Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

északmagvauorszAg

Csütörtök, 1966. február 3.

Könyvhonepúk — formalitás nélkül

Koszigin:

A VDK elleni bombatámadások felújításával az Egyesült Államok kiliívást intézett az egész világ közvéleménye ellen

As afgán miniszterelnök látogatása Moszkvában

Muhammed Hasim Majvand- val, Afganisztán miniszterelnöke, aki jelenleg Moszkvában vendégeskedik, szerdán a Kremlben látogatást tett Alek-i szej Koszigin szovjet miniszterelnöknél.

A szovjet kormány szerdán a Kreml nagy palotájában ebédet adott a Szovjetunióban tartózkodó Majvandal afgán miniszterelnök és kísérete tiszteletére. Szovjet részről jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Anasztasz Mi- kojan, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij és több más hivatalos személyiség.

Az ebéden elmondott beszédében Alekszej Koszigin szovjet kormányfő hangoztatta, hogy a Szovjetunió igen nagyra értékeli a szomszédország békeszerető külpolitikáját, a

Kádár János fogadta a OHFF budapesti irodájának vezetőiét

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Dinh Ba Thi-t, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front budapesti irodájának vezetőjét

a francia isfnlsztertanács ülése

A francia minisztertanács szerdán De Gaulle elnökletével tartott ülésén a vietnami helyzettel, a Közös Piac külügyminisztereinek luxemburgi értekezletével és i a színes televízió terén kialakult francia —szovjet együttműködéssel

foglal kozott

A francia kormány szerdai ülése után hivatalosan közölték, hogy De Gaulle köztársasági elnök február 21-én sajtóértekezletet tart

semlegesség és az el nem kötelezettség politikáját.

A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy egyes kormányok messzire eldobták a békés egymásmelleit élés és a jószomszédság elveit. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült .Államok kihívást intézett az egész világ közvéleménye ellen, amikor felújította a VDK elleni bombatámadásokat. Ezután így folytatta: „Ma már mindenkinek világosan kell látnia, mit érnek az Egyesült Államok képviselőinek legutóbbi kijelentései, amelyeket a politikai rendezésre való = törekvésről és a békeoffenzi- | várói tettek”.

Az Egyesült Államok az j egész világ színe előtt lelep- ff lezte magát, mint a nemzeti = függetlenség és a szabadság | ellensége, mint olyan hatalom, | amely szánt-szándékkal vesző- | lyezteti az egyetemes bekét és g biztonságot.

A miniszterelnök ezután I hangsúlyozta, hogy a gyümöl- '§ csöző szovjet—afgán kapcso- 1 latok a két nép érdekeit szol- = gálják. |

A Szov;eiíHiió Slaüsziika! Ilivafalának jelentése az 1985. évi lervieEesíiésröl

A Szovjetunióban az elmúlt évben csaknem 7 százalékkal emelkedett az anyagi termelés. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal, az ipar össztermelése 8,6 százalékkal, a mező- gazdaságé 1 százalékkal múlja felül az előző évi szintet.

A közlemény rámutat, hogy év végére a szovjet népgazdaság termelési, álló alapjai 10 százalékkal növekedtek. Figyelemreméltó, hogy a termelőeszközök termelésének növekedési üt-'me közel került a fogyasztási cikkek termelése növekedésének üteméhez.

Az előbbi 8,7 százalékos, az

utóbbi pedig 8,5 százalékos növekedést mutat. A külkereskedelmi forgalom 5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 10 százalékkal emelkedett.

Az utóbbi hét évben fi 959— 1965) a Szovjetunió ipari termelése 84 százalékkal növekedett a tervben előirt 80 százalék helyett

Előzetes adatok szerint 1985-ben a mezőgazdaság össztermelése valamivel nagyobb volt, mint az előző évben elért eddigi legmagasabb színvonal. Jelentősen — 1 16 százalékkal — emelkedett | a hús, és 24 százalékkal az ál- g lati zsiradékok termelése. A g hozott intézkedések eredmé- i nyeképpen gabonaféleségek- g bői teljes mértékben bizto-I sílva van az ország szükségle- g teinek kielégítése.

1964. végén és 1965. elején I emelték a lakosság ellátását! biztosító ágazatok 20 millió | dolgozójának munkabérét Az g év végére körülbelül 8 millió g kolhozparaszt kapott nyugdí-1 jat.

Az országban 71 millió em- = bér tanul. Egy év alatt több | mint 10 millió ember került! kedvezőbb lakásviszonyok i közé.

1966. január elsején körűibe- § lül 232 millió lakosa volt a j§ Szovjetuniónak.

EiiimimiiniimmiHimmimiimiiHiumimi

Szép példa

TTj-Delhiben a minap megalakult az indiai—pakisztáni baráti társaság. Egyetlen mondatban meghirdette messzire mutató programját: „Az egész világ népei elismerik, hogy a háború nem lehet vitas kérdések megoldásának eszközei“*

Hosszú gyarmati uralmuk után, 1947-ben, az angolok kénytelenek voltak belenyugodni India és Pakisztán függetlenségébe, de szándékosan úgy állapították meg a határokat, hogy a iüggetr lensegük hajnalán magokra maradt indiaiak és pakisztániak között, elsősorban Kasmír birtoklásának kérdésében, már a kezdet kezdetén nézeteltérés mutatkozzék. Tudjuk, hogy az azóta eltelt csaknem két évtized alatt mennyi áldatlan viszály volt India és Pakisztán határán, újra meg újra fegyveres konfliktusba torkollva. S milyen őszinte megkönnyebbüléssel fogadta a világ az India és Pakisztán között' szovjet kezdeményezés nyomán létrejött íasken- tl megegyezést, amely reményt nyújt arra, hogy ,* kasmiri kérdés végső, békés rendezést nyerjen. S bár mindkét ország soviniszta, reakciós körei vadul támadják ezt a megállapodást, jó hír, s a hosszú, de már kifelé vezető úton újabb mérföldkő és tanulságos példa a világnak — a most megalakult indiai—pakisztáni baráti társaság.

Kállai Gyula .közel-keleti

és dél-ázsiai útja

mázott egyesült köztársaság eV- nöke, egyben miniszterelnöke: dr, Julius K. Nyerőre. Elnökhelyettesek: Abaid Ainanl Karizma, Ra,v. hidi Miaumé Kawsvva. Területe 931) 700 négyzetkilométer, lakóinak száma 10 400 000. A Brit Ncmzetkö- zösség tagja. A diplomáciai kapcsolatot Tanzániával 1962-ben (Tanganyika) vettük fel. Fővárosa Dar cs-Salaam. Fejlődésnek induló mezőgazdasági ország. Területének több mint egy harmada meg- műveletlen szavanua. Főbb terme- * 3

Kállai' Gyula, a magyar forradalmi munkás-panaszt kormány elnöke hivatalos kormány meghívásoknak eleget téve, öt közel- keleti és dé|-ázsiai országban (Egycísült Arab Köztársaság, Etiőpia, Tanzánia, Kuwait és India) tesz látogatást. Az öt érintett ország jellemző politikai és gazdasági adatai a következők:

Egyesült Arab Köztársaság: A köztársaság elnöke: Gamal Abdel Nasszer, elnökhelyettesek: Abdel fiakim Amer, Zakaria Mokicddin,

nyel a maniok, köles, gyapot,

kávé és szegfűszeg. Gyémánt- és aranybányászata említcsreméltó.

Kuwait: Uralkodó: Szabali el Szalehi Szab ab cmlr. Miniszterelnök Dzablral-Ahmed el Szabah. Területe 24 280 négyzetkilométer, lakóinak száma 320 000 fő. Fővárosa: Kuwait. A diplomáciai kapcsolatot a sejkséggel 1964-ben vettük fel. Jelenleg a világ negyedik olajtermelő allama. Az olaj az ország gazdasági életének az alapja, * nemzeti jövedelem 90 százalékát teszi ki. A kitermelést, egy közös angol—amerikai vállalat, a Kuwait Oil Company tartja kezében.

India: A köztársaság elnöke dr. Sarvepalli Itadhakrisnan, a miniszterelnök lóriira Ghandi. Területe

3 269 ooo négyzetkilométer, lakossága meghaladja a 470 milliót. Indiával a diplomáciai kapcsolatot 1918-ban vettük fel. Fővárosa Delhi, a Brit Nemzetközösség tagja. Fejlődő mezőgazdasági- ipari ország. Mezőgazdasága főleg cukornád-, gyapot-, rizs-, búza-, kávé- és tea termeléssel foglalkozik. Ipari termelésben főleg a szén-, vas-, ola.1-, mangán-, bauxit- és tóriumbányászat, valamint a textil-, gép-, vegyipar és » vaskohászat érdemel figyelmet.

— TERRA —

£ Hosszéin El Shafel, Hasszán Ibra- Ajhim. Diplomáciai kapcsolatot az ^EAK-kal 1947-ben létesítettünk. Tó- őrülete 1 millió négyzetkilométer, £ lakosainak száma 28 9 00 000 fő. Fokvárosa: El-Qahira (Kairo). Az JEAK, amely nevét 195S-ban Egylp- JJtoin és Szíria egyesülésekor kapta, rés Szíria kiválásakor 1961-ben ezt Ja nevet továbbra is megtartotta, rmezőgazdasági jellegű ország, fej- ClŐdo iparral. a mezőgazdasági, uterületek, valamint, a lakosság zö- j*me a Nílus völgyében összpontosul. Az ország területének nagyit része sivatag. Főbb mezőgazda- kságl termékei: kukorica, rizs és khüvelyesek, ipara: olaj-, foszfát-, kvas-, mangán- és gipszbányászat.

J Etiópia: Az ország élén I. Hajié JSzelasszié császár áll. Minlszterel- Dnök Tsahafi Tilzaz Aklilu Hable- J Wolde. A diplomáciai kapcsolatot pa császársággal 1959-beiV vettük ^fel. Terüie.te 1 240 000 né^gyzetkiJo- jrméter. Lakosainak száma: 22 200 000 k fő. Fővárosa Addisz Abeba. Elmaradott mezőgazdasági ország. Ter- Kmékenv területeinek mindössze 10 Kszázalékát művelik meg. Legfőbb ^exportcikke i\ kávé. Állatállománya £ (szarvasmarha, juh, kecske) Jelentős, a sokféle ásványi kincse (olaj, ^réz, horgany) feltáratlan.- Tanzánia: á Tanganyika és Zan- (zibár 1964. évi egyesüléséből szár-*

1

egyezményen alapuló tudó- H mányas ösztöndíjjal Barát-] Ságunk abból az időből szár-, mazik. J

Azért kísértek az ősi, ezer-!! éves egyetem környékeié, ■ mert ez Kairó igazi arab vá-] rosnegyede. Itt. a legszíne-- sebb, legtarkább és — a leg-] hangosabb az örömünnep tar-, ka forgataga. De mielőtt be-- vetettük volna magunkat, ci-! pőnket levetve beléptünk az- Azhar mecsetbe. Zárva volt] már, tudós barátaim nyittat-- ták ki. — „Pedig délelőtt; annyian szorongtak benne,, mint ahánysn most kint új-- jonganak!” — mondotta Ab-! del Rahman. — „S itt imád-- kozott Nasszer elnök...” —! mutatott a hatalmas, üresen ■ kongó templom csarnok oszlopsorai között az egyik sa-. rokba helybeli kísérőnk. ■ (Másnap olvastam az újsá-! gokban, hogyan ünnepelte a tömeg az elnököt, amikor; imája után elhogyta a mecsetet. S hazaérkezésem után] láttam, hogy a mi sajtónk is!j megemlékezett Nasszer el-J nők látogatásáról, Ramadan] utolsó napján, az Azhar me-- c$etben.) ]

nmadan utolsó nap ja, í J Hajrám előestéje... ] Vége az egyhónapos! böjtnek, következnek i ismét a serény, gondokkal] teli, de vidám hétköznapok.- Ez a mottója a háromnapos] örömünnepnek, amikor min-^ denki éjjel-nappal kint van] az utcán, beszélgetve, vitat-] kozva, énekelve, táncolva és-i — fogyasztva áz ízes arab] ételeket, csemegéket.

— „Jöjjön ki holnap haj-] nalban megint, s ne csodál-!) kozzék, ha azt látja, hogy] ugyanilyen tömeg hullámzik] az utcákon!” — mondotta-! Mahmud professzor. ]

De ezt a hajnalt átaludj tam. ]

Lindner TAszló -) (Következik: Egyiptomig

hajnal.) -í

Cheops Chefren, majd My- kerinos fáraó beszél. Azután — a „hallgatag” Szfinksz. Elmondják a régi Egyiptom történetét. Hangokban lejátszódik előttünk egy-egy fáraó koronázása, hőstettei, halála, temetése. Együtt álmodunk VI. Tuthmosls- szal... De újabbkor! történeteket is hallunk. Nagy Sándorról, Julius Caesaron át — Napóleonig. S közben azt is megtudjuk, hányán, hogyan és mennyi ideig építettek a piramisokat, mi a méretük, mennyi és milyen anyag van bennük? Hogyan tárták fel őket és — hogyan fejtette meg Napoleon egyik tisztje a hieroglifákat?

S közben hatásos játék a színekkel és a fénnyel. Hol az egész történelmi díszlet ragyog sárgás fényben, hol egy-egy piramis sejtelmes kékes zöldben, hol a Szfinksz teljes fényben, vagy rózsaszínűben. Mindig aszerint, ahogyan a történet megkívánja.

Az előadás izgalma, hőfoka, rendkívülisége elfeledtet- te velünk, hogy a januári este Kairóban bizony nem olyan langyos, mint Asszuánban, Luxorban. Csak a végén eszméltünk rá, hogy milyen fázósan kuporogtunk háromnegyed órán át székünkön.

•

Bairám ünnepének előestéjén dr. Abdel Rahman Hav- Hafiezzel, az élelmezéstudo- mányok doktorával és dr. Mahmud Nur El Din gyógy- szervegyész professzorral sétáltam az El Azhar egvetem körüli bazársorokban. Mindketten nemrég több hónapot töltötték hazánkban, az országaink közötti kulturális

sett-festett falaival — fantasztikus! Tutankhamon

szarkofágja és sírkamrájá- nak falfestményei — csodálatosak! A domborművek III. Ramses templomának, Medi- net Habu-nak, s ugyanúgy az

I. Seti és II. Ramses építette karnaki templomnak falán — tökéletesek! Hatscp- szut királynő temploma — mestermű! A Ramasseum szobrai és oszlopai — klasz- szikusan szépek! A luxori templomudvar, II. Ramses és felesége, Nefertari többrendbeli szobraival — a szépség valóságos kincsestára!

Mennyi semmitmondó, a valóság érzékeltetésére alkalmatlan jelző! S ez az este a Níluson... nem, inkább nem folytatom tovább— *

A „Són et Lumiere” játék 1961. április 13. óta látható és hallható esténként a Gizeh-i piramisoknál és a Szfinksznél. Mi 1966. január 23-án este láttuk és hallottuk.

A „hang és fény” előadásokat Franciaországban honosították meg; a Versailles-i pai'kban és a Loire-menti kastélyok körül rendezték meg az elsőket. De elhiszem egyiptomi barátaimnak, hogy a világon semmiféle környezet sem felel meg oly tökéletesen ennek a különleges, újfajta „művészetnek”, mint a Gizeh-i piramisok.

Miben is áll tulajdonképpen? Ismeretterjesztő előadás, történelmi mese és daramtizált cselekmény, továbbá zene és színek kombinációja. Hol sejtelmes, de kifejező zenét hallunk, hol a narrátor hangját. A három nagy piramis építtetője,

F

áradtan, eltelve a nap egyszerű élményeivel, lépkedtem a jacht kis hídján. Követtetp a többieket a fedélzetre, leültem egy kényelmes padkára a korlát mellett. Délután negyed hat volt. A túlsó parton a látóhatár felé közeledő Nap korongja vörösen ízzott, rózsaszínű árnyalatokat csalva az ’ ég aljára és a méltóságteljesen hömpölygő Nüus vizének kékjébe.

Egyiptomi barátaink figyelme, amikor újságíró-delegációnk programját összeállították, nagyon is kiterjedt arra, hogy hazájuk több ezeréves történelmének gazdag emlékeit megismerhessük. Reggeltől estig jártuk Luxort, az egykori Thébáí. Délelőtt a nyugati part, a „Holtak Városa” nevezetességeit, délután pedig a jobb parton. Karnakot, majd a luxori Amon-Ra templomot láttuk. S hogy kipihenjük jóleső fáradságunkat, vezetőnk, egy német származású tudós régésznő, teára hívott meg a part mellett horgonyai „jachtjára”. (Az „Oonas” nem is olyan régen valóban dúsgazdag család ' jachtja volt. Ma kirándulóhajó,

' amelynek Carlotta asszony a gondnoka és idegenvezetője. Egyhetes körutakra viszi . rajta a bel- és külföldi vendégeket a Nílus középső szakaszán, Egyiptom történelmi vidékeit érintve.)

A jacht fedélzetén, tea mellett, az alkonyi hangulatban megpróbáltam magamban jelzőket alkotni a látottakra. Valahogy így: A Királyok Völgye — fenséges! I. Seti fáraó húsztermes földalatti sírlakosztálya véf

Egyiptomi esték

társa beszélt a szakkönyvek hasznáról, a tudomány és a mezőgazdasági termelés kapcsolatának nélkülözhetetlenségéről. Itt is volt rövid szórakoztató kultúrműsor. A valóban zsúfolt teremben a többséget a szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők képezték.

A megnyitó műsor után újra megtelt a terem. Közrefogták dr. Komló Lászlót, a közgazdaságtudományok kandidátusát és órákon át beszélgettek, vitáztak vele.

Februárban huszonnégy

községben találkoznak majd a tudományos szakemberek és a falu, a termelőszövetkezetek szakemberei, tagjai. Olyan neves szakemberek, mint dr. Hajas József, J. Horváth László, Lammel Kálmán. Tehát a szakkönyvek ajánlgatása, árusítása csak egyik jellemzője a mezőgazdasági könyvhónapnak. A másik, ugyanolyan fontos — vitatkozni, beszélgetni a nagyüzemi, a tudományos termelésről Azokkal, akik a mezőgazdasági termelést a valóságban végzik, akiktől a legtöbb függ; a tsz-tagokkal, a szakemberekkel S ennek szervezésére, lebonyolítására igen komoly erőt fordítanak az agrárklubok, a szakosztályok, a Hazafias Népfront. S ezek a rendezvények nem a legszebb, de ideillő kifejezéssel élve „alátámasztják” miért hasznos és nélkülözhetetlen dolog tanulmányozni szakkönyvekből a termelés különböző, tudományos módszereit.

Valóban nem formális tehát ez a februári könyvhónap. S nemcsak ismerősöm megjegyzése, hanem a tartalom miatt sem. Hogy egyébként mennyire nem fölösleges, azt ki-ki tapasztalhatja, ha e napokban a termelőszövetkezetek vezetőivel, tagjaival, a szakemberekkel beszélget. Mert az ő legfontosabb érdeklődésük valóban a „hogyan dolgozhatunk eredményesebben, gazdaságosabban” módszer felé irányul S ehhez kellenek a szakkönyvek, kellenek a tudományos kutatókkal folytatott beszélgetések.

Más dolog persze, hogy jó lenne, ha vallóban nem csak február hónapban találkozhatnának, hanem az év más hónapjaiban is, nem csak a könyvhónap keretei között.

Barcsa Sándor

Azt mondja nekem tegnap *— 1966. február másodikán — egyik ismerősöm:

— No, most már elismerem, hogy kezdjük felszámolni a formalitásokat. Itt van például ez az évről évre februárban megrendezett mezőgazdasági könyvhónap. Eddig szerintem csak egy volt az ilyen hónapok, meg az olyan hónapok közül De ahogy látom, az idén más lett. Borsod megye megtörte a formalitások jegét.. . No, te nem vetted észre? Pedig egyszerű. Tavaly is, azelőtt is megvolt február elsején az országos megnyitó, azt követték a megyei megnyitók, s tovább a járásiak stb. Most meg, ma, másodikán van Kapuváron az t országos megnyitó, de azt Borsodban egy nappal megelőzte a megyei megnyitó Szerencsen. Remélem, te is ott voltál... Majd számolj bo, hány könyvet sikerül egy hónap alatt kiközvetíteni! Ennyit mondott, kalapot emelt, s elment.

Igazság szerint azon a rosszmájúságon, amely a mondókájábán bujkált, fel kellene háborodni. De ha a praktikus oldalról ítéli meg az ember, amit mondott, s ahogy mondta, abban volt valami újszerűség. Tény, hogy a megyei megnyitó megelőzte az országos megnyitót. S ez valóban már hieve változás a ktnrÁbbi formalitáson. De ebből kiindulva mindjárt kedvo hknad az embernek éppen ilyen szempontból megvizsgálni, milyen tényekkel bizonyítható még, hogy ez az évről évre megrendezett mezőgazdasági könyvhónap évről évre mennyire inás, mennyire nem formális.

Tarmly Borsod megyében Ernődön rendezték meg a megnyitó ünnepséget. Az országos ünnepség utáni napon. Megtelt emberekkel a kultúrterem, elhangzott az ünnepi beszéd, volt kultúrműsor, vettek is könyvet. A. hónap más napjain meg járták a könyvárusítók a falvakat, s kínálták a könyveket. Vették is. többen mint azelőtt egy évvel. Bizonyos, hogy a könyvek egy részét valóban el is olvasták, lapozgatták. Most, a szerencsi megnyitón a járási tanács vb elnökhelyettese, Bárápy István üdvözölte a részvevőket. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munka-