Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1968. febrnár TI. «SEAKMAGYARORSZAG 7 szerepel folyóiratainkban is (Alföld, Jelenkor) rajzaival. örömmel üdvözöljük váro­sunkban (amely ugyan nem szegény kiváló grafikusokban), mert érzésünk szerint egy ígé­tünk elindítani pályáján. Horpácsi Sándor A Miskolci Nemzeti Színház bemutatta Gyárfás Miklós YÍfíi Szabó László kiállítása a Műszaki Egyetemen Fiatal művészt bemutatni mindig hálás és felelősségtel­jes vállalkozás. Szabó László azonban már túl van a kezdeti lépéseken. Harmadik kiállítá­sát rendezi, s már maga ez az elismerés, fórum-nyitás is fém­jelez. Jelzi, hogy egyéni mon­danivalóval, egyéni stílussal rendelkező művész — ami ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy nem keres, kísérletezik tovább. Rokonszenves jelen­ség. Nem markol sokat. Anya­ga a lino és grafit (újabban a rézmetszet is), színe a fekete­fehér, világa — szűkebb kör­nyezete Debrecen, az urbanl- zált táj. Kisméretű rajzai me­leg líraisággal telítettek, köz­vetlenek, emberiek. Utcarész­letei, házfalai, kerítései, vagy magányos tanyái, villany- oszlopai az ember kezemun- káját, környezetét tapogatják ki, járják körül. Ex librisei (Ildikó) a művészeti ág mar­káns darabjai. Mély drámaisá- got, az antik tragédia komor, ünnepélyes hangulatát sugall­ja. Oidipus sorozata (amelyik közül egy a miskolci bienná- lén is szerepelt. (Rendszeresen Az oberhaus rövidülni fesztiválról „Üt a szomszédokhoz” — e jelszó jegyében rendezték meg február 13—19-ig Oberhausen- ben, Nyugat-Németország egyik nem túl nagy városában a XII. Nemzetközi Rövidíilm Fesztivált. Az oberhauseni rövidfilm fesztivál néhány nagyon lelkes főiskolai tanár kezdeményezé­sére született meg az ötvenes évek derekán. Hilmar Hoff­művelődési házunkhoz. (A hű­ség kedvéért mondjuk el, hogy a város törekvő erőfeszítései, a nemzetközivé történő szélese­dés nem mindig találkozott Bonn támogatásával és helyes­lésével.) A Stadthalleban zajlottak le a sajtófogadások, a vetítések, a viták és az egyéni eszmecse­rék is. A világ majd minden szögletéből 80 rövidfilm érke­emberi lét síkjára emelt hu­manizmust. Huszárik filmjét. Oberhausenben szenvedélye­sen megtapsolták, ugyancsak szenvedélyesen kifütyülték. Ki-ki vérmérséklete és film­esztétikai képzettsége szerint Az ellentétes megnyilatkozá­sok azt jelezték: az Elégia az a film, amely senkit sem ha­gyott közömbösen. Voltak, akik a jövő útjait fedezték fél retes, értékes művészt segithe­Pénteken este népes közön­Szabó László rajza ség előtt mutatta be a Mis­kolci Nemzeti Színház Gyárfás Miklós Egérút című vígjátékát A kétrészes, fordulatos, jól poentírozott játékot Jurka László, a színház fiatal ren­dezője vitte színpadra. A sze­repeket Csiszér András, Ná- dassy Anna, Balogh Emese, Hamvay Lucy, Kulcsár Imre és Zimonyi Vilma játszották. A hangulatos kísérőzenét Kin­cses József szerezte. Iluszárik Zoltán Elégia című filmje kiemelt födíjat nyert Oberhausenben mann és Will Wchling, a helyi népfőiskola tanárai csekélyke pénzígéret mellett egy nem túl reprezentatív moziban kezd­ték meg a nemzetközi filmver­seny megszervezését. Évek múltával, ahogy duzzadt a részvevők tábora, ahogy meg­született Oberhausen valóban nemzetközi rangja, a város (70—80 százalékban munkások lakják) erőfeszítése nyomán megépült a Stadthallc. Rendel­tetését tekintve kissé hasonlít a mi szakszervezeti megyei Peírovics Pavlov harminc evvel ezelőtt, 1936. február 27-én húnyt el századunk természettudomá­nyának egyik legnagyobb alak­ja, I. P. Pavlov. Neve elválaszt­hatatlanul összeforrott a mo­dern materialista idegélettan­nal, munkássága e területen niaradandó és korszakalkotó volt. Emlékét számos tudomá­nyos intézmény, sőt a Szovjet­unióban város neve (Pavlovo •— régen Koltusi) is őrzi. 1849. szeptember 14-én szü­letett Rjazanban. Egyetemi tat nulmányait a pétervári (ma Leningrad) egyetem fizikai- hiatematikai karán végezte. Szaktárgyául az állattani— Élettant, kiegészítő szaknak a kémiát, választotta. Itt kapcso­dba került D. I. Mendclejev- Vel, a kémia nagy rendszeré­rőjével; az ő laboratóriumában dolgozott. Tanulmányai befe­jezése után Pavlov első tudo­mányos problémája a hasnyál­mirigy működésével kapcso­latos idegekre vonatkozott. További tudásszomjának a kielégítésére — már elvégez­ve az egyetemet — beiratko­zott az Orvossebészeti Akadé­miára, ahol tudományos témán is dolgozott: a szív beidegzését vizsgálta. Itt megismerkedett Sz. p. Botkinnal, a híres klini­kussal, aki meghívta kliniká­jára a fiatal Pavlovot, és meg­hízta az élettani laboratórium vezetésével. Magántanárrá ne­vezték ki a Katonaorvosi Aka­démiára: itt kezdődtek meg'az igazán nagj' jelentőségű, ered­ményekben gazdag pavlovi kii­rtások. Az emésztés élettanát tanulmányozta és jelentős ered­ményeket ért el az emésztőmi­rigyek működésének a megis­merés íbsn. Ezért a munkásság- őrt a Nemzetközi Nóbel-di'i Bi­zottság 1904-ben Nóbel-d’.ija! *dtette ki. Ezután tagja lett az Oroszországi Tudományos Akadémiának is. Új lendületet adott Pavlov munkásságának a forradalom győzelme és a szovjethatalom megszilárdulása. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított Pav­lov kutatásainak, és többb íz­ben adott utasítást, hogy mun­kájához normális feltételeket biztosítsanak. A Népbiztosok Tanácsának 1921. január 24-én hozott rendeletében szó van arról, hogy „I. P. Pavlov aka­démikus tudományos érdemei óriási jelentőségűek a világ minden dolgozója számára.” Üj laboratóriumot létesítettek szá­mára, majd korszerűen felsze­relt biológiai állomást szervez­Iván Pctrovics Pavlov, n na*y orosz tudós fiziológus és akadé­mikus. tek munkája zavartalan vég­zéséhez, a mai Pavlovóban. Mik voltak azok a tudomá­nyos eredmények, amelyeket ilyen nagyra értékelt az akko­riban még oly sok gonddal küzdő szovjelhatalom is? Pav­lov kimutatta, hogy az úgyne­vezett lelki működések alap­ját anyagi, élettani folyamatok alkotják, amelyek az agykéreg­ben mennek végbe. A feltételes reflexek kialakításának mód­szerével sikerült feltárnia az agykéregben lejátszódó folya­matokat; élő állaton a rendkí­vül érzékeny szerv vizsgálatá­ra Pavjov előtt alig volt lehe­tőség. Módszerét továbbfej­lesztve, jelentős megállapítá­sokat tett a felsőbb idegtevé­kenységgel, és az embert az ál­latvilágtól megkülönböztető második jelzőrendszerrel kap­csolatban. E kutatási eredmé­nyei világnézeti jelentőségűek is: kitágítják a dialektikus ma­terializmus természettudomá­nyi alapját, és bizonyítékul szolgálnak a lenini visszatük­rözési elmélet mellett, mely szerint a tudat függ az anyag­tól. Elméleti eredményei új le­hetőséget teremtettek a gya­korlati orvostudomány (külö­nösén a kórélettan, a belgyó­gyászat, az elme- és ideggyó­gyászat). valamint a pedagógia, illetve a lélektan fejlődésének. TAVLOV szenvedélyesen szerette hazáját és rendíthetet­lenül hitt a szocializmus épí­tésével a Szovjetunió előtt megnyíló ragyogó távlatokban. „Bármit teszek — írja —, mindenkor csak arra gondo­lok, hogy amennyire erőm en­gedi, mindenekelőtt hazámat, a mi orosz tudományunkat szolgáljam. Ez adja számomra a legerősebb ösztönzést és a teljes kielégülést is.” llorti József zett a fesztivál színhelyére, hogy három nemzetközi zsűri (nagyzsüri, főiskolai bíráló bi­zottság és a filmkritikusok bi­zottsága), valamint 350 újság­író filmkritikus, és ugyan­ennyi szakmai érdeklődő je­lenlétében eldőljön: milyen eredményekkel művelik a vi­lágon a rövidfilmművészetct. A válasz minket, miskolcia­kat közelebbről is érdekelt; azért utaztunk a messzi vá­rosba, közvetlenül a holland halár mellé. Oberhausenben már tudtak róla: a díjnyertes alkotások eljutnak Miskolcra, a májusban megrendezendő nemzetközi rövidfilm ver­senyre. A szigorú megméretés ered­ményét Erwin Leiser (a neves rendező Hitler uralmi rend­szeréről készített leleplező do­kumentum filmet), a nemzet­közi nagyzsüri elnöke hirdette ki. Gazdára lelt három nagy­díj, kilenc fődij, és tizenkét diploma. Nagydíjjal jutalmaz­ták Trnka világhírű cseh bábrendező A kéz című báb­filmjét, intellektuális gondo­lat felvetéséért, • ötletes rende­zéséért. Chris Marker francia kisfilmrendező egy japán lányról, Koumikoról készített filmet. Alkotásának sikere abban rejlik, hogy nem a „tranzisztor” országot mutatta be. hanem a cinema-veríté módszerével behatolt egy ja­pán lány lelkivilágába, s ily- módon született meg egy Ja­pánról szóló nagyon szép, lírai vallomás, amely egyete­mes mondanivalót hordoz magában, mert hangot ad az európai ember és a japán em­ber szellemi, fiziológiai, lelki összehasonlításának is. A film nagydijat nyert. A harmadik nagydíjat cseh alkotó szerezte meg: Jaromil Jires Román című kis játékfilmje, egy él­ményszerű szerelmi históriát mesél el, cigánylány s egy igaz érzelmű nem cigány fiú vonzalmát. ( A tavalyi, oberhauseni ! filmversenyhez viszonyítva i Magyarország várakozáson fe­lüli sikert aratott. Huszárik Zoltán Elégia című filmje ki­emelt födíjat kapott. Huszárik alkotásáról nagyon nehéz rö­viden írni. A film készítői, allegorikus képekben, nem a lovak vágóhídon történő em­bertelen pusztulását mutatják be (mint ahogy egyesek fel­fogták a film cselekményét), í hanem ennél sokkal többet; az Huszárik filmjében, míg má­sok, figyelmen kívül hagyva a film roppant gazdag allego­rikus formanyelvét, csak a lovak brutális pusztulását lát­ták az Elégiában. Czigány Tamás Máté passió című filmje oklevelet kapott. Elmondhatjuk: szenvedélyes, heves vita után. A különböző nemzetek filmszakembereit magába tömörítő zsűri Czigány filmjét nem egyértelműen ér­tékelte. Sajnos, itt a megmé­retés kritériuma nem a mű­vészi kvalifikáltság volt; egye­sek a téma ürügyén marasz­talták el Czigány alkotását A fiatal rendező Bach: Máté passió című oratóriumára Krisztus szenvedését s a má­sodik világháború fasiszta ter­rorjának rémtetteit állította képi (de egyúttal érzelmi) pár­huzamba. A német kritikusok sokat vitatták a párhuzamba állítás jogosságát, s a film ere­detiségét is. Természetesen, akadtak védelmezői is a film­nek; a megtisztelő diploma ennek a jele és eredménye. A fiatal alkotók zsűrije (fő­iskolások alkotásait bíráló bi­zottság) Lakatos Iván: A nő című filmjét diplomával tün­tette ki. Lakatos Iván impo­náló szellemességgel karikí- rozza a női tulajdonságokat, a nők megrögzött szokásait. A további nyolc fődíj nyer­tesei között találjuk a kirgiz származású, nagyon tehetsé­ges Samsijevet, aki Manascsí című filmjével nagy sikert aratott a fesztiválon. A szovjet rövidfilm alkotók még egy fö­díjat nyertek, a Ketten című filmjükkel. A lengyelek Kál­vária című alkotása, az Ame­rikai Egyesült Államok Az idő része című filmje, a svédek Zongoraleckéje szintén fődíjas alkotás. Az utóbbi egy kamasz­ról szól, aki zongoralecke köz­ben nem a billentyűkre figyel, hanem csinos, szőke tanárnő­jének kezére, finomívelésű nyakára, s közben látjuk képi fogalmazásé gondolatait: mire vágyódik egy szerelmes ka­masz, mit szeretne tenni egy tizenhat éves fiatalember ta­nárnőjével. A felsorolt filmek, s remél­jük azok is, amelyeket emlí­tés nélkül hagytunk, Miskol­con külön programban vetítő­vászonra kerülnek. így az oberhauseni nagy nemzetközi film-seregszemlének egy „gála­est” erejéig részesei, szemlélői lehetnek majd a miskolciak is. Párkány László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents