Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

északmagtarorszAg Szerda, 1866, február SS* ■kick ******** kintrkk lek* kék -Hrk* A * »*>» irk*r* JHHHHHt k-frk-k ***»*■»* ****** ***** ■*-* Olvasation könyvek .Legutóbb Ongán hallottam a panaszt, s korábban már másutt is. Gyárakban, üze­mekben, vállalatoknál. — Szép szakszervezeti könyvtárunk van, de senki sem olvassa a könyveket. Lehet, hogy a mi propagandánkban van a baj, de közrejátszik az emberek közönyös­sége is ... Mi az igazság? Bármelyik gyárat, üze­met, vállalatot nézzük meg, azt lapasztal- ' juk, hogy a szakszervezet mindenütt nem is kis összegeket költ az üzemi könyvtár bővítésére, állandó frissítésére. Természe­tesen nein csupán azért, hogy egy-egy szekrény díszéül szolgáljon több száz kötet. Nyilvánvaló, hogy a dolgozók isme­reteinek bővítésére, szórakoztatására, kul- túrálódására vásárolják a szépirodalmi, történelmi, tudományos, szakmai és más könyveket. Olyan szellemi ,,csemege” egy-egy ilyen üzemi könyvtár, amilyen két évtizeddel ezelőtt ugyancsak hiánycikk, sőt ismeret­len volt a munkahelyeken. Most tehát kapni kellene rajta. Sokan azonban vala­hogy úgy vannak vele, hogy ami nem hiánycikk, ami mindig van, s amiről tud­ják, hogy bármikor hozzányúlhatnak, azzal kapcsolatban valami „ejh, ráérünk arra még” szemlélet alakul ki bennük. Még akkor is, ha különböző módon pro­pagálják számukra ezeket a „cikkeket”. Az üzemi könyvtárak esetében például a munkahelyeken „Olvass könyvet!” — fel­iratokkal. szemléletes plakátokkal, han­gos híradóban, vagy brigád- és más érte­kezleteken. * 4 A propagandával többnyire nincs baj. j A közönyösség mégis burjánzik. Amikor vége a műszaknak, az emberek rohannak haza. Nem látják a könyvekhez „csalo­gató” plakátokat, nem hallják a hangos híradó szavát. — Igen, meg is érthetjük őket, hiszen sietnek családjukhoz — vetődhet fel a menlegetés. Erre azonban ott a cáfolat: a munkahely melletti, vagy közelében levő presszóban, esetleg „talponállóban” mindig látni olyan időzőket, akiknek a gyárkapuig még igen sietős volt a dolguk. Mindez, persze, egyáltalán nem je­lenti, hogy a dolgozók nem olvasnak. Közismert (lapunkban is elemeztük), hogy a városi és a községi könyvtárakban évről évre örvendetesen nő a rendszeres kölcsönzők tábora. Aztán ott vannak a családi könyvtárak. Sokan és igen jelen­tős összegeket költenek könyvvásárlásra. Az üzemi könyvtárak elhanyagolása mégis igen káros. Nemcsak azért, mert a porosodó kötetekben kihasználatlanul hever a szakszervezet pénze, amit másra is költhetett volna, hanem főleg azért, mert az üzemi könyvtárakban igen sok szakmai szakkönyv is hever olvasatlanul. Ilyen könyvek pedig vagy egyáltalán nincsenek a családi gyűjteményekben, vagy ha vannak is, annyi mégsem lehet belőlük, mint az üzemi könyvtárakban speciálisan egy-egy szakmával kapcsolat­ban. Az ilyen könyvek olvasásának hasz­nosságát pedig ma már mindenki érti, különösebben magyarázni fölösleges. (RutlkajA Ha Bódvaszilas művelődés: élete után altarunk érdek­lődni, nem kell sokfelé tájé­kozódnunk: a közoktatás: munkáról eleve az iskolában kaphatunk adatokat, a nép­művelésben is pedagógusok s. közreműködők, nevelő a művelődési otthon igazgatója sőt, ha a községi tanács ve­zetőitől is véleményt kérünk, altkor sem kell túl mennünk az iskolán, mert az ideigle­nesen megbízott vb-elnök, mint őt már február 13-i, va­sárnapi számunkban bemu­tattuk, szintén a tantestület tagja. így hát az iskolai ok­tatás, az iskolán kívüli koz- ínűveiődcs, és mindennek a tanácsi támogatás meglehe- tösen összhangban van. Iskolán kívül Ruszkay Sándor, aki a ínűvelődési otthon igazgatá­sát is ellátja, arról tájékoz­tat, hogy a tudatformáló munka lehetőségei jórészt adottak a községben. A leg­idősebb. az ötven éven felüli korosztályt leszámítva, külö­nösen a középkon jaknál igen hatásos a népművelési tevé­kenység. S már sorolja is, mi­lyen formákban található meg Bódvaszilason az isme­retterjesztés, a közvetlenül ható tudatformáló munka. A művelődési otthonban tíz is­meretterjesztő előadást ter­veztek, a MÉSZÖV intenció­jára még további négyet szer­veztek hozzá. Ezek tematiká­ja változatos, a legkülönbö­zőbb témaköröket érinti. Ed­dig tervszcníen megtartották a rendezvényeket, átlagban S3—10 érdeklődő részvételé­vel. A televízió mezőgazdasá­gi szaktanfolyama iránt na­gyobb volt az érdeklődés: 60 —70-en jöttek el egy-egy al­kalommal közösen megnézni sz adásokat, részt venni a untában, amelyet a járási ta- »ács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa vezetett. Három-három előadást tarta­nak tanácstagok és népfront- bizottsági tagok részére aka- démia-szerűen. Előadássoro­zatot szerveztek a földmű­vesszövetkezetek választott tagjai részére, valamint ké­pezik a bolti dolgozókat is. Valóban sokrétű és választé­kos az ismeretterjesztő mun­ka, s a község lélekszámút tekintve meg is osztaná az érdeklődést, ha nem lenné­nek több esetben azonosak a részvevők. Többen járnak két-, sőt háromféle előadás­sorozatra is. Jelentkeznek a klubélet csirái. A motorosok klubja, amely havi egy alkalommal jön össze, látogatott, és agyanilyen népszerűek a tele­vízió-klub foglalkozásai is. Bár ez utóbbira átlagosan 20 —25 érdeklődő jár egyelőre, kérdésként adódik: elég-e mindkét Idubnak a havi egy­szeri foglalkozás? A község­ben már 42 televízió műkö­dűi, tehát sok a tv-néző, ér­demesebb lenne jobban ki­használni a tudatformálás és szórakoztatás e nagyhatású eszközét, jól irányított klub­foglalkozással segíteni az egyes adárfok jobb megérté­sét. (A körzeti mozi heti egy előadást tart mindössze, an­nak időpontja sem a legmeg­felelőbb, különösen a fiata­labb korosztályú nézők mi­att) A motorok iránt min­dig nő az érdeklődés, s ha jó a motoros klub foglalkozása, ott is létszám-növekedéssel lehet esetleg számolni. Olvasnak is a bódvaszila- fciak: az 1700 kötetes könyv­tárból az elmúlt évben 4000 kötetet kölcsönöztek, az ol­vasók száma 270, a felszere­lés jó. A fiatalok művelődési mun­kájúról már nehéz egyértel­mű képet kialakítani. Két pedagógus közrem űködésével részt vesznek 2 hetenként a KISZ szervezte politikai okta­táson, közreműködnek a szín­játszó csoportban, de kevés a községben a fiatal, akik ott­hon maradtak többségben I váltott műszakban járnak tá- j volabbi bányákba dolgozni. ! Az öntevékeny mü’-csaelJ munkában éppen ezért visz- szaesés mutatkozik, s nem ritka eset, hogy a bányában, vágj* más helyen dolgozó if­Háromsssíis e&üstpénx a patakmederben A Borsod megyei Hernád- petri község patakmedrében egy iskolás fiú kavicsszedés közben összetört cserépedény­ben 300 darab ezüstpénzt ta­lált, s azt beszolgáltatta a mis­kolci Herman Ottó Múzeum­nak. A múzeumban megállapí­tották, hogy a tízfilléres nagy­ságú, egymilliméter vastagsá­gú ezüstpénzek nagyobb részét X. Ferdinand verette nem sok­kal királlyá koronázása után. A régi érmék közölt lengyel eredetű, Ulászó korabeli pénzt is találtak. A dénárokon levő évszámok alapján a múzeum kutatói megállapították, hogy tulajdonosa 1544 körül rejt­hette el a törökök elől. Éreti méojek? tennivalók a szövetkezeti iparban Feljegyzéseit az OKISZ elnökének aagiótájékoxtatájából Csaknem negyedmillió (Borsodban mintegy 6 ezer) ember dolgozik a kisipari tisrm.eilöszövetkezelekbcn. A ktsz-ek — mint erről Erdős József, az OKISZ elnöke hét­főd sajtótájékoztatóján beszá­molt — 19 szakmában és egyre eredményesebben elé­gítik kis a bél- és külkeres­kedelem, illetve a lakosság igényeit. A vezetőségválasztás tapasztalatai A szövetkezeti mozgalom­ban ezekben a hónapokban tartják a vezetőségek újravá­lasztását. A ktsz-ekben e nagy esemény már befeje­ződött, s ezekben a hónapok­ban zajlanak le a KISZÖV­ök küldöttértekezletei. Mit mutatnak az eddigi tapasz­talatok? Általános tapaszta­lat, hogy a szövetkezet tag­sága megerősítette és még jobban bizalmába. fogadta azokat, akik eddig is jól meg­áll tők helyüket, ugyanakkor új erőkkel cserélték fel a gyengén dolgozókat A termelésről Ä választás jelentőségét növeli, hogy egybeesik a má­sodik ötéves terv befejezésé­vel, a harmadik kezdésével. A számadatok a fejlődésről tanúskodnak, öt év alatt a teljes termelés 40 százalék­kal, a javítás kettő, a lakos­sági építés 4,5, az export 3,5- szeresérc növekedett. A szö­vetkezetek 84 országgal van­nak kapcsolatban, és amíg régebben az export csak népművészeti és textilipari cikkekre szorítkozott, ma már a slcála jelentősen ki­bővült többek között vastö­megcikk, vegyi- és építőipa­ri termékekkel. A szövetke­zetek az exportra készített bútorok 40 és a cipőexport több mint 25 százalékát ad­ják. A szövetkezetek eredmé­nyesen szerepelnek a nem­zetközi kiállításokon. így például a BNV-n 9 iparág 50 termékkel vesz részt. Az ed­digiektől eltérően jobban he­lyet biztosítanak a vidéki szövetkezeteknek is. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásá­ron részt vesz termékével a Bodrogkeresztúri Kerámia Klsz is. A Budapesti Ipari Vásárra egy sor meglepetést tartogat­nak Bemutatnak újfajta, öt­letes konyhafelszereléseket és más, közhasználatú cikkeket. Az OKISZ elnöke hangsú­lyozta, hogy a szövetkezetek­ben az úr- és bérintézkedé­sek nem érintik a javítási­szolgáltatási árakat. Mind­össze a szemfelszedésnél van szükség némi módosításra, amely a nylon harisnyák Ará­nak csökkentésével van ösz- szefüggésbon. A tennivalókról A harmadik ötéves terv­ben a szövetkezetek egy sor jelentős feladatot oldanak meg. így például előtérbe ke­rül az üzemek vidéki telepí­tése. Több budapesti szövet­kezet vidéki részleget hoz létre, bányásztelepüléseken, ipari centrumokban, olyan helyeken, ahol a nők elhe­lyezése gondot okoz. Mivel erre beruházási keret nem áll rendelkezésre, csak oi.t valósíthatják meg, ahol meg­felelő helyiségeket tudnak rendelkezésükre bocsátani. Az igényekkel számolva ** eddigieknél fokozottabb fi gyeimet fordítanak a laka# építésre. Fokozottan át ke> alakítani az építőipari szövet kezeteket. Olyanokat alakít» nak ki, amelyek ben megvá* a gépi cs a műszaki feli» tol a társasházak építéséhe* A gépesítésre például 14 iriü' lió forintot szánnak. Sok gondot okoznak a „rc0 szek” tervek. Többnyi** olyan ablakokat, ajtók» gondolnak el, amelyeknej nehéz a beszerzése. E gon* megszüntetése végett az ÉP1' tésügyi Minisztérium és f OKISZ pályázati felhívás1 tervez olyan házak építéséig amelyek egyaránt megfeto' nek az egyéni ízléseknek r feltételeknek. Sok gond» okozott az anyagbeszerző Ezen úgy segítenek, hogy J szövetkezetek az épít*^ anyagot közvetlenül beszer«^ hetik a TÜZÉP-töl, így eff sor közreműködő szerv® kapcsolhatnak ki. Időszeri1 hogy más anyagoknál is meí’ szüntessék a kötöttséget. « szövetkezetek a lakossága»'' dolgoznak, mégis olyan hely' zet alakult ki, hogy a lak»1 vásárolhat villanyszerei«^ cikket, de a szövetkezet csaj 200 forint értékben, illetve & újabb könnyítés szerint 2** forintos részletekben. IJ.i mechanizmus, kísérleti jelleggel A kisipari ternielőszöW^ kezetekben sajátosan a cs£ portos érdekeltség elve éry nyesül. Ebből következő0" önállósága viszonylagos? nagyobb, mint a vállalatok0 A gazdaságirányítási reá?! szer reformja azonban a vetkezőtökben is szükségs^f rű. Ez évben például 11 vétségben — köztük a b01? sodi KISZÖV-höz tarto^ ktsz-ekben is — kísérleti jgi léggel a median izmus ® formáját valósítják meg. & lentősen csökkentik a tori mutatókat. Arra a kérdés1* hogy ennek mutatkozik'’ már valami előnye, * OKISZ elnöke elmondottal budapesti építőipari szöyct' kezetek a nagyobb önállóig nyomán ugyanolyan féltéit lek közölt 306 lakással éP1 lenek többet. Ez arra müt3( hogy a nagyobb önállóság **» gyobb felelősségérzetet is W ván, megnyitja a kezdeni nyezések zsilipjeit. A *^ gyobb önállóság nem szűnt0 meg a központi irányító*’: hiszen a szövetkezetekre .. központi tervek ezután éppúgy vonatkoznak, mint & állami iparra. Csorba Barmabá* Sündörgő mesélte Ennyit megérdemel egy szeszleslvér is, igaz? Már búcsúzott, is. De még megkérdeztem, hogy s mint van? — Kösz* szépen, m-int a többi nyugdíjas. Rétegező- döm. — Hogy értsem azt? Elővesz a táskájából egy folyóiratot, és mutat benne egy demográfiai tanul­mányt a nyugdíjasok helyze­téről, problémáiról. Es ol­vassa a passzust: „kialakult belőlük egy olyan társadal­mi réteg, az idős emberek, nyugdíjasok rétege, amely hasonló problémákkal áll szemben és több tekintetben különbözik a társadalom gazdaságilag aktiv részétől, a fiatalabb nemzedékektől”. — Hát ezért, mondottam, hogy rét.egeződöm. Helyeseb­ben réteg lettem. Maga nem érzi? — Valamit érzek az ízü­leteimben, de ha nagyon ér­zem, megfordítom az éveim számát. — És akkor negyvenhét, lesz belőle, ugye? — Úgy hát. Mindenki úgy segít, magán, ahogy tud. ni (* sak azt nem ériem — morfondírozott Siindörgö —. honnan tudta meg az a demográfus, hogy én sok tekintetben külön­bözöm a fiatalabb nemze­dékektől. Lehet, hogy az asszony pletykált valamit.... — Ne izgassa magát, Sündörgő barátom. A fiata­labb nemzedékek sem egy­formák. Ebben maradtunk. H. E. i tak, hogy pont rosszkor fog i újból az úttestre billegni, s ■ akkor kész a vész. — Ismerem az ilyen hely­zeteket. Mindenki egyért! — Mindenki egyért druk­kol, egy miatt bosszankodik. Hanem a mi szesztcstvé- rünk megjárta. Amikor megint lelépett az úttestre, s hol előre lépett hol visz- sza, éppen odaért egy lelassí­tott személykocsi. A volán mellől egy Icar nyúlt ki, s amikor az ingó-bingó pasi mellé érkezeti, visszakózzel hatalmas pofont kent le ne­ki. Mire a koma felocsú­dott, már hire-hamva sem volt a leckéztetőnek. Min­denki szívből Icacagotl, csak ö bámult bambán, értetle­nül, laposakat pislantva: honnan is jött a pofon? S ündörgő ismét neve­tésben tört ki. — Képzelje el azt a po­fát ... Képzelje hozzá a kö­rülötte pukkadozó utaso­kat ... — El tudom képzelni. Az a pofon az összes gépkocsi- vezetők nevében kiadagolt, megérdemelt pofon volt, Ennek volt csattanója, ezért nevetek én is szívből, aki pedig nem is voltam ott. No és mi történt azután? — Körülnéz a szaki, s motyogja magában: „Ki az isten vágott engem pofon?” Hát az bizony az isten keze volt. Most legalább meglát­hatta, mit kresz isién azokkal, akik pityóltásan az úttesten lődörögnek — mondottam. Karon fogtam, ás átvezettem a járdára, IJ osszabb idő óta minaj * * találkoztam újri szűnni nem akaró barátom mai, Sündörgövel. Épper. helytálltam egy útkereszte­ződésnél — magamért, hogy a nagy forgalomban ne bal­essek — amikor nagy haho­tával ö jön felém. Nem tud­tam, mi lelte. Nevetett, de úgy, hogy könnyei csurog­tak. — Hát ez remek volt, így már rég mulattam — gurgu- lázla röhingélés közben. — Még azt a pofát, ahogy az bámult, amikor megkap­ta!... Jó napot! Hát ez fel­ért egy egész estét betöltő bohózattal. De kár, hogy nem látta ... Hihihi, haha- ha, Egyik kezét nekem nyúj­togatta, másikkal a. kaca­gástól csurgó könnyeit tö- rölgette. — Mi volt az az ejnye be jó? Beszéljen hát — mon­dom. — Ha á-t mond, mondjon bé-t is. Na.gy nehezen csillapodik, aztán nekikezd. — Tudja, állunk vagy hú­szán a villamosmegálló jár­daszigetén. Egy hóttrészeg alak, aki a. közeli talponál­lóból tántorgott oda, nagy dilemmában volt: felszáll- jon-c a villamosra, vagy át- menjen-e a járdára. Mivel villamos nem jött, nekilen­dült vagy kétszer is, hogy átmegy a járdára, de. a su­'d gépkocsiforgalom vissza- •ilsszariasztotta. Ott tétová­zott a járdasziget szélén bamba ábrázattal, a vára­kozók meg folyton aggód­jak otthoni magatartása ki­fogás alá esik, s a színvona­las műkedvelő munka gátló­ja lesz. A községi ünnepsége­ken is inkább az úttörőcsa­pat, az iskolai énekkar szc- repelget, a KISZ néha „bese­gíti’. . ______ A’ t. ÍBÜtolálíau Nehéz helyzetben dolgozik az általános iskola, öt éve körzeti iskolaként funkciu-i nál. Ide járnak a felső osztá-í lyosok Tornanádaskáról,/ Komjátiból, sőt, még Torna-1*' szentandrásról is jár nyolc' diák önkéntesen a bódvaszi- lasi felső tagozatra. A 242 tanuló nyolc osztályra, illetve tanulócsoportra oszlik. A körzetesítés előtt 150—ICO volt a tanulók száma Jelen­leg nyolc tanerő működik, az iskolában, illetve iskolákban, mert a csaknem két és fél- száz tanuló elhelyezésére há­rom iskola szolgál, de a há­rom, egymástól távol eső épületben összesen négy tan­terem van. Igen nehéz így ta­nítani. A jelenlegi időjárási viszonyok mellett, a bódva- szilasi utakat is figyelembe véve, szinte arra is kevés az óraközi szünet, hogy a neve­lő egyik tanteremből a má­sikba érjen. Nevelői szoba nincs, erre a célra Tóth Er­zsébet igazgató magánlakásá­nak előtere szolgál. Az isko­la építésére már régen ké­szen állnak a tervek, de nincs a községben tudomás semmi­féle realizálási lehetőségről. Hasonlóan nehéz a pedagógu­sok lakáshelyzete is. A felső tagozatos osztá­lyokban a szakrendszerű ok­tatás biztosított, azonban mindössze egyetlen szaktanár van az egész testületben. A gyakorlati foglalkozás mező­gazdasági jellegű, gyakorló­kért és műhely van. A tanév végén 34 kisdiák hagyja el az általános isko­lát. Az osztály félévi átlaga 3.4. A végzők közül huszon­nyolcán jelentkeztek tovább­tanulásra.. Négy lány és két fiú marad csak otthon. Ér­dekesen oszlik meg a tovább­tanulásra jelentkezők érdek­lődése: gimnáziumba heten, szakközépiskolái» hatan, ipa­ri technikumba négyen, szak­munkásképző intézetbe tizen­egyen szeretnének menni. E legutóbbi tizenegy között ta­lálható az a három fiatal is, aki. előbb mezőgazdasági gé­pésznek jelentkezett, de a közeli mezőgazdasági egysé­gek nem tudták (árulónak szerződtetni. © Nem csupán borús színfol­tok jellemzik a festői tájon megbúvó község művelődési életét, hiszen a tudatformá­lásban és az iskolai oktatás­ban egyaránt mutatkoznak nagy eredmények. Azonban a körülmények, amelyek kö­zött az eredmények szület­nek, nehezítik a munkát, és a további eredmények szüle­tésének kerékkötői. Ezért kell — a jó eredménj'ek örömteli regisztrálása mellett — a fi­gyelmet a mihamarabb tova- üzendő sötétre felhívnunk. Benedek Miklós Fejlődő tudatformálás, visszaeső műkedvelő munka Bódvaszilason Heti egy filmvetítés — Négy tanterem három helyen

Next

/
Thumbnails
Contents