Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

A tíz nem törhet át! €$r$árut®pm mégy folyó gát fűim Időjárás Várható Időjárás ma estig. Felhőátvonulások, helyenként futó csővel. Fokozatosan élén­külő, időnként erős délnyu­gati-nyugati széL Enyhe idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13—17 fok között. A BODROGON ma két- héttel ezelőtt éjjel egy órakor rendelték el az árvízvédelmi készültséget. A víz azóta egy­re fokozódó erővel támad. Huszonkilenc centiméter hi­ányzik az eddig mért maxi­mumból. Néha csendesül, egy-egy centit apad a víz, azonban Csehszlovákiából a Bodrog mellékfolyóiról még áradást jeleznek. — Minden az emberek helytállásán, jegyeimén mú­lik — mondja Vezse Sándor vízügyi igazgató. — Az éber Tizedik évfolyamába lépett a Borsodi Szemle A folyóirat 1966. évi programja figyelő, a percnyi pontosan működő jelző szolgálat az alapja a gátak védelmének. Katasztrófát okozhat egyet­len őrjárását elhagyó, elalvó, hanyag segédőr. A kis buzg­ár, amit nem vesznek észre és idejében nem jeleznek, jó­vátehetetlen bajt idézhet elő. Az árvizes szolgálatnak úgy kell működnie, mint a legfe- gyelmezettebb \ hadseregnek. S nincs nagyobb szégyen a vizes szolgálatban attól, ha egy segédőrt leváltanak, el­veszik karszalagját. KISPATAK alatt már messziről fényes lámpások, Imbolygó fáklyák világítanak a gát mellett. Nagy munka folyik itt a Füzes-érnél. Lát­szatra erős a védvonal. Úgy tűnik, kétszer ilyen víztömeg­gel is megbirkózna. De a víz két oldalról is támad. Kívül­ről a folyó, itt belül a holt­ág. Valahol mélyen a gát alatt „átjátszik” a víz. Nem­csak a Bodrog, hanem a holtnak vélt egykori meder, a Füzes-ér vize is árad. Ez­Víz alatt a Ilcrnádszenlandrás felé vezető országút. falu. Ahol már gátak védik a völgy termékeny földjeit, kis falvait, ott nines mitől tartani. • A SAJÖ gátjain jó hírek várnak. Sajópüspöldnél már 4 centiméteres apadást mér­tek. A nemrég épült védvo­nalon csak első fokú a ké­szültség. És jó híreket tudunk meg az árvízvédelmi telefonon a távoli Tárnáról is. Ott is megszűnt a veszély. Az ár- vízvédelmi készenléti osztag emberei, a Berettyó, a Körö­sök, majd a Tárná menti több, mint két heti bevetés után, Tiszapalkonyára vo­nulhatnak. A készenléti őr­helyen talán néhány órai nyugodt pihenőjük is lesz. Pozsonyi Sándor Megyénk tudományos isme­retterjesztő folyóirata, a Bor­sodi Szemle X. évfolyamába lépett. Szerkesztő bizottsága a napokban mérlegelte a folyó­irat 1965. évi tevékenységét, és megvitatta ez évi prog­ramját. A Borsodi Szemle to­vábbra is segítséget kíván nyújtani a felszabadulásunk 25. évfordulójára készülő me­gyei monográfiához forrás­anyagok, részlettanulmányok publikálásával. Az elmúlt esztendőben ilyen dolgozatok jelentek meg a miskolci nem­zeti bizottságokról, a népi de­mokratikus forradalom ki­bontakozásáról, a közélet de­mokratizálásáért a reakció el­len vívott harcokról. Ez ért tervében a következő témák szerepelnek: a földreform me­gyénkben, . a szocialista terme­lés kialakulása Özdon, a köz- oktatásügy fejlődése Borsod­ban. a műszaki értelmiség nö­vekedése gazdaságpolitikai és társadalmi szerepének alaku­lása megyénkben. A borsodi ismeretterjesztő folyóirat hasábjain is megkez- dődött a szociográfia, a szoci­ológia térhódítása. Érdemes kiemelni ebben a vonatkozás­ban a Tiszaszederkényi tájé­kozódás című tanulmányt, to­vábbá a Bodrogköz bemutatá­sát. Az ez évi első számban Bükkzsércröl olvashatunk szo­ciográfiai igényű tanulmányt, a továbbiakban Taktaközről. Készül majd egy tanulmány arról, hogyan használják fel szabadidejüket a borsodi üze­mi munkások, és egy helyzet­kép a borsodi fiatalokról. A megnövekedőit közgazda- sági érdeklődés kielégítésére a szerkesztő bizottság növelni kívánja a gazdaságpolitikai ta­nulmányok számát. A tervben ilyen témák szerepelnek: a szervezéstudomány térhódítása üzemeinkben: hogyan . érvé­nyesülnek vállalatainknál az új mechanizmus ez évben be­vezetett elemei? Teret ad a folyóirat művelődéspolitikai, művészeti és irodalmi fejte­getéseknek is. Az első szám­ban többek között szó lesz a kétféle kultúráról, később ar­ról, hogyan állunk a filozófiai műveltséggel megyénkben, ho­gyan érvényesül a pártosság és a demokratizmus a borso­di művelődési intézmények­ben, melyek a szakműveltség terjesztésének bázisai, mód­szerei és hogyan alakult az Ülést tartott a Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács A Borsod megyei és Mis­kolc városi Népművelési Ta­nács február 26-án, szombaton dr. Gribovszki Lászlóné - el­nökletével ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként j megvitatták a megyei és a vá- í rosi tanács művelődésügyi osz­tályai által előkészített, a népművelés fehér foltjainak a harmadik ötéves terv idő­szakában történő felszámolá­sára vonatkozó intézkedési tervjavaslatot. Szebeni Győző előterjesztése alapján indult meg a vita, melyben sokrétű­en vizsgálták meg e nagy kér­déskomplexumot, majd ezt követően úgy határoztak, hogy az intézkedési. tervet, a vita során javasolt kiegészíté­sekkel, kiadják mindazon szerveknek, amelyek a népmű­velés munkájában érdekel­tek, hogy a maguk részfel­adatait az irányelvekhez szab­hassák. Kováts György, a Szakszer­vezetek megyei Tanácsa kul­turális bizottságának vezetője tájékoztató jelentést adott a Megyei Művelődési Ház lét­rejöttéről. szerkezeti felépí­téséről. működésének meg­kezdéséről. A Népművelési A folyó vízállása jóval a maximum alatt van, de a hullámok állandóan támad­nak. Hullámok a Tiszán? Hi­szen nagyritkán jár csak egy-egy követ szállító ha­jó... Mégpecl’g milyen hul­lámok. Fél m '..er magasra is felkorbácsolják a vizet. A megáradt Tk a nem is ha­sonlítható a medrében balla­gó folyóhoz. Van, ahol há­rom-négy kilométer széles a víztükör. Gáttól-gátig ér a folyó, s ha a gátra merőlege­sen fúj a szél, hatalmas hul­lámokat ver. A futó rőzse- sor, a hullámtéri fűzfák gallyából font valóságos sző­nyeg, ez az ügyes „vizes” ta­lálmány nagyszerűen védi a gátat. Persze, ha erős a szól, ha túl nagy a hullám, akkor letépi ezt a szőnyeget is. • A HERNÁD talán a leg­szeszélyesebb a megyénket érintő folyók közül. Radecz- T ki János, az encsi szakasz­mérnökség vezetője és Barta Ernő, az árvédelem parancs­Tanács úgy határozott, hogy egy év múlva napirendre tűzi az új művelődési intézmény első éves munkájának vizsgá­latát. Az ülés utolsó napiren­di pontjaként a Borsodi Nyá­ri Egyetem tavalyi tapasztala­tairól és idei programjáról adott tájékoztatást Vinczenti László, a Borsodi Nyári Egye­tem titkára. országos köztudatban Miskolc kulturális rangja. Mindezek mellett a kiala­kult rovatok keretében gondot fordít a folyóirat megyénk haladó forradalmi, munkás- mozgalmi hagyományainak* történelmi eseményeinek fel­dolgozására és bemutatására, rendszeresen közöl jegyzete­ket tudományos életünkről, megismerteti olvasóival a he­lyi tudományos intézeteket és kutatókat. A kulturális króni­ka, az adalékok, a könyv- és folyóiratszcmlo, s a társulati élet rovatok szerepelnek az ez évben megjelenő számokban is. A Borsodi Szemle 1966. évi első száma március végén je­lenik meg. Megkezded a Ianköíe!es gyermekek nyilvántartásba vétele A tankötelezettségről szóló törvényerejű rendelet alapján az idén az 1959. szeptember 1. és I960, augusztus 31-e között született gyerekeket a szülők (gondviselők) március 1. és 15. között kötelesek a lakás sze­rint körzetileg illetékes álta­lános iskolában bejelenteni, majd júniusban beíratni. A bejelentések alapján állapít­ják majd meg az általános is­kolák új első osztályosainak várható létszámát, s ennek megfelelően gondoskodnak a tanítás személyi és tárgyi feltételeiről. A bejelentés, illetve a nyil­vántartásba vétel nem azonos a beiratással. A tanköteles korba lépő gyermekeknek kö­telező orvosi vizsgálaton kell résztvenniük. A vizsgálatok hamarosan megkezdődnek és május 31-ig befejeződnek. Közlemény A Miskolci Közúti Igazga­tóság tudomására hozza Mis­kolc város és a megye lakos­ságának, hogy 1966. március hó 1-én 00.00 órától teljes útfelújítás miatt minden át­menő forgalom elől lezárja a 3. sz. £k. út Miskolc, József Attila utcának a Baross Gá­bor és a Latabár Endre utca közötti szakaszát. Az útlezárás előrelátható­lag 1966. június 31-ig tart. Útépítés alatt a forgalom mind Budapest felé, mind Szerencs felé a Bajcsy-Zs. utca. Baross G. utca, a Szin- va-parti és a hűtőházi úton bonyolódik le. Közúti Igazgatóság, Miskolc. Az ok: alkolaol Két közlekedési baleset ügyében ítélkezett nemrégiben a miskolci járásbíróság. Mind­két balesetet ittasság okozta. Varga János girincsi tsz-ta­Béiyeggyűjtők sarka A magyar bélyegmúzeumot több évig tartó gondos előkészítő mun­ka után 1930. április 23-án nyitot­ták meg ünnepélyesen Budapes­ten. A korszerű bélyegmúzeum világviszonylatban is feltűnést kel­tett, s annak berendezését több állam postaigazgatása tanulmá­nyozta. A bélyegkiadás egyre gyorsuló üteme következtében azonban a Krisztina körúti helyi­ség »szűknek bizonyult, ezért a Postaigazgatóság átköltöztette a Bélyegmúzeumot a Dob utcai épü­letbe. 1940. november 23-án került sor az új Bélyegmúzeum megnyi­tására. A háború miatt 1941. július 11-től 1948. .január 24-ig zárva volt. Azóta azonban zavartalanul mű­ködik és évenként közel tízezer - bel- és külföldi látogatója van. 1962. novemberétől a bélyeggyűj­tőket különösen érdeklő tárgy­körben a Bélyegmúzeum harom- havonként változó kiállításokat rendez. Ez évben ünnepük meg ország­szerte a Magyar Üttörő Szövetség alapításának 20. évfordulóját. Az úttörő jubileum jegyében rendezi meg június elején az idei Orszá­gos Ifjúsági Bélyegkiállítást az Üttörő Szövetség és a bélyegszo- vetség. Ekkor adja ki a Magyar Posta az úttörő jubileumot kö­szöntő emlékbélyeget. Célszerű lenne, ha megyénkben minél több iskola rendezne bélyegkiállítást a jubileummal kapcsolatban. A szo­cialista országok úttörő-jellegű bélyegeiből például nagyon szépen össze lehet állítani olyan tablót, mely a magyar úttörő mozgalom törvénycikkelyeit mutatja be bé­lyegeken. Az 1945. óta megjelent magyar bélyegekből pedig na­gyon sok olyan témát lehet kidol­gozni, mely szocialista hazánk fejlődését, eredményeit mutatja be a Magyar Üttörő Szövetség húsz év előtti megalapítása óta. Országosan jelenleg mintegy 800 ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörben 30 ezer szervezett filateüsta fiatal tevékenykedik, nagy többségük­ben általános iskolások, tehát út­törő korosztályba tartozók. A bé- lyeggyűjtést nagyon ügyesen és célszerűen lehet kihasználni peda­gógiai szempontból mind az isko­lák mind az iskolán kívüli oktató­nevelő munkában. A lengyel posta ez évi bélyegki­bocsátási programja is minden hó­napra tartogat valami meglepetést a bel- és külföldi bélyeggyűjtők számára. Motívum-gyűjtők részé­re főleg az állat- és madársor. a londoni labdarúgó világbajnok­ságra és a budapesti atlétikai Európa-bajnoksá?ra kiadandó sor, továbbá a kerti virágok és az űr­kutatási soruk fog minden bi­zonnyal örömet szerezni, hiszen n lengyel bélyegek az utóbbi év'-’r alatt olyan fejlődésen ment'-** keresztül, hogy már minden kiál­lított motívum-anyagnak igen tet­szetős darabjai. Varró Gyula got 6 hónapi szabadságvesz­tésre ítélték, mert 5 kisfröccs után lovaskocsijával úgy tért át az úttest bal oldalára, hogy egy szemközt jövő tehergép­kocsit az árokba szorított. A teherautó két utasa 8 napon túl, illetve belül gyógyuló sé­rülést szenvedett. Takács István kistokaji kis­iparost 8 hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélték és 2 esztendőre eltiltották a vezetéstől, mert ittasan ve­zette motorkerékpárját,.és ösz- szeütközött egy másikkal. Ta­kács motorja felborult, pótko­csijának utasa 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett I2­1 30. eszakmagyakorszAg A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyét Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér & Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kultúrrovat: 1G-067. Ipari rovat: 16-035. Párt- rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-607. Sportrovat: lG-049. Belpoliti­kai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei bapkladó Vállal*» Miskolc. Kossuth u. 11 Felelős kiadó? Öl ró Péter Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u 1.6-17. Telefon: ie-213. Terjeszti a Magyar Posta ••zetésl dll egy hóra 12 forint Előfizethető a helyi posta- hivataloknál és kézbesítőknél. Index: 23-059 Készült a Borsod! Nyomdában Felelő« vezető: Móry György Valuta-átszámítás „Krísztina-árfolyam” szerint — Csontleves eperlevéllel... Hetvenöt pfenning. Talán azt... mondta egyik társunk, s máj; indult is a pulthoz három­szögletű műanyag tálcájával. — Hát van magának lelke?! Háromnegyed márkáért ezüst­színű hajport vehet feleségé­nek, s az otthon harmincöt forint. Jól esne magának a harmincöt forintos leves? — De égj) roseibnit csak megehetünk.? Az mindössze fél márka­— Megörültek? Körömlamo- sót nem akarnak asszonyaik­nak vinni. Jellemző maguk­ra! önző férfiak! — S Kriszti­na ezzel durcásan hazaszaladt szállodai szobájába, ahol ba­rátnője beszámolója szerint jól belakmározott egy rúd té­liszalámiból. M l meg azon tűnőd­tünk: vajon milyen íze lehet a köröm.- . lakknak, meg a hab- ; könnyű nyári nylonharis­nyának? ... w párkány —­—• Szó sem lehet róla! — el­lenkezett Krisztina. — Két és fél márka egyenlő két rúzzsal. Egy rúzs á C5 forint, kettő, az százharminc. Krőzusok nem vagyunk, hogy százharminc forintot megebédeljünk. — Akkor talán valami ol­csóbbat — ajánlottuk mind­annyian. — Itt van mondjuk egy finom borsóleves virslivel, összesen 2 márka az egész. — Hogy gondolják, kérem? Két márka, az annyi mint... — Tudjuk; egy és háromne­gyed rúzs ... Forintban cir­ka 99 forint. — Ne gúnyolódjanak! Két márka, az, mondjuk, két kö­römlakk. Egyenként 50 forint. Száz forintos ebédet fogyasz­tani, az igazán luxus. — Akkor talán egy tejfeles bablevest kolbásszal... Potom másfél márka! — Ha maguk mindenáron gavalléroskodni akarnak, csak költekezzenek! Felvilágosítás­ként közlöm, egyötvenért ptí- ma nyári nylonharisnyát lehet kapni. N agyon éhesek voltunk, tehát bementünk egy frankfurti önkiszolgá­ló büfébe. Velünk tar­tott Krisztina is, a csinos, jó- szemű orvosasszisztens. Igazán sokat köszönhettünk Kriszti­nának. Mindenüvé elkísért bennünket, szorzott, kivont, osztott, összeadott. Egy elekt­ronikus számológép hozzá ké­pest elemi iskolai fokon áll. A mi csinoska jószellemünk ugyanis pillanatok alatt szá­mított át mindenfajta devizát forintra, és a visszájára, fo­rintról levára, és innen dol­lárra, majd fontra. később márkára (mind a két verzió­ban), egy pillanat erejéig . schillingre, legvégül rúzsra. Mert számolási mérték- és alapegysége Krisztinának a rúzs volt. Mondom: bementünk egy büfébe, hogy megebédeljünk.. Böngésztük az étlapot: Icarot- ta leves, snicli burgonyával, 2 márka 50 pfenning. No, ez jó. Ez lesz a mai ebéd. ért hordják tehergépkocsi so­rok a hatalmas termésköve­ket, szállítják tovább a vas­csónakok a holtág vizén a veszélyeztetett részre. Hideg szél fúj a hatalmas víztükörről, de a kőrakó munkások homlokán verej­ték gyöngyözik. Nehéz mun­ka. Húsz-harminc kilósak a kövek, s a nagy tehertől mé­lyen merülő csónak nem is valami biztonságos jármű. V • A TISZA gátjain is min­denütt fények imbolyognak. nolka mesélik, hogy három napja még ártalmatlanul sietett medrében. Néhány óra alatt egy métert áradt, majd gyorsan 40 centit apadt, de felülről már újabb árhullá­mot jeleznek. Sajnos, a szeszélyes folyó néhány szakaszán még nincs kiépített védvonal. Kiski- nizs utcáin így most is ro­han a viz. Valahol mélyen a szárkévéket sodró víz alatt húzódik a Hernádszentand- rás felé vezető országút is. Szinte körül van zárva a kis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents