Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

Csütörtök, 1966. február 24. Északim agy arorszäg 3 ti M- a a séf!' rzé­ida­elte i ko­ész­3ZáÜ l'ZC­i kai lesti íem :lmi ésű, ikct clós a sei­ké­lőtt i a la« aá­BW­nép n •cát nát ad­ózó !Ült sík íet­ár­uni co­tá­tá­rt ágé-tér. őjc Jet > ját ik: 5.3 | xi­304 58­187 az [ sö- I to- | te- | ik. ra- j rá- I rő­ldi it Jí­60 ié­ak id­sa­éti se­jk, ég és a 76 fé- 86 n- ’ li­li­k­a y­a sn ól t­ik Korszerűié!], szervezettebben Év eleji tervek, feladatok megyénk építőiparában • n. A fejlettebb és korszerűbb kivitelezés igényeihez jól al­kalmazkodik a Borsod me­gyei Mélyépítő Vállalat mű­szaki intézkedési , terve is. Bátrabban és merészebben foglalkoznak olyan elgondo­lásokkal, javaslatokkal, ame­lyek segítik a 320 millió fo­rintos feladat teljesítését. Igaz, ez a feladat nem na­gyobb az elmúlt évinél, de alacsonyabb létszámmal, ked­vezőbb műszaki-gazdasági mutatóikkal kell megvalósíta­ni, Tovább korszerűsítik me­gyénk ipari üzemeit. Az új Iáivá sok körül 40 millió fo­rint értékű mélyépítési mun­kára kerül sor. Tovább épí­tik a Borsodi Ércelőkészítő Művet és hozzákezdenek egy új, nagy jelentőségű feladat­hoz, a miskolci házgyár mély­építési munkáihoz. Hasznosítsd a íanulságokat A vállalat termelési volu­mene a második ötéves terv időszakában 55 százalékkal emelkedett, és egyre alkal­masabbá válik nagyobb fel­adatok megoldására is. Nem szabadult meg azonban több olyan hibától és újabbak is adódlak, amelyek félrezik a még jobb munkát. Gyakori volt a tervmódosítás. Késtek a műszaki tervek, amelyek zavarták a munka ütemét. Az alvállalkozók sem léptek be mindig a meghatározott idő­ben az építés folyamatába, ami szintén késéseket idézett elő. Ezek a jelenségek nem. segítették az 1964. február 20-i párthatározat végrehaj­tását, amely többek között az építési időtartamok csökken­tését, az átadási határidők betartását írja elő. — Különösen fontos felada­ta vállalatunknak — mon­dotta vitaindító beszámolójá­ban Szomolya Pál igazgató —, hogy még többet törőd­jünk a koncentráltabb mun­kával. Arra kell töreked­nünk, hogy inkább csökken­jen, mint növekedjék a fo­lyamatban levő munkahelyele száma. A befejezetlen mun­kák száma meghaladja a 220-ait, és ha ezt tovább hagy­juk növekedni, nem tudjuk kellően kihasználni erőinket, gépeinket. Ahhoz, hogy ezt elkerül­jék, fontos feladat, a válla­latnál a műszáki előkészítő munka javítása. Ez a tevé­kenység az elmúlt időben nem tudott lépést tartani a megváltozott körülmények­kel. Hiányzott az elmélyült munka, késtek az építmények költségvetésed is. Az okok, n tanulságok ismeretében ezek n hibák ez évben már nem fordulhatnak elő. A korszerű és minden igényt kielégítő új székházban biztosítottak az elemző munka feltételei. Mun’íahslyi, vállalati érdek Meg kell szívlelni azokat a tanulságokat is, amelyek a beszámoló és a vita során a munkahelyi irányítás, a ve­zetés szerepét illetően el­hangzottak. Tovább kell ja­vítani a helytállást, hogy a munkahelyek és a központ műszaki dolgozói között fele­lősségteljesebb, következete­sebb kapcsolat alakuljon ki. Erre azért van szükség, hogy könnyebben megtalálják a közös nevezőt elképzeléseik megvalósításához. Jó ötlete, elgondolása egyaránt van a „lent” és a „fent” dolgozó műszaki vezetőnek. Kölcsönö­sen arra kell törekedniük, hogy ez a szándék a munkák előrehaladását segítse. A műszaki vezetők Diósgyőr­ben, Özdon, Sa jókeresztúron, a December 4 Drótművekbon és egy sor helyen szép pél­dáit mutatták az önálló kez­deményezésnek. Ezt továbbra Is fel kell karolni, hogy köz- kinccsé lehessék. Az intézkedési tervek bő­velkednek a központi elgon­dolásokban, melyek egyben a munkahelyi vezetők korábbi Igényeire épülnek. A munka­helyi vezetők bevonásával gyakrabban rendeznek az építtetőkkel, a generáűdvi- telezőkkel közös taréval ás«- kát, ahol a feladatokat min­dig előre tisztázzák. Kidol­gozzák az építésvezetőségek és segédüzemek beszámol tá­volt olyan értelemben is, hogy nemcsak az idei fel­adatokat tartotta szem előtt, lianem annak tűimében a harmadik ötéves terv új be­ruházásait is számításba vet­te. Ha jól terveznek és jól hajtják végre a különböző in­tézkedéseket, egyben meg is alapozzák további fejlődésü­ket, erősödésüket. Erre fontos már most gondolni, sőt, ten­ni is érte, mert amint arra dr. Papp Lajosnc, a megyei pártbizottság munkatársa is felhívta a figyelmet, az épí­tőipar tevékenysége nem ön­célú termelés. Minden épülő objektum befolyásolja egész szocialista társadalmunk fej­lődését. A jobb építőipari te­vékenység szoros kapcsolat­ban van népgazdaságunk fej­lődésével. Az új ipari, mező- gazdasági, kulturális és szo­ciális létesítményeknek a mi megyénkben is terv szerint kell megépülniük. Minden lépés, amit a vál­lalatok a korszerű techniká­ért és a korszerű szervezett­ségért tesznek, hozzájárul népünk életkörülményednek javulásához, — mondotta hozzászólásában mindkét ta­nácskozás részvevőinek Szacskay János, az É. M. épí­tőipari főigazgatóságának vezetője. Ki kell tehát hasz­nálni a rendelkezésre álló eszközöket, hogy 1966-ban máris jobb eredményt érjen el mind a Írét vállalat. Amit teszünk saját, egyben nép­gazdasági érdek is. Az épít­mények mennyiségét és mi­nőségét úgy tudjuk növelni, ha színvonalasabb lesz a ve­zetés, szervezettebb a felké­szülés, fegyelmezettebb a munka1 és gyorsabb ütemben növekszik a műszála fejlesz­tés. Szarvas Miklós m íróasztal-munka Korszerű kotróba jő az alsózsolcai mesterséges tavon Az Alsózsolcai Épületelem­gyárban évente jelentős meny- nyiségű és mind jobb minő­ségű előrefeszített födémge­rendákat, távvezetéktartó osz­lopokat, vasúti aljakat és kü­lönböző méretű panelokat ké­szítenek. A gyártáshoz szüksé­ges kavicsot az üzem mellett kialakított kis tóból termelik ki. A .vizsgalatok szerint a víz alatti kavicsréteg vastag­sága eléri a 30 métert; A gyár vezetői úgy határoz­tak, hogy nem vesznek el te­rületet újabb bánya nyitásá­ra, hanem korszerű berende­zés segítségével a meglevő ta­vat mélyítik. Az elmúlt év­ben mintegy 3.5 millió forintos költséggel nagy teljesítmé­nyű kotróhajót vásároltak. Az új berendezés 2.5 köbméteres markolókanalával akár 30 mé­ter mélységből is mintegy 2 ezer köbméter kavicsot termel ki naponta. A nagy mennyi­ségű kavicsot a tó vizére, pon­tonokra szerelt csuklós szál­lítószalagon szállítják a kije­lölt helyekre; iután az elnök, két helyettese és a tit­fS/3 kár megbeszélték az újhelyi tanács­ol?« apparátus heti feladatát, megkérdez­tem Démuth Józseftől, a végrehajtó bizottság elnökétől: bent lesz-e az irodájában ezen a héten, ha csak egy fél órára is? Hi­szen, amint hallottam, annyi a munka, hogy ha kétszer huszonnégy órából állna a nap, ta­lán az is kevés volna. Az olaszliszkaiak a kenyérellátás miatt panaszkodnak ... Feltű­nően clszaparodott a termelőszövetkezetek­ben a baleset... A kenézlőiek szóvá tették, hogy szezonvégi kiárusítások idején nem kap­nak árut, más községekbe járnak érte, egyéb­ként is baj van az áruteríléssel; nincs egy­ségben a kereslet és a kínálat... Állandó bizottsági cs végrehajtó bizottsági ülések kö­vetik egymást.;; Vajon győzi-e? Azt felelte erre: közös a gond, közös a mun­ka, az irányítás, az ellenőrzés, a végrehajtás segítése, anélkül, hogy bárkinek is csorbíta­nánk önállóságát, vagy befolyásolnánk sajátos munkamódszerét. Ez nem új dolog. Kristályosabb a gyakor­lat, erősödött a vezetés demokráciája, nőtt a felelősségérzet, nagyobb a rutin, a hozzáértés, s ez természetes, hiszen kitapostuk már az utat, amin járunk. Hanem, amit e polemizálás után mondott az elnök, az meglepett. — Mindezek ellenére, én híve vagyok az íróasztal-munkának is. Említettem az ismert érvet: nem jól dol­gozik az, aki gyökeret ver íróasztalánál. •— Ez az én véleményem is. Az íróasztal­munkát átvitt értelemben gondolom. Vala­hogy így.:. Egy terület, például egy járás államigazga­tási vezetője nem egyszerűen felsőbb utasí­tásokat végrehajtó és végrehajtató egyszemé­lyi felelős. És nem is mindenes, aki az élet valamennyi gondját maga oldja meg. A ve­retes művészete részben abban áll, hogy a dirigens, karnagy módjára, teremtsen össz­hangot a hangszerek és a rajtuk játszók kö­zött, s ha disszonáns hangot hall, állapítsa meg, mi okozza; — Az élet természetesen bonyolultabb do­log. Irányító apparátusunk munkáján túl va­lamennyi község, sok-sok termelői ág és sok­sok ember cselekvését össze kell hangolnunk. Hogy ez mennyire sikerül, az lemérhető az eredmények által. Ebből már következtethe­tünk. De mit tegyünk, hogy elejét vehessük a disszonanciának, vagyis ne legyen szükség olyan későbbi korrigálásra, amit előrelátás­sal elkerülhetünk? ... Ülünk az íróasztal mel­lett, tenyerünkbe hajtjuk fejünket és töpren­günk ;.. Jelentéseket, statisztikákat, jegyző­könyveket, általunk készített feljegyzéseket, személyes élményeket teregetünk magunk elé, és töprengünk ;.: Éjszakánként álmatla­nul fekszünk, képek sora zúdul ránk, és töp­rengünk ; . s gy nevezik ezt: szenvedélyes elemzése az élet eseményeinek. Logikai sörfő­zés, tervezgetés pro és kontra, elkép­zelések, keresése az újnak és az újabbnak, a jónak és a jobbnak. Úgy nevezik ezt: eszmei elvegyülés az életben. Vajúdás, kínlódás, önnön magunkat és saját szenvedé­lyeinket megtagadó lemondás, áldozatos ideg- tépelődés:. mindent a közösség ügyéért, és w t u soha nem azzal a gondolattal, hogy babért várunk érte. Természetesnek vesszük, hogy így van, mert siet a kor, és mi törvénysze­rűen siettetjük a kor sodrását. Pátoszosan hangzik? Igen. Belső érzelmek nélkül viszont nincs ösztönzés, lelkesedés. Azt mondja Mil­ler: az ember céllal él, belső kényszerűség hajtja igazi cselekvésre a haladás érdekében. Kérdés, hogy ezt a belső érzelmet miként be­folyásolják külső hatások? — A jótékony külső hatás megerősíti az embert. A rossz viszont sokféleképpen hat. Egyik embert letöri, a másikat megdöbbenti* a harmadikat gondolkodásra készteti. Nyil­vánvaló, hogy egy vezető ember, aki mé­lyebben látja az összefüggéseket, az utóbbi felé hajlik. Töprengésre készteti, a gond megoldására serkenti. S itt következik a gya­korlat, ami már egyáltalán nem hangzik pa­tetikusan; — Itt van előttem ez a sokszorosí­tott statisztika, amit közre altarunk bocsá­tani. A járás öt esztendejének felvásárlási eredményeit mutatja, öt évű átlagban, forint­ban kifejezve ez az ábra: a termelőszövetke­zeti felvásárlás 68 219/m. Ft, a háztáji és egyéni felvásárlás értéke: 50 557/m. Ft. Nem túlságosan sok az eltérés a szövetkezetek ja­vára. Vajon mi lehet az oka? Kiderül ez a statisztikából? Nem. Kiderül a jelentésekből? Csak dereng. Ha az ember politikai és gazda­sági ismereteinek birtokában töpreng, meg­találja a választ. Tiszakarádon van egy ma­gángazda, aki tizennyolc hold földjével hosz- szas győzködés után se lép be a termelőszö­vetkezetbe. ötven darab szerződéses sertést hizlal egy évben! ötven darabot! Gazdasá­gilag hasznos dolog ez — mégis ellentmon­dásos. Éppen elég okot ad a töprengésre: hová vezetne, ha gyakran találkoznánk ilyen példákkal?! Mit tegyünk? Ütközik két pont­ja az életnek: a személyi és a közösségi ér­dek .. i Másik példa; adva van lóét termelőszövet­kezet. Az elsőben nagyobb a holdankénti ter­melési érték, mint a másodikban, mégis a második fizet többet. Ez is ellentmondás. Fel is mértük, mi az oka. De töprengünk, hogyan oldjuk meg. Ezek a töprengések legtöbbször nem azért vannak, mert nem tudnánk, mit kellene tennünk, hanem főleg azért, hogyan tegyük! Hogyan? Nehogy a disszonanciából még nagyobb hangzavar keletkezzék. gyakorlatias munka a lehető legjobb 4 módszer. Az életnek azok az irányítói, akik személyesen meggyőződnek az ügyekről, rendszerint nem tévednek* mert tanácsot kapnak, javaslatokat fogad­nak el, emberek közössége támogatja őket* De amikor egyedül vannak szobájukban, vagy álmatlanul hevernek éjnek idején, a töpren­gés kényszerűsége telepszik tudatukra, pon­tosan azért, hogy a belső érzelmeket egyez­tethessék a külső hatásokkal, s olyan megol­dást keressenek, hogy abból a lehető leg­jobb származzék. Egyszóval, az elmélyült, az elemző gondolkodás az, amit jóértelmű író­asztal-munkaként emlegetünk. Ez az, ami • megment a gépies cselekvéstől, feleslegessé teszi később bekövetkező hibák korrekcióját; Az ilyen értelmű íróasztal-munka nem je­lenti a legyökerezést. Sőt! Tudományos ran­got ad a vezetésnek! Csala László nemi Karliaía!misták csinosítják a Szinvát Társadalmi munkával rendbehossák a meder két oldalát — Az első szakasz, ugyanis három szakaszban végzik el a munkát, egy-kót napon belül elkészül — mondta a mun­kákat irányító tiszt, és a Kertészeti Vállalat fiatal technikusa, Barczakói István. — Az egész feladattal körül- beJüi két hét alatt végzünk. A Szinvát csinosító karhaiahnisták egyik csoportja. — Bólogattak erre a körü­löttünk álló karhatalmisták is, egy pillanatra abbahagy­ván a munkát Csak egyetlen pillanatra, mert sürget az idő, hiszen a társadalmi mun­kánál sókkal fontosabb a ka­tonai kiképzés... de ezt is meg kell csinálni, ha már egyszer elvállalták. S nem is akárhogyan! Több kilométer szaikaszról ran szó, még ak­kor is, ha leszámítjuk a bel­várost, ahol nincs szükség rendezésre, illetve ilyen mó­don nem lehet rendezni. Ki­egyengetik a patakot kordá­ban tartó partokat, továbbá hétszázötven darab csemete­fát és hatszáz cserjét ültet­nek el. hogy ne legyen olyan kopár a meder két oldala. Reggelente hét órakor kezde­nek, s délután négyig dol­goznak. Az eső áztatta talaj­ba nehezen csúszik az ásó, a csákány nyomán lottyan az ázalék, a felszín alatt még kemény a föld. Néhá­nyon levetették zubbonyukat, ingükön keresztül párolog a testük . . Talán nem is köny- nyebb ez a munka, mint a kiképzés ... Egyik kötelesség. A másik áldozatvállalás. Két­szeresen is. Hiszen pótolni kell, amiben elmaradnak, az­ért., hogy szebb lehessen vá­msunk. Pedig nincs közöttük egyetlen miskolci sem. — De szívesen csináljuk — mondták nevetve. — Most lakói vagyunk a városnak* ide tartozunk . 1. i (csata) c J Nem valami szép látvány < tárul az elé az utas elé, alá ‘a Tiszai pályaudvarra érkez- c vén gyalog folytatja útját A «Szinva-hídtól jobbra és bal­éra, dimbcs-dombos a meder ickét oldala, tavalyról száradt Jgaz lepi el, s közvetlenül a ic híd szomszédságában teher- Jautó számra rakták le a J szemetet. (Kik? És miért en­gedték, hogy egy ilyen for- J galmas helyen szemétdombot k csináljanak?) * Alaposan ráfér a Szinvára, ic hogy kissé csinosítsák part­ijait. Hiszen nemcsak az em­it lített szembetűnő helyén, ha­* nem a Sajó-torkolattól egé- J szén a Kiliánig rendezésre k szorul. J A városi tanács és a Ker­ít tészeti Vállalat közös meg­jegyezéssel úgy határozott le hegy kiiktatja a városképből J ezt a csúnya foltot, S hogy Ja munka ne legyen túl költ- ic séges, a belső karhatalom J miskolci alakulatának ka to­lt náí vállalták magukra a fel­jártátok nem először segítve icily módon a Kertészeti Vál­lalatot, amelyet patronál. < Aki hétfőn reggel az álló­it más felé járt. csákánnyal, la- J pattal, ásóval „felszerelt” kar­it hntalmistákat láthatott a híd- J lói balra. Az út menti töltés Emellett árkot ástak, s az in­► nen kikerült földdel töltötték Jmeg a part gödreit, vágták a K gazt, teherautókra rakták a J szemetet. |e Tegnap mi is felkerestük kőket, hogy a város lakóinak Jt nevében, bá’- megbízást nem k kaptunk rá, köszönetét mond­junk te tt rekés zségükért, s ► magunk is lássuk: mennyire E haladtuk eddig. tási rendszerét, amely ma­gában foglalja a gazdaságos­sági vizsgálatot is. Pálinkás Lajos építésveze­tő, Szanyi Lajos építésveze­tő, Bíró Aladár főépítésveze­tő, Talián Sándor, Galántai Gábor, Várközi Lajos és má­sok elmondták, hogy a mun­kahelyi ós a vállalati érdek szoros összefüggésben ran. Az intézkedések végrehajtá­sa bárhonnan is indul el, mindig a feladatok teljesíté­sét szolgálja. Amit a vezetés jogosén vár Nemcsak itt, hanem más tanácskozásokon is gyakran ismétlődnek olyan fogalmak, amelyek már ismertek. Még­is aktuálisak, mert kihatá­suk segíti, vagy fékezi a munkát. Ilyenekről most is szó esett, de másképpen, mint korábban. A feladatok teljesítésének számonkérése következetesebb lesz ennél a vállalatnál is. A bérezési szint növekedésével párhu­zamosan jobban érvényre juttatják a felelősségre vonás t, a fegyelem szilárdítását. Az elmúlt évben itt is csőlátónt az igazolatlanul mulasztott napok száma, azonban növe­kedett a dolgozók hibájából kieső munkaidő. A vitában részvevők nyomatékosan fel­hívták a figyelmet, hogy a művezetőknek meg kell kö­vetelniük a fegyelem meg­szilárdítására vonatkozó ren­deletek betartását. A vállalat vezetősége elvárja, hogy ne nézzék el a lazaságokat, s példájuk, becsületes tevé­kenységük nyomán minden dolgozó álljon helyt munka­helyén. 6 A két vállalatnál megtar­tott tanácskozás előremutató

Next

/
Thumbnails
Contents