Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

ÉSZAKMAGTARORSZAG Péntek, I960* február SS­—— Csók, kártya és művelődés F igyelmet érdemlő le­vél érkezett a minap szerkesztőségünkbe. Két fiatalember ((mindketten ipa.ri tanulók egyik fejlődő szocialista va­rrásunkban) arról panaszko­dik, hogy Tárásukban még esak most épül a nagy, sok­féle célt szolgáló művelődést kéz. Nincs a helységben egyetlen olyan szórakozó­hely sem, ahol a fiatalok kulturált körülmények között tölthetnék szabad idejüket, különösen abban az esetben, ha a lcét nem-beli fiatalok szeretnének találkozni egy­mással. Mindez nagyon helytálló panasz. Ismerjük a várost, ismerjük az ottani művelődé­si élet, a kulturált szórakozás tárgyi nehézségeit, bár tud­juk azt is, hogy e nehézsé­gek fokozatosan megszűn­nek. Azt is tudjuk, hogy jó lenne a művelődési ház épí­tésének üteinét kicsit gyor­sabbra fogni. Ami különösen figyelmet érdeme) és meg­hökkent, az a fiatalok pa­naszának indítéka. Ugyanis, mint levelükben írják, kul­turált szórakozóhely és mű­velődési ház hiányában a vasútállomás várótermébe járnak ki ■ fiúk és lányok — csókolózni. Mivelhogy, ugye, a művelődési ház még nem készült el. Ha a városban már lenne ilyen, a fiatalok bizonyára oda szeretnének járni kulturált időtöltés vé­gett — csókolózni. A csókolózás általában in­tim, nem nyilvánosságnak szánt cselekvés, bár elég gyakran találkozunk véle a legkülönbözőbb helyeken. A vasútállomás dolgozói rész­ben a vasúti szabályzatoknak tettek eleget, részben a jóíz­lés iratla.n szabályaira hall­gattak, amikor a csókol ózó párokat eltanácsolták a vá­róteremből. Panaszukkal nehéz lenne egye térten ü nk, legalábbis annak indítékaival. rdemes talán néhány L gondolatot fel is jc- r gyeznünk e panasz kapcsán arról, hogy « művelődési otthon nem egészen a község vagy város mindenese, és a művelődés fogalomköre is lezárul vala­hol. Azt talán mondanunk sem kell, hogy lcét panaszosunk teljesen téves nyomon jár, amikor az új város művelő­dési házának elkészültét az­ért várja, hogy legyen hol csókolózni uk. Hisszük, hogy az intézmény mielőbb a közt fogja szolgálni sokrétű tevé­kenységével, annyira széles­körű viszont mégsem lesz, hogy a panaszbeli, magán­jellegű szóralcozásiwk nyújt majd otthont. .Szeretnénk hinni, hogy két levélírónk és két leánypajtásuk is rend­szeres látogatója lesz majd a művelődési ház különféle kulturális rendezvényeinek, a könyvtárnak, szívesen töl­ti majd szabad idejét a klubban, amely korszerű le­hetőséget biztosít nemes szórakozásukhoz, önművelé­sükhöz. A csókolózást alig­ha iktathatja programjába, a művelődési ház. Példaként két fiatalember téves felfogását idéztük, azonban, sajnálatosan, gyak­ran találkozhatunk a műve­lődésügy es a művelődési ott­hon fogalmának, tartalmi je­lentésének félreértelmezésé­vel. A községi, városi műve­lődési otthonok, házak a te­lepülés művelődési centru­mai. az egész iskolán kívüli kulturális élet összefogói, irányítói legyenek. Fő felada­tuk a szocialista tartalmú nevelés, amit a legkülönbö­zőbb, közvetlen, vagy közve­tett módszerekkel igyekeznek megoldani. Helyi bázisai an­nak az országos méretű mű­velődéspolitikai tevékenység­nek, melyet szocialista kul- túrforradalomnak hívunk. Munkájuk részfeladatait, le­gyenek azok a művelődési élet bármely területéről va­lók, ez az átfogó, fő célkitű­zés szabja meg. Az természetes, hogy olyan helységekben, ahol erre más, alkalmas helyiség nincsen, a művelődési otthonban rende­zik meg a különböző állami és társadalmi ünnepségeket, amelyek előkészítésükben, szervezésükben, kísérőműso­raiknál fogva rendszerint kapcsolódnak is az intéz­ményhez. Természetes, hogy itt legyen például a tizenhat évesek személyi igazolványá­nak kiosztása, a katonai so­rozásra jelentkezés, vagy ép­pen a tüdőszűrő viszgálat. Sok olyan összejövetel adó­dik egy-egy község életében, amelyhez nagyobb helyiség szükséges, s ehhez a művelő­dési otthon igénybevétele a legkézenfekvőbb. A termelő­szövetkezeti közgyűlések, na­gyobb ankétok, községi ta­nácsülések; stb. akkor is a művelődési ház nagytermébe valók, ha nem kifejezetten kulturális jellegűek. Adódik azonban igen sok olyan igénybevétel, illetve igénybe­vételi kívánság is, amelynek a legkönnyebb megoldás vá­lasztása, a. kényelmesség, vagy éppen a művelődési ház eredeti funkciójának figyel­men kívül hagyása az indító oka. Nagyon sokszor talál­kozunk olyan jelenséggel is, hogy a művelődés, a kultúra fogalomkörét önkényesen ki­bővítik, és például a kultu­rált körülmények között tör­ténő kártyázást, vagy a mű­velődési ház büféje címen működő vendéglátóipari egv- ség látogatását is a művelő­dés fogalmába szorítják. E két utóbbi példa természete­sen szélsőséges, de sajnálato­san gyakori, és míg e szél­sőségig eljutunk, a művelődés sokféle félreértelmezésével találkozhatunk. O * * pszegezve tehát: a művelődési ház le­gyen valóban a mű­velődés, a kulturált szórakozás, a szocialista em­bernevelés háza, a község, vagy a város művelődési, társadalom-nevelési bázisa. Igyekezzünk a köztudatból eltüntetni az olyan tévhite­ket, amelyek a művelődés és a kulturált szórakozás fogal­mát, a művelődési ház funk­cióit ily módon kitágítani igyekeznek. Maradjon az eredeti hivatás, a szocialista tartalmú nevelés. Ez olyan sokrétű munka, amelyet tel­jesíteni szép, nemes cs ne­héz feladat Benedek Miklós Hagy Ernő kiállítása! a Képcsarnokban A Képcsarnok Vállalati miskolci Szönyi István tér-] ■méhen ma, február 25-én ] délután fél C-kor nyílik Nagy Ernő festőművész kiállítása. A tárlatot Dienes Tibor, a* Heves megyei Tanács műve-] lődésügyi osztályának he-, lyettes vezetője nyitja meg. Üj gyógyszer Uj gyógyszer a vérzé-J kenység ellen. A düsseldorfi^ egyetem egyik tanára, Theodor«; Brüsten új gyógyszert dolgo-Jj zott ki, amely nem gyógyítja <j ugyan a hemofiliát, a kóros < vérszegénységet, de gyors vér- 5 alvadást biztosít, s ezzel ele-5 jót veszi a súlyos vérzéseknek. J Még egy szerény kérés Köszönet a Miskolci Közlekedési Vállalatnak, hogy a Szemére utcában levő négyes autóbusz-megál­lóból egyet szinte cikkünk megjelenésével egy időben odább helyezett. Azonban még egy szerény keresünk lenne. Nem lehetne az Uttörőpark fele közlekedő busz megállóját is elvinni a Szemére «teából? Ez az autó­busz ugyanis félóránként közlekedik cs elsősorban az Utlörőparkban lakók utazási Igényeit elégíti ki. Ezek az emberek nem ülhetnek más kocsira, mert csak ez közelíti meg lakásukat. Ez az autóbusz az Uttöröpark- ból a Rudas 1,ászló utcán levő végállomásra viszi inasait. Nem lehetne az indulás is a végállomásnál? Akkor nem kellene ezeknek az utasoknak is a Szemere Utcán várakozniuk, és nem fordulna elő, hogy alig fér­nek fel a kocsira, mert a 4/A és a 4 'B utasai is erre szállnak, ha történetesen ez fut be előbb. Pedig nekik nem kell feltétlenül ezzel a busszal utazniuk, az Úttörő- parkban lakóknak azonban igen. Kérésünk tehát csak annyi: ez az autóbusz a Ru­das László utca sarkán, a végállomáson szedje fel uta­sait. és akkor elsősorban azok szállnak majd rá, akik az Uttöröparkban laknak. (mátc) Igény és követelmény Hozzászólás „Aggteleki furcsaságok” című cikkünkhöz: „Tisztelt Szerkesztőség, mindig jól esik, ha szülőfa­lumról, Aggtelekről hallok, és nagy öröm számomra, ha' valaki feléje nyújtja segítő- készségét is.” — így kezdi levelét Antal István Berta­lan, Miskolc, József Attila utca 25—27. szám alatti la­kos, hivatkozva a február 11- én megjelent Aggteleki fur­csaságok című cikkünkre. Olvasónk egy rövid reflexiót is mellékelt leveléhez, „az­ért, hogy ezzel is szülőfalu­mat szolgáljam”. A szerkesztőségünkhöz küldött írást kivonatosan az alábbiakban közöljük. © Nem tagadhatjuk, érezhető a fejlődés Aggteleken is. Az én szememben például az a falu legfőbb nyereménye, hogy kitűnő vízvezetéket ka­pott. Emlékszem, gyermekko­romban éjszakánként jártunk a kerekes kúthoz, hogy nap­pal rie kelljen sorba állnunk. Órák kellettek hozzá, hogy decinként teli merjük vöd­rünket. S most vízvezeték van a karsztvidéken!... Eredmény az is, hogy alig egy éve modern művelődési ház épült, újra áll a háborús károkat szenvedett Barlang­szálló, kibővült az iskola, újjáépült a németek által porrá égetett tanácsiháza, hogy csak a főbb dolgokat említsem. Mindez cáfolhatat­lan eredmény. S ha ennek ellenére „mégis panaszt je­gyezhetett fel a község veze­tőinek. lakóinak szájáról az Újságíró, azt; kell monda­nunk, hogy igazuk van”. Mert a természetes igények nélkül béna az élet. Hanem ezen túl. vannak olyan kö­vetelmények, amelyek volta­képpen szintén természetes igények. Mindenekelőtt el kell ma­rasztal nunk a ragályi föld- mű vessző vetkező tel, illetve vezetőségét, hogy a nyári szezont figyelmen kívül hagy­ja, s nem törődik a kirándu­lók ezreivel. Turista utak szelik keres7tül-knsul e vi­déket, s fúlnak itt össze, de mit ér, ha útja végén az éhes vándor se enni nem tud, se pihenni. Pénzkérdés lenne ezen változtatni? Talán az is. de nem sok. És megté­rülne! Igaz, a kenyérrel több gond van és nem is annyira kifizető, mint mondjuk a pá­linka. mégis ... S ha már a pálinkánál tartunk, említsük meg az Italbolt cégérrel hi­valkodó kocsmát is: kenye­ret, élelmet itt se kapni, sok­Tizencsy ország tizenhat játékfilmjét mutatják be márciusban Érdekes filmújdonságok Érdekes film újdonságok várják márciusban a film barátait az ország premier­mozijaiban. Tizenegy ország művészeinek 16 — egész es­tet betöltő — alkotását tűzik műsorra, köztük számos víg­játékot, társadalmi drámát és zenés alkotást. Három új magyar film szerepel a már­ciusi bemutató programban. Műsorra tűzik a Fekete Gyu­la regényéből forgatott „Az orvos halála” című filmet, amelyet Mameserov Frigyes rendezett. A. két főszerepet Bulla Emma és Páger Antal alakítja. Elsőfilmes rendező mutatkozik be e hónapban Novak Márk személyében, aki Galambos Lajos regénye nyomán készítette a „Szent János fejevétele’’ című alko­tást, A márciusi filmműsor egyik érdekessége lesz Kol- Iányi Ágoston egész estét be­töltő tudományos ismeretter­jesztő filmje, az „Örök meg­újulás” bemutatója. A ren­dező öt világrész tájain for­gatta filmjét. A vígjátékok kedvelői szá­mos új külföldi alkotáshoz válthatnak jegyet A mozik vásznára kerül az 1965. évi c&nnesi nemzetközi fesztivá­lon nagydijat nyert angol vígjáték, „A csábítás trükk­je” című szórakoztató törté­net. A szovjet filmművészek készítették a „Nyúl kolléga feázu -úui" című derűs fil­met. Sokan szeretnének egyszer bepillantani a színpad ku­lisszáinak világába, most az angol filmművészek „A szí­nész” című alkotásában meg­ismerkedhetnek a nézők a rivaldafény mögötti életted. Híradás a múzeumokból Mentés a víz elöl — Gyííjlo munka Nógrádiján — Érdekességek az Évkönyvből A közelgő tavasz a múzeu­mok belső munkájában is változást hoz: a jelenüegi anyagfeldolgozást, rendszere­zést, a különböző dokumen­tumok leltározását nagyobb­részt felváltja a több moz­gással járó, több izgalmat Praktikus megoldás tartogató gyűjtő munka.' Mi­lyen tervek valóra váltásán dolgoznak a miskolci Her­man Ottó, valamint a fel­ügyelete alá tartozó múzeu­mokban? Ásatások a vízlépcső helyén A régészek idejük nagyobb részét most is a tiszai máso­dik vízlépcső építését meg­előző ásatásoknál töltik. A lépcső megépítése után vfz alá kerülő területekről men­tik n leletet. A néprajzosok a kovács, a kerékgyártó mesterség ha­gyatékait, szerszámait, a leü­lő nbözö népviseletet, a nép- művészeti tárgyakat gyűjtik A tervek között szerepel a Bükk néprajzkutatásának folytatása, valamint a palóc fonó élőmunkáinak befejezé­se. A kutatók több nógrádi községbe is elmennek. Fel­keresik azt a folklórban, né­pi hagyományokban rendkí­vül gazdag völgyet is, mely­ben Nagylóc, Rimóc, Holló­kő található. A helytörténettel, a les- újabbkori történelemmel fog­lalkozó embereit ugyancsak érdekes feladatok megvalósí­tásán dolgoznak. Többek kö­zött folytatják a megye mun­kásmozgalmi kronológiájá­nak már megkezdett tanul­mányát, gyűjtik a Tanács- köztársaság északi hadjára­tára vonatkozó adatokat. Még néhány érdekesebb cím az idei tervből: A miskolci fő utca kövezésének térképe 1781-ből. Az avasi templom építóstörtóneti kérdésed. Az elpusztult diósgyőri Pálos kolostor. Újabb adatok a Szönyi csoportról Most Ítészül a Herman Ot­tó Múzeum Évkönyvéjiek VI. kötete. Az Évkönyvben töb­bek között Miskolc korai te­lepüléstörténetének kérdései­ről, a borsodi palóc dallam- típusokról, a mádi kovács, k|erókgyártó céhről, Szűcs Sámuel naplójáról, a tavalyi leletmentések eredményeiről olvashatnak az érdeklődők. Ebben a kötetben jelenik meg Nyikolaj Jancsenkov (Novoszibirszik) tanulmánya A magyar—szovjet nemzet­közi partizánmozgalom úttö­rői címmel, mely a Szónyi- csoportról tartalmaz nálunk eddig ismeretlen adatokat. Festőház, kerámia, pincemúzeum Remény van rá, hogy meg­felelő anyagi hozzájárulás esetén a megye újabb mú­zeumokkal gazdagodik. Ez évben tervezik a szeneiről festőház, a telkibányai kerá­mia múzeum, valamint a to­kaji pincemúzeum megnyitá­sát. Szó van arról Is, hogy Szentistvánon és Tardon ki­állító szobákat rendeznek be. Az idén a hcjőkercsztúri mú­zeum is újabb kiállító he­lyiséggel bővül, Kelemérben és Szépiáimon pedig a vilá­gítást korszerűsítik. <p!> szór még hűsítőt se, ellenbe» annál inkább a. nagyobb hasznot hajtó pálinkát, bor*t­Az a hatalmas emeletes épület, amelynek egy részé* ben az italbolt is van. rala* mikor híres vendégfogadó volt. Két évszázados falai láthatták többek között Csokonait és Petőfit. Aí épület egyre pusztul. NcrJ tudom, műemlék-e, de nagy kár, ha nem az. A hozzá ha* sonló és vele egykorú tor-' naljai Fehértó, a rimászom* bati Három rózsa, a pel.sőcl és a rozsnyól vendégfogadó mind műemlék. Ez az épület a múlt század második felé* ben sokáig nyári főszolgabí* rói hivatal volt. (Akkori agg* teleld furcsaság!) Sokszor töprengtem rajta, micsoda impozáns vendégfogadóvá le* hetne újból varázsolni! H0 niegépül a kétszáz férőhé* lyes szálló, rajon sokat se* gít-e a szállásgondokon, neu1 lesz-e változatlanul szükseő rá, hogy csűrökben is éhe* lyezzenek vendégeket? Azt írja munkatársuk! „Idő, meg pénz is kell a fal* lődóshez. Hanem az is iga a hogy legalább ennyire szűk* séges a buzgóság is!” Hány* szór tapasztaltuk mi már ez* Aggteleken! Hadd említsem meg például a falu sportját Amikor olyan fiatal kerül * határőrségbe (a faluban vaf* egy őrs), áld nemcsak kaid na, hanem sportember egyszeriben felvirágzik a fa* lu sportja. Alakult mar ná* lünk is jó hírű futballcsapod s máir-már kezdett születni más sportág is. Aztán eltel* két év, a sportszerető Iraton* leszerelt, vagy elhelyezték, * megszűnt a sportélet. Pedíf? az aggteleki fiatalok szerété' a sportot, csak nincs, vezesse, összefogja őket. A sporttal is, az idegért* forgalommal is összefüggés* ben szeretnék elmondani még egy lehetőséget. Közve** lenül a falu mellett, a szik' lás hegy aljában gyönyört1 tengerszem van. Nincs az ® turista, vagy kiránduló, té5 erre jártában le ne fényké* pezné. Szépségén kívül azon* ban mást nem adhat. Pedí£ alkalmas rá, hogy úszó versé* nyék helye legyen, sót, m> több: evezős versenyeket bo* nyolífcsanak le sima tükrén* De még egy csónak sincs! Végül, a tanács vezetőivé tökéletesen egyetértve, nem hanyagol hat juk el az orvos1* kérdést sem. Ilyen nagynevű helyen elsőrendű köveid' meny, hogy orvost találjand* a helyszínen azok, akik eZ' révei megfordulnak itt, ^ bárkinek közülük szükség lehet rá. A tanács vezetőinek buzgó* siga nem elegendő a fejló* déshez. Több segítséggel & közös buzgalommal még hí* resebbő tehetnénk ezt a tort meszeli szépséget, s méltód bá rá, hogy áki ide jön, P* csak gyönyörködjön benn* hanem szeresse, és felejti!»* leden élményekkel távozzon*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents