. Az Aranykalász Tsz eredményei­ről Csik Péter, a termelőszö­vetkezet elnöke adott számot. Az elnöki beszámolót számos Hozzászólás követte. Felszó­lalt a közgyűlésen Fehér Lajos ik Fehér Lajos bevezetőben utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek mellett ma már nemcsak agitációs érveket tudunk felsorakoztatni, hanem a tények ezreit és tízezreit, az olyan jó szövetkezetek szá­zainak példáját, mint az új­kígyós! Aranykalászé, amely néhány év alatt korszerű nagyüzemmé fejlődött. — Természetesen nem min­den szövetkezetünk ért el olyan kiváló eredményeket — mondotta —, mint az újkígyó­st Aranykalász. Indokolatlan a A mezőgazdasági eredmé­nyek reális értékelésénél' ezérr. ffeltétlenül figyelembe kell venni néhány fontos körül­ményt. Az egyik a múlt örök­sége: á Magyar Népköztársaság Európa egyik legelmara­dottabb mezőgazdaságát örökölte a tőkés földesúri rendszertől. Élvszázados örökségét rövid idő alatt — egy vagy akár két ötéves tervben — nem lehet felszámolni. Annak a 41 mil­liárd forintnak, amit mi öt év alatt a mezőgazdaságra tud­tunk fordítani, nagyobb része arra kellett, hogy pótoljuk azt, ami elavult és kiesett a terme­lésből, s hogy a paraszti eszkö­zöket az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben szüksé­ges eszközökkel — a lovat a traktorral, a paraszti ólakat nagyüzemi istállókkal, stb. — cseréljük fel. Ilyen körülmé­nyek között befektetéseinknek alig egyharmadát fordíthattuk termelésfejlesztő beruházások­ra, — Indokolatlan tehát az a türelmetlenség, túlfűtött igény és elmarasztalás, amivel a türelmetlenség közvélemény egy részénél a mezőgazdaságba fektetett mil- liárdok miatt az utóbbi évek­ben gyakorta találkozhat­tunk. Az elmúlt öt év ugyanis fiatal szocialista mezőgaz­daságunkban csupán a leg­szükségesebb alapok lera­kásához volt elegendő. Még sok-sok esztendő erőfe­szítései .szükségesek ahhoz, hogy mezőgazdasági nagyüze­meinket, különösen szövetke­zeti termelésünket korszerű színvonalra emeljük. — A mezőgazdaság fejlesz­tése természetesen nem szüle értelemben vett mezőgazdasá­gi, hanem iparfejlesztési fel­adat is. A mezőgazdaság egy­részt az ipar nyersanyagellá- tója, másrészt az ipar legje­lentősebb belső piaca. Habár hazánknak valamikor európai hírű mezőgazdasági gépgyár­tása volt, az utóbbi években ez mégsem fejlődött megfele­lően. Ezen feltétlenül változ­tatni kell. A mezőgazdasági nyerstermékek feldolgozására előnyös és feltétlenül szüksé­ges az élelmiszeripar erőtelje­sebb fejlesztése, korszerűsíté­se is, ..............• „ G yorsabb ütemű gépesítésre van szükség , —A mezőgazdaság fejlődé­sének reális értékelésekor nem tekinthetünk el a munkaerő- helyzet alakulásától fém. A falvak többségéből a fiatal munkaerő nagyobb része - el­vándorolt az iparba, építő-' iparba, ahol jobban megtalál­ják számításukat. A mezőgaz­daságban sokhelyütt az öregek és az asszonyok maradtak, Kiöregedett, munkában el­fáradt emberektől sem az indira Gandhi az EAK-ba és Csehszlovákiába látogat , Az AP hivatalos Üj-Delhi forrásokra hivatkozva jelenti, hogy az EAK és Csehszlovákia indiai nagykövete meghívást nyújtott át Indira Gandhi mi­niszterelnöknek. Felkérték, hogy látogasson el hazájukba. A jelentések szerint Gandhi asszony mindkét meghívást el­fogadta, de utazásának idő­pontját még nem rögzítették. iparban, sem a mezőgaz­daságban nein lehet annyit várni, mint a javakorabe- lickiGl. A mezőgazdaságnak ezt a mai adottságát csakis a falusi élet- körülmények javításával, a parasztság életszínvonalának a munkás-alkalmazotti népes­ségéhez való közelítésével, s a mainál lényegesen gyorsabb ütemű gépesítéssel lehet meg­változtatni. Ezekre gazdaság- politikánkban szintén nagyobb súlyt fogunk helyezni. E téren a termelőszövetkezetek társa­dalombiztosítási szolgáltatásai terén komoly előrelépést je­lent kormányunknak az a ha­tározata, amely szerint ez év július 1-től sor kerül a beteg- ellátás fejlesztésére és a csa­ládi pótlék kiterjesztésére. Ezután a mezőgazdasági ter­melés 1965. évi eredményeiről szólt. A továbbiakban az idei nép- gazdasági terv főbb feladatai­val foglalkozott. Rámutatott, hogy következetes és szigorú létszámgazdálkodást kell foly­tatnunk. A gyárak egy részében és az adminisztrációban hatá­rozottabban rá kell térni a fölös munkaerő átcsopor­tosítására olyan ágazatok­ba és munkaterületekre, ahol arra valóban szükség van. Szerintem nem származna be­lőle nagy szerencsétlenség — sőt, a népgazdaság érdekét szolgálná —, ha a faluról el­származott munkaerőket az üzemen belüli fölös munkaerő fokozatos átcsoportosítása so­rán visszairányítanák a mező- gazdaságba. A falu szívesen fogadná őket, nagy szükség lenne rájuk a mezőgazdaság­ban — mondotta. Fehér Lajos ezután kitért az ár- és bérintézkedések egyes kérdéseire, majd néhány me­zőgazdasági problémáról be­szélt. Külön felhívta a figyel­met a , szarvasmárhatenyész- tés fejlesztésére, a sertéshiz- lalásra, zöldségtermesztés fo­kozására. Ezután az idei mezőgazda- sági tervvel kapcsolatos fel­adatokról szólt, — A kormánynak az idei tervvel kapcsolatos intézkedé­sei — •'•'mondotta befejezésül Fehér Lajos — kedvező felté­teleket teremtettek a munká­hoz, a terv teljesítéséhez a mezőgazdasági üzemekben is. A párt és a kormány nagyra értékeli a mező­gazdaság szerepét a nép­gazdaságban. Meg vagyunk győződve: a me­zőgazdaság dolgozói, a terme­lőszövetkezeti tagok, vezetők jó munkájukkal bizonyítják, hogy méltóak erre a bizalomra. Olaj ország hét városa: (Miiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Mena al-Ahmadi és El-Kuwait M ená al-Ahmadi a világ legnagyobb forgalmú olajkikötője. Előtte a 'kéklő Perzsa-öböl, mö­götte homoksivatag. Egyetlen széles aszfaltút és több tucat acélcső köti össze Kuwait több mint, négyszáz olajkúljá- val. A Kuwaitban termelt évi mintegy száz millió tonna kő­olaj csaknem kivétel nélkül Mena al-Ahmadi kikötőjében kerül a világ minden részéből érkező tartályhajók gyomrába. Áz esztendő minden napján több mint negyedmillió tonna olaj hagyja el Kuwaitpt — Mena al-Ahmadin keresztül. Es Mena al-Ahmadit nem­csak á kőolajvezetékek aoélkí- gyói hálózzák be, hanem a Kuwait Oil Company irodái, üzemei, lakótelepei. A városon uralkodó dombra építették az olajtársaság székházát, amely­nek minden szobájából nagy­szerű kilátás nyílik a kikötő­re, valamint néhány kőolaj­üzemre, feldolgozóra és szi­vattyúházra. fa olaj évente több mint egymilliárd dollár tiszta nye­reséget hoz — ennek fele azon­ban ma még a Kuwait Oil Companyt illeti. A brit impe­rializmus már 1913-ban —, amikor senki ' sem sejtette, hogy a sivatag homokja alatt rejtőzik a kapitalista világ legnagyobb olajkészlete — biz­tosította magának az olajku­tatás monopóliumát. 1934-ben a British Oil'Company és az amerikai Gulf Oil kapott kon­cessziót az olajkitermelésre. A két társaság hozta létre a Kuwait Oil Companyt, amely ma már a profit félét kényte­len átadni az 1961-ben függet­lenné vált Kuwaitnak. Néhány esztendővel ezelőtt a kuwaiti kormány részvételével létre­hozták a Kuwait National Pet­roleum nevű nemzeti társasá­gét, amely fokozatosan pró­bálja visszavásárolni saját te­rülete? egy részét az angol— amerikai társaságtól. „Tudj uk, hogy gazdaságunk a kőolajtól, a kőolaj pedig az idegenektől függ. A probléma megoldása nem könnyű, mi mégis bízunk a jövőben” — mondotta nemrégen egy ku­waiti olajszakember az őt meginterjúvoló külföldi újság­írónak. K uwait, — bár még a feudalizmus sem mon­dott egészen búcsút ennek a mindössze 15 500 négyzetkilométer terü­letű és alig 320 ezer lakosú sejkségnek — már elindult az önálló fejlődés irányába. Fél századdal ezelőtt közadakozás­ból építették az első iskolát, ma viszont Kuwait másfélszáz modern iskolájában több mint ötvenezer gyermek tanul és megnyílt, az ország első egye­teme is. Noha az olajból szár­mazó mérhetetlen jövedelem tetepies része még nem a nép­nek jut, a kuwaitiak mind szé­lesebb rétegei érzik a leg­utóbbi évek változásait. Elsősorban a kőolajipar dol­gozóinak helyzete javult új lakótelepeket építettek szá-, mukra, bevezették a kötelező orvosi kezelést és tanulási, to­vábbképzési lehetőségeket te­remtettek nekik. Kuwait igyekszik megteremteni saját olajipari szakember-gárdáját. Ez a törekvés egyelőre nem ütközik a külföldi olajhatal­masságok nagyobb ellenállásá­ba, mert a Kuwait Oil Com­pany is hajlandó arab szak­embereket foglalkoztatni — legalább is mérnöki szintig. Mert a kuwaiti olajmunkás még mindig nyolcszor olcsóbb, mint az ugyanolyan munkát végző angol, vagy amerikai... Mena al-Ahmadin keresztül távozik a „fekete arany” — a sejkségbe irányuló behozatal Heti külpolitikai összefoglalóik Amerikai manőverezés a Biztonsági Tanácsban — Washington fokozódó elszigetelődése — lioszigin szovjet miniszterelnök üzenete a leszerelési értekezlet részvevőihez — A Lima—9 simán leszállt a Holdra m Az elmúlt héten az Egye­sült Államok felelős politiKu- sai kettős akciót hajtottak végre. Johnson utasítására is­mét elkezdődött a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása és ennek a világ­szerte hatalmas felháborodást kiváltó lépésnek a diplomáciai kulisszáját igyekeztek felépí­teni az amerikaiak, amikor a délkelet-ázsiai kérdést, a Biz­tonsági Tanács elé terjesztet­ték. Washington vietnami po­litikájával kapcsolatban az egyik Saigonban működő ame­rikai diplomata így nyilatko­zott: „Úgy erezzük magun­kat, mintha vörös hangyákkal teli hordóban ülnénk Dél-Viet­dánia nemrég katonai repülő­gépeket kért az Egyesült Ál­lamoktól és most, amikor az ország delegátusai végülis be­hódoltak az amerikai követe­lésnek, egyben megkapták a választ is: A repülőgépek le­szállítása haladélaalanul meg­kezdődik ... Nagyon kevés viszont a va­lószínűsége annak, hogy a ta­nács többsége felsorakozna egy amerikai határozattervezet mellett. Goldberg fődelegátus csak az angol és a csangkaj- sekista küldött feltétlen támo­gatására számíthat. Nem vé­letlenül szabályosan mentege­tőzött az amerikai küldött a kierőszakolt napirendre-tűzés után, és sokatmondó kesergé- se is, hogy „az USA álláspont­ját az ENSZ-ben nem értették rikai támogatásra, katonai és pénzügyi hozzájárulásra van szükség. Folytatódok az elmúlt na­pokban a genfi tizennyolcha­talmi leszerelési értekezlet ta­nácskozása. Az ülésszak mun­kája arra irányul, hogy szé­lesítsék ki az átomfegyverkí- sérletck tilalmát, és jussanak el legalább az általános atom­tilalom küszöbéhez, intézmé­nyesen akadályozzák meg az atomhatalmak körének további szélesedését! Az általános nem­zetközi helyzet, amelyben a konferencia megkezdte munká­ját, nem tűi biztató. Ennek ter­mészetesen az a íőoka, hogy Vietnamban újabb katonai ag­ressziót hajt végre az Egye­sült Államok. A másik zavaró tényező: Az Egyesült Államok namban”. Kétségtelen, hogy ez eléggé szemléltető meghatáro­zása az Egyesült Államok egy­re tarthatatlanabbá váló hely­zetének, de bizonyos, hogy mi­vel ebbe a hordóba maguk másztak bele, aligha tarthat­nak igényt részvétre. Az sem vitás, hogy az újabb kalóztá­madásokkal Washington még inkább belekerült a szorít,óba és onnan a propaganda jellegű Biztonsági Tanács-akció sem tudja kirántani. Hiszen az ENSZ fóruma nem oldhat meg egy olyan problémát, amelyben nem illetékes. A francia kor­mány állandó ENSZ-képvise- lője ezt így fogalmazta meg: „A világszervezet nem dönt­het a vietnami kérdésben, mi­után sem Észak-Vietnam, sem Dél-Vietnam, sem pedig Kína nincs képviselve az ENSZ-ben. A béke csakis az öt nagyhata­lom megegyezésével és a genfi egyezmény többi aláírójának részvételével állítható helyre.” Kétségtelen az is, hogy az amerikai diplomaták már az első menetben nagy nehézsé­gekkel találkoztak. Kilenc sza­vazat kellett ahhoz, hogy a vietnami problémát a Bizton­sági Tanács napirendre tűzze. Az ingadozó és hiányzó lánc­szem Jordánia volt. Diplomá­ciai megfigyelők ezzel kapcso­latban utalnak arra, hogy Jor­meg”. Sietett hivatkozni a gen­fi értekezletre, amit az Egye­sült Államok — a genfi egyez­mények szabotálója — erősen támogat... s Goldberg kérlel­te a franciákat is. A francia delegátus azonban máris leszö­gezte: Vétót emel minden eset­leges javaslat ellen, s fenn­tartja .említett véleményét. Ezt az álláspontot a De Gaulle el­nökletével megtartott minisz­tertanács is megerősítette. T A kettős akció tehát koránt­sem javította meg az Egyesült Államok stratégiai helyzetét, presztízsét pedig egyértelműen rontotta. A washingtoni politi­ka elszigetelődése különösen határozottan érezhető Ázsiá­ban. Nem sokkal kedvezőbb az amerikai lépések visszhangja Európában sem, ahol egyedül Anglia foglalt állást az eddi­ginél határozottabban az Egyesült Államok mellett. En­nek az az oka, hogy London szá­mára mind nagyobb gazdasá­gi nehézséget jelent a Szuez­től keletre fekvő brit támasz­pontok fenntartása. A londoni katonai szakemberek ezért az ingadozqÄ Aden és Singapore pótlására az Indiai-óceán szi­getein és Ausztrália északi partjain óhajtanak hálózatot kiépíteni. Ehhez azonban amc­változatlanul nem adta fel a fejtetőre állított „logikai” té­telt: az alomhatalmak köré­nek korlátozását összhangba lehet hozni a NATO-nak azzal a törekvésével, hogy atom­fegyvereket. juttasson Nyugat- Németország kezébe. • s Koszigin szovjet miniszter­elnök üzenete viszont konkrét és járható megoldást, javasol. A szovjet kormány elengedhet tétlenül szükségesnek tartja hangzik az üzenet —, hogy haladéktalanul megkössél: a szerződést a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozásáról. :A szovjet szerző­déstervezetet egy törekvés hat­ja át: El kell zárni minden ut,at a nukleáris fegyverek to-, vábbi elterjedése előtt. Az üzenet azt is hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió hajlandó kötelezettséget vállalni: Nem használ elsőnek nukleáris fegyvert, ha más atomhatal­mak is ugyanilyen kötelezett­séget vállalnak. A jelentések arról szólnak, hogy a nyugati delegátusok „kedvezően” fo­gadták Koszigin javaslatát. Az majd kiderül, hogy ennek mi a reális értéke. Bizonyos, hogy az idézeti; józan és reális el­gondolásokra aligha lehet nyíltan nemet mondani. Nagy a távolság azonban Wa­shington „elvi” egyetértése és az amerikai politikusok gya­korlati tevékenysége között T Amerikai hírszerző szervek ügynökeivé szegődlek — letartóztatták őket A Belügyminisztérium szer­vei kémkedés bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték dr. Egedy Lehel jogügyi előadót, valamint dr. Egedy Elemér or­azonban a főváros, El-Kuwait új kikötőjén keresztül érkezik. Fél évszázaddal ezelőtt gyöngyhalászok fájdalmas éne­kétől volt hangos az akkori kis agyagváros homokpartja. En­nek a vidéknek arabjai voltak a Perzsa-öböl és az Arab-ten­ger legügyesebb hajóépítői, s még a századfordulón is nyolc­száz vitorlásuk járta az arab kikötőket; s Zanzibárig és In­diáig is eljutottak. Törékeny vitorlásaik, a híres dau-k ma már kuriózumként: hatnak a város új kikötőjében :.. El-Kuwait modern házsorai, sugárútjai feledtetik a látoga­tóval, hogy mindössze néhány kilométerre van a kietlen si­vos, egyetemi docens, magán­tanár, budapesti lakosokat. Mindketten az amerikai hír­szerző szervek beszervezett ügynökeiként ellenséges te­vékenységet folytattak ha­zánk ellen. Többször jártak nyugaton és . vállalkoztak ar­ra, hogy katonai, politikai, gazdasági, valamint tudomá­nyos és kulturális titkokat gyűjtenek és szolgáltatnak ki megbízóiknak. Kiképzésben részesítették őket és megkapták a kémte­vékenységükhöz szükséges eszközöket. Bár jövedelmük jóval meghaladta az átlagost, a kémtevékenységet anyagi el­lenszolgáltatásért. vállalták. Tevékenységük során a Ma­gyar Népköztársaság érde­keit veszélyeztető titkokat szereztek meg és juttattak el az amerikai hírszerző szervek­nek. Végül, de nem utolsósorban igen fontos eseménye volt az elmúlt hétnek, ha csak közvet­ve kapcsolódik is a világpoliti­kához: a világ értesült a nagy szovjet tudományos sikerről, simán leszállt a Holdra a Lu­na—9, amellyel fenntartják. a rádiókapcsolatot. A tudomá­nyos szakemberek megállapí­tották, hogy a Hold további kutatása szempontjából ennek igen nagy a jelentősége; e te­kintetben nem történt fonto­sabb esemény 1959 óta, amikor szovjet rakéták segítségével si­került lefényképezni a Hold túlsó oldalát. A Reuter angol hírügynökség a hírt e szavak^ kai kezdte: „A Luna—9 szovjet űrszonda történelmet csinált.” A UP1 amerikai hírügynökség tudósítója pedig kiemelte: ,,A Szovjetunió lehagyta az Egye­sült Államokat, a Hold meg­hódításáért folyó versenyben.’ vatagtól. ötvenezer főt befoga­dó új stadionja az arab spor­tolók 1967-re tervezett nagy ta­lálkozójára. készült, de a ku- waitiaknak a labdarúgás irán­ti érdeklődése is igazolja a vi­szonylag nagy befogadóképes­ségű stadion felépítésének szükségességét. (Két évvel ez­előtt magyar labdarúgók is szerepeltek Kuwaitban — a Vasas csapata.) A 180 ezer lakosú fővá­rost joggal nevezik az „Arab öböl gyöngysze- j mének”; Csupán az; olajban ugyancsak gazdag I Bahrein a vetélytársa, de El- Kuwait gyorsabban lépett elő­re : ! I „Termelő“ Pegazus Sebes Tibor. (Die Zeit karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents