Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
északmagtarorszAg Szerda, 1866, február SS* ■kick ******** kintrkk lek* kék -Hrk* A * »*>» irk*r* JHHHHHt k-frk-k ***»*■»* ****** ***** ■*-* Olvasation könyvek .Legutóbb Ongán hallottam a panaszt, s korábban már másutt is. Gyárakban, üzemekben, vállalatoknál. — Szép szakszervezeti könyvtárunk van, de senki sem olvassa a könyveket. Lehet, hogy a mi propagandánkban van a baj, de közrejátszik az emberek közönyössége is ... Mi az igazság? Bármelyik gyárat, üzemet, vállalatot nézzük meg, azt lapasztal- ' juk, hogy a szakszervezet mindenütt nem is kis összegeket költ az üzemi könyvtár bővítésére, állandó frissítésére. Természetesen nein csupán azért, hogy egy-egy szekrény díszéül szolgáljon több száz kötet. Nyilvánvaló, hogy a dolgozók ismereteinek bővítésére, szórakoztatására, kul- túrálódására vásárolják a szépirodalmi, történelmi, tudományos, szakmai és más könyveket. Olyan szellemi ,,csemege” egy-egy ilyen üzemi könyvtár, amilyen két évtizeddel ezelőtt ugyancsak hiánycikk, sőt ismeretlen volt a munkahelyeken. Most tehát kapni kellene rajta. Sokan azonban valahogy úgy vannak vele, hogy ami nem hiánycikk, ami mindig van, s amiről tudják, hogy bármikor hozzányúlhatnak, azzal kapcsolatban valami „ejh, ráérünk arra még” szemlélet alakul ki bennük. Még akkor is, ha különböző módon propagálják számukra ezeket a „cikkeket”. Az üzemi könyvtárak esetében például a munkahelyeken „Olvass könyvet!” — feliratokkal. szemléletes plakátokkal, hangos híradóban, vagy brigád- és más értekezleteken. * 4 A propagandával többnyire nincs baj. j A közönyösség mégis burjánzik. Amikor vége a műszaknak, az emberek rohannak haza. Nem látják a könyvekhez „csalogató” plakátokat, nem hallják a hangos híradó szavát. — Igen, meg is érthetjük őket, hiszen sietnek családjukhoz — vetődhet fel a menlegetés. Erre azonban ott a cáfolat: a munkahely melletti, vagy közelében levő presszóban, esetleg „talponállóban” mindig látni olyan időzőket, akiknek a gyárkapuig még igen sietős volt a dolguk. Mindez, persze, egyáltalán nem jelenti, hogy a dolgozók nem olvasnak. Közismert (lapunkban is elemeztük), hogy a városi és a községi könyvtárakban évről évre örvendetesen nő a rendszeres kölcsönzők tábora. Aztán ott vannak a családi könyvtárak. Sokan és igen jelentős összegeket költenek könyvvásárlásra. Az üzemi könyvtárak elhanyagolása mégis igen káros. Nemcsak azért, mert a porosodó kötetekben kihasználatlanul hever a szakszervezet pénze, amit másra is költhetett volna, hanem főleg azért, mert az üzemi könyvtárakban igen sok szakmai szakkönyv is hever olvasatlanul. Ilyen könyvek pedig vagy egyáltalán nincsenek a családi gyűjteményekben, vagy ha vannak is, annyi mégsem lehet belőlük, mint az üzemi könyvtárakban speciálisan egy-egy szakmával kapcsolatban. Az ilyen könyvek olvasásának hasznosságát pedig ma már mindenki érti, különösebben magyarázni fölösleges. (RutlkajA Ha Bódvaszilas művelődés: élete után altarunk érdeklődni, nem kell sokfelé tájékozódnunk: a közoktatás: munkáról eleve az iskolában kaphatunk adatokat, a népművelésben is pedagógusok s. közreműködők, nevelő a művelődési otthon igazgatója sőt, ha a községi tanács vezetőitől is véleményt kérünk, altkor sem kell túl mennünk az iskolán, mert az ideiglenesen megbízott vb-elnök, mint őt már február 13-i, vasárnapi számunkban bemutattuk, szintén a tantestület tagja. így hát az iskolai oktatás, az iskolán kívüli koz- ínűveiődcs, és mindennek a tanácsi támogatás meglehe- tösen összhangban van. Iskolán kívül Ruszkay Sándor, aki a ínűvelődési otthon igazgatását is ellátja, arról tájékoztat, hogy a tudatformáló munka lehetőségei jórészt adottak a községben. A legidősebb. az ötven éven felüli korosztályt leszámítva, különösen a középkon jaknál igen hatásos a népművelési tevékenység. S már sorolja is, milyen formákban található meg Bódvaszilason az ismeretterjesztés, a közvetlenül ható tudatformáló munka. A művelődési otthonban tíz ismeretterjesztő előadást terveztek, a MÉSZÖV intenciójára még további négyet szerveztek hozzá. Ezek tematikája változatos, a legkülönbözőbb témaköröket érinti. Eddig tervszcníen megtartották a rendezvényeket, átlagban S3—10 érdeklődő részvételével. A televízió mezőgazdasági szaktanfolyama iránt nagyobb volt az érdeklődés: 60 —70-en jöttek el egy-egy alkalommal közösen megnézni sz adásokat, részt venni a untában, amelyet a járási ta- »ács mezőgazdasági osztályának munkatársa vezetett. Három-három előadást tartanak tanácstagok és népfront- bizottsági tagok részére aka- démia-szerűen. Előadássorozatot szerveztek a földművesszövetkezetek választott tagjai részére, valamint képezik a bolti dolgozókat is. Valóban sokrétű és választékos az ismeretterjesztő munka, s a község lélekszámút tekintve meg is osztaná az érdeklődést, ha nem lennének több esetben azonosak a részvevők. Többen járnak két-, sőt háromféle előadássorozatra is. Jelentkeznek a klubélet csirái. A motorosok klubja, amely havi egy alkalommal jön össze, látogatott, és agyanilyen népszerűek a televízió-klub foglalkozásai is. Bár ez utóbbira átlagosan 20 —25 érdeklődő jár egyelőre, kérdésként adódik: elég-e mindkét Idubnak a havi egyszeri foglalkozás? A községben már 42 televízió működűi, tehát sok a tv-néző, érdemesebb lenne jobban kihasználni a tudatformálás és szórakoztatás e nagyhatású eszközét, jól irányított klubfoglalkozással segíteni az egyes adárfok jobb megértését. (A körzeti mozi heti egy előadást tart mindössze, annak időpontja sem a legmegfelelőbb, különösen a fiatalabb korosztályú nézők miatt) A motorok iránt mindig nő az érdeklődés, s ha jó a motoros klub foglalkozása, ott is létszám-növekedéssel lehet esetleg számolni. Olvasnak is a bódvaszila- fciak: az 1700 kötetes könyvtárból az elmúlt évben 4000 kötetet kölcsönöztek, az olvasók száma 270, a felszerelés jó. A fiatalok művelődési munkájúról már nehéz egyértelmű képet kialakítani. Két pedagógus közrem űködésével részt vesznek 2 hetenként a KISZ szervezte politikai oktatáson, közreműködnek a színjátszó csoportban, de kevés a községben a fiatal, akik otthon maradtak többségben I váltott műszakban járnak tá- j volabbi bányákba dolgozni. ! Az öntevékeny mü’-csaelJ munkában éppen ezért visz- szaesés mutatkozik, s nem ritka eset, hogy a bányában, vágj* más helyen dolgozó ifHáromsssíis e&üstpénx a patakmederben A Borsod megyei Hernád- petri község patakmedrében egy iskolás fiú kavicsszedés közben összetört cserépedényben 300 darab ezüstpénzt talált, s azt beszolgáltatta a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. A múzeumban megállapították, hogy a tízfilléres nagyságú, egymilliméter vastagságú ezüstpénzek nagyobb részét X. Ferdinand verette nem sokkal királlyá koronázása után. A régi érmék közölt lengyel eredetű, Ulászó korabeli pénzt is találtak. A dénárokon levő évszámok alapján a múzeum kutatói megállapították, hogy tulajdonosa 1544 körül rejthette el a törökök elől. Éreti méojek? tennivalók a szövetkezeti iparban Feljegyzéseit az OKISZ elnökének aagiótájékoxtatájából Csaknem negyedmillió (Borsodban mintegy 6 ezer) ember dolgozik a kisipari tisrm.eilöszövetkezelekbcn. A ktsz-ek — mint erről Erdős József, az OKISZ elnöke hétfőd sajtótájékoztatóján beszámolt — 19 szakmában és egyre eredményesebben elégítik kis a bél- és külkereskedelem, illetve a lakosság igényeit. A vezetőségválasztás tapasztalatai A szövetkezeti mozgalomban ezekben a hónapokban tartják a vezetőségek újraválasztását. A ktsz-ekben e nagy esemény már befejeződött, s ezekben a hónapokban zajlanak le a KISZÖVök küldöttértekezletei. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Általános tapasztalat, hogy a szövetkezet tagsága megerősítette és még jobban bizalmába. fogadta azokat, akik eddig is jól megáll tők helyüket, ugyanakkor új erőkkel cserélték fel a gyengén dolgozókat A termelésről Ä választás jelentőségét növeli, hogy egybeesik a második ötéves terv befejezésével, a harmadik kezdésével. A számadatok a fejlődésről tanúskodnak, öt év alatt a teljes termelés 40 százalékkal, a javítás kettő, a lakossági építés 4,5, az export 3,5- szeresérc növekedett. A szövetkezetek 84 országgal vannak kapcsolatban, és amíg régebben az export csak népművészeti és textilipari cikkekre szorítkozott, ma már a slcála jelentősen kibővült többek között vastömegcikk, vegyi- és építőipari termékekkel. A szövetkezetek az exportra készített bútorok 40 és a cipőexport több mint 25 százalékát adják. A szövetkezetek eredményesen szerepelnek a nemzetközi kiállításokon. így például a BNV-n 9 iparág 50 termékkel vesz részt. Az eddigiektől eltérően jobban helyet biztosítanak a vidéki szövetkezeteknek is. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron részt vesz termékével a Bodrogkeresztúri Kerámia Klsz is. A Budapesti Ipari Vásárra egy sor meglepetést tartogatnak Bemutatnak újfajta, ötletes konyhafelszereléseket és más, közhasználatú cikkeket. Az OKISZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetkezetekben az úr- és bérintézkedések nem érintik a javításiszolgáltatási árakat. Mindössze a szemfelszedésnél van szükség némi módosításra, amely a nylon harisnyák Arának csökkentésével van ösz- szefüggésbon. A tennivalókról A harmadik ötéves tervben a szövetkezetek egy sor jelentős feladatot oldanak meg. így például előtérbe kerül az üzemek vidéki telepítése. Több budapesti szövetkezet vidéki részleget hoz létre, bányásztelepüléseken, ipari centrumokban, olyan helyeken, ahol a nők elhelyezése gondot okoz. Mivel erre beruházási keret nem áll rendelkezésre, csak oi.t valósíthatják meg, ahol megfelelő helyiségeket tudnak rendelkezésükre bocsátani. Az igényekkel számolva ** eddigieknél fokozottabb fi gyeimet fordítanak a laka# építésre. Fokozottan át ke> alakítani az építőipari szövet kezeteket. Olyanokat alakít» nak ki, amelyek ben megvá* a gépi cs a műszaki feli» tol a társasházak építéséhe* A gépesítésre például 14 iriü' lió forintot szánnak. Sok gondot okoznak a „rc0 szek” tervek. Többnyi** olyan ablakokat, ajtók» gondolnak el, amelyeknej nehéz a beszerzése. E gon* megszüntetése végett az ÉP1' tésügyi Minisztérium és f OKISZ pályázati felhívás1 tervez olyan házak építéséig amelyek egyaránt megfeto' nek az egyéni ízléseknek r feltételeknek. Sok gond» okozott az anyagbeszerző Ezen úgy segítenek, hogy J szövetkezetek az épít*^ anyagot közvetlenül beszer«^ hetik a TÜZÉP-töl, így eff sor közreműködő szerv® kapcsolhatnak ki. Időszeri1 hogy más anyagoknál is meí’ szüntessék a kötöttséget. « szövetkezetek a lakossága»'' dolgoznak, mégis olyan hely' zet alakult ki, hogy a lak»1 vásárolhat villanyszerei«^ cikket, de a szövetkezet csaj 200 forint értékben, illetve & újabb könnyítés szerint 2** forintos részletekben. IJ.i mechanizmus, kísérleti jelleggel A kisipari ternielőszöW^ kezetekben sajátosan a cs£ portos érdekeltség elve éry nyesül. Ebből következő0" önállósága viszonylagos? nagyobb, mint a vállalatok0 A gazdaságirányítási reá?! szer reformja azonban a vetkezőtökben is szükségs^f rű. Ez évben például 11 vétségben — köztük a b01? sodi KISZÖV-höz tarto^ ktsz-ekben is — kísérleti jgi léggel a median izmus ® formáját valósítják meg. & lentősen csökkentik a tori mutatókat. Arra a kérdés1* hogy ennek mutatkozik'’ már valami előnye, * OKISZ elnöke elmondottal budapesti építőipari szöyct' kezetek a nagyobb önállóig nyomán ugyanolyan féltéit lek közölt 306 lakással éP1 lenek többet. Ez arra müt3( hogy a nagyobb önállóság **» gyobb felelősségérzetet is W ván, megnyitja a kezdeni nyezések zsilipjeit. A *^ gyobb önállóság nem szűnt0 meg a központi irányító*’: hiszen a szövetkezetekre .. központi tervek ezután éppúgy vonatkoznak, mint & állami iparra. Csorba Barmabá* Sündörgő mesélte Ennyit megérdemel egy szeszleslvér is, igaz? Már búcsúzott, is. De még megkérdeztem, hogy s mint van? — Kösz* szépen, m-int a többi nyugdíjas. Rétegező- döm. — Hogy értsem azt? Elővesz a táskájából egy folyóiratot, és mutat benne egy demográfiai tanulmányt a nyugdíjasok helyzetéről, problémáiról. Es olvassa a passzust: „kialakult belőlük egy olyan társadalmi réteg, az idős emberek, nyugdíjasok rétege, amely hasonló problémákkal áll szemben és több tekintetben különbözik a társadalom gazdaságilag aktiv részétől, a fiatalabb nemzedékektől”. — Hát ezért, mondottam, hogy rét.egeződöm. Helyesebben réteg lettem. Maga nem érzi? — Valamit érzek az ízületeimben, de ha nagyon érzem, megfordítom az éveim számát. — És akkor negyvenhét, lesz belőle, ugye? — Úgy hát. Mindenki úgy segít, magán, ahogy tud. ni (* sak azt nem ériem — morfondírozott Siindörgö —. honnan tudta meg az a demográfus, hogy én sok tekintetben különbözöm a fiatalabb nemzedékektől. Lehet, hogy az asszony pletykált valamit.... — Ne izgassa magát, Sündörgő barátom. A fiatalabb nemzedékek sem egyformák. Ebben maradtunk. H. E. i tak, hogy pont rosszkor fog i újból az úttestre billegni, s ■ akkor kész a vész. — Ismerem az ilyen helyzeteket. Mindenki egyért! — Mindenki egyért drukkol, egy miatt bosszankodik. Hanem a mi szesztcstvé- rünk megjárta. Amikor megint lelépett az úttestre, s hol előre lépett hol visz- sza, éppen odaért egy lelassított személykocsi. A volán mellől egy Icar nyúlt ki, s amikor az ingó-bingó pasi mellé érkezeti, visszakózzel hatalmas pofont kent le neki. Mire a koma felocsúdott, már hire-hamva sem volt a leckéztetőnek. Mindenki szívből Icacagotl, csak ö bámult bambán, értetlenül, laposakat pislantva: honnan is jött a pofon? S ündörgő ismét nevetésben tört ki. — Képzelje el azt a pofát ... Képzelje hozzá a körülötte pukkadozó utasokat ... — El tudom képzelni. Az a pofon az összes gépkocsi- vezetők nevében kiadagolt, megérdemelt pofon volt, Ennek volt csattanója, ezért nevetek én is szívből, aki pedig nem is voltam ott. No és mi történt azután? — Körülnéz a szaki, s motyogja magában: „Ki az isten vágott engem pofon?” Hát az bizony az isten keze volt. Most legalább megláthatta, mit kresz isién azokkal, akik pityóltásan az úttesten lődörögnek — mondottam. Karon fogtam, ás átvezettem a járdára, IJ osszabb idő óta minaj * * találkoztam újri szűnni nem akaró barátom mai, Sündörgövel. Épper. helytálltam egy útkereszteződésnél — magamért, hogy a nagy forgalomban ne balessek — amikor nagy hahotával ö jön felém. Nem tudtam, mi lelte. Nevetett, de úgy, hogy könnyei csurogtak. — Hát ez remek volt, így már rég mulattam — gurgu- lázla röhingélés közben. — Még azt a pofát, ahogy az bámult, amikor megkapta!... Jó napot! Hát ez felért egy egész estét betöltő bohózattal. De kár, hogy nem látta ... Hihihi, haha- ha, Egyik kezét nekem nyújtogatta, másikkal a. kacagástól csurgó könnyeit tö- rölgette. — Mi volt az az ejnye be jó? Beszéljen hát — mondom. — Ha á-t mond, mondjon bé-t is. Na.gy nehezen csillapodik, aztán nekikezd. — Tudja, állunk vagy húszán a villamosmegálló járdaszigetén. Egy hóttrészeg alak, aki a. közeli talponállóból tántorgott oda, nagy dilemmában volt: felszáll- jon-c a villamosra, vagy át- menjen-e a járdára. Mivel villamos nem jött, nekilendült vagy kétszer is, hogy átmegy a járdára, de. a su'd gépkocsiforgalom vissza- •ilsszariasztotta. Ott tétovázott a járdasziget szélén bamba ábrázattal, a várakozók meg folyton aggódjak otthoni magatartása kifogás alá esik, s a színvonalas műkedvelő munka gátlója lesz. A községi ünnepségeken is inkább az úttörőcsapat, az iskolai énekkar szc- repelget, a KISZ néha „besegíti’. . ______ A’ t. ÍBÜtolálíau Nehéz helyzetben dolgozik az általános iskola, öt éve körzeti iskolaként funkciu-i nál. Ide járnak a felső osztá-í lyosok Tornanádaskáról,/ Komjátiból, sőt, még Torna-1*' szentandrásról is jár nyolc' diák önkéntesen a bódvaszi- lasi felső tagozatra. A 242 tanuló nyolc osztályra, illetve tanulócsoportra oszlik. A körzetesítés előtt 150—ICO volt a tanulók száma Jelenleg nyolc tanerő működik, az iskolában, illetve iskolákban, mert a csaknem két és fél- száz tanuló elhelyezésére három iskola szolgál, de a három, egymástól távol eső épületben összesen négy tanterem van. Igen nehéz így tanítani. A jelenlegi időjárási viszonyok mellett, a bódva- szilasi utakat is figyelembe véve, szinte arra is kevés az óraközi szünet, hogy a nevelő egyik tanteremből a másikba érjen. Nevelői szoba nincs, erre a célra Tóth Erzsébet igazgató magánlakásának előtere szolgál. Az iskola építésére már régen készen állnak a tervek, de nincs a községben tudomás semmiféle realizálási lehetőségről. Hasonlóan nehéz a pedagógusok lakáshelyzete is. A felső tagozatos osztályokban a szakrendszerű oktatás biztosított, azonban mindössze egyetlen szaktanár van az egész testületben. A gyakorlati foglalkozás mezőgazdasági jellegű, gyakorlókért és műhely van. A tanév végén 34 kisdiák hagyja el az általános iskolát. Az osztály félévi átlaga 3.4. A végzők közül huszonnyolcán jelentkeztek továbbtanulásra.. Négy lány és két fiú marad csak otthon. Érdekesen oszlik meg a továbbtanulásra jelentkezők érdeklődése: gimnáziumba heten, szakközépiskolái» hatan, ipari technikumba négyen, szakmunkásképző intézetbe tizenegyen szeretnének menni. E legutóbbi tizenegy között található az a három fiatal is, aki. előbb mezőgazdasági gépésznek jelentkezett, de a közeli mezőgazdasági egységek nem tudták (árulónak szerződtetni. © Nem csupán borús színfoltok jellemzik a festői tájon megbúvó község művelődési életét, hiszen a tudatformálásban és az iskolai oktatásban egyaránt mutatkoznak nagy eredmények. Azonban a körülmények, amelyek között az eredmények születnek, nehezítik a munkát, és a további eredmények születésének kerékkötői. Ezért kell — a jó eredménj'ek örömteli regisztrálása mellett — a figyelmet a mihamarabb tova- üzendő sötétre felhívnunk. Benedek Miklós Fejlődő tudatformálás, visszaeső műkedvelő munka Bódvaszilason Heti egy filmvetítés — Négy tanterem három helyen
